Előre, 1970. november (24. évfolyam, 7149-7173. szám)

1970-11-21 / 7166. szám

ROMÁN-BOLGÁR BARÁTSÁGI NAGYGYŰLÉS SZÓFIÁBAN A szófiai kongresszusi nagyte­remben csütörtök délután román­bolgár barátsági nagygyűlés volt abból az alkalomból, hogy Ro­mánia Szocialista Köztársaság párt- és kormányküldöttsége lá­togatást tesz a szomszédos ba­ráti országban, s hogy aláírták az új román-bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös se­gítségnyújtási szerződést. A nagygyűlés rendkívül lelkes hangulatban folyt le, kifejezése­ként a két ország népeit évszáza­dok óta összefűző hagyományos barátságának, amely a mi éveink­ben sziklaszilárd alapra helyező­dött a szocialista építésben, a bal­káni, az európai és a világméretű békepolitika megvalósításában, az összes szocialista országok kö­zötti tartós együttműködés meg­valósításában, a kommunista és munkásmozgalom erősítésében fennálló érdekközösség folytán. A teremben jelen van a Bolgár KP KB, a Népi Gyűlés Elnöksé­ge és a kormány számos tagja, központi intézmények és társa­dalmi szervezetek vezetői, tudo­mányos, kulturális, művészeti sze­­mélyiségek, képviselők, táborno­kok, a szófiai vállalatok és in­(Folytatása a 3. oldalon) Nicolae C . elvtárs beszéde Tisztelt Zsivkov elvtárs! Kedves elvtársak, barátaink ! Engedjék meg, hogy Románia párt- és kormányküldöttsége nevé­ben tolmácsoljam Önöknek és Önök útján Szófia összes lakosainak, az egész bolgár népnek a román nép, a Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága, Románia Szocia­lista Köztársaság Államtanácsa és kormánya szívélyes üdvözletét. Köszönetet szeretnék mondani a bolgár dolgozóknak a fogadtatásért, amelyben bennünket részesítettek, a meleg barátságért, amelyet ezút­tal is irányunkban tanúsítottak; mi ezekben a megnyilvánulásokban a román és a bolgár nép egymás iránti megbecsülését, tiszteletét és rokon­szen­vét látjuk, ama két népét, amely a r Dunától délre és északra az új társadalmi rendszer felépíté­séért, a szabad és virágzó élet meg­teremtéséért küzd és dolgozik. Röviddel ezelőtt aláírtuk a Romá­nia Szocialista Köztársaság és Bul­gária Népköztársaság közötti új, ba­rátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződést, amely alapvető fontosságú dokumen­tum a két ország és nép közötti test­véri szövetség további erősítésének és fejlesztésének. Az 1948. január 16-án megkötött régi szerződés szá­mottevően hozzájárult országaink baráti és együttműködési kapcsola­tainak elmélyítéséhez. Az új szer­ződés, amely a két népnek az új rendszer építésében elért sikereire, a román-bolgár együttműködésben létrejött eredményekre és a jelen­legi szakaszban az együttműködés bővítésére kínálkozó fokozott lehe­tőségekre, a nemzetközi életben be­következett változások figyelembe vételére támaszkodik, azt a célt tűzi maga elé, hogy kedvező keretet biz­tosítson a cserék, valamint a politi­kai, gazdasági, katonai, műszaki­tudományos és kulturális együttmű­ködés fellendítéséhez mindkét nép érdekében, a szocializmus és a béke általános ügye érdekében. (Lelkes taps.) Az új szerződés erejét és élet­­képességét szavatolja a két ország társadalmi rendjének, alapvető céljainak és törekvéseinek közös­sége, eltökéltségük, hogy lankadat­lanul munkálkodnak a szocializ­mus, a béke és a haladás útján. A román-bolgár barátságnak és együttműködésnek erős, a történel­mi múltban mélyen beágyazott gyö­kerei vannak. Népeink léte gyak­ran egybefonódott az évszázados egymás mellett élés folyamán é­s szomszédos vidékeken. A románok és a bolgárok közelebbről megis­merték, mindig nagyrabecsülték és tisztelték egymást, s a krónikák a testvériség és a kölcsönös segítség­­nyújtás számos megkapó lapját je­gyezték fel a jobb életért tett erő­feszítések