Előre, 1969. szeptember (23. évfolyam, 6790-6814. szám)

1969-09-19 / 6805. szám

ELUTAZOTT BUKARESTBŐL FRANZ JONAS, AUSZTRIA SZÖVETSÉGI ELNÖKE Szerda délután elutazott a fővá­rosból Franz Jonas, Ausztria Köz­társaság szövetségi elnöke, aki Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtaná­csa elnökének a meghívására hiva­talos látogatást tett országunkban. A magas rangú vendéggel együtt elutaztak a kíséretében volt hiva­talos osztrák személyek is. 16.30 óra. Franz Jonas elnök Nicolae Ceausescu elnökkel együtt egy motorkerékpárosoktól kísért nyi­tott gépkocsiban megérkezik a Ba­­neasa repülőtérre. Az útvonalon és a repülőtéren összegyűlt bukaresti­ek tízezrei nagy melegséggel kö­szöntik a két államvezetőt. A fővá­rosi lakosok újból kinyilvánították tiszteletüket és baráti érzelmeiket az osztrák nép iránt, kifejezték megelégedésüket a két állam között meghonosodott jó kapcsolatok fö­lött, amelyek hozzájárulnak a béke erősödéséhez és a népek közötti megértéshez. A repülőteret a két ország állami lobogói díszítik. A központi épület homlokzatán Nicolae Ceausescunak, az Államtanács elnökének és Franz Jonas szövetségi elnöknek az arcké­pét helyezték el, s a következő jelszavak olvashatók : „Éljen a ro­mán és az osztrák nép közötti ba­rátság“ ; „Éljen a népek közötti bé­ke és barátság“. A repülőtéren jelen volt Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke, Manea Manescu, az Állam­tanács alelnöke, Dumitru Popa, Bu­karest főpolgármestere, George Macovescu, a külügyminiszter első helyettese, az Államtanács és a kor­mány több tagja. Ott volt Constan­tin Statescu, az Államtanács titká­ra, Gheorghe Pele, Románia bécsi nagykövete, Constantin Popa altá­bornagy, a nagyvezérkar főnökének helyettese, Tudor Jianu, a Külügy­minisztérium protokolligazgató­ja, az Ausztria Köztársaság szövetségi el­nöke mellé kirendelt román misszió több tagja, valamint központi intéz­mények vezetői, tudományos és kul­turális személyiségek, tábornokok, törzstisztek, román és osztrák újság­írók. Jelen volt dr. Eduard Tschöp, Ausztria bukaresti nagykövete, az osztrák nagykövetség több tagja, diplomáciai képviseletek vezetői, ka­tonai attasék és a diplomácia testü­let más tagjai. A díszőrség parancsnoka jelen­tést tesz. Miközben a zenekar el­játssza a két ország állami himnu­szát, eldördül 21 ágyúlövés. Franz­­ Jonas elnök Nicolae Ceausescu elnökkel együtt ellép a díszőrség előtt. Franz Jonas elnök tiszteleg Románia Szocialista Köz­társaság állami zászlaja előtt, majd román nyelven „Buna ziua, ostasi“ szavakkal köszönti a katonákat. A szövetségi elnök ezután elbú­csúzik a diplomáciai képviseletek vezetőitől, Ausztria Köztársaság nagykövetségének tagjaitól és a ro­mán hivatalos személyektől. A két elnök fellép az emelvényre és rövid búcsúbeszédet mond. A be­szédeket hosszasan megtapsolják a jelenlevők. Népviseletbe öltözött fiatal lá­nyok virágokat nyújtanak át a ma­gas rangú vendégnek és a kíséreté­ben levő osztrák hivatalos szemé­lyeknek. A repülőgépbe való beszállás előtt Ausztria elnöke meleg búcsút vesz Nicolae Ceausescutól, az Ál­lamtanács elnökétől és Ion Gheor­ghe Maurertől, a Minisztertanács elnökétől A jelenlevők hatalmas tapsa közepette a két államfő szí­vélyesen kezet szorít egymással. A repülőgép lépcsőjéről Franz Jonas elnök barátilag integet, vála­szol