Előre, 1973. február (27. évfolyam, 7848-7871. szám)

1973-02-01 / 7848. szám

1973. FEBRUÁR 1. CSÜTÖRTÖK A STOICÁNESTI-OLT KÖZSÉGI NÉPTANÁCS ÜLÉSSZAKÁNAK FELHÍVÁSA AZ ORSZÁG ÖSSZES KÖZSÉGI NÉPTANÁCSAIHOZ ÉS FALUSI LAKOSAIHOZ Az Olt megyei Stoicánesti köz­ségben működik az ország egyik legrégibb mezőgazdasági terme­lőszövetkezete, amelyet immár negyedszer tüntettek ki a Mun­kaérdemrend I. fokozatával. A község földművesei a községi néptanács kedden megtartott ülésszakán elhatározták, hogy szocialista versenyre hívják a ha­za összes községeinek és falvai­ Az Olt megyei Stok­ánesti köz­ség néptanácsa 1973. január 30-i ülésszakán az igényesség és a felelősség szellemében megvi­tatta az 1972. évi tervfeladatok és a helyi költségvetés megvaló­sítását, valamint az 1973. évi gazdasági-szociális fejlesztési terv területi előirányzatait és a helyi költségvetés előirányzatait. A néptanács úgy véli, hogy a pártszervezetek vezetésével a mezőgazdasági termelőszövetke­zet, a kereskede-lmi és szolgálta­tási egységek, az oktatási, egész­ségügyi és művelődési intézmé­nyek munkaközösségei, a község összes lakosai az elmúlt évben jelentős sikereket értek el a nö­vényi és állati termelés­­ növelé­sében, a lakosság jó ellátásában és kiszolgálásában, a közművesí­­tési és gazdálkodási munkákban, az oktatásban, az egészségvéde­lem, a kultúra, a szocialista ne­velés terén és a sporttevékeny­ségben, s ezáltal erős anyagi és szellemi alap jött létre a község további fejlesztéséhez. Községünk mezőgazdasági termelőszövetke­zete a globális akkord alapján szervezte meg a termelést, és a munkát, korszerű technológiákat alkalmazott, s így 1972-ben a nem öntözött területeken az át­lagos hektárhozam búzából 4655 kiló volt a tervben előirányzott 3600 kilóval szemben, szemesku­koricából 4827 kiló a tervezett 4000 kilóval szemben, cukorrépá­ból 41 067 kiló a tervezett 30 000 kilóval szemben. A tavalyi állat­tenyésztés-fejlesztési tervet a szarvasmarháknál 104, a serté­seknél 147 százalékos arányban teljesítettük. A mezőgazdasági termelésben elért eredmények lehetővé tették, hogy az állami alapnak leszállít­sunk: 4160 tonna gabonát, 1050 tonnával többet a tervezettnél; 8000 tonna cukorrépát, 2000 ton­nával többet a tervezettnél; 656 tonna húst, 230 tonnával többet a tervezettnél; 15 009 hektoliter tejet, 2509 hektoliterrel többet a­ tervezet...-ét és más jelentős mennyiségű mezőgazdasági élel­miszereket. A többlettermékek leszállítása révén 1972-be­­n a 100 hektáronkénti árutermelés érté­ke 790 969 lej­ volt, s ezzel hozzá­járultunk a városi lakosság jobb ellátásához, az export növelésé­hez, valamint mezőgazdasági szö­vetkezetünk jövedelmének növe­léséhez, községünk lakosai élet­­színvonalának az emeléséhez. E sikerek elérésében nagy sze­repet játszott a párt Országos Konferenciái és a Köztársaság kikiáltása 25. évfordulója tisz­teletére szervezett szocialista munkaverseny, valamint a Ga­lati megyei Pechea községnek a gazdasági, a közművesítési és szociális-kulturális feladatok teljesítésére vonatkozó mozgósító versenyfelhívása. A STOIC­ANESTI KÖZSÉGI NÉPTANÁCS, kifejezve a község lakosságának azt a szilárd elha­tározását, hogy mindent elkövet a X. kongresszus és a párt­ai­nak néptanácsait, összes lako­sait az 1973. évi gazdasági, köz­­művesítési és szociális-kulturális feladatok teljesítéséért és túl­szárnyalásáért. A részvevők a forró lelkese­dés légkörében táviratot intéz­tek az P­KP