Előre, 1970. augusztus (24. évfolyam, 7071-7095. szám)
1970-08-08 / 7077. szám
XXIV. évfolyam 7077 sit 6 oldal ára 30 iráni 1970. augusztus 8., szombat • MÁRAMAROSI BRAVÚR • HÚSZ NAP • 3,4-SZERESEN • ÖT évnyit — 55 hónap ALATT • KILENC MILLIÓ • Terven felül 7115 tonna kénsavat, több mint 62 000 négyzetméter furnírlemezt, 25 ezer négyzetméter PAL-lemezt, 5,2 millió lej értékű autóalkatrészt és más nagyon keresett ipari cikket gyártottak a Máramaros megyei iparvállalatok dolgozói előirányzaton felül hét hónap alatt. Az ünnepi versenyszakasz eddigi eredményeivel bebizonyították a belső tartalékok hasznosítására kifejtett munka hatékonyságát. • Húsz nappal határidő előtt helyezték üzembe a galaci hideg szalaghengermű építői az egyik transzformátort. A hengermű néhány más berendezésének beindításán most dolgoznak, a transzformátor határidő előtti üzembehelyezése azonban lényegesen lerövidítette az előkészületek időszakát. • 3,4-szeresére növekszik az idei termelési eredményekkel a fővárosi Automatica üzem össztermelése az 1965-ös színvonalhoz képest. Különben a napokban készült el még egy új csarnok az üzemben, ahol a főtermék, a vezérlőtáblák szerelését végzik majd. • Négy év és hét hónap alatt teljesítette ötéves tervét a szászvárosi vegyigyár munkaközössége. A termékválaszték ebben az időszakban megkétszereződött, s ma a gyártmányok — különböző gépalkatrészek és közszükségleti cikkek — száma eléri a négyszázat. • Az anyagfogyasztás csökkentésével nem kevesebb mint 9 millió lejt takarítottak meg a iasi nolieszterfonal gyár dolgozói. A hét hónap termelési mérlege : 94 tonna fonal és 81 tonna metanol terven felül. ÍNNEPKÖSZÖIŐ munkasikerek ÍGY ÉRTELMEZZÜK, ÍGY TELJESÍTJÜK KÖTELEZETTSÉGEINKET A Krassó-Szörény megyei iparvállalatok munkaközösségei, a bányászok, kohászok, gépgyártók, az iparvállalatok és a lakóházak építői, az erdőkitermelő és a fafeldolgozó munkások, a szántóföldek dolgozói a legmesszebbmenő felelősség és a szocialista szolidaritás jegyében - rendíthetetlen elhatározással és meghatványozott erővel munkálkodnak a termelési feladatok túlteljesítésén, hogy mielőbb bepótoljuk a tavaszi árvízkárokat. A súlyos megpróbáltatások idején a Krassó-Szörény megyei dolgozók is — férfiak és nők, fiatalok és idősebbek, románok, németek, szerbek magyarok és más nemzetiségűek — határozottan és hősiesen válaszoltak a párt és főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs hívó szavára, s az egész román nép oldalán lankadatlanul küzdöttek az árvízkárok korlátozásáért, a gazdasági és a társadalmi tevékenység mielőbbi helyreállításáért, a pusztítások felszámolásáért, az árvízkárosultak segélyezéséért. Az akció, amely átfogó és erőteljes nemzeti szolidaritási mozgalommá fejlődött, ismét ragyogóan tanúsította a szocialista humanizmus, a kommunista etika nemes elveire alapozott írta ILIE FALUS, az RKP Krassó-Szörény megyei bizottságának első titkára, a megyei néptanács elnöke társadalmunkban sajátos elvtársi segítségnyújtást, szocialista nemzetünk egységének, összefogásának és annak a nagyszerű megnyilatkozása volt, hogy egész népünk határtalan bizalommal és odaadással viseltetik a hazánk sorsát intéző és irányító Román Kommunista Párt iránt. A lankadatlan, odaadó munka nagyszerű krónikájából csupán néhány példát kívánok idézni. A Resicai Kohászati Kombinát munkaközössége elhatározta, hogy a fajlagos fogyasztás csökkentésével előirányzaton felül 500 000 lej értékű útalkatrészt és 100 tonnafémszerezetet állít elő a súlyos károkat szenvedett vállalatoknak. A Resicai Gépgyár kommunistái szabad idejükben sok megrongálódott motort javítottak ki Maros és Szatmár megyei vállalatok számára. Párt- és tömegszervezeti aktivistákból, a munkások közül kikerült technikusokból pótváltások alakultak. A munkavállalások értelmében minden hónapban két napot önkéntesen dolgoznak az árvízkárok