Előre, 1970. október (24. évfolyam, 7122-7148. szám)
1970-10-01 / 7122. szám
ELŐRE 2. oldal A szatmári színház új műsortervét annak a műsorpolitikai megfontolásnak a jegyében állította össze, melyet két-három éve követ határozottan az együttes, s amelyet vezetői több alkalommal tételesen meg is fogalmaztak: — közelebb a közönséghez — de színvonalasan ! A szatmári társulat volt az, mely először fogalmazta meg nyíltan ezt az elvet, s a legkevésbé ők éltek vissza vele. Az elmúlt évadokban Brechtet, Anouilt, Ionescut, Sartre-t vállalták, s a hazai szerzők közül sikerre vitték Deák Tamást, Páskándi Gézát és Kocsis Istvánt. Bármilyen problémákkal is küszködnek darabjának bemutatója. Nemcsak azért felfedezés, mert az irodalmunk élvonalához tartozó költőt most drámaíróként ismerhetjük meg, hanem mert — amint hírlik — a darab mély társadalmi összefüggéseket tár fel életünkből. Paul Everac Albérleti szoba című darabját a szatmári társulat a párt 50. évfordulójának tiszteletére mutatja be. Jókai Mór Aranyemberének színpadi változata méltán számít nagy közönségsikerre. Szatmár az idén is folytatja Shaw-hagyományát: a Sose lehet tudni, Pygmalion és az ördög cimborája után most műsorra tűzi a Szerelmi házasságot (Kovács Ádám rendezésében). Camoletti Le MŰVELŐDÉS ■ ■ ! IGÉNYES KOZONSEGSZOLGÁLAT vidéki színházaink, jóleső és megnyugtató érzés tudni, hogy volt, van, olyan előadás a hazai magyar színpadon, mint amilyen a Király halódik, mely nemcsak a vállalkozást, de a megvalósítást tekintve is — az igazi színvonalat jelzi egy vidéki kisváros szerény és technikai korszerűsítést igénylő színpadán. S míg Ionescuval vívódott az együttes, volt közben táncos-zenés vígjáték is ,sőt, azt is el kell mondani, hogy az úgynevezett könnyű műfaj is jobban fekszik a szatmári együttesnek, mint másoknak, akik ilyesmikre specializálták magukat; ők táncolnak és énekelnek a legkedvesebb és legmértéktartóbb szerénységgel és jóízléssel. Az új műsorterv két kimelkedő ígérete — Csehov Három nővérje (Kovács Ferenc rendezése) és az Othello. Ez utóbbit Taub János rendezi, aki a szatmári Ionescu-előadás és a temesvári Gondnok-bemutató kiugró művészi sikerével hallatott magáról. Újabb együttműködése a szatmári együttessel felcsigázza érdeklődésünket. Igazi felfedezésnek ígérkezik Kányádi Sándor Ünnepek háza című szállás Párizsban című bohózatát Farkas István rendezi Szatmáron, s ezzel már megvan a kötelező hét bemutató. De komoly feladatokat vállal a társulat kötelező tervén felül is, a stúdió előadásokkal. Páskándi Géza Az eb olykor emeli lábát című darabját szintén Taub János rendezi. Kocsis István Bolyai-drámájának főszerepét Zsoldos Árpád alakítja, akit tavaly a Martinovicsdráma címszereplőjeként láttunk. Gyöngyösi Gábor irodalmi titkár egy irodalmi műsort szerkeszt, melynek címét Radnótitól kölcsönözik: Oly korban éltem. A világirodalmi válogatás előadásában részt vesz az egész együttes. A szatmári színház műsortervében tehát a legkülönfélébb ízlésű és kultúrájú nézők lelhetik majd örömüket. Nagy erőpróbát jelentő klasszikus drámák és hazai szerzők fajsúlyos darabjai, irodalmi műsor és könnyed vígjáték egyaránt szerepel a műsoron, amely tartalmasnak és színesnek ígérkezik. Bölöni Sándor A Dr. Tamás bátyja, mint vádlott és nyomozó Talán hatáslélektani elemzést