Előre, 1971. január (25. évfolyam, 7201-7225. szám)

1971-01-13 / 7209. szám

XXV. évfolyam 7209 sz. 6 oldal ára 30 iáni 1971. január 13., szerda NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS MUNKALÁTOGATÁSA PRAHOVA MEGYÉBEN Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke Gheorghe Panu, Maxim Berghianu, Manea Manescu, Petre Blajovici és Vasile Patilinet elvtársak kíséretében tegnap megkezdte Prahova megyei munkalátogatását. A nemrégi Brassó és Szeben megyei látogatásokhoz hasonlóan, a párt- és államvezetők találkozása a Prahova megyei dolgozókkal szintén azt a célt szolgálja, hogy az anyagi javak teremtőivel a helyszínen vizsgálják meg, hogyan kezdtek hozzá az ötéves terv első évi tervének, az 1971. évi tervnek a megvalósításához. Nicolae Ceaușescu elvtárs jelenléte a megye munkakollektíváinak körében alkalmat szolgáltat arra, hogy megnyilvánuljon a párt és a pártvezetőség iránt táplált szeretet, amit egész népünk állandóan kifejezésre juttat. A hivatalos gépkocsisort, amely áthalad Azugán, Busteni-en, Poiana fapuluson, Szinaján, az ismert turisztikai helyeken, ahonnan a Bucegi menedékházai felé vezető utak indulnak ki, számos helybeli lakos és üdülésen levő dolgozó fogadta , meleg szeretettel üdvözölte Nicolae Ceaușescu elvtársat, a többi párt- és államvezetőt. E munkalátogatás első állomása a szinajai finommechanikai üzem, gépiparunk e hatalmas egysége volt. A párt főtitkárának üdvözlésére megjelentek az üzem munkásai, a helybeliek ezrei. A gyár előtti téren vörös és háromszínű zászlók lengtek. Nicolae Ceausescu elvtársat és a többi párt- és államvezetőt érkezésükkor üdvözölte Ilie Cibu elvtárs, a Prahova megyei pártbizottság első titkára, a megyei néptanács végrehajtó bizottságának elnöke, Ioan Avram elvtárs gépipari miniszter, az üzem több vezetője. A vállalat tanácstermében, ahol kiállították az üzem termékeit, a szakemberek részletes tájékoztatást adnak ezek műszaki teljesítményéről, a precíziós készülékeket gyártó üzem tevékenységéről. Az üzem fejlődéséről szólva Aurel Boghici elvtárs, vállalati igazgató hangsúlyozza többek között, hogy 1970-ben az össztermelés 4,2-szeresen volt nagyobb, mint 1960-ban, 1975-ben pedig 6,5-ezereser haladja meg az 1960. évi szintet. E rövid tájékoztatás után a pártos államvezetők megtekintik az automata gépek csarnokát és a nagysorozatú befecskendező szivattyúk osztályát. A párt főtitkára érdeklődik a termelés lefolyása, annak szervezési módja iránt. A szakemberek beszámolnak arról, hogy évente több mint 200 000 konvencionális egységet gyártanak és 1975- ben, az ötéves terv végén több mint félmillió ilyen magas műszaki tulajdonságú terméket állítanak elő. Hangsúlyozzák az üzem hasznos tapasztalatait az önfelszerelés, valamint a gépek és szerszámok saját eszközökkel való korszerűsítése terén. A párt főtitkára részletesen érdeklődik a munkások munka- és életkörülményei iránt. A látogatás befejezésekor Nicolae Ceausescu elvtárs sok sikert kíván a munkaközösségnek, a munkásoknak, mérnököknek, technikusoknak jövőbeli tevékenységükhöz. A következő találkozóra Cimpinán kerül sor. Nicolae Ceausescu elvtárs és a többi párt- és államvezető itt megtekinti a Neptun üzemet, ahol általános használatú sebességcsökkentőket és felvonó emelőműveket gyártanak. Az üzem igazgatójával, a szakemberekkel