Előre, 1973. november (27. évfolyam, 8081-8106. szám)

1973-11-01 / 8081. szám

1973. NOVEMBER 1. CSÜTÖRTÖK ELŐRE 3. oldal NICOl A C Cl A USISCU ll VT Ars bcszídc a Kolozs megyei pártszervezet aktívájának gyűlésén (Folytatás az 1. oldalról) mezik és megfelelő intézkedések történnek a hiányosságok gyors fel­számolására, a növényi és állati mezőgazdasági termelés növelésére. Ennek érdekében a megyei párt­­bizottság az oktatási és kutatási in­tézetekkel együtt dolgozzon ki konkrét munkaprogramot és össze­fogva a parasztságot, az összes me­zőgazdasági dolgozókat, biztosítsa, hogy két-három éven belül gyöke­resen megváltozzék a helyzet a m­e­gye mezőgazdaságában. Vannak még tennivalók az okta­tás terén is, összességében persze meg lehetünk elégedve az oktatási és a kutatómunka módjával. De, bár Kolozsváron politechnika, me­zőgazdasági főiskola és néhány tu­dományos kutatóintézet működik, továbbra is hiányosságok vannak az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt. Következésképpen hiá­nyosságok mutatkoznak az oktatás, a tudományos kutatás és gyakorlat, a termelés összekapcsolásában, to­vábbá a gazdasági és társadalmi te­vékenységet irányítani hivatott ká­derek felkészítésében. A káderképzéshez az szükséges, hogy a diákság a tanulmányi évek során elsajátítsa az iparban, a me­zőgazdaságban, a többi tevékenysé­gi területen folyó munka konkrét problémáit. Széles körű általános tu­dományos felkészültségű, de ugyan­akkor az ismereteket gyakorlatilag, a termelőegységekben, az összes te­vékenységi területeken alkalmazni tudó emberekre van szükségünk. (Élénk taps.) Ennek érdekében megfelelőképpen fel kell készíte­nünk a kádereket a felsőoktatásban, oktatásunk minden fokán. Tekintettel társadalmunk gyors fejlődési ütemére, többet kell fog­lalkoznunk a munkások szakképzé­sével. Országszerte évente több mint 200 000 dolgozó helyezkedik el a termelésben. Gondoskodni kell ar­ról, hogy valamennyien elsajátítsák a szükséges ismereteket és kezelni tudják az ipar és mezőgazdaság rendelkezésére álló korszerű techni­kai eszközöket. Véleményem szerint következetesebben végre kell hajta­ni a Központi Bizottság határoza­tait, az ország törvényeit a káderek felkészítéséről, átképzéséről, illetve továbbképzéséről, az­ összes tevé­kenységi területeken működő dol­gozók ismereteinek szüntelen fel­­frissítéséről. Társadalmunk haladá­sa, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építési programjának a megvalósítása a káderektől, az em­berektől függ! Az ember minden megvalósításunk fő tényezője, kö­vetkezésképpen elsősorban­­az em­ber felkészítéséről kell gondoskod­nunk, kádereket kell képeznünk minden tevékenységi terület számá­ra. Ha ezt a kérdést megfelelőkép­­pen megoldjuk, biztosra vehetjük minden tervünk példás megvalósu­lását! (Hatalmas taps.) Ismerem Kolozsvárt, tudom, hogy megvan­nak a szükséges erői feladatai sike­res teljesítéséhez. Meggyőződésem szerint minden szükséges intézke­dést megtesznek ilyen irányú nagy kötelességük teljesítéséért. Mint tudják, a párt és a kormány gondoskodik a néptömegek anyagi és szellemi életszínvonalának szün­telen emeléséről. Elmondhatjuk, hogy a X. kongresszuson ezen a téren kijelölt feladatokat is meg­valósítjuk, sőt túlteljesítjük. Min­den feltételünk megvan ahhoz, hogy az ötéves terv határidő előtti tel­jesítésével biztosítsuk a reálbér na­gyobb arányú növekedését, a széles néptömegek életszínvonalának hang­­súlyozottabb emelkedését Számotte­vő erőfeszítéseket teszünk lakások, kórházak építéséért, az orvosi ellá­tás javításáért, az oktatási és kul­turális intézmények, kereskedelmi létesítmények fejlesztéséért. Elhatá­rozásunk mindent megtenni, hogy példásan megvalósuljon a X. kon­gresszuson kijelölt program, valóra váljanak az Országos Konferencia által e tekintetben elhatározott fel­adatok ! Bizonyos lemaradások mutatkoz­nak, főként egyes szociális-kulturá­lis létesítmények építése terén; meg kell tenni a szükséges intézkedése­ket a párt által kijelölt program maradéktalan megvalósításáért. Egy pillanatra sem szabad megfeledkez­ni arról, hogy a megyei bizottság­nak, a pártaktívának, a pártszerve­zeteknek, a néptanácsoknak felada­ta állandóan foglalkozni az összes dolgozók munka- és életkörülmé­nyeivel. Ez a pártmunka egyik köz­ponti