Központi Bizottsá­gához, Nicolae Ceaușescu elv­társhoz. A távirat így hangzik: szagos konferenciája határoza­tainak valóra váltásáért, a köz­ségi pártszervezetek titkárainak és a községi polgármesterek or­szágos konferen­cájának határo­zatából fakadó feladatok telje­sítéséért a mezőgazdasági ter­melés növelésével és a falvak gazdasági-szociális fejlesztésé­vel kapcsolatosan, VERSENYRE HÍVJA az ország összes NE-TANÁCSAIT AZ 1973. ÉVI FELADATOK TELJESÍTÉSÉÉRT ÉS TÚLTELJESÍTÉSÉÉRT, FŐ­LEG A KÖVETKEZŐ CÉLKITŰ­ZÉSEKKEL: I. Gazdasági téren A) A MEZŐGAZDASÁGBAN 1. Eltökéltebben küzdve a föld­törvény alkalmazásáért és a le­­csapolási, vízlevezetési és a talaj­­nedvesség ellensúlyozására szol­gáló munkálatok, valamint más talajjavítási munkálatok — ta­­lajegyengetés, erózió elleni vé­dekezés, bozótirtás, egyes mezei utak megszüntetése stb. — meg­gyorsításáért, a község lakossága és a helyi anyagi eszközök moz­gósítása révén, biztosítjuk az e­­gész 3595 hektárt kitevő szántó­föld megművelését, valamint a gazdasági központokban, a lako­sok kertjeiben, a belsőségekben lévő területek termelési célra történő teljes felhasználását. Egyidejűleg gondoskodunk 600 hektár szántóföld istállótrágyával való feljavításáról. 2. A munkaerő és a termelő­­eszközök felhasználásának, a nö­vénytermesztés struktúrájának és az állatfajtáknak további ja­vításával, a szövetkezeti tagok és mezőgépészek fokozottabb érde­keltté tételével, a globális ak­kordnak a zöldségtermesztésben, a szőlészetben, a gyümölcster­mesztésben és az állattenyész­tésben való bevezetésével és ál­talánosításával 1973-ban a követ­kező eredményeket érjük el: • túlteljesítjük 750 kiló­val az előirányzott 4000 ki­lós átlagos hektárhozamot a búzánál; 600 kilóval az elő­irányzott 4800 kilós átlagos hektárhozamot a kukoricá­nál; 6500 kilóval az előirány­zott 35 000 kilós átlagos hek­tárhozamot a cukorrépánál, valamint 250 literrel szár­nyaljuk túl a takarmányo­­zott tehén utáni átlagos tej­hozamot a tervezett 3000 li­terrel szemben. • a tervezett állatállo­mányt 200 darab szarvas­­marhával, 500 darab sertés­sel és 300 darab juhval gya­rapítjuk, hogy az év végéig 100 hektáronként 73 szarvas­­marhát, ebből 20 tehenet és üszőt, 57 sertést, 40 juhot ne­veljünk, s ugyancsak 100 hek­tár területre 90 számosállat jusson; • az állami alapnak szál­lított főbb növényi és állati eredetű termékek mennyi­ségének növelése a fenti táb­lázat szerint. A 3595 hektáron idén eléren­dő árutermelést felosztva ki­tűnik, hogy az 5100 lakosú köz­ség bőséges ellátása és az állat­­tenyésztés számára szükséges ta­karmány biztosításán kívül minden egyes hektárról 201 kiló húst, 600 kiló búzát, 610 kiló kukoricát, 2300 kiló cukor­répát, 133 kiló napraforgót, 450 kiló zöldséget, 100 kiló gombát, 20 kiló epret és más termékeket adunk az államnak. Ilyen körül­mények között a hektáronkénti árutermelés hozzávetőleg 9500 lejes lesz. • A háztáji gazdaságok terven felül 1000 kiló barom­fihúst, 20 000 kiló sertéshúst, 500 kiló juhhúst, 20 000 to­jást, 90 hektoliter juhtejet szállítanak szerződés alapján az államnak. 