Előre, 1970. szeptember (24. évfolyam, 7096-7121. szám)

1970-09-27 / 7119. szám

NICOLAE CEAUSESCU, ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁG ÁLLAMTANÁCSÁNAK ELNÖKE BEFEJEZTE AUSZTRIAI LÁTOGATÁSÁT Nicolae Ceausescu, elvtárs, Romá­nia Szocialista Köztársaság Állam­tanácsának elnöke, feleségével, Elena Ceaulsescuval együtt péntek este visszaérkezett a fővárosba a Franz Jonas osztrák szövetségi elnök meg­hívására tett ausztriai hivatalos lá­togatásáról. A román államfőt elkísérték a következő elvtársak : Iosif Banc, a Minisztertanács alelnöke, Co­rneliu Manescu külügyminiszter, Cornel Burtica külkereskedelmi miniszter, tanácsosok és szakértők. A Baneasa repülőtéren az érkezők fogadására megjelentek a következő elvtársak : Ion Gheorghe Maurer, Emil Bodnara?, Paul Niculescu-Mi­­zil, Gheorghe Panu, Gheorghe Rádu­­lescu, Ilie Verdet, Maxim Berghianu, Florian Danalache, Emil Draganescu, Fazekas János, Dumitru Popescu, Leonte Rautu, Vasile Vilcu, Stefan Voitec, Miron Constantinescu, Ion Ionita, Vasile Patilinei, Ion Sta­­nescu, valamint a párt- és államve­zetők feleségei, a Nagy Nemzet­­gyűlés, a Minisztertanács alelnökei, az RKP KB, az Államtanács és a kormány több tagja, központi intéz­mények és társadalmi szervezetek vezetői. Ott volt Rudolf Bogner, Ausztria bukaresti ideiglenes ügyvivője, a nagykövetség több tagja, Romániá­ban akkreditált diplomáciai képvi­seletek vezetői és a diplomáciai tes­tület más tagjai. 19.20 órakor az elnöki repülőgép leszállt. A repülőtéren ezer és ezer bukaresti meleg szeretettel és m­­ely nagyrabecsüléssel köszöntötte állam­főnket. Az érkezők fogadtatására jött párt- és államvezetők a repülőgép lépcsője előtt sok melegséggel üd­­vözlik Nicolae Ceausescu elvtársat. Pionírok virágcsokrokat nyújtanak át az Államtanács elnökének és fe­leségének. Hatalmas éljenzés, ováció, hosszú percekig visszhangzik mindenünnen : Ceauljescu—RKP ! A főváros lakosai a maguk, egész népünk nevében ki­fejezik megelégedésüket az ausztriai látogatás gyümölcsöző eredménye felett, annak tudatában, hogy a láto­gatás előmozdította a román-osztrák kapcsolatok erősödését és sokoldalú fejlődését, az európai béke és­ együtt­működés megszilárdítását. A tömeg köszönetet mond az Államtanács el­nökének azért, hogy személyesen hozzájárul a barátság és az együtt­működés fejlesztéséhez a román nép és a világ összes népei között, a nemzetközi­­ béke és egyetértés lég­körének megteremtéséhez. Nicolae Ceausescu elvtárs a hatal­mas lelkesedés eleven légkörében az ünneplő tömeghez lép, barátsá­gosan kezet szorít a közel állókkal, válaszol a szűnni nem akaró­ éljen­zésre. Hazaérkezéskor a Baneasa repülőtéren Elutazás Bécsből Délután Nicolae Ceausescu, Ro­mánia Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsának elnöke és a kíséreté­ben levő többi hivatalos személy Bécsből, Bukarest felé indultak. A Schwechat repülőtér, Bécs nagy ka­puja, ahonnan felszállt az elnöki repülőgép ünnepélyesen ki van dí­szítve Románia és a vendéglátó or­szág nemzeti zászlóival. Nicolae Ceausescu elnök és fele­sége együtt érkezik a repülőtérre Franz Jonas elnökkel és feleségével. A két elnök ellép a repülőtéren fel­sorakozó díszőrség előtt, felhangzik a két ország állami himnusza, mi­közben 21 díszlövés dördül el tisz­teletükre. Nicolae Ceausescu­­elnök elbúcsú­zik a repülőtéren megjelent osztrák személyiségektől : Bruno Kreisky szövetségi kancellártól, Rudolf Hau­ser alkancellártól, Rudolf Kirch­schläger külügyminisztertől, Josef Staribacher kereskedelmi, ipari és kisipari minisztertől, a kormány más tagjaitól és hivatalos osztrák személyiségektől. (Folytatása a 3. oldalon) (Agerpres) AZ ÖREG KÉMÉNYNEK be­fellegzett. Még áll, fáradtan néz a hegyekre, de füstöt már nem ereget. Szenilis lett. Várja a ha­lálát. Tulajdonképpen már nem is él, mert kilobbantak tövében a tiszek. Még a század elején emelték. Akkor, és azután még sokáig, gögölt, ameddig ellátszott, hirdette : ipar van itt... De az utolsó építő, fiatalító évtizedek kirívóan aggá tették. Néhány év­vel ezelőtt még korszerűsíteni akarták ezt-azt a gyárban, de az­tán, úgy látszik, lemondtak róla. Kombinát épül­­ennebb, ennek részeként, mészgyár is, amely tíz­szer annyit termel majd. A HEGY TENGERSZINTTŐL számított magassága 455 méter. Gyanútlanul hallgat. Nem sejti, neki is meg van pecsételve a sor­sa, mint annak az öreg kémény­nek és tövében a gyárnak. Pedig a hegyeket nehezen lehet kikez­deni, pusztulásra ítélni. De ennek nincs, jövője. Már feni rá fog át a születő hegyévé. A kombinát igazgatója, Buciuneanu Vasile mérnök szó szerint így mondta: megesszük azt a hegyet. Aztán Berecz István, a beruházási osz­tály vezetője beszélt hasonló hangnemben róla: a csúcsánál kezdjük, leveszünk nyolcvan mé­tert belőle, majd huszonöt méte­res szeletenként... Mintha nem is hegyről volna szó, hanem mondjuk egy nagyobbacska ke­nyérről, aminek előbb a dúcát metszik le, utána pedig szeletel­­getni kezdik. Persze, a hegyek „elfogyasztása“ azért nem éppen olyan könnyű. Hosszú évtizede­kig­­tart. De biztos: geológiai idő­­nagyságrendekhez mérten való­ban nem számíthat jövőnek az az időszak, ami ennek a hegynek az életéből még hátra lehet. Szüle­tik a hegyevő... AZ ÓRIÁS HUSZONNYOLC hektáron nő ki a földből, hogy aztán farkasszemet nézzen a „pré­dájával". Olyan ez az építőtelep is, mint társai szerte az ország­ban. Gépkocsik nyüzsögnek ku­sza összevisszaságban, betonele­meket, vasat, követ, homokot, csöveket, és még ki tudja mi mindent, hoznak-visznek, mint valami túlméretezett zsiráfok, nyújtogatják kecsesen hosszú nyakukat a daruk, hegesztőpisz­­tolyok idegesítő fénye villódzik erre is, arra is, a tornyokon, ame­lyek tövében úgy érzi magát az ember, mint a Békás-szoros szik­lái alatt, zsaluelemeket bontanak szét, földgyaluk túrják makacs­dühös nekimozdulással a terep egyenetlenségeit, úthengerek alatt süpped, tömörül a frissen oda­hordott föld. A védősisakos em­berek eltörpülnek egy kicsit az új méret- és arányvilágban, pedig itt is ők az óriások. A vasúton sínek párhuzamát fektetik le, amott felüljáró betoníve hajlik át a vonal fölött, itt aluljáró épül. Fémszerkezetek, nagy tölcsérek zárják el az utat előttünk lépten­­nyomon. Másfél évvel ezelőtt még nem volt itt semmi, legfennebb csak cölöpök a rétnek alig nevezhető réten. Ma Bihar megye talán leg­nagyobb ipari építőtelepe tárul a látogató elé. Egy fővállalkozó , az országszerte ismert kolozsvári ICM és öt-hat alvállalkozó vonul­tatta fel újat teremtő hadát — vagy 1400 embert. Nagyváradon igy hallottam : az élesdi cement­gyár. Az igazgató udvariasan ki­igazít : — Nem gyárról, hanem kombi­nátról van szó. Nemcsak a mére­tek miatt, hanem mert alapter­mékei szerint négy összetartozó egységből fog állni a­­vállalat: a cementgyárból, a mészgyárból, az azbocementgyárból és a már évekkel előbb felépült mészkő­­porgyárból, amely a mezőgazda­ságnak, a földekre szállít gyógy­írt. Ha majd teljes kapacitással termel a kombinát, évente 2 mil­lió tonna cementet, 8 millió négy­zetméter azbocementlapot, 200 000 tonna meszet termel. Ha ezekhez még hozzáteszek néhány adatot, azt, hogy nyolcvan nehéztehergépkocsi szállítja majd ide szüntelenül a nyersanyagot, s tizenöt szerelvény gördül ki az állomásról