Előre, 1969. március (23. évfolyam, 6632-6658. szám)
1969-03-01 / 6632. szám
1969. MÁRCIUS 1., SZOMBAT LELKES VÁLASZTÓI GYŰLÉSEK ORSZÁGSZERTE Gheorghe Apostol elvtárs beszéde (Folytatás a 2. oldalról) tenni, hogy az összes nagy és kis államok tiszteletben tartsák a nemzetközi kapcsolatokban az ENSZ alapokmányában leszögezett elveket, a nemzetközi jogszabályokat, mivel meg van győződve arról, hogy ez megfelel az államok, a béke és a népek biztonsága magasrendű érdekeinek. A Szocialista Egységfront, a szocialista társadalmunkat építő egész népünk — hangoztatta a szónok — újból kinyilvánítja meggyőződését: a béke, a demokrácia és a szocializmus erői elég erősek ahhoz, hogy egységes harccal biztosítsák a világon a valóban tartós békét, amely lehetővé teszi, hogy a népek megvalósítsák társadalmi haladástörekvéseiket. Gheorghe Apostol elvtárs azzal a lelkesítő felhívással fordult Galac municípium összes lakosaihoz, hogy munkával, újabb eredményekkel köszöntsék a haza felszabadulásának 25. évfordulóját, az RKP X. kongresszusát, amelyre ebben az évben kerül sor, s egyben felkérte őket, március 2-án szavazzanak a Szocialista Egységfront jelöltjeire, a Szocialista Egységfront programjára, amely a haza sokoldalú felvirágoztatására irányul, s a dolgozók anyagi és szellemi jólétét, a szocialista Románia ragyogó jövőjét szolgálja. Tegyünk meg mindent — mondotta befejezésül a szónok — s vigyük tovább a szocialista építés kiteljesítésének ügyét hazánkban, dolgozzunk úgy, hogy az utánunk következő nemzedékek elmondhassák rólunk : maradéktalanul teljesítették kötelességüket hazájuk iránt, népük iránt, a béke és a szocializmus világméretű ügyének egyetemes érdekei iránt (Folytatás a 2. oldalról) szavatolásának és erősítésének szükségességével. E természetes óhajnak a megvalósítása szempontjából, amelyet kontinensünknek, a kultúra és a civilizáció bölcsőjének népei táplálnak, nagyon fontos volna ha lemondanának a tömbök időszerűtlen politikájáról a NATO agresszív tömbjének és ezzel egyidejűleg a Varsói Szerződésnek a megszüntetésével, ha felszámolnák a katonai támaszpontokat más országok területén és visszavonnák az idegen csapatokat a nemzeti határokon belül, s ha történelmi tényként elismernék a két német állam létezését. Az európai biztonság megszilárdításának folyamata — hangsúlyozta Emil Bodnarus elvtárs — bonyolult folyamat, amely nem valósulhat meg sem magától, sem szándékok hangoztatásával. A történelem összes nagy kérdéseihez hasonlóan, ez is egyesített akciókat, politikai realizmust, türelmet és kitartást követel. A párt és a román kormány véleménye szerint Európában a békéért és enyhülésért küzdő erők sokkal erősebbek, mint az ezzel ellenszegülő erők, és ezért derűlátással és bizalommal tekint kontinensünk jövője elé. Befejezésül a szónok hangoztatta azt a szilárd meggyőződését, hogy a Szocialista Egységfront jelöltjeire március 2-án leadandó szavazat erőteljesen kifejezésre juttatja a román föld összes lakosainak, foglalkozásra, nemre, nemzetiségre való tekintet nélkül mindazoknak az eszmei és akcióegységét, akiknek szilárd elhatározásuk a párt vezetésével kiteljesíteni a szocialista építést hazánkban, megvédeni államrendünk vívmányait, szabadon élni egy szocialista, független és szuverén Romániában. Emil Bodnaras elvtárs beszéde A választások előestéjén (Munkatársunktól). — Brassó megye városai és falvai ünnepi díszt öltöttek a választások tiszteletére. Színes plakátok mellett a nagyobb városokban számos pannót helyeztek el, amelyeken grafikonok szemléltetik az utóbbi években elért megvalósításokat. Most, a