Előre, 1974. március (28. évfolyam, 8182-8208. szám)

1974-03-01 / 8182. szám

1974. MÁRCIUS 1. PÉNTEK ELŐRE 3. oldal NICOLAE CEAUSESCU ELVTÁRS BESZÉDE (Folytatás a 1. oldalról) Cégekből származó pénzjövedelme­­ há­rom évben 27,6 százalékkal gyarapodott. A múlt évben befejeződött a jelenlegi öt­éves tervben az alkalmazottak minden ka­tegóriája számára előirányzott általános fizetésjavítás első szakasza. Emeltük a társadalombiztosítási nyugdíjak szintjét, növeltük a családi pótlékot. Az RKP KB 1973 novemberi plénuma előirányozta a fizetések újabb emelésének megkezdését, valamint a kis fizetések javítását, hogy a szakképesített munkások legalacsonyabb bére 1040 lejről havi 1244 lejre emelked­jék. (Hatalmas taps.) A növényi és állati mezőgazdasági ter­melés fejlesztésében elért sikerek, a falu gazdasági-társadalmi felemelésére irá­nyuló egész pártpolitika közvetlen ha­tást gyakorolt a parasztság életkörülmé­nyeire, anyagi és kulturális életszínvona­lának növekedésére. A mezőgazdaság szö­vetkezetesítésének útja a jólét és a bőség útjának, a szabad munka, a napfényes és boldog élet útjának bizonyult az egész parasztság számára. Évről évre emelked­tek az összes mezőgazdasági dolgozók reál­­jövedelmei. 1973-ban a parasztság mező­­gazdasági munkából eredő reáljövedelmei 3,2-szeresen nagyobbak voltak, mint 1949- ben. Az 1951 és 1973 közötti időszakban a falvakon körülbelül 1 450 000 lakás épült állami alapokból és a szövetkezeti szerve­zetek, valamint a lakosság alapjaiból. Erőteljesen fejlődött az iskolák, az egész­ségügyi egységek, a művelődési házak há­lózata. A falvakon napjainkban az iskola előtti oktatás 9600 egysége és 12 800 álta­lános iskola működik, amelyekben 1 850 000 tanuló tanul. Jelenleg falun 141 általános, mezőgazdasági és más szakú lí­ceum működik, míg a mezőgazdaság szö­vetkezetesítésének megkezdése előtti év­ben mindössze kettő volt. Az írástudatlan­ságot rég felszámoltuk; a parasztság gyer­mekei, akik a múltban még az elemi is­kolába sem járhattak, most széles körben bejuthatnak az ország összes intézeteibe és egyetemeire. Sokan azok közül, akik sze­gényparasztokként születtek, ma egyete­mi tanárok, tábornokok, vezető tisztséget töltenek be szocialista államunkban. Ez a szocializmus — a sorsuk urává vált munkások és parasztok reális hatalma. (Hatalmas taps.) A falvakon 7700 műve­lődési otthon működik az 1948. évi 4600- zal szemben, 5600 mozi, 3526 nyilvános könyvtár stb. A parasztoknak ma széles körű egészségügyi hálózat áll rendelke­zésükre. Az ötéves terv első három évében 23,4 százalékkal növekedett a parasztságnak a szövetkezeti javadalmazásból és a termé­keknek a szocialista egységek számára történt eladásából származó pénzjövedel­me, amely 1973-ban 11,2 százalékkal volt nagyobb, mint az előző évben. Ez annak köszönhető, hogy a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetekben alkalmazták a munka globális akkordban való megszervezésé­nek és javadalmazásának megjavított rendszerét, hogy mind nagyobb mennyi­ségű mezőgazdasági terméket adtak el az államnak, hogy növekedtek a hús, a búza, a kukorica, a szőlő és más termékek fel­­vásárlási és szerződéskötési árai. Amint önök is tudják, még 1968-ban számos intézkedés történt a parasztság életkörülményeinek