Előre, 1970. január (24. évfolyam, 6894-6917. szám)
1970-01-14 / 6902. szám
ÚJÉVI SZÁMVETÉS A néptanácsok ülésszakán A múlt évben, a jelenlegi törvényhozási ciklus első esztendejében, a néptanácsok is lendületesen munkához láttak, hogy a X. pártkongresszuson megjelölt nagyszabású program alapján kiteljesítsük a sokoldalúan fejlett szocialista társadalmat. Tények bizonyítják, a helyi államhatalmi és államigazgatási szervek szorgalmasan munkálkodtak a munkastílusuk ésmódszereik szüntelen javításán, hogy egyre jobban elláthassák a közvetlen hatáskörükbe tartozó helyi gazdaság, oktatás, művelődés, egészségvédelem, kereskedelem és szolgáltatás, községgazdálkodás és közművesítés szervezését, vezetését és irányítását. Egyben nagyobb gonddal és körültekintéssel foglalkoztak az úgynevezett napi kérdésekkel, az emberek ügyes-bajos dolgaival a hozzájuk tartozó területi-közigazgatási egységben. Kétségtelenül jelentős eredményeik elsősorban annak tulajdoníthatók, hogy jobban és körültekintőbben aknázták ki a helyi erőforrásokat és lehetőségeket, igyekeztek tovább ösztönözni a tömegek kimeríthetetlen kezdeményezőkészségét, mindinkább bevonni a dolgozókat az államügyek intézésébe. Minthogy a néptanácsok szerepe és hatásköre tovább növekedett, s feladataik is nagyobbak, bonyolultabbak, a néptanácsi ülésszak — az államhatalom gyakorlásának helyi és a képviselői mandátum ellátásának fő formája — még nagyobb jelentőségre tett szert. A néptanácsok köztudomásúlag csak az ülésszakon nyilatkozhatnak meg maradéktalanul, mint államhatalmi szervek, az ülésszak az a néptanácsi munkaforma, amelyben érdemlegesen határozhatnak minden hozzájuk tartozó kérdésben, érvényes és kötelező határozatokat fogadhatnak el összes szerveik és egységeik számára. Egyébként a tapasztalat szerint az ülésszak a kollektív gondolkodás és munka fóruma, optimális keret a képviselői munka gyümölcsöztetéséhez, a hibák és hiányosságok felszámolásához, nagy fontosságú akciók kezdeményezéséhez. Néptanácsaink ebben a szellemben tevékenykedtek a múlt esztendőben, s így kívánnak dolgozni az egész törvényhozási ciklus során. A Hunyad, Galac, Suceava, Szeben, Arges, Vilcea, Hargita, Botosani megyei néptanács, a Bukarest, Arad, Giurgiu, Segesvár municípiumi, több városi és községi néptanács végrehajtó bizottsága messzemenően gondoskodott a néptanácsi ülésszakok előkészítéséről és lefolytatásáról, arról, hogy a képviselők kellő tárgyismerettel mérhessék fel a néptanácsi szervek munkáját, célszerű és indokolt kiegészítő javaslatokat terjeszthessenek elő, hogy — végső fokon — a határozatok valóban kollektív munkából fakadjanak. Példaként a Hunyad megyei néptanács szemptember 6-i ülésszakát kívánjuk megemlíteni. A képviselők a városi és falusi közszolgáltatáshelyzetét és javításának lehetőségeit vitatták meg. A végrehajtó bizottság érdeme mindenekelőtt a közérdekű probléma felvetése és az ülésszak alapos előkészítése volt. Az ülésszakot néptanácsi, kisipari, fogyasztási és mezőgazdasági termelőszövetkezeti káderekből alakított munkaközösség készítette elő, a végrehajtó bizottság irányításával és ellenőrzésével. A napirendi kérdéseket a municípiumi, városi néptanácsok, illetve néhány községi néptanács idejében megvitatta. A Drumul Socialismului, a megyei pártbizottság és néptanács lapja augusztus 29-én közölte az ülésszak öszszehívásáról szóló végrehajtó bizottsági határozatot és közreműködésre hívta fel a megye lakosságát, egy nappal később pedig lehozta az ülésszak határozatának tervezetét is. Szeptember 4-én a megyei néptanács községgazdálkodási és útügyi, kereskedelmi és szövetkezeti, valamint helyiipari állandó bizottsága együttes ülésen megvizsgálta, s a képviselők, az állampolgárok, a municípiumi, városi és községi néptanácsok javaslatai alapján kiegészítette a tervezetet. Egyben véglegesítette a tervezet