választások előestéjén minden művelődési otthonban, klubban rendeznek szimpozionokat, előadásokat, találkozókat az először választó fiatalokkal, irodalmi esteket, így például a fogarasi vegyipari kombinát klubjában szimpoziont rendeztek a vegyipar fejlődéséről az ötéves terv folyamán, a brassói traktorgyár klubjában előadás hangzott el a párt politikájáról, a Metrom üzemben, a Hidromecanica gyárban és Szecselevárosban találkozókat szerveztek az először szavazó ifjakkal. Viktoria város vegyiüzemének klubjában irodalmi est volt a múltbeli és a mai választások témakörrel, a brassói tehergépkocsigyárban az üzem múltjáról, jelenéről és jövőjéről tartottak előadást. A Rulmentul üzem klubjában választási rendszerünk demokratizmusáról tartottak előadást, a Colorom üzem klubjában irodalmi estet rendeztek, Rozsnyón a szocialista. Románia felsításéu is,mertették a művelődési házban. Szombaton díszelőadásokat... tar-.tanak. A választások napján pedig a szavazókörzetekben művészi rendezvényekre kerül sor, melyeken fellépnek az összes műkedvelő művészcsoportok. A Szocialista Egységfront választási kiadványaiból Ha Vámfaluban jár... A képviselőjelöltek és a választók találkozóin az Avasban sok szó esett arról, hogyan kell intézményesen is ápolni a vidék sajátosan szép népművészetét. A követendő példák között gyakran emlegetik a nemrég létrehozott vámfalusi etnográfiai múzeumot. A régi iskola rusztikus famennyezete alatt összegyűjtött és szakszerűen elhelyezett közel 800 néprajzi tárgy valóban hű képet nyújt a románok és magyarok lakta Vámfalu sok évszázados múltjáról. Jó példája ez a múzeum annak, milyen sokat tehetnek a vidéken élő nevelők régi kincseink, értékeink megőrzéséért, milyen hasznos szenvedélynek hódolhatnak falun a pedagógusok. S ezzel már el is árultuk, hogy a vámfalusi múzeum felbecsülhetetlen anyagát a helybeli tanítók, tanárok gyűjtötték össze, hosszú esztendők során. Mindenekelőtt Gheorghe Haiduc iskolaigazgatót kell dicsérnünk az itt látható szép kollekcióért. Nem szántuk e sorokat képviselőjelölt portrénak, — mert az igazgató a községi néptanács egyik képviselőjelöltje — mégis szólnunk kell néhány sorban Gheorghe Haiduc egyéniségéről, kiapadhatatlan néprajzkutató szenvedélyéről. Tizennyolc esztendeje tanít a községben és ez a tizennyolc esztendő legalább olyan gazdag eredményt hozott számára a néprajzkutatásban, mint a vámfalusi gyermekek nevelésében. Délutánonként, esténként a szülőlátogatások, s a különböző összejövetelek alkalmával gyakran beszélget az embereknek arról, milyen szép dolog a népművészet ápolása és mennyire érdemes megőrizni minden olyan tárgyat, népi szokást, mely az itt élő lakosság körében több évszázada él. Mikor megemlítette a vámfalusiaknak a múzeum-alakítás gondolatát, sorra ajánlották fel a padlásokról, lomtárakból előkerült régi háztartási eszközöket, sőt egyesek legmegbecsültebb lakásdíszüktől is megváltak, Így gyűlt össze több mint 300 régi cserépedény a híres vámfalusi fazekasok legszebb remekeiből. Van itt a múzeumban 250 éves virágváza, csupor, tányér, 200 éves töltöttkáposztás fazék és farsangi maszkokat utánzó cserépdísztárgy. Külön tanulmányt lehetne írni a régi vámfalusi szőnyeg- és pokrálszövőszékről, a juhászatban használt praktikus faedényekről, az eredeti népviseletről, a földművelésben használt házikészítésű eszközökről és a múzeumban fellelhető többi, önálló részlegben elhelyezett gyűjteményről. S külön kötetet érdemelne az a több mint ezer avasi népdal, köztük régi csobándalok, népköltemény, amit Gheorghe Haiduc e tájon jegyzett le és most rendszerez. Ha