Előre, 1970. január (24. évfolyam, 6894-6917. szám)

1970-01-14 / 6902. szám

ÚJÉVI SZÁMVETÉS A néptanácsok ülésszakán A múlt évben, a jelenlegi törvényhozási ciklus el­ső esztendejében, a nép­tanácsok is lendületesen munkához láttak, hogy a X. pártkongresszuson megjelölt nagyszabású program a­­lapján kiteljesítsük a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat. Tények bizonyítják, a helyi állam­­hatalmi és államigazgatási szervek szorgalmasan munkálkodtak a mun­kastílusuk és­­módszereik szüntelen javításán, hogy egyre jobban ellát­hassák a közvetlen hatáskörükbe tartozó helyi gazdaság, oktatás, mű­velődés, egészségvédelem, kereske­delem és szolgáltatás, községgaz­dálkodás és közművesítés szervezé­sét, vezetését és irányítását. Egyben nagyobb gonddal és körültekintés­­sel foglalkoztak az úgynevezett napi kérdésekkel, az emberek ügyes-ba­jos dolgaival a hozzájuk tartozó te­rületi-közigazgatási egységben. Kétségtelenül jelentős eredmé­nyeik elsősorban annak tulajdonít­hatók, hogy jobban és körültekin­tőbben aknázták ki a helyi erőfor­rásokat és lehetőségeket, igyekeztek tovább ösztönözni a tömegek kime­ríthetetlen kezdeményezőkészségét, mindinkább bevonni a dolgozókat az államügyek intézésébe. Minthogy a néptanácsok szerepe és hatásköre tovább növekedett, s feladataik is nagyobbak, bonyolul­tabbak, a néptanácsi ülésszak — az államhatalom gyakorlásának helyi és a képviselői mandátum ellátásá­nak fő formája — még nagyobb je­lentőségre tett szert. A néptanácsok köztudomásúlag csak az ülésszakon nyilatkozhatnak meg maradéktalanul, mint államha­talmi szervek, az ülésszak az a nép­tanácsi munkaforma, amelyben ér­demlegesen határozhatnak minden hozzájuk tartozó kérdésben, érvé­nyes és kötelező határozatokat fo­gadhatnak el összes szerveik és egy­ségeik számára. Egyébként a ta­pasztalat szerint az ülésszak a kol­lektív gondolkodás és munka fóru­ma, optimális keret a képviselői munka gyümölcsöztetéséhez, a hi­bák és hiányosságok felszámolásá­hoz, nagy fontosságú akciók kezde­ményezéséhez. Néptanácsaink ebben a szellem­ben tevékenykedtek a múlt eszten­dőben, s így kívánnak dolgozni az egész törvényhozási ciklus so­rán. A Hunyad, Galac, Suceava, Szeben, Arges, Vilcea, Hargita, Bo­tosani megyei néptanács, a Buka­rest, Arad, Giurgiu, Segesvár mu­­nicípiumi, több városi és községi néptanács végrehajtó bizottsága messzemenően gondoskodott a nép­tanácsi ülésszakok előkészítéséről és lefolytatásáról, arról, hogy a kép­viselők kellő tárgyismerettel mérhes­sék fel a néptanácsi szervek mun­káját, célszerű és indokolt kiegészí­tő javaslatokat terjeszthessenek elő, hogy — végső fokon — a határoza­tok valóban kollektív munkából fa­kadjanak. Példaként a Hunyad megyei nép­tanács szemptember 6-i ülésszakát kívánjuk megemlíteni. A képviselők a városi és falusi közszolgáltatás­helyzetét és javításának lehetősé­geit vitatták meg. A végrehajtó bi­zottság érdeme mindenekelőtt a köz­érdekű probléma felvetése és az ülésszak alapos előkészítése volt. Az ülésszakot néptanácsi, kisipari, fo­gyasztási és mezőgazdasági terme­lőszövetkezeti káderekből alakított munkaközösség készítette elő, a vég­rehajtó bizottság irányításával és ellenőrzésével. A napirendi kérdé­seket a municípiumi, városi népta­nácsok, illetve