3. A vállalás teljesítésével az mtsz 5 százalékkal szárnyalja túl globális termelési tervét, 10 százalékkal gyarapítja a közös vagyont, 1 200 000 lej, illetve 1 600 000 lej jutva 100 hektárra ; a fejlesztési alap eléri az 5 600 000 lejt, ami 10 százalékos növekedést jelent 1972-höz vi­szonyítva. A szövetkezeti tagok jövedelme 8 százalékkal növek­szik, az egy munkaerőre jutó évi jövedelem hozzávetőleg 14 000 lej lesz. 4. A község határában dolgozó mezőgépészeti osztály a mun­kaszervezés javításával, a fegye­lem erősítésével, a gépesítés kiterjesztésével, a traktorok és gépek intenzív kihasználásával 1973-ban terven felül hozzávető­leg 100 000 lej jövedelmet reali­zál és 6,25 százalékkal csökken­ti az 1000 lejes jövedelemre ter­vezett kiadást. B. ) — AZ IPARI TEVÉKENY­SÉGEK ÉS A SZOLGÁLTATÁ­SOK SZEKTORA új helyi erő­források feltárásával és ma­gas fokú hasznosításával, új ter­melőszolgáltató osztályok létesí­tésével, a meglévők fejlesztésé­vel és korszerűsítésével, vala­mint a termelési, illetve szol­gáltatási munkafolyamat jobb megszervezésével 1973-ban a következőket valósítja meg : • 20 százalékkal túlszár­nyalja az mtsz ipari áruter­melési tervét, elérve a 11 millió lejt és 37 százalékkal a község területét, működő ipari és szolgáltatási egysé­gek szolgáltatási tervét; • az 1971. évi 7. számú törvény alapján új termelési egységet létesít,é s fejleszti a meglévő 12 szolgáltatási egy­séget ; • 5 százalékkal túlteljesíti a szolgáltatási egységek kész­pénz bevételi tervét. C. ) AZ EXPORTRA VONAT­­KOZÓLAG Stok­ánesti község vállalja, hogy 57 százalékkal túl­szárnyalja szállítási tervét, az­az 500 000 valutalej helyett 785 ezer valutalejt ér el. D. ) A FALUSI LAKOSSÁG ELLÁTÁSA KÖZSZÜKSÉGLE­TI CIKKEKKEL A község szocialista kereske­delmi egységei a tervezettnél 8,2 százalékkal több árut­­ forgal­maznak, s ezzel biztosítják a la­kosság jobb ellátását és kiszol­gálását. E. ) BERUHÁZÁSOK A KÖZ­SÉG GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁ­LIS FEJLESZTÉSÉRE. A gazdasági egységek saját és nem központosított alapjaiból, a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek fejlesztési alapjaiból, a kisgépesítés és a lakosság, pénz­beli hozzájárulása révén 6500 ezer lej értékben valósítunk meg mezőgazdasági, ipari és keres­kedelmi munkálatokat, létesí­tünk szociális-kulturális és közművesítési- gazdálkodási ob­jektumokat, amelyek közül meg­említjük : 1. Befejezzük és felszerel­jük a beteggondozóból, fek­tetőből és szülőotthonból ál­ló községi egészségügyi komp­lexumot ; 2. a lakosság alapjaiból és a mezőgazdasági szövetke­zetek által nyújtott hitelek­ből a jóváhagyott községren­dezési terv keretében 40 új ház épül, a szövetkezeti ta­gok igénylései alapján ; 3. fizetett szabadságokat biztosítunk a mezőgazdasági szövetkezetben állandó jel­leggel dolgozó szövetkezeti tagoknak, családi pótlékokat és gyógykezelési beutalókat biztosítunk azoknak a szövet­kezeti tagoknak, akik eleget tesznek a mezőgazdasági szö­vetkezetek belső rendszabály­zata által leszögezett feltéte­leknek, azon felül, amit a Nyugdíjpénztár nyújt. 4. befejezünk és ellátunk berendezésekkel és felszerelé­sekkel egy új hentesárú-rész­­leget és egy új spóratermesz­tő laboratóriumot, hogy gom­bát termesszünk az e célra létesített 10 000 négyzetméte­ren. 5. két, összesen 600 férőhe­lyes szarvasmarha-istállót é­­pítünk. F.) TELJESÍTJÜK a községi költségvetésben előirányzott és más bevételi forrásokból szár­mazó jövedelmi tervet, valamint Túlszáz-további 280 000 lejjel egészítjük ki a költségvetést; — a 20/1971 törvény értelmében, közmunkák céljaira szolgáló, 90 000 lejt ki­tevő pénzbeli hozzájárulást be­vételezzük. II. A kulturális-nevelő és sporttevékenység terén A lakosok szocialista tudatá­nak kiformálását és fejleszté­sét, a tömegeknek