Előre, 1973. november (27. évfolyam, 8081-8106. szám)

1973-11-01 / 8081. szám

ELŐRE 2. oldal A VIKTÓRIAVÁROSI VEGYIPARI KOMBINÁT új részlege, a Metanol 1 4, többszáz millió lej értékű beruházásának kivitelezéséhez a műszaki doku­mentáció szerint legalább 27 hónap kell; nemzetgazdasági jelentőségét tekintve felér sok nagy vegyipari beruházással, akár új komplexu­mokkal, egész gyárakkal is. Az át­adási határidő 1974 júniusa. De hogy ezt az időpontot tiszteletben tarthassa a beruházó — vagyis a kezdeményezett, a viktóriavárosi vegyipari kombinát — az idén nem elég csak az évi tervet teljesíteni, szükség van terven felüli teljesít­ményre is. A lehetőségeket elemezték a Brassó megyei gazdasági szervek és a beruházásban együttműködő szakminisztériumok képviselői elég magas — alminiszteri — szinten, és arra a következtetésre jutottak, hogy az idén mindenképpen időt kell nyerni. A megrendelő — a viktóriavárosi vegyipari kombinát terv- és fejlesztési osztályának szakemberei, személyesen az osz­tályvezető, Hip Anton mérnök — szintén meg van győződve az idő­­nyerés nagy jelentőségéről a be­ruházás átadásában, úgyszintén Popescu Victor mérnök, az építő, a Brassói Ipari Építő Tröszt viktoria­­városi építőtelepének vezetője. De mindketten ma még nem száz­százalékig biztosak abban, hogy a vállalásnak eleget is tehetnek. A kilencedik hónap közepén — bár egész augusztusban kiválóan dol­goztak, szeptemberben szintén — a háromnegyedévi beruházási ter­vet alig 85 százalékban teljesítet­ték ; az utolsó negyedévre az évi terv majdnem fele maradt. Ilyen körülmények között érthető, hogy az építő nem nagyon bizakodik. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem követ el mindent a szükséges előny megszerzéséért. A megrendelő pe­dig, az elsőszámú érdekelt, megte­szi, amit csak egyszer lehet, hogy a nemzetgazdaság érdekeinek meg­felelően júniusban megkezdhesse a termelést az új metilalkoholt gyártó részleg. A kialakult helyzet fölött azonban nem tudnak egykönnyen napirendre térni. Mindkettőjüket azóta is foglalkoztatja, miért fordul­hat elő az, hogy egy ilyen nagyje­lentőségű ipari beruházás kivitele­zéséhez nincs elég idő? Lehet-e, szabad-e az előkészítés szervezet­lensége, gyengeségei miatt elveszte­getett hónapokat az építkezésen, a szerelésen behozni ? TERVEZÉSI GYAKORLATUNK SZERINT egy-egy ilyen ipari objektum át­adási időpontja hosszú évekkel HATÁRIDŐBEN ÁT KELL ADNI A BERUHÁZÁSI TERV ------------TERMELŐEGYSÉGEIT-------------­ előbb ismeretes, ötéves nemzet­gazdaság-fejlesztési terveinkben sze­repelnek, s még mielőtt odakerül­nek, tisztázódnak az alapvető kö­vetelmények, vagyis az érdekeltek még azelőtt tudnak róla. A terv­törvény tehát­ ugyanúgy törvény, és benne van tételesen valamennyi ilyen objektum műszaki-doku­mentációs anyagában : a kivitele­zéshez szükséges idő. Nem kell hozzá nagy tudomány, bárki kiszá­míthatja, hogy a Metanol-4 eseté­ben mikor kellett volna megkez­dődnie a munkának, ha az átadási időpont 1974. júniusa, a beruhá­záshoz pedig 27 hónap szükséges. Két évvel ezelőtt ilyen tájt már valamennyi gép és felszerelés biz­tos szállítóját ismernie kellett vol­na a megrendelőnek, de még szó sem volt arról, honnan is szerzik be az igényes gyártási vonalakat, berendezéseket, mikor kezdik meg az építkezést. A huszonhét hónap egy része eltelt ezzel, a másik az építő, a fő- és alvállalkozó megta­lálásával, a szerződések megköté­sével, a telepszervezéssel, a mun­­kaerőbiztosítással, amellyel hogyne lett volna baj a kezdet­ kezdetén, ha még most is néhány ács, vasbe­tonos hiánya leállítja napokra a munkát. Megkezdődött az építkezés és ve­le a versenyfutás az idővel. A meg­rendelő legszívesebben hajtana mindenkit: építőt, szállítót. A gé­pek és berendezések szállítója, a