a repülőtérre kijött sok ezer bukaresti szívélyes köszöntésére. Románia határáig a magas rangú vendég repülőgépét elkísérték fegy­veres erőink sugárhajtású gépei. (Agerpres) TÁVIRAT Ő excellenciája NICOLAE CEAUSESCU úrnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének BUKAREST Távozva Románia Szocialista Köztársaság állami területéről,­ ismét köszönetet szeretnék mondani Excellenciádnak és a román népnek a meleg fogadtatásért és szíves vendégszeretetért, amelyben a küldöttség többi tagjával együtt részesültem. Az országukban töltött napok feledhetetlenek maradnak számunkra; lehetővé tették, hogy megcsodáljuk országuk szépségeit, szorgalmát és sikereit. Szilárd meggyőződésem, hogy romániai látogatásom előmoz­dította az országaink és népeink közötti baráti kapcsolatok bővülését. Nagy érdeklődéssel várom viszontlátogatását Ausztriában. FRANZ JONAS, Ausztria Köztársaság szövetségi elnöke (A repülőgép fedélzetéről) Franz Jonos elnök beszéde Elnök Úr ! Még mindig hatása alatt vagyok annak a rendkívül baráti és szívélyes fogadtatásnak, amelyben ön Elnök úr, a román államférfiak és Románia Szocialista Köz­társaság lakossága részesített engem és kíséretemet az elmúlt napokban. Ismét ki szeretném fejezni őszinte köszönetemet a meleg fogadtatásért önnek, Elnök úr, s mindazoknak, akik hozzájárultak e látogatás sike­réhez.­­ Úgy vélem, nem tévedek, ha az irántunk megnyil­vánult vendégszeretetben a román népnek az osztrák nép iránti baráti érzelmei kifejezését látom. Ugyanolyan hatással volt rám országuk szépsége,­ nemkülönben az a sikerrel koronázott gyümölcsöző építőmunka, amelyet a román nép különösen gazda­sági és technikai téren valósít meg. Az országaink közötti kapcsolatok eddigi örvende­tes fejlődése és megbeszéléseink baráti légköre meg­erősítik azt a meggyőződésemet, hogy a béke meg­óvása szempontjából nemcsak lehetséges, hanem szük­séges is a különböző társadalmi-gazdasági rendszerű államok békés egymás mellett élése és együttműkö­dése. Azzal a meggyőződéssel távozom szép országukból, hogy látogatásom és megbeszéléseink tovább mélyítik országaink baráti kapcsolatait, előmozdítják a nem­zetközi egyetértést és együttműködést. önnek, Elnök úr, sok sikert kívánok, a román nép­nek pedig boldog és békés jövőt. A viszontlátásra, Ausztriában ! (Hatalmas taps.) Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIII. évfolyam 6805 sz. 6 oldal­ára 30 báni 1969. szeptember 19., péntek Nicolae Ceausescu elnök beszéde Elnök Úr ! Nagy örömünkre, szolgált, hogy vendégül láttuk Önt a szocialista Romániában, hogy találkozhattunk önnel és jeles munkatársaival. Most, amikor hazautaznak, ismét hangsúlyozni szeretném, mennyire hasznos és eredményes volt látogatása országunkban. Azt hiszem, egyetért velem abban, hogy a látogatás megfelelt a várakozásoknak, hogy jelentős mozzanata az országaink és népeink közötti együttműködési és baráti kapcsolatok fejlődésének. A román-osztrák kapcsolatok, e kapcsolatok fejlődése a különböző tár­sadalmi és politikai rendszerű országok békés egymás mellett élése elveinek erejét bizonyítja, ékesszólóan tanúskodik arról, milyen­ nagy lehetőségek kínálkoz­nak az enyhülésre, a biztonságra és a békére, s e le­hetőségeket a világ országai, tekintet nélkül társadal­mi rendszerükre, hasznosíthatják, ha együttműködnek a