feladata, a párt és az állam egyik lényeges teendője. Magának a szocializmusnak a lényege mind civilizáltabb anyagi és szellemi élet­­körülményeket biztosítani a nép­nek, lehetővé tenni, hogy a szocia­lista társadalom embere minden szempontból magasabb rendű éle­tet éljen. (Taps, ütemesen visszhang­zik: Ceaușescu—RKP!) Kedves elvtársak! Egyik állandó gondunk a gazda­sági-társadalmi tevékenység vezeté­sének tökéletesítése, a párt vezető szerepének növelése minden terü­leten. Több intézkedést tettünk eb­ben az irányban. Sok kollektív szervet hoztunk létre, kezdve a vál­lalatokkal és intézményekkel egész fentig, a kormányig, a Nagy Nem­zetgyűlésig, a párt Központi Bizott­ságáig. Elmondhatjuk, hogy a szer­vek elég széles körű rendszerét hoztuk létre, s ezeken keresztül a dolgozók részt vehetnek társadal­munk legfontosabb kérdéseinek megvitatásában, az intézkedések el­fogadásában, a párt és az állam általános politikájának valóra vál­tásában. Most arra van szükség, hogy ezeket a szerveket minél élet­képesebbekké, aktívabbakká te­gyük, úgyhogy a széles néptömegek valóban közvetlenül részt vehesse­nek az egész­ gazdasági-társad­almi tevékenység vezetésében. A sokol­dalúan fejlett szocialista társada­lom megteremtésére vonatkozó X. kongresszusi program valóra váltá­sa az egész népnek az ország veze­tésében való széles körű részvételé­től függ és ugyanakkor megköveteli ezt a részvételt. A szocializmus csakis a nép egyöntetű részvételé­vel építhető fel! Csak úgy teljesít­hetjük példásan mindazt, amit ma­gunk elé tűztünk, ha biztosítjuk a kollektív vezető szervek életképes­ségét, azt,­ hogy a néptömegek min­den tevékenységi területen hallat­hassák szavukat! Végső soron ez a szocialista demokrácia lényege — a sokoldalúan fejlett szocialista tár­sadalomnak, a. komnWhWPn& .felé váló szilárd haladásnak egyik alap­feltétele. (Erős taps.) Minthogy városukban és megyé­jükben román, magyar és más nemzetiségű dolgozók élnek, szeret­nék néhány szót mondani a nem­zeti kérdésről, amiről egyébként már nemegyszer beszéltem Kolozsváron. Amit eddig mondtam az összes dol­gozókra, egész népünkre vonatko­zik. Az ipari, mezőgazdasági, tudo­mányos és oktatási feladatok telje­sítése egyaránt kell hogy foglal­koztassa­­a román, a magyar, a né­met és a más nemzetiségű dolgozó­kat. Országunk minden eredménye, Románia egész gazdasági-társadal­mi fejlődése egyenlő munka-, élet- és tanulási feltételeket biztosít az összes állampolgároknak, tekintet nélkül nemzetiségükre. (Hatalmas taps.) Ha a sikerek az összes dol­gozók tevékenységének az eredmé­nyei, úgy az iparban, a mező­­gazdaságban, az oktatásban és a tudomány terén mutatkozó hiányos­ságok is nemzetiségi különbség nél­kül az összes dolgozók rovására ír­hatók. Következésképpen a nemzeti kérdés elsősorban úgy tevődik fel, össze kell fogniuk az összes dolgo­zóknak, nemzetiségüktől függetlenül a X. kongresszuson és az Országos Konferencián kijelölt program si­keres teljesítéséért, hogy — az önök esetében — Kolozs megye egyre in­kább hozzájáruljon az egész társa­dalom fejlődéséhez. (Hatalmas taps.) Továbbra is biztosítanunk kell a feltételeket az anyanyelvű oktatás, megfelelő kulturális tevékenység számára. De vegyük tekintetbe, hogy az összes felkészítendő káde­reknek a lehető legjobban kell dol­gozniuk a gyárban, a mezőgazda­ságban, ott, ahol a társadalom álta­lános érdekei megkívánják. Végső fokon a termelésben a döntő ténye­ző az, hogy az ember mennyire ura a legfejlettebb technikának, tud­ja-e a legnagyobb teljesítménnyel kezelni a rendelkezésünkre álló kor­szerű berendezéseket. A technika szempontjából közömbös, hogy ki milyen nyelvet beszél, de nem kö­zömbös az, hogy mennyire felké­szült, mennyire szakavatott valaki mint munkás, mint mérnök, mint tudományos kutató. Minden fiatal, hazánk minden állampolgára, füg­getlenül attól, hogy milyen nyelven tanul, igyekezzék minél magasabb képzettségre szert tenni, minél ha­tékonyabban hozzájárulni a szocia­lista vagyon gyarapításához, a haza haladásához és jólétéhez. Biztosítva a további feltételeket az anyanyel­vű oktatáshoz, a fő figyelmet for­dítsuk az oktatás tartalmára, tudo­mányos színvonalának emelésére, hazánk új rendszere építőinek ala­pos felkészítésére, függetlenül nem­zetiségüktől. Csakis