Előre, 1970. október (24. évfolyam, 7122-7148. szám)
1970-10-01 / 7122. szám
970. OKT. 1., CSÜTÖRTÖK A GÉPEK TÖBBRE KÉPESEK VILLÁMANKÉT SZEBEN ÉS FEHÉR MEGYÉKBEN Vízakna fölött ,ott, ahol a mereek lejtőket síkmezők váltják fel, aktor húzta eke poroz a földön. de bizony, mert a tábla szélén ott hasznavehetetlen pergető, s nem egy. — Sürgettük állandóan a kistoroyi gépesítési vállalatot, hogy jartsa már ki a szedőket, hiába. Tona Gheorghe főmérnök magyarázi az ekés burgonyaszüret okait,ztán kiderül, hogy nemcsak a szeck, de jónéhány más gép is csürtököt mondott rövid üzemelés után, itt van például a grenler. Nincs aki sok talajjavító szervestrágyát a fehérre rakja a grener, ez a gazdagi eszkavátor tudna segíteni, de öt hete hiába próbálkoznak vele nem hajlandó betölteni szerepét, edig a búzaföldek, a tavaszi növégek talaja erősen kéri a talajjavítst. A műtrágya mellé kellene a serves anyag is. Vannak hát gépek, s még sincseek. Javításuk a kistoronyi vállalatn múlik. De más problémák is felmerülnek. A búzavetőgépekkel lámem volna baj, csak éppen nemen lehet feltölteni. A vetőmag gyanis fekete buletinnal hivalkoik. Újra kell hát tisztítani a sok rémet. Kiscsürön igencsak emlegetik a munkaerőhiányt. Hogy a folyamati termelőmunkát a szövetkezet lezőin ez hátráltatja. A személyi arcellákon nem döcögős a termelsi foyamat. Ottjártunkkor 40—50 ig is ezeken a területeken dolgoott, no meg ott sétálgattak a nagyteán, noha dologban nem volt lány, hisz a betakarítás java még útra van. Szombat délután a varasdi állami rím határában. Alkonyodik. Tíz aktor tárcsázza, aprítja, szinte horzsolja a talajt. Négyszer-ötször ell végig menni a rögös barázdákon. Kemény a föld, régóta nem esett. De a búzának porhanyós magágy kell. Jól besötétedett, mire visszafelé tartva újra a varasdiak leendő búzaföldje mellett haladunk el. Villanyfény, motorzúgás fogad. Szombat este van. Bizonyára szívesen hazafele tartanának a traktorosok. Egyikük sem hagyja abba a munkát. Éjszaka közeledik. Tovább zúgnak a traktorok. Lám így is lehet, mert most így kell. A traktorosod maradnak, mind a tizen. Telegetnek Alvincen a silógödrök. Az emberek ott üldögélnek a verem szélén. Hol késik a remorka ? No, végre megjelenik. De terűjét ahelyett, hogy ide öntené, viszi be az istállók közé. — Miért nem a silót töltik inkább ? — Bizony, azt kellene — a gépesítési részleg vezetője vélekedik így. — Akkor ? — A szövetkezet mérnöke így rendelkezett. Közben 5—6 ember üldögél a verem szélén. Dologtalanul. Várnak. Hátha arra jön a mérnök. Vasárnap, kora reggel Alsógárda közelében. Két vetőgép slalomozik a villanyoszlopok között. Némi túlzás van ebben a megállapításban, tény viszont, hogy a búzaföldet úgy teleültették villanypóznával, hogy akadályozzák a gépek munkáját. Ez még hagyján, de jó néhány hektár kiesik a termelésből, hiszen az oszlopok helyén s közvetlen mellettük nem lehet dolgozni. Hogy állunk a földtörvény előírásainak betartásával gárdai villanyszerelők ? Vagy teljesen mindegy, hogy egy 60 hektáros parcella 6000—7000 kilóval kevesebb búzát ad? — Nem túl rögös ez a magágy ? — kérdezzük Suhov Alexandru agronómust, aki ellenőrzi a vetés menetét. — Nagyon kemény volt a