a szocialista etika és méltányosság szellemé­ben történő nevelését szolgáló akciók kiterjesztése érdekében a következő célokat tűzzük ma­gunk elé : • Állandósítjuk a művelő­dési otthon, a könyvtár, a mozi és a klub tevékenységét a mezőgazdasági termelőszö­vetkezet farmjain és brigád­jainál. • Hagyományos rendezvé­nyeket szervezünk, mint például a „búza ünnepét", „A román bazsarózsa ünnepét" stb., s erre meghívjuk a falu fiataljait, a községben szüle­tett, de jelenleg más helysé­gekben dolgozó lakosokat, a műtrágyát, traktort és mező­­gazdasági gépet gyártó egy­ségek és a mezőgépészeti állo­mások munkásait, mérnökeit és technikusait. • A kulturális-nevelő tevé­kenység hatókörének bővíté­se, valamint annak érdeké­ben, hogy minél több lakost bekapcsoljunk e tevékenység irányításába és megvalósítá­sába, megalakítjuk Stoicanesti község művelődési egyesüle­tét. • Két kulturális és sport­­versenyt rendezünk, tavasz­­szal és ősszel, a községi mű­kedvelő csoportok és sport­csapatok részvételével és erre meghívjuk a szomszédos községek hasonló alakulatait is. Állandó kulturális csere­akciókat bonyolítunk le me­gyénk, és más megyék műve­lődési otthonaival. • Elősegítjük a tanulók pá­lyaválasztását, készségeiket, valamint a község és a megye gazdasági és társadalmi-kul­turális követelményeit figye­lembe véve. • A stob­áncszi-i mezőgépé­szeti állomás mellett két gé­pesítési szakkört létesítünk az iskolásoknak. • A szakmai és általános műveltségi ismeretek színvo­nalának emelése végett há­rom Aki tud, az nyer versenyt rendezünk mezőgazdasági és társadalmi-kulturális téma­körrel. • Több embert vonunk be a népi egyetem következő szakköreibe; a mezőgazdasá­gi gépek ismerete és traktor­vezetés, állattenyésztés, egész­ségügyi nevelés, nemzetközi politikai látókör. Az agrozoo­­technikai oktatás és a gyakor­lati tevékenység, s a kutató munka közötti kapcsolat szo­rosabbá tétele érdekében fej­lesztjük a laboratórium-h­áz tevékenységét, s ennek kere­tében a caracali mezőgazda­­sági kísérleti állomás segítsé­gével kutató részleget létesí­tünk. • A folklóregyüttes és a töb­bi együttes mellett vegyeskó­rust, agitációs brigádokat a farmokon, egy népi zenekart a tanulókból, egy havasikürt- és furulyaegyüttest létesí­tünk, s ezek részt vesznek majd a helyi megyei és or­szágos rendezvényeken. • A központi és a helyi sajtó előfizetőinek számát 250-re emeljük 1000 lakosra számítva, és fokozzuk a tár­sadalom­politikai, tudomá­nyos, agrozootechnikai és szépirodalmi könyvek ter­jesztését. • Állandó sport- és turisz­tikai akciókat szervezünk he­lyi sportversenyek formájá­ban, s ezekbe nagy számú la­kost vonunk be, s különböző olyan akciókat is szervezünk, amelyek hozzájárulnak az ifjúság honvédelmi felkészí­téséhez. Hazafias munkával a köz­ség sportkomplexumát egy teniszpályával, egy röplabda, egy kosárlabda és egy teke­pályával bővítjük. • Kirándulásokat szerve­zünk a szövetkezeti tagok számára a megye és az or­szág fontosabb ipari és me­zőgazdasági létesítményeinek a megismerésére. • A község történelmével kapcsolatos új leletekkel és dokumentumokkal gyarapít­juk a községi múzeumot és létrehozzuk a múzeum nép­rajzi osztályát. A néptanács, a község összes lakosai mindent megtesznek a vállalt feladatok példás telje­sítéséért, mert meggyőződésünk, hogy ezzel hozzájárulunk pár­tunk bölcs politikájának meg­valósításához, drága hazánk, Ro­mánia Szocialista Köztársaság felvirágoztatásához. A