Előre, 1971. február (25. évfolyam, 7226-7249. szám)

1971-02-23 / 7244. szám

A VÁLLALATI KÖZGYŰLÉSEK UTÁN TARTALMAS MEGBESZÉLÉSEK A dolgozók a szakszervezeti szervek munkájának megjavítását sürgették BESZÉLGETÉS BUDAI ISTVÁN elvtárssal, Marosvásárhely municípium szakszervezeti tanácsának titkárával Marosvásárhelyen befejeződtek az alkalmazottak év végi közgyűlé­sei ; ötvennél több ipari és keres­kedelmi vállalatnál tartották meg e fontos tanácskozásokat, amelyek nemcsak az elmúlt időszakban ki­fejtett tevékenységet, s az 1971. évi feladatok végrehajtásának legjobb lehetőségeit elemezték, ha­nem számos kérdést is felvetettek. Milyen tapasztalatokat szereztek, milyen következtetéseket vonnak le a szakszervezeti szervek tevé­kenységük további javítására an­nak szellemében amit pártunk fő­titkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs a KB legutóbbi plénumán a szak­­szervezeti munkával kapcsolatban elmondott ? — Az alkalmazottak évvégi köz­gyűlései városunk üzemeiben és ke­reskedelmi vállalataiban az előző évek­­ színvonalához viszonyítva sokkal tartalmasabbak voltak — ez az első és alapvetően fontos ta­pasztalat, amelyet a gyűlések alkal­mával szereztünk. Különösen fi­gyelemreméltó, hogy alaposabban elemezték az igazgató bizottságok tevékenységét. Ez okvetlenül pozi­tív jelenség. Az elemzésekből az is kitűnt, milyen jelentős mértékben járultak hozzá az eredményes mun­kához az igazgató bizottságba vá­lasztott dolgozók. A megyei villamo­sítási vállalatban a szakszervezet irá­nyította szocialista versenyek jelen­tős mértékben segítették elő a nem mindennapi sikereket. Ugyancsak nagy szerepük volt ebben a szak­­szervezeti csoportokban rendszere­sen tartott termelési értekezletek­nek, amelyek lehetővé tették a fel­merülő problémák gyors megoldá­sát. A dolgozók választott képviselői az igazgató bizottságban mindaddig napirenden tartották a kérdéseket, míg csak meg nem oldották vala­mennyit. Ugyanezt tapasztalhattuk az AUGUSZTUS 23 bútorgyárban is. A METALOTEHNICA és a köny­­nyűipari gépgyár közgyűlésén szá­mos javaslat hangzott el az üzem és az egyes munkahelyek anyag- és szerszámellátásának javítására, to­vábbá a munkafeltételek javításá­val, a munkafegyelem megszilárdí­tásával és a termelés egyéb kérdé­seivel kapcsolatosan. Több mint sajnálatos tény, hogy a könnyűipari gépgyár — noha februárt írunk­­ — 1971. évi anyagszükségletének csu­pán 30 százalékát fedezhette le. A fővállalatnak az­­eddiginél sokkal erőteljesebb támogatása szükséges, különösen a Fémipari Minisztérium­hoz tartozó vállalatoknál kapható különböző acélfajták beszerzésében. A METALOTEHNICA közgyűlésén felvetődött a munkakörülmények to­vábbi javítása : a festöde szellőztető berendezését feltétlenül tökéletesíte­ni kell. Szinte kivétel nélkül, valamennyi közgyűlésen kérték a dolgozók, hogy a szakszervezeti szervek vállalja­nak nagyobb szerepet a munka és technológiai fegyelem ellen vétők­kel szembeni közvélemény kialakí­tásában. Ezt a közgyűlések egyik lényeges vonásának tartjuk. — Az elmúlt években megtartott közgyűléseken azt tapasztaltuk — sőt egyik-másik vállalatban az idén sem történt változás — hogy a dolgozók választott képviselői csak formálisan tesznek eleget hivatá­suknak, mint igazgató bizottsági tagok. Gondolunk itt a kollektív vezetésben megmutatkozó csekély részvételre, s arra, hogy — mint a pártdokumentumok is hangsú­lyozták, a vezetésben, a termelés­ben dolgozók képviselőinek alko­tóbb tevékenységet kell kifejte­niük.. Mit mutatnak ez irányban a tapasztalatok ? — Nem szabad elfelejtenünk, hogy