Előre, 1973. február (27. évfolyam, 7848-7871. szám)
1973-02-01 / 7848. szám
1973. FEBRUÁR 1. CSÜTÖRTÖK A STOICÁNESTI-OLT KÖZSÉGI NÉPTANÁCS ÜLÉSSZAKÁNAK FELHÍVÁSA AZ ORSZÁG ÖSSZES KÖZSÉGI NÉPTANÁCSAIHOZ ÉS FALUSI LAKOSAIHOZ Az Olt megyei Stoicánesti községben működik az ország egyik legrégibb mezőgazdasági termelőszövetkezete, amelyet immár negyedszer tüntettek ki a Munkaérdemrend I. fokozatával. A község földművesei a községi néptanács kedden megtartott ülésszakán elhatározták, hogy szocialista versenyre hívják a haza összes községeinek és falvai Az Olt megyei Stokánesti község néptanácsa 1973. január 30-i ülésszakán az igényesség és a felelősség szellemében megvitatta az 1972. évi tervfeladatok és a helyi költségvetés megvalósítását, valamint az 1973. évi gazdasági-szociális fejlesztési terv területi előirányzatait és a helyi költségvetés előirányzatait. A néptanács úgy véli, hogy a pártszervezetek vezetésével a mezőgazdasági termelőszövetkezet, a kereskede-lmi és szolgáltatási egységek, az oktatási, egészségügyi és művelődési intézmények munkaközösségei, a község összes lakosai az elmúlt évben jelentős sikereket értek el a növényi és állati termelés növelésében, a lakosság jó ellátásában és kiszolgálásában, a közművesítési és gazdálkodási munkákban, az oktatásban, az egészségvédelem, a kultúra, a szocialista nevelés terén és a sporttevékenységben, s ezáltal erős anyagi és szellemi alap jött létre a község további fejlesztéséhez. Községünk mezőgazdasági termelőszövetkezete a globális akkord alapján szervezte meg a termelést, és a munkát, korszerű technológiákat alkalmazott, s így 1972-ben a nem öntözött területeken az átlagos hektárhozam búzából 4655 kiló volt a tervben előirányzott 3600 kilóval szemben, szemeskukoricából 4827 kiló a tervezett 4000 kilóval szemben, cukorrépából 41 067 kiló a tervezett 30 000 kilóval szemben. A tavalyi állattenyésztés-fejlesztési tervet a szarvasmarháknál 104, a sertéseknél 147 százalékos arányban teljesítettük. A mezőgazdasági termelésben elért eredmények lehetővé tették, hogy az állami alapnak leszállítsunk: 4160 tonna gabonát, 1050 tonnával többet a tervezettnél; 8000 tonna cukorrépát, 2000 tonnával többet a tervezettnél; 656 tonna húst, 230 tonnával többet a tervezettnél; 15 009 hektoliter tejet, 2509 hektoliterrel többet a tervezet...-ét és más jelentős mennyiségű mezőgazdasági élelmiszereket. A többlettermékek leszállítása révén 1972-ben a 100 hektáronkénti árutermelés értéke 790 969 lej volt, s ezzel hozzájárultunk a városi lakosság jobb ellátásához, az export növeléséhez, valamint mezőgazdasági szövetkezetünk jövedelmének növeléséhez, községünk lakosai életszínvonalának az emeléséhez. E sikerek elérésében nagy szerepet játszott a párt Országos Konferenciái és a Köztársaság kikiáltása 25. évfordulója tiszteletére szervezett szocialista munkaverseny, valamint a Galati megyei Pechea községnek a gazdasági, a közművesítési és szociális-kulturális feladatok teljesítésére vonatkozó mozgósító versenyfelhívása. A STOICANESTI KÖZSÉGI NÉPTANÁCS, kifejezve a község lakosságának azt a szilárd elhatározását, hogy mindent elkövet a X. kongresszus és a pártainak néptanácsait, összes lakosait az 1973. évi gazdasági, közművesítési és szociális-kulturális feladatok teljesítéséért és túlszárnyalásáért. A részvevők a forró lelkesedés légkörében táviratot intéztek az PKP Központi