gépgyár (ipari központ, import vállalat) nem siet. A szerződések megkötésétől számítja kötelezett­ségét (az új Metanol-nak pedig még vannak olyan berendezései, a­­melyek máig sincsenek leszerződ­ve). Az építő igyekszik. Ez az igye­kezet azonban nem az új részleg malmára hajtja a vizet. A hajsza azért folyik, hogy minél nagyobb értékű munkát végezzen ; nem azt számítja, hogy mennyi van kész a csarnokból, hány­­gépet szerelt fel, hanem, hány milliót használt fel, mert ez az elszámolás alapja. Hip Anton mérnök azt mondja : — Ha tőlem függne nem engedném meg egyetlen építőnek sem az ilyen el­számolást. Akkor van készen a munka és jogos az építő ellenérté­ke átvételére, ha az új termelő­­egység megkezdheti a műszaki pró­bákat. Nem a felhasznált pénzala­pok, hanem a beépített felület, a felszerelt gép, vagyis mennyiségi mértékegységek szerint kell meg­ítélni az építő terv teljesítését. Nem lehet nem egyetérteni vele, mert túl sok az igazát bizonyító példa. A vegyipari kombinát másik új egységét, a műanyaggyárat határidő előtt átadta az építő, mégis eser­nyők alatt kellett kipróbálni az új gyártási vonalat, mert a csarnok nem volt kész felette. Az időszak­ra esedékes értéktervet teljesítette az építő, de a munka volumenét nem. És ez a helyzet jelenleg is. Amint Popescu Victor mérnök, é­­pítőtelep-vezető tájékoztatott: szep­tember végéig­­­teljesítették érték­ben az évi beruházási tervet. A metanol-részleggel mégis baj van. Baj van az ilyen körülmények kö­zött megejtett átadásokkal. Az épí­tő elvonul, maga után hagyva a be­fejezetlen utakat, csatornahálóza­tot. NEM HARMADIK SZEMÉLY, nem kívülállók munkáját bírálta a megrendelő, az építő. A maguk háza táján sepregettek, a beruhá­zási tervek előkészítésében, kivite­lezésében, a munka nyomonköveté­­sében létező olyan problémákat vetettek fel, amelyekre bármikor lehet hivatkozni, ha túllépik a ha­táridőket, de amelyeket a hatáskö­rök, a felelősség tisztázásával fent­­ről lefelé — a szakminisztérium­tól a beruházó termelőegységig — ki lehet küszöbölni, a határidő be­tartását meg lehet követelni. Ehhez azonban meg kell szűnnie annak a gyakorlatnak, hogy a hozott hatá­rozatok csak egyesekre, csak adott szintig kötelezőek. Azon felül ma­gasabb gazdasági érdekekre vagy nemzetgazdasági szempontokra hi­vatkozva meg lehet magyarázni minden késedelmet, felelőtlensé­get. Még azt is, hogy a 27 hónap­ra tervezett beruházás átadása előtt nyolc hónappal még nincsenek le­szerződve egyes alapvető berende­zések. A MÁR IDÉZETT ELEMZÉSRE szeptember dereka táján került sor. Akkor azt is elhatározták, hogy most már végérvényesen — éppen ötödszörre — számbaveszik, milyen lehetőségek vannak a hi­ányzó felszerelések beszerzésére (szállítót találni, a szerződést meg­kötni) még az idén. Ez az egyik előfeltétel ahhoz, hogy a megren­delő és építő erőfeszítései eredmé­nyesek legyenek, hogy jövő év jú­niusában az új részleg megkezdje a termelést. Márpedig számít erre a nemzetgazdaság, mert a három régi metanol-részleg már nem tud­ja kielégíteni a mennyiségi igénye­ket, s a termelés gazdaságossága szempontjából sem vehetik fel a versenyt az új részleggel :­ két és félszer teszi olcsóbbá a metilalko­­hol előállítását. Barabás Gizella A JÚNIUSI ÁTADÁS NEM MARADHAT EL... több gospodina-üzletre ÉS A FÉLKÉSZ ÉTELEK NAGYOBB VÁLASZTÉKÁRA VAN SZÜKSÉG AZ ELŐRE ANKÉTJA SZATMÁRON JÓ VOLNA, HA VOLNA.­Szatmáron jelenleg öt Gospodina­­típusú üzlet működik. Ha azt vesz­­szük alapul, hogy két esztendeje mindössze egy ilyen egység­ volt, úgy a fejlődés igen szembetűnő. El­lenben, ha az igényekhez mérjük a jelenlegi helyzetet, akkor az öt, félkész ételeket kínáló bolt kevés­nek bizonyul. A Belkereskedelmi Minisztérium utasítása szerint min­den tízezer lakosra legalább egy Gospodina üzlet kell hogy jusson. Márpedig eszerint Szatmáron leg­­alább kilenc ilyen egységre lenne szükség. Ám egyelőre maradjunk a meg­lévőknél. Lássuk, hogyan­­ véleked­nek róluk a vásárlók, elsősorban a dolgozó nők. Mivel a város üzemei közül a Mondiala konfekciógyár foglalkoztatja a legtöbb nőt, hadd kezdjük az ő véleményükkel. POP ELENA varrónő: — Elég gyakran szoktam Gospodinában vá­sárolni, többnyire a vállalatunkhoz legközelebb lévő 1-es számú bolt­ban. Véleményem szerint jól el van látva félkész és kész ételekkel s a minőségre sem lehet panasz. Én rendszerint főzésre előkészített töltött káposztát és paprikát, rán­tott halat, fasírozottat és ilyesmit szoktam itt vásárolni. Csupán az a baj, hogy az üzlet nagyon­­ picike. Mikor a munkából hazafelé menet elárasztják a mondiálások, megfor­dulni is alig lehet benne. PONGRÁCZ ZSUZSA varrónő: — A hídon túl , a Szamos-negyedben lakom. Ott is működik egy Gospo­dina — igaz, jelenleg átrendezés miatt zárva van —, amit kínál, az jó és elfogadható. Néha a belváros­ban is szoktam vásárolni. Úgy vé­lem, nagyobb választékra lenne szükség. Volt egy idő például, a­­mikor főzésre előkészített, megpu­colt zöldséget és levesnek való húst egybecsomagolva árultak. Mostaná­ban nem kapható ilyesmi, pedig a zöldség tisztítása elég sok időt el­rabol. PÁL ANNA varrónő: — Szatmá­ron alig ismert fogalom az előre­csomagolt zöldség és gyümölcs. Pe­dig sokkal gyorsabb volna a kiszol­gálás is, ha előrecsomagolva, meg­válogatva árulnának mindent, amit csak lehet. De az is jó volna, ha egy-két napi főzéshez elegendő, műanyag-tasakba csomagolt, tisztí­tott zöldséget is árusítanának. KOCSIS GYÖNGYVÉR tanárnő: — A város egyik legújabb negye­dében, a Carpati-negyedben la­kunk, örvendtünk, hogy néhány hónapja nálunk is megnyílt a Gos­podina, de még jobban örvende­nénk, ha az áruválaszték jobban a kereslethez igazodna. Félkész éte­lekből hézagos az ellátás. Ritkán lehet kapni darálthúst, sütésre elő­készített rántanivaló hússzeletet. FELFÖLDI ERNA, tervezőmér­nöknő: — Többnyire a főtéren lévő önkiszolgáló étterem mellett műkö­dő Gospodinába járok. Szerintem ez a legpedánsabb, legtisztább, itt fordítják a legnagyobb hangsúlyt az áru bemutatására. Nagyon ízlé­sesen csinálják. Egy megjegyzésem van: délután gyengébb a válasz­ték, mint délelőtt, a friss cukrász­tészták különösen hamar kifogynak. További vélemények idézése he­lyett csak annyit, hogy tartalmuk­ban többnyire megegyeznek a fen­tiekkel. Érzékenyen felfigyeltek rá a vásárlók, hogy néhány hónapja, a korábbi szokástól eltérően, hiányoz­nak a félkész ételek a nagyobb élel­miszerboltokból. Nem sok túlzással azt lehet mondani, hogy a tavaszi hónapokhoz viszonyítva, jelenleg valósággal a mélypontra jutott a városban a félkész ételek kínálata. „SAJNOS MESSZE VAGYUNK A KÖZPONTTÓL!" Ezek után hallgassuk meg a Gos­­podinák és élelmiszerboltok sze­mélyzetét, ők hogyan látják a prob­lémát, belülről. MIHÁLKA JULIANNA, a főtéri 1-es Gospodina vezetője: — Napon­ta 9—10 ezer lej értéket forgalma­zunk. Nagyon kedvelik az asszo­nyok a félkész töltött paprikánkat, káposztánkat, jó háziasan elké­szítve, a darálthúst, a különböző salátákat, hidegtálakat. Keresik a zöldségezett húst, a főzésre kész székelygulyást, a fölszeletelt-fűsze­­rezett karajt. Mostanában nem ka­punk. Különben igazán semmi pa­nasz sem lehet a vendéglőre, amely ellát bennünket... Nagy baj, hogy kicsi a bolthelyiség, nagy a zsúfolt­ság. SORIAN AURICA, a Fabricii ut­cán lévő 2-es számú Gospodina el­­árusítónője: — Mindent eladunk, amit csak kapunk, mégis gyengén megy a bolt. Elsősorban azért, mert távol esünk a forgalomtól, az üze­mektől, vagy akár egy nagyobb la­kónegyedtől. Itt nemrég egy büfé volt, s jobb híján Gospodinát csi­náltak belőle. A lehető legrosszabb helyen! Naponta mindössze 600—700 lej értékű árut adunk el. BIZLER MAGDOLNA a Carpati­­negyedben lévő Gospodina elárusító­nője: — A vártnál is nagyobb a forgalom, naponta 5—7 ezer lejt forgalmazunk. Csak ne volna ilyen nehézkes az áruellátás! Sajnos, tá­vol vagyunk a központtól s gyakran megkésve jön az áru. S ezért nem a patrónus — a mellettünk lévő Braseria — a hibás. Ma például tíz óra felé jött meg a húskészítmény és fél tizenkettőkor a friss tészta. Sok vevő távozott addig üres kéz­zel. MEDEŽAN VASILE, a főtéri 1-es számú önkiszolgáló élelmiszerbolt vezetője: — Korábban rendszere­sen kaptunk félkész ételeket a ven­déglátóipartól, elsősorban a Miorita vendéglőtől. Egyiknek-másiknak si­kere volt. Megtörtént, hogy rajtunk maradt jelentős mennyiségű áru, ám ez véleményem szerint minde­nekelőtt azzal magyarázható, hogy a vendéglő nem azt küldött, amit a vásárló keresett, hanem amit ép­penséggel készített. VÁLTOZÁST ÍGÉRNEK MÜLLER VILMOSTÓL, a me­gyei kereskedelmi igazgatóság al­igazgatójától kértünk tájékoztatást arról, hogy mit szándékoznak tenni az igények jobb és teljesebb kielé­gítése érdekében. íme, a válasz: — Még ebben az évben két újabb Gospodina egységet nyitunk. Az egyiket a Nagypiac mellett lévő cukrászda és palacsintasütő helyi­ségeiben, úgy, hogy a cukrászda és palacsintasütő is megmaradjon. A másikat pedig a Republicii téren lévő Transilvania étterem szom­szédságában, a jelenlegi illatszer­bolt helyén. Tervünkben szerepel, hogy 1975 végéig Gospodinát kap a Solidaritátis negyed, a Batizi-úti lakótelep és a Szamos negyed szomszédságában épülő új mikro­­rajon. Ami a félkész ételeknek az élelmiszerüzletekben való további árusítását illeti, a kihagyás minde­nekelőtt a bőségesebb nyári felho­zatallal, a gazdagabb vitaminkész­lettel, de nem utolsósorban az üz­letek hiányos hűtőterével magyaráz­ható. Nagy nehézséget okozott a könnyen romló félkész ételek tartó­sítása, s mint mondtam, az igény is jelentősen megcsapnánk Novem­bertől azonban ismét helyreáll a korábbi „menetrend“, vagyis 10—12 nagyobb élelmiszerboltban ismét ár-úsítani fognak a hiányolt ételek­ből. ARMAZITI IRINA, a kereskedel­mi igazgatóság közellátási áruszak­értője kiegészítésként elmondta, hogy december elején új laborató­rium kezdi meg működését a TAPS-nál, amely mindenekelőtt a Gospodina üzleteket hivatott ellát­ni, ugyanakkor intézkednek, hogy a hiányolt zöldség- és húsalapanyagú félkész ételek újra megjelenjenek. RUPPRECHT BÉLA mérnök, a zöldség- és gyümölcsforgalmazó me­­gyei vállalat szatmári egységének vezetője arról tájékoztatott, hogy rövidesen bővíteni fogják az előre csomagolt zöldség választékit Eh­hez jó feltételeket biztosít az egy­­ség új nagyraktára, amelyet a na­pokban kell átadni a használatnak Az ígéretek tehát szének. A be­vásárló dolgozó nők és háziasszo­nyok remélhetőleg rövidesen lemér­hetik a pozitív változást. Sike Lajos 1973. NOVEMBER 1, CSÜTÖRTÖK MAGASABB HOZAMOKÉRT 1974-BEN BESZÉLGETÉS VERESS LÁSZLÓ mérnökkel, a K Kovászna megyei mezőgazdasági igazgatóság vezérigazgatójával — Kovászna megye határait járva mindenütt szántó trakto­rokkal találkozunk. Éppen ezért első kérdésünk is erre­ vonat­kozna. A megye állami mező­­gazdasági vállalatai és mtsz-ei­­ hogyan haladnak az őszi mély­szántással ? — A múlt évi kedvezőtlen idő­járás következtében a mezőgaz­dasági terület nagy részét nem le­hetett kellőképpen megművelni, így az idei termés sem felelt meg a várakozásoknak. Éppen ezért a megye állami mezőgazdasági válla­latai és az mtsz-ek az idén komo­lyabb felkészüléssel és ütemmel láttak hozzá az őszi mélyszántás­hoz, amelyet a termények időbeni betakarítása is elősegített. Össze­sen 44 300 hektár területet kell ezen az őszön felszántani, mely­ből ezidáig mintegy 30 000 hektá­ron végeztünk a szántással. Kétség­kívül megnyugtató az a tény, hogy az elmúlt év hasonló idősza­kához viszonyítva jóval túlhalad­tuk a tavalyi helyzetet. Ezen az őszön a jobb munkaszervezés is se­gített eredményes munkánkban. Me­gyei szinten 1200 hektáros napi ü­­temet szabtunk meg, melyet felosz­tottunk gépállomásokra, részlegek­re, sőt gépészekre és gépekre. A traktorok 60 százaléka szántással foglalkozik. Egyszóval, ha ilyen ütemben haladunk, minden biz­tosíték megvan arra, hogy 10—12 napon belül végzünk a szántással. — A megye mezőgazdaságá­nak egyik sajátossága, hogy túl­súlyban vannak az intenzív tea­­pásnövények, a burgonya és a répa, így igen fontos teendő az őszi istállótrágyázás. Milyen le­hetőségek vannak a talajerő­visszapótlásra ? — Az őszi mélyszántással párhu­zamosan megkezdődött az istálló­trágya kiszállítása is. Idejében meg­történt a növények parcellánkénti elosztása, főleg a kapásnövényekre gondolok, éppen ezért mezőgazda­­sági egységeink eszerint végzik a trágyázást, erre helyeznek nagyobb súlyt. Természetesen vannak fenn­akadások is, nem lehetünk meg­elégedve az istállótrágya kihordá­sával az mtsz-ekben, még akkor sem, ha azt akadályozta a mezőn még kint levő termény betakarítá­sa. Csak részben sikerült bevezet­nünk a trágyázás gépesítését. No­ha a rakodás és a kiszórás eseté­ben beszélhetünk gépesítésről, még­sem tekinthetjük megoldottnak ezt a kérdést. — Mi a helyzet a műtrágyá­val ? — A harmadik és negyedik évne­gyedben a kiutalt mennyiségnek csak egy részét kapta meg a me­gye, az eddigi területeket tehát többnyire műtrágya nélkül kellett megszántanunk. — Az optimális időpontban végzett vetés nagymértékben befolyásolja az őszi búza ter­méshozamát. Ennek az alapve­tő szabálynak az ismeretében a megye mezőgazdasági egységei mennyiben tudtak beleillesz­kedni a vidékre érvényes vetési időszakba? — Talán első eset a megye me­zőgazdaságának történetében, hogy kellő időben és jó körülmények között sikerült befejeznünk ezt a munkát: mezőgazdasági egysé­geink október 5-én végeztek az őszi búza vetésével. Noha a körül­mények az augusztusi és szeptem­beri csapadékhiány következtében elég nehezek voltak, megállapítá­sunk mégis az, hogy a végzett mun­ka minősége jó. Aggasztó azonban az, hogy az utóbbi időben esett 12—15 milliméteres csapadék csirá­ba­­indította az elvetett és addig ki nem kelt magvakat. A jelenlegi hideg idő­k nem a legkedvezőbben befolyásolja a további fejlődést, magasabb hőmérsékletre lenne szükség. Igaz, eddig még nem ta­pasztaltunk kifagyási kárt. — 1974-ben a kapásnövények betakarításában várható-e ja­vulás, ami a kézimunka pótlá­sát, a gépesítést illeti? — Az idei munkamennyiséget véve alapul, tudatában vagyunk annak, hogy a kapásnövények be­takarításánál fokoznunk kell a gé­pesítést, növelnünk kell a rendel­kezésünkre álló répa- és burgonya­szedő kombájnok kihasználását, mely pillanatnyilag a terület 40 százalékára elégséges.­­ Meg kell teremtenünk az agrotechnikai fel­tételeket, ki kell szélesítenünk a vegyszeres gyomirtást ahhoz, hogy a területek mindinkább megfelel­jenek, alkalmasabbak legyenek a gépi betakarításra. Meggyőződé­sem, a megye állami mezőgazda­­sági vállalatai, valamint az mtsz­­ek által elért eddigi jó eredmény biztosíték arra, hogy pártunk fő­titkárának, Nicolae Ceausescu elv­társnak a sloboziai népgyűlésen el­hangzott felhívására kiváló megva­lósításokkal válaszolhassunk, és a megye szántóföldjeinek dolgozói mindent elkövetnek azért, hogy 1974-ben gazdagabb termést érje­nek el. Mátyás Árpád TELEX ft TELEX ft TELEX • A Szovjetunió össz-szövetségi lab­darúgó bajnokságát a jereváni Ararát nyerte 39 ponttal a 30 mérkőzésből. Ugyancsak az Ararát nyerte a Szov­jetunió kupáját is. A bajnokság má­sodik helyezettje a kijevi Dinamo • Az „öregek“ nemzetközi teniszbajnok­ságát (Richmond — Egyesült Államok) a 45 éves Torben Ulrich (Dánia) nyer­te • Prágában az ifjúsági UEFA tor­na keretében: Csehszlovákia — Len­gyelország 0:2 (0:1) • A Bécsben le­zajlott ciklobai világbajnokság ered­ménye: 1. Csehszlovákia, 2. NSZK, 3. Svájc, 4. Ausztria, 5. Belgium, 6. Franciaország • Az idei Davis Kupa döntőjére november 30 — december 2 között kerül sor Clevelandban (Ohio) az Egyesült Államok és az Ausztrá­lia — Csehszlovákia találkozó győz­tese között. A kupa­döntőt eZ alka­­lommal fogják először fedett pályán játszani. Az Ausztrália — Csehszlo­vákia elődöntőre Melbourne-ben ke­rül sor november 16—18 között. Sport­újságírók véleménye szerint Ausztrá­lia az esélyesebb, mert olyan nagy­ságokból áll csapata, mint Rod La­ver, John Newcombe és Ken Rose­­wail . E hét végén Varsóban össze­ül az Európai Atlétikai Szövetség kongresszusa. ECATERINA ARBORE SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJA Hazánk dolgozó népe egy hős asszonyra emlékezik. Egy olyan odaadó harcosra, aki egész életét a dolgozó nép ügyének, a munkásosz­tály felszabadításának szentelte. Mindig és mindenütt lelkiismerete­sen szolgálta a pártot, dolgozott — ahogyan ő mondta — „a romániai munkások és parasztok hasznára“. Száz éve született Ecaterina Arbore. Forradalmár családban nevelke­dett, olyan környezetben nőtt fel, ahol a szocialisták, forradalmárok naponta találkoztak és megvitatták a munkásosztály ügyéért folyó harc időszerű kérdéseit. Apja, Zamfir Ar­­bore-Ralli — az I. Internacionálé tagja volt — gondosan egyengette legnagyobbik lányának útját a for­radalmi mozgalom felé. Ez az út még a középiskolában kezdődött. Majd az egyetemi évei alatt Ecate­rina Arbore teljes lendülettel be­kapcsolódott a szocialista mozgalom­ba, a marxista eszmék terjesztésé­nek munkájába. Élénk tevékenysé­get fejtett ki a bukaresti orvostu­dományi diákkörben. A forradalmi harcos Ecaterina Arbore a munkás­­osztály első politikai pártjának, a Romániai Munkások Szociáldemok­rata Pártjának 1893-ban­­történt megalakulása után formálódott ki. E párt munkájában a diák, majd az orvos Ecaterina Arbore teljes odaadással vett részt. Orvosi hiva­tása lehetővé tette, hogy az ország különböző vidékein megismerje a dolgozó nép helyzetét, a szegény­séget, a burzsoá­ földesúri kormány­zat korrupcióját, a néptömegek és a felső tízezer életmódja és anyagi helyzete közötti mély szakadékot, a dolgozó nép vágyait. Ennek ismere­tében még határozottabban kötelez­te el magát a forradalmi mozgalom mellett. Mint kiváló szónok, szám­talan gyűlésen, konferencián vett részt. Előadásokat tartott a szocia­lista körökben. Ezenkívül élénk pub­licisztikai tevékenységet fejtett ki a munkássajtó hasábjain. Cikkei és tanulmányai a századforduló hazai valóságát taglalták, a marxista esz­méket népszerűsítették. Odaadóan küzdött a munkásosztály politikai pártjának újjászervezéséért. 1910- ben küldöttként részt vett a Szo­ciáldemokrata Párt kongresszusán, 1912-től 1918-ig részt vett e párt Végrehajtó Bizottságában. Tevékeny szervező munkát fejtett ki; ott volt a párt minden nagyszabású akció­jának szervezésében mind Buka­restben, mind a vidéki városokban. Különleges szerepet töltött be a nők emancipációjáért és politikai jogai­ért vívott harcban. Élő szóval és tollal küzdött e jogok biztosításáért. Nem rettent meg a terrortól, az üldöztetéstől sem. Több esetben le­tartóztatták, száműzték, de soha­sem tagadta meg nemes eszméit — mint ahogy írta — „a kommunista elveket, amelyek egész életemen át vezéreltek“. Mindig és mindenütt a munkásosztály ügyét és a pártot szolgálta. Az 1918. december 13-i nagy mun­kástüntetés után, miután a burzsoá­­földesúri hatóságok üldöző hadjá­ratot indítottak a munkásosztály ve­zetői ellen, Ecaterina Arbore a Szovjetunióba ment, de szoros kap­csolatot tartott fenn a romániai munkásmozgalommal. 1922-ben a Román Kommunista Párt II. kong­resszusának határozata alapján be­választották a női propaganda ko­­misszióba. Majd két év múlva visz­­szatért az országba. Ám az uralkodó osztályok 1924-ben újabb terrorhad­járatot indítottak a munkásmozga­lom ellen és illegalitásba kénysze­rítették a kommunista pártot. Eca­terina Arborét száműzték az ország­ból. A moszkvai egyetemen dolgozott, marxista-leninista műveket fordí­tott le román nyelvre, részt vett a romániai munkásmozgalom történe­tét feldolgozó munkák elkészítésé­ben. Ott volt a Román Kommunista Párt V. kongresszusán. Ecaterina Arbore nem láthatta meg a felszabadult Romániát, azt az országot, amelynek népéért küz­dött, és amelybe élete utolsó évei­ben olyannyira vágyott. 1937 decem­berében halt meg. Ma, születésének századik évfor­dulóján, munkásosztályunk, egész dolgozó népünk kegyelettel adózik a hős forradalmár harcos, Ecaterina Arbore emléke előtt. Szatmári László ­ MAGAS KITÜNTETÉSEK ÜNNEPÉLYES ÁTNYÚJTÁSA Ünnepélyes külsőségek között az Államtanács Palotájában a Munka­­érdemrend I. fokozatát adományoz­ták a fővárosi Metaloglobus válla­latnak a könnyűipar fejlődéséhez való hozzájárulásáért, szorgos mun­kaközösségének a szocializmus épí­tése művéhez való­­hozzájárulásáért, a vállalat megszakítás nélküli 50 éves tevékenysége alkalmából. Ugyanebből az alkalomból a munkájukban elért kiváló sikerei­kért a Munkaérdemrend II. foko­zatával tüntették ki Maria S. Sur­­leanu munkásnőt, a vállalati szak­­szervezeti bizottság elnökét és ugyanakkor 149 munkásnak, mér­nöknek, technikusnak, mesternek és tisztviselőnek különböző érdemren­deket és érdemérmeket adományoz­tak. A magas kitüntetéseket Miron Constantinescu elvtárs, az Állam­tanács alelnöke nyújtotta át. A kitüntetésnél jelen voltak a következő elvtársak: Gheorghe Cioara, Constantin Statescu, az Ál­lamtanács titkára, Nicolae Enea a könnyűipari miniszter első helyet­tese. A Román Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának, az Államta­nácsnak és a Minisztertanácsnak, személyesen Nicolae Ceausescu elv­társnak a nevében, Miron Constan­tinescu elvtárs melegen gratulált a kitüntetetteknek, újabb sikereket kívánt az anyagi javak termelésé­nek növeléséhez, a lakosság igé­nyeinek minél jobb kielégítése ér­dekében. A kitüntetettek nevében Mihai Stefan, a Metaloglobus igazgatója mondott meleg köszönetet. Románia Szocialista Köztársaság Államtanácsánál ünnepélyes kere­tek között a Munkaérdemrend I. fokozatával tüntették ki a Metal­­importexport külkereskedelmi vál­lalatot, 25 évi fennállása alkalmá­ból, azért a rendkívüli hozzájárulá­sáért, amellyel a külkereskedelmi tevékenység fejlesztését elősegítette és az egység munkaközösségének aktív részvételéért a szocializmus építésében. Ugyanabból az alkalomból a munkában szerzett kiváló érdeme­kért a Munkaérdemrend I. fokoza­tát adományozták Vasile M. Negres­­cu elvtársnak, a vállalat igazgató­jának, a Munkaérdemrend II. foko­zatát Gheorghe Mihaila elvtársnak, a vállalat aligazgatójának és Emil Vintila vezető mérnök elvtársnak. Úgyszintén érdemrendekkel és ér­demérmekkel tüntették ki a válla­lat 37 dolgozóját. A kitüntetéseket Miron Constan­tinescu elvtárs, az Államtanács al­elnöke nyújtotta át. Az ünnepségen részt vettek a kö­vetkező elvtársak: Gheorghe Cioara, Ion Patan, Constantin Statescu, az Államtanács titkára, Nicolae Agachi fémipari miniszter, Miron Constantinescu elvtárs, Ro­mánia Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsa, személyesen Nicolae Ceausescu elvtárs nevében gratu­lált a kitüntetett személyeknek és újabb sikereket kívánt nekik a fém­ipar fejlesztésében rájuk háruló jelentős feladatok teljesítésében. A Metalimportexport vállalat igazgatója melegen megköszönte a magas kitüntetéseket és kifejezte a hála érzését a párt és az állam vezetősége, Nicolae Ceausescu elv­­társ iránt. KÖZÉLETI HÍREK TAVIRAT Nicolae Ceausescu elvtárs, a Ro­mán Kommunista Párt főtitkára táviratban üdvözölte a 75. szüle­tésnapját ünneplő Max Reimann elvtársat, a Német Kommunista Párt díszelnökét. Ilie Verdej, Románia Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának el­ső alelnöke fogadta Jean de Lip­­kowskit, a francia külügyminiszté­rium államtitkárát. A sorra került megbeszélésen a felek megvizsgál­ták a román—francia kapcsolatok alakulását és e kapcsolatok sokol­dalú bővítésének lehetőségeit. A francia vendég elutazott a fő­városból. Limába utazott Ion Iliescu elv­társ, az RKP KB Végrehajtó Bizott­ságának póttagja, hogy a Román Kommunista Párt képviselőjeként részt vegyen a Perui Kommunista Párt VI. kongresszusán. A Minisztertanács székházában befejeződtek a megbeszélések Ion Patan, a Minisztertanács alelnöke és Peter Walker, Nagy-Britannia ke­reskedelem- és iparügyi államtitká­ra között. A brit vendég gazdasági kormányküldöttség élén tartózkodik országunkban. ★ George Macovescu külügyminisz­ter fogadta a Nagy-Britannia-i gazdasági kormányküldöttséget, a­­mely élén Peter Walkerrel kereske­delmi és iparügyi államtitkárral, lá­togatást tesz országunkban. A felek megvizsgálták a román—angol kap­csolatok alakulását és számos más nemzetközi kérdést. Mail Köztársaság gazdasági kor­mányküldöttsége, élen Asszim Dia­­wara kereskedelemügyi miniszterrel, megbeszélést folytatott Constantin Babaláu villamosenergia-ipari mi­niszterrel, Tudor Avram helyettes könnyűipari miniszterrel és Gheor­ghe Pacosteval, a bánya-, kőolaj­ipari és geológiai miniszter helyet­tesével a két ország együttműködé­si és kooperációs lehetőségeiről. A küldöttség a Külkereskedelmi Mi­nisztérium meghívására látogatott el hazánkba. Hazaérkezett Moszkvából az RKP aktivista küldöttsége, amely Virgil Cazacu elvtársának, az RKP KB tag­jának, a nevelés- és oktatásügyi mi­niszter első helyettesének vezetésé­vel az SZKP KB meghívására ta­­pasztalatcsere-látogatást tett a Szovjetunióban. A Nagy Októberi Szocialista For­radalom 56. évfordulója alkalmá­ból, V. I. Drozgyenko, a Szovjetunió bukaresti nagykövete dokumentum­­film-bemutatót rendezett. Részt vettek a Külügyminiszté­rium, a Szocialista Művelődési és Nevelési Tanács képviselői, tudo­mányos, művészeti és kulturális dolgozók, újságírók. Jelen voltak Bukarestben akkreditált diplomá­ciai képviseletek vezetői. George Macovescu külügyminisz­ter kihallgatáson fogadta a megbí­zólevelét rövidesen bemutató Ma­­madu Traoret, Mali Köztársaság bu­karesti rendkívüli és meghatalma­zott nagykövetét. A Romániai Szakszervezetek Ál­talános Szövetsége Központi Taná­csának meghívására tanulmányi lá­­togatásra a fővárosba érkezett a Mair Köztársaságbeli Dolgozók Or­szágos Szövetségének (UNTZA) kül­döttsége, ében Mn­ndu Mbwabwa­­val, az UNTZA főtitkár-helyettesé­vel, népbiztossal. A Grádistea (Vilcea megye) 5. számú választó­kerületben honpol­gári gyűlést tartottak, amelynek keretében a Szocialista Egység­front jelöltet állított a Nagy Nem­zetgyűlésben megüresedett képvi­selői mandátum betöltésére. Victor Cretu, a Vilcea megyei SZEF bizottságának titkára Gheor­ghe Stoica elvtársnak, az RKP Rimnicu Vilcea municípiumi bizott­sága első titkárának, a municipiu­­mi néptanács végrehajtó bizottsága elnökének jelölését javasolta. A választókerülethez tartozó 11 köz­ség képviselői egyhangúlag jóvá­hagyták a javaslatot. Bukarestbe érkezett Curt Leljon, Svédország új rendkívüli és megha­talmazott nagykövete Románia Szo­cialista Köztársaságban.

Next