érdemelnne az, hogy miért kérem számon kétszeresen A forró éjszakában című, antiszegregacionista amerikai filmtől azt a naivan jámbor „szeressük egymást, gyerekek“beállítottságot, amit a Találd ki, ki jön vacsorára? címűnek készségesen elnéztem. Pedig A forró éjszakában jobb film, keményebb, keserűbb film, sőt a pozitív néger hős (ismét Sidney Poitier) a seriff szeme láttára visszapofozza a déli fehér kiskirályt, s a dolognak sincskövetkezménye nem lesz végül. A téma mindkét filmben ugyanaz: hogyan oldható fel az előítélet? De a keserű realitást felmérni próbáló A forró éjszakában tényanyaga, konfliktusa összeférhetetlen a tényeket következetesen végiggondolni képtelen jótétlélek liberalizmussal. Mindkét film 1968-ban készült, A forró éjszakában öt Oscart is kapott. (Jellemző, hogy a színészi Oscart nem Sidney Poitier, a meghurcolt néger alakítója kapta, hanem Rod Steiger, a négerfalóból emberségessé okosodó seriff szerepében. A szerep nem jobb, az alakítás sem. Egyformán jók, sőt, egymástól jók, egymásra utaltak, kölcsönösen feltételezik egymást. A FILMEK partnerség ténye érdemelt volna itt díjat, nem az egyik partner. De hát... Az idill — műfaj, az idillizmus— magatartás. A Kramer-film a műfaj határain belül következetes és egységes volt, sőt: alapállásának józanságával túlmutatott az idill játékszabályain. A 68-as év összefüggésében, a Kramer-film mellett szólt az érv, hogy akkor lőtték le Martin Luther Kinget, de akkor ment férjhez Dean Rusk külügyminiszter lánya egy négerhez. A forró éjszakában hátterében megfordul az ellentétpár: igaz, akkor ment hozzá a külügyminiszter lánya egy négerhez, de akkor lőtték le Martin Luther Kinget... S ma már tudjuk, hogy a Tolsztoj, vagy Gandhi jóság-apostoli nyomdokaiba lépett néger pap, meggyilkolása fordulópont volt: ez bizonyította be a polgárjogi mozgalomnak, hogy az erőszakmentes átalakulás lehetősége illúzió csupán. Aki a jó belátásra apellál, azt meggyilkolják: ezt tanulták az amerikai négerek Martin Luther King sorsának példájából. A forró éjszakában alaphelyzete kisebbségi helyzet méltatlan voltát feszegeti, az egyenlőség mellett érvel, de valahogy úgy, hogy a fehérek emeljék magukhoz a négereket. A néger mivolta miatt gyilkossággal gyanúsított néger rendőrtiszt küzdelmének végeredménye mindössze annyi, hogy nem lincselték meg, s hogy a faj fehér seriff barátjává szelídült. Mert az egyenlőség ott kezdődne, hogy a törvénytisztelet és az önfegyelem mindenkire egyaránt kötelező legyen. Különösen a rendőrségen belül. A durva, tudatlan, dilettáns vidéki fehér rendőrhivatalnok büntetlenül garázdálkodhat az elsőrangú kriminalista szaktekintélynek, ha néger,az jut ki, hogy kikaparja a másiknak a tűzből a gesztenyét, élete folytonos kockáztatásával derítse fel helyette a bűnügyet, amelyet a másiknak a kontárkodása folyton összezavar. Mindezért cserébe a másik, aki mélyen alatta áll emberileg, szellemileg, szakmailag, aztán végre rájön, hogy a néger is ember. ... De hátha ebből nem kér ,már az, akinek az emberi méltóságába gázoltak. Nem hiszem, hogy a film—b írója, rendezője végiggondolta volna azt, ami a néző — s feltételezhetjük:a főhős — saját konklúzióin -de. Virgil Tibbs színesbőrű bűnügyi nyomozó meghurcoltatása láttán. Akaratlan érdeme a filmnek, hogy nagyon keserű szájízzel