Bizottságához, Nicolae Ceaușescu elvtárshoz. A távirat így hangzik: szagos konferenciája határozatainak valóra váltásáért, a községi pártszervezetek titkárainak és a községi polgármesterek országos konferencájának határozatából fakadó feladatok teljesítéséért a mezőgazdasági termelés növelésével és a falvak gazdasági-szociális fejlesztésével kapcsolatosan, VERSENYRE HÍVJA az ország összes NE-TANÁCSAIT AZ 1973. ÉVI FELADATOK TELJESÍTÉSÉÉRT ÉS TÚLTELJESÍTÉSÉÉRT, FŐLEG A KÖVETKEZŐ CÉLKITŰZÉSEKKEL: I. Gazdasági téren A) A MEZŐGAZDASÁGBAN 1. Eltökéltebben küzdve a földtörvény alkalmazásáért és a lecsapolási, vízlevezetési és a talajnedvesség ellensúlyozására szolgáló munkálatok, valamint más talajjavítási munkálatok — talajegyengetés, erózió elleni védekezés, bozótirtás, egyes mezei utak megszüntetése stb. — meggyorsításáért, a község lakossága és a helyi anyagi eszközök mozgósítása révén, biztosítjuk az egész 3595 hektárt kitevő szántóföld megművelését, valamint a gazdasági központokban, a lakosok kertjeiben, a belsőségekben lévő területek termelési célra történő teljes felhasználását. Egyidejűleg gondoskodunk 600 hektár szántóföld istállótrágyával való feljavításáról. 2. A munkaerő és a termelőeszközök felhasználásának, a növénytermesztés struktúrájának és az állatfajtáknak további javításával, a szövetkezeti tagok és mezőgépészek fokozottabb érdekeltté tételével, a globális akkordnak a zöldségtermesztésben, a szőlészetben, a gyümölcstermesztésben és az állattenyésztésben való bevezetésével és általánosításával 1973-ban a következő eredményeket érjük el: • túlteljesítjük 750 kilóval az előirányzott 4000 kilós átlagos hektárhozamot a búzánál; 600 kilóval az előirányzott 4800 kilós átlagos hektárhozamot a kukoricánál; 6500 kilóval az előirányzott 35 000 kilós átlagos hektárhozamot a cukorrépánál, valamint 250 literrel szárnyaljuk túl a takarmányozott tehén utáni átlagos tejhozamot a tervezett 3000 literrel szemben. • a tervezett állatállományt 200 darab szarvasmarhával, 500 darab sertéssel és 300 darab juhval gyarapítjuk, hogy az év végéig 100 hektáronként 73 szarvasmarhát, ebből 20 tehenet és üszőt, 57 sertést, 40 juhot neveljünk, s ugyancsak 100 hektár területre 90 számosállat jusson; • az állami alapnak szállított főbb növényi és állati eredetű termékek mennyiségének növelése a fenti táblázat szerint. A 3595 hektáron idén elérendő árutermelést felosztva kitűnik, hogy az 5100 lakosú község bőséges ellátása és az állattenyésztés számára szükséges takarmány biztosításán kívül minden egyes hektárról 201 kiló húst, 600 kiló búzát, 610 kiló kukoricát, 2300 kiló cukorrépát, 133 kiló napraforgót, 450 kiló zöldséget, 100 kiló gombát, 20 kiló epret és más termékeket adunk az államnak. Ilyen körülmények között a hektáronkénti árutermelés hozzávetőleg 9500 lejes lesz. • A háztáji gazdaságok terven felül 1000 kiló baromfihúst, 20 000 kiló sertéshúst, 500 kiló juhhúst, 20 000 tojást, 90 hektoliter juhtejet szállítanak szerződés alapján az államnak. 