Előre, 1974. november (28. évfolyam, 8390-8415. szám)

1974-11-01 / 8390. szám

2. oldal - 1974. november 1. A NAGY NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSSZAKÁNAK MUNKÁLATAI A munka mennyisége és minősége szerinti javadalmazásról szóló törvény vitája GHEORGHE CIOABA KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA Hangsúlyozni kívánom, hogy egyetértek a munka javadal­mazási törvénytervezettel, ez­zel a jelentős dokumentum­mal, amely érvényesíti a mun­ka mennyisége és minősége szerinti elosztás elvét, és é­­kesszólóan tükrözi pártunk és államunk szüntelen gondosko­dását a gazdaságvezetés, a szocialista termelési viszonyok állandó tökéletesítéséről. A megvitatásra beterjesz­tett törvénytervezet, amelyet Nicolae Ceaușescu elvtárs közvetlen vezetése alatt dol­goztak ki, összegezi az évek óta folytatott átfogó tanulmá­nyokat és elemzéseket, to­vábbá kísérleteket, ismételten és sokatmondóan kifejezi pár­tunk messzemenő gondosko­dását a dolgozók anyagi és szellemi jólétének további növeléséről. A törvénytervezetben elő­irányzott tarifális javadalma­­zásemelést — hangsúlyozta a felszólaló — a gazdaság gyor­sabb ütemű fejlődése tette le­hetővé. A jelenlegi törvény­­tervezet tökéletesen megfelel a szocialista etika és méltá­­nyossság elveinek, világosan kidomborítja azt az alapvető tételt, hogy hazánkban az e­­gyetlen jövedelmi forrás a munka, a társadalom számára hasznos tevékenység. Bukarest municipiumban, ahol csaknem egymillió dol­gozó fejti ki tevékenységét, a javadalmazási törvény elő­irányzatait széleskörűen al­kalmazhatjuk, ami kedvezően hat majd ki a város gazdasági és társadalmi fejlődésének fo­lyamatára. Véleményem sze­rint igen fontos a törvényter­vezetnek az a javított kitéte­le, hogy a gazdasági egységek és központi szervek munka­közösségeinek ösztönzése cél­jából a nem akkordban dol­gozók tarifális javadalma­zását a tervmutatók túltelje­sítése, illetve nem teljesítése esetén ugyanazon százalék­­arányban és ugyanazon hatá­rok között növelni, illetve csökkenteni lehet. A törvény­­tervezet méltányosan szabá­lyozza a javadalmazás meg­oszlását szakképzettségi szín­­vonal szerint, ösztönzi a mie­lőbbi szakmai továbbképzést. Biztosítom a Nagy Nemzet­­gyűlést — mondotta a szónok —, hogy az új törvény alkal­mazása ösztönözni fogja a fő­város dolgozóit felajánlásaik teljesítésében, az ötéves terv négy és fél év alatti teljesíté­sében, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépí­tését, Románia kommunizmus felé való haladását célzó párt­program megvalósításában. A munkajavadalmazási tör­vénytervezet, akárcsak a meg­vitatás és jóváhagyás végett előterjesztett többi törvény­­tervezet újabb kifejezése párt- és államvezetőségünk, személyesen Nicolae Ceaușescu elvtárs állandó gondoskodásá­nak a haza szüntelen gazda­sági és társadalmi fejlődésé­ről, társadalmunk szocialista viszonyainak tökéletesítésé­ről, népünk életszínvonalának és civilizációs fokának állan­dó emeléséről. Tudatában annak, hogy Nicolae Ceausescu elvtárs döntő módon hozzájárul bél­és külpolitikánk kidolgozásá­hoz és megvalósításához, a kommunisták, a főváros ösz­­szes dolgozóinak és lakosai­nak akaratát kifejezve, kér­ték kongresszusi újraválasztá­sát a Román Kommunista Párt főtitkári tisztségébe, mert ebben zálogát látják ha­zánk szüntelen haladásának és jólétének, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésére és Románia kommu­nizmus felé való haladására vonatkozó pártprogram meg­valósulásának, amely prog­ram alapeszméihez tartozik a szavazás alá bocsátott tör­vény is. NECULAI AGACHI KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA A munka mennyisége és mi­nősége szerinti javadalmazás­ról szóló törvénytervezet — mondotta a felszólaló — tar­talmában tükrözi, milyen nagy fontosságot tulajdonít a párt­os álamvezetőség, személye­sen Nicolae Ceausescu elvtárs a hazai munkaviszonyok to­vábbi tökéletesítésének, a dol­gozók anyagi érdekeltségének a nemzetgazdaság jelenlegi fejlődési szakasza célkitűzései megvalósításában, a sokolda­lúan fejlett szocialista társa­dalom építése folyamatában. A törvény elfogadása erő­sen kihat majd a dolgozók munka- és életkörülményeire, még inkább ösztönözni fogja a munkásosztály tevékenysé­gét a termelés és a munkater­melékenység növelése, a gaz­dasági feladatok magas minő­ségi színvonalú teljesítése, a hatékonyság általános fokozá­sa, az ötéves terv határidő e­­lőtti teljesítése szolgálatában. A felszólaló ilyen összefüg­gésben taglalta a román ko­hóipar eredményeit, azt, hogy a jelenlegi ötéves tervben az előirányzatokhoz képest a ter­melés természetes egységek­ben és értékekben egyaránt jelentősen növekszik, több mint 41 százalékkal emelkedik a munkatermelékenység, ezer lej áru termelési költségei 93 lejjel csökkennek, a nyereség csaknem háromszorosan gya­rapszik. A munka menyisége és mi­nősége szerinti javadalmazás­ról szóló törvény alkalmazása a kohászatban — mondotta a felszólaló — biztosítani fogja, hogy az ágazatban a havi át­lagjavadalmazás 1975-ben több mint 2000 lejre emelkedjék, szemben az 1965. évi 1317 lej­jel, illetve az 1970. évi 1680 lejjel. Munkaközösségeink eltökél­ték, hogy a lehető legnagyobb mértékben hozzájárulnak a nemzeti vagyon gyarapításá­hoz, s az esztendő első tíz hó­napjában a XI. pártkongresz­­szus tiszteletére elért eredmé­nyeik tanúskodnak is erről. A tervet túlszárnyalták 63 000 tonna kohókoksszal, több mint 80 000 tonna nyersvassal, több mint 185 000 tonna acéllal, 102 000 tonna tömöracél hen­gerelt áruval és más nagy gazdasági jelentőségű termék­kel. Minden feltételünk meg­van, hogy a kongresszusig tel­jesítsük azt a felajánlásunkat, hogy 200 000 tonna acélt állí­tunk elő terven felül. VASILE IONESCU KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA A felszólaló hangsúlyozta, hogy a munka mennyisége és minősége szerinti javadalma­zásról szóló törvénytervezet célja megfelelően összehangol­ni a javadalmazási szinteket a különