Előre, 1969. október (23. évfolyam, 6815-6841. szám)

1969-10-09 / 6822. szám

MINDEN TRAKTOROSNAK, SZÖVETKEZETI FÖLDMŰVESNEK, MEZŐGAZDASÁGI SZAKEMBERNEK A MEZŐN MOST A HELYE HASZNÁLJUK Ki • kedvező időjárást vIZSGÁZIK A MINŐSÉG • ŐRJÁRATON KOVÁSZNA MEGYÉBEN • EGY ELNÖK, AKI NEM ÉR RÁ • A VÁLOGATÓS CSOPORTFELELŐS • HA SZALMA, LEGYEN SOK BELŐLE • A GUMITÖMLŐ ÁRULKO­DIK KÖZELEG AZ ÉV VÉGE Teljesülnek-e a mezőgazdaság beruházási tervei? Szentgyörgy, Lisznyó, Bikfalva, Szentivánlaborfalva, Uzon, Kökös, milyén az útvonal. Vallatóra fog­juk az őszi munka minőségét. Vizs­gáztató a megyei mezőgazdasági igazgatóság aligazgatója s az illető szövetkezet mérnöke. 160 hektáros a lisznyói szövetke­zet burgonyaföldje. Tizenegy tag állt munkába azon a napon, segíteni jött 60 traktoros­ tanuló. Reggel 9 óra. A tanulók üldögél­nek a táblák végében, hideg van, tü­zet raknak, sütkéreznek. A mérnök érkeztéig senkinek eszébe sem jut, hogy a fiúknak kiadja a munkát. Tízkor a traktor végre elindul, nyo­mában a pörgető. Egy-két fordulat, a gép csütörtököt mond. A trakto­rost úgy indították el, hogy árva szerszámmal, kalapáccsal vagy kulccsal sem fegyverezték fel. A kardántengely csuklóján a csavaro­kat nincs mivel megszorítani. Egy alkatrész eltörik. Megáll a munka. A traktor elvonul a brigádszállásra, öt kilométerre ide. A mező szélén újra lobog a tűz lángja, sül a finom burgonya. Lassan-lassan véget ér a munkanap. A termés még száz hek­táron a földben... Bikfalván 44 asszony szedi a pi­tyókát, egyetlen fogatos pörgető után. A gép nem győzi a munkát, az asszonyok zsörtölődnek, minek kellett nekik hétkor kijönni, ha még tízkor se dolgozhattak, miért nem vezényeltek ide traktoros pör­­getőt, vagy legalábbis több fogatos gépet. Munkájuknak nincs szaporá­ja. A kevéske burgonyát nem nehéz válogatni. De valami baj van ezzel is. „Jó emberek, miért nem úgy osztályoznak, ahogy mondtam — így a mérnök — vetőgumóknak nem kellenek ilyen nagy burgonyák“. „Se baj — hangzik a válasz — ta­vasszal jól fog még egy kis norma." Az egyik halomnál félig telt zsák. Márkos Sándoré, a csoportfelelősé. S a szép gumókat egymásután ra­kosgatná a zsákba tovább, ha a mérnök s az aligazgató nem kiálta­na megálljt. A csoportfelelős ugyan­is egyet gondolt s a maga adagja­ként külön vetnivalót, a tagokénál szebb burgonyát szedegetett össze. A becses terűt aztán muszájból visszaüríti a halomra. S ha történe­tesen nem járt volna erre a megyei küldött meg a mérnök ? Ismét Lisznyó. A traktoros bri­­gádosnak jelentik: tíz ember heve­­részik a magyarosi kazlak tövében, csépelni kellene, de a traktoros ott hagyta őket, bement Szentgyörgyre. „Nem igaz, mert csak két tag jött ki a szérvre“ — így a brigádos — azért távozott a traktoros. Szó sincs róla, 10-en vannak kint — jön a felelet. „Ugyan, csak ketten“... Vaj nem, mert tizen... Csak ket­ten ... De tizen ... Magával nincs mit vitatkozni. S többé nem is vi­tatkoznak. A szérűn csöndesen szo­­morkodik a cséplőgép, árnyékában kénytelen-kelletlen hűsölnek az ete­tők, kévevágók, kazalrakók. Egy karbantartó­ gépész éktelenül szidalmaz valakit. Kezében traktor­kerék gumitömlője. Maga sem tudja hányadszor foltozta meg. Tény, hogy hosszú órákat rabol el az ilyenfajta munka, vesztegelnek miatta a gépek. Gumigyári