ezen az alapon és szoros egységben a párt vezeté­se alatt valósíthatjuk meg a sok­oldalúan fejlett szocialista társada­lom felépítésének programját, vihet­jük diadalra a kommunizmus ügyét Romániában! (Hatalmas, hosszas taps.) A legjobb körülményeket te­remtve ahhoz, hogy a dolgozók, nemzetiségre való tekintet nélkül, egyre nagyobb mértékben hozzájá­rulhassanak a nagy műhöz, ame­lyet építünk, valójában a párt iránti, a szocializmus ügye iránti kötelességünket teljesítjük. (Erős, hosszan tartó taps.) Így biztosítani fogjuk Románia egyre szilárdabb haladását a gazda­sági-társadalmi fejlődés útján, a gazdaságilag fejlett országoktól bennünket elválasztó különbség gyors felszámolása útján, biztosíta­ni fogjuk, hogy népünk egyre civi­lizáltabb életkörülmények közt él­hessen. Ez a központi kérdés kell hogy foglalkoztassa állandóan a megyei szervezetet, a pártaktívát, az összes dolgozókat. (Erős taps.) Kedves elvtársak! Nagyobb gondot kell fordítani a fegyelem erősítésére minden mun­katerületen, a munka i­ártti felelős­ség növelésére , a legalsó gazda­sági-társadalmi vállalattól vagy egységtől egészen a megyei bizott­ságig és még tovább, a kormányig, a párt Központi Bizottságáig. Bizto­sítanunk kell, hogy mind jobban működjön egész társadalmi gépeze­tünk, a szervek egész komplexuma. Munkahelyén mindenkinek a leg­magasabb szinten kell teljesítenie feladatát és ellátni a rábízott fele­lősséget. Ez döntő feltétele a ha­zánk sokoldalú felvirágzását célzó program megvalósításának! Növelni kell a pártszervezetek szerepét a vállalatokban­. E szerve­zeteknek nagyobb gondot kell for­dítaniuk a gazdasági és műszaki kérdésekre, a dolgozók munka- és életproblémáira, a kulturális-nevelő munkára. A pártszervezetek csakis így teljesíthetik megfelelően szere­püket és a rájuk háruló feladat­kört. Nem egyszer mondtam, hogy a párt vezető szerepének növelése nem elvont kérdés, hanem konkrét feladat, amely megköveteli minden kommunistától, minden pártszerve­zettől, hogy a gyakorlatban lássa el szerepét, az összes dolgozók erő­feszítéseinek egyetlen irányba való összpontosítását. Pártunk, a párt szervezetei csakis ilyen körülmé­nyek között teljesíthetik sikerrel a társadalom vezető politikai erejének szerepét. Szép eredményeket értünk el, de még sok a tennivaló ebben az irány­ban. Hangsúlyozni kívánom, hogy a pártszervezeteknek többet kell fog­lalkozniuk a dolgozók mindennapi életével kapcsolatos problémákkal. Célszerű elsősorban a termelésre fi­gyelni, de termelni emberek termel­nek, s legelőször is az emberekkel kell foglalkoznunk, szükségleteik ki­elégítésével, képzésükkel és neve­lésükkel. Csakis így oldhatjuk meg megfelelőképpen a szocialista építés problémáit! Remélem, hogy az elv­társak megértik: a kérdést azért ve­tem fel, hogy megfelelő lépések tör­ténjenek az összes pártszervezetek tevékenysége szerepének növelése érdekében. Mint már mondottam, alapos o­­kunk van a megelégedésre, büszkék lehetünk eredményeinkre. A kom­munistáknak azonban nem szabad az önelégültség lejtőjére kerülniük, nem szabad megfeledkezniük a to­vábbi teendőkről. Felhívom tehát a pártaktíva figyelmét, elemezze na­gyobb fokú kritikai és egyben ön­kritikai szellemben a Kolozs me­gyében kibontakozó gazdasági-tár­sadalmi tevékenység problémáit. Az eredményekkel kapcsolatos megelé­gedés és büszkeség önigényességre, és nem önelégültségre kötelez! Fo­kozzuk az igényességet, a bírálati és önbírálati szellemet, a kombattivi­­tást minden tevékenységi területen. Ha leszűrik a megfelelő következte­téseket, ha intézkednek a munka tö­kéletesítéséről minden területen — és remélem, ez meg fog történni —, biztosra vehetjük, hogy a kolozs­vári pártszervezet, a megyei bizott­ság aktívája a következő időszak­ban az eddigieknél még nagyobb si­kereket mutat fel. Jobban meg kell szervezni a mun­kát, kezdve a párt- és állami hatá­rozatok, az ország törvényei pontos végrehajtásának biztosításával. Igen fontosak de nem elegendők a jó ha­tározatok, a jó törvények; a döntő a megvalósításukat szolgáló munka! E határozatok és törvények csakis megvalósítva nyomnak a latban. Több figyelmet kell fordítanunk a káderek, az emberek megfelelő el­osztására a tevékenység döntő szek­toraiban. Nem szabad lemaradásra ítélni egyetlen területet