néhány községi nép­tanács idejében megvitatta. A Dru­­mul Socialismului, a megyei pártbi­zottság és néptanács lapja augusz­tus 29-én közölte az ülésszak ösz­­szehívásáról szóló végrehajtó bizott­sági határozatot és közreműködés­re hívta fel a megye lakosságát, egy nappal később pedig lehozta az ülésszak határozatának tervezetét is. Szeptember 4-én a megyei népta­nács községgazdálkodási és útügyi, kereskedelmi és szövetkezeti, vala­mint helyiipari állandó bizottsága együttes ülésen megvizsgálta, s a képviselők, az állampolgárok, a mu­nicípiumi, városi és községi népta­nácsok javaslatai alapján kiegészí­tette a tervezetet. Egyben véglege­sítette a tervezet véleményezését is magába foglaló jelentést. Időköz­ben a végrehajtó bizottság is összesí­tette és a tervezetbe foglalta az ál­landó bizottságoktól, illetve közvet­lenül az állampolgároktól kapott in­dítványokat. Érthető, hogy ilyen előkészítés után eredményes ülésszak követke­zett, ahol eleven, konstruktív és gyümölcsöző vita alakult ki a legfon­tosabb szolgáltatási problémák és teendők körül. Az ülésszak lényegé­ben csak összegezte és törvényerőre emelte a végrehajtó bizottság alapos intézkedéseit, az állandó bizottságok Dumitru Popa, az Államtanács Néptanácsi Vezérigazgatóságának helyet­tes vezetője (Folytatása a 3. oldalon) A cnyiovici Electroputere üzem transzformtízer-állomás szerelői is mindent elkövetnek annak­­é­rdekében, hogy pontos és késedelem nélküli munkával biztosítsák idei nag­y ter­veik megvalósítását proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 6902 sz. 1­6 oldal ára 30 báni­­ - 1970. január 14., szerda KIVÁLÓ RAJT Az 1970-es esztendő első hónapjának első dekádja nem minden­napi eredményekkel zárult Krassó-Szörény és Temes megye ipar­­vállalataiban■ A két megye gyáraiban és üzemeiben már ebben az első dekádban cél­egyenesbe jutott az öt­éves terv utolsó esz­tendeje. Mert a meg­növekedett feladato­kat nemcsak teljesíte­ni sikerült, de a leg­több vállalatban je­lentősen túl is teljesí­tették azokat. A resicai Kohászati Kombinát kohászai, acélolvasztá­­rai az esztendő első tíz napjában 2000 ton­na nyersvasat és acélt adtak a nemzetgazda­ságnak előirányzatu­kon felül, a gépgyártó üzemiek pedig ugyan­ebben az időszakban 3 darab 2300 lóerős és 2 darab 1200 lóerős Die­sel-mozdony motort gyártottak le, helyez­tek próbapadra. A ka­­ránsebesi helyiipari kombinát dolgozói, az első dekád túlteljesíté­­si rovatában 110 köb­méter fűrészárut és­­ bútorgarnitúrát jegyez­hettek be, a dekád utolsó napjaiban pe­dig útnak indították az esztendő első ex­portküldeményét 3 va­gon különféle faipari terméket. A temesvári Tehnometalban 1 mil­lió lej értékű áru­val termeltek többet ezekben a január ele­ji napokban és emel­lett egy új géptípus gyártását is megkezd­ték a korszerű barom­fitenyésztő gazdaságok számára. A sorozat el­ső példányait hamaro­san fel is szerelik az orcifalvi állami me­zőgazdasági vállalat épülő , csarnokaiban. Jól startolt 1970 első dekádjában az Electro­motor, Electrobanat, Mechanikai Üzem, Tex­­tilkombinát és számos más temesvári iparvál­lalat is. És ha jó volt a rajt, minden bizony­nyal jó lesz, gazdag eredményt hozó a ki­váló termelési eredmé­nyekért folyó küzde­lem az esztendő to­vábbi heteiben, hó­napjaiban is. (Munka­társunktól). A gépek és berende­zések jó kihasználásá­val a Vajdahunyadi Kohászati Kombinát dolgozói ez év első tíz napjában 931 tonna nyersvasat, 446 tonna acélt és 410 tonna kész hengerelt árut termel­tek terven felül. A ka­­láni kohászok több mint 500 tonna csepp­folyósított koksszal és félkoksszal teljesítet­ték túl tervüket. A petrozsényi fővállalat­hoz tartozó egységek bányászai 2698 tonna kokszolható és energe­tikai szenet adtak elő­irányzaton felül. A birceai fiatal vállalat csaknem húsz vagon előregyártott elemet termelt terven felül, a tejfeldolgozó egységek pedig 450 hektoliter tejjel szárnyalták túl feladataikat. IDÉNYJELLEG NÉLKÜL A mezőgazdasági gépesítési vállalatok 4 ■- ■ - -traktorállománya egész évben kihasználható M­int ismeretes, a mezőgazda­­sági gépesítési vállalatok által végzett munkák egész évi volumenének több mint 40 százaléka augusztus-szep­temberre, illetve október hónapra esik, miközben az év első negyedére az évi munkák kilenc százaléka jut. Az idény jelleg csök­kentése szempontjából igen jelen­tős, hogy a mgv-k tartsák be a me­zőgazdasági csúcsidényen túlmenően végezhető munkálatok változatos bővítésére és gépesítésük kiterjesz­tésére hozott rendelkezéseket. Minthogy nem minden vállalat törekedett az említett intézkedések következetes betartására, és alkal­mazására, számos mgv-nek nem si­került teljesen kihasználnia a ren­delkezésére álló munkaerőt. Bár az 1968 évi 9 százalékról 1969-ben nyolc százalékra csökkentették a ki nem használt időarányt, s a nem mezőgazdasági munkák és szolgálta­tások elvégzésére fordított időarány 5 százalékról hét százalékra növe­kedett, országos viszonylatban a munkaerő jobb felhasználása tekin­tetében még mindig jelentős tartalé­kokkal rendelkezünk. Megállapítható, hogy a gépkezelők ésszerűbb felhasználására irányuló törekvés megyénként és vállalaton­ként különbözik. Míg 1968-ban szá­mos Temes és Arad megyei mező­gazdasági-gépesítési vállalat például átlag évi 150—160 napon át foglal­koztatta gépkezelőit és csak 8—10 napot fizetett garantált bérminimum­ként, addig a Máramaros megyei Kővárhosszúfalu­ és a Temes megyei Bethlenháza községi mezőgazdasági gépesítési vállalat csak 130-110 na­pig üzemeltette traktorait az év fo­lyamán s traktoristáinak évi 65—70 napot fizetett ki a garantált bérmi­nimumként. Jelentős eltérés mutatkozik a ha­sonló körülmények közt dolgozó vállalatok viszonylatában is, így például míg a kolozsvári mezőgaz­dasági gépesítési vállalat csak évi 81 napon át foglalkoztatta traktoris­táit a mezei munkálatoknál, addig a Mihai Viteazul községi vállalat teljesítménye 162 nap, tehát ennek a duplája. Hasonló esetekben nyil­ván nem hivatkozhatnak az „obiek- Ion Bianu a mezőgazdasági gépesítési kutatóintézet mérnöke (Folytatása a 3. oldalon) . SZÍNHÁZI TERVEK ÉS TANULSÁGOK JÓ SZÍNHÁZAT kialakítani nem könnyű, nem is volt az soha : rop­pant bonyolult, összetett feladat. Lényeges tényezői : a játékrend igényessége, a közönség érdeklő­désének ébren­­ tartása és színvona­las kielégítése, a színész, a szerző, a rendező megfelelő foglalkoztatá­sa, illetve a színházon belül ren­delkezésünkre álló tehetség-tőke ka­matoztatása. Ezeket a rég tisztázott színházpo­litikai elveket igyekeztem az elmúlt 18 hónap alatt a sepsiszentgyörgyi színház élén, munkatársammal karöltve megvalósítani, jövőbeni cé­lunk pedig ezt kiteljesíteni. A játékrend kialakításában művé­szeti tanácsunk — melynek kültagjai jól felkészült irodalmárok — szív­ügyének tekinti a hazai drámaírók tehetséges munkáinak műsorra tű­zését, így például elsőnek mutattuk be Dumitru Radu Popescu érdekes, újszerű darabját (Cézár, a kalózok bohóca), Bán Ernő sikeres rendezé­sében, Veress Dániel Mikes Kelemen­ről szóló színpadi művét, Négy tél címmel. (Völgyesi András eredeti, igényes rendezése) a színház fennál­lásának huszadik évfordulója al­kalmából. Gábor Áron halálának 120. évfordulója tiszteletére Som­bori Sándor színpadi krónikáját se­gítettük a közönség elé, Tompa Mik­lós rendezésében. Az 1969-es orszá­gos színházi fesztiválra Tömöry Pé­ter stúdiumként bemutatott darabjá­val jelentkeztünk. (A pipacsok halála), melyet a színészek és Kiss Attila ren­dező látványos hozzáállása a buka­resti döntőbe segített. Idei műsortervünkben még három hazai bemutató szerepel. Alexand­­ru Popescu nagyváradi szerző első színdarabja (igazgató egy hétre...), Veress Dániel sodró cselekményt­, hézagpótló színpadi műve, a Bátho­ry Zsigmond korát idéző Véres far­sang és Csávossy György Édes mé­reg című, versben írt zenés komé­diája kerül közönség elé. Reméljük, hogy ezzel a művel színvonalasan elégíthetjük ki a közönség érdeklő­dését az ún. könnyű műfaj iránt. Stúdió-színpadunkon is jelen lesz ebben az évadban a hazai dráma. Páskándi Géza Kalóz nélkül című groteszkjével jelentkezünk. A FENTIEKBŐL KIDERÜL, hogy eredetiségre törekszünk, azaz minél nagyobb térnyitásra a hazai dráma­írók munkái előtt. De az"eredetiség nemcsak hazai szerzőinkre vonatko­zik. Színházunk például országos vi­szonylatban elsőként jelentkezett Németh Lászlóval s a kontinentális jelentőségű író egyik legnehezebben játszható darabjával, a Papucshős­­sel nyitott utat a testvérszínházak be­mutatói előtt. Görgey Gábor Komám­­asszony, hol a stukker című abszurdja a korszerűbb drámai törekvéseket kép­viselte sikerrel színpadunkon, Krlezso Agóniája pedig a klasszikus délszláv szerző bemutatását szolgálta. A ha­ladó nyugatiak közül Saul Levitt Parancsra tettem című dokumentum­drámája és a két Nobel-díjas író, Fa­ulkner és Camus Rekviem egy apácá­ért című drámája bizonyította, hogy igyekszünk látókörünket szélesíteni. Ezt a sort januárban Tennessee Wil­liams Az ifjúság édes madara című műve folytatja. A Lenin-centenáriumra Gorkij A nap fiai című drámájával készülünk, a Stúdió-színpadon pedig ezekben a lapokban Gogol Egy őrült naplója című művének előkészületei jelente­nek­ újabb eseményt. A Shakespeare­­ciklus idei láncszeme az Ahogy tet­szik, jövőre pedig a Coriolanus vagy az III. Richard bemutatóját tervez­zük­. Mint ahogy a fáradt szervezetet vérátömlesztéssel élesztik újjá, a színház is fiatal vagy megfiatalod­ni képes művészekkel frissíthető fel. Ez a folyamat állandó törekvésünk, annál is inkább, mert a megújhodás szele jó esetben életre galvanizálja a régi törzsgárda regenerálódásra képes tagjait is. A 18 hónap leforgá­sa alatt 16—18 színész, rendező, díszlettervező, festő, zeneszerző gazdagította színházunkat. Igaz, néhány tehetséges művésztől — akik nagyobb városokban remélnek ki­bontakozást — meg kellett válnunk De úgy véljük, ez is hozzátartozik az egészséges vérkeringéshez. Az újonnan jöttek között kiváló, tapasztalt és mégis fiatal színésze­ket találunk. Köllő Béla, Ferenczy Csongor, Péterffy Lajos a főiskolát most végzett fiatalok mellett leg­­kamatozóbb tehetség-tőkénk magvát képviselik, azokkal a régiekkel, együtt, akik becsülettel kitartottak. Természetes, hogy méltó feladatokat igyekszünk tehetségük számára biz­tosítani. Olyan tapasztalt rendezők irányításával dolgoznak, mint Tom­pa Miklós, Völgyesi András, Bán Ernő és az ígéretes képességekkel rendelkező Kiss Attila. SZÁMUNKRA elsőrendű feladat az együttes­ nevelés és a színpadi beszéd- és mozgás­kultúra fejlesz­tése. Ami az együttes nevelésének kér­dését illeti, tudatában vagyunk an-Dukász Anna érdemes művész, a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház igazgatója (Folytatása a 2. oldalon) Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke fogadta Franciaország gazdasági és pénzügyminiszterét Hétfő délben Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke Predealon fogadta Valery Giscard d'Estaing francia gazdasági és pénzügymi­nisztert, a román-francia gazdasági, tudományos és műszaki együttmű­ködési vegyes kormánybizottság második ülésszakán részt vevő fran­cia küldöttség elnökét. A vendéget elkísérte Pierre Pelen, Franciaország bukaresti nagykö­vete. A fogadáson ugyancsak részt vett Manea Manescu, a Gazdasági Ta­nács elnöke, a román—francia ve­gyes kormánybizottság ülésszakán részt vevő román küldöttség elnö­ke és Constantin Fittan, Románia párizsi nagykövete. Ez alkalommal Valery Giscard d'Estaing tolmácsolta Nicolae Ceaușescunak, az Államtanács elnö­kének Georges Pompidou, Francia­­ország elnöke szívélyes üdvözletét, amelyben felvirágzást kívánt a ro­mán népnek és kifejezte óhaját, hogy Románia és Franciaország kapcsolatai a jövőben is a két or­szág közötti jóviszony szellemében fejlődjenek. Nicolae Ceausescu, az Államta­nács elnöke megköszönte az üzene­tet és felkérte a vendéget, tolmá­csolja Georges Pompidou elnöknek meleg üdvözletét, s azt, hogy a francia népnek felvirágzást, békét és haladást kíván. Kifejezte Romá­niának azt az elhatározását, hogy fejleszti sokoldalú kapcsolatait Franciaországgal a két nép érdeké­ben, a nemzetközi megértés, a béke és a biztonság érdekében Európá­ban és az egész világon. A megbeszélés folyamán közös megelégedéssel hangsúlyozták, hogy a Románia és Franciaország, közötti együttműködési, gazdasági, tudomá­nyos-műszaki és kooperálási kap­csolatok, a kereskedelmi cserék egy­re jobban fejlődnek az együttmű­ködés és a k kölcsönös előny, a nem­zetközi kooperálás és a népek kö­zötti béke érdekében. A megbeszélés szívélyes légkörben folyt le. Ion Gheorghe Maurernek, a Minisztertanács elnökének látogatása Jugoszlávia SZSZK-ban PROTOKOLLÁRIS LÁTOGATÁS A SZÖVETSÉGI VÉGREHAJTÓ TANÁCS ELNÖKÉNÉL Mint már hírt adtunk róla, Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocia­lista Köztársaság Minisztertanácsá­nak elnöke Mitja Ribicsicsnek, Ju­goszlávia SZSZK Szövetségi Végre­hajtó Tanácsa elnökének meghívá­sára hétfőn Belgrádba érkezett. Az érkezés után Ion Gheorghe Maurer miniszterelnök, Emil Draga­ E­nescu, Gheorghe Buzdugan, Nicolae Ecobescu és Vasile Sandru nagy­követ kíséretében protokolláris lá­togatást tett a jugoszláv kormány székházában Mitja Ribicsicsnél, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnö­kénél. Az ez alkalommal folytatott szí­vélyes megbeszélésen részt vett Dusán Gligorievics, S. Marusics, Anton Vratusa és Iso Nyegovan nagykövet. Lapunk 5. oldalán Mitja Ribicsics elvtárs és Ion Gheorghe Maurer elvtárs pohárköszöntője Mitja Ribicsics elvtárs ebédet adott a vendég tiszteletére Mitja Ribicsics, a Szövetségi Vég­rehajtó Tanács elnöke hétfő délben ebédet adott Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke tisztele­tére. Román részről az ebéden részt vett Emil Draganescu, a Miniszter­­tanács alelnöke, a román-jugoszláv gazdasági együttműködési vegyes­bizottságban részt vevő román fél elnöke, Gheorghe Buzdugan, Nico­lae Ecobescu, Grigore Bârgaoanu, Ion Morega, Ion Mineu és Vasile Sandru. Jugoszláv részről részt vett Gus­tav Vlahov, a Szövetségi Szkupstina alelnöke, Mika Spiljak, a Szövetségi Szkupstina Népek Tanácsának elnö­ke, S. Marusics, Vojvodina Szocia­lista Autonóm Tartomány Végre­hajtó Tanácsának elnöke, Dusán Gligorjevics, a Szövetségi Végrehaj­tó Tanács tagja, a román-jugoszláv gazdasági együttműködési vegyesbi­zottság jugoszláv felének elnöke, Miran Meriak, Mirjana Krisztinics és Franjo Nadzs, a Szövetségi Végre­hajtó Tanács tagjai, Dolje Vogel­­nik, a Szövetségi Tudományos Koor­dinációs Tanács elnöke és más hi­vatalos személyek. A barátság és a szívélyesség lég­körében lefolyt ebéden a két mi­niszterelnök pohárköszöntőt mon­dott. ■k Hétfő este a román vendégeket felkérték, tekintsék meg a Neretvai csata című filmet, a jugoszláv film­stúdiók egyik legutóbbi termékét amely a hitlerista megszállás elleni partizánküzdelem egyik drámai moz­zanatát eleveníti fel. Új műhelykomplexumok, bővülő szolgáltatások, a Maros megyei kisipari termelőszövetkezetekben Néhány kisipari termelőszövetke­zet — a Maros, Vasas és Arta mo­bilé — közös műhelykomplexumát adták át most részben rendeltetésé­nek Marosvásárhelyen. Az első ne­gyedév végéig beköltöznek az új épületbe mindazon termelőrészle­gek, amelyeknek szánták. Munka­­közösségük ezentúl összehasonlít­hatatlanul jobb körülmények kö­zött végezheti a feladatát, tehet ele­get a megnövekedett igényeknek. Ami pedig a szolgáltatásokat illeti már januárban megindul az új kel­mefestő és vegytisztító egység és még az idén megkettőzik a bővülő autószerviz teljesítményét is. Hasonló fejlődés bontakozik ki a megye más helységeiben. Dicsőben a 200 000 lejes befektetéssel szolgálta­tási komplexum építéséhez fognak az Üveggyár mellett. Segesváron, Régenben, Nyárádszeredán, Erdő­­szentgyörgyön is, további termelő­műhelyek illetve szolgáltatási egy­ségek létesülnek. A kisipari szövetkezetek Maros megyei szövetsége megkülönbözte­tett figyelmet szentel a szolgálta­tások kiterjesztésére. A múlt évben végzett 100 millió lejt meghaladó értékű munkával szemben az idén mintegy 6 millióval növekszik ezek értéke. A minőségi teljesítmény fokozása és az újabb szolgáltatások bevezetése érdekében több mint 400 személyt javasoltak az UCE­­COM továbbképző tanfolyamaira. Közöttük precíziós műszerészeket­I. (Munkatársunktól)

Next