3. A vállalás teljesítésével az mtsz 5 százalékkal szárnyalja túl globális termelési tervét, 10 százalékkal gyarapítja a közös vagyont, 1 200 000 lej, illetve 1 600 000 lej jutva 100 hektárra ; a fejlesztési alap eléri az 5 600 000 lejt, ami 10 százalékos növekedést jelent 1972-höz viszonyítva. A szövetkezeti tagok jövedelme 8 százalékkal növekszik, az egy munkaerőre jutó évi jövedelem hozzávetőleg 14 000 lej lesz. 4. A község határában dolgozó mezőgépészeti osztály a munkaszervezés javításával, a fegyelem erősítésével, a gépesítés kiterjesztésével, a traktorok és gépek intenzív kihasználásával 1973-ban terven felül hozzávetőleg 100 000 lej jövedelmet realizál és 6,25 százalékkal csökkenti az 1000 lejes jövedelemre tervezett kiadást. B. ) — AZ IPARI TEVÉKENYSÉGEK ÉS A SZOLGÁLTATÁSOK SZEKTORA új helyi erőforrások feltárásával és magas fokú hasznosításával, új termelőszolgáltató osztályok létesítésével, a meglévők fejlesztésével és korszerűsítésével, valamint a termelési, illetve szolgáltatási munkafolyamat jobb megszervezésével 1973-ban a következőket valósítja meg : • 20 százalékkal túlszárnyalja az mtsz ipari árutermelési tervét, elérve a 11 millió lejt és 37 százalékkal a község területét, működő ipari és szolgáltatási egységek szolgáltatási tervét; • az 1971. évi 7. számú törvény alapján új termelési egységet létesít,é s fejleszti a meglévő 12 szolgáltatási egységet ; • 5 százalékkal túlteljesíti a szolgáltatási egységek készpénz bevételi tervét. C. ) AZ EXPORTRA VONATKOZÓLAG Stokánesti község vállalja, hogy 57 százalékkal túlszárnyalja szállítási tervét, azaz 500 000 valutalej helyett 785 ezer valutalejt ér el. D. ) A FALUSI LAKOSSÁG ELLÁTÁSA KÖZSZÜKSÉGLETI CIKKEKKEL A község szocialista kereskedelmi egységei a tervezettnél 8,2 százalékkal több árut forgalmaznak, s ezzel biztosítják a lakosság jobb ellátását és kiszolgálását. E. ) BERUHÁZÁSOK A KÖZSÉG GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS FEJLESZTÉSÉRE. A gazdasági egységek saját és nem központosított alapjaiból, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek fejlesztési alapjaiból, a kisgépesítés és a lakosság, pénzbeli hozzájárulása révén 6500 ezer lej értékben valósítunk meg mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi munkálatokat, létesítünk szociális-kulturális és közművesítési- gazdálkodási objektumokat, amelyek közül megemlítjük : 1. Befejezzük és felszereljük a beteggondozóból, fektetőből és szülőotthonból álló községi egészségügyi komplexumot ; 2. a lakosság alapjaiból és a mezőgazdasági szövetkezetek által nyújtott hitelekből a jóváhagyott községrendezési terv keretében 40 új ház épül, a szövetkezeti tagok igénylései alapján ; 3. fizetett szabadságokat biztosítunk a mezőgazdasági szövetkezetben állandó jelleggel dolgozó szövetkezeti tagoknak, családi pótlékokat és gyógykezelési beutalókat biztosítunk azoknak a szövetkezeti tagoknak, akik eleget tesznek a mezőgazdasági szövetkezetek belső rendszabályzata által leszögezett feltételeknek, azon felül, amit a Nyugdíjpénztár nyújt. 4. befejezünk és ellátunk berendezésekkel és felszerelésekkel egy új hentesárú-részleget és egy új spóratermesztő laboratóriumot, hogy gombát termesszünk az e célra létesített 10 000 négyzetméteren. 5. két, összesen 600 férőhelyes szarvasmarha-istállót építünk. F.) TELJESÍTJÜK a községi költségvetésben előirányzott és más bevételi forrásokból származó jövedelmi tervet, valamint Túlszáz-további 280 000 lejjel egészítjük ki a költségvetést; — a 20/1971 törvény értelmében, közmunkák céljaira szolgáló, 90 000 lejt kitevő pénzbeli hozzájárulást bevételezzük. II. A kulturális-nevelő és sporttevékenység terén A lakosok szocialista tudatának kiformálását és fejlesztését, a tömegeknek a szocialista etika és méltányosság