dolgo­zók, a védjegy nem kötelez ? A domboldalon prizma vermet ás­nak. Jól kiválasztott hely, víz nem árthat a telelő burgonyának. S a Fülöp Ernő (Folytatása a 3. oldalon) z utóbbi évek eredménye azt mutatják, hogy ha­­zánk jelentős lépéseke tett a modern mezőgaz­daság megteremtésében Az ipar fejlődése a to­vábbi megvalósítások szilárd alapjá jelenti. A termelés további korszerűsítésé­ben döntő szerepet játszik a beruhá­zási tervek mielőbbi teljesítése. A be­ruházási alapok hatékony felhaszná­lása szorosan összefügg az illető ter­melőkapacitások s létesítmények ha­ladéktalan üzembe helyezésével. Jól­lehet az agrozootechnikai kapacitá­sokat és objektumokat többnyire ha­táridőre átadják, nem hagyhatjuk fi­gyelmen kívül a beruházások megva­lósításában mutatkozó fogyatékossá­gokat. A mezőgazdasági beruházá­sok késedelmes megvalósításának nemcsak agrárgazdasági vetületei vannak, hanem kihat a mezőgazda­­sági termékeket felhasználó más ter­melési ágak tevékenységére is. Mi a helyzet a jelen pillanatban a mezőgazdaság nagy építőtelepein ? Stefanescu Alexandru, a Mezőgazdasági Bank igazgatója (Folytatása a 4. oldalon) A Készül a magágy AZ ÉPÜLŐ GYÁRAK ÜZEMBEHELYEZÉSÉHEZ KELLENEK AZ ÚJ GÉPEK A nagybányai UMMUM szavatartó vállalat A május 28-i bővített igazgató­bizottsági ülés után, azzal váltunk el a nagybányai UMMUM gépgyár vezetőségétől, hogy néhány hónap múlva újra érdeklődünk vállalásaik teljesítése felől. Akkor ugyanis a vállalat munkaközössége egyönte­tűen elhatározta, mindent megtesz az idén üzembe helyezendő bányák­nak kiutalt gépek maradéktalan le­szállításáért. Őszintén megvallva,­­ nem számítottunk arra, hogy min­den rendbejön és amikor négy hó­nap elteltével ott jártunk, kissé szkeptikusan vártuk a feleletet a gyár vezetőitől : mi történt május óta, hogyan tettek eleget vállalá­saiknak ? Részletes kimutatásokat raktak elénk, amiből kiderült, hogy a má­jusban kidolgozott ütemterv alapján pontosan szállítják a bányaipari gépeket és felszereléseket, így az egeresi kaolintisztító felszereléseit (egyeseket közülük még határidő előtt), a caciulati-i és coroietti-i bá­nyának, a matasarui és harcsai kő­bányának szánt berendezéseket, gé­peket. Nem érdektelen megemlíteni, hogy az UNIMUM a balánbányai ki­termelés munkaközösségétől köszö­nő levelet kapott a kért felszerelé­sek leszállításáért, ami lehetővé tet­te a bánya idő előtti üzembe helye­zését. A májusi vállalás tehát nem csak ígéret maradt. Az eredmények annak tulajdonít­hatók, hogy a gépgyár alkalmazot­tai átérezték az új beruházásokhoz szükséges gépek és felszerelések pontos szállításának redkívüli fon­tosságát. Tisztában voltak vele, hogy minden nap jelentős, egy per­cet sem vesztegethetnek és a május végi elemzés után rögtön munká­hoz láttak. Az akkori intézkedések eredményeképpen sikerült a határ­idők betartását biztosítani, tervfe­ladataikat túllépni. A belföldi igé­nyek kielégítésén kívül jelentős­ az is, hogy egész évi exporttervüket nyolc hónap alatt teljesítették ! Érdemes megvizsgálni, miként érték el ezeket az eredményeket. A tervteljesítési számokra tekintve, a legszembeszökőbb jelenség az össz­­termelési mutató dekádonkénti ala­kulásának megváltozása. Az utóbbi hónapokban a havi termelés sokkal nagyobb részét érik el az első két dekádban és a múlthoz viszonyítva kevesebbet az utolsó tíz nap alatt. A termelés kiegyensúlyozódott, üte­mesebb lett. Az első dekád terme­lésének emelkedésével javult a ter­melőkapacitás kihasználási foka, jobban hasznosították a rendelke­zésükre álló munkaerőt.