az igazgató bizottságok mö­gött nem áll évtizedes tapasztalat, bár igaz, az elmúlt két-három esz­tendős gyakorlatnak nagyobb ered­ményeket kellett volna érlelnie. En­nek ellenére az idén sokkal több ja­vaslat, kezdeményezés tanúsítja a választott igazgató bizottsági tagok felfelé ívelő tevékenységét, amely természetesen lehetővé tette a fel­vetett kérdések gyorsabb megoldá­sát. Az igazgató bizottságokban a­­lapvető termelési és munkaszerve­zési kérdéseket vitattak meg, s a ho­zott határozatokat általában követ- Gáspár Tibor (Folytatása a 4. oldalon) m szó két didaktikai A kifejezés - az el­­lenőrzés és rögzí­tés - román megfelelői­nek rövidítése és össze­vonása. A Verfix név. Új oktatástechnológiai be­rendezés viseli, amely le­hetővé teszi, hogy a pe­dagógus a tanóra mene­tében, pontosabban a számonkéréskor és a rög­zítéskor, az egész osz­tályról egyidejűleg meg­állapíthassa , milyen mér­tékben sajátította el a közölt ismereteket. Az előző órai lecke számon­kérésének és az új anyag rögzítésének hagyomá­nyos módszere, gyakor­lata tulajdonképpen a szúrópróbán alapul, tehát a tanár csak néhány ta­nuló feleletéből vonhatja le ezeket az oktatás ered­ményessége szempontjá­ból alapvető következte­téseket. E berendezés sokezer alkatrészével és több kilométert kitevő ká­bel-idegrendszerével egy­szerre tudja megmozgat­ni az egész osztályt, szi­multán tud feleltetni min­den tanulót. A Verlix az Oktatás­­technológia című, nagy érdeklődést kiváltó, fő­városi kiállítás többszáz látványosságának egyike volt. Eddig néhány válto­zatát készítették el. Az egyik változat kivitelezé­sének érdeme a nagy­váradi Prestarea kisipari termelőszövetkezeté. Se­bestyén Ernő, a 4-es számú rádió-televízió-ja­­vítóműhel­y vezetője és munkatársai, Vass Tibor, Külüs Ferenc és mások a kiállításon látható készü­léken kívül még hármat készítettek el, szereltek fel. Kettő a fővárosi met­­rológiai, a harmadik pe­dig a fogarasi vegyipari iskolacsoportnál műkö­dik, így e sorok írója csak a Verfix fényképét láthatta, és egy mű­anyagdobozt, benne fe­hér lapon számokkal, be­tűkkel, de a berendezés készítői megértették an­nak működését. A tanár előtt vezérlőtábla áll, raj­ta, lentről lefelé, a gyer­mekek számozása (nevü­ket is oda lehet írni) egy­től negyvenig, keresztben pedig ugyancsak számok - egytől tízig - és négy betű : A, B, C, D. A pa­dokon vagy asztalokon minden tanuló előtt egy­­egy doboz, az utóbbi tíz számjeggyel és a négy betűvel. Ha a tanuló va­lamelyik szám vagy betű gombját lenyomja, ugyan­annak a számnak, il­letve betűnek az égője kigyúl a tanerő vezérlő­­tábláján. Most vegyünk egy végtelenül egyszerű példát. A tanár megkér­dezi az osztálytól: mikor született Eminescu? Szó nélkül, gombnyomással felel minden tanuló. A válaszok kígyólnak a ve­zérlőtáblán, és rögzítőd­nek. Helyesbíteni nem le­het. Aki a katedránál áll, pillanatok alatt meg­állapíthatja : hány tanuló tudja pontosan a költő születési évét, hány r­ém, és kik azok név szerint - illetve számozásuk sze­rint. Még egyszer hang­súlyozom : csak az ért­hetőség kedvéért válasz­tottam ilyen egyszerű pél­dát. Mert a Verfix már jelenleg is sokkal többre képes. És még szinte a végtelenségig lehet töké­letesíteni, egészen bo­nyolult dolgok számon­kérésére, ellenőrzésére al­kalmassá tenni. Ez a szakemberek feladata - mérnököké és pedagó­gusoké -, mint ahogy az elvet is ők dolgozták ki. Amikor más hasonló arcélű egységekkel együtt a nagyváradi Prestarea kisipari termelőszövetke­zetet is felkérték a be­rendezés kivitelezésére, a következő gyakorlati kér­dések megoldását