szellemében történő nevelését szolgáló akciók kiterjesztése érdekében a következő célokat tűzzük magunk elé : • Állandósítjuk a művelődési otthon, a könyvtár, a mozi és a klub tevékenységét a mezőgazdasági termelőszövetkezet farmjain és brigádjainál. • Hagyományos rendezvényeket szervezünk, mint például a „búza ünnepét", „A román bazsarózsa ünnepét" stb., s erre meghívjuk a falu fiataljait, a községben született, de jelenleg más helységekben dolgozó lakosokat, a műtrágyát, traktort és mezőgazdasági gépet gyártó egységek és a mezőgépészeti állomások munkásait, mérnökeit és technikusait. • A kulturális-nevelő tevékenység hatókörének bővítése, valamint annak érdekében, hogy minél több lakost bekapcsoljunk e tevékenység irányításába és megvalósításába, megalakítjuk Stoicanesti község művelődési egyesületét. • Két kulturális és sportversenyt rendezünk, tavaszszal és ősszel, a községi műkedvelő csoportok és sportcsapatok részvételével és erre meghívjuk a szomszédos községek hasonló alakulatait is. Állandó kulturális csereakciókat bonyolítunk le megyénk, és más megyék művelődési otthonaival. • Elősegítjük a tanulók pályaválasztását, készségeiket, valamint a község és a megye gazdasági és társadalmi-kulturális követelményeit figyelembe véve. • A stobáncszi-i mezőgépészeti állomás mellett két gépesítési szakkört létesítünk az iskolásoknak. • A szakmai és általános műveltségi ismeretek színvonalának emelése végett három Aki tud, az nyer versenyt rendezünk mezőgazdasági és társadalmi-kulturális témakörrel. • Több embert vonunk be a népi egyetem következő szakköreibe; a mezőgazdasági gépek ismerete és traktorvezetés, állattenyésztés, egészségügyi nevelés, nemzetközi politikai látókör. Az agrozootechnikai oktatás és a gyakorlati tevékenység, s a kutató munka közötti kapcsolat szorosabbá tétele érdekében fejlesztjük a laboratórium-ház tevékenységét, s ennek keretében a caracali mezőgazdasági kísérleti állomás segítségével kutató részleget létesítünk. • A folklóregyüttes és a többi együttes mellett vegyeskórust, agitációs brigádokat a farmokon, egy népi zenekart a tanulókból, egy havasikürt- és furulyaegyüttest létesítünk, s ezek részt vesznek majd a helyi megyei és országos rendezvényeken. • A központi és a helyi sajtó előfizetőinek számát 250-re emeljük 1000 lakosra számítva, és fokozzuk a társadalompolitikai, tudományos, agrozootechnikai és szépirodalmi könyvek terjesztését. • Állandó sport- és turisztikai akciókat szervezünk helyi sportversenyek formájában, s ezekbe nagy számú lakost vonunk be, s különböző olyan akciókat is szervezünk, amelyek hozzájárulnak az ifjúság honvédelmi felkészítéséhez. Hazafias munkával a község sportkomplexumát egy teniszpályával, egy röplabda, egy kosárlabda és egy tekepályával bővítjük. • Kirándulásokat szervezünk a szövetkezeti tagok számára a megye és az ország fontosabb ipari és mezőgazdasági létesítményeinek a megismerésére. • A község történelmével kapcsolatos új leletekkel és dokumentumokkal gyarapítjuk a községi múzeumot és létrehozzuk a múzeum néprajzi osztályát. A néptanács, a község összes lakosai mindent megtesznek a vállalt feladatok példás teljesítéséért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel hozzájárulunk pártunk bölcs politikájának megvalósításához, drága hazánk, Románia Szocialista Köztársaság felvirágoztatásához. A STOICANESTI KÖZSÉGI NÉPTANÁCS Távirat az