távozunk a „happy end“ után. Mert ez a kivételes szellemi és erkölcsi képességű hős, akinek tízszer annyit kell teljesítenie, mint a teljesjogú senkiknek, ahhoz, hogy egyszerűen életben maradjon, szabadon maradjon és állásban maradjon, sajnos kísértetiesen hasonlít. Beecher-Stowe hajdani Tamás bácsijához ... Halász Anna zt hiszem, aki hozzákezdett Szőcs István Menynyi művészre van szükségünk ? című cikkéhez (Előre, szeptember 20.), nem hagyta a felénél abba. Olyan problémát tárt fel, amely szerintem épp úgy érdekli a laikusok népes táborát, mint a művészet berkeiben jártasokét, nem is beszélve a közgazdászokról. Mennyi művészre van szükségünk ? Irodalmi vonatkozásban is jelent meg már ilyen természetű cikk, s a kérdésfeltevésben benne is érezzük a feleletet, hogy minden esetre sokkal kevesebbre, mint amennyien jogot formálnak hozzá. De valljuk meg, hogy ezért hibás a sajtó és a művelődéspolitikai fórumok is. Annyira elcsépelték a „művész" kifejezést, hogy aztán téves képzettársításokat eredményezett. Íme néhány példa : „Képzőművészeti főiskola", „Képzőművészeti középiskola", „Esti képzőművészeti tagozatok" (?!), „amatőr festők, szobrászok képzőművészeti kiállítása". (Sőt : ez utóbbi elől sokszor még az amatőr szót is elfelejtik !) Mintegy ellenpontként állítom ide, hogy a múlt századi jeles művészeink Mintarajztanodában, festőműhelyekben végezték el tanulmányaikat, s művésszé válásukat tulajdonképpen az utókor hitelesítette. Azt hiszem nincs szükség hosszas bizonygatásra, hogy a fenti elnevezések hány hamis illúzió kibontakozását eredményezik, s hány — szándékában eredetileg becsületes szépséget akaró, kívánó ember természetének megváltoztatásához vezetnek, ami sajnos nemcsak egyéni ügy, hanem közügy is. Jó volna ezen nemcsak elgondolkozni ! Szőcs István cikkében fölöslegesnek találja a művészeti középiskolát, s ezt példával is igazolja. Legyünk objektívek : a főiskolai felvételin a 30 helyre ha 230 Leonardo da Vinci jelentkeznék, 200-nak úgyis ki kellene esnie, így teljes egészében nem írhatjuk a művészeti középiskolák rovására az esetleges kudarc-sorozatokat. Azt azonban én is aláhúzom, hogy mai formájában ez a középiskola nem szolgálja megfelelő módon sem az egyének, sem a társadalom érdekeit. Túlságosan hermetikus az itteni oktatás, nevelés. S az eredményről Szőcs beszámolt : a túlzsúfolt program miatt kisebb az általános műveltség, az egyirányú képességfejlesztés kizárja a más egyetemekre való felvételizés lehetőségét, az iskola mai nevének „nimbusza" félemberré teszi abszolvenseinek jórészét. De teljes eltörlését mégsem kívánnám. Hiszen az életnek annyi olyan területe van, ahová szükség lenne jó ízlésű, anyagokat, technikákat ismerő, ügyes kezű emberekre. Egy szakmai felkészültséget biztosító — és nem művészeti f — líceum kellene, amely érettségi után el is helyezi végzettjeit. Akkor nem lenne olyan fájdalmas a „rostálás" eredménye, mert kiművelt képességének megfelelő területen dolgozhatna az a fiatal. Sikertelen felvételi esetén nem lenne kiábrándult szakmanélküli, vagy nem kapkodna „legalább egy könyvelői állás" után, ahonnan a képzett könyvelők úgyis kiszorítják, hanem ha alacsonyabb szinten is, de élvezhetné a számára kellemes munka örömét. Szerintem ilyen szaklíceumban nyomdai szakmunkásokat, reklámgrafikai, szobrászati, iparművészeti