sem, gon­doskodni kell egész társadalmunk egyenletes haladásáról. Úgyszintén fokozni kell a határozatok teljesíté­sének ellenőrzését. A kolozsvári pártszervezet munkájában, vélemé­nyem szerint, egyebek között az el­lenőrzés megszervezése terén is szá­mos hiányosság mutatkozott. Hiá­nyosságok voltak abban a tekintet­ben is, hogy milyen gyakorlati se­gítséget adtak a különböző kérdések megoldásához, milyen konkrét intéz­kedéseket tettek a különböző ne­hézségek leküzdéséért. Társadalmunk állandó fejlesztése megköveteli a pártszervek és -szer­vezetek, az állami szervek, a néptanácsok, a vállalatvezetőségek, a dolgozók tanácsai és bizottságai, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti vezető tanácsok, az összes kollektív vezető szervek tevékenységének szüntelen tökéletesítését. A párt Központi Bizottsága által kijelölt feladatok sikeres teljesítése szem­pontjából mindezeknek a szervek­nek a jó működése és munkájuk színvonalának az emelése döntő kérdés. Úgyszintén nagyobb figyelmet kell fordítanunk a nevelőmunkára, kezd­ve a párttagok politikai-ideológiai színvonalának emelésével. Társa­dalomfejlődésünk egyre összetettebb problémái széles körű ismereteket feltételeznek mind ideológiai-politi­kai téren a társadalmi tevékenység minden körülmények közötti helyes orientálása érdekében, mind a szak­mai és az általános műveltségi is­meretek terén. Kolozsvár rendkívüli erőkkel rendelkezik e téren, ezeket jobban fel kell használni a politikai és ideológiai színvonal emelését, a dolgozók általános ismeretkörének bővítését célzó tevékenység fokozá­sa érdekében. Úgyszintén a jelenlegi szakasz kö­vetelményeinek színvonalára kell e­­melni a néptömegek, főleg a fiatal­ság szocialista tudatának kialakítá­sáért végzett munkát. Nagyobb súlyt kell helyeznünk az emberek tuda­tában jelentkező maradi megnyil­vánulások visszaverésére, beleértve az egyes, akár ilyen, akár olyan, akár egyik részről, akár másik rész­ről történő nacionalista megnyilvá­nulásokat is. A dolgozókat a szocia­lista hazafiság szellemében, annak az elhatározásnak a szellemében kell nevelni, hogy valóra váltják a Román Kommunista Pártnak a szo­cialista Románia fejlesztését szol­gáló politikáját, mindent megtesz­nek azért, hogy a szocialista hazát az anyagi és szellemi civilizáció mind magasabb csúcsaira emeljék. A széles néptömegeket, az ifjúságot neveljük ugyanakkor a proletár in­ternacionalizmus szellemében, a szo­cializmust építő népekkel, a függet­len gazdasági-társadalmi fejlődésért dolgozó népekkel, a társadalmi és nemzeti igazságért, a szabadságért és függetlenségért, a békéért és nemzetközi együttműködésért síkra­­szálló összes haladó, antiimperialis­­ta erőkkel való szolidaritás szelle­mében. (Erős taps.) Véleményem szerint az említett néhány problémával kell elsősorban foglalkoznia a Kolozs megyei párt­­szervezetnek. Jól ismerem a több mint 80 000 tagot számláló és pár­tunk megbízható osztagát képező Kolozs megyei pártszervezetet. Jól ismerem a megyei pártaktívát. Kö­rülnézve a teremben, tisztában va­gyok vele, milyen óriási szervezési és politikai kapacitással rendelke­zik a Kolozs megyei bizottság, pe­dig itt csak a pártaktívának egy része van jelen, hiszen az felöleli a városi, vállalati, községi bizottságok aktíváját is, ezer és ezer olyan nagyszerű kádert foglal magában, aki töretlenül megvalósítja a párt politikáját, a Központi Bizottság által kijelölt feladatokat. Tudom továbbá, hogy az aktíva köré fel­zárkóznak más kommunisták és pártonkívüliek, akik határozottan munkálkodnak a pártpolitika meg­valósításán. Véleményem szerint tehát a Kolozs megyei pártszerve­zet, a pártszervezet aktívája óriási erő és sikerrel teljesítheti nagy feladatait. (Hatalmas taps.) Meggyőződésem, hogy a megyei pártbizottság — amely szavazás folytán elnyerte a kommunisták bizalmát és a választás eredményét a megerősítő Központi Bizottság..J bi­­zalmát — rendelkezik a szükséges erőkkel a példás kötelességteljesí­téshez. A választások óta bizonyos változások történtek a megyei bi­zottság összetételében, amely vál­tozásokat a Központi Bizottság szükségesnek tartott. Úgy hiszem, hogy a Kolozs megyei pártbizottság jelenlegi összetételében, az egész pártaktívával együtt teljesítheti a Kolozs megyei gazdasági-társadal­mi élet