késztermékkel, akkor megértem, miért beszélnek így : megesszük a hegyet, és el tudom képzelni, hogy ennek a geológiai képződménynek valóban meg van pecsételve a sorsa. A nagyméretű nyersanyagigény kielégítéséért meg kell mozgatni a hegyet, az óriás gyomrát tömni kell valami­vel. Tehát évi 2 millió tonna ce­ment ... Egyelőre az építőtelep maga is nagy cementfaló. Mert a cementgyár is cementből és vas­ból épül. Kíváncsiságból megkér­deztem, mennyi cementet, kell ideszállítani, míg innen is útjára indulhat az építőtelepek fontos „tápláléka“. Naponta 100 tonnát emésztenek fel. Tavaly 10 000 tonnát, az építkezés befejezéséig még háromszor ennyit. A cement­gyárba beépülő cement Tórádról származik. APROPO, TORD A ! ... Őrzök egy emlékképet e városról. Egy­szer januárban jártam ott. Az előző éjjel lehullott hó délután már szürke volt... Itt, Keszte- Gy. Szabó Gyula ■ f­olytatása az 5. oldalon) HEGYEVŐ SZÜLETIK 'j'- ofp * Világ­ proffetáriái, egyesüljetek! Országos politikai, napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 7119 sz. — 6 oldal ára 30 báni — 1970. szeptember 27., vasárnap Befejeződtek a hivatalos megbeszélések Péntek reggel sor került a hiva­talos megbeszélések második mene­tére. Nicolae Ceausescu, Románia Szo­cialista­ Köztársaság Államtanácsá­nak elnöke és Franz Jonas, Ausztria szövetségi elnöke folytatta a véle­ménycserét a nemzetközi helyzet több problémájáról, hangsúlyozva a két ország óhaját, hogy a jövőben is együttműködjék azért, hogy az európai kontinensen meghonosodjék a biztonság, a megértés , és a bé­kés együttműködés légköre. A két elnök megelégedését nyilvá­nította a román-osztrák kapcsolatok kedvező alakulása fölött, s megál­lapította, hogy a Románia és Auszt­(Folytatása a 3. oldalon) KÖZÖS KÖZLEMÉNY Ausztria Köztársaság szövetségi elnökének meghívására Nicolae Ceausescu, Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnö­ke feleségével, Elena Ceausescuval együtt 1970. szeptember 21 és 25 között hivatalos látogatást tett Ausztriában, viszonozva Franz Jo­nas szövetségi elnöknek romániai­­ látogatását. Az Államtanács elnöke és a kí­séretében levő hivatalos személyek látogatást tettek Bécsben, Ausztria fővárosában, valamint Kaprunban. (Folytatása a 3. oldalon) AZ ŐSZ NAPIPARANCSA : SÜRGETNI A BEGYŰJTÉST, A BÚZAVETÉST A nagy őszi csata már ország­szerte kezd mindjobban kibonta­kozni. Szedik a cukorrépát, a bur­gonyát, itt-ott már törik a tengerit. De a tartalékerőket legtöbb helyen még nem vetették be, távolról sem halad olyan ütemben az ősziek be­gyűjtése, a búzavetés kibontakozá­sához a megfelelő területek felsza­badítása, mint ahogy azt az idő megkívánná, s ahogy a körülmé­nyek, a rendelkezésünkre álló gé­pek, felszerelések lehetővé , tennék. Márpedig késlekedni nem szabad, egyes magasabban fekvő, hidegebb időjárású vidékeken nagyon vége­­felé jár már az optimális búzave­tési időszak. Holott az idén min­dent el kell követnünk azért, hogy kifogástalan körülmények között kerüljön a földbe a kenyérmag. Az őszi árpát már országszerte vetik, Moldva és Erdély északi részén pe­dig a rozsot és néhol a búzát is. A Mezőgazdasági és Erdőgazdálko­(Folytatása a 2. oldalon) A szebeni Electromontaj és a ko­lozsvári Electromontaj vállalatok munkaközösségei pár nappal ezelőtt befejezték a Vaskapu-Slatina közötti 400 kilovoltos villamos távvezeték építés­ét. A hatalmas fémszerkezetet 526 acéloszlop tartja 160 kilométer hosszúságban. A távvezeték átszeli a Mehedinti hegység egyik szakaszát, Mehedinti, Delj és Olt megye termé­keny földjeit, tizenegyszer keresztezi a különböző vasútvonalakat és or­szágutakat és