Vámfaluban jár feltétlenül keresse fel a múzeumot — ajánlották a megyei művelődés- és művészetügyi bizottságnál, e sorok írójának. E sorok írója is ezt ajánlhatja minden Avasba tartó vendégnek, turistának. Sike Lajos Mint a régész vagy a művészettörténész, rakosgatom egymás mellé egy itt-ott hiányos mozaik cserepeit, hogy belőlük felidézzemújraépítsem, a látottakból hallottakból kirajzoljam egy várossá előlépett bánsági nagyközség arculatát. Forgatom, illesztgetem a színes cserepeket, még sehol sincs az összkép, még csak sejtem szineit-ízeit s máris belémdöbben: micsoda hűtlen gyermek ez a város !... Itt született a végtelenbe nyúló dús bánsági búzamezők humusz-illatú tenyerén, zsenge vetések bársonyos símogatású ölében, a hajdan volt tölgyerdők és juharligetek, mézillatú akácosok és árnyas diófakertek óvó ölelésében, s most — hetykén hátat fordítva mindennek — úgy tesz, mintha nem is tudná, honnan jött... A rátartiság-hetykeség a megtett — s még inkább az előtte megnyílt — út távlatában talán még érthető-menthető is volna, de a származást feledtető igyekezete hiábavaló. Mert még a legmaibb vonásaiból és jövőbe igyekvő mozdulásaiból is kiolvasható, mindenéről sem, hogy honnan jött, miből lett. Jószerivel neki se rugaszkodik a Temesvárról Versec—Belgrád irányába robogó gépkocsi és 44 kilométer után már Detta főutcáján kerülgetheti a sofőr a berregő-sertepertélő gumikerekű vontatókat, az út szélén veszteglő Fiatokat és Taunusokat, Daciákat és Bucegieket. A helységet szürke, de szünet nélkül lüktető köldökzsinórként az országhoz, Európához, a nagyvilághoz hurkoló E-94-es nemzetközi útvonal kétoldalán itt többnyire magasföldszíntes, csak ritkán emeletes, átgyúrt-honosított gótikus, román és barokk stílusban épült lakóházak és középületek sorakoznak. Az ilyen összképbe sajátos, de valahogy mégis szerves módon épülnek bele a neon-transzparensekkel hívogató, nagyvárosba is beillő modern üzletek. A figyelő-értő szemnek már ezek a felületes benyomások is sokat mondhatnak ennek a helységnek az életrajzáról. Persze, gyalogszerrel közelebbi ismeretséget köthet ez ember Dettával. Sok olyasmit is megtudhat róla, ami nincsen a homlokára írva. Például azt, hogy a mai helység születési bizonyítványát valamikor a XVIII. század elején állították ki, amikor a Berzavába ömlő Birda patak két oldalára messziről jött telepeseket költöztettek, akiknek vállalkozó szelleméért, szorgos munkáért cserében, csöppet sem önzetlen császári hatalmi gesztussal, szépecske birtokot adományoztak. Akkoriban a későbbi búzamezők helyén még pangó mocsarak, tarkavilágú vadvizek terpeszkedtek, az alkalmasabb helyeken pedig tölgy-és szilfaerdők, hárs-és juharfaligetek díszlettek. A szájhagyományban élő helységnév-etimológia is erdős-ligetes előzményekre utalhat. Az egyik dettai tanár szerint ugyanis a helység nevében a „kecske" fogalom egyik átalakított-torzított délszláv neve rejtőzik. Lehet, hogy így van, lehet, hogy csak mendemonda. De egy bizonyos : manapság múzeumi példánynak is alig akad kecske itt, viszont annál több autó fordul meg naponta Dettán. A főutcai „turista-komplexum” vendéglőjében, bárjában vagy presszójában a nap és az éjszaka úgyszólván minden órájában találhatók jugoszláv, német, osztrák, olasz, angol, francia, svéd turisták. Tévedés lenne azonban ebből a sűrű turistaforgalomból elhamarkodva arra következtetni, hogy elsősorban ennek az előnyös tranzithelyzetének köszönheti Detta a város rangot. A dettaiak az anyagi javak termelésében elért eredményeikkel érdemelték ki a városi státust. Mert a mezőgazdasági determináltság ellenére