vezetésében rá háruló fele­lősségteljes teendőket­ (Hatalmas taps.) íme, ezekre a kérdésekre akartam kitérni a megyei pártszervezet, pártaktíva, pártbizottság tevékeny­sége kapcsán, de ezek a kérdések egyformán vonatkoznak az összes Kolozs megyei dolgozókra. Szeretnék hangot adni meggyőző­désemnek, a Központi Bizottság meggyőződésének, hogy az eredmé­nyekből és a hiányosságokból egy­aránt levonják az összes szükséges következtetéseket, határozottan e­­melni fogják a pártszervezet, az összes dolgozók általános tevékeny­ségének színvonalát, növelve Ko­lozsvár hozzájárulását társadalmunk haladásához, az ötéves terv határ­idő előtti teljesítéséhez, a szocialis­ta Románia egyre magasabb csú­csokra emeléséhez! (Hatalmas, hosz­szas taps: ütemesen visszhangzik: Ceaușescu—RKP!) Kedves elvtársak! Minthogy ismerik pártunk és ál­lamunk nemzetközi törekvéseit, csak röviden utalok néhány időszerű külpolitikai kérdésre. Kitartóan abból indulunk ki, hogy az országunkban épülő szocia­lizmus támasztotta feladatok és a nemzetközi feladatok között szoros, dialektikus egység áll fenn. A szo­cialista építés haladásának biztosí­tásáról gondoskodva, mi, egyszer­smind, eredményeinkkel jelentő­sen hozzájárulunk a szocializmus, a haladás, a béke és az egész vi­lágra kiterjedő együttműködés ügyé­hez. Ebben a szellemben országunk pártja és kormánya intenzív nem­zetközi tevékenységet fejtett és fejt ki, attól a szándéktól vezérel­ve, hogy cselekvően hozzájárul­junk a szocialista országok, a füg­getlen gazdasági-társadalmi fejlő­désért küzdő országok szolidaritásá­nak és egységének erősödéséhez, hogy széles körűen kibontakoztas­suk az együttműködést a világ ösz­­szes országaival, a fejlett kapitalis­ta országokkal is, a békés egymás mellett élés elvei alapján, hogy ak­tívan részt vegyünk a nemzetközi munkamegosztásban. Ezek pártunk és államunk nemzetközi tevékeny­ségének központi célkitűzései. Kitartóan küzdünk azért, hogy a nemzetközi életben előmozdítsuk az államok teljes jogegyenlőségét, a nemzeti függetlenség és szuvereni­tás tiszteletben tartását, a bel­­ügyekbe való be nem avatkozást és a kölcsönös előnyök elvét. A leg­nagyobb határozottsággal állást fog­lalunk az erőpolitika, az erőszakkal való fenyegetés politikája ellen, annak a jognak a tiszteletben tar­tasa mellett, hogy minden nép sza­badon fejlődhessen, törekvéseinek megfelelően, minden külső beavat­kozástól mentesen rendezhesse be életét. Mint tudják, az utóbbi években egész sor siker született a nemzet­közi élet új, enyhülési folyamatá­nak előmozdításában. Megkezdő­dött az európai biztonsági értekez­let, s ehhez Románia aktívan hoz­zájárult és hozzájárul. Elhatározott szándékunk a jövőben is mindent megtenni az értekezlet sikeres foly­tatásáért és befejezéséért, az euró­pai nemzetek új, sokoldalú együtt­működésének megalapozásáért, a kontinens tartós békéjének megte­remtéséért, ami nemcsak Európa, „hanem, az egyig, emberiség életévei­ “is*“ történelmi történet lesz. §«•£» «. Aktívan támogatjuk a nemzeti felszabadító mozgalmakat, hozzájá­rulunk a harchoz a kolonializmus és a neokolonializmus felszámolásáért, a más népek feletti uralom és el­nyomás minden formájának felszá­molásáért, valamennyi nemzet sza­bad, önálló fejlődéséhez való jogá­nak tiszteletben tartásáért. (Hatal­mas taps.) Nagy aggodalommal vettük hírül a közép-keleti hadműveletek újra­­felvételét. Az ez alkalommal adott nyilatkozatokban leszögeztük a ro­mán kormány, a román nép állás­pontját. Véleményünk szerint a tűz­­szüneti határozatok rendkívül fon­tos lépést jelentenek, de mindent meg kell tenni e határozatok betar­tásáért, hogy a tűzszünet ne legyen csupán átmeneti jellegű. A román kormány nyilatkozatában éppen ezért hangsúlyoztuk, hogy konkrét intézkedéseket kell foganatosítani az összetűzések elkerüléséért. Vélemé­nyünk szerint az összes népeknek, de főként az európai népeknek kö­telességük előmozdítani a közép-ke­leti konfliktus mielőbbi rendezését a Biztonsági Tanács 1967-es határoza­tának teljesítése útján, előmozdítani az övezet tartós békéjének megte­remtését. Arra gondolunk, hogy vissza kell vonni az izraeli csapato­kat az 1967-es háború nyomán meg­szállt arab területekről, hogy olyan megállapodásokra kell jutni, ame­lyek biztosítják és szavatolják az