véleményezését is magába foglaló jelentést. Időközben a végrehajtó bizottság is összesítette és a tervezetbe foglalta az állandó bizottságoktól, illetve közvetlenül az állampolgároktól kapott indítványokat. Érthető, hogy ilyen előkészítés után eredményes ülésszak következett, ahol eleven, konstruktív és gyümölcsöző vita alakult ki a legfontosabb szolgáltatási problémák és teendők körül. Az ülésszak lényegében csak összegezte és törvényerőre emelte a végrehajtó bizottság alapos intézkedéseit, az állandó bizottságok Dumitru Popa, az Államtanács Néptanácsi Vezérigazgatóságának helyettes vezetője (Folytatása a 3. oldalon) A cnyiovici Electroputere üzem transzformtízer-állomás szerelői is mindent elkövetnek annakérdekében, hogy pontos és késedelem nélküli munkával biztosítsák idei nagy terveik megvalósítását proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 6902 sz. 16 oldal ára 30 báni - 1970. január 14., szerda KIVÁLÓ RAJT Az 1970-es esztendő első hónapjának első dekádja nem mindennapi eredményekkel zárult Krassó-Szörény és Temes megye iparvállalataiban■ A két megye gyáraiban és üzemeiben már ebben az első dekádban célegyenesbe jutott az ötéves terv utolsó esztendeje. Mert a megnövekedett feladatokat nemcsak teljesíteni sikerült, de a legtöbb vállalatban jelentősen túl is teljesítették azokat. A resicai Kohászati Kombinát kohászai, acélolvasztárai az esztendő első tíz napjában 2000 tonna nyersvasat és acélt adtak a nemzetgazdaságnak előirányzatukon felül, a gépgyártó üzemiek pedig ugyanebben az időszakban 3 darab 2300 lóerős és 2 darab 1200 lóerős Diesel-mozdony motort gyártottak le, helyeztek próbapadra. A karánsebesi helyiipari kombinát dolgozói, az első dekád túlteljesítési rovatában 110 köbméter fűrészárut és bútorgarnitúrát jegyezhettek be, a dekád utolsó napjaiban pedig útnak indították az esztendő első exportküldeményét 3 vagon különféle faipari terméket. A temesvári Tehnometalban 1 millió lej értékű áruval termeltek többet ezekben a január eleji napokban és emellett egy új géptípus gyártását is megkezdték a korszerű baromfitenyésztő gazdaságok számára. A sorozat első példányait hamarosan fel is szerelik az orcifalvi állami mezőgazdasági vállalat épülő , csarnokaiban. Jól startolt 1970 első dekádjában az Electromotor, Electrobanat, Mechanikai Üzem, Textilkombinát és számos más temesvári iparvállalat is. És ha jó volt a rajt, minden bizonynyal jó lesz, gazdag eredményt hozó a kiváló termelési eredményekért folyó küzdelem az esztendő további heteiben, hónapjaiban is. (Munkatársunktól). A gépek és berendezések jó kihasználásával a Vajdahunyadi Kohászati Kombinát dolgozói ez év első tíz napjában 931 tonna nyersvasat, 446 tonna acélt és 410 tonna kész hengerelt árut termeltek terven felül. A kaláni kohászok több mint 500 tonna cseppfolyósított koksszal és félkoksszal teljesítették túl tervüket. A petrozsényi fővállalathoz tartozó egységek bányászai 2698 tonna kokszolható és energetikai szenet adtak előirányzaton felül. A birceai fiatal vállalat csaknem húsz vagon előregyártott elemet termelt terven felül, a tejfeldolgozó egységek pedig 450 hektoliter tejjel szárnyalták túl feladataikat. IDÉNYJELLEG NÉLKÜL A mezőgazdasági gépesítési vállalatok 4 ■- ■ - -traktorállománya egész évben kihasználható Mint ismeretes, a mezőgazdasági gépesítési vállalatok által végzett munkák egész évi volumenének több mint 40 százaléka augusztus-szeptemberre, illetve október hónapra esik, miközben az év első negyedére az évi munkák kilenc százaléka jut. Az idény jelleg csökkentése szempontjából igen jelentős, hogy a mgv-k tartsák be a mezőgazdasági csúcsidényen túlmenően végezhető munkálatok változatos bővítésére és gépesítésük kiterjesztésére hozott rendelkezéseket. Minthogy nem minden vállalat törekedett az említett intézkedések következetes betartására, és