lényeges javítására. Bevezettük az állam által szavatolt jöve­delmet a szövetkezeti tagok számára, be­vezettük és kiterjesztettük a nyugdíjrend­szert a szövetkezeti tagoknak, családi pót­lékot létesítettünk és nyújtottunk a szö­vetkezeti tagoknak, bevezettük az ingye­nes orvosi ellátást a falvakon. A globá­lis akkordnak a mezőgazdasági egységek­ben való bevezetésével egyidejűleg intéz­kedések történtek a mezőgazdasági szö­vetkezetekben működő olyan vezető ká­derek és szakemberek fizetésének megja­vítására, akiket az állam javadalmaz. Javult a városi és falusi lakosság ellá­tása; a szocialista kereskedelemben el­adott áruk volumene 1971—1973-ban csak­nem 3 milliárd lejjel haladta meg az ötéves terv előirányzatait, a szolgáltatá­sok volumene pedig 2,2 milliárd lejjel volt nagyobb. Ebben a három évben 312 000 lakást adtak át a városokban és mintegy 131 000 lakást a falvakon. Új is­kolák, otthonok, bölcsődék, kórházak, kul­turális létesítmények épültek, jelentős vo­lumenű közművesítési-gazdasági munká­latokat hajtottak végre országunk váro­saiban és községeiben. Mindezek arról tanúskodnak, hogy pártunk következete­sen biztosítja az egész nép jólétének nö­velésére irányuló program megvalósítá­sát, hiszen a népjólét növelése politiká­jának legfőbb célja, a szocialista építés egész művének alapvető célkitűzése. A román népnek az összes tevékeny­ségi szektorokban — az iparban és a me­zőgazdaságban, a tudomány és a kultúra fejlesztésében, az egész nép anyagi és szellemi életszínvonalának emelésében — elért nagyszerű eredményei szorosan ösz­­szefüggnek az egész gazdasági és társa­dalmi tevékenység szocialista alapokon történő egységes megszervezésével. Ezek a munkásosztály, a parasztság és az értelmiség, nemzetiségi különbség nél­kül az összes dolgozók, a Román Kom­munista Párt politikáját töretlenül meg­valósító egész nép áldozatteljes mun­kájának gyümölcsei (Élénk taps.) Mindezeknek a történelmi sikereknek a kivívásában döntő szerepe volt és van annak, hogy a szocialista építés egész művét a párt irányította és irányítja, hogy növekedett és növekszik a párt politikai vezető szerepe minden tevékenységi te­rületen. Pártunk ma óriási erő, sorai több mint 2 300 000 munkást, parasztot, értel­miségit, férfiakat és nőket foglalnak ma­gukban népünk leghaladottabb és legön­­tudatosabb fiai közül, pártunknak erős szervezetei vannak minden tevékenységi területen, a párt dinamikus erő minden szektorban, minden munkaközösségben. Kommunista pártunk, annak köszönhe­tően, hogy össze tudta fogni a széles nép­tömegek erőfeszítéseit, helyes általános politikai irányvonalat tudott kidolgozni és sikerrel tudta irányítani annak gya­korlati megvalósítását, alkotó módon al­kalmazva az új társadalom építésének általános törvényeit a romániai konkrét feltételekre, kivívta egész népünk tiszte­letét, szeretetét és rendíthetetlen bizalmát. (Hatalmas, hosszan tartó taps.) Az elért eredmények kapcsolódnak ah­hoz is, hogy megteremtettük a feltételeket a néptömegek egyre szélesebb körű és aktív részvételéhez az egész gazdasági­társadalmi tevékenység vezetésében. Pár­tunk megkülönböztetett figyelmet fordí­tott és fordít arra, hogy szüntelenül tö­kéletesítsük a szocialista demokráciát, a szervezési kereteket és formákat ;az