Itt régóta szép hagyománya van az ipari termelésnek. Miután a helység már 1810-ben vásárjogot nyert, 1842-ben megkapta a céhjogot is s ettől kezdve mind gyorsulóbb ütemben épült-fejlődött ki az elsősorban növénytermesztési-állattenyésztési eredetű nyersanyagot feldolgozó házi- és kisipar (malom, tejfeldolgozó, szőnyegszövés stb). S amikor egy esztendővel ezelőtt a városi rangra emelésről folyt a vita az új területi-közigazgatási átszervezéskor, a lakosság viszonylag kis létszámával (6,5 ezer) szemben súlyosan esett latba az a tény, hogy Detta évi össztermelésének értéke eléri, sőt meg is haladja a háromszáz millió lejt. S a város mezőgazdasági környezetével és származásával szembeni hűtlenségének egyik perdöntő érveként ebből a háromszáz millióból csak hét millió lejt tesz ki a mezőgazdasági termelés összértéke. A többi ipari eredetű érték. Mert gyorsan fejlődő iparukra a legbüszkébbek a dettaiak. Az utóbbi években furnír gyártása és a háziiparból kifejlődő szőnyegipara révén nemcsak országos hírnévre tett szert Detta, de mindinkább megismerik nevét külföldön is. Legjelentősebb ipari egysége a furnírgyár, amely a város össztermelése értékének egyharmadát adja s termékeinek mintegy felét exportálja. Jó minőségű ipari furnirjait és panellemezeit Angliában, Nyugat-Németországban, Belgiumban, Egyiptomban, Irakban, Ausztriában, a Szovjetunióban, Csehszlovákiában és Svédországban is ismerik. De meg kell hagyni: nemcsak a vállalat dolgozói, hanem az egész város büszke a „furnérgyárra” s megfelelően méltányolja is a dettai gazdasági életben betöltött vezető helyét. Ez kifejezésre jutott a közelmúltban is, amikor a vállalat számos dolgozóját javasolták képviselőjelöltnek a március 2.-i választásokra. Közülük Radoszáv Andrást, a rönkhámozó osztály mesterét most jelölték először. Azzal érdemelte ki munkatársai s általában a 21-es választókerület honpolgárainak bizalmát, hogy a gyárban ledolgozott több mint 25 év alatt mindig példás szorgalomról és felelősségtudatról tett tanúbizonyságot, sokat segített és segít a keze alatt dolgozó fiatal „másoknak" a szakma titkainak elsajátításában. A furnírgyáriak talán nem mosolyognák annyira le a kisipari termelőszövetkezetet és a város helyi iparát, ha tudnák például, hogy milyen komoly riválisukká nőhet az elkövetkező években — a hazai és a külföldi piacokon egyaránt —a dettai szőnyegszövés. A „szőnyeggyár” Detta láthatatlan üzeme, még csak egy szövőműhely se látszik belőle. Mégis az elmúlt esztendő óta nemcsak a hazai szőnyegpiacon van szava, de az exportból is részt kér magának csodálatos mintájú és kiváló minőségű kézi szövésű keleti szőnyegeivel. Láthatatlannak pedig azért láthatatlan, mert a helybeli Drum Nou kisipari termelőszövetkezet vezetői nagyon leleményesen-élelmesen „építették” föl a dettai és a környékbeli évszázados háziipari hagyományokra. A háziipari bedolgozókat foglalkoztató szövetkezet a megrendeléseket, anyagellátást és értékesítést végzi központilag, a szőnyegkészítés gyakorlati része a nagy ügyességet-hozzáértést igénylő szakma hagyományait nemzedékről nemzedékre örökítő családokban zajlik. Detta lakosságának mintegy 41 százaléka román, több mint 27 százaléka magyar, körülbelül 24 százaléka német, kisebb hányada pedig szerb anyanyelvű. Általános jelenség, hogy a város bármely üzletében szívesen szolgálnak ki akár románul, akár magyarul, németül, vagy szerbül beszél a vásárló. A város lakosai együtt dolgoznak gyárban, hivatalban, iparban, mezőgazdaságban, tanügyben, kereskedelemben — a kölcsönös testvéri barátság emberség-gyarapító atmoszférájában. Ezt