föld, többször is tárcsáztunk. Elkelne bizony a gyűrűshenger munkája is, nem láttuk kint a kitűnő szerszámot. Pedig ott lenne a helye. A szárazföld egyetlen előnye, hogy megkönnyíti a szállítást. Lám a gorbói répaföldeken 7 jármű, — teherautók, szállítókocsik, traktorok — vonultak a tábla közepére. Csakhogy az egy teherautóra eső rakodómunkás olyan kevés, hogy estére hajlik a nap mire a kocsik megtelnek. Az enyedi IGO szállítókocsikkal sietett a répások segítségére, azok meg egyesével szállingóznak ide. Egy autó, egy rakodó. — Volt itt ma az elnök ? — Nem, nem járt erre — válaszol Baldea Irina csoportvezető. — Hát a sok répafejjel, répalevéllel mi lesz ? — Azt bizony be kellene szállítani a silókhoz, dehát ha nem intézkedik senki... A földeken most a vasárnap is munkanap. Úgy látszik Gorbón nem mindenkinek az. Veresmarton, az állami farm udvarán viszont mindenkinek az. Megjött Csíkból a vetőburgonya. A hatalmas pótkocsi éppen most ürítette le azt. Itt van a vállalat főtechnológusa és farmvezetője is. A Vetőburgonya most már van, de fagy is jöhet, hol vannak a prizmavermek ? — Sajnos, nem készültünk fel a gumók fogadására — hangzik a felelet. — Nem maradhat fedetlen a termés. — Éjszakára betakarjuk. Brassó vidékén láttuk, hogy a mezőn a vetőburgonyát egyenesen a prizmákhoz szállítják, megfelelő válogatás után el is vermelik a termést. Igaz, hogy az zordabb időjárású vidék. Itt a szőlő is megterem. De azért szemben a farm irodájával most olyan fázósan zörög a kukoricaszár, hogy annak a vége nem lehet más, csak dérhullás. A vetőgumó drága termény. Veresmarton is jobban meg kell becsülni. Ünnepi csend honol a rázboieni-i misz székháza körül. Pedig kellene szedni a burgonyát. Húsz hektár terméséhez hozzá sem nyúltak. A búzából még egy szem sem került takaró alá. — Nem kaptunk traktorost — sopánkodik a brigádos. — Kocsis István, a gépesítési osztály helyettes vezetője azt mondta, hogy vasárnap csak akkor küld traktorost, ha az is vállalja a munkát. Nem jött senki, s most itt állunk a temérdek dologgal a nyakunkon. Verőfényes délelőtt. Vétek semmittevéssel eltölteni ilyenkor a napot. A székelykocsárdi gépesítési osztály udvarán ott hűsöl a jegenyefák árnyékában 9 épkézláb traktor. — Tényleg nem defektesek ? — Nem, azok közül egy sem — dicsekszik Fodor Sándor műhelymunkás. A tőszomszéd Razboieniben vetetlen a búza, már-már kétségbeesnek az emberek a burgonyaszedés pangása miatt. Itt meg kilenc traktor pihen szépen sorba elhelyezve a gépészek udvarán. Az enyedi gépesítési vállalat vezetősége tud-e arról ,hogy Székelykocsárdon egy munkára alkalmas, értékes napon semmittevés volt a program ? Fülöp Ernő • SOK A VESZTEGLŐ BURGONYASZEDŐGÉP • VILLANYOSZLOP PLUSZ KÉZIVETÉS • A RÉPAFÖLDEK HÍVOGATÓJA • TRAKTOROK A JEGENYEFÁK ÁRNYÉKÁBAN A Beszterce és a Szeret egymásba torkollásának közvetlen közelében fekszik Moldva egyik legrégibb városa , Bakó. Noha már a X-ik század elején virágzó várostelepülés volt, igazi megújhodását napjainkban éli. Gyorsan fejlődő iparával egyidejűleg nőtt, gyarapodott maga a város is. Csak az utóbbi tíz esztendőben több mint 7000 lakást, számos középületet, múzeumot, iskolát, vendéglőt, kultúrházat stb. adtak