során. Ismeretesek annak a közös harcunknak a dicsőséges hagyományai, amelyet az idegen iga lerázásáért a szabadság, a függet­lenség és a társadalmi haladás év­százados eszményeinek megvalósítá­sáért vívtunk. Példamutató egyben a két ország munkás- és szocialista mozgalma közötti, a Román Kom­munista Párt és a Bolgár Kommu­nista Párt közötti internacionalista szolidaritás ereje azokban a csaták­ban, amelyeket a reakció és a ki­zsákmányolás, a fasizmus ellen, a dolgozók létérdekeinek a megvédé­séért vívtunk. A szocialista építés éveiben a román-bolgár barátság új tartalommal gazdagodott, minőségi­leg magasabb stádiumba lépett, s magán viselt szabad és sorsuk urává vált, az új életet eltökélten építő és a világ fejlett népeinek sorába, a szocializmus és a kommunizmus út­ján belépni akaró népeink fáradha­tatlan erőfeszítéseinek bélyegét. (Taps.) És ha népeink századokon át köl­csönösen segítették és nagyra be­csülték egymást, ha számos bolgár harcos támogatásra talált a román nép körében a nemzeti függetlensé­gért folytatott küzdelem során, ma annál inkább feladatunk nekünk, kommunistáknak, párt- és állam­vezetőknek mindent megtenni a né­peink és országaink közötti barát­ság diadaláért. (Viharos taps.) A kommunista párt vezette mun­kásosztály, parasztság és értelmiség hősi munkája nyomán Románia ma olyan ország, amelynek gazdasága (Folytatása a 3. oldalon) Világ proletárjai, egyesüljetek!Y v • ' " " 1 'JMJJLI1 Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXIV. évfolyam 7166 sz. —• 6 oldal ára 30 báni — 1970. november 21., szombat Todor Zsivkov elvtárs beszéde Tisztelt Nicolae Ceaușescu elvtárs! Kedves vendégeink a testvéri Ro­mániából ! Elvtársnők és elvtársak ! A mai nap a jószomszédság és a testvériség ragyogó ünnepeként kerül be a bolgár és a román nép évszázados kapcsolatainak történe­tébe, hiszen ma aláírtuk a Bulgária Népköztársaság és Románia Szo­cialista Köztársaság közötti új ba­rátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződést. En­gedjék meg, elvtársnők és elvtár­sak, hogy a szerződés aláírása al­kalmából pártunk Központi Bizott­sága és a népi kormány nevében, a fővárosi dolgozók és az egész bol­gár nép nevében a legszívesebben üdvözöljem és köszöntsem drága vendégeinket — a román párt- és kormányküldöttség tagjait, élen Nicolae Ceausescu elvtárssal, a­­ je­les párt- és állami aktivistával, a Román Kommunista Párt főtitká­rával, Románia Szocialista Köztár­saság Államtanácsának­­ elnökével. (Hosszas taps.) Két szomszédos népünket régi, mélyen gyökerező barátság fűzi össze, történelmi sorsuknak számos közös jellegzetessége van. A té­nyek közismertek, nem kívánok részletesebben kitérni rájuk. Meg kell azonban említenem, mégpedig mélységes hálával, hogy a román nép vendégszeretetben részesítette az újjászületés korabeli forradal­márainkat, a bolgár nép nemzeti felszabadulásának harcosait, Ra­­kovszkit és Karavelovot, Botevet és Levszkit, Hadzsi Dimitar és Ste­fan Karadzsa, Panajot Hitov és Filip Totiu csapatait, amelyeket ro­mán területen szerveztek meg és fegyvereztek fel, hogy átkeljenek a csendes, fehér Dunán és életüket ál­dozzák Bulgária szabadságáért. (Erős taps.) Meg kell említenem to­vábbá Románia fiainak bravúros küzdelmét és áldozatkészségét, ami­kor vállvetve Oroszország fiaival és a bolgár önkéntesekkel vérüket ontották és bolgár földön lelték ha­lálukat. Parancsolatukhoz híven küzdjünk vállvetve népeink szabad­ságáért, boldogságáért és jólétéért. A szocialista forradalom győzel­me Bulgáriában és Romániában megnyitotta az utat népeink leg­felvilágosultabb elméi törekvései­nek megvalósítására, a Bukarestben Románia fővárosában 1948-ban alá­írt barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerző­dés pedig szilárd alapja lett a szo­cialista építés útján elindult két or­szág közötti új, testvéri kapcsola­toknak. Az azóta eltelt évek teljes egészében igazoltál? Georgi Diasit­­rovnak, a bolgár nép nagy fiának a bukaresti nagygyűlésen elhangzott ama szavait, hogy új fejezet kezdő­dik a szomszédos és testvéri orszá­gokként való kétoldalú kapcsola­tainkban. (Lelkes taps.) A Szovjetuniónak a második vi­lágháborúban aratott döntő győzel­mei után és országaink népellenes, reakciós rendszereinek megdöntése után a bolgár és a román nép hoz­zálátott az új társadalom építésé­hez. Huszonhat év történelmileg rö­vid időszak. De ,ez alatt a 26 év alatt országaink dolgozói, kommu­nista pártjuk vezetésével hatalmas sikereket értek el. Ezek a sikerek mindenekelőtt népeink hősi munká­jának köszönhetők. De e számotte­vő vívmányok elérésében nagy ér­deme van az országaink és a többi szocialista országok közti testvéri együttműködésnek is. Mi, bolgárok mélységes elismerés­sel adózunk kettős felszabadítónk — a nagy Szovjet Szocialista Köz­társaságok Szövetsége iránt. (Taps.) Teljesen tudatában vagyunk an­nak a mérhetetlen elméleti és gya­korlati segítségnek, amelyet a szo­cialista építés összes éveiben a szovjet tapasztalat kincsestárától, a szovjet nemzetgazdaságtól, a nagy­lelkű és önzetlen testvéri szovjet népektől — a kommunizmus úttö­rőitől — kaptunk. (Taps.) Mi, bolgárok nagyra értékeljük a barátságot és az együttműködést a többi szocialista ország népeivel , harci és munkatársainkkal a szo­cializmus megteremtésében, testvé­reinkkel a szocialista közösség csa­ládjában. Mi nagyra értékeljük (Folytatása a 3. oldalon) LÁTOGATÁS BOTEVGRADBAN ÉS VRACÁBAN A szófiai lakosokkal történt ba­ráti találkozók, a hivatalos meg­beszélések befejezése és a román­bolgár barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szer­ződés aláírása után Románia Szo­cialista Köztársaság párt- és kor­mányküldöttsége Nicolae Ceausescu elvtárs vezetésével, Todor Zsivkov elvtárssal együtt, rövid bulgáriai körútra indult A küldöttséget elkísérik a követ­kező elvtársak : Licsezar Avramov, a BKP KB póttagja, a Miniszter­­tanács alel­nöke, Sztancso Dimitrov, Bulgária NK Népi Gyűlése Elnök­ségének első alelnöke, Kiril Nesz­­terov külügyminiszter-helyettes és Szpasz Goszpodov, Bulgária buka­resti nagykövete. A vendégek megálltak Botev­­gradban, ahol a lakosok ezrei me­leg fogadtatásban részesítették őket. A város bejáratánál román és bol­gár zászlók között hatalmas felira­tos tábla fejezte ki a lakosság ér­zéseit ! „Üdvözöljük a román elv­társakat !“, más transzparenseken a következő jelszavak i_ láthatók ! „Bulgária-Rom­ánia — örök barát­ság !‘ „Éljen és virágozzék Botev­­grad és Ploiești barátsága !“ A fúvószenekar akkordjai köze­pette pionirok virágcsokrokat és vörös nyakkendőket nyújtanak át a vendégeknek. A tömeg ütemesen kiáltozza : „Vecsna druzsba !" (örök barátság). Vaszil Tanov, a Bolgár KP városi bizottságának első titká­ra melegen üdvözli Nicolae Ceausescu elvtársat és a többi ven­déget, kifejezi a lakosság örömét afelett, hogy körében láthatja a ro­mán nép küldötteit. Ivan Nikolcsovszki, a városi nép­tanács elnöke átadja Nicolae Ceausescu elvtársnak Botevgrad díszaranyérmét. Élénk taps közepette Nicolae Ceausescu elvtárs megköszöni a meleg fogadtatást, a két nép barát­ságáról mondott szavakat, újabb si­kereket kíván Botevgrad lakosainak a Bolgár Kommunista Párt X. kong­resszusa tiszteletére. Fiatal lányok kenyérrel és sóval kínálják a ven­dégeket, gyönyörű népművészeti tárgyakat nyújtanak át nekik. Nicolae Ceausescu és Todor Zsiv­kov elvtársak a nyitott gépkocsi­ból visszaintegetnek a hosszasan él­jenző lakosoknak. A Vracába vivő útvonal mentén a lakosság mindenütt melegen kö­szönti a vendégeket. Vraca bejáratánál üdvözlésükre megjelentek a helyi párt- és állami szervek képviselői, élükön Ivan Abadzsievvel, a Bolgár KP KB Po­­litbürójának póttagjával, a BKP Vraca megyei bizottságának első titkárával. A város utcáin sok ezer lakos élteti Nicolae Ceausescu elv­társat, a román párt- és kormány­­küldöttség tagjait. Vraca központi terén sok ezres tömeg várja a kedves vendégeket. Feliratos táblákon román és bolgár nyelvű szövegek köszöntik őket. A hagyománynak megfelelően Nicolae Ceausescu elvtársat és a küldöttség többi tagját kenyérrel és sóval kí­nálják meg. Ganiko Racsev mérnök, a városi néptanács elnöke meleg üdvözlő beszédet mond. Nicolae Ceausescu elvtárs, köszö­netet mondva a meleg fogadtatásért, szívélyesen üdvözli Vraca vala­mennyi lakosát. Az RKP főtitkára megemlékezve Hriszto Botevnek, a román-bolgár barátság fáradhatat­­lan harcosának ragyogó személyisé­géről, hangsúlyozza, hogy a két nép mindig kölcsönösen támogatta egy­mást, s tudta, hogy csak egyesült erővel biztosíthatja függetlenségét. A Nicolae Ceausescu elvtárs ve­zette román párt- és kormánykül­döttség virágkoszorút helyezett el Hriszto Botevnek a város központi terén levő emlékművénél. A virág­koszorú elhelyezése után a jelenle­vők egy percnyi csenddel adóztak a népe szabadságáért, a független Bulgária megteremtéséért, a román­bolgár barátságért harcoló lelkes hazafi emlékének. ALÁÍRTÁK A ROMÁN-BOLGÁR BARÁTSÁGI SZERZŐDÉST Csütörtökön, 16 órakor Bulgária Népköztársaság Minisztertanácsánál sor került a Románia Szocialista Köztársaság és Bulgária Népköz­­társaság közti barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés aláírására. A szerződést román részről Nicolae Ceaușescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Ro­mánia Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsának elnöke és Ion Ghe­­orghe Maurer elvtárs, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnökségének tagja, a Miniszter­­tanács elnöke, bolgár részről pedig Todor Zsivkov elvtárs, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizott­ságának első titkára, a Miniszter­­tanács elnöke és Georgi Trajkov elvtárs, Bulgária Népköztársaság Népi Gyűlése Elnökségének elnöke írta alá. Az aláírási ünnepségen részt vet­tek a következő elvtársak: Ilie Verdet, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és Állandó Elnöksé­gének tagja, a Minisztertanács első alelnöke, Leonte Routu, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának tagja, a Minisztertanács alelnöke, Vasile Patilinet, az RKP KB Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titká­ra, Corneliu Manescu, az RKP KB tagja, külügyminiszter, Vasile Vlad, az RKP KB póttagja, az RKP KB osztályvezetője, Nicolae Blejan, Ro­mánia Szocialista Köztársaság szó­fiai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a román párt- és kor­mányküldöttség tagjai és a dele­gáció kíséretében levő román hiva­talos személyek. Bolgár részről részt vettek a kö­vetkező elvtársak: Boján Bilgara­­nov, a BKP KB Politbürójának tag­ja, a Hazafias Front Országos Ta­nácsának elnöke, Zsivko Zsivkov, a BKP KB Politbürójának tagja, a Minisztertanács első alelnöke, Todor Pavlov, a BKP KB Politbürójának tagja, Ivan Popov, a BKP KB Polit­bürójának tagja, a Tudományos és Műszaki Haladási Állami Bizottság elnöke, Sztanko Todorov, a BKP KB Politbürójának tagja, a KB titkára, Licsezar Avramov, a BKP KB Politbürójának póttagja, a Mi­nisztertanács alelnöke, külkereske­delmi miniszter, Angel Canev, a BKP KB Politbürójának póttagja, Venelin Kocev, a BKP KB titkára, Petar Tancsev, a Minisztertanács alelnöke, Vladimir Bonev és Georgi Bokov, a BKP KB Titkárságának tagjai, Szava Ganovszki, a Népi Gyűlés Bürójának elnöke, Dancso Dimitrov és Georgi Kuliszev, a Népi Gyűlés Elnökségének alelnökei, Mincso Mincsev, a Népi Gyűlés El­nökségének titkára, Ivan Basev kü­lügyminiszter, Konsztantin Tella­­lov, a BKP KB külügyi és nemzet­közi osztályának vezetője, Szpasz Goszpodov, Bulgária NK bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagy­követe, a Bolgár KP KB, a Népi Gyűlés Elnöksége és a kormány több tagja. A román és bolgár párt- és ál­lamvezetők az aláírás után és a­ jelenlevők tapsa közepette melegen kezet szorítanak Nicolae Ceausescu és Todor Zsivkov elvtársak össze­ölelkeznek. Népes tömeg melegen köszönti a Minisztertanács épületéből kilépő Nicolae Ceausescu és Todor Zsivkov elvtársakat, valamint a kíséretük­ben levő román és bolgár párt- és államvezetőket. Nicolae Ceausescu elvtárs visszainteget az ünneplő tömegnek. A 2. OLDALON A ROMÁNIA SZOCIALISTA KÖZ­TÁRSASÁG ÉS BULGÁRIA NÉP­KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTTI BARÁT­SÁGI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI ÉS KÖLCSÖNÖS SEGÍTSÉGNYÚJTÁ­SI SZERZŐDÉS KOVÁSZ­NAI ÉPÍTŐK Szánthó János, a tervezőintézet statikai osztályának vezetője 30 éves. Az egyetem után hazament Nagyváradra, a cukorgyár építőtelepére. Mikor elvégezték a munkát, szétnéztek, hova lehetne menni, őt Magyari Lajos, régi barátja hívta Szent­­györgyre, mondván, hogy az új megyében sokat fognak építe­ni, szükség van mérnökökre. Ez azt jelentette, le kell mondania nagy szenvedélyéről, a sportról (a román vívó-válogatott tag­jaként részt vett a római olimpián), de az a kilátás, hogy ér­dekes feladatokat kaphat, és hogy feleségével — szintén mér­nök — dolgozhat együtt, megérte a cserét. Amilyen kötetlenül folyt a beszélgetésünk, megpróbálom úgy leírni. Először megkérdeztem, mit jelent a statika, milyen a statikus mérnök munkája ? A toronyház nem dőlt össze . Ez úgy néz ki, hogy a mű­építész megtervezi a ruhát, lehe­tőleg minél elegánsabbat, ideadja nekünk, hogy mi tervezzük bele a testet, amire a ruhát ráhúzzák. Ő elképzel egyfajta tetőt, mi ki­számítjuk neki a tartóoszlopok teherbíró képességét, a szükséges anyagot meg sok egyebet. Ez a mérnöki munka kevésbé látvá­nyos, de r­­assziskus része. A stati­kában nincs divat, megvannak a maga matematikai törvényei, ezek nem elvi kérdések, mert a kő min­dig lefelé esik, akárhogy változ­nak az építészeti stílusok. A mű­építész többnyire a tetszetősséget és a rendelkezésre álló pénzala­pot nézi, a statikusnak azt is fi­gyelembe kell vennie, hogy azon a vidéken, ahol épít, van-e föld­rengés, gázfeltörés stb. Számítá­saink nyomán a műépítész adott esetekben változtat a tervén, mert ahogy haladunk a munkában, ki­derül, hogy egy tartóoszlop éppen a színpad közepére kerülne. Én abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy Riti­­Olivér szemé­lyében jó gyakorlati érzékkel is megáldott műépítésszel dolgozha­tom, terveinek számításai élvezetet jelentenek nekem és munkatár­saimnak. — Jó, elmondom, hogyan épí­tettük az első szentgyörgyi to­ronyblokkot. Itt sosem láttak ilyent, meg kellett tanítanunk, és elő kellett készítenünk a zsaluzás minden részletét. Olyan kiváló mérnök vezette a telepet, mint Rázmány József, az építkezési vállalat jelenlegi főmérnöke, így aztán ment a munka, mintha mi­óta a világ világ, Szentgyörgyön toronyblokk építéséből élnénk. Ta­valy decemberben, egy szomba­ton fejeztük be az első blokkot a Szemerja negyedben, ahol én is lakom. Vasárnap a szomszédos stadionban labdarúgó mérkőzés volt, én otthon éppen játszadoz­tam a két fiammal, mikor nagy lármát hallottam kint. Kinéztem, vagy 300 ember ment az ablak alatt nagy vitatkozva. Kérdeztem egy­ ismerőstől, mi történt, jönnek a meccsről mondta, s most men­nek megnézni a toronyblokkot. Gyorsan