Előre, 1969. november (23. évfolyam, 6842-6867. szám)

1969-11-08 / 6848. szám

XXII. évfolyam 6848 sz. 6 oldal ára 30 iáni 1969. november 8., szombat A mezőről az átvevő központba A tavaszi és nyári kedvezőtlen időjárás miatt ugyancsak aggódtunk, féltettük a termést. De a gondos, szakszerű munka egyensúlyozta azt, amit az időjárás megvont tőlünk, így — hogy csupán egyetlen példát említsek — az 1600 hektáron ter­mesztett kukoricából 4250 kiló át­lagtermést takarítottunk be. Az idei év körülményei között elégedettek vagyunk ezzel az eredménnyel. A betakarítást az elsők között fejeztük be Arad megyében. Úgyszintén el­sőkként kezdtük meg a szállítást a terménybegyűjtő központba, hogy az állammal kötött szerződéseinknek minél hamarabb eleget tegyünk. Minden létező és felhajtható, kibé­relhető szállítóeszközzel egyenesen a mezőről hordtuk a termést az át­vevő központba. Miután a szerződéses kötelezettsé­geinknek eleget tettünk, felmértük, hogy milyen tartalékkal rendelke­zünk, elhatároztuk, hogy újabb 350 tonna szemeskukoricát értékesítünk a terménybegyűjtő központon ke­resztül, hogy a ■feleslegünket az ál­lamnak adjuk el, ezzel is bizonyít­va, hogy elsőrendű hazafias köteles­ségünknek­ tartjuk az állam közpon­­­ti alapjának gyarapítását. A napok­ban lezajlott közgyűlésen a szövet­kezeti tagok is elhatározták, hogy szintén hozzájárulnak ehhez az alaphoz , mindegyik család annyi­val, amennyi felesleget el tud adni. Így értelmezte a tagság azt az or­szágszerte folyó akciót, amely mind nagyobb és nagyobb tömegeket, mind több szövetkezetet ölel fel. Mindenki annyival járuljon hozzá az állami alaphoz, amennyivel tud. A száz kilókból lesznek a tonnák, ezertonnák. Eltökélt szándékunk, hogy a még hátralevő munkákat is minél hama­rabb befejezzük. Még adósak va­gyunk a cukorgyárnak 60 hektáron termett cukorrépával, s az őszi szán­tással sem végeztünk. Tudjuk, hogy az idei alapos munkánk a jövő évi gazdag termést biztosítja. S azt sze­retnénk, ha jövőre még szebb ered­ményeket érnénk­ el. Csorsa Ilie, a nagylaki Victoria mtsz elnöke EGY HÍR MARGÓJÁRA Kovászna megye minden falu­jába eljutott a fény. Szerény, rövid hír: még két faluban vilá­gosodtak ki az utcák. Befejezés? Nem. Talán ezért is volt „csen­des" ünnep a valamikor oly tá­volinak tűnő esemény. A villany­­vezetékek eljutottak minden fa­luba, a villamosítás viszont még most kezdődik. Huszonhat falu­ban kell sürgősen a hálózatot bő­víteni. S hol nem kellene a vil­lany, az elektromos energia nyújtotta hatalmas lehetőségeket még jobban kiaknázni? Ha nyolc­­tíz évvel ezelőtt az volt a cél, hogy minden faluba jusson el a villany, miért ne lenne legalább ilyen jelentős terv, hogy minden házba jusson el a fény. S ne csak a házakba, hanem a nagyüzemi mezőgazdasági központokba. In­dulásnál a világítás volt az elsőd­leges cél, most ennél többet a­­karnak. A mezőgazdaság még mindig szerény fogyasztója az energiának. Pedig az öntözés és a gépesített állattenyésztés, a fejes és takarmányfeldolgozás, a szál­lítás tucatnyi alkalom. Csak ki kell használni. Eljutott az áram a megye minden falujába. A kincs ott a vezetékekben. A ne­heze most kezdődik. Almási János A Kommunista Ifjúsági Szö­­vetség közlése szerint a csaknem 90 000 X. és XI. osztá­lyos líceumi tanulón kívül, akik segítséget nyújtottak a szövetke­zeti parasztoknak az őszi ter­mésbetakarításban, a városi vál­lalatok és intézmények több mint 18 000 fiatalja az utóbbi 30 nap­ban szabad idejében önkéntes hazafias munkát végzett. Részvé­telük a kukorica betakarításában és hántolásában, a gyümölcs és zöldségfélék leszedésében és osz­tályozásában több mint 27 millió lej megtakarítást eredményezett. E teljesítményeken kívül az egész év folyamán különböző te­vékenységi területeken működő fiatalok százezrei vettek részt ön­kéntes munkával szociális, kul­turális és tudományos intézmé­nyek építésében, a városok és falvak szépítésében, a mezőgaz­dasági területek öntözésében, fák ültetésében és a természetes le­gelők gondozásában. Viszontlátásra nyár, kellemes utazást a télben! 