pótlásáért; júliusban például egyetlen ilyen napon 800 alkalmazott csaknem 1,5 millió lej terméstöbbletet realizált. A boksai fémipari dolgozók igyekeztek egy hónappal határidő előtt leszállítani a megrendelt toronydarukat a Kolozs, Bihar, Maros és Szeben megyei építőtelepeknek. A példákat még folytathatnám, de már ennyiből is kitűnik, hogy az országra jellemző megfeszített munka megyénk gazdasági tevékenységét is áthatotta, hogy a kohászok és az olvasztárok, a bányászok és a gépgyártók szilárdan eltökélték, megnyerik a versenyt az idővel, mindent megtesznek a károk pótlásáért, hogy életünk valóban olyan legyen, amilyennek elképzeltük, amilyennek látni óhajtjuk. Első félévi tervteljesítési eredményeink ismételten tanúsítják, , hogy megyénk dolgozói, az ország egész lakosságával együtt, odaadással és önfeláldozással eleget tesznek kötelességüknek : az össztermelési tervet 75,1 millió lejjel, az árutermelési előirányzatot 109,6 millió lejjel teljesí(Folytatása az 5. oldalon) TETŐ ALÁ KERÜLTEK az első új családi otthonok Nemrég még csendes kis falusi megálló volt a szatmárudvari vasútállomás. A Nagybánya felé tartó, vagy onnan jövő személyvonatok éppen hogy lefékeztek és indultak is tovább. Teherszerelvények csak nagy ritkán időztek itt, akkor is többnyire azért, hogy bevárják az ellenkező irányból érkező vonatot, kirakodásra hébe-hóba hagytak itt egy-egy vagont. Két hónapja meg ez lett a vidék legforgalmasabb falusi vasútállomása, főként a tehervonatoknak van sok leadni valójuk. Gyakran 15—20, építőanyaggal megpakolt vagont hagynak naponta a rakodótér felöli vágányon. Augusztus első napjáig nem kevesebb mint 300 vagon terhét kellett kiüríteni. Egyebek közt 1600 tonna cementet, 2 millió téglát és 380 000 darab tetőcserepet szállítottak Udvariba. Az állam által kedvezményes áron adott építőanyag csakhamar gazdára talál. A község fennállása óta nem látott itt soha senki oly lüktető építőmunkát, mint ezen a nyáron. A község és a hozzátartozó négy Szamos menti falu — név szerint Kak, Kakszentmárton, Berend és SZATMÁRUDVARIBAN Etény — lakásállományának csaknem kétharmadát romba döntötte a májusi áradás. És mint annak idején beszámoltunk róla, a helyi és a megyei szervek úgy döntöttek, hogy az említett négy falu árvízkárosultjai számára is Udvariban építik fel az új otthonokat. S lényegében egy teljesen új szocialista község épül itt, mindössze néhány hónap alatt. Még ebben az évben több mint 700 családi házat húznak fel, tető alá kerül egy kétemeletes, 16 tantermes iskola, egy bölcsőde és napközi otthon, egy korszerű szolgáltatási komplexum és általános áruház és még több más szociális-kulturális létesítmény. Vezetékes ivóvizet kap a község, csatornázzák az utcákat. Csak az új szociális és kulturális létesítményekre több mint 7 millió lejt ad az állam.Udvarinak. Ennél is jóval nagyobb összegre rúg az a pénzsegély, amelyet az állam az elpusztult családi otthonok újjáépítésére és Sike Lajos (Folytatása a 3. oldalon) • MINTEGY 113 MILLIÓ LEJ ÁLLAMI SEGÉLYT FOLYÓSÍTOTTAK EDDIG A SZATMÁR MEGYEI ÁRVÍZKÁROSULTAKNAK • KÖZEL 300 VAGON ÉPÍTŐANYAG — EGYEBEK KÖZT 1600 TONNA CEMENT, 2 MILLIÓ TÉGLA, 380 000 CSERÉP — ÉRKEZETT EDDIG SZATMÁRUDVARI ÚJJÁÉPÍTÉSÉHEZ • KOLOZSVÁRI SZAKEMBEREK ÉS GÉPEK SEGÍTENEK A MUNKÁBAN • ÚJ UTCÁK, TARTÓS TÉGLAHÁZAK A KUKORICA TÁBLÁK KÖZÖTT „Nagy az öröm Ioan Cimpeanuéknál is, hiszen biztos fedél került a fejük fölé ... ” (GHEORGHE IANCU felvétele) távirat NICOLAE CEAUSESCU elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének BUKAREST Őszinte köszönetet mondok a baráti gratulációért és jókívánságokért, amelyeket a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelsőbb Szovjetje Elnöksége elnökévé történt újbóli megválasztásom alkalmából küldött. Megragadom az alkalmat, hogy újabb sikereket kívánjak az ön tevékenységéhez, a román nép javára, az országaink közötti barátság