kivitelezőket, szövetkezeti technikusokat és különböző dekorátorokat képezhetnének, s ilyen módon el lehetne távolítani egy csomó rosszízlésű dilettánst ezekről a munkaterületekről, és ha valaki egy ilyen diplomával a zsebében úgy érzi, hogy rajztanárságra vagy művészsorsra hivatott, előtte a lehetőség, hogy sikeres felvételi után folytassa tanulmányait. Hadd mondjam el itt véleményemet a főiskolai felvételiről is. Szerintem a művészi képesség sem a monior tökéletességén, sem a bravúros könnyedségen, magabiztosságon nem mérhető le. A döntő tényező a kifejezőerő . A felvételi vizsga feladataival ezt kellene többrétűen kipróbálni, akkor egyenlő félként lépne a bizottság elé a rajziskolás és az általános líceum tanulója is ... Ha annak tananyaga biztosítaná a rajzi továbbfejlődését. Ilyen azonban nincs. A négy líceumi osztályban mindöszsze 12 óra (!) szabadkézi rajz szerepel, s az is a humán tagozat privilégiuma másodéves. Ennyi idő alatt igazán nem lehet még a képességet sem kipróbálni, nemhogy elmélyíteni, így nem lehet csodálkozni, ha a szülők rajzolgatni tudó gyermekeiket nyomban művészeti középiskolába akarják vinni. Nemcsak sznobság az oka. Egyéb is. Szőcs Sadoveanu idézete jól meg- FÓRUM állná a helyét a képzőművészeti főiskolán is. Nem találkoztam még eltanácsolt festő vagy szobrász hallgatóval. Gyakorlatilag a „művésszé ütés" a felvételin dől el, a többi aztán megy magától. Több szigor kellene, magasabb mérceállítás. Vagy itt is a hallgatók számától függenek a tanári katedrák, s ezért őrzik meg olyan hűen a felvettek létszámát ? Nehéz dolog megállapítani azt is, hogy ki való tanárnak, és kiből lesz művész. Ez utóbbit, holt biztos, nemcsak a diploma teszi azzá. Az előbbire viszont valóban kell pedagógiai rátermettség. De nem tartom kizártnak azt sem, hogy valakiben mindkét adottság létezik. Hanem mit gondolhatnánk a főiskola művész-professzorairól ? Tudom én, hogy Szőcs István cikkében nem rájuk gondolt, hanem a középiskolai rajztanárokra, itt azonban a következőket szeretném még tisztázni : 1) Valóban kellemetlen a mártír színben szenvelgő rajztanár — de ha a Képzőművészeti Főiskola festő és szobrász végzettjeit kötelező módon beosztják a tanügybe, számolhatunk az ilyen jelenséggel. Szerintem kell a tanári diploma, hiszen nem mindenkinek sikerül az önálló független művészi élet. 2) A 3 éves pedagógiai főiskola tananyaga és tevékenysége álljon a leghatározottabban a tanárképzés szintjén. Aki ide felvételizik, az ezt vállalja, s ne azonosítsa magát a Képzőművészeti Főiskola abszolvenseivel, s azok feladatkörével. Habár nem tartom kizártnak azt sem, hogy közülük is lehet valaki jó művész, de ezért az iskolától függetlenül küzdjön meg ! 3) Ha valaki rajztanárság mellett igyekszik művészeti munkát is kifejteni, azt értékeljük előítélet nélkül. Lehet, hogy igazabb, őszintébb művek alkotására képes éppen a biztos kenyér tudatában. A „kettős játék" szerintem még mindig becsületesebb magatartás, mint az esetleges konjunktúra lovagok élősködése a társadalmon. ★ Mennyi művészre van szükségünk ? Végső soron ezt az utókor egy társadalomtól sem kéri számon. A mű az, ami átöröklődik. S annál már csak apropó számba megy, hogy milyen körülmények között készítette a szerző, hány közül emelkedett ki