ál­lamhatalomnak maga a nép általi gya­korlásához, a tömegek kollektív tapasz­talatának és bölcsességének ghasznosítá­­sához, a munkásokkal, parasztokkal és értelmiségiekkel folytatott dialógus fej­lesztéséhez, hogy a társadalmunk előre­haladásával kapcsolatos összes határoza­tok az egész nemzet akaratából, érdekei­ből és törekvéseiből fakadjanak. Fejlőd­tek és javultak az összes tevékenységi területek kollektív vezetésének formái, s ennek nyomán a dolgozók képviselői hal­lathatják szavukat és ténylegesen részt vállalhatnak a szocialista egységek gaz­dálkodásából, a döntések kidolgozásából és végrehajtásából kettős minőségükben, vagyis mint termelők és a termelőeszkö­zök tulajdonosai. Ezeknek az éveknek a tapasztalata megmutatta, hogy a szocia­lista demokrácia szüntetlen fejlesztése szervesen hozzátartozik a szocialista tár­sadalom építéséhez, az ország sokoldalú haladásának egyik követelménye, és mint ilyen, biztosítja, hogy az országot a szé­les néptömegek vezessék, hogy a­­ nép maga tudatosan alakítsa saját jövőjét — kommunista jövőjét. (Hatalmas taps.) Meg kell mondanunk, hogy a szocia­lista demokrácia fejlesztése, a pártnak a néptömegekkel való kapcsolatai szüntelen bővítése a helyes politika kidolgozásának garanciáját képezi, egy olyan politikáét, amely teljesen megfelel nemzetünk létér­dekeinek. Ez a biztosítéka annak, hogy eredményesen teljesíthetjük az összes ha­tározatokat, hogy elkerülhetjük a vissza­éléseket és törvénytelenségeket, biztosít­hatjuk azt, hogy a szocializmus valóban a legigazságosabb, a legdemokratikusabb és a legfejlettebb társadalom legyen a vilá­gon. (Hatalmas taps.) Kedves elvtársak! Párt vezette népünk grandiózus eredmé­nyeket ért el a szocialista társadalmi rend­szer építésében, de ezek nem feledtethetik velünk azt, hogy mindezekben az években egyáltalán nem könnyű utat jártunk meg. Útközben sok akadályt kellett legyűrnünk, komoly hibák is történtek, számos hiá­nyosság is mutatkozott, néha pedig saj­nos súlyos visszaéléseket követtek el, megsértették a szocialista törvényességet, torzították a szocialista viszonyok elveit. Mindezekről részletesen szóltam más al­kalmakkor, ezúttal már nem kívánok ki­térni rájuk. Szeretnék azonban emlékez­tetni, hogy le kellett küzdenünk olyan nézeteket is, amelyek bizalmatlanságot fe­jeztek ki a szövetkezetesítési akció iránt, kétkedést azzal kapcsolatban, hogy a pa­rasztság használni tudja a gépi munka­eszközöket, a vegyszereket, a modern ag­rotechnika vívmányait. Úgyszintén jelent­keztek a mezőgazdaság nemzetgazdasági jelentősége lebecsülésének tendenciái. En­nek következtében egy bizonyos időszak­ban gyakorlatilag elhanyagolták ezt a szektort, nem valósították meg az állami tervekben kijelölt ellátmányi feladatokat. Meg kell mondanunk, hogy ha nem mu­tatkoztak volna ilyen tendenciák, ha nem történtek volna ilyen hibák és ha kellő figyelmet szenteltek volna a mezőgazda­ságra, a gépesítés és kemizálás bőví­tésére, az öntözési munkálatok meg­valósítására és más intézkedésekre vonat­kozó párthatározatok és ötéves tervelő­irányzatok végrehajtásának, jóval nagyobb eredményeket érhettünk volna el. Hangsúlyozni kívánjuk azonban, hogy a párt össze tudta fogni a széles néptöme­gek erőfeszítéseit az összes nehézségek és