alkalmazására, számos mgv-nek nem sikerült teljesen kihasználnia a rendelkezésére álló munkaerőt. Bár az 1968 évi 9 százalékról 1969-ben nyolc százalékra csökkentették a ki nem használt időarányt, s a nem mezőgazdasági munkák és szolgáltatások elvégzésére fordított időarány 5 százalékról hét százalékra növekedett, országos viszonylatban a munkaerő jobb felhasználása tekintetében még mindig jelentős tartalékokkal rendelkezünk. Megállapítható, hogy a gépkezelők ésszerűbb felhasználására irányuló törekvés megyénként és vállalatonként különbözik. Míg 1968-ban számos Temes és Arad megyei mezőgazdasági-gépesítési vállalat például átlag évi 150—160 napon át foglalkoztatta gépkezelőit és csak 8—10 napot fizetett garantált bérminimumként, addig a Máramaros megyei Kővárhosszúfalu és a Temes megyei Bethlenháza községi mezőgazdasági gépesítési vállalat csak 130-110 napig üzemeltette traktorait az év folyamán s traktoristáinak évi 65—70 napot fizetett ki a garantált bérminimumként. Jelentős eltérés mutatkozik a hasonló körülmények közt dolgozó vállalatok viszonylatában is, így például míg a kolozsvári mezőgazdasági gépesítési vállalat csak évi 81 napon át foglalkoztatta traktoristáit a mezei munkálatoknál, addig a Mihai Viteazul községi vállalat teljesítménye 162 nap, tehát ennek a duplája. Hasonló esetekben nyilván nem hivatkozhatnak az „obiek- Ion Bianu a mezőgazdasági gépesítési kutatóintézet mérnöke (Folytatása a 3. oldalon) . SZÍNHÁZI TERVEK ÉS TANULSÁGOK JÓ SZÍNHÁZAT kialakítani nem könnyű, nem is volt az soha : roppant bonyolult, összetett feladat. Lényeges tényezői : a játékrend igényessége, a közönség érdeklődésének ébren tartása és színvonalas kielégítése, a színész, a szerző, a rendező megfelelő foglalkoztatása, illetve a színházon belül rendelkezésünkre álló tehetség-tőke kamatoztatása. Ezeket a rég tisztázott színházpolitikai elveket igyekeztem az elmúlt 18 hónap alatt a sepsiszentgyörgyi színház élén, munkatársammal karöltve megvalósítani, jövőbeni célunk pedig ezt kiteljesíteni. A játékrend kialakításában művészeti tanácsunk — melynek kültagjai jól felkészült irodalmárok — szívügyének tekinti a hazai drámaírók tehetséges munkáinak műsorra tűzését, így például elsőnek mutattuk be Dumitru Radu Popescu érdekes, újszerű darabját (Cézár, a kalózok bohóca), Bán Ernő sikeres rendezésében, Veress Dániel Mikes Kelemenről szóló színpadi művét, Négy tél címmel. (Völgyesi András eredeti, igényes rendezése) a színház fennállásának huszadik évfordulója alkalmából. Gábor Áron halálának 120. évfordulója tiszteletére Sombori Sándor színpadi krónikáját segítettük a közönség elé, Tompa Miklós rendezésében. Az 1969-es országos színházi fesztiválra Tömöry Péter stúdiumként bemutatott darabjával jelentkeztünk. (A pipacsok halála), melyet a színészek és Kiss Attila rendező látványos hozzáállása a bukaresti döntőbe segített. Idei műsortervünkben még három hazai bemutató szerepel. Alexandru Popescu nagyváradi szerző első színdarabja (igazgató egy hétre...), Veress Dániel sodró cselekményt, hézagpótló színpadi műve, a Báthory Zsigmond korát idéző Véres farsang és Csávossy György Édes méreg című, versben írt zenés komédiája kerül közönség elé. Reméljük, hogy ezzel a művel színvonalasan elégíthetjük ki a közönség érdeklődését az ún. könnyű műfaj iránt. Stúdió-színpadunkon is jelen lesz ebben az évadban a hazai dráma. Páskándi Géza Kalóz nélkül című groteszkjével jelentkezünk. A FENTIEKBŐL KIDERÜL, hogy eredetiségre törekszünk, azaz minél nagyobb térnyitásra a hazai drámaírók munkái előtt. De az"eredetiség nemcsak hazai szerzőinkre vonatkozik. Színházunk például országos viszonylatban elsőként jelentkezett Németh Lászlóval s a kontinentális jelentőségű író egyik legnehezebben játszható darabjával, a Papucshőssel nyitott utat a testvérszínházak bemutatói előtt. Görgey