és sokoldalú együttműködés további fejlesztése, a szocializmus és a béke ügye érdekében. N. PODGORNIJ Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság MAI SZÁMUNKBAN • MŰVELŐDÉS • VENDÉGSZERETŐ SZÁMŰZETÉS • MŰSORKALAUZ (2. oldal) (3. oldal) (4. oldal) Az orsovai bányavállalatnak vannak nevesebb, jelentősebb egységei is, mint a voislovai zsirke- és csillámbánya. A fotóriporter ezúttal mégis a voislovaiakat kereste fel. Vállalták ugyanis, hogy év végéig 48 000 tonna zsirkövet és 8600 kiló csillámot termelnek ki előirányzaton felül A ZIZEGŐ kalásztenger szélén egy ember kémleli az ég aljáig szaladó síkot. Erősen hunyorít, a nap özönnel szórja fényét, s forróságát. Segítségül kezét homloka fölé emeli. Aztán valamit mond magában, arca elárulja, hogy nem éppen derül sem azon, amit lát, sem azon, amit fogai közt elmormogott. Közelébe érve int, hogy nézzünk arrafelé, tekintete irányába mi is. A lovaskocsiról a szem befogja az egész tájat. Messze, a határ végében ormótlan jószág feketéllik, körülötte traktorok sürögnek. Egy, kettő, három... Egymáshoz kapcsolják őket, aztán indulnának roppant terhükkel, de az képtelen megmoccanni. A szél el-elkapja, idehozza a motorok haragos zúgását. Hiába az erőlködés, a mögöttük gubbasztó gép nem mozdul. EGY KOMBÁJN újra elsüllyedt — Mühlroth Martin, a zsombolyai téesz brigádosa fogadja így, némi aggodalommal hangjában, a jövevényeket — magyarázatul annak, amit látunk. Eljött július vége is, de olyan a föld mint tél végén, koratavasszal. A talajvíz ott a felszínen vagy csak arasznyi mélyen. A lomha gépóriások nem boldogulnak a tarlóin. Hiába a kánikula, a föld erősen nyirkos, itt-ott bizony beleragad a kombájn. Pedig úgy kell most az aratógépek kése, a cséplőszekrény dobja a búzának, mint annak idején kellett volna a gyökeret, szárat, sarjat, levelet növesztő emberadta tápanyag s a gyomokat, a szívós vetélytársat irtó, tipró vegyszerek. A magágy bevetői ott jöttek-mentek kora tavasztól a gabonatáblák mellett, a széleken, mert rájuk, a vetésbe nem mehettek. A búza viszont kérte a segítséget, hálaképpen olyan fizetséget ígért, mint még soha azon a tájon. De akkor a víz volt az úr, s mire jött volna a mentés a dudva egy tálból evett a gazdanövénnyel, persze, jóval mohóbban, s többet. A kenyérgabona beérett, de sem műtrágyát, sem gyomirtószert vagy gyomirtókat nem kaphatott, nem láthatott. Most olyan a fizetség is. No, ha már így történt, egy szem se vesszen el abból, ami megtermett. Az adósságot meg törlessze a tarló, a tavaszi ugar, így fogadták 70 nyarát Zsombolyán. Egy kombájn odaragadt ? Helyette húsz másik gépóriás motorjája dönti asztalára az érett kalászokat. Drága terhükkel sűrű egymásután rohannak el a szállítókocsik. Szalmafolyó csordogál a kombájnok nyomában, nem sokáig. Jönnek a bálázók, hamarosan kockákra szabják a másodterményt. Valahol a szövetkezet udvarán szalmapiramisok magasodnak kevélyen. Szabad a tarló, tüstént megjelennek a tárcsák, ekék, hogy utánuk nyomban takaró alá hulljon az új mag. Kora hajnaltól késő estig csörömpöl a vetőgépek csoroszlyája. Zsombolyán a földeknek kétszer kell teremniök. POMPÁZÓ zöld tábla mellett szalad a hintó. A mérnök büszkesége ez a föld. Innen a pangós vadvizeket sikerült elűzni. A cukor nyersanyaga mintha kárpótolni akarná a többi növények eldézsmált termését. A szakember becslése szerint 4—5 vagonos hozamot ígér hektáronként. A csizolt mag, a Pyramin, a gépek, persze, kezelőik is, megtették kötelességüket, ezen a táblán végig az ember volt az úr. S annak kellene lennie minden parcellán. — Jövőre nagy munka indul nálunk, akár Bánát-szerte — s Kiss László máris vázolja a terveket — rendbetesszük az összes csatornákat, új hálózatot építünk. Tudjuk, mindehhez sok pénz kell. — Saját erőből? — Abból. — Győzitek? — Az ördögbe is, csak nem lesz ilyen nyavalyás minden év. A mérges optimizmus sok