tehetsége, akarata, kitartása révén. A társadalom csak azt teheti, hogy erejéhez mérten, még a tévedések vállalásával is hozzásegíti a tehetségeket önmaguk megtalálásához. S ezt tennie kötelessége is. Csak a hogyanon lehet vitatkozni. Egyeben nem. G. Olosz Ella KÉRDŐJEL ÜGYBEN Leiterjakab vagy tükörszó ? A nyelvújítók gyakran alkalmazták a szókincs bővítésének azt a módját, hogy más nyelvek szavait „lefordították“, magyarra ültették, így keletkezett többek között az álláspont a..német Standpunkt-boll, az előítélet a latin praejudicium-adl, stb. A szókincsnek ezeket az elemeit tükörszavaknak nevezzük. A nyelvújítást követő időben a szókincs gyarapításának ez a módja háttérbe szorult, sőt a korábban ily módon keletkezett szavakat sem tartja szerencsés fejleményeknek a nyelvtudomány. Újabb korban is előfordul, hogy a fordító szó szerint fordít, nem veszi figyelembe az idegen szó többértelműségét, amelynek másmás megfelelői lehetnek a magyarban, de arra sem törekszik, hogy a szövegösszefüggésbe leginkább beleülő magyar szót használja. Az így „fordított" szavakat vagy szószerkezeteket nevezzük leiterjakaboknak, abból eredő mű szóval, hogy valaki a múlt században a német Jakobs Leiter „Jákob létrája" kifejezést személynévnek értelmezve Leiter Jakabnak fordította. Fordításhoz tehát mindkét nyelvet jól kell ismerni, másképpen vagy mulatságos leiterjakabok kerülnek ki a fordító tolla alól, vagy pedig fölösleges tükörszóval „gazdagítja" a nyelvet. Ez utóbbi csoportba kell sorolnunk pl. a régiség szót, amely a sajtó nyelvében egyre gyakrabban olvasható „szolgálati idő" jelentésben. A román vechime szó jelentésköre gazdagabb, illetve más, mint a magyar régiségé, jelenti valaminek a régi voltát, régi kort, de szolgálati időt és időbeli sorrendet is. A magyar szó ezzel szemben — az Értelmező Szótár szerint — valaminek a régi voltát, régi kort és régi korból való tárgyi emléket jelent, semmiesetre sem szolgálati időt. Több más hibája mellett ezért sem lehet helyeselni egyik napilapunk következő mondatát: „Abban az esetben, ha egy vállalat igazgató, számlázó vagy pénztárnoki poszton kívül valamilyen más tisztviselői állásba alkalmaz régiség nélküli alkalmazottat, törvénytelenül jár el...“ Nyilvánvaló, hogy megfelelő szolgálati idő nélküli alkalmazottakról van szó. A helyes magyar kifejezés megtalálásához elég lett volna felütni a Kelemen Béla szerkesztette román-magyar szótárt. Ugyanez a helyzet az alultáplált ANYANYELVÜNK szóval a következő idézetben, amely egyik hetilapunk első lapjáról való: „Az éhségtől való félelem megalapozott, ha arra gondolunk, hogy a jelenlegi élelmiszer tartalékok egyenlő elosztása esetén valamennyien alultápláltak volnánk". A táplált, alultáplált szó a magyarban inkább orvosi, gyógyászati eljárásra utal, így semmiképpen nem illik bele a fenti szövegösszefüggésbe. A szótár itt is rögtön segítségünkre siet: helyesen elégtelenül (vagy gyengén) tápláltnak fordítandó a subalimentat. Úgy tűnik, nemcsak az irodalmi művek fordítása jelent ferdítést. A régebbi és újabb leiterjakabok és tükörszók is ferdítésről tanúskodnak, de olyan ferdítésről, amelyet mindkét nyelv alapos ismeretében és a rendelkezésünkre álló szótárak használatával nem volna nehéz elkerülni. Péntek János TAR KÁROLY VÁRADI HANGULATOK Nem tudom, mi késztet