át rendeltetésének. A városközpont teljes átalakítása után számos új lakónegyed épült. Az utcákat korszerűsítették, parkokat, zöldövezeteket, sportpályákat, gyermek játszótereket létesítettek, igen sokat a lakosság közvetlen hozzájárulásával. Csak az idén 22 millió lejre rúg a lakosság hazafias munkájával teremtett érték, városszépítés. Az idén eddig több mint 900 lakást adtak át rendeltetésének. Nemrég avatták a város egyik büszkeségét, a korszerű Decebál szállót. A város lakossága már 1968-ban meghaladta a 105 000-es lélekszámot. Vegyipari, gépipari, faipari, könnyűipari, élelmiszeripari egységei, szociál-kulturális létesítményei, főiskolája, dinamikusan fejlődő municipiummá avatták a várost, egy olyan megyének a székhelyét, amely ez idő szerint az ország ipari termelésének csaknem négy százalékát állítja elő. Talán nem érdektelen az sem, hogy e megye iparvállalatainak kapacitása már három esztendővel ezelőtt több mint a fele volt annak, amelyet Románia egész ipara 1938-ban termelt. A somkúti misz székháza ott jártamkor kongott az ürességtől. Lenyomtam a kilincset. Az ajtó kinyílott. Valakinek csak kell itt lennie — gondoltam. Nem tévedtem. Az egyik szobában fejkendős aszszony rendezgette az iratokat. „Az elnökkel szeretnék beszélni“ — mondottam köszönés után. Nincs itt. Tanfolyamon van“. — szólt a válasz. És nem volt ott sem a főmérnök, sem a főkönyvelő. „A vízvezeték ügyben jöttem“ — kezdtem az odautazásom okát magyarázni, hátha megtudok valamit. Az asszony felkapta a fejét. „Miért nem így kezdte ?“ — nézett rám. — „Menjen Dimitriu doktorhoz, ő az állattenyésztő farm vezetője. Az állatkórházban találhatja meg.“ Így jutottam el Dimitriu Georgel állatorvoshoz, az állatkórház és egyben a helyi téesz tehenészetének vezetőjéhez. Néhány hónapja vette át a termelő egység irányítását, de a növekvő hozamokon már látszik a hozzáértő kéz. A sok bosszúságot okozó vízvezeték felől érdeklődöm. „Sajnos még mindig probléma" — mondta az orvos. Tőle tudtam meg az újabb részleteket. Lapunk kétszer is írt (ezelőtt egy évvel és rá hat hónapra) a somkuti istállókba beszerelt és szárazon nyújtózkodó csövekről. Majdnem öt esztendeje annak, hogy a vályúk felett végigszaladó vezeték szállíthatná a vizet a szomjazó állatoknak. De hol a mezőgazdasági bank, hol a villamossági vállalat, hol pedig a téesz részéről "megnyilvánuló nemtörődömség oda vezetett, hogy ezek hosszú időn keresztül semmi hasznot nem hajtva rozsdásodnak. Az idén tavasszal végre minden kész lett, azonban az első beindításnál a vadonatúj szivattyú felmondta a szolgálatot. El kellene szállítani, hogy vagy megjavítsák, vagy kicseréljék, de nincs mivel. A napok telnek, a szivattyút belepte a por, a vályukba nem folyik a víz, kidobott az ide befektetett pénz, az állatok pedig a sártenger közepén álló kútnál isznak. Kíváncsiak vagyunk mikor visz vizet a tehenek elé a somkuti vízvezeték ? Nem csak a szivattyúval van baj a községben. Amint azt Dimitriu elvtárs elmondotta a nagybányai ICIL (tejbegyűjtő és feldolgozó vállalat) nem szállítja el idejében, vagyis naponta a termelő egységekből a tejet. Így csak Somkúton mintegy 500—600 liter tej áll és savanyodik az udvaron ilyenkor. Ez