bízták rá : minel több tanuló egyidejű feleltetését te­gyék lehetővé, kicsi le­gyen a vezérlőtábla, a dobozokat úgy képezzék ki, úgy rögzítsék a pad­ra, asztalra, hogy az egy­más mellett ülő tanulók ne láthassák egymás kéz-­ mozgását, számait, be­tűit és a berendezést ne csak hálózatból, hanem telepek segítségéve­l is lehessen működtetni. Hogy a megbízottak jól látták el feladatukat, ezt bizonyítja : a beren­dezés jogot nyert ott len­ni a kiállításon, amelyen sok modern külföldi ok­tatástechnológiai talál­mányt is bemutattak, ügyességük mellett szól, hogy három Verfix, a­m­it a nagyváradi Prestarea készített, már működik is. Miért említettük mind­ezt? Példaként arra, hogy egy kis műhely, amely­nek - profilja szerint - apró és helyi érdekű szolgáltatásokat végezni a feladata, miként tehet többet, közérdekűt, álta­lánosabb jelentőségűt. Gy. Szabó Gyula Verfix Világ proletárjai, egyesüljetek! Országos politikai napilap • Bukarest • Románia Szocialista Köztársaság XXV. évfolyam 7244 sz. 6 oldal­ára 30 báni 1971. február 23., kedd BEVETETTÉK * , AZ ELSŐ HEKTÁROKAT TELEORMÁN, OLT ÉS TEMES MEGYÉBEN A hótlan tél mintha takaródót fújt volna. Ha nem írnánk feb­ruárt, mernénk állítani­: itt a ta­vasz. S ahol nem a naptárral, ha­nem az időjárás menetével halad­tak lépésben, a tavaszi munkakez­dést is ahhoz igazították. A nagy­őszi melegágyakban nemsokára zsendülnek a palánták, a Ialomita, Bihar, Maros, Brassó megyei ker­tészek földjeinek tápanyag-tar­tályai immár színültig megteltek, műanyagsátrak feszülnek a vita­­minforrások felett, a gépjavítók azért versengenek, ki fejezze be hamarább a téli tatarozásokat, hajráznak a magvizsgáló laborató­riumok is. Elkészültek a szövetke­zetek, állami farmok, szövetkezet­közi tanácsok, gépesítési vállalatok tervei, még egy számbavétel kö­vetkezik : milyen az alapozás? Az új szervezési formák, az emberek megnövekedett termelési kedve, a közgyűlési vállalások, azt ígérik, hogy nagyobb láttatja lesz idén a mezei munkáknak. Igazán számot­tevő eredményei a gazdálkodás­nak nyilván csak úgy születhetnek meg, ha mindenütt, szilárd alapo­kat vetnek a szántóföldi termelés­nek. Mert igaz, hogy a búza ta­karó nélkül is szépen áttelelt, szak­emberek szerint a tavalyinál is­­ szebben zöldell, a hótlan földek azonban jó szálláshelyet kínáltak a kenyérgabona sokféle ellenségé­nek is. A vetésápolás mindenütt napirendi munkává vált. Folytatni kell a felültrágyázást s a gondo­zással kapcsolatos többi tennivalót, örvendetes, hogy az állami fór­u­mok 60, a szövetkezetek pedig a búzavetés több mint 40 százalékát erősítették így fel, a hiányzó szá­zalékok azonban tízezer hektáro­kat jelentenek. üzemóriásnak ne­vezhetjük azt a 400 hektárnyi fó­liaház felületet, amivel a haj­­tatásos zöldségtermesztés az idén bővül. De a meglévő szolárok 25 százaléka még javítatlan, a Szatmár megyei s a főváros környéki szövet­kezetek pedig adósak a korán nö­vekedni a­karó palánták hajlékainak megépítésével. Országos viszony­latban az erőgépeknek már csak 10 százaléka kéri a műhelymunká­sok szerszámait, azok viszont a hiányzó alkatrészek mielőbbi meg­érkezését igényelnék. A melegágy­telepeken, a gabonaföldeken, a gépjavító csarnokokban a tavaszi munka megkezdődött tehát. Tele­­orman, Olt és Temes megyében már vetnek. Hamarosan minde­nütt benépesedik a határ. De öt­éves tervünk első tavasza ez. Fel­fele haladó lépcsők első foka, melynek szilárd pillérekre kell tá­maszkodnia. A szép hozamok alap­jait lerakó emberektől mindenütt jól sikerült vizsgát vár az ország. A 4. oldalon SPORT Kielégítő