akadályok leküzdésére, határozottan fel tudta számolni a visszaéléseket, törvény­szegéseket és hibákat, meg tudta szüntet­ni a hiányosságokat és biztosítani tudta az egyre határozottabb haladást mind a me­zőgazdaságban, mind pedig a társadalmi élet összes többi területein. A parasztság lendületesen és önfeláldozóan megvalósí­totta a párt politikáját, töretlenül követte a pártot, és szoros szövetségben a mun­kásosztállyal állandóan munkálkodott új rendszerünk — a szocialista rendszer — erősítésén és fejlesztésén. Ki kell domborítanunk ez alkalommal a falusi pártszervek és -szervezetek, a kom­munisták intenzív tevékenységét, azokét, amelyek, illetve akik mindig az akciók élén haladtak, felelősségtudattal betöl­tötték kiemelkedő szerepüket a falu szo­cialista átalakításában. Ezért a legmele­gebben köszöntöm mind a falvakon, mind a városokban működő pártszerveket és­­szervezeteket, az összes kommunistákat a haza gazdasági-társadalmi fejlesztésének, a szocialista társadalom Románia földjén való sikeres felépítésének, a román nép érdekei szolgálatának szentelt fáradhatat­lan munkájukért. (Élénk taps.) Kedves elvtársak! Az ötéves terv három évében, a mező­­gazdaság terén elért eredményeket kie­melve, most szeretnék kitérni az e szek­torban az utóbbi időszakban végzett mun­kából származó néhány tanulságra, va­lamint a következő szakaszban ránk váró feladatokra. Amint már rámutattam, 1971-ben és 1972- ben a legnagyobb gabonatermést ér­tük el az ország történetében. Bár a ga­bonatermés 1973-ban nem érte el az em­lített két év színvonalát, mégis megköze­líti az 1970 és 1972 közötti évek átlagát és több mint 900 ezer tonnával nagyobb volt az 1966—1970-es évek átlagánál. Hasonlóképpen megemlítendő, hogy 1973- ban a legnagyobb termést értük el zöldségfélékből és szőlőből országunkban, vagyis zöldségfélékből mintegy 200 ezer tonnával, szőlőből pedig több mint 500 ezer tonnával többet, mint 1972-ben. A jó munkaszervezés­ eredményeként egyes megyékben bizonyos növények átlagos hektárhozama nagyobb volt, mint 1972- ben. Az 1973-ban nagy terméseket elért álla­mi és szövetkezeti mezőgazdasági egysé­gek száma a következőképpen alakult: BÚZÁBÓL A 3501—4000 kg/ha átlagos búzatermést elért egységek főként Constanta, Ialomita, Temes, Bihar és Braila megyék területén vannak. 4000 kg/ha-on felüli átlagtermést elsősorban Ialomita, Constanta és Temes megyék egységei érték el. A 4001—5000 kg/ha átlagos szemesku­korica termésű egységek főleg Constanta, Ialomita, Braila, Delj megyében, az 5000 Azért említettem meg újra a hiányos­ságokat és az elkövetett visszaéléseket, noha azok már a múlté, mert állandóan szem előtt kell tartanunk, oly módon kell cselekednünk, hogy az ilyen, a szocializmus­tól idegen jelenségek többé ne fordulja­nak elő a szocialista társadalmunk­ban, munkásosztályunk, népünk ne en­gedje meg azokat. Tegyünk meg mindent azért, hogy többé ne történjenek tör­vénytelenségek, visszaélések, hogy a nép úgy biztosíthassa sorsának megteremtését, ahogyan ő akarja! (Hatalmas taps.) Büszkén állíthatjuk ma, hogy az az ál­talános mérleg, amelyet mind a mezőgaz­daságban, mind az összes tevékenységi szektorokban készítettünk, ragyogó mér­leg. Ez alapot szolgáltat ahhoz, hogy teljes bizalommal tekintsünk a jövőbe