történt augusztus 16-án, 18-án, 23-án többek között, hogy néhány pontos időpontot is említsünk. A téeszek nem károsodnak, hiszen az állam, (vagyis a tejbegyűjtő vállalat) kifizeti a leszerződött és az elszállításra váró tej árát. Tudott dolog azonban, hogy az ilyen állott tej íze rossz, hiszen meleg időben hamar megsavanyodik. A belőle gyártott termékek minősége is romlik. A nem éppen rózsás helyzetet az ICIL azzal magyarázza, hogy nem áll rendelkezésére elég tartálykocsi. Ez igaz, de... Nézzük meg mi van a „de“ mögött. Ezelőtt két esztendővel az említett vállalat 97 000 lejes beruházással tejfeldolgozót épített a községben. Ez két nagyszobából és a szükséges felszerelésekből áll. Felépítése után három hónapig dolgozott, aztán váratlanul, senki sem tudja miért, leállították benne a muzikat" A környék mezőgazdasági termelőszövetkezeteinek vezetői többször kérték, hogy a tejet ide szállítsák, itt dolgozzák fel. Ezzel megoldódna a tartálykocsi probléma. Mindeddig azonban csak ígérettel maradtak, hogy majd ... Érdemesnek találom megemlíteni, milyen nagy előnyöket jelentene a jelentős pénzösszegbe került gazdasági épület kihasználása. Az ICIL szállítási költségeinek és ezzel együtt a termékek önköltségének csökkentését jelentené. A tej és tejtermékek nem kellene megjárják a Somkut- Nagybánya-Somkut utat mielőtt az üzletekbe kerülnének. Pillanatnyilag nagyszámú háztáji istálló omladozik kihasználatlanul. Ezek újból a termelési körbe kapcsolódnának, hiszen a közeli átvevő központ biztos piacot, tehát pénzforrást jelentene a termelőknek. Továbbá a most csak porosodó, semmi hasznot nem hajtó befektetés kihasználását és ezzel együtt az ide költött érték visszaszerzését. Nem utolsó sorban pedig jó minőségű tejterméket és friss tejet. Érdemes lenne tehát beindítani az itt-ott már rozsdásodó felszereléseket Mindenki jól járna. Román Gyöző SOMKÚTON ÉRTÉKEK HEVERNEK SZERTESZÉT MÉG EGYSZER A SZÁRAZ VÍZVEZETÉKEKRŐL PIACKUTATÁS HIÁNYJELEKKEL (Folytatás az 1. oldalról) Nók azok a termékek, amelyeket gyártmánylistára javasoltak a vásárok. Nos, mindezt a bukaresti Confecia üzlet csak felszínesen, formálisan végzi el. A női készruha részlegen például a kartotékokra már hónapok óta nem jegyeztek fel semmit, valamint gondosabban vezetik ezeket a érfikészruha részlegen, de, sajnos,tt nem mutatkozik javulás az áruelláásban. Ugyancsak az idén dolgozta ki az üzlet az első, a női szövetruhák feszes piackutatását. Az üzlet bejárdánál elhelyezett kérdőíveket helyben öltötte ki számszerint 1850 vásárló, az adatok feldolgozása folyamatban van, eredményességéről a szerődéskötéseken győződünk majd meg abban az esetben, ha valamilyen válozás mutatkozik a kombinát ruhakollekciójában. Az új árucikkek bemutatása példás rendszerességgel történik a Confectia üzletben. A kirakatokról nyugodtan állíthatjuk, hogy a Romarta, az Éva és az Ádám után a CCTB bemutató üzletének van mindig a legszebb kirakata Bukarestben. Az újdonságok az üzletben is előnyben részesülnek. Jól láthatóan helyezik el őket, hogy a vásárló üzletbe lépésének pillanatában észrevegye, mi az, amire különösen felhívják a figyelmét. Sajnos, ezt a két bemutatási formát — a kirakatokat és az áru