RKP KB-hoz, Nicolae Ceausescu elvtárshoz Az Olt megyei Stoicanesti község néptanácsi képviselői, az 1973. évi gazdasági-szociális terv és költségvetés megvitatására összehívott ülésszakon, az összes lakosok nevében Önhöz intézik szavaikat, hőn szeretett és tisztelt Ceausescu elvtárs, hogy kifejezzék meleg szeretetüket, hűségüket és határtalan megbecsülésüket ön iránt mindazért, amit a párt és az állam élén tesz a nép legdrágább eszményeinek valóra váltásáért, a haza további felvirágoztatásáért, az ország összes helységeinek fejlesztéséért, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom megteremtését célzó nagyszabású program keretében. Mi, stobanesti-iek nem felejtettük el és sohasem felejtjük el, mit mondott ön 1949-ben az mtsz megalakulásakor, amikor abban az örömben volt részünk, hogy körünkben tartózkodott a falu életének e nagy eseményekor és megmutatta nekünk az ország egész parasztságával együtt követendő utat. A falu közössége előtt elmondott akkori szavai, a más látogatások alkalmával utólag adott értékes útmutatásai és útbaigazításai, az elért eredmények honpolgári kötelességünkké teszik, hogy meleg köszönetet mondjunk a stobánesti-i lakosság apraja-nagyja nevében, s mély hálánkat és forró szeretetünket fejezzük ki annak, aki — mint nálunk mondják — a község több mint 5100 lakosának keresztapja volt. Hogyan másként köszönjük meg Önnek, aki szívét is beleadta mindabba, amit értünk tett, mint azzal, hogy jelentjük önnek, szeretett vezetőnknek: mi, akik a búzájáról és a túzokokról ismert Boian síkságon élünk, betartottuk szavunkat, évről-évre gyarapítottuk az mtsz vagyonát s a szövetkezettel együtt nőtt a község és az emberek is. Gondosan és nagy felelősségérzettel elemezve helyzetünket, célul tűztük ki, hogy kitartó és lelkes munkával ebben az évben még jobban műveljük meg a földet és a tervezett hektáronkénti 4000 kilós búzatermést 750 kilóval, a 4800 kilós kukoricatermést 600 kilóval, a 35 000 kilós cukorrépatermést 6500 kilóval teljesítsük túl, a tervezett 3000 literes átlagos tejtermelést pedig 250 literrel túlszárnyaljuk. Ily módon 700 tonna gabonát, 1300 tonna cukorrépát, 1200 hektoliter tejet és 150 tonna húst szállíthatunk terven felül az államnak, amihez még hozzá jön az a jelentős állati eredetű termék, amit a község lakossága terven felül leszerződött az állammal. Azoktól a mozgósító feladatoktól lelkesítve, amelyeket az Országos Konferencia, az RKP KB 1972. novemberi plenáris ülése állított a mezőgazdaság elé, általában a falu elé, a párthoz, önhöz, főtitkár elvtárs való erős ragaszkodás légkörében elhatároztuk, hogy versenyre hívjuk országunk összes néptanácsait, községeit és falvait. Tisztában vagyunk azzal, hogy sok bánáti, erdélyi, dobrogeai és az ország más vidékén működő mezőgazdasági termelőszövetkezet és község ért el jó és nagyon jó terméseredményeket, s tudjuk azt is, hogy egyre több egység kapcsolódik be a bőséges termés eléréséért, a falusi helységek sokoldalú fejlesztéséért folytatott nagy versenybe. S azzal is tisztában vagyunk, hogy ebben a hazafias vetélkedésben az ember, a termelőszövetkezet, a község, az ország nyer. Biztosítjuk, szeretett Ceausescu elvtárs, hogy erőt nem kímélve — ahogyan Ön tanított —, tettekkel támasztjuk alá felhívásunkat, amelynek kezdeményezése nagy megtiszteltetés számunkra. Megfogadjuk, hogy szenvedéllyel, odaadással és áldozatkészséggel