jogegyenlőség, a nemzeti függetlenség és szuvereni­tás tiszteletben tartása, a belügyekbe való be nem avatkozás alapján. Megbeszéléseink újabb lehetősége­ket tártak fel kétoldalú gazdasági, műszaki-tudomá­nyos és kulturális, valamint más irányú kapcsolataink­ fejlesztésére ; a megbeszélések azt is kimutatták, hogy az európai biztonságnak, az államok közötti együttmű­ködés fejlesztésének, a világbéke biztosításának szá­mos kérdésében álláspontjaink közel állnak egymás­hoz, vagy azonosak. Teljes meggyőződésünk, hogy a látogatás eredményei és a megbeszélések tovább erő­sítik és fejlesztik a Románia és Ausztria között ba­ráti és együttműködési kapcsolatokat mindkét nép érdekében, a nemzetközi béke és kooperáció ügye javára. Elnök Úr ! Most, amikor a hagyományunk szerint jó utat kívá­nok önnek, kérem, hogy odahaza adja át az osztrák népnek a magam és az egész román nép szívélyes, baráti és meleg üdvözletét. Jólétet, boldogságot és békét kívánunk az osztrák népnek. (Hatalmas taps.) KÖZÖS KÖZLEMÉNY Nicolae Ceausescunak, Románia Szocialista Köztársaság Államtaná­csa elnökének meghívására 1969. szeptember 11 és 17 között hivata­los látogatást tett Romániában Franz Jonas, Ausztria Köztársaság szövetségi elnöke. A szövetségi elnök kíséretében volt dr. Kurt Waldheim, szövetségi külügyminiszter, a Köztársasági El­nökség és az osztrák szövetségi kül­ügyminisztérium több főtisztvise­lője. Franz Jonas elnök romániai tar­tózkodása során megtekintette Bu­karest, Szeben, Kolozsvár és Sucea­­va városokat, ellátogatott gazdasági létesítményekbe, szociális és kultu­rális intézményekbe. Romániai látogatása során a ma­gas rangú vendéget mindenütt szí­vélyes fogadtatásban részesítették. Ez alkalomból Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke és Franz Jonas, Ausztria Köztársaság szövet­ségi elnöke között átfogó megbeszé­lésre került sort, amelyen román részről részt vettek: Hie Verdet, a Minisztertanács első alelnöke ; Ma­nea Manescu, az Államtanács alel­nöke; Mihai Marinescu, a Miniszter­­tanács alelnöke ; Constantin States­­cu, az Államtanács titkára ; Corneliu Manescu külügyminiszter; Ion Brad, a Művelődés- és Művészetügyi Ál­lami Bizottság alelnöke, osztrák részről pedig: dr. Kurt Waldheim szövetségi külügyminiszter; dr. Carl Trescher, a szövetségi elnök kabi­netigazgatója ; dr. Claus Winter­stein külügyminisztériumi rendkí­vüli és meghatalmazott nagykövet ; dr. Georg Schlumberger külügymi­nisztériumi meghatalmazott minisz­ter ; dr. Kurt Skalnik, az elnök saj­tótanácsosa. Részt vettek még Gheorghe Pele. Románia Szocialista Köztársaság ausztriai rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete és dr. Eduard Tschöp, Ausztria rendkívüli és meg­hatalmazott nagykövete Románia Szocialista Köztársaságban. A megbeszélések a barátság és a kölcsönös megértés légkörében foly­tak le, alkalmat nyújtottak széles körű eszmecserére a kétoldalú kap­csolatokról és a főbb közös érdekű nemzetközi kérdésekről. A felek megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy a két ország kapcso­latai örvendetesen fejlődnek és ki­emelték, hogy új lehetőségek kínál­koznak az együttműködés további fokozására minden területen. A gazdasági kapcsolatokban meg­mutatkozott a kereskedelmi cserék állandó növekedése, s hangsúlyoz­ták, hogy minden olyan utat és esz­közt