­­Ugyanak­kor csökkent az utolsó dekád ira­ma, megjavult a minőség. Megfelelő ütemességhez természe­tesen komoly szervezési intézkedé­sekre van szükség. Ezek nélkül nem érhető el a dekádonkénti, sőt naponkénti ütemes termelés. A májusban megszavazott műszaki­szervezési intézkedési terv legna­gyobb pozitívuma, hogy a teendő­ket az alaptól kiindulva szabta meg. Megkülönböztetett figyelmet fordí­tottak a gyártás előkészítésére, a műszaki dokumentáció pontos és időbeni kidolgozására. A termelés nyomonkövetését, a vállalat belső operatív nyilvántartási rendszerét átdolgozva, lehetőségük nyílt a részlegek munkájának állandó el­lenőrzésére és gyors beavatkozásra, valahányszor ez szükségesnek bizo­nyult. A vállalat vezetősége rendszeresen foglalkozott az anyagbeszerzési osz­tállyal, jobban ellenőrizte a beszer­zési terv teljesítését, azonnal intéz­kedett a hiányzó anyagok esetében. Keszthelyi Gyula (Folytatása a 3. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek ! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIII. évfolyam 6822 sz. 6 oldal­ára 30 báni­­ 1969. október 9., csütörtök Őexcellenciája ION GHEORGHE MAURER úrnak, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének Köszönöm a Ghana Köztársaság miniszterelnöki tisztségébe való kinevezésem alkalmából küldött üdvözletét. Őszintén remélem, hogy országaink kapcsolatai megbízatásom ideje alatt tovább erősödnek. Dr. A. K. A. BUSSA, Ghána Köztársaság miniszterelnöke AZ ÁLLAMTANÁCS ÜLÉSE Nicolae Ceausescu elvtársnak, az Államtanács elnökének elnökletével ez év október 7-én a Köztársasági Palotában ülést tartott az Államta­nács. Az Államtanács tagjain kívül az ülésen meghívott vendégekként részt vettek miniszterek és más köz­ponti állami szervek vezetői, nagy­nemzetgyűlési állandó bizottságok elnökei, a sajtó képviselői. Az Államtanács megvitatta és el­fogadta a következő törvényerejű rendeleteket: Törvényerejű rende­let­­ a Fémipari Minisztérium meg­szervezéséről és működéséről ; Tör­vényerejű rendelet a Gépgyártóipari Minisztérium megszervezéséről és működéséről; Törvényerejű rendelet a Vegyipari Minisztérium megszer­vezéséről és működéséről; Törvény­erejű rendelet a Kőolajipari Minisz­térium megszervezéséről és működé­séről ; Törvényerejű rendelet a Köz­lekedésügyi Minisztérium megszer­vezéséről és működéséről. Törvény­­erejű rendelet a Posta- és Távköz­lésügyi Minisztérium megszervezésé­ről és működéséről . Törvényerejű rendelet a Könnyűipari Miniszté­rium megszervezéséről és működé­séről . Törvényerejű rendelet a Bá­nyaipari Minisztérium megszervezé­séről és működéséről; Törvényerejű rendelet a Villamosenergia-ipari Mi­nisztérium megszervezéséről és mű­ködéséről ; Törvényerejű rendelet az Ipari Építkezések Minisztériumának létesítéséről, megszervezéséről és működéséről; Törvényerejű rende­let az Építőanyagipari Minisztérium létesítéséről, megszervezéséről és működéséről ; Törvényerejű rende­let a Faipari Minisztérium megszer­vezéséről és működéséről ; Törvény­­erejű