arra, ilyenkor ősz elején, amikor megsárgult levelekben lábaink elé fekszik a magasság és puha ködök takarják a mélységeket, hogy ilyenkor csak adysan tudjak elképzelni egy nagyváradi sétát. Az ember teng-leng a Körös-parti Párizs hangulatában, aztán mindig kerül valaki, aki mintha évek óta azért tárolta volna magában a város nevezetességeit bizonyító adatokat, hogy most egy szuszra mondja el. — Nézd ezt a hidat. Egy szép dunai híd prototípusa... és még sok minden kicsinyített mása itt más városi műremekeknek. — Ez itt egy szobor, arról az emberről, akinek csak egy tollvonás volt a bűne. Ez itt a Familia szerkesztőjének mellszobra. És ott a ház, amelyben élt és dolgozott... — Ebben az utcában található a világ legkeskenyebb emeletesháza, azt hiszem az ablakok mögött csak a függöny fér el, utána mindjárt a szemközti fal van. Na, és itt van ez a furcsa szürke ház. Ezt kérem a híres Empire State Building tervezője készítette... Valamikor... Sétálunk a Körös-parton. A fák árnyat, a szellők kedvet adnak a nézelődésre. Nyugalmas hely. Ha egyáltalán van ilyen. Itt a parton a türelembajnok halászok mellett pillanatra felejtjük, hogy néhány száz méterrel odébb nagyon is zajlik az élet, villamosok, gépkocsik, emberek keresztezik egymás pályáját a Sas alatt és mellette, a Holnaposok egykori kávézója körül. A szűk utcákban magasnak tűnnek a két-három emeletes épületek. NAPLÓ A réztábla szövege szerint európai nevezetesség : a holdfényváltozást mutató rézgömbös templom. A téren mindig várnak a Félix és a Május 1 fürdőbe induló buszokra. Ott, de egy idő óta már a városi strandon is ápolhatja reumáját az ember, tojásfőzni alkalmas melegvíz többfelé folyik itt csövekből. Mondják, hogy a teknősbéka alakú vár ma is ép téglafalait meleg víz védte az ostromlóktól. Ma a várban irattár van és pékség, a várárokban park, egy darab kényelmes, tiszta csend. Mondják, mutatják, mi itt az érdekes, és ide-oda kapkodja fejét az ember. Egy darabig. Aztán magától is rájön, hogy Várad nem kimondottan világváros, központja nagyon is kicsi, csak korszerű új negyedeivel érdemli ki a nevében szereplő nagy jelzőt. Szépenhangzó az egyik új negyed neve : Rogerius. Történelmét idézi ez a név, mondjuk, hogy hagyományápolásból. De kicsit nagyzolásnak tűnik ugyanakkor, hogy a repülőtéren angol feliratokat is olvashat az ember... mint az állatkertben latint. Jártak-e már a kanonok során? Persze, hogy jártak, tudom, Ady vezette önöket búsan, de bátran, ma is időszerű szókimondással. Restaurálják itt a híres barokkpalotát, művészeti múzeummá alakítják. Sétáljunk tovább a Kanonok-soron, egykori fénye megkopott, éppen csak egy kicsit feszeng a múlt az árkádok alatti fapadlón, lépéseink nem kavarnak nagy visszhangot. A múltból a mába zökkent a Kanonok-sor folytatásaképpen épült ultramodern épület. Megfér így egymás mellett a régi és az új. Kiugró elegáns tetőlap védi itt a kocsikból kiszállókat, esőtől, napfénytől. Fénylik a pasztellszínű csempe. Akár a Körös-parti ugyancsak nagyon korszerű szálló falán és csodálatosan szép fürdőmedencéje körül, amelynek termálvizét naponta cserélik. Itt a szálloda bejáratához vezető betonlap út alatt és mellett kis medencében tiszta víz csillog, és meglepetésként, sok pénzérme. Mi ez ? A váradi Trevi-kút? Talán a Nagyváradra érkező, a