belső elrendezését — más kereskedelmi reklám nem segíti elő. Alapvető hibának tartjuk ugyanakkor azt is, hogy az újdonságok ismertetése nem a termelés orientálása, piackutatás céljából történik, hanem sokkal inkább a gyors áruba bocsátás, az eladás sürgetése a szempont. Megjegyeztük még, hogy a Trei ursuleti-ben nem találkoztunk a tudományos piackutatás semmilyen formájával. Az üzlet megelégszik azzal, hogy eladási tervét teljesíti, mint minden más kereskedelmi egység. Ez mindenképp sajnálatos, különösen, ha figyelembe vesszük azt a tényt is, hogy egyedülálló bemutató üzlete ez a gyermekruházatnak, s azt is, hogy az utóbbi időben egyre gyakoribbá vált a gyermeköltözékek minőségi javításának, a választék bővítésének igénye. Sajátosságokat kerestünk a Dimbovita gyár — a Modern védjeggyel ellátott cipők termelője — bemutató üzletében. Mindjárt az elején megállapíthatjuk, akárcsak a Confectia és a Trei ursuleti, a Dimbovita üzlet is elnyerte már a vásárlóközönség elismerését, közkedvelt cipőüzlet lett. A sajátosság, egyéniség problémáját MARIA RADULESCU üzletfelelőssel boncolgatták. Megállapítása szerint jelenleg „kialakulóban van az üzlet egyénisége". Mi értendő ezen ? A könnyűipar 1967 óta vette át az üzletet a kereskedelemtől, azóta sokat tett a sajátos arcél kialakításáért. Míg a helyi kereskedelmi vállalathoz tartozott ez az üzlet, a legtöbb esetben nem aztküldték, amit rendeltek, a kereslet ismeretében, hanem azt, amiből éppen sok állt raktáron. Most 24 óra alatt megérkezik a rendelt áru, a kereslethez igazodva. Sőt, a lehető legoperatívabban, telefonon is, adhatnak fel rendelést a gyárnak. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy ami ma hiánycikk, másnap már jelentős tételben jelen van az üzletben. Megjegyezhetjük tehát, a keresett arcél egyik vetületét, operatív válasz a vásárló igényeire. De menjünk tovább. A kereskedelem a szerződéskötéseken nem egyszer visszautasít bizonyos új modelleket. Ha a kereskedelem nem veszi meg, az új termék meghal. Egyetlen mentőöv — a bemutató üzlet ! A törvények értelmében ugyanis a könynyűipari kombinátok legyárthatnak bizonyos mennyiségű árucikket anélkül, hogy a kereskedelem igényt tartott volna rájuk, ezeket bemutató üzleteikben árusítják. Kombinátjaink dicséretére váljék, hogy az utóbbi időben egyre inkább vállalják a kockázatot, gyártásba fogják az általuk sikeresnek vélt újdonságokat. Ilyenkor érkeznek bemutató, üzletekbe olyan árucikkek, amilyeneket sehol másutt nem lehet megkapni. Amennyiben a vásárlók „ráharapnak" az újdonságra, a gyár egyre merészebben legyártja a megengedett maximális mennyiséget és eladja azt, s ezzel bebizonyítja a kereskedelem szakembereinek is, hogy nem ismerik a vásárlók igényeit és hogy félnek az újtól. Az erkölcsi győzelem mellett azonban van ennek a dolognak két jelentős előnye is, melyek egyben meghatározzák a bemutató üzletek újabb sajátosságát, éspedig : olyasmit nyújtanak, melyeket máshol nem lehet kapni, tehát bővítik a választékskálát, másrészt egészséges konkurenciát alakítanak ki. Megszűnik a kereskedelem egyeduralma a belső piacon s ez csak jót tesz az áruforgalomnak. A Dimbovija gyár bemutató üzletének több mint 2 millió