fogunk dolgozni a kitűzött feladatok példás teljesítéséért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel hozzájárulunk országunknak a jólét legmagasabb fokaira és a civilizáció csúcsaira való emeléséhez. + Termék SS Terv Vállalás ^£3T nyalás egység nyaras százalékban Búza tonna 1 800 2100 300 116 Kukorica tonna 1 800 2 200 400 120 Cukorrépa tonna 7 000 8 300 1 300 120 Hús tonna 575 725 150 126 Tej hl. 15 000 16 200 1 200 108 A kiemelt fejlesztési program keretében újabb gyártmányokkal bővül idén az elektronikai, számítástechnikai és automatizálási ipar terméklistája. A kutatási tevékenység eredményeképpen az elektronikai ipar nemrég megkezdte egységes rendszerű automatizálási elemek, Pentaconta automatikus telefonközpontok, rádiótelefonok, televízióalkatrészek, feriimagvak és számos más ipari és orvosi mérőkészülékek gyártását Felvételünkön: új típusú Roentgen készülékek szerelőrészlege a fővárosi Electrotecnica üzemben MIT TUDUNK AZ ÚJÍTÓKRÓL A sikertelenséget viselem el a legnehezebben... — Olyasmi ez, mint mikor az ember elindul egy torony vagy hegycsúcs irányába. Ha elért már nem fontos hány sáncon vergődött keresztül, merre állta útját a bozót. Talán ezért nem emlékszem vissza, hol akadtam el útközben, milyen nehézségeim voltak, amíg egyik, vagy másik újításom elkészült... — Azt mondják, ön a vállalat legeredményesebb újítója. Számban ez mit jelent ? — Sajnálom, de erre nem tudok pontos választ adni. Annyit mondhatok, évente átlagban öt-hat újításomat alkalmazzák. A BIZALMATLANSÁG ELLENSZERE Kilométert is gyalogoltam a régeni faipari vállalat óriási területén, míg erre a távoli részlegre, a karbantartókhoz eljutottam. Az aprócska irodában szerszámokkal, rajzokkal telezsúfolt szekrény, két nagy rajztábla foglalja a helyet, egy könyvszekrény alig bírja a ráhalmozott könyveket, de könyvek állnak halomra az íróasztalon, a széken, párkányokon és... virágok mindenütt. Cserepekben, pléhdobozokban nőnek, kúsznak, kapaszkodnak a fény felé. Talány, hogy járkel ilyen könnyedén itt a maga hatalmas termetével Klementisz Emil mester, a karbantartó részleg vezetője. — Ha talán a virágokból kevesebb lenne — mondom beszélgetésünk legelején. — Délutánonként is itt dolgozom, szeretem jól érezni magam... —■ Nehéz, vagy kockázatos dolog újítani ? — Nem nehéz és nem kockázatos. — Mégsem fog hozzá mindenki azok közül, akikben különben van kezdeményező szellem, ötletesség és megfelelő tudással, felkészültséggel rendelkeznek. — Mert munka van vele. Sok újrakezdés, sikertelenpróbálkozás, kísérletezés. És ezt, a sikertelenséget nem merik sokan vállalni. — Ön meri ? — A sikertelenséget viselem el a legnehezebben. Ezért nem hagyom magam. Előfordult, hogy megtorpantam, hogy hiányzott egy megoldás, de nem hagytam, amíg rá nem jöttem. Igaz, szerencsém is van, a karbantartásban sok kiváló szakember dolgozik, segítenek, ha megakadok. Most is van a szekrényemben egy újítás, legalább ötféle megoldással próbálkoztam eddig. .. Még nem jó. De végülis sikerül, tudom. — Ez az újítás okozta eddig a legtöbb gondot ? — Dehogy. A legtöbbet mindig a soronlevő okozza, s ha már elkészül, akkor jövök rá: okosabb megoldás is létezik. — Melyik újítást tartja a legtöbbet érőnek ? — A bükkfűrészáru technológiai vonalának a gépesítését. Táti Eugen mérnökkel közösen dolgoztuk ki. Régi vonal volt s nehéz deszkákat emeltek az emberek, az üzemi orvos