ötször 110 kilovoltos áramvezetékeket. A munkaközösség több mint egy évi szorgalmas munka árán elérte, hogy ezt az első 400 ki­lovoltos távvezetéket a kitűzött ha­táridőben befejezzék. Mircea Stoichite mérnök, a craio­­vai villamoshálózati vállalat igazga­tója elmondotta, hogy a vezeték az első szakaszban 220 kilovoltos ára­mot fog szállítani. Amikor a vaska­pui és a slatinai két transzformátor állomás építését befejezik, a távve­zeték a tervezett 400 kilovoltos áramot fogja szállítani. Ezzel egyidejűleg gyors ütemben folytatják azoknak a 400 kilovoltos vezetékeknek az épít Iparvállalatok munkasikereiből részt, amelyek Gura Vöiiról kiindulva összekapcsolják majd az ország há­rom energetikai pontját — a Vaska­put, Rogojelut és Dél-Bukarestet. □ A békási cementgyár szakemberei új cementörlési módszert dolgoztak ki. Ez egymillió lej haszonhoz vezet évente, s ugyanakkor a villamosener­­gia-fogyasztás 40 százalékkal keve­sebb, a berendezések termelőképes­sége 15—20 százalékkal nagyobb. A zárt ciklusú gyártási folyamat egyik legfontosabb berendezése a ciklon­szeparátor, amely a készgyártmá­nyokból eltávolítja a kőtörmelékeket és újból visszajuttatja az őrlő beren­dezésbe. Ezenkívül a találmány a jobb minőségű cement előállítását is biztosítja. □ A rödöuti-i bútorgyár számos nem­zetközi vásáron és kiállításon jól megérdemelt hírnévre tett szert, ter­mékeit már 12 országban igénylik. Miután a közelmúltban a rádouti-i gyár névjegyét viselő bútorokat töb­bek között kiállították a lyoni, tri­­poli, moszkvai, Tel-Aviv-i, kölni és párizsi kiállításokon és vásárokon, egy újabb prototípust a milánói kiál­lításra küldtek. Ezzel a radouti-i gyár termékei huszonharmadszor vesznek részt a legjelentősebb nem­zetközi bútorkiállításokon. □ A craiovai Electroputere kiadta az üzemben gyártott erőtranszformáto­rok­­első katalógusát. Ebből kitűnik, hogy a vállalat, amely jelenleg az ország transzformátor-termelésének több mint 90 százalékát adja, 305 különböző típusú transzformátort fog­lalt bele gyártmányjegyzékébe, s ezeknek egyharmadát nemrég kezd­ték gyártani, illetve most van folya­matban gyártásba vételük jóváhagyá­sa. E termékek között igen jelentősek azok a nagyerejű transzformátorok, amelyeket a jelenlegi ötéves tervben először gyártunk a vaskapui vízierő­mű és más nagy erőművek számára. A 100 új fajta transzformátor között több olyan típus található, amelyek különféle éghajlati viszonyok mellett is alkalmazhatók. Ez lehetővé teszi az export további bővítését. Vasile Vilcu 60 . A Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának Végrehajtó Bi­zottsága az alábbi levelet intézte Vasile Vilcu elvtárshoz, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagjához, Románia Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsának alelnökéhez 60. szü­letésnapja alkalmából: " Kedves Vilcu elvtárs ! A Román Kommunista Párt Központi Bizottságának Végrehajtó Bizottsága meleg üdvözletét­ küldi, jó egészséget és boldogságot kiván 60. születésna­pod alkalmából. Már fiatal korodban a munkásmoz­galom soraiba léptél, a Román Kom­munista Párt forradalmi harcosaként edződtél, bátran részt vettél a dolgo­zók harcaiban a burzsoá­ földesúri ki­zsákmányolás és elnyomás ellen, a fa­sizmus és a hitlerista háború ellen, hazánk felszabadításáért, önfeláldo­­zóan és híven teljesítetted a párttól kapott feladatokat. Megérdemelt nagyrabecsülés övezi az 1944. au­gusztus 23. utáni munkásságodat a rád bízott felelősségteljes tisztségek­ben : a Dobrudzsa tartományi párt­­szervezet első titkáraként, a Mezőgaz­dasági Termelőszövetkezetek Orszá­gos Szövetségének