játék a fő­próbán Czáka Zoltán jégko­rong-válogatottunk esélyeiről Jó eredmények Ro­mánia nemzetközi úszóbajnokságán Kikapott a Steaua Bajnokságok, ered­mények AZ IPARI FŐVÁLLALATOK ÉS A FŐVÁLLALATI STÁTUSÚ TÖBBI EGYSÉG VEZETŐINEK MUNKATANÁCSKOZÁSA Hétfő reggel megkezdődött az ipari fővállalatok és a többi főválla­lati státusú egység vezetőinek munkatanácskozása. A tanácskozás munkálatait Nicolae Ceausescu, Manea Manescu, Paul Niculescu-Mizil, Gheorghe Panu, Virgil Trofin, Ilie Verdeț, Florian Do­­nalache, Emil Draganescu, Fazekas János, Petre Lupu, Leonte Rautu, Gheorghe Stoica, Iosif Banc, Petre Blajovici, Miron Constantinescu, Mihai Dalea, Gere Mihály, Vasile Patilinej, Mihai Marinescu, Ion Pajan elvtár­sak jelenlétében kezdték meg. A munkálatokon részt vesznek az ipari fővállalatok és a többi fővál­­lalati státusú egység vezetői, mi­niszterek és minisztériumi vezető ká­derek, vállalati igazgatók, megyei pártbizottságok gazdasági kérdések­kel megbízott titkárai, vállalati párt­titkárok és szakemberek, a termelési ágak szakszervezeti szövetségeinek elnökei és vállalati szakszervezeti bi­zottságok elnökei, kutató és tervező intézetek szakemberei, felsőfokú, műszaki és gazdasági oktatási tan­erők. A tanácskozást Manea Manescu elvtárs nyitotta meg. Hétfőn a tanácskozás minisztériu­mok és termelési ágak szerint foly­tatta munkáját, s kedden újból ple­náris ülést tart. (Agerpres) A KOMMUNISTA IFJÚSÁGI SZÖVETSÉG IX. KONGRESSZUSA A Kommunista Ifjúsági Szövetség IX. kongresszusa utolsó napja mun­kálatainak kezdetén a részvevőket tájékoztatták a bizottságokban le­folyt vitákról, amelyek során a küldöttek és a meghívottak számos észrevételt és javaslatot tettek a különböző ifjúsági kategóriák sorai­ban kifejtett KISZ-munka minden téren való javítása érdekében. Mindegyik bizottság szakterületének megfelelően ajánlásokat fogadott el a KISZ jövőbeli tevékenységéről. A kongresszus elhatározta, hogy eze­ket az ajánlásokat a kongresszus dokumentumaiként megküldik az új Központi Bizottságnak, felhatal­mazva az új KB-t a bizottságokban elhangzott javaslatok és észrevéte­lek megoldásával, illetve gyakor­latba ültetésével. A kongresszust tájékoztatták a Romániai Diákegyesületek Szövet­sége Vil­. értekezletének munkála­tairól is, valamint az értekezleten elfogadott határozatokról. Szintén az ülés elején közölték, hogy a kongresszus címére számos távirat érkezett, s ezekben a válla­latok, mezőgazdasági egységek, is­kolák, fakultások és intézmények KISZ-szervezetei beszámolnak a munkában és a szervezeti tevékeny­ségben elért eredményeikről, s vál­lalják, hogy gyakorlatba ültetik a hazai ifjúsági szervezet legmaga­sabb fóruma által hozandó határo­zatokat. A kongresszuson a plenáris ülé­sek vitájában felszólalt 59 küldött és meghívott, a bizottsági üléseken pedig 194/ A felszólalók az ifjú nemzedék társadalmi, politikai és gazdasági szerepének és helyének fényében részletesen, magasfokú felelősségérzettel elemezték a KISZ jelenlegi és távlati tevékenységét. A kongresszus munkálatainak folytatásaként az ifjúsági küldöttek egyhangúlag jóváhagyták a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának jelentését és tevé­kenységét, valamint a Központi Re­víziós Bizottság jelentését. Ezután a szervezeti szabályzat, a szervezés és a szervezeti élet kér­déseivel foglalkozó bizottság előter­jesztette javaslatait a KISZ szerve­zeti szabályzata tervezetének ja­vítására. A kongresszus a módosító indítványokkal együtt egyhangú péig elfogadta a Kommunista Ifjúsági Szövetség Szervezeti Szabályzatát. A küldöttek ezután