lej az évi többletjövedelme, ezt 1969-ben például úgy érte el, hogy 12 cipőmodellel volt egyeduralkodó a hazai piacon. Az eddig felvetett sajátosságok —amelyek vonatkoznak egyébként Confectia és a Trei ursuleti-re is — még mindig nem körvonalazzák eléggé a bukaresti bemutató üzletek sajátos arcélét. Véleményünk szerint azért nem érzik eléggé a vásárlók, hogy másféle üzletek ezek, mint szomszédos társuk, mert alapvető feladatukat, a vásárló igényeinek megismerését, nem végzik megfelelően. Bár érezhetően civilizáltabb a kiszolgálás, az elárusító nem foglalkozik a minimálisnál többet a vásárlóval, nem vizsgálják meg együtt az árut, nem hallgatják meg a vásárlók véleményét. Az említett üzletek vezetői arra hivatkoznak — részben joggal, hogy jelen pillanatban az eladási terv nem engedi meg ezt a „luxust", hiszen ezeknek az üzleteknek ugyanolyan eladási tervük van, mint bármely más kiskereskedelmi egységnek. Az elárusítók fizetése is pontosan annyi, mint ott (különben a bemutató üzletek elárusítóinak szakmai felkészültsége nem különbözik a többi kereskedelmi dolgozóétól). A tudományos piackutatást illetően csak elemi ismeretekkel rendelkeznek, sem időt, sem energiát nem áldoznak erre. Véleményünk szerint a bukaresti reprezentatív bemutató üzletek szemmel látható eredményeik mellett egyelőre adósak maradnak legfőbb tennivalójukkal, a vásárlók igényeinek tudományos megismerésével. Tanú a fényképezőgép Szöveg : KERTÉSZ JÁNOS Felvételek : BARTHA ÁRPÁD Telis-tele az egyik szekér, de mégsem indul. A másik meg üres. Az előbbi fogatosa nem hajt, mert rakódni segít. Utóbbinak meg nincs segítőtársa. Noha ő maga is megfoghatná a villanyelét. A kép Csernáton határában ■ készült A tarlószántás abbamaradt, noha Imecsfalva határában az eke ott pihen a földek végében. Traktorban sem volna hiány, ha a gazdája ■— Kádár László — egy hetes hiányzás után végre szíveskedne megjelenni munkahelyén... ELŐRE 3. oldal LÁTTUK HALLOTTUK MEGTUDTUK FALUSI ORVOSOK Vasárnap a bukaresti, kolozsvári r, iasi-i, temesvári és marosvásár- I helyi egyetemi központok 1400 I végzős orvos- és gyógyszerész I hallgatója búcsúzott el ünnepélyesen az alma matertől, zsebében a I kinevezéssel. Egy hónap múlva az I 1400 egészségügyi szakember je I lentkezni fog munkahelyén, hogy I az idősebb kollegákkal együtt hoz- hzákezdjen nemes hivatásának gya- I korlásához. Az idei végzősök kihe- I lyezése igen fontos problémát old I meg: minden falusi egészségügyi I körzetet ellátnak orvossal. Remél- I ve, hogy mind az 1400 végzős je I lentkezni fog a kijelölt egészség- I ügyi intézménynél, valamennyiük- I nek sok sikert kívánunk felelős- Iségteljes munkájukhoz. ÁTFÚRTÁK A TERELŐALAGUTAT A Meleg-Szamos völgyében, ott, s ahol a Mócvidék peremén új vízi- I erőművet építenek, jelentős munikasikerről érkezett híradás. Az I építők, egy hónappal a kitűzött I határidő előtt, átfúrták azt a 2350 méteres alagutat, melyet a folyó I eltérítésére készítettek. A Meleg- I Szamos nemsokára emberkéz vágta I földalatti útján hömpölyög majd I alá, medrében pedig hozzáfognak I a völgyzárógát építéséhez. JOBB FELTÉTELEK Temesváron megalakult a Pedagógusok Háza. Az új intézmény jobb feltételeket teremt