rendelet az Élelmiszeripari Minisztérium megszervezéséről és működéséről ; Törvényerejű rende­let a Külkereskedelmi Minisztérium megszervezéséről és működéséről ; Törvényerejű rendelet az Igazság­ügy Minisztérium megszervezéséről és működéséről ; Törvényerejű ren­delet az építkezések, az építészet és a városrendezés irányítására, össze­hangolására és ellenőrzésére vonat­kozó intézkedések megállapításáról. Az Államtanács ugyanakkor elfo­gadta a következő törvényerejű ren­deleteket : Törvényerejű rendelet Románia Szocialista Köztársaság ál­lami határainak őrzési rendszeréről; Törvényerejű rendelet a határidő­ben ki nem fizetett adókért és illeté­kekért és a szocialista szervezetek pénzbeli követeléseiért a természetes személyek ellen vezetett kielégítési végrehajtásról és az elkobzási vég­rehajtásról szóló 1960. július 1-i 221. számú törvényerejű rendelet módo­sításáról ; Törvényerejű rendelet a Polgári Perrendtartás Törvényköny­ve egyes rendelkezéseinek és a vá­lásra vonatkozó törvényes rendel­kezések módosítására vonatkozó 1966. október 8-i 779. számú Tör­vényerejű rendelet egyes rendelke­zéseinek módosításáról ; Törvényere­jű rendelet az ügyvédség szervezésé­ről és gyakorlásáról szóló 1954. évi 281. számú Törvényerejű rendelet módosításáról. Ratifikálták a Románia Szocialista Köztársaság kormánya és az Uru­guayi Keleti Köztársaság kormánya közötti kulturális és tudományos e­­­gyüttműködési egyezményt. Az összes elfogadott törvényerejű rendeleteket előzőleg megvizsgálták és kedvezően véleményezték a Nagy Nemzetgyűlés állandó bizott­ságai. Az Államtanács a továbbiakban folyó ügyeket oldott meg. Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke fogadta a holland újságírók küldöttségét Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Miniszterta­nácsának elnöke fogadta a holland újságírók küldöttségét: Herman Sandberget, a Hét Parod­ főszer­kesztőjét és Jerome Heldringet, a Niuene Rotterdamse Courant fő­­szerkesztőjét. A küldöttség a Kül­ügyminisztérium meghívására tesz látogatást országunkban. A szívélyes hangulatú találkozón a román-holland kapcsolatokkal, va­lamint a P. J. S. de Jong holland miniszterelnök és J. M. A. H. Luns külügyminiszter közeli romániai hi­vatalos látogatásával összefüggő kérdésekről tárgyaltak. (Agerpres) ÁLMOK ÉS ISKOLA M­ennyi mindenért tesszük a tanítókat, tanárokat felelőssé, s még bár azt sem mondhatom, hogy nem joggal vagy okkal. Sok-sok minden függ tő­lük, nemcsak az, hogy miként fo­gunk számolni vagy nyelveket be­szélni az életben, hanem milyenek lesznek álmaink, ábrándjaink, de még talán jellemünk is, és így tovább. E nagy jelentőségű megállapításunk során azonban a könnyebbség ked­véért vagy az egyszerűségnek oká­ért sokszor elhallgatjuk, tanáron in­nen és túli okok is vannak az össze­függések láncolatában. Evődve mondogatták régebb, aki­nek az Isten hivatalt ad, eszet is ad hozzá. Hát ebből legalább annyi igaz volt, hogy akinek a társadalom hivatalt adott, igyekezett méltóságot is biztosítani hozzá. Legalább külső­ségekkel. Feszes fehér ingmellel, ke­mény gallérral, vaskalappal és így tovább. Ezen a dolgon az utóbbi évszázadok szatíraírói nem győztek gúnyolódni. Pedig — volt valami benne. Tanári tekintély; ennek említésére azonnal felharsan egyetemi