760 KILOMÉTER NYOLC VONATON A Központi Meteorológiai Intézet jelenti : „Borús idő, helyi záporok­kal. Moldvában, Dobrudzsában és a Dunasíkságon szélfúvás északke­leti irányból. Hőmérsékleti értékek: éjszaka mínusz 3 és plusz 4 fok, nap­pal 8 és 14 fok. A következő három napra további lehűlés várható...“ Viszontlátásra nyár! A fővárosi Északi-pályaudvarról 13 óra 42 perckor kigördülő Transilvania­­rapid még enyhe napsütésben nyar­gal végig a síkságon, de Cimpina után már fel kell húzni minden ab­lakot. Remek vonat a Transilvania-rapid, elegáns vagonok, kényelem, tiszta­ság, jó meleg. Kár, hogy Kolozsvár a végállomása — jegyzik meg a rajta utazó szatmáriak és váradiak —, este tizenegyig leszaladhatna Szatmárig (20 óra 34 perckor érke­zik Kolozsvárra). A fővárosból és a tengerpartról haza igyekvő szatmá­riaknak és váradiaknak­ sem kellene állandóan éjszaka utazniuk, ha az új menetrend összeállításánál ezt az óhajt is figyelembe veszik. A ri­porter, aki elhatározta, hogy több megszakítással végigutazik az ország leghosszabb vasútvonalán — Buka­rest—Szatmár — és megírja élmé­nyeit vonatokról, várótermekről, utasellátókról, sokadmagával go.i..—, arra a Transilvania-rapidon , de jó is volna egész télen ilyen körülmé­nyek közt utazni! Csakhát egyelőre még nem jut minden mozdony után ezekből a legújabb típusú aradi ko­csikból. Természetesen ahhoz, hogy az utas jól érezze magát a vona­ton, nem feltétlenül szükséges min­den szerelvényt ilyen kocsikból ösz­­szeállítani. Lehet kulturáltabb, kel­lemesebb viszonyokat régi vagonok­ban is nyújtani. MI LESZ, HA JÖNNEK A HÓFÚVÁSOK ? Elsőnek Brassóban szakítottuk meg utunkat, hogy néhány órás várakozás után átszálljunk a 4001-es Bukarest—Szatmár személyvonatra. Úgy látszik, korai volt a kellemes utazói közérzet, mert a 4001-es mindjárt lehűtötte kedélyünket. Hi­deg vagonokkal fogadott, a fűtést csak Kőhalom közelében kezdték meg. Bár többször is szóltunk a ka­lauznak, hogy intézkedjen — ami abból áll, hogy egy megállónál ér­tesíti a személyzetet: telefonáljanak át a következő állomásra, ahol szakembert küldenek a vonathoz — nem­ sietett lanút,ó.kur­. Kőhalom után is „részletekben“ jött a meleg. Nem tudni hogyan eshetett át az in­dulás előtti szokásos műszaki reví­zión október 29-én ez a személyvo­nat — az ország leghosszabb sínpár­ján közlekedik ! —, mert a vagonok végében több tolóajtó ki volt bil­lenve a helyéről, az utolsó előtti kocsi folyosóján és több fülkéjében hiába kapcsoltuk a villanyt. Ezzel ellentétben a Kiskapus-Balázsfalva közti éjszakai ingajárat (a 3327-es munkásvonat) túl volt fűtve. S a középső vagonokban itt sem gyűlt ki mindenütt a villanyégő. Hasonló tapasztalatokat szereztünk a Tövis­ről Kolozsvárra induló 4 óra 56 perces 3141-es személyvonaton — október 30 hajnalán. Kolozsvárra érkezve került jegyzetfüzetünkbe egy újabb javaslat a jövő évi me­netrend módosításához. Reggel 7 óra 38 perctől — a 3141-es befutásától délután 15 óra 37 percig, a Iasi— Temesvár gyorsvonatig semmiféle utazási lehetőség nincs Kolozsvár­ról Várad és Szatmár felé (még au­tóbusz sincs !) Pontosan nyolc órát kell tehát rostokolniuk Kolozsvárt azoknak ,akik tovább szeretnének jutni. Pedig egyszerűen lehetne segí­teni ezen a problémán: a 8 óra 03 perckor induló 3343-as csúcsai mun­kásvonatnak Váradig kellene közle­kednie. Október utolsó napjaiban az év­szakhoz viszonyítva még elég kellő- Sike Lajos (Folytatása a 3. oldalon) TÁVIRAT LEONYID ILUCS BREZS elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának NYIKOLAJ VIKTOROVICS PODCORNIJ elvtársnak, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Szovjetje Elnöksége elnökének ALEKSZEJ NYIKOLAJEVICS KOSZIGIN elvtársnak, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsa elnökének MOSZKVA A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa, a román nép és a magunk nevében meleg üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük Önök­nek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Legfel­sőbb