STOICANESTI KÖZSÉGI NÉPTANÁCS Távirat az RKP KB-hoz, Nicolae Ceausescu elvtárshoz Az Olt megyei Stoicanesti község néptanácsi képviselői, az 1973. évi gazdasági-szociális terv és költségvetés megvitatására összehí­vott ülésszakon, az összes lakosok nevében Önhöz intézik szavaikat, hőn szeretett és tisztelt Ceausescu elvtárs, hogy kifejezzék meleg szeretetüket, hűségüket és határtalan megbecsülésüket ön iránt mindazért, amit a párt és az állam élén tesz a nép legdrágább esz­ményeinek valóra váltásáért, a haza további felvirágoztatásáért, az ország összes helységeinek fejlesztéséért, a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom megteremtését célzó nagyszabású program ke­retében. Mi, stob­anesti-iek nem felejtettük el és sohasem felejtjük el, mit mondott ön 1949-ben az mtsz megalakulásakor, amikor abban az örömben volt részünk, hogy körünkben tartózkodott a falu életének e nagy eseményekor és megmutatta nekünk az ország egész pa­rasztságával együtt követendő utat. A falu közössége előtt elmon­dott akkori szavai, a más látogatások alkalmával utólag adott érté­kes útmutatásai és útbaigazításai, az elért eredmények honpolgári kötelességünkké teszik, hogy meleg köszönetet mondjunk a stob­á­­nesti-i lakosság apraja-nagyja nevében, s mély hálánkat és forró szeretetünket fejezzük ki annak, aki — mint nálunk mondják — a község több mint 5100 lakosának keresztapja volt. Hogyan másként köszönjük meg Önnek, aki szívét is beleadta mindabba, amit ér­tünk tett, mint azzal, hogy jelentjük önnek, szeretett vezetőnknek: mi, akik a búzájáról és a túzokokról ismert Boian síkságon élünk, betartottuk szavunkat, évről-évre gyarapítottuk az mtsz vagyonát s a szövetkezettel együtt nőtt a község és az emberek is. Gondosan és nagy felelősségérzettel elemezve helyzetünket, cé­lul tűztük ki, hogy kitartó és lelkes munkával ebben az évben még jobban műveljük meg a földet és a tervezett hektáronkénti 4000 ki­lós búzatermést 750 kilóval, a 4800 kilós kukoricatermést 600 kiló­val, a 35 000 kilós cukorrépatermést 6500 kilóval teljesítsük túl, a tervezett 3000 literes átlagos tejtermelést pedig 250 literrel túlszár­nyaljuk. Ily módon 700 tonna gabonát, 1300 tonna cukorrépát, 1200 hektoliter tejet és 150 tonna húst szállíthatunk terven felül az államnak, amihez még hozzá jön az a jelentős állati eredetű ter­mék, amit a község lakossága terven felül leszerződött az állammal. Azoktól a mozgósító feladatoktól lelkesítve, amelyeket az Orszá­gos Konferencia, az RKP KB 1972. novemberi plenáris ülése állított a mezőgazdaság elé, általában a falu elé, a párthoz, önhöz, főtit­kár elvtárs való erős ragaszkodás légkörében elhatároztuk, hogy versenyre hívjuk országunk összes néptanácsait, községeit és falvait. Tisztában vagyunk azzal, hogy sok bánáti, erdélyi, dobrogeai és az ország más vidékén működő mezőgazdasági termelőszövetkezet és község ért el jó és nagyon jó terméseredményeket, s tudjuk azt is, hogy egyre több egység kapcsolódik be a bőséges termés eléré­séért, a falusi helységek sokoldalú fejlesztéséért folytatott nagy ver­senybe. S azzal is tisztában vagyunk, hogy ebben a hazafias vetél­kedésben az ember, a termelőszövetkezet, a község, az ország nyer. Biztosítjuk, szeretett Ceausescu elvtárs, hogy erőt nem kímélve — a­­hogyan Ön tanított —, tettekkel támasztjuk alá felhívásunkat, a­­melynek kezdeményezése nagy megtiszteltetés számunkra. Megfo­gadjuk, hogy szenvedéllyel, odaadással