elnökeként, jelen­leg pedig a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bi­zottságának tagjaként és Románia Szocialista Köztársaság Államtaná­csának alelnökeként. Kommunista pártunk tántoríthatatlan marxista­­leninista politikát folytat a szocialista társadalmi rendszer építéséért, ha­zánk gazdasági és társadalmi fellen­dítéséért, szocialista nemzetünk sok­oldalú felvirágoztatásáért, a barát­ság és a szövetség erősítéséért a szo­cialista országokkal, az együttmű­ködés erősítéséért a többi állammal, a kommunista és munkásmozgalom, az antiimperialista erők egységének erősítéséért. E politika megvalósítá­sához értékesen és elismerten hozzá­járulsz. Hosszas forradalmi munkásságod­dal, munkásosztályunk, a román nép érdekeinek, a szocializmus és a kom­munizmus ügyének hű szolgálatával kiérdemelted az egész párt, az összes dolgozók tiszteletét és nagyrabecsülé­sét. Kedves Vilcu elvtárs, tiszta szívből hosszú életet, erőt-egészséget, továb­bi sok sikert kívánunk gyümölcsöző munkásságodhoz születésnapod al­kalmából. A ROMÁN KOMMUNISTA PÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Nicolae Ceausescu elvtárs találkozója Franz Muhri elvtárssal és az Ausztriai Kommunista Párt más vezetőivel Szeptember 24-én, csütörtökön Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára Bécsben találkozott a következő elv­társakkal : Franz Muhri, az Auszt­riai­­Kommunista Párt elnöke, Er­win Scharf, a Politbüro tagja, a KB titkára, Hans Kalt, Franz Karger, Franz Hager, a Politbüro tagjai és Heinrich Fritz, az Ausztriai Kom­munista Párt KB tagja. A találkozón a két párt közötti kapcsolatokkal és a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom problémáival foglalkoztak. A megbeszéléseken részt vettek a következő elvtársak : Iosif Banc, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, Corneliu Manescu és Cor­nel Burtica, az RKP KB tagjai. A találkozó meleg, elvtársi lég­körben folyt le. (Agerpres) Ion Gheorghe Maurernek, a Minisztertanács elnökének üdvözlete a Nemzetközi Fogászati Szövetség 58. ülésszakának részvevőihez Hölgyeim és uraim ! Románia Szocialista Köztársaság kormánya nevében szívélyesen üd­vözlöm a sztomatológiai tudomány kiváló képviselőit, akik részt vesz­nek a Nemzetközi Fogászati Szövet­ség 58. rendes évi ülésszakán. A román kormány e tudományos összejövetelt vendégül látva ismé­(Folytatása az 5. oldalon) TÁVIRAT L. I. BREZSNYEV elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának N, V. PODGORNIJ elvtársnak, a Szovjetunió Legfelsőbb Szovjetje Elnöksége elnökének A. N. KOSZIGIN elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének Kedves elvtársak ! A Román Kommunista Párt Központi Bizottsága, Románia Szocia­lista Köztársaság Államtanácsa és Minisztertanácsa, a román nép és a magunk nevében szívélyesen gratulálunk Önöknek, a tudósoknak, mér­nököknek, technikusoknak és munkásoknak­, az összes szovjet emberek­nek abból az alkalomból, hogy a Luna—16 űrállomás, az első olyan auto­mata űrszerkezet, amely a Holdról talajmintákat hozott a Földre, siker­rel befejezte repülési programját. A román nép tiszta szívből örül ennek a ragyogó teljesítménynek, amely fontos fejezetet jelent és új távlatokat nyit az űrkutatási tevé­kenységben. Újabb sikereket kívánunk Önöknek, a Szovjetunió népeinek az űr­­tudomány és -technika fejlesztésében, a Kozmosz kutatásában az emberi civilizáció és haladás, a béke ügye érdekében. NICOLAE CEAUSESCU, ION GHEORGHE MAURER, a Román Kommunista Párt Románia Szocialista Köztársaság főtitkára, Minisztertanácsának elnöke Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsának elnöke

Next