a légkört szívják magukba a dettai gyerekek már zsenge óvodás-és iskoláskoruktól. Hiszen Detta egyetlen, de annál nagyobb iskolájában együtt tanulnak a különböző anyanyelvű gyerekek a román, a magyar és a német tannyelvű tagozaton a nyolcadik osztályig. Egy dettai mozaikban jól meghatározott helye van a nagy befogadóképességű, a táncmulatságoktól a filmvetítésig, a közművelődési tevékenység széles skáláját felölelő művelődési háznak, ahol rendszeres vendég a három temesvári színház és az opera s évente legalább egyszer még a marosvásárhelyi együttes is. Most mégis a mozaik egy másik, vonzó színű csere Dettai mozaik Az új tömbházak fémjelzik Detta városiasodását i‘ ’ ■ ■ is*. ,.y. MAG MÁRIA riportja i ' ' — ■ (Folytatás az 1. oldalról)lönbségek felszámolásában, a társadalom egyöntetűségének kialakításában, a kommunista társadalom egyetlen nagy dolgozó családjának létrehozásához vezető előfeltételek megteremtésében. A szocialista építés évei során mélyreható változások következtek be a dolgozó parasztság életében. A parasztság, amely a munkásosztály megbízható szövetségese volt a politikai hatalom kivívásáért folytatott harcban, Romániában a szocializmus éveiben a párt vezetésével mélyreható forradalmi folyamaton ment át s ez megváltoztatta egész létét és munkáját. A parasztság ugrásszerű fejlődést ért el a mezőgazdasági kistermeléstől a szocialista szövetkezeti tulajdonig, a földek, a munkaeszközök, az erőfeszítések egyesítéséig, a mezőgazdaság elmaradottságának felszámolása, a mezőgazdasági termelés fellendítése, a szabad és bőséges élet érdekében. Az ország lakosságának döntő többségét a parasztság alkotja. Az aktív lakosság 55%/6-a a mezőgazdaságban dolgozik. Ez a százalék 1970-ig 7%-kal csökken azáltal, hogy nő az iparban foglalkoztatottak száma. A lakosság döntő többsége a szövetkezeti és állami mezőgazdasági egységekben tevékenykedik. A mezőgazdaság műszaki-anyagi alapjának fejlesztése, a termelés korszerűsítése, a belterjes és magas termelékenységű mezőgazdaság megteremtését szolgáló párt- és állampolitika, a falvak civilizációs életszínvonalának emelése, az oktatás- és egészségügyi hálózat fejlesztése, a művelődési lehetőségek megteremtik a feltételeket a falu és város közötti lényeges különbségek fokozatos felszámolásához, ahhoz, hogy a falvak életszínvonala közelebb kerüljön a városok színvonalához. A falvakon végbemenő gazdasági, társadalmi, politikai és kulturális változások nyomán, a romániai parasztság olyan új osztállyá fejlődött, amely egyre jelentősebb szerepet kap a szocialista társadalom életében, egyre nagyobb mértékben járul hozzá a nemzet kincseinek gyarapításához s végérvényesen azonosította magát a szocializmus sorsával. A testvéri együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási kapcsolatok révén egyesült szövetkezeti parasztság egysége és az egész néppel való érdekközössége egyik lényeges tényezője szocialista nemzetünk egységének. Hazánkban az új szocialista termelési viszonyok alapján az évtizedek során kialakult és megszilárdult munkás-paraszt szövetség ezáltal új, magasabb szintre emelkedett. E szövetség jellegét és tartalmát a jelen pillanatban a szocialista építés kiteljesítésének feladatai szabják meg, kiszélesítve az együttműködés kereteit. A munkás-paraszt szövetség szocialista rendszerünk fő hajtóerejét képezi, rendszerünk életképességének és tartósságának záloga, a sikeres előrehaladás biztosítéka. A munkás-paraszt szövetség erősítését szolgálják azok az intézkedések, amelyeket az RKP Országos Konferenciája foganatosított. Mindezek kihatnak a mezőgazdasági