és el­méleti nevelők, valamint egyes fia­tal közírók megfontoltan reszkető, gúnyosan ostorozó vagy harsányan méltatlankodó hangja. A tanár ne külsőségekkel hasson... a tanár ne a tanári cím tekintélyére támasz­kodva ... a tanár ne a merev sza­bálytisztelet útján... a tanár ne a drákói fegyelmezés visszataszító esz­közeivel ... a tanár ne a tantervhez való görcsös ragaszkodással és így tovább, a végtelenségig: a tanár ne... a tanár ne ... a tanár ne ... Hanem ? Erre a hanem­re szokás aztán vagy harsány semmitmondással vagy kö­dös lírai, fátyolos sejtelmességekkel felelni. Aradi József elégikus han­gulatú ankétje az Ifjúmunkás szep­tember 6. számában is, finoman, nagy mesterséggel hangszerelt, halk, borongás elmélkedés, azonban kö­zéppontjában néhány (sajnos eléggé kezdetleges) az idő és a gyakorlat által régen meghaladott ifjúsági­avantgardista „lázadozás" és resz­­keteg hangú panasz áll. Aradi meglátásainak egy része helyes , következtetései ténybeli­­leg helytállóak, s egész ankétja cél­kitűzésével is csak azonosíthatja ma­gát az ember. Valami ilyesmi: segí­teni a jövőt, szépségét, gyermekeink szabadon lélegző képzeletével — és megmenteni annak az életformának a szépségeiből is valamit, amit a földmívelő élet sokoldalúsága, leg- FÓRUM alább elvben jelentett. Hogyan képzelik el az iskolás gyerekek sa­ját jövőjüket — néhány évtized múlva? Ez a kérdése. S utána így összegez: „Ez a százegynéhány val­lomás két évnyi türelemjátékaim so­vány eredménye. Töredék és kígyó­­bűvölés, amelyben engem bűvöl, s énrám tekeredik valamennyi ijesztő­en síkosbőrű sablon-mondat." S alább: „Az illedelmes bizalmatlan­ságot, a jól idomított óvatosságot, az előregyártott fantáziát nem lehet elfelejteni, ha egyszer megérintett." Eddig egyetértünk az ankétszerzővel. De mi van e két mondat között: „Minél «jobb» volt az iskola, minél nagyobb a fegyelem, minél tanterv­­tisztelőbbek a tanárok, annál sápad­­tabb volt az őszinteség, annál sem­mitmondóbbak az álmok." és itt lá­tom, hogy Aradi József lecsatlako­zott „A tanár ne ... " vezérszóla­mot intonáló kórushoz. Mert igaz, hogy Aradi idézőjelbe teszi a „jobb" iskolát és ezzel elbizonytalanít ele­ve minden vádat. De elárulja ma­gát, amikor arról beszél, hogy „mi­nél nagyobb a fegyelem." S hogy tulajdonképpen mire gondol, azt ott közli, amikor „beállítás nélkül" han­got ad annak a kifogásnak, hogy „a tanár kiabál, amikor mi kiabá­lunk", de különösen ott, amikor az egész, több mint egyoldalas cikkben egyetlen egy mondatot dőlt betűkkel szedetve kiemel. Azt, hogy: „Az is­kolában nem lehet a tanári folyo­són végigmenni, hanem az udvaron körül." Nem vitatom, hogy a rossz iskola — többek közt a képzelőerőt is el­sorvasztja. De igenis tagadom, hogy a rossz iskola az volna, ahol nagy a fegyelem, és ahol a tanárok te­kintélyét olyan külsőségekkel is véd­­nék, mint például a tanári folyosó. És különösképpen, mindenekfelett ta­gadom, mintha a mi mai iskolázá­sunknak az volna a problémája, hogy túl nagy, drákói fegyelmet tartanak és túl sok különfolyosóval, lépcső­házzal, illemhelyekkel és társalgók­kal védnék a tantestület presztí­zsét. Egyáltalán, függetlenül a viszonyok­tól és az állapotoktól, most nem Szűcs István (Folytatása a 4. oldalon) TÁVIRATOK Őexcellenciája HOUARI BOUMEDIENNE