Szovjet Elnökségének, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövet­sége Minisztertanácsának, a szovjet népeknek a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 52. évfordulója alkalmából. Az októberi forradalom, amely az emberi történelem új korszakát — a proletár forradalmaknak, a kapitalizmusról a szocializmusra való áttérés­nek a korszakát — jelezte, lelkesítő példa volt a világ munkásosztálya, ösz­­szes dolgozói számára a nemzeti és társadalmi felszabadulásért, a szocia­lizmusért és a békéért vívott harcukban. A nagy Lenin alapította kommunista párt vezetésével a Szovjetunió népei, első ízben a történelem folyamán megteremtették a szocialista rend­szert és sikerrel építik a kommunista társadalmat. A román nép tiszta szívből örvend azoknak a kimagasló eredményeknek, amelyeket a Szov­jetunió népei a gazdaság, a tudomány és a kultúra fejlesztésében, a világ­űr meghódításában, az életszínvonal emelésében értek el, s a szocialista világrendszer erősítéséhez való jelentős hozzájárulásnak tekinti őket. A Román Kommunista Párt, Románia Szocialista Köztársaság kor­mánya, külpolitikájának homlokterébe helyezve az összes szocialista orszá­gokkal való barátságot és szövetséget, következetesen küzd a Szovjetunió­val való sokoldalú együttműködési baráti kapcsolatok fejlesztéséért a marxizmus-leninizmus és a szocialista internacionalizmus elvei alapján, a kölcsönös tisztelet és­ megbecsülés szellemében, amely megfelel a román és a szovjet népek érdekeinek, a szocialista országok, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom, az összes antiimperialista erők egysége ügyének. _ , ■ A Nagy Október évfordulója alkalmából újabb­­ sikereket kívánunk Önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártjának és testvéri népeinek a kommunizmus építésének művéhez, a­­szocializmus és a világbéke ügyé­nek diadaláért vívott harchoz. NICOLAE CEAUSESCU,­­ a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke ION GHEORGHE MAURER, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság ÜNNEPI GYŰLÉS A FŐVÁROSBAN A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM 52. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL (Beszámolónk az 5. oldalon) KAPUZÁRÁS ELŐTT IDEGENVEZETŐ VOLTAM AZ EREN—69-EN (BARABÁS GIZELLA riportja mai lapszámunk 3. oldalán) SPORT JÉGKORONG Győzhetett volna a Tirnara KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNK TELEFONJELENTÉSE Csütörtökön ismét havazott, úgy tű­nik, Brassó-Pojánán végleg beköszön­tött a tél. A délelőtti mérkőzést, a vastag nótakaró m­iait, csak nagy késéssel lehetett megkezdeni, s bi­zony sokan megunták a várakozást. Persze utólag bánhatják, hogy nem voltak jelen­ a Székelyudvarhelyi Tir­­nava-Kolozsvári Agronómia találko­zón, mert... Sajnos, mi is megkés­tünk tudósításunkkal — megszakadt a telefonösszeköttetés — csak most számolhatunk be az eseményről, a székelyudvarhelyi csapat nagyszerű fegyvertényéről. A Tirnava játékosai úgy léptek pá­lyára, hogy vereségüket mindenki előre elkönyvelte még ellenfelük is, sőt...., csak éppen ők nem. S az el­bizakodottság ezúttal is megbosszul­ta magát: az Agronomia már a 23. másodpercben gólt kapott (a máso­dik harmad után is a Tirnava veze­tett), alig a mérkőzés utolsó percé­ben sikerült a kolozsváriaknak, nagy izgalmak árán, egyenlíteniük. A szé­kelyudvarhelyi együttes a bajnokság során legjobb játékával rukkolt ki , a védelem eddig is biztosan állt a lábán, ezúttal viszont a László Gyu- Mara László (Folytatása az 5. oldalon) a bajnokság állása NYOLC FORDULÓ UTÁN Steaua 8 8 0 0 77:14 16 Dinamo 8 5 1­ 3 38:24 10 Avintul 8 5 0 3 36:28 10 Agronomia 8 3 2 3 30:34 8 P. Geologie 8 0 2 6 10:43 2 Tirnava 8 0 2 6 8:56 2 Év végéig minden terv mutatott a vállalások minden pontját teljesítsük az iparvállalatokban A SZERZŐDÉS TÉTELEI EGYFORMÁN KÖTELEZŐK A kísérőül mellém szegődött technikus otthonosan kalauzol végig a boksányi fémipari üzem új csar­nokain. A korábban épült üzem­részlegek látogatását