és kije­lentsük, hogy példásan fogjuk teljesíteni a X. kongresszus és az Országos Konferen­cia összes határozatait. kg/ha-on felüli átlagtermésűek pedig Constanta, Ialomita, Temes, Braila me­gyében vannak. NAPRAFORGÓBÓL A 2001—2500 kg/ha átlagos napraforgó termésű egységek legtöbbje főleg Constan­ta, Ialomita, Braila megyében, a 2500 kg/ha-on felüli átlagtermésűek pedig Constanta, Ialomita megyében vannak. CUKORRÉPÁBÓL A 30 001—35 000 kg/ha átlagos cukorrépa termésű egységek főleg Ialomita, Braila, Constanta, Delj, Ilfov megyében, a 35 000 kg/ha-on felüli átlagtermésűek pedig főleg Dőlj, Bráila, Ialomita, Kolozs, Constanta megyében vannak. A burgonyából 20 001—30 000 kg/ha át­lagos terméseredményt elérő egységek fő­ként Szatmár, Suceava, Braila, Buzau me­gyében találhatók, a 30 000 kg/ha átlagho­zamot meghaladók elsősorban Dimbovita, Bihar és Szatmár megyében terülnek el. Hangsúlyozni kívánom, hogy a növény­­termesztésben nagy hozamokat ért el szá­mos állami és szövetkezeti mezőgazdasági egység a dombvidéki megyékben is. Mindezekből világosan kitűnik, hogy ha megfelelően alkalmazzák az agro­technikai szabályokat, ha jól és kellő idő­ben hajtják végre a mezőgazdasági mun­kákat, nagy terméseket érhetnek el meg olyan területeken is, amelyeket rendsze­rint kevésbé termékenyeknek tekintenek A termelők érdekeltté­­-tételére irá­nyuló intézkedések folytán jó eredmények születtek az állattenyésztésben is, a fel­­vásárlási és szerződéskötési árak növelése, valamint a takarmányalap fejlesztése ré­vén. Noha az előirányzott állomány nem valósult meg teljes egészében, ebben a szektorban jelentősen növekedett mind az állatok és a szárnyasok száma, mind pe­dig a termelés. 1973 végén a szarvasmar­haállomány elérte az 5 895 000 főt, a ser­téseké a 8 985 000 főt, a juhoké a 14 324 000 főt, a szárnyasoké pedig a 66 565 000-et. Az 1973-ban elért állati eredetű termelés a főbb termékeknél túlhaladta az előző évi eredményeket, növekedett az állami alap­nak leszállított hús, tej és tojás mennyisé­ge. Az állati termelés növekedése folytán javult a lakosság ellátása mezőgazdasági élelmiszertermékekkel és az ipar nyers­anyagellátása, sőt bizonyos exportlehetősé­gek is adódtak. Az állatállomány növelé­sére irányuló tervfeladatok nem teljesül­tek maradéktalanul, főleg azért, mert a szaporodási és elhullási mutatószámok nem megfelelő színvonalon maradtak és hiányosságok mutatkoztak az állatok ta­karmányozásában és gondozásában. Az 1973-ra előirányzott mezőgazdasági termelés meg nem valósulása természete­sen bizonyos mértékben annak tulajdo­nítható, hogy 1972 őszén, valamint 1973 telén és tavaszán az időjárási viszonyok kedvezőtlenek voltak. De meg kell mon­danunk nyíltan, hogy az előirányzatok nem teljesítése azoknak a hiányosságok­nak is tulajdonítható, amelyek az állami vállalatok, a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek és a mezőgépészeti állomások te­vékenységében megnyilvánultak, annak a módnak ahogyan a szövetkezeti tagok, va­lamint az állami mezőgazdasági vállalatok és mezőgépészeti állomások dolgozói mun­kálkodtak a feladatok teljesítésében, a szakemberek, a mezőgazdasági szervek, a pártszervezetek munkájában megnyilvá­nult egyes hiányosságoknak. Ha megvizs­gáljuk a számos állami