meg kell ragadni, ami előmoz­.Folytatása az 5. oldalon) Nicolae Ceausescu elvtárs fogadta Andre Fontaine-t, a Le Monde helyettes főszerkesztőjét Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán­ Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke szerda reg­gel fogadta André Fontaine-t a Le Monde című lap helyettes főszer­kesztőjét, aki látogatást tesz orszá­gunkban és szívélyes beszélgetést folytatott vele Románia bel- és kül­politikájának időszerű kérdéseiről a nemzetközi politikai helyzet össze­függéseiben. SZATMÁR MEGYE SZÉKHELYÉN TÖBBSZÁZ TONNA VETŐMAG ELSZÁLLÍTÁSRA VÁR Semmi szükség nincs ma már ar­­­­ra, hogy a búzavetés idején a mag­ágykészítés és más esedékes munkák agrotechnikájáról cikkezzünk, hogy oktatgassuk a szakembereket, így meg úgy csinálják. Minden mérnök, elnök, brigádos, gépkezelő tudja mi a teendő ilyenkor, hogy a legjobb, a legeredményesebb legyen a mun­ka. A vetés minőségével kapcsolatos szervezési problémákról, mint agro­technikai kérdésekről akarunk el­mondani egy-két dolgot. Elkészült a mérleg Szatmár megye idei búza­terméséről is. Az összesítő adatok alapján csak elismeréssel szólha­tunk a gazdaságok erőfeszítéseiről. Soha ilyen termés nem volt ezen a vidéken, mint 1969 nyarán. Nem egy termelőszövetkezet és állami mező­gazdasági vállalat 2800 sőt 3000 kiló kenyérgabonát takarított be átlagosan minden hektárról. De u­­gyanakkor igen nagy számú mtsz még ebben az esztendőben sem ha­ladta meg az 1100—1200 kilós hoza­mot. Pedig mind szervestrágya, mind műtrágya jutott bőven a föl­dekre. A gyengébb termés okai az egységek jelentős részében az opti­mális vetési idő be nem tartására vezethető vissza. E sorok írója is több szövetkezeti gazdaság határá­ban látott a tavaly október végén és november elején sárban, vízben taposó gépeket, amint a szeptem­beri mulasztásukat igyekeztek pó­tolni. Még mindig elég gyakori pél­da az ilyesmi, különösen a Bükk al­ján, az Avasban és néhány Tasnád menti mtsz-ben. Mindezt azért kellett elmonda­nunk, mert a tapasztalatok szerint jelenleg sem túlságosan nagy az igyekezet a búzavetésnél. A szep­tember 15-i összesítő adatok szerint az előirányzott 51 500 hektárból alig 1000 hektáron került földbe a mag. Pedig az említett dátumig ideális időjárás volt az ország eme táján is. Mintegy 19 000 hektár magágy van előkészítve, nem túl sok, de nem is kevés. Ezideig csupán Érkörösön, Tasnádszarvadon és 4—5 Nagyká­roly környéki gazdaságban került magágyba a búza az első parcellá­kon. A lassú kezdésre különösen a dombvidéki és a magas talajvízű határral rendelkező gazdaságok fi­zethetnek rá, mint például a buján­­házi, a nagygércei, túrvékonyai, sza­­mosdobi, felsőhomoródi és a velük azonos feltételekkel rendelkező mtsz-ek. A tasnádi mezőgazdasági gépesítési vállalat körzetéhez tar­tozó termelőszövetkezetek jelentős része a magágyelőkészítés ütemé­vel nincs megelégedve. Szinte álta­lános a panasz, hogy a traktorosok reggel későn kezdik a munkát és estére korán hazamennek. Ion Bude­­anu az érkávási mtsz elnöke pél­dául kiszámította, hogy naponta legalább 30 százalékkal több mag­ágyat lehetne előkészíteni a meglé­vő gépekkel, ha a gépkezelők reggel 7 óra helyett 6 órakor indulnának ki a mezőre és este 6 óra helyett 7-8 óráig dolgoznának. Különben ilyen sürgős dologidényben ez még nem is a