termelés modernizálására, annak hatékonyságára, erősítik a tervszerűsített termelést, erősítik a munkafegyelmet és biztosítják a mezőgazdaság sokoldalú fejlesztését. Jelentős helyet foglal el társadalmi életünkben az értelmiség, a tudományos és a kulturális dolgozók. A szocializmus éveiben mérhetetlenül megnövekedett a tudományos és kulturális dolgozók száma és súlya a társadalomban. Az értelmiség soraiba hatalmas, frissítő népi véráramként a tehetséges fiatalok ezrei kerültek és kerülnek be a munkásosztály, a parasztság, az öszszes társadalmi rétegek soraiból. Az értelmiség napjainkban a városi és falusi dolgozók fiainak a kultúra, a tudás, a megismerés felé való törekvéséből születik. Ezernyi szál fűzi a széles néptömegekhez, szervesen hozzátartozik az egész néphez határtalanul hű a szocializmus ügyéhez. 1956-ban a Statisztikai Évkönyv mintegy 39 értelmiségi kategóriát állapított meg, 330 csoportba sorolva tevékenységük alapján. Azóta az értelmiségek új csoportjai és foglalkozási ágai jöttek létre, s e változások tovább folytatódnak napjainkban is. A szocializmus létrehozásában a nép egységének erősítésében, a szocialista demokrácia fejlesztésében rendkívül fontos szerepet töltött be és tölt be a nemzeti kérdés marxista-leninista szellemű megoldása, az együttlakó nemzetiségeknek a román néppel való jogegyenlősége. A szocialista építés kiteljesítésének folyamatában a román nép és az együttlakó nemzetiségek anyagi és szellemi életének felvirágzásával egyidejűleg erősödik egységük és testvériségük, egyre erőteljesebben érvényesül a szocialista Románia nagy családjában a célok megbonthatatlan azonossága. A társadalmi igazságtalanságokat, a faj, nem és nemzetiség szerinti megkülönböztetéseket megszüntetve, a szocializmus egyenlő jogokat biztosított a társadalom keretében az összes dolgozóknak, biztosította korlátlan részvételüket a gazdasági, társadalmi és politikai életben, megnyitotta előttük a tanulás és a művelődés kapuit. A nemzeti kérdés marxileumai megoldása a teljes jogegyenlőség biztosítása, az összes A nép erkölcsi-politikai egysége, a társadalmi osztályok és rétegek aktív tevékeny részvétele a közügyek intézésében, gazdagodó életünk, a szocialista demokrácia állampolgárok számára, nemzetiségre való különbség nélkül, egyike a legszámottevőbb forradalmi változásoknak, amelyek a szocialista építés korszakában országunkban megvalósultak. A hazánk szocialista társadalmát alkotó osztályok és rétegek e dinamikája azt bizonyítja, hogy az azonos érdekek és törekvések révén az egész nép megbonthatatlanul eggyéforrt, hogy a szocialista forradalom győzelme és a társadalom átalakítása megszilárdította az öszszes dolgozók egységét nemzetiségre való tekintet nélkül, hogy a munkásosztály és dolgozó parasztság szövetségének tartós alapján szüntelenül erősödik egész szocialista nemzetünk összeforrottsága. Történelmi perspektívákban tekintve e folyamatot, világosan kifejezésre jut az a tény, hogy a nép szocialista egysége tovább fejlődik és gazdagodik, új, magasabbrendű vonásokkal bővül. Az élet bebizonyította, hogy a szocializmus sikeres megvalósításának döntő tényezője, amely biztosítja a szocialista társadalmi rend erejét, szilárdságát és egységét az, hogy az egész társadalom politikai vezetését a Román Kommunista Párt, a munkásosztály, a dolgozó tömegek élcsapata végzi, amely a nemzet legjobbjait tömöríti soraiba. Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára ezzel kapcsolatban megállapította : szélesedése, mind olyan tényezők, amelyek kedvezően hatnak hazánk további virágzásának és erősödésének irányában. Szoros egységben r q | •• a part korul „A kommunista párt vezetésével szoros egységbe tömörült román nép legyőzhetetlen védőpajzsa társadalmunk nagy forradalmi vívmányainak, a haza szocialista felvirágoztatása útján elért fényes győzelmeknek." .............. • • . i • i „Pártunk és államunk egész tevékenysége, mindaz, ami az iparban, a mezőgazdaságban, a tudománytés a kultúra terén megvalósul Romániában, az embert—a szocialista társadalom legfőbb értékét szolgálja (A Szocialista Egységfront Kiáltványából) ELŐRE 3. oldal pénél időznék pár mondat erejéig. Mert úgy érzem, a helység új művelődési intézménye nőhet ki belőle az elkövetkező években. „Múzeum* — ez áll egy mindenképpen alkalmatlan, nagyon szűk helyiség bejárata fölött. Ami az ajtó mögött van, persze még távolról sem múzeum, inkább még csak régiségtár, de lehet belőle múzeum, nem is olyan sokára, és nem is nagy befektetéssel. Az embrionális állapotban levő kezdeményezés elsősorban Dani Béla történelemtanár ügybuzgalmát és szorgalmát dicséri. Előbb egy lándzsahegy került, aztán különböző, immár régészeti értékkel is bíró helybeli és környékbeli leletek „futottak be” : egy bronzkori kígyófejes karperec, egy Hallstadt-kori temetkezési urna, késő-kőkorszakbeli agyagedények, az első dettai nyomdagép , egy kézisajtó, Treboniu Laurian 1870-ben megjelent cirillbetűs román krónikája, régi újságok, kultúrhistóriai értékű gótbetűs biblia, dettai újságok példányai. A helységből és a környezőalvókból származó leletekből figyelemreméltó érem- és pénzgyűjtemény is kikerekedett (rómaikori pénzek Mircea cel Bátrin korabeli ezüstpénz stb.) Akadnak itt aztán a társadalmi harcok emlékét őrző tárgyak, nyomtatványok, röplapok is. Érdemes lenne mindennek megfelelő hajlékot biztosítani. Mind helytörténeti, mind pedig turisztikai szempontból megérné. Dettai „cserépgyűjtés” közben elbeszélgettem a néptanács vezetőivel is. Jó városgazdákhoz illően szívük-eszük tele van a városfejlesztés gondjaival, két kezük a közérdekű teendőkkel. Büszkék rá, hogy a dettai választópolgárok mindenben a néptanács mellett állnak, amikor a városfejlesztésről van szó. A várossá nyilvánítás óta eltelt nem egészen egy esztendő leforgása alatt például a lakosság körülbelül másfél millió lej értékű hazafias munkát végzett. Ennek eredményeként az 1968. évi városszépítési országos hazafias versenyben nemcsak megyei, de országos viszonylatban is rangos helyet vívtak ki : a tízezernél kisebb lakosú városok versenyében, Duna II. díjat nyert. Az eddigi eredményeket megtetéző további teendőkre, létesítményekre bőven van alkalom a város életében. A közigazgatási átszervezés után a főutcán üresen maradt emeletes, központi festéses intézményi épület valószínűleg hamarosan a helyi kisipari termelőszövetkezet tulajdonába megy át s benne korszerű turistaszállót akarnak berendezni. Az évente több mint ötven millió lej értékű árut forgalmazó kereskedelmi hálózat fejlesztése során az idén újabb korszerű élelmiszerüzlet épül, falatozóval, jövőre pedig emeletes nagyáruházat kívánnak átadni a forgalomnak. A helyi gazdasági élet fellendítését szolgálja majd az a korszerű ipari zöldségszárító berendezés is, amelyre az illetékes fórumok már jóváhagyták a 30 millió lejes építkezési keretet. Tudom, távolról sem teljes és egész ez a dettai mozaik, de fogyóban vannak cserepeim és különben is : az összkép megsejtéséhez talán ez sem kevés. Aki mégis kevesellné, képzelje még hozzá a takaros kisváros képét a rózsaágyásokkal szegélyezett utcákkal, falusiasan tisztára meszelt, de már városiason sorakozó házaival.