milliót érő anyagi erőforrásból fakad. Fülöp Ernő (Folytatása a 3. oldalon) ZSOMBOLYAI NYÁR AHÁNY FALU ANNYI SZOKÁS, DE MI LESZ A MÁSODVETÉSSEL ? SZILÁGY MEGYEI TUDÓSÍTÁS Megváltozott a mezők képe, Szilágy megyében egyre ritkábban látni a lábon álló gabonát, s ez örvendetes, hiszen az aratás megkezdése után bizony lassú ütemben haladt a gabonafélék betakarítása. Most viszont estéről-estére több gazdaságból jelentik, hogy befejezték az aratást, itt az ideje hát, hogy a gazdaságok gyorsabb ütemben fogjanak hozzá a másodvetések elvégzéséhez. Annál is inkább, mert nem egy helyen a nyár vége felé közeledve sem mondható elegendőnek a rendelkezésre álló téli takarmány. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják hogy OTT AHOL A RENGETEG NYÁRI TENNIVALÓ KÖZEPETTE IS IDEJÉBEN GONDOLTAK A TERÜLETEK SZABADDÁ TÉTELÉRE, S AZ ARATÓKAT AZON NYOMBAN A VETŐGÉP KÖVETTE, MÁR KIKELT A MÁSODVETÉSKÉNT FÖLDBE JUTOTT MAG. Még a múlt hónap végéig jelentősebb területen végeztek ezekkel a munkálatokkal Krasznahídvégen, Varsókon, Szilágybagoson, Szamosudvarhelyen, Csákigorbón és Kárásztelkén. Hogy mi az oka az ismételt lassú ütemnek, szinte mindenütt másképpen magyarázzák a termelőszövetkezeti szakemberek. Az Almás völgyében elterülő mtsz-ekben a gépek kihasználása késlelteti a másodvetések megkezdését, alig 10—20 hektárnyi a szövetkezetekben az eddigi teljesítmény ; a bánffyhunyadi mezőgazdasági gépesítési vállalat részlegein sok a hibás szalmabálázó gép, ilyenképpen a szalma hatalmas területeken áll a vetőgépek útjában. Igaz, a megkésett mezőgazdasági munkálatok, a késő nyárba nyúlt növényápolási munkák és a betakarítás nagyszámú embert és fogatot köt le, de a hét közepén Szilágynagyfaluban láttuk, hogy még ez sem lehet mentség. Nem szállították el a mezőről a szalmabálákat ugyan, de a földparcellák szélére hordták, hogy ne állják el a traktorok és a vetőgépek útját. A minap Lamperton György Dezső elnök dicsérte a tagok szorgalmát, hogy a gazdaság fennállása Fejér László (Folytatása a 2. oldalon) TÁVIRAT NICOLAE CEAUȘESCU elvtársnak, a Román Kommunista Párt főtitkárának Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének ION GHEORGHE MAURER elvtársnak, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsa elnökének Kedves elvtársak ! Köszönjük önöknek, valamint a román testvérnépnek a Lengyelország újjászületési ünnepe alkalmából küldött jókívánságokat. Az egész néppel együtt örvendünk az országainkat egybefűző baráti kapcsolatoknak, s kifejezzük azt a meggyőződésünket, hogy a kétoldalú testvéri kapcsolatok sokoldalúan fognak fejlődni népeink javára, a szocialista közösség egysége és a béke érdekében. Megragadjuk az alkalmat, hogy további sikereket kívánjunk önöknek a szocialista Románia építéséhez. WLADYSLAW GOMULKA, MARIAN SPYCHALSKI, a Lengyel Egyesült Munkáspárt a Lengyel Népköztársaság Állam Központi Bizottságának tanácsának elnöke első titkára JÓZEF CYRANKIEWICZ, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke ■ SPORT BARÁTSÁG-VERSENY A másodpercekért, méterekért, pontokért folyó küzdelemben mindig ellenfelek , de soha sem ellenségek találkoznak. A nemes vetélkedés mindig is építette, soha nem rombolta a különböző nemzetiségű emberek közötti, szilárd talajra emelt barátság-épületet. A sportnak ezt a nagyszerű jellemzőjét domborítja ki még jobban a Campulungban megkezdődött Barátság-verseny atlétikai viadal. Közel ötszáz fiatal, hazájának atléta-reménysége, müncheni olimpiai helyezésre számító versenyző próbálgatja erejét a szép fekvésű város pályáján. Miért éppen Câmpulungban ? — kérdezhetik sokan. Egyszerű a magyarázat : a kis város a román atlétika egyik bölcsője. Itt építették meg hazánk első atlétikai stadionját. Az itteni sportlíceumból került ki több neves versenyzőnk, aki eredményeivel és magatartásával hitet tett a barátság nemes eszméje mellett. (Munkatársunktól)