várost csodáló turisták szokása, idegenforgalmi érdekesség ? Talán figyelmeztető : ki pénzt dobsz a medencébe, visszatérsz még ide , hangulatot és gondolatokat aratni. SPORT • SPORT • SPORT • SPORT ROMÁNIA-ALBÁNIA LABDARÚGÓ OLIMPIAI SELEJTEZŐ Az 1972-ben sorra kerülő XX. Nyári Olimpiai Játékok labdarúgó-tornáján 84 ország vesz részt , e rekordszámot nemrég jelentették be a bajor fővárosban, a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség mellett működő amatőrbizottság értekezletén. A döntő tornán 16 csapat indulhat, s ezek közül kettő már ismeretes : Németország SZK, mint vendéglátó ország és Magyarország, mint a legutóbbi olimpiai bajnoki cím birtokosa. A többi 14 helyért selejtezőket játszanak a benevezettek, s a döntőbe az egyes kontinensekről előre megállapított számú csapat jut be : Európából négy (Németország SZK-n és Magyarországon kívül), Afrikából három, Ázsiából három, Észak-Amerikából és a Karib-tengeri szigetekről kettő, Dél-Amerikából kettő. A selejtezők rendszere elég bonyolult, főleg az ázsiai kontinens és Amerika övezeteiben, ahol a kieséses rendszer váltakozik a körmérkőzések és a zónaközi döntők rendszerével. Európában (négy csoportban) a következő 11 selejtező mérkőzésre kerül sor. I. CSOPORT: Franciaország— Izland , Szovjetunió—Hollandia ; Luxemburg—Ausztria. II. CSOPORT: Lengyelország— Görögország; Bulgária—Anglia — Törökország—Spanyolország. III. CSOPORT : Jugoszlávia—Írország; Málta—Finnország; Olaszország—Német DK. IV. CSOPORT : Románia—Albánia ; Svájc—Dánia. (A sorsolás alapján Románia csapata saját pályán játssza Albánia elleni első mérkőzését.) A fenti csoportok győztesei, újabb négy csoportban, bajnoki rendszer alapján küzdenek tovább, a győztesek pedig bejutnak a müncheni tizenhatos döntőbe. TELEX * TELEX # TELEX & TELEX # TELEX #TELEX • A hazai nemzetközi jégkorong idény november 21-én kezdődik a Románia—Lengyelország mérkőzéssel, amelyre a 23 August műjégpályán kerül sor ; a visszavágó időpontja : november 22. A további műsor: december 17- én és 19-én a fővárosban : Románia— Svédország ; december 26-án és 27-én, ugyancsak Bukarestben, az SKL Brno vendégszereplése. A hagyományos Bukarest Kupa tornát december 28 és 31 között bonyolítják le . A budapesti nemzetközi szabadfogású birkózóverseny győztesei : 48 kg-os súlycsoport: Metodiev (Bulgária) ; 52 kg : Márton (Magyarország); 57 kg : Abrolat (NDK); 62 kg: Mamcsilov (Bulgária) ; 68 kg : Lutzak (NDK); 74 kg: Kőfalvi (Magyarország) ; 82 kg : Kovács (Magyarország) ; 90 kg : Handrop (NDK); 100 kg: Csatári (Magyarország) • A kanadai Londonban lebonyolított nemzetközi atlétikai verseny 12 mérföldes futószámát (19,300 km) az angol Ron Hill nyerte 55 p 34,6 mp-es idővel. A kanadai Jerome Drayton második lett 55 p 49,6 mp-cel. KEDVENC CSAPATA SEM AJÁNLHAT EGYEBET. Ha a bajnoki mérkőzések egyetlen gólját sem akarja elszalasztani, vásároljon VENUS televíziót. 