és áldozatkészséggel fogunk dolgozni a kitűzött feladatok példás teljesítéséért, mert meggyő­ződésünk, hogy ezzel hozzájárulunk országunknak a jólét legmaga­sabb fokaira és a civilizáció csúcsaira való emeléséhez. + Termék SS­ Terv Vállalás ^£3T nyalás egység nyaras százalékban Búza tonna 1 800 2100 300 116 Kukorica tonna 1 800 2 200 400 120 Cukorrépa tonna 7 000 8 300 1 300 120 Hús tonna 575 725 150 126 Tej hl. 15 000 16 200 1 200 108 A kiemelt fejlesztési program keretében újabb gyártmányokkal bővül idén az elektronikai, számítástechni­kai és automatizálási ipar terméklistája. A kutatási tevékenység eredményeképpen az elektronikai ipar nemrég megkezdte egységes rendszerű automatizálási elemek, Pentacon­ta automatikus telefonközpontok, rádiótelefonok, televízióalkatrészek, feriimagvak és számos más ipari és orvosi mérőkészülékek gyártását Felvételünkön: új típusú Roentgen készülékek szerelőrészlege a fővárosi Electrotecnica üzemben MIT TUDUNK AZ ÚJÍTÓKRÓL A sikertelenséget viselem el a legnehezebben... — Olyasmi ez, mint mikor az em­ber elindul egy torony vagy hegy­csúcs irányába. Ha elért már nem fontos hány sáncon vergődött ke­resztül, merre állta útját a bozót. Talán ezért nem emlékszem vissza, hol akadtam el útközben, milyen nehézségeim voltak, amíg egyik, vagy másik újításom elkészült... — Azt mondják, ön a vállalat legeredményesebb újítója. Számban ez mit jelent ? — Sajnálom, de erre nem tudok pontos választ adni. Annyit mond­hatok, évente átlagban öt-hat újítá­somat alkalmazzák. A BIZALMATLANSÁG ELLENSZERE Kilométert is gyalogoltam a rége­­ni faipari vállalat óriási területén, míg erre a távoli részlegre, a kar­bantartókhoz eljutottam. Az aprócs­ka irodában szerszámokkal, rajzok­kal telezsúfolt szekrény, két nagy rajztábla foglalja a helyet, egy könyvszekrény alig bírja a ráhal­mozott könyveket, de könyvek áll­nak halomra az íróasztalon, a szé­ken, párkányokon és... virágok mindenütt. Cserepekben, pléhdobo­­zokban nőnek, kúsznak, kapaszkod­nak a fény felé. Talány, hogy jár­­kel ilyen könnyedén itt a maga ha­talmas termetével Klementisz Emil mester, a karbantartó részleg veze­tője. — Ha talán a virágokból keve­sebb lenne — mondom beszélgeté­sünk legelején. — Délutánonként is itt dolgozom, szeretem jól érezni magam... —■ Nehéz, vagy kockázatos dolog újítani ? — Nem nehéz és nem kockáza­tos. — Mégsem fog hozzá mindenki azok közül, akikben különben van kezdeményező szellem, ötletesség és megfelelő tudással, felkészült­séggel rendelkeznek. — Mert munka van vele. Sok új­rakezdés, sikertelen­­próbálkozás, kísérletezés. És ezt, a sikertelensé­get nem merik sokan vállalni. — Ön meri ? — A sikertelenséget viselem el a legnehezebben. Ezért nem hagyom magam. Előfordult, hogy megtor­pantam, hogy hiányzott egy megol­dás, de nem hagytam, amíg rá nem jöttem. Igaz, szerencsém is van, a karbantartásban sok kiváló szakember dolgozik, segítenek, ha megakadok. Most is van a szekré­nyemben egy újítás, legalább öt­féle megoldással próbálkoztam ed­dig. .. Még nem jó. De végülis si­kerül, tudom. — Ez az újítás okozta eddig a legtöbb gondot ? — Dehogy. A legtöbbet mindig a soronlevő okozza, s ha már elké­szül, akkor jövök rá: okosabb megoldás is létezik. — Melyik újítást tartja a legtöb­bet érőnek ? — A bükkfűrészáru technológiai vonalának a gépesítését. Táti Eu­gen mérnökkel közösen dolgoztuk ki. Régi vonal volt s nehéz deszká­kat emeltek az emberek, az üzemi orvos diszkoszsérvvel kezelt egye­seket. Minden munkát gépesítet­tünk, most öröm ott dolgozni, a ter­melékenység pedig tizenöt száza­lékkal nagyobb. Ha arra járok messziről köszönnek az emberek... — De mint újat, az elején nem fogadták bizonyos fenntartással ? Az ember általában szeret maga meg9­0zódni, mielőtt bizalmat sza­vaz valaminek, vagy valakinek. — így van. De ennek a spontán bizalmatlanságnak van ellenszere. Az újító álljon szóba mindig az em­berrel, akinek a munkahelyén, gé­pén alkalmazzák újítását. Nemrég egy automata csiszológépet szer­kesztettem, de előbb kikérdeztem a szakmunkást, — aki egy hasonló külföldi gépen dolgozik, utána pe­dig az én gépem kezeli majd, — milyen hibákat észlelt amazon, és elhívtam a gép próbáira. FÁRADSÁG NÉLKÜL NEM LEHET — Azt mondják a gyárban, hogy az esti félkilences busszal szokott általában hazamenni. Kivéve a szombatot s egy-két más délutánt, itt dolgozik újításain. Nem fárasztó ez a maga vállalta munkamennyi­ség ? — És azt nem mondták, hogy esetleg délelőtt lazítok, különben, hogyan bírnám ? Mert egyszer ilyesmivel próbáltak vádolni, mint­ha nem tudnák, hogy a nagy­üzem karbantartása mennyi munkát je­lent. — Nem. Nem mondták. — Fárasztó estig dolgozni. De fáradság nélkül nem lehet, ha az ember akar valamit teremteni. Lát­ta a maratoni futókat ? Elfáradtak igaz ? És hányszor futották le a negyvenkét kilométert, amíg az Olimpiára küzdötték magukat. Én fiatal koromban — különben csak harmincöt éves vagyok — szóval korábban evezős voltam és tíz kilo­métert hajtottam le naponta. Min-­­ dennap elfáradtam, de aztán más-­ nap újrakezdtem. Most is csak azt teszem. Kovács N. Erzsébet Amire az idei tél figyelmeztet (Folytatás az 1. oldalról) intézkedésekre kell hogy késztesse őket. Fogaras és Brassó környékén sok prizmát vizsgáltunk meg. A burgonya egy része helyenként romlásnak indult, de a további ká­rosodást meg lehet akadályozni. Ghimbávon és más helyeken az ál­landó ellenőrzés, felügyelet ered­ményeképpen azonnal kínálkozott a tennivalók mikéntje is. Tatrang­ban viszont fertőzési gócokat jelez­tek. Itt tehát a téesz vezetősége haladéktalanul kell hogy intézked­jék a vetőgumók megmentése ér­dekében. A burgonyát itt is, másutt is, ahol szükség van rá, át kell válogatni, fertőtleníteni kell a siló­kat, esetleg új vermeket kell ásni. Nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a korai vetések ideje igencsak közeleg. A magmintákat be kell küldeni sürgősen a magvizs­gáló laboratóriumokba. A mostani időjárás, a fagyos földek lehetővé teszik az istállótrágya kihordását. Sok téesz él is ezzel az alkalommal, a talaj feljavítását pillanatnyilag sem téveszti szem elől. Ghimbavon például naponta 5—6 teherautó, pótkocsi hordja a mezőre a szerves trágyát. — Talajjavításról lévén szó, mi a helyzet a savanyú vegyhatású termőföldek semlegesítésével kap­csolatban, a megye szántóterületé­nek fele igényelné a meszezést, az állam a szállítást ingyenessé tette. Hogy élnek ezzel a lehetőséggel a termelőszövetkezetek? — Az idei sajátos időjárás való­ban kedvez ennek a mondhatni nemzetgazdasági jelentőségű akció­nak. Tény, hogy a megye jónéhány gazdasága felismerte a meszezés fontosságát és mostani munkái, teendői közé iktatta azt. Bácsán, Her­szényben javában dolgoznak a szórógépek. Megyei viszonylatban 4000 hektáron kell elvégezni a me­szes talajjavítást, a terv megvaló­sul. Beclean például 260 tonna, Csinkka 700 tonna, Sárkány 800 ton­na, Mindra 600 tonna, Homoród 360 tonna, Krizba 600 tonna mész­­port igényelt. — Ütemesen érkezik a sok száz vagonos szállítmány? — Bizony jó lenne, ha a Bihar megyei mészkitermelő vállalat mi­előbb elküldené a megrendelt téte­leket, annál is inkább, mivel a mostani időszak és időjárás fölöt­te alkalmas lenne a mész kihordá­sára és kiszórására. Nagy hozam­többlet megvalósításáról van szó, végeredményben olyan munka el­végzéséről, amely éveken át érez­teti majd erős hozamfokozó hatá­sát. — Számos téesz közgyűlésén hal­lottuk, hogy az ötéves terv a me­zőgazdaságban is határidő előtt valósítható meg. A föld termőké­pessége növelésének ebben döntő szava van. — ,A szerves- és műtrágyázás, a talajjavítás és meszezés mind az említett cél szolgálatában áll. JOBB EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VAN SZÜKSÉG... (Folytatás az 1. oldalról) sunk ki, tehát termelékenyebben dolgozzunk. Azonkívül jobb körül­mények között, legalább tizenöt nappal előbb készítsük elő a for­gózsámolyokat, mint ahogy az az eredeti tervünkben szerepelt. A másik nagy bukaresti gyár, a 23 August üzemek szerződési­kötele­zettségének 25 százalékát jóval a határidő előtt szállította le, s a többit is pontosan időre. De 5-6 nappal a határidő előtt küldtek egyes berendezéseket a pascani-i, ploiesti-i fémipari üzemek is. Az említett üzemek jó munkája hozzájárult ahhoz, hogy az aradi vagongyár munkaközössége, tizen­egy nappal határidő előtt teljesítse múlt esztendei tervét, és közel 100 millió lej értékű többlettermelést érjen el. De minden eredményünk, az együttműködés javulása mellett is, vannak még olyan szerződő fe­leink, akik nem tartják be velünk szembeni kötelezettségeiket, nem szállítják le idejében a szükséges készülékeket, alkatrészeket. Ezek közé tartozik a brailai Progresul, és a ploiesti-i­­ Mai üzemek, me­lyek már az idei év első napjai­ban is megnehezítették számunkra a termelés menetét, amennyiben még a szerződéskötéseket sem tud­tuk velük idejében lebonyolítani. Éppen ezért rendkívüli segítsé­get jelent a Nehézgépipari Mi­nisztérium kezdeményezése, amely szerint az idén külön minisztériu­mi rendeletbe foglalták a szerző­dést kötő felek kötelezettségeit, egészen a vagon­típusokra és gépré­szekre vonatkozó feladatokig, hogy így­ hónapról-hónapra nyomon kö­vethessék a szerződési kötelezett­ségek konkrét géprészenkénti, va­­gontípusonkénti teljesítését és idejében léphessenek közbe ott, ahol erre szükség adódik. Ezen túlmenően azonban szeret­nénk, ha 1973-ban úgynevezett mi­nőségi változás állna be köztünk és a szállítóink közötti kapcsolat­ban, vagyis minél kevesebb köz­belépésre legyen szükség, hogy ez­zel is csökkentsük felesleges kiadá­sainkat.­ Persze, vannak már olyan szerződő feleink, akik delegátusok nélkül is pontosan, korrekt módon tesznek eleget feladataiknak. Első­ként említeném meg a gherlai So­meiul helyiipari vállalatot, a nagy­váradi Infratirea üzemet és a Jár­mű­fémszerelék-gyárat, ahova szinte soha sem kell elküldenünk szak­embereinket. Hangsúlyozni szeretném, hogy az 1973-as esztendő döntő időszak az ötéves terv határidő előtti teljesíté­séért folyó harcban. Üzemünk, a vagongyár is újabb jelentős válla­lást tett a szocialista munkaver­senyben, nagy mennyiségű terven felüli export vagon gyártására vál­lalkozott, de ehhez nemcsak a sa­ját, hanem szállítóink erőfeszíté­sére is szükség van és az eddiginél, még jobb együttműködésre. ELŐRE 3. oldal

Next