a tanerők szakmai továbbképzésére, az iskolai oktató-nevelőmunka tökéletesítésére. A Pedagógusok Házának programjában érdekes előadások, szimpozionok, szakmai tanácskozások, kerekasztal-megbeszélések szerepelnek. MI LENNE, HA...? Több mint három és fél hónap telt el a fővárosi Herástráu parkban rendezett nagyszabású világkiállítás — az Expoflora — megnyitása óta. Az újszerű rendezvény sikere túltett a szervezők várakozásain. Eddig ugyanis 13 000-en keresték fel a világkiállítást, köztük nagyon sok külföldi vendég. Mint annak idején megírtuk, a kiállítás állandó jellegű, s jövőre jelentősen kibővül. Újdonság lesz például az a kövekből és növényekből formált 6000 négyzetméteres térkép, mely hazánk domborzati viszonyait és gazdasági potenciálját fogja szemléltetni. A municípiumi néptanács úgy tervezi, hogy a fővárosi kerületek virágkertészetei, kertészei és háziasszonyai között versenyeket szervez különböző virágoskerti és szobanövények termesztésére és a győztesek versenymunkái az Expoflorán kerülnek közszemlére. Azt hiszem, némi ügybuzgalommal hasonló versenyeket és virágbemutatókat más városokban is szervezhetnének néptanácsaink. Hiszen mindenütt szép számmal akad kertészkedő honpolgár, nyugdíjas vagy háziasszony, aki hasonló vetélkedőre szíves-örömest benevezne. Az akcióból pedig sokat nyerhetnének városi parkjaink és tereink, a közkertek és a családi házak virágoskertjei is. BORSÁN Máramaros megye egyik legfiatalabb és körülbelül 20 000 lelket számláló városában nagy figyelmet fordítanak az egészségügyi hálózat bővítésére és korszerűsítésére. Nemrég avatták fel a város modern kórházát, majd a négy szakorvosi rendelővel ellátott járóbeteg-gondozót is használatba adták. Borsán rövidesen fogászati rendelő és laboratórium nyílik meg. LÁNYOK KLUBJA A KISZ Iasi municípiumi bizottságának kezdeményezésére a napokban felavatták a „lányok klubját". A klub sajátos rendezvényeit (előadások, viták és találkozók orvosokkal, szociológusokkal, pszichológusokkal, a kultúra és közélet ismert személyiségeivel stb . elsősorban a Moldova és tesatura textilgyárak fiatal munkásnőinek ■ tartják. BEISKOLÁZOTT BÜROKRÁCIA Szokássá vált, hogy a tanévkezdés előtti napon az összes iskolásokat kötelező orvosi vizitnek vetik alá. A gyerekeket pedig nyomatékosan figyelmeztetik, hogy aki ezt elmulasztja, az másnap nem lépheti át az iskola küszöbét. Feltétlenül helyes és szükséges rendelkezés. Csakhogy esetenként maguk a rendelkezők nem veszik komolyan a vizitet. Mert hogyan is zajlik le egyes iskolákban az orvosi ellenőrzés? Bejön a tanuló. A fehérköpenyes megkérdezi, hogy hívnak, hányadikba jársz? Kipipálja a névsorból és aztán... jöhet a következő ! A lelkiismeretesebbek esetleg szemrevételezik nem túl nagy-e a gyerek sörénye, nem piros-e a torka, vagy megmosta-e a fülét a tanévkezdés tiszteletére. Az értelmesebb tanuló aztán lehuppanva a formalizmus futószalagjáról, gúnyosan levonja a kézenfekvő következtetést. Blöff az egész, a felnőttek mintaleckét tartottak számára bürokráciából. Különben az illetékesek fontolóra vehetnék, lehet-e egyetlen nap alatt mondjuk 1000 tanulót „komolyabb" orvosi vizitnek alávetni? A rovatot szerkeszti Henkel Tibor