összes közép-keleti államok, közöt­tük Izrael területi épségét és szuve­renitását. Úgyszintén a tartós kö­zép-keleti béke érdekében szüksé­gesnek tartjuk, hogy megfelelő, meg­oldások nyomán a Palesztinai lakos­ság jogos törekvései szerint szabad, független életet teremthessen magá­nak. A magunk részéről a leghatá­rozottabban előmozdítjuk a tartós közép-keleti béke megvalósítását, mert véleményünk szerint ez érde­ke az övezet népeinek, a szomszédos népeknek, s így Európa népeinek is, érdeke az egyetemes béke és együtt­működés ügyének. (Hatalmas taps.) Természetesen ma más fontos problémák is foglalkoztatják az em­beriséget. Ilyen például az általá­nos leszerelés, elsősorban a nukle­áris leszerelés kérdése. Köztudomá­súlag óriási összegeket költenek vi­lágszerte a fegyverkezésre, s e ki­adások súlyos terheket rónak az összes népekre. Szerintünk erőfeszí­téseket kell tenni konkrét leszere­lési, elsősorban nukleáris leszerelési lépések érdekében, szerintünk a né­peknek aktívabban közre kell mű­ködniük az emberiség számára e sorsdöntő célkitűzés elérésében. Véleményünk szerint úgyszintén többet kell tenni azért is, hogy nö­vekedjék az Egyesült Nemzetek Szervezetének szerepe a különböző nemzetközi problémák megoldásá­ban. Úgy véljük, hogy a világ összes országainak, függetlenül társadalmi rendszerüktől, vagy nagyságuktól, egyenlő mértékben hozzá kell járul­niuk a nemzetközi kérdések rende­zéséhez, hogy a kis és közepes nagy­ságú országoknak aktívabban részt kell venniük az emberiséget foglal­koztató nagy kérdések megoldásá­ban. Csakis így biztosítható a vitás kérdések olyan megoldása, amely megfelel az összes államok érde­keinek, az összes nemzetek szabad­sága és függetlensége tiszteletben tartásának, az általános béke érde­keinek. (Erős taps.) Ma inkább, mint bármikor szük­ség van arra, hogy nőjön a néptö­megek szerepe a nemzetközi élet­ben. Amikor erről szólunk, abból a szükségszerűségből indulunk ki, hogy a kommunista pártoknak, a szocialista pártoknak, a nemzeti fel­­szabadítási mozgalmaknak, a többi antiimperialista és demokratikus e­­rőknek határozottabban kell fellép­niük, egyesíteniük kell az erőfeszí­téseket, hogy a széles népi tömegek, az új,,politika világméretű diadalát szi^g'alalazór*né]38k egyetlen tömb­ben tömörüljenek. Ilyképpen való­ban biztosítani lehet az erőszak és a diktátum imperialista politikájá­nak végérvényes felszámolását, az államok közötti egyenlőség, a min­den nemzet iránti tisztelet politiká­jának diadalát, olyan légkör megte­remtését, amelyben minden nép a gazdasági-társadalmi fejlődésre, jó­létének és­ boldogságának megte­remtésére összpontosíthatja erőit. Ily módon biztosítani lehet majd az összes népek eredményes együttmű­ködését a jobb, igazságosabb vilá­gért, a haladásért és a nemzetközi békéért vívott harcban. (Erős taps.) Végezetül még egyszer kinyilvání­tom meggyőződésemet, hogy a ko­lozsvári pártszervezet, az összes kommunisták, a megye összes dol­gozói mindent megtesznek, hogy pél­dásan teljesítsék a X. kongresszus programját, az Országos Konferen­cia határozatait, nagyobb mértékben hozzájárulnak Románia határozott haladásához a sokoldalúan fejlett szocializmus útján a kommunizmus felé. (Erős taps.) Sok sikert kívánok az összes ko­lozsvári kommunistáknak és dolgo­zóknak, jó egészséget és sok boldog­ságot. (Erős, hosszan tartó taps, ütemesen visszhangzik: Ceaugescu- RKP!) ­ SZOCIALISTA ESZMEISÉG A TÖMEGNEVELŐ MUNKÁBAN (Folytatás az 1. oldalról) Fnszeretetet, a román nép és az e­­gyüttélő nemzetiségek közötti meg­bonthatatlan barátság érzelmeit, s a tömegnevelő munkán keresztül hozzájáruljunk megyénk társadal­mi-gazdasági felvirágoztatásához. Csupán néhány példát említenék falvaink szellemi életének konkrét megvalósításai közül. Először is azt kell elmondanom, hogy az el­múlt két év folyamán sikerült el­érnünk: az egyes községeken, fal­vakon belül az összes kulturális­­nevelési tényezők egységes mun­katerv szerint, egységesen fejtsék ki tevékenységüket. Vagyis, sike­rült nagyrészt felszámolni a külön­böző tényezők munkájában a spon­tán párhuzamosságot, s minden figyelmet a legfontosabb célokra összpontosítva összehangoltan meg­osztani a teendőket. Új vonás falvaink életében a tudományos-ismeretterjesztő mun­ka felvirágzása. Az