elfogadták a KISZ IX. kongresszusának határo­zatát a viták során hozott javítá­sokkal. A kongresszus elé határozati ja­vaslatokat terjesztettek különböző nemzetközi kérdésekről. A küldöt­tek hatalmas tapssal elfogadták a következő határozati javaslatokat­­ az indokínai helyzetről; a közel­­keleti helyzetről; a népek és a nem­zeti felszabadító mozgalmak harcá­val való szolidaritásról; az európai biztonságról; a leszerelésről; a nemzetközi ifjúsági és diákmoz­galomról. Rátértek azután a napirend utol­só pontjára: a Kommunista Ifjú­sági Szövetség Központi Bizottságá­nak, a KISZ KB póttagjainak és a Központi Ellenőrző Bizottság meg­választására. A 2. oldalon A ROMÁNIAI DIÁKEGYESÜLETEK SZÖVETSÉGÉNEK KONFERENCIÁJA 1966-1970 A 3. OLDALON MÁRAMAROS MEGYÉBEN A­ RKP Központi Bizottságához, Nicolae Geansescu elvtárshoz­­ intézett táviratból „A megye dolgozói csaknem három hónappal határidő előtt teljesítették az 1966-1970-es ötéves tervnek Máramaros megyére háruló ipari össztermelési terv feladatait. . . A nemzetgazdaság általános fejlődésének koordinátái kereté­ben Máramaros megye ipara az utóbbi öt évben gyors ütemben nö­vekedett, s az ötéves terv eredeti előirányzatait 690,5 millió lej értékű többlettermékkel tetézte meg. Ebben az időszakban jelentős terme­lési kapacitásokat helyeztek üzembe a nagybányai színesfém-kohá­szati kombinátban, a borsabányai, erzsébetbányai, zazari ércelőké­szítő üzemekben, a nagybányai betonelemgyárban, a sülelmedi len­áztató üzemben, a máramarosszigeti forgácslemez és furnérgyár­ban . . . Kifejezésre juttatjuk ez alkalomból mélységes hálánkat azért a kivételes gondoskodásért, amelyet pártunk és államunk vezetősége, ön személyesen tanúsít szocialista hazánk e virágzó része szakadat­lan gazdasági fellendítése iránt". (Megjelent 1970. október 7.-én) TUDJA-e A KERESKEDŐ, hogy mi van az üzletében ? Kezdjük magyarázattal: adva vann az eszményi kereskedő, aki , alapos szakmai tudással rendelke­zik, minden újdonságról tájékozott, nem sajnálja az időt, energiát arra, hogy felvilágosítsa-meggyőzze a vásárlót: miért kell föltétlenül megvennie azt, amit meglátott az üzletben. Természetesen, ahhoz, hogy ez a tájékoztatás - pár szó­ban legalább -, megtörténjék, elő­ször magának a kereskedőnek kell alaposan ismernie raktári készletét, a polcokra kerülő áru­cikkeket. De még ez sem elég, a kereskedő ismeretei csak akkor válnak közkinccsé, és mikor tovább­adja őket a vásárlónak. Ha ez megtörténik, akkor a kereskedő valóban hivatásának magaslatán áll. Nemcsak egyszerű elárusítóra találtunk! Ez az ember alkalmaz­za munkájában a kereskedelmi reklám legolcsóbb, legelemibb for­máját s ennek felmérhetetlen a gazdasági és erkölcsi haszna mind a kereskedelem, mind pedig a vá­sárló számára. Ebből az elméleti bevezetőből elég is lesz, inkább próbálkozzunk a kérdés gyakorlati vetületével, vagyis : nézzük meg, hogy például, Brassó üzleteiben hogyan történik a kereskedő és a vásárló tájékozó­dása, illetve tájékoztatása. HÚSZ KÉRDŐÍV —140 VÁLASZ A véleménykutatás egyik igen diva­tos formáját, az úgynevezett tesztes­­módszert alkalmaztuk a brassói keres­kedők körében. Húsz kérdőívet osztot­tunk ki, mindegyiken hét-hét kérdés volt, a kérdések lényege : hogyan tá­jékozódik az elárusító az üzletbe ér­kezett újdonságok felől és hogyan népszerűsíti ezeket a vásárlók köré­ben. A megkérdezettek munkahelyét úgy válogattuk meg, hogy legyenek jelen a méteráru, a készruha, a láb­beli, a kötöttáru, a háztartási és illat­szerboltok kereskedői, tehát azok akik- Lázár Edit (Folytatása az 5. oldalon)

Next