együtt megtekintik a feldolgozó, a mechanikai, a szerelő, a hőkezelő osztályt. A munkaközösséggel folytatott beszélgetés során felvetődnek a mindennapi tevékenységgel kapcsolatos problémák, a termelőkapacitás bővítésére tett intézkedések. Ugyancsak a délelőtt folyamán megtekintették a cimpinai villamosfelszerelés-javító üzemet, amely az idén ünnepli 20 éves fennállását, valamint a mechanikai üzemet. Lapzártakor Nicolae Ceaussescu elvtársa és a többi párt- és államvezető Prahova megyei látogatása folytatódik. MUNKÁBAN A SZÖVETKEZETKÖZI TÁRSULÁSOK Előnyben és hátrányban a határidővel Már ebben az évben 400 tonna húst szállít a kereskedelemnek a Ludas mellett épülőfélben levő, termelőszövetkezetek társulásából született disznóhizlalda. Az előzetes tervek szerint csupán 1972-ben kellett volna ilyenszerű feladatoknak eleget tennie a társulásnak, de mivel az első csarnokok benépesítése tenyészállatokkal mintegy négy hónappal a kijelölt határidő előtt megkezdődött, a technológiai folyamat végét jelző szállítás is korábban, azaz ennek az évnek a végén megtörténhet. A 36, Maros megyei téesz társulásából alakult ludasi sertésnevelő és hizlaló a korszerű követelmények szintjén, a legszigorúbb zootechnikai előírások betartásával, magasfokú gépesítéssel és igen gazdaságosan (1 kg húsz átlag 3,7 kg kombinált takarmány felhasználásával állítanak elő) fog termelni. A hőközponttal, víztisztító állomással, laboratóriummal felszerelt komplexum fűtött és folyóvizes 13 csarnokában, zárt rendszerben, 241 napos ciklusokban történik a 100 kgos élősúlyban átadott hússertések tenyésztése, nevelése és hizlalása. Az építkezési munkálatokat az elmúlt év júniusában kezdték meg, s októberig mindennel el kell készülni, az utolsó negyedévben tehát a komplexum már 100 százalékos tenyészállománnyal működik majd. Mivel azonban az első tenyészegyedek 1971 április előtt közel négy hónappal, 1970 december 7-én lettek az első csarnok lakói, mind az építő, mind pedig az építtető szeretné mindvégig megtartani ezt a négyhónapos előnyt. A munkálatok üteme a tél viszonyai közepette is jó, a megyei Építkezési és Szerelési Tröszt előreláthatóan határidő előtt adja át a meglehetősen nagyvolumenű beruházást. Amikor teljes kapacitással termelni kezd a marosludasi szövetkezetközi társulás sertéshizlaldája, évente több mint 30 000 darab sertés, pontosabban 3200 tonna sertéshús jut innen a bel- és külföldi fogyasztókhoz. Mint a komplexum igazgatója, Lázár Gheorghe mérnök elmondotta, a termelés színvonalát — a módszereket, a hatékonyságot illetően — az állami mezőgazdasági vállalatokéhoz lehet mérni. A társulásban résztvevő termelőszövetkezetek a takarmányalap biztosítására eddig 3800 hektár termőföldet bocsátottak a komplexum rendelkezésére, amely az ősz folyamán — a teljes kapacitás használatba adása után — 5000 hektárra egészült ki. A komplexum segítséget kap tevékenységében az állami mezőgazdasági vállalatoktól: a gernyeszegi vállalat biztosítja a szükséges előhasi kocákat, ugyancsak itt képezik ki a komplexum személyzetét, a radnóti vállalat takarmánygyára biztosítja jelenleg a szüksé A legnagyobb hazai takaréktranszformátor műszaki próbája Elektrotechnikai iparunk jelentős eseményének színhelye a craiovai Electroputere üzem, ahol a napokban megkezdték a hazánkban eddig gyártott legnagyobb — 400 MVA/400 KW—teljesítményű — autó transzformátora utolsó ellenőrző próbáját. E gigászi méretű és teljesítményű takaréktranszformátort teljes egészében a craiovai üzem elektromérnökei tervezték és kivitelezték. E típus teljesítményére jellemző, hogy 42-szerese az 1950-ben kivitelezett legnagyobb kapacitású hazai transzformátornak, ötszöröse az 1960 évi és kétszerese az 1965 évi hazairekorderének. Az új autotranszformátor rendeltetése a 400 KV és 220 KV hálózat összekapcsolása az országos energetikai rendszeren belül. Konstrukciós megoldása és műszaki teljesítménye külföldi világcégek érdeklődését is kiváltotta. E kolosszus fő egységének súlya nem kevesebb mint 295 tonna, hossza 12 méter, szélessége 5,8 méter, magassága 9,5 méter. A szabályozóegység súlya 100 tonna, 12 méter hoszszú, 4,5 méter széles és 7,3 méter magas. Ezentúl sorozatban gyártja majd a craiovai üzem. E teljesítmény azonban országos jelentőségű nemzetgazdasági vívmány. A craiovai Electroputere tehát jól kezdte az ötéves tervet. ÖT HÓNAPPAL HATÁRIDŐ ELŐTT Gyulafehérváron végső stádiumba jutott a porcelánedénygyár kivitelezése. Egyik gyártásvonal technológiai próbáit öt hónappal határidő előtt kezdték meg s ezzel megteremtették a feltételeit annak, hogy előállítsanak 400 tonna porcelánedényt még mielőtt a gyárat egészében tzembe helyeznék. ges kombinált takarmány mennyiséget. Ideális helyen, a vasút és a műút közvetlen szomszédságában, viszonylag a megye földrajzi középpontjában, Kerelőszentpálon épül a megye másik jelentős szövetkezetközi társulása, a kombinált takarmánygyár. Bár — ha a munkálatok ütemét vesszük alapul — jobb ez esetben az „épülget" kifejezést használni. Az átadási határidő ugyanis már 1969 őszén lejárt, hogy pontosan mikor, arra senki sem emlékszik vissza szívesen. Azt is nehezen mondják meg, hogy mi is okozta ezt a nagyfokú lemaradást; a termelőszövetkezetek megyei szövetségén a mezőgazdasági igazgatósághoz küldik az érdeklődőt, a megyei igazgatóság illetékese csak az 1970 július után történt késlekedést tudja igazolni; a megelőző, 9 hónapos lemaradás okainak megmagyarázásáért a megyei szövetséget ajánlja. Tény, hogy az 1969 tavaszán megkezdett építkezés nem indult a legjobb csillagzat alatt, a tervek utólag módosításra szorultak, nem volt sokáig megfelelő építésvezető, munkaszervezés, az utólagos módosítások miatt a berendezések egy részét ki kellett cserélni, hiány volt — és van — szakképzett munkaerőben. Ezeknek a hibáknak a felszámolásáért, a munkálatok korrekt és szakszerű levezetése érdekében adta át 1970 júliusában a szó- Kálmán Gyula (Folytatása a 3. oldalon) A marosvásárhelyi új poliklinika egyike az utóbbi esztendők legkiemelkedőbb megvalósításainak. Impozáns, többszárnyas épületében gyermekgyógyászattól a szájsebészetig minden szakrendelést képviselő osztály jelen van. A felszerelés kitűnő, akár az orvosi és betegellátó személyzet. Mindenütt rend, tisztaság, fegyelem uralkodik. És mégis... Kételkedéssel hallgatom a kisgyermekes fiatalasszony panaszát a délutáni rendelésre várakozók között. Azt állítja, reggel fél ötkor már itt volt, noha a nyilvántartó és sorszámkiadó csak fél hétkor kezdi meg napi tevékenységét. Aki aznap be akar jutni az orvoshoz, vagy kezelésre írták ki, annak fél éjszakáját erre kell áldoznia... Létezik ? „Én — mondja egy idősebb asszony — négy óra után érkeztem, de a reggeli nyitáskor már csak a 17-es számot kaptam a fizioterápiára..." Ha többen állítják, valami igazságnak kell lennie a dologban. Nem voltam rest, reggel fél ötkor magam is eljöttem. Már vagy negyvenen vártak előttem. Az éjszakai portás adta a „számokat", a reggel hatkor érkező váltótársa aztán átvette a „hivatalt", míg a nyilvántartóban elkezdődött a munka. Valóban igaz: ahhoz, hogy az új poliklinikán a beteg sorszámhoz jusson, előbb — az érkezés sorrendjében — megelőző sorszámot kell kapnia a portástól, így is előfordul, hogy hiába áldozza fel a beteg fél éjszakáját, mire az ablakhoz jut, az utolsó sorszámot is kiadták. A szakrendelésre ugyanis csupán harminc számot adnak ki. Ennyi beteget vizsgál meg az orvos. Mivel azonban ehhez az új poliklinikához tartozik a százezer lakosú város nagyobbik része, nyilvánvaló, hogy a forgalom is nagyobb. Egyes osztályain (ahol délelőtt és délután rendelnek az orvosok) kielégítőbb a helyzet. Csakhogy — például — az ortopédián, ideggyógyászaton, fizioterápián egyetlen orvos dolgozik, vagy délelőtt, vagy délután rendel. Itt a tumultus — már a bejutási sorszámért való törekvés — nagy. De miért nincs az új poliklinika valamennyi osztályán a kapacitás kihasználásának — és a betegek száma teremtette követelményeknek megfelelően — mindenütt párhuzamos rendelés 7 Miért kell hajnalban 100—150, olykor több embernek „előzetes" sorszámért állania azért, hogy sorszámhoz juthasson 7 Néhány esztendeje a marosvásárhelyi poliklinikákon „futószalag-rendszer“ uralkodott. Az orvos — maga végezte az adminisztrációt, betegségmegállapítást és kezelést — egy-egy páciensre legfeljebb három-négy percet fordíthatott. Most ez az idő 10—20 percre emelkedett, sőt, ha a helyzet megkívánja, többre is. Ám a jelenlegi állapot azt mutatja, hogy ez sem kielégítő: naponta több száz beteg nem jut a szakorvoshoz. A megoldás nyilván a párhuzamos rendelés minden osztályra való kiterjesztésében rejlik, amit különben nemcsak a betegek száma, de a poliklinika kapacitásának kihasználása is megkövetel. Ugyanakkor azonban szükségessé válik a poliklinikákhoz tartozó egészségügyi körzetek felülvizsgálása is. Új lakónegyedek létesülnek, a régiek bővülnek. Egyes rendelőintézetek túlzsúfolttá válnak, míg mások kevésbé érzik meg a változásokat. Kétségtelen, ezek is tények. Ám a beteget mindez kevéssé érdekli. Ő maga meg akar gyógyulni, munkahelyét mielőbb elfoglalni. S ha felháborodik, hogy éjszakájából órákat kell feláldoznia azért, hogy megválthassa „útlevelét" a sorszámkiadó ablakig (ahol előfordul, hogy orra előtt fogy el az utolsó szám) s ha már megkapja a számot, újabb órákat töltsön várakozással, míg sorra kerül az orvosnál, úgy véljük, igaza van. Mert ezt a szép, új, korszerűen felszerelt poliklinikát érette építették. Gáspár Tibor SORSZÁM A SORSZÁMHOZ Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság A 3. oldalon SZÜLŐKNEK A NEVELÉSRŐL A 4. oldalon NAGYVILÁG Neamt megye néptanácsa VIII. rendes ülésszakán megvitatta és elfogadta az 1971. évi gazdasági tervet és helyi költségvetést, elemezte a múlt évben kifejtett tevékenységet, és megállapította, hogy a megye gazdasági és társadalmi-kulturális életének minden területén jelentős eredményeket ért el. Megyénk dolgozói, lelkesedéssel válaszolva Konstanca megye néptanácsának versenyfelhívására, megvalósították és túlszárnyalták a gazdasági mutatókat és feladatokat városgazdálkodási és társadalmi-kulturális téren hozzájárulva ezáltal anyagi és szellemi életszínvonaluk további növekedéséhez. Örömmel állapítjuk meg, hogy a néptanácsok közötti versenyben tett vállalásokat teljesítettük és túlszárnyaltuk, így az ipari termelésnél tett vállalást 10,8 millió lejjel haladtuk meg, ebből a bútortermelésnél 3,7 millió lejjel. Ugyancsak 4,5 millió lejjel túlszárnyaltuk a vállalást az építési-szerelési munkálatoknál. Az 1970. évi tervben foglalt lakásokat október 30-ig adtuk használatba, vagyis 30 nappal a vállalt határidő előtt és év végéig 213 lakást építettünk terven felül. A lakosságnak terven felül 33 millió lej értékű árut adtunk el. Az önköltség csökkentésével 3,3 millió lejjel több megtakarítást értünk el a vállalásban foglalt 1,3 millió lejjel szemben, a terven felüli nyereségnél pedig 6 millió lejt a vállalt 1,5 millió lejjel szemben. A községgazdálkodási szolgáltatásoknál tett vállalásokat 7 millió lejjel túlszárnyaltuk. 40 ezer négyzetméternél több utcát és járdát korszerűsítettünk a municípiumokban és városokban és 2 kilométer utat vontunk be könnyű aszfaltburkolattal. Hazafias munkával csaknem 72 millió lej értékű munkálatot végeztünk a vállalt 50 millió lejjel szemben, a lakosok önkéntes hozzájárulásából pedig használatba adtunk 47 tantermet, 2 óvodát és egyéb társadalmi-kulturális létesítményeket. A megyei néptanács elemezve tevékenységét azoknak az útmutatásoknak a szellemében, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtárs adott az RKP KB Végrehajtó Bizottságának és a kormánynak novemberi ülésén és a Központi Bizottság 1970 decemberi plenáris ülésén, valamint annak a törvénynek a fényében ,amellyel a Nagy Nemzetgyűlés elfogadta az 1971. évi állami tervet, feltárta azokat a lehetőségeket, amelyekkel amegyerendelkezik, és amelyek jobb hasznosítás útján elősegíthetik Neamt megye fokozottabb hozzájárulását a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom nagyszerű művének építéséhez hazánkban. Szocialista hazánknak a párt X. kongresszusán megállapított napfényes távlatain fellelkesülve és a Román Kommunista Párt 50. évfordulójának tiszteletére Neamt megye néptanácsa, kifejezve a megye lakosainak , munkásoknak, parasztoknak és értelmiségieknek — egyöntetű akaratát. HAZAFIAS VERSENYRE HÍVJA FEL A MEGYEI, MUNICIPIUMI, VÁROSI ÉS KÖZSÉGI NÉPTANÁCSOKAT, AZ ÖSSZES DOLGOZÓKAT ÉS VÁLLALJA, HOGY PÉLDÁSAN TELJESÍTI 1971. ÉVI FELADATAIT ÉS A TERV ELŐÍRÁSAIN FELÜL A KÖVETKEZŐ CÉLKITŰZÉSEKET ÉRI EL : (Folytatása az 5 oldalon.) . - - ■ FELHÍVÁS az összes néptanácsokhoz, Románia Szocialista Köztársaság municípiumai, városai és községei összes dolgozóihoz Hatra NeamH látkép DIALÓGUS A JÖVŐVEL ősi emberi kíváncsiság kifürkészni a jövőt. Akarva-akaratlanul állandó párbeszédet folytatunk a holnappal. Vannak, akik félve gondolnak rá, sőt betegség és feketekaszás képében lát-,ják. Alvin Toffler amerikai tudós például egyik nemrégiben megjelent könyvében future shock-ról ír : „A jövő-sokk az a szédítő tanácstalanság és kiúttalanság — állapítja meg —, amelyet a jövő idő előtti bekövetkezése vált ki. Lehet, hogy ez lesz a holnap legfontosabb betegsége". Vannak, akik a létbizonytalanság, a