elmúlt két esz­tendő folyamán egész sor népi e­­gyetem létesült a nagyközségekben, melyek a politikai, kulturális, szak­mai nevelés hatékony fórumának bizonyulnak. Most ősszel is új köz­ségi népi egyetemek kezdték meg tevékenységüket. A fakultások szá­ma megyei szinten meghaladja a 200-at. Az elmúlt két évben — s most ősszel egyre több — tudományos ismeretterjesztő komissziót létesí­tettünk. Nagyváradon a legjobb szakemberekből számos tudomá­nyos brigád alakult, melyeknek e­­gyik fontos feladata, hogy rend­szeresen látogassák a megye fal­­vait, rendszeresen foglalkozzanak közvéle­­­énykutatással, hogy va­lóban a falusi tömegeket érdeklő kérdésekre válaszoljanak, valóban segítőtársai legyenek a falvak népé­nek a nevelőmunkában. Nagy figyelmet fordítottunk és fordítunk a haladó hagyományok ápolására, arra, hogy ezek tuda­tosításával az emberek politikai, szocialista tudatát gazdagítsuk. A hagyományébresztő kezdeményezé­sek közül külön is megemlíteném a Bihari folklórnapokat, amelyek­nek legtöbb rendezvényét falva­kon tartjuk, s melyek nemcsak Bihar, de az ország szakemberei­nek figyelmét is felkeltették. Az új művelődési évadban az 1971 novemberi plenáris útmutatá­sait eltökélten tovább követve, folytatni kívánjuk mindazt, ami munkánkban előremutató volt, sze­retnénk terjeszteni, mindenütt meghonosítani a pozitív tapaszta­latokat. A falusi tömegnevelő munka viszonylatában meg kell külön is említenem: nagy gondot fordítunk arra, hogy a megyeköz­pont művelődési-művészeti intéz­ményei a továbbiak során is rend­szeresen látogassák a megye fal­­vait, kiszállásaikkal fogják át az egész falusi lakosságot. A falujáró intézmények közé fölzárkózik a Körösvidéki Múzeum is, melynek történelmi, képzőművészeti, népraj­zi részlegei időszaki vándorkiállí­tásokat rendeznek a falvakon ez év őszétől kezdődően. A falusi közművelődési mun­kára vonatkozó terveink közül ki­emelném még: minden közművelő­dési intézményünk figyelmének középpontjában áll a felszabadulás harmincadik évfordulója, az, hogy ezt a jelentős dátumot mindenütt méltóan köszöntsük. PAPP ZOLTÁN tanár, a kerek­ művelődési otthon igazgatója. — Az egész művelődési-nevelői munka irányát az RKP KB 1971. évi novemberi plenárisa határozza meg, melynek dokumentumai mun­kára, cselekvésre, alkotó nyugta­lanságra ösztönöznek. Eredménye­inknek — melyeket a pártdoku­mentumok szellemében az elmúlt két évben értünk el — két fon­tosabb vonatkozásáról beszélhe­tek. Az egyik: a helybeli önművelő, műkedvelő művészeti tevékenység fellendülése. Két színjátszó cso­portunk működik, az egyik az if­­jaké, a másik a felnőtteké. Hatal­mas közönségsikert megért elő­adásaink vannak, mint például Csávossy-Komzsik A fül című da­rabjának előadása, melynek aktuá­lis mondanivalóját a közönség nagy tetszéssel fogadta. Tavaly alakult meg a bábszínházunk, mely nem­csak Kereki apró nemzedékének, de a környező falvak fiatal közön­ségének is kedvence. A községhez tartozó mindhárom faluban van óvoda — így tehát érthető a báb­játszás nagy nevelői haszna. Egy­re népszerűbb a művészi agitációs brigádunk, mely részt vesz a most folyó megyei versenyen is. Munkánk másik fontos terüle­te : a politikai-szakmai-tudomá­nyos előadásos nevelés. Ez dif­ferenciáltan, az életkoroknak és szakmai érdeklődésnek megfelően bontakozik ki. Például: a nők kö­rében sikerült fellendíteni az ol­vasó­ mozgalmat azáltal, hogy fel­elevenítettük az olvasó­körök be­vált, jó tapasztalatát. Az olvasó­körökben népszerűsítjük a párt­dokumentumokat, a pedagógusok recenzálják a legújabb politikai irodalmat és — a helyi gazda­sági élet profiljának megfelelően — az új mezőgazdasági szakköny­veket. Tekintettel azokra a fontos po­litikai feladatokra, melyek az if­júság kommunista nevelésében ránk hárulnak, a községet alkotó mindegyik faluban ifjúsági klubot létesítettünk; ezeknek programjá­ban fő helyen a pártdokumentu­mok népszerűsítése szerepel. Meg­vitatunk munkaetikai problémá­kat, konkrét gazdasági kérdéseket, s ugyanakkor gazdag felszerelés nyújt lehetőséget a társasjátékokra. A marxista világnézeti nevelés hatékony fóruma községünkben a tudománynépszerűsítő brigád. Változatos témákat tűz napirendre, mindig ügyelve arra, hogy mi ér­dekli a lakosságot. Mindazok az eredmények, melye­ket az