Gábor Komámasszony, hol a stukker című abszurdja a korszerűbb drámai törekvéseket képviselte sikerrel színpadunkon, Krlezso Agóniája pedig a klasszikus délszláv szerző bemutatását szolgálta. A haladó nyugatiak közül Saul Levitt Parancsra tettem című dokumentumdrámája és a két Nobel-díjas író, Faulkner és Camus Rekviem egy apácáért című drámája bizonyította, hogy igyekszünk látókörünket szélesíteni. Ezt a sort januárban Tennessee Williams Az ifjúság édes madara című műve folytatja. A Lenin-centenáriumra Gorkij A nap fiai című drámájával készülünk, a Stúdió-színpadon pedig ezekben a lapokban Gogol Egy őrült naplója című művének előkészületei jelentenek újabb eseményt. A Shakespeareciklus idei láncszeme az Ahogy tetszik, jövőre pedig a Coriolanus vagy az III. Richard bemutatóját tervezzük. Mint ahogy a fáradt szervezetet vérátömlesztéssel élesztik újjá, a színház is fiatal vagy megfiatalodni képes művészekkel frissíthető fel. Ez a folyamat állandó törekvésünk, annál is inkább, mert a megújhodás szele jó esetben életre galvanizálja a régi törzsgárda regenerálódásra képes tagjait is. A 18 hónap leforgása alatt 16—18 színész, rendező, díszlettervező, festő, zeneszerző gazdagította színházunkat. Igaz, néhány tehetséges művésztől — akik nagyobb városokban remélnek kibontakozást — meg kellett válnunk De úgy véljük, ez is hozzátartozik az egészséges vérkeringéshez. Az újonnan jöttek között kiváló, tapasztalt és mégis fiatal színészeket találunk. Köllő Béla, Ferenczy Csongor, Péterffy Lajos a főiskolát most végzett fiatalok mellett legkamatozóbb tehetség-tőkénk magvát képviselik, azokkal a régiekkel, együtt, akik becsülettel kitartottak. Természetes, hogy méltó feladatokat igyekszünk tehetségük számára biztosítani. Olyan tapasztalt rendezők irányításával dolgoznak, mint Tompa Miklós, Völgyesi András, Bán Ernő és az ígéretes képességekkel rendelkező Kiss Attila. SZÁMUNKRA elsőrendű feladat az együttes nevelés és a színpadi beszéd- és mozgáskultúra fejlesztése. Ami az együttes nevelésének kérdését illeti, tudatában vagyunk an-Dukász Anna érdemes művész, a sepsiszentgyörgyi Állami Magyar Színház igazgatója (Folytatása a 2. oldalon) Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke fogadta Franciaország gazdasági és pénzügyminiszterét Hétfő délben Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke Predealon fogadta Valery Giscard d'Estaing francia gazdasági és pénzügyminisztert, a román-francia gazdasági, tudományos és műszaki együttműködési vegyes kormánybizottság második ülésszakán részt vevő francia küldöttség elnökét. A vendéget elkísérte Pierre Pelen, Franciaország bukaresti nagykövete. A fogadáson ugyancsak részt vett Manea Manescu, a Gazdasági Tanács elnöke, a román—francia vegyes kormánybizottság ülésszakán részt vevő román küldöttség elnöke és Constantin Fittan, Románia párizsi nagykövete. Ez alkalommal Valery Giscard d'Estaing tolmácsolta Nicolae Ceaușescunak, az Államtanács elnökének Georges Pompidou, Franciaország elnöke szívélyes üdvözletét, amelyben felvirágzást kívánt a román népnek és kifejezte óhaját, hogy Románia és Franciaország kapcsolatai a jövőben is a két ország közötti jóviszony szellemében fejlődjenek. Nicolae Ceausescu, az Államtanács elnöke megköszönte az üzenetet és felkérte a vendéget, tolmácsolja Georges Pompidou elnöknek meleg üdvözletét, s azt, hogy a francia népnek felvirágzást, békét és haladást kíván. Kifejezte Romániának azt az elhatározását, hogy fejleszti sokoldalú kapcsolatait Franciaországgal a két nép érdekében, a nemzetközi megértés, a béke és a biztonság érdekében Európában és az egész világon. A megbeszélés folyamán közös megelégedéssel hangsúlyozták, hogy a Románia és Franciaország, közötti együttműködési, gazdasági, tudományos-műszaki és kooperálási kapcsolatok, a kereskedelmi cserék egyre jobban fejlődnek az együttműködés és a k kölcsönös előny, a nemzetközi kooperálás és a népek közötti béke érdekében. A megbeszélés szívélyes légkörben folyt le. Ion Gheorghe Maurernek, a Minisztertanács elnökének látogatása Jugoszlávia SZSZK-ban PROTOKOLLÁRIS LÁTOGATÁS A SZÖVETSÉGI VÉGREHAJTÓ TANÁCS ELNÖKÉNÉL Mint már hírt adtunk róla, Ion Gheorghe Maurer, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnöke Mitja Ribicsicsnek, Jugoszlávia SZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökének meghívására hétfőn Belgrádba érkezett. Az érkezés után Ion Gheorghe Maurer miniszterelnök, Emil Draga Enescu, Gheorghe Buzdugan, Nicolae Ecobescu és Vasile Sandru nagykövet kíséretében protokolláris látogatást tett a jugoszláv kormány székházában Mitja Ribicsicsnél, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnökénél. Az ez alkalommal folytatott szívélyes megbeszélésen részt vett Dusán Gligorievics, S. Marusics, Anton Vratusa és Iso Nyegovan nagykövet. Lapunk 5. oldalán Mitja Ribicsics elvtárs és Ion Gheorghe Maurer elvtárs pohárköszöntője Mitja Ribicsics elvtárs ebédet adott a vendég tiszteletére Mitja Ribicsics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke hétfő délben ebédet adott Ion Gheorghe Maurer, a Minisztertanács elnöke tiszteletére. Román részről az ebéden részt vett Emil Draganescu, a Minisztertanács alelnöke, a román-jugoszláv gazdasági együttműködési vegyesbizottságban részt vevő román fél elnöke, Gheorghe Buzdugan, Nicolae Ecobescu, Grigore Bârgaoanu, Ion Morega, Ion Mineu és Vasile Sandru. Jugoszláv részről részt vett Gustav Vlahov, a Szövetségi Szkupstina alelnöke, Mika Spiljak, a Szövetségi Szkupstina Népek Tanácsának elnöke, S. Marusics, Vojvodina Szocialista Autonóm Tartomány Végrehajtó Tanácsának elnöke, Dusán Gligorjevics, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagja, a román-jugoszláv gazdasági együttműködési vegyesbizottság jugoszláv felének elnöke, Miran Meriak, Mirjana Krisztinics és Franjo Nadzs, a Szövetségi Végrehajtó Tanács tagjai, Dolje Vogelnik, a Szövetségi Tudományos Koordinációs Tanács elnöke és más hivatalos személyek. A barátság és a szívélyesség légkörében lefolyt ebéden a két miniszterelnök pohárköszöntőt mondott. ■k Hétfő este a román vendégeket felkérték, tekintsék meg a Neretvai csata című filmet, a jugoszláv filmstúdiók egyik legutóbbi termékét amely a hitlerista megszállás elleni partizánküzdelem egyik drámai mozzanatát eleveníti fel. Új műhelykomplexumok, bővülő szolgáltatások, a Maros megyei kisipari termelőszövetkezetekben Néhány kisipari termelőszövetkezet — a Maros, Vasas és Arta mobilé — közös műhelykomplexumát adták át most részben rendeltetésének Marosvásárhelyen. Az első negyedév végéig beköltöznek az új épületbe mindazon termelőrészlegek, amelyeknek szánták. Munkaközösségük ezentúl összehasonlíthatatlanul jobb körülmények között végezheti a feladatát, tehet eleget a megnövekedett igényeknek. Ami pedig a szolgáltatásokat illeti már januárban megindul az új kelmefestő és vegytisztító egység és még az idén megkettőzik a bővülő autószerviz teljesítményét is. Hasonló fejlődés bontakozik ki a megye más helységeiben. Dicsőben a 200 000 lejes befektetéssel szolgáltatási komplexum építéséhez fognak az Üveggyár mellett. Segesváron, Régenben, Nyárádszeredán, Erdőszentgyörgyön is, további termelőműhelyek illetve szolgáltatási egységek létesülnek. A kisipari szövetkezetek Maros megyei szövetsége megkülönböztetett figyelmet szentel a szolgáltatások kiterjesztésére. A múlt évben végzett 100 millió lejt meghaladó értékű munkával szemben az idén mintegy 6 millióval növekszik ezek értéke. A minőségi teljesítmény fokozása és az újabb szolgáltatások bevezetése érdekében több mint 400 személyt javasoltak az UCECOM továbbképző tanfolyamaira. Közöttük precíziós műszerészeketI. (Munkatársunktól)