kiábrándultság, vagy valamilyen szellemi kórság miatt csak a mának élnek, valósággal gyűlölik a holnapot. És vannak, akik versenyre kelnek az idővel, közelebb hozzák a jövőt, miként a természetet, épp úgy „megzabolázzák" az időt; varlatóra fogják, akaratukhoz idomítják, formálják nemcsak a jelent, hanem a jövőt is. Jó tudni, hogy planétánk három és félmilliárd öntudatos lénye között mi az utóbbiak közé tartozunk. Nem reszketünk a „kifürkészhetetlen és bizonytalan jövőtől", hanem építő vitába szóltunk vele. Immár több mint negyedszázada folytatjuk ezt az eredményes és élénk párbeszédet , merész terveket tűzünk a jövő elé, és meg is valósítjuk azokat; közelebb hozzuk a minden szempontból és minden tevékenységi területen sokoldalúan fejlett szocialista társadalom holnapját. Gyorsabban haladni, időt nyerni! — ez a jelszavunk ebben a hasznos párbeszédben. Ez pedig azt jelenti, hogy az ország hamarabb jut el önmaga által kitűzött céljához, gyorsabban éri el a maasabb életszínvonalat, sebeseben zárkózik fel a fejlett nemzetgazdasággal rendelkező országokhoz. Népünk vezetője és irányítója, a félévszázados, harcedzett Román Kommunista Párt ebben a dialógusban tudományos pontossággal állította be az ország történelmének óráját. Arra kényszerítette ezt a műszert, hogy dinamikusabban működjék. íme, egy sokatmondó példa erre : ha Románia 1950 és 1968 között is a háború előtti évi mintegy 4 százaléka ütemben növelte volna ipari termelését, akkor a több mint kilencszeres termelésnövekedést 2010 táján érte volna el. Tehát 18 év alatt mintegy 60 esztendőt nyertünk. Vagyis : háromszor olyan gyorsan forgott ipari termelésünk óramutatója, mint a tőkésföldesúri rendszer „leggyorsabb" éveiben, és hány tevékenységi területen ilyen dinamikus — vagy még ennél is lendületesebb — az óramutatók haladása ! Ez az, amit a fent említett amerikai professzor „a jövő idő előtti bekövetkezésének" nevezett. Nálunk azonban bárki hiába kereshetné a jövő-sokk neurózisát. Éppen az ellenkezőjét találná (és találja): a holnap optimizmusát, a megtervezett, jólétet, humanizmust és magabiztosságot sugárzó jövőért való felelősségteljes és alkotó erőfeszítést. Bennünk nem beteges félelmet és idegességet, hanem erőnkhöz mért teendőink pontos ismeretében bátorságot és tettvágyat vált ki a jövő. Tudatában vagyunk feladatainknak. Munkánkat minőségileg magasabb szintre kell emelnünk minden tevékenységi területen. Ezt a követelményt állítja elénk a most megkezdett 1971. évi állami terv; ezt igényli tőlünk az új ötéves terv, amely teljesítésének útján már ezekben a napokban megtettük az első lépéseket. Tudatában vagyunk lehetőségeinknek. A X. pártkongresszus Irányelveihez képest terveink főbb előirányzatainál haladásunk óramutatója az előttünk álló ötéves időszakban gyorsabban halad majd. Az ipari össztermelés évi átlagos növekedési üteme az 1969-ben megszabott 8,5—9,5 százalék helyett 10—11 százalék, a mezőgazdasági termelés emelkedésénél ez a százalékarány 5—5,5 helyett 6—7 lesz. A nemzeti jövedelem a szocializmus éveinek legnagyobb növekedését éri majd el a nyolcadik évtized első felében : 10—11 százalékos emelkedést, amelyet az Irányelvek annak idején 7,7—8,5 százalékban határoztak meg. Tudatában vagyunk erőinknek. A távlati programunkban végre Mihálka Zoltán (Folytatása a 3. oldalon)