úrnak, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság Forradalmi Tanácsa elnökének Mélységes szomorúsággal szereztünk tudomást az Algériát sújtó ter­mészeti csapás okozta károkról. E nehéz pillanatokban az Államtanács, a román nép és a magam ne­vében mély együttérzésemről biztosítom Excellenciádat, az algériai népet és a természeti csapás sújtotta családokat. NICOLAE CEAUSESCU, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke SPORT MEGLEPETÉSEK A VÍVÓ VB-N A TELEFONNAL CSIPLER SÁNDOR, ÉRDEMES EDZŐ A XXXIII. vívó VB-n az első bajnoki címért, a férfi tőrvívás egyéni számá­ban 75-en indultak. A döntőbe két szovjet, egy-egy francia, nyugatné­met, lengyel és román vívó jutott. Drimbo az elődöntők során kiesett. A világbajnoki címet meglepetésre az NSZK-beli Fr. Wessel szerezte meg holtverseny után a szovjet Sztanko­­viccsal szemben. Tit egy győzelem­mel az ötödik lett. Másodiknak a kardban avattak baj­nokot. Nagy meglepetésre az olim­piai bajnok lengyel Pawlowskinak nem sikerült a döntőbe jutnia. Világ­­bajnok ugyancsak holtverseny után a szovjet Szidják lett. Az ezüst és bronzérmet magyar kardozó szerezte meg. Ezután került sor a férfi tőr csa­patversenyre. Románia az elődöntő­ben 9—4-re kikapott a Szovjetunió válogatottjától, majd legyőzte 8—7-re Franciaország csapatát. Ezzel bronz­érmet szerzett. A döntőben Szovjet­unió — Lengyelország 9—7. Világbaj­nok tehát a szovjet csapat lett. A VB ötödik napján felhívtuk tele­fonon Csipler Sándor érdemes edzőt, aki Szatmárról követi az eseménye­ket, mondja el véleményét az eddig lezajlott eseményekről. — Drimba kiesése meglepetés, de egyenes következménye felkészülésé­nek. Minszkben nem indult azzal a kifogással, hogy ellesik taktikáját. Ugyanezzel a kifogással maradt tá­vol a Balaton-bajnokságtól is. Na­gyon csodálom, hogy kényelmessé­gével a szövetség teljesen egyetértett, pedig mindkét tornán sokat tanulha­tott volna, fiú ötödik helyével mexi­kói sikerét ismételte meg. Kardban némi szerencsével szovjet versenyző győzött. Számunkra a kard továbbra is nagy probléma. Van egy nagy tehetségünk, Dan Irimiciuc, aki azonban bármilyen szorgalmas, nem tud felvergődni. Technikailag gyengén képzett, hogy hasonlattal éljek: olyan mint egy puszta réten terebélyesedő fa, amelyet senki nem gondoz, bele­pi a durva és a gyom. Érthetőbben , hogy kinője magát, szakképzett ed­zőre volna szüksége, ez pedig csak a Progresul edzője, Pellegrini mester lehetne. A szovjet tőrcsapat diadala is vár­ható volt. Vitathatatlanul ők ma a vi­lág legjobbjai. Mi Montreálban csak kitűnő formában tudtuk kétvállra fek­tetni valamennyi ellenfelünket. Az idén Putyatyinék ragyogó formában vívtak és felettünk aratott győzelmük teljesen reális. Kíváncsi vagyok lányaink szereplé­sére. Hallottam, hogy Szabó Olga ki­vételével valamennyien továbbjutot­tak, örvendek, hogy ketten közülük szatmári származásúak. Hát még, ha Jencsik is ott lehetett volna Havan­nában ! Lejegyezte : Móra László MAI SZÁMUNKBAN: • MŰVELŐDÉS • NAPLÓ • SPORT (2. oldal) • KOLOZSVÁRI ZÖLDSÉGFRONT • A KUKORICA BEGYŰJTÉSRE — A SZERZŐDÉSES KÖTELEZETT­SÉG HALADÉKTALANUL TEL­JESÍTÉSRE VÁR • SEGÍTENI JÖTTEK (3. oldal) • HIDEG SZOBA NOVEMBERRE • A SIVATAGRA LELVE (útijegy­zet) (4. oldal) • KRÓNIKA (5. oldal)

Next