diszkoszsérvvel kezelt egyeseket. Minden munkát gépesítettünk, most öröm ott dolgozni, a termelékenység pedig tizenöt százalékkal nagyobb. Ha arra járok messziről köszönnek az emberek... — De mint újat, az elején nem fogadták bizonyos fenntartással ? Az ember általában szeret maga meg90zódni, mielőtt bizalmat szavaz valaminek, vagy valakinek. — így van. De ennek a spontán bizalmatlanságnak van ellenszere. Az újító álljon szóba mindig az emberrel, akinek a munkahelyén, gépén alkalmazzák újítását. Nemrég egy automata csiszológépet szerkesztettem, de előbb kikérdeztem a szakmunkást, — aki egy hasonló külföldi gépen dolgozik, utána pedig az én gépem kezeli majd, — milyen hibákat észlelt amazon, és elhívtam a gép próbáira. FÁRADSÁG NÉLKÜL NEM LEHET — Azt mondják a gyárban, hogy az esti félkilences busszal szokott általában hazamenni. Kivéve a szombatot s egy-két más délutánt, itt dolgozik újításain. Nem fárasztó ez a maga vállalta munkamennyiség ? — És azt nem mondták, hogy esetleg délelőtt lazítok, különben, hogyan bírnám ? Mert egyszer ilyesmivel próbáltak vádolni, mintha nem tudnák, hogy a nagyüzem karbantartása mennyi munkát jelent. — Nem. Nem mondták. — Fárasztó estig dolgozni. De fáradság nélkül nem lehet, ha az ember akar valamit teremteni. Látta a maratoni futókat ? Elfáradtak igaz ? És hányszor futották le a negyvenkét kilométert, amíg az Olimpiára küzdötték magukat. Én fiatal koromban — különben csak harmincöt éves vagyok — szóval korábban evezős voltam és tíz kilométert hajtottam le naponta. Min- dennap elfáradtam, de aztán más- nap újrakezdtem. Most is csak azt teszem. Kovács N. Erzsébet Amire az idei tél figyelmeztet (Folytatás az 1. oldalról) intézkedésekre kell hogy késztesse őket. Fogaras és Brassó környékén sok prizmát vizsgáltunk meg. A burgonya egy része helyenként romlásnak indult, de a további károsodást meg lehet akadályozni. Ghimbávon és más helyeken az állandó ellenőrzés, felügyelet eredményeképpen azonnal kínálkozott a tennivalók mikéntje is. Tatrangban viszont fertőzési gócokat jeleztek. Itt tehát a téesz vezetősége haladéktalanul kell hogy intézkedjék a vetőgumók megmentése érdekében. A burgonyát itt is, másutt is, ahol szükség van rá, át kell válogatni, fertőtleníteni kell a silókat, esetleg új vermeket kell ásni. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a korai vetések ideje igencsak közeleg. A magmintákat be kell küldeni sürgősen a magvizsgáló laboratóriumokba. A mostani időjárás, a fagyos földek lehetővé teszik az istállótrágya kihordását. Sok téesz él is ezzel az alkalommal, a talaj feljavítását pillanatnyilag sem téveszti szem elől. Ghimbavon például naponta 5—6 teherautó, pótkocsi hordja a mezőre a szerves trágyát. — Talajjavításról lévén szó, mi a helyzet a savanyú vegyhatású termőföldek semlegesítésével kapcsolatban, a megye szántóterületének fele igényelné a meszezést, az állam a szállítást ingyenessé tette. Hogy élnek ezzel a lehetőséggel a termelőszövetkezetek? — Az idei sajátos időjárás valóban kedvez ennek a mondhatni nemzetgazdasági jelentőségű akciónak. Tény, hogy a megye jónéhány gazdasága felismerte a meszezés fontosságát és mostani munkái, teendői közé iktatta azt. Bácsán, Herszényben javában dolgoznak a szórógépek. Megyei viszonylatban 4000 hektáron kell elvégezni a meszes talajjavítást, a terv megvalósul. Beclean például 260 tonna, Csinkka 700 tonna, Sárkány 