47 cm-es képátmérőjű sokcsatornás modern vevőkészülék. Kiváló képminőség, ragyogó hangvisszaadás, nagy stabilitás jellemzi a VENUS televíziós vevőt. Ára 3400 lej, 12—18 havi részletre is árulják 510—680 lej előlegért. (4625) 1970. OKT. 1. CSÜTÖRTÖK I K. M. Bodzafordul. E rovatban már többször megírtuk, hogy bőrbántalmakraszakorvosi vizsgálat nélkül nem lehet orvosi tanácsot adni. Az ön esetében „elrákosodás" veszélye nem áll fenn, de ezt is csak a bőrgyógyász ítélheti meg több bizonyossággal, mint mi. O. L. T. Akár nyúlszáj-műtét, akár császármetszés közbeni véletlen sérülés volt az ajkán levő forradás oka, ha enni, fütyülni stb. tud vele, nyugodtan hozzáadhatja a lányát, aki mindebből már valószínűleg levizsgáztatta az illetőt. A nyúlszáj nem szokott öröklődni ! É. A Bethlen Nincsen tudomásunk új gyógyszerről, mely az ön betegségében az eddigieknél hatásosabb volna. " AZ ORVOS VÁLASZOL I betegség azonban nagyon jóindula- Iú, bár hosszú lefolyású. Sokszor I minden kezelés nélkül is éveken át I tünetmentessé válik. Van ideje ki- I várni míg gyökeresen gyógyító I gyógyszerét megtalálják, mert ezen I a téren kiterjedt kutatások folynak I a világ minden táján. Ellentétben sok más természetű I betegséggel, köztük idegeredetű be- I tegségekkel is, az ön esetében a I testgyakorlás és fárasztás nemcsak I nem ajánlatos, hanem ártalmas is I lehet, ami azonban nem jelenti azt, I hogy a pihenést, ágyban fekvést I túlzásba vinni ajánlatos volna. I H. I. Szinérváralja Leveléből nem tudtuk kiolvasni, I hogy tulajdonképpen ön miért és I milyen fokozatú betegnyugdíjas. I Basedovos, tébécés, isiászos és spi- I na bifidája is van, mint írja. Az I egy álmatlanságon kívül ezek közül I egyiknek sem írja le tüneteit, ame- I lvek miatt nem tud dolgozni, ön- I magukban véve ugyanis ezeknek I sem külön-külön, sem együttvéve ■ nem kell okvetlenül, minden továb- Ibi nélkül munkaképtelenséget elő- I idézniük s gyógykezelésük megter- I vezése sem sikerülhet a tünetek és I a laboratóriumi, valamint röntgen- I vizsgálatok nélkül. A legutóbbi, e- Isetleg még előbbi kórházi kibocsá- I tási lelet („foaia de ieșire“) is ad- I hatna nekünk némi útbaigazítást. I Az sem derül ki, hogy ki ajánlotta I a pajzsmirigy-mltétet, s ki állapí- I totta meg, hogy nem lehet önt ope- I rálni. Mindezekre szükség van ahhoz, I hogy véleményt mondhassunk és I mindezek nélkül csak általánosság Igokat mondhatunk. Például azt, I hogy nagyon erős gyógyulni akarás I nélkül nincs gyógyulás és azt, hogy nem jó a betegnyugdíjas élethez I hozzászokni... SCH. E. Nagyvárad Idegsérüléseknél — mint a jelen esetben — többnyire hosszú ideig tart, míg az érzőképesség teljesen helyrejön. A bal orrüreg „duzzadtságát" orr-szakorvosnak kell ellenőriznie, aki talán azt is ellenőrizni fogja, nem történt-e orrcsonttörés, nincsenek-e korrigálható maradványai (az idegzúzódáson kívül). Amennyiben mindez — az elvégzett vizsgálatok alapján — biztosan kizárható, türelemmel kell várni a megmaradt szubjektív tünetek felszámolását. A náthaérzés ellen — ha nagyon kellemetlen — egy-egy tabl.feniramin segíthet. M. A. E. Torda : Ön 64 éves, 150 centi magas és 65 kg. a súlya. Számtalan a panasza és számtalan gyógyszert sorol fel, amit „nem bír“. Előre bejelenti, hogy fogyókúrát nem „tudna“ tartani és 15 kilós súlytöbblete ellenére azt hiszi, ha tejet és zöldséget is tudna enni, akkor „megerősödne“, mert állandóan éhes. Ezek után öntől kell tanácsot kérnem, hogy milyen tanácsot adjak. Mivel közölt analízisei kifogástalanok, ha orvosainak nincs kifogása ellene, mégis fogyjon le (nem 15, hanem csak 10 kilót) gyógyszer nélkül, kenyér, só és édességek nélkül, 5 hónap alatt. Dr. Kahána Ernő érdemes orvos