mezőgazdasági vál­lalatban és mezőgazdasági termelőszövet­kezetben elért jó eredményeket és össze­hasonlítjuk azokat az ugyanabban az öve­zetben levő és ugyanolyan időjárási kö­rülmények között működő más állami me­zőgazdasági vállalatok és szövetkezetek gyenge terméseivel, megállapíthatjuk, hogy a hiányosságok fő oka a munka gyenge megszervezése, a munkában való lekiismeretesség és felelősség hiánya. Csupán így magyarázható az a tény, hogy egyes megyékben — például Délj és Te­mes megyében — a mezőgazdasági szö­vetkezetek általában nagyobb kukoricater­mést értek el, mint az állami mezőgazda­­sági vállalatok, noha az időjárási körül­mények ugyanazok voltak, az állami me­zőgazdasági vállalatok felszerelése pedig jobb. Számos egységben a gyenge eredmények annak tulajdoníthatók, hogy nem végezték el idejében és kifogástalanul a szükséges mezőgazdasági munkálatokat. A mezőgé­pészeti állomások nem végezték el telje­sen és idejében a szántást, nem használ­ták ki a téli kedvező körülményeket a szántás és más munkálatok elvégzésére. Hiányosságok mutatkoztak az egységek­nek nagy termelékenységű vetőmagvak­kal való ellátásában, főleg ipari növények­nél, zöldségféléknél, répánál és burgonyá­nál, ami úgyszintén negatívan befolyásol­ta a termelést. Továbbra is hiányosságok mutatkoztak az állattenyésztési szektor szervezésében, az állatgondozás biztosítá­sában, a legelők és kaszálók gondozásában — ami az állati termelés csökkenéséhez vezetett. Meg kell mondanunk nyíltan ezen a konferencián, ahol jelen vannak a mező­­gazdasági egységek és szervek alapkáde­­rei, hogy világossá váljon mindazok szá­mára, akik a mezőgazdaságban dolgoznak, az összes dolgozók számára, megenged­hetetlen minden olyan kísérlet, hogy eltit­koljuk a hiányosságokat és hibákat, hogy a gyenge termést igazoljuk, s azokért ki­zárólag a múlt évi időjárási viszonyokat okoljuk. Kommunisták vagyunk és bíráló módon, főleg az önbírálat szellemében kell néznünk a dolgokat. Csupán így von­hatjuk le a tanulságokat és hozhatunk in­tézkedéseket a hiányosságok gyors felszá­molására, a hibák kijavítására, a X. kong­resszuson és az Országos Konferencián a mezőgazdaság fejlesztésére kijelölt összes célok elérésének a biztosítására. (Élénk taps.) Mezőgazdaságunk fejlődése a jelenlegi ötéves terv első három évében Hektáronkénti Az egységek száma átlagtermés ámv­mtsz 2500—3000 kg/ha 56 520 3001—3500 kg/ha 55 352 3501—4000 kg/ha 43 178 4000 kg/ha-on felül 33 92 SZEMESKUKORICÁBÓL Hektáronkénti Az egységek száma átlagtermés ámv mtsz 3001—4000 kg/ha 62 535 4001—5000 kg/ha 41 267 5000 kg/ha-on felül 21 182 Hektáronkénti Az egységek száma átlagtermés ámv mtsz 1501—2000 kg/ha 68 474 2001—2500 kg/ha 58 164 2501—3000 kg/ha 8 26 3000 kg/ha-on felül 1­1 Hektáronkénti Az mtsz egységek átlagtermés száma 25 001—30 000 kg/ha 181 30 001—35 000 kg/ha 83 35 001—40 000 kg/ha 36 40 000 kg/ha-on felül 15 BURGONYÁBÓL Hektáronkénti Az egységek száma átlagtermés ámv mtsz 15 001—20 000 kg/ha 13 151 20 001—25 000 kg/ha 2­46 25 001—30 000 kg/ha 1 9 30 000 kg/ha-on felül 11 34 Bacau megye Faraoani-i mtsz 230 Beresti-Bistrita-i mtsz 455 Hemeiuiji-i mtsz — Suceava megye Moarai mtsz 285 Liteni-Moara-i mtsz — Vilcea megye Prundeni-i mtsz 170 Mihaiesti-i mtsz 125 Zlatarei-i mtsz 120 