800 tonna, Mindra 600 tonna, Homoród 360 tonna, Krizba 600 tonna mészport igényelt. — Ütemesen érkezik a sok száz vagonos szállítmány? — Bizony jó lenne, ha a Bihar megyei mészkitermelő vállalat mielőbb elküldené a megrendelt tételeket, annál is inkább, mivel a mostani időszak és időjárás fölötte alkalmas lenne a mész kihordására és kiszórására. Nagy hozamtöbblet megvalósításáról van szó, végeredményben olyan munka elvégzéséről, amely éveken át érezteti majd erős hozamfokozó hatását. — Számos téesz közgyűlésén hallottuk, hogy az ötéves terv a mezőgazdaságban is határidő előtt valósítható meg. A föld termőképessége növelésének ebben döntő szava van. — ,A szerves- és műtrágyázás, a talajjavítás és meszezés mind az említett cél szolgálatában áll. JOBB EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VAN SZÜKSÉG... (Folytatás az 1. oldalról) sunk ki, tehát termelékenyebben dolgozzunk. Azonkívül jobb körülmények között, legalább tizenöt nappal előbb készítsük elő a forgózsámolyokat, mint ahogy az az eredeti tervünkben szerepelt. A másik nagy bukaresti gyár, a 23 August üzemek szerződésikötelezettségének 25 százalékát jóval a határidő előtt szállította le, s a többit is pontosan időre. De 5-6 nappal a határidő előtt küldtek egyes berendezéseket a pascani-i, ploiesti-i fémipari üzemek is. Az említett üzemek jó munkája hozzájárult ahhoz, hogy az aradi vagongyár munkaközössége, tizenegy nappal határidő előtt teljesítse múlt esztendei tervét, és közel 100 millió lej értékű többlettermelést érjen el. De minden eredményünk, az együttműködés javulása mellett is, vannak még olyan szerződő feleink, akik nem tartják be velünk szembeni kötelezettségeiket, nem szállítják le idejében a szükséges készülékeket, alkatrészeket. Ezek közé tartozik a brailai Progresul, és a ploiesti-i Mai üzemek, melyek már az idei év első napjaiban is megnehezítették számunkra a termelés menetét, amennyiben még a szerződéskötéseket sem tudtuk velük idejében lebonyolítani. Éppen ezért rendkívüli segítséget jelent a Nehézgépipari Minisztérium kezdeményezése, amely szerint az idén külön minisztériumi rendeletbe foglalták a szerződést kötő felek kötelezettségeit, egészen a vagontípusokra és géprészekre vonatkozó feladatokig, hogy így hónapról-hónapra nyomon követhessék a szerződési kötelezettségek konkrét géprészenkénti, vagontípusonkénti teljesítését és idejében léphessenek közbe ott, ahol erre szükség adódik. Ezen túlmenően azonban szeretnénk, ha 1973-ban úgynevezett minőségi változás állna be köztünk és a szállítóink közötti kapcsolatban, vagyis minél kevesebb közbelépésre legyen szükség, hogy ezzel is csökkentsük felesleges kiadásainkat. Persze, vannak már olyan szerződő feleink, akik delegátusok nélkül is pontosan, korrekt módon tesznek eleget feladataiknak. Elsőként említeném meg a gherlai Someiul helyiipari vállalatot, a nagyváradi Infratirea üzemet és a Járműfémszerelék-gyárat, ahova szinte soha sem kell elküldenünk szakembereinket. Hangsúlyozni szeretném, hogy az 1973-as esztendő döntő időszak az ötéves terv határidő előtti teljesítéséért folyó harcban. Üzemünk, a vagongyár is újabb jelentős vállalást tett a szocialista munkaversenyben, nagy mennyiségű terven felüli export vagon gyártására vállalkozott, de ehhez nemcsak a saját, hanem szállítóink erőfeszítésére is szükség van és az eddiginél, még jobb együttműködésre. ELŐRE 3. oldal