maximális igény. Ugyanez a szerény követelése volna számos avasi tsz vezetőségének, például a tartósinak, remeteinek, túlvéko­nyainak. Biztató, hogy szombaton és hétfőn a megyei mezőgazdasági igazgatóság szakemberei megtették a jó gázkihasználás irányába a szükséges intézkedéseket. Természe­tesen akadnak olyan egységek is, ahol a terület­felszabadítás elhúzó­dása hátráltatja a munkát. Elég von­tatottan megy például a cukorrépa és a burgonya betakarítása. Mind­össze 400, illetve 1200 hektáron hordták be a termést a megyében. Külön kell szólnunk a vetőmag biztosításáról, már csak azért is, mert tavaly őszön nem egy gazda­ságban éppen a megfelelő szaporító anyag késői beszerzése miatt késett a munka. Az idei búzatermés az egységek többségében gazos volt. Szerencsére a megye magellátó vál­lalata idejében előkészítette az igé­nyelt fajtiszta szaporító anyag meny­­nyiséget. Bezosztásából közel 800 tonnát, Bucuresti-1-ből pedig 135 tonnát tud bármelyik pillanatban az egységek, rendelkezésére­­bocsá­tani. Szeptember 15-ig azonban az igénylő több mint 50 mtsz közül mindössze 4 szállította el a megye­­központból a vetőmagot. Sike Lajos A körültekintőbb lakásgazdálkodás jogi keretei Interjú ION FRAJILA elvtárssal, a Helyi Gazdasági és Közigazgatási Állami Bizottság fő jogtanácsosával A múlt év őszén alakult lakóegyesületek és vezetőszerveik hosszú hónapokon át ideiglenes szabályzat alapján működ­tek. Az időközben elhangzott észrevételek és javaslatok ta­nulmányozása alapján azonban már tökéletesíteni és vég­legesíteni lehetett a lakóegyesületi szabályzatot. Ezzel kapcsolatban munkatársunk felkereste ION FRAJILA elvtársat, a HELYI GAZDASÁGI ÉS KÖZIGAZGATÁSI ÁLLAMI BIZOTT­SÁG fő jogtanácsosát és felkérte, válaszoljon alább következő kérdéseire. — A csaknem egyéves kísérleti időszak után nemrégiben jóvá­hagyták a lakóegyesületi típus­szabályzatot. Mennyiben javult a típusszabályzat a kísérleti időszak során és melyek a fontosabb elő­írásai? — A lakóegyesületi típusszabályza­tot, miután csaknem egy eszten­deig kísérleti jelleggel, tervezet­ként alkalmazták, a Minisztertanács augusztus 19-én jóváhagyta. Mint­hogy a kikísérletezés során a terve­zetet széles körűen megvitatták a la­kók, a néptanácsi végrehajtó bizott­ságok, az illetékes központi szervek és a sajtó, a véglegesítő miniszter­­tanácsi határozatban már helyet kaphattak az érdemleges javaslatok és megjegyzések is. Az új szabályozó rendelkezés ér­telmében lakóegyesület alakul a hat lakásnál többet magába foglaló épü­letekben kötelező módon, a hat la­kásnál kevesebbel rendelkező épü­letekben a lakók belátása szerint;" a lakóegyesület polgári társulás, kere­seti célok nélkül,, nem társadalmi szervezetként működik, a törvény ér­telmében jogi személy. A minisztertanácsi határozat pon­tos előírásokat tartalmaz továbbá a fűtőerőművek karbantartásával, a forgóalap létrehozásával és felhasz- Bokor Lajos (Folytatása a 3. oldalon) TÁVIRATOK LOSONCZI PÁL ELVTÁRSNAK, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének BUDAPEST Tisztelt Losonczi elvtárs ! ötvenedik születésnapja alkalmából Románia Szocialista Köztársa­ság Államtanácsa és a magam nevében meleg elvtársi üdvözletemet küldöm, jó egészséget és sok sikert kívánok felelősségteljes munkájához. NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke Őexcellenciája EDUARDO FREI MONTALVA úrnak, Chile Köztársaság elnökének SANTIAGO DE CHILE Az Államtanács, a román nép és a magam nevében melegen gra­tulálok Excellenciádnak, haladást és jólétet kívánok a chilei népnek az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Reméljük, hogy az országaink közötti jó kapcsolatok tovább fejlőd­nek mindkét nép és a nemzetközi együttműködés érdekében. NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke KÜLFÖLDRŐL JELENTIK Corneliu Manescu megbeszélései New Yorkban Élénk diplomáciai tevékenység a Közel-Keleten­­ Fontos EGK- összejövetelek a közeljövőben (6. oldal)­­ Corneliu Manescu, Románia Szocialista Köztársaság kül-­­­ügyminisztere, az ENSZ-köz­­gyűlés 24. ülésszakán részt vevő román küldöttség vezetője látoga­tást tett a jelenlegi ülésszak elnö­kénél, Angie Brooks asszonynál, Libéria helyettes külügyi államtit­káránál. A megbeszélésen érintették a mostani ülésszak napirendjén sze­replő több kérdést, hangsúlyozva az Egyesült Nemzetek Szervezete erő­sítésének szükségességét és azt, hogy növelni kell hatékonyságát azzal hogy az Alapokmányban fog­lalt célok megvalósítására összpon­tosítják a közös erőfeszítéseket. Corneliu Manescu, az ENSZ New York-i épületében megbeszélést foly­tatott Maurice Goungiával, Közép- Afrika külügyminiszterével. A két külügyminiszter a jelenlegi ülésszak több napirendi kérdéséről, a nemzetközi helyzet egyes problé­máiról és a két ország közötti kap­csolatok egyes kérdéseiről tárgyalt. A megbeszélés a szívélyes együtt­működés légkörében folyt le.­­ Az amerikai csapatok saigoni parancsnoksága bejelentette,­­ hogy az ideiglenes forradalmi kormány tüzérségi egységei az utób­bi 48 órában 34 jelentős amerikai­­saigoni stratégiai objektumot lőttek aknavetőkkel és rakétákkal. A köz­lemény rámutat, hogy e támadások közül 10 rendkívül erős volt, és anyagi károkat, valamint ember­veszteségeket okozott. Ugyanakkor megemlítik, hogy Saigontól mintegy 45 kilométerre északra heves harc zajlott le a hazafias erők és az ame­­rikai-saigoni csapatok között, s en­nek során mindkét fél veszteségeket szenvedett. A dél-vietnami hazafiak ezenkívül megtámadtak egy ameri­kai támaszpontot is Tam Ky hely­ség közelében, Da Nanetól mintegy 80 kilométerre délnyugatra. Az UPJ jelentése szerint, Saigon köz­vetlen közelében két amerikai heli­kopter összeütközött és lezuhant. A helikopterek legénységének mind a 12 tagja életét vesztette. AZ ATLÉTIKAI EB MÁSODIK NAPJÁN FORTUNA ASSZONY nem mosolygott a szerdai nap első döntőseire, a hármasugrókra. Az ál­landóan változó szél iránya csak egyeseknek kedvezett, másoknak ko­moly akadály volt. Carol Corbu szin­te teljes szélcsendben rajtolt, de így is jó eredményt ért el, negyedik helye kiváló teljesítmény. Az arany­érmet a várakozásnak megfelelően a mexikói olimpiai bajnok és vi­lágrekorder szovjet Szanejev szerez­te meg első ugrásával, ami mind­össze öt cm-rel maradt el saját vi­lágcsúcsától. Ezután már a páholy­ból nézte ellenfeleinek vetélkedőjét. Az ezüstérmet meglepetésre a ma­gyar Ciffra Zoltán szerezte meg, aki ezen a versenyen mindvégig ki­egyensúlyozott teljesítményt nyúj­tott. A magyar Kalocsai nem jutott a döntőbe, az olasz Gentile miután Mexikóban 17 méteren felüli ered­ményt ért el hatodik lett. Móra László / (Folytatása a 4. oldalon)

Next