Mehedinti megye Bistritai mtsz 250 Bicsoreni-i mtsz — Szeben megye Szelindeki mtsz 160 Eceli mtsz — Racovitai mtsz — Maros megye Gorunesti-i mtsz 286 Kutyfalvi mtsz 185 Náznánfalvi mtsz 220 2887 2760 — 360 3183 3044 313 3268 — 216 3253 2605 2800 150 5667 3395 211 3972 1962 111 2694 — 161 3148 1617 — 170 3419 — 130 3293 3167 90 5743 3682 — — 3237 — — DOMBVIDÉKI MEGYÉKBEN ELTERÜLŐ MTSZ­EK HEKTÁRONKÉNTI ÁTLAG­TERMÉSE BÚZÁBÓL ÉS KUKORICÁBÓL 1973-BAN Búza Kukorica Termő- Átlagtermés Termő- Átlagtermés terület kg terület kg DOMBVIDÉKI MEGYÉKBEN ELTERÜLŐ AMV-K 1973-BAN ELÉRT HEKTÁRONKÉNTI ÁTLAGTERMÉSE BÚZÁBÓL ÉS KUKORICÁBÓL Búzából Kukoricából Termő- Átlagtermés Termő- Átlagtermés terület kg ____terület______kg_____ Bacau megye Bacaui ámv 373 2890 448 3893 Traiani ámv 597 2448 947 3255 Vilcea megye Vilceai ámv 165 2576 71 3070 Mehedinti megye Rogovai ámv . 2940 2637 707 2560 Szeben megye Asszony­falvi ámv 180 2226 60 3257 Dealul Ognei­ i ámv — — 137 3737 Medgyesi ámv 217 3166 488 3680 Maros megye Ákosfalvi ámv 207 2155 132 4003 Fehéregyházi ámv 74 3141 286 3519 Alapvető cselekvési irányvonalak az RKP X. kongresszusa és Országos Konferenciája által megállapított mezőgazdasági termelésnövelési feladatok megvalósítására Tisztelt elvtársak! A mezőgazdasági termelés­növelési prog­ramjának, a további ilyen irányú intézke­déseknek a kijelölésében abból kell kiin­dulnunk, hogy Romániában a mezőgazda­ság az egész nemzetgazdaság fejlődése szempontjából alapvető, döntő ágazat. A növényi és állati termelés növelése elen­gedhetetlen gazdaságunk gyors ütemű és harmonikus fejlesztéséhez, a lakosság élet­­színvonala emelési programjának végre­hajtásához. A növényi és állati termelés gyorsabb növelésétől függ a mezőgazdasági élelmi­szertermékekben mutatkozó szükséglet tel­jes kielégítése, a nemzeti ipar, főként a könnyű- és élelmiszeripar fontos nyers­anyagainak a biztosítása. A mezőgazdasági termelők, az állami szektorban, a szövet­kezeti szektorban dolgozók és a magánter­melők egyaránt értsék meg, hogy ők felel­nek, a mezőgazdasági munkálatok példás végrehajtásáért, nagy terméshozamok el­éréséért minden négyzetméternyi földön A mezőgazdaságnak az egész nemzetgaz­dasággal szoros összhangban kell fejlőd­nie; az e szektorban dolgozók tehát szün­telenül tartsák szem előtt az egész társadalom általános érdekeit. A mezőgazdasági termelőknek tudniuk kell, hogy jövedelmük, mindegyikük és az egész parasztság, az összes fa­lusi dolgozók jóléte csak olyan arány­ban gyarapodhat, amilyen arányban növekszik a mezőgazdasági termelés, az egész nemzetgazdaság fejlődése ke­retében. Elemi dolog s ezt mindenkinek meg kell értenie, hogy a munka a mező­­gazdaság az egész nemzetgazdaság továb­bi haladásának és fejlődésének döntő té­nyezője, a parasztság és az egész nép jó­léte növelésének egyetlen forrása. A civi­lizáció önmagában a munka eredménye! A jövőbeli haladás a munkától függ! Nem szabad többé eltörnünk a lógosokat, azo­kat, akik úgy képzelik, hogy munka nél­kül élhetnek Romániában! (Hatalmas taps.) De ez nem elég; csökkentenünk kell azok számát, akik a mezőgazdaságban nem dolgoznak — egyébként ez érvényes az iparban is —, a tisztviselőkét, azokét, akik — mint mondani szokás — oktatás­(Folytatása a 4. oldalon)

Next