feleslegesnek véli. — Látnivaló csak itt van — mondja —, ahol minden termék egyedi, ahol mérnök, mester és munkás nap mint nap tudása, is­meretei javát kell hogy adja, mert mindig újabb, előzménytelen fela­datokat kell megoldaniuk. Túl —, már­mint a régi részlegeken, — szériagyártás folyik. Toronydarukat, mezőgazdasági felszerelést, ezekhez cserealkatrészeket és úgynevezett apróságokat, kapákat, baltákat stb. gyártanak. Az érvelés nem győz meg. Mióta érdektelen termék a toronydaru? ! Ám az új csarnokok látványossága valóban lehet. Több tonnás, hatal­mas alkatrészeken dolgoznak a hegesztők. Szürkésfekete, változato­san szögletes fémtömbök. De ami­kor megmagyarázzák rendeltetésü­ket, megpróbálom kisilabizálni, hogy néznek majd ki összeszerelve, végleges formájukban. — Ezt a híddarut Galacnak (ma­gától értetődik, hogy csak a kohó­ipari kombinátról lehet szó) ké­szítjük. Ezek — mutat kísérőm va­lami szintén irdatlan nagy tömbök­re — nagykapacitású daruk lesz­nek. A konstancai kikötő most folyó korszerűsítéséhez szükségesek. A ha­talmas csarnok egyik hosszú szerelő sávján, végig a Vadul Oii-nál épülő Duna-híd alkatrészeinek egy része sorakozik. A hegesztők száz fokra felhevített acél lemezeket hegeszte­­nek. Szokatlan rendelés, szokatlan módszerek. Tulajdonképpen ez volt a rövid üzemlátogatás célja : bemutatni, ér­zékeltetni milyen sokoldalú és bo­nyolult a boksányi fémipari válla­lat munkája. Cac­erda Iosif a vál­lalat főkönyvelője, aki már több mint negyedszázada dolgozik itt, és a gyárral együtt megtette az utat az ásókapától — régebben kizárólag ilyesmit gyártottak — a mai ter­mékl­istáig, így, konkrét példák alapján egyszerre győz meg a fela­datok szép, felelősségteljes és ne­héz voltáról. Az üzem látogatást, ügyesen utoljára hagyta. Először elmondta, hogy a terméklista hat­van százaléka egyedi cikk. Sőt, oly­kor több is. Hogy ezek az egyedi termékek rendeltetésüknél fogva nagy felelősséget rónak az üzemre. Mert lehet-e másként kezelni a­­ vaskapui vízierőmű alkatrészeit, a Galacnak szükséges híddarukat, vagy az ipari objektumok csarno­kaihoz szükséges fémvázakat. Már­pedig ezek java része itt készül el. A főkönyvelő nem óhajtott egye­bet, mint érzékeltetni, mennyire tu­datában vannak feladataik jelentő­ségének. S közben akaratlanul is a mi malmunkra hajtotta a vizet. Mert éppen az érdekelt bennünket is, mennyire vannak tisztában Bok­­sányon saját termelésük ütemessé­gének jelentőségével és főként a szerződéses kötelezettségek tisztelet­ben tartásának fontosságával? A kilenc hónapos teljesítmények és a negyedévenként elért ütem igazolta a főkönyvelő állításait. Tá­vol a látványosságra való törekvés­től, de mindig ügyelve a soron levő feladatok teljesítésére, sikerült a boksányi fémipari üzemnek eleget tenni a szerződéses kötelezettségek döntő többségének. A kilencedik hónap végéig teljesítésre esedékes 756 szerződés közül 714-nek eleget tettek. Hogy még közelebb hozzuk olva­sóinkhoz a teljesítmény arányait, ime az értékviszony: a háromszáz­ötven milliót kitevő szerződéses kö­telezettségeknek több mint 347 mil­lió lej erejéig eleget tettek. Kilen­gések is voltak. Aránylag szerény ki­lengések. Néhány nap különbség a szerződésbe­­ foglalt határidők és a leszállítás napja között. De ezek a kilengések az esetek többségében a megrendelő javára történtek. Íme néhány példa : a vajdahunyadi Ko­hóipari Építkezési Vállalat erre az Inován Hajnal íFohitnJ.nsa n 3. oldalon) MEGJELENT AZ GAZDAG, VÁLTOZATOS TARTALOMAMAL, TÖBB SZÍNNYOMÁSBAN Kapható a levélkézbesítőknél és a lapárusítóknál Ára 10 lej TÁVIRAT NICOLAE CEAUSESCU eltársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének BUKAREST Meleg köszönetet mondok a Román Kommunista Párt Központi Bi­zottságának, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának, a román népnek, valamint Önnek személyesen, tisztelt elnök elvtárs, a Banja Lu­­ka-i hatalmas földrengéssel és az okucsani vasúti szerencsétlenséggel kap­csolatos részvétnyilvánításért. JOSZIP BROZ TITO

Next