felöltöztem, lementem én is, elértünk az új épülethez, melyet már körbeállt a kíváncsi tömeg. Miután különbinél különb szellemes észrevételeket tettek, úgy egy órai szemlélődés után megállapították, hogy tisztátalan dolog egy hónap alatt tízemeletes épületet felhúz­ni, következésképpen a város első toronyblokkja reggelre össze fog omlani. Ebben mindenki megegye­zett, s hazamentek elfogyasztani a húslevest. Azóta a lakók rég beköltöztek, úgy tudom, most az ötödik toronyblokk épül, most már az a baj, miért nem építünk többet és gyorsabban. — A Progresus utcai blokk sta­tikai megoldását mint hazai új­donságot ismertettük a kolozsvári beton-konferencián. Egy rugalmas központi szerkezethez kapcsolódik az egész épület, ez a rugalmas rész földrengés esetén felfogja a rezgéseket, az épület nem dől össze. A módszert Van der Rohe amerikai műépítész és Ricco Ross­­man statikus dolgozták ki, és al­kalmazták az Egyesült Államok­ban. Tekintve, hogy új módszer, a biztonság kedvéért a számítá­sokat ellenőriztettük volt profesz­­szorommal, Mihăilescu Mirceával, a kolozsvári Politechnika vasbe­­tontanszékének vezetőjével, az új predeáli állomás építészével. Nagyigényű munkák esetében, máskor is kérjük volt tanáraink segítségét, mindig nagy érdeklő­déssel kísérik munkánkat, mert Szentgyörgyre az intézet sok vég­zettje gyűlt össze. — Nincs baj, van itt mit dolgoz­ni, s tanulni is kéne jócskán, hogy tudjunk róla, mi az újság az épí­tészetben Fiatra Neams-on és mi Oszakában, mit csinál Kopacz Mik­­lós Kézdivásárhelyen és mit Nie­­mayer Brazíliában, csak éppen a város életritmusával nehéz meg­­békülni. Itt a bennszülötteknek­ rengeteg idejük van. Előfordul például, hogy­."10 perc van még beérni a munkahelyünkre, vagy harmincon topogunk az autóbusz­ban, de ha a sofőr most indít, nyugodtan beérünk. De amikor éppen indulnánk, előreszól egy asszony, várjunk még egy cseppet (Folytatása a 2. oldalon) BARABÁS ISTVÁN KEDVEZŐ GAZDASÁGI MÉRLEG A MAROS MEGYEI IPARVÁLLALATOK DOLGOZÓI PÓTOLJÁK AZ ÁRVÍZKÁROKAT M­ aros megye ipara a har­madik negyedév után a tizedik hónapot is kedvező mérleggel zár­ta. Az erre az időszak­ra szóló össztermelési tervet 104 százalékra, az értékesített árutermelési tervet pedig 101,1 szá­zalékra sikerült teljesíteni. Fontosnak véljük­ megemlíteni mint a fejlődés mércéjét, hogy a megye történetében először az egy havi termelés értéke meghaladta a 700 millió lejt. De túl az idézett számokon, a fenti ered­mények egyben azt is­ jelentik, hogy a vállalatokban az élet mindenütt visszazökkent a normális kerékvágás- TERV ÉS HATÁRIDŐ­ ba, s a tavaszi árvíz ütötte sebek mindenhol gyógyulóban vannak. En­nek köszönhető, hogy az akkor mint­egy 400 millió lej értékű termelési kiesés e hónap elejére mindössze 63 millió lejre zsugorodott, a veszte­séget sikerült behozni. Csupán az el­múlt hónapban a terven felül gyár­tott termelés értéke — megyei szin­ten — elérte a 25,7 millió lejt. S hogy kik jeleskedtek különösképpen? Szin­te kivétel nélkül minden vállalat munkaközössége, azok is, amelyeket egyáltalán nem,­ vagy csak kismér­tékben érintett az árvíz, és azok is (és különösképpen!), amelyek nagyon megszenvedték e természeti csapást. S ha mégis példával kell szolgál­nunk a kimagasló teljesítményeket illetően, választásunk a megyei faki­termelő és feldolgozó kombinátra e­­si­k. Sokak előtt ismert, hogy e kom­binát minden egységét súlyosan érin­tette a tavaszi árvíz. Szinte magunk sem hittük, hogy ilyen rövid idő alatt talpraállnak, s íme az eredmény: ki­lenc havi tervüket 103 százalékban teljesítették, s a lemaradást nem csu­pán teljes egészében behozták, ha­ VERESS GYULA, a Maros megyei Statisztikai Igazgatóság igazgatója (Folytatása a 2. oldalon) A 4. OLDALON m­eini

Next