előbbiekben csak jeleztem, arról győznek meg, hogy jó úton haladunk. Az 1971 novemberi ple­náris a szellemi kibontakozás szé­les távlatait nyitotta meg és elkö­telezetten folytatjuk azt a munkát, melynek eredményei a mi szűkebb közösségünk életében is megmutat­koznak. ZALENSCHI MÁRIA, a bályoki művelődési otthon igazgatónője: — Községünkben sikerült a köz­­művelődési munkát valóban közös­ségi üggyé tenni, amit az igazol, hogy minden értelmiségi részt kér a feladatokból. Hermann Vilma ta­nítónő népmesegyűjtést kezdemé­nyezett és vezet. Hiri Katalin a ballada- és népdalgyűjtőket irá­nyítja, Derridan Alexandrina és Dragoș Georgeta a tavaly alakult folklór-együtteseket vezetik. Moga Eugenia, a községi szakszervezeti bizottság elnöke, a község egész művelődési-művészeti életének fel­adataiban részt vállal. Az elmúlt évadban a színjátszócsoport — Fó­­ris Ilona tanítónő irányításával — kilenc bemutatót tartott, melyek közül nagyobb sikert aratott pél­dául Móricz Zsigmond Aranyos öregek című darabjának bemuta­tója, a George Coșbuc és a Petőfi irodalmi est. Mindezt azért mon­dottam, hogy szemléltessem, köz­ségünkben a nevelőmunkát közö­sen végezzük, jó közösségi szellem­ben. Az 1971 novemberi plenáris óta eltelt két év során községünkben nagyobb hangsúlyt fektettünk az előadásos nevelésre. Állandóan na­pirenden van a pártdokumentu­mok népszerűsítése, a törvények ismertetése, a kommunista etiká­val kapcsolatos témák megvitatása. A nevelőmunkát ugyanakkor — összes vonatkozásaiban — igyek­szünk összekapcsolni a konkrét helyi gazdasági feladatokkal. A helybeli gazdasági élet gyengébb pontja a zootechnika, ezért figyelmünket a zootechnikai előadásokra összpon­tosítjuk. Az új közművelődési évadot az­zal az elhatározással kezdtük, hogy tovább folytatjuk, az RKP KB 1971 novemberi plenárisának szellemében elkezdett munkát. Aktuális feladatunk: az összes művészeti csoportok, politikai és tudományos körök műsortervét illetve tematikáját úgy állítottuk össze, hogy méltóan köszöntsük a felszabadulás harmincadik évfor­dulóját. IULIU PINTEA, a megyei szocialista művelődési és nevelési bizottság könyvtárügyekkel foglalkozó felügyelője: — A falusi olvasómozgalomban az RKP KB 1971 novemberi plená­risa óta bekövetkezett pozitív vál­tozások közül elsősorban azt em­líteném, hogy a könyvkiadói, könyvterjesztési és könyvtári mun­ka sokkal inkább fedi az olvasói­­társadalmi igényeket, mint azelőtt, s az említett tényezők és az olva­sók szorosabb kapcsolatának lehe­tünk tanúi. Bihar megye közsé­geiben és falvaiban az el­múlt két év folyamán a könyv­tárosok és tanügyi dolgozók számos könyvszociológiai felmérést ké­szítettek. Szalárdon például fel­mérés készült arról, mit ol­vasnak, illetve mit nem olvas­nak a más-más korcsoportokhoz tartozó, más-más szakmai terüle­ten dolgozó olvasók; Hidicelul de Sus községben a nők olvasmányai­ról készült tanulmány. Hasonló szociológiai felmérés készül Cséf­­fán és Tenkén. Mint eredményt említeném meg, sokat javult az elmúlt két évben a falusi könyvtárak összetétele, s itt elsősorban arra utalok, hogy a könyvállomány sokkal inkább tük­rözi a helyi igényeket, a politikai, gazdasági, nevelési célkitűzéseket. Nagyobb hangsúlyt fektettünk az igényes könyvnépszerűsítő akciók­ra — gondolok a könyves szimpo­­zionokra, irodalmi műsorokkal ösz­­szekötött könyvnépszerűsítő ren­dezvényekre — melyek legtöbb helységben hagyománnyá váltak. Abban, hogy a falusi könyvtáros eleget tehessen az olvasó-nevelés igényes feladatának, magának is szüntelenül fejlesztenie kell politi­kai és szakmai ismereteit. Nagy­várad metodológiai központ, ahol az elmúlt két évben több száz könyv­táros vett részt­­ más megyékből a továbbképző tanfolyamokon. A mi megyénk községi könyvtárosainak egyharmadát már beiskoláztuk e­­zekre a tanfolyamokra és soron kö­vetkezik a többiek beiskolázása is. Hadd jegyezzem még meg, hogy decemberben a megyeközpontban kollokviumot tartunk, melynek té­mája: A könyvtár szerepe a neve­lőmunka egész folyamatában. Ez a kollokvium összegezni fogja mind­azokat a pozitív tapasztalatokat, melyeket az RKP KB 1971 novem­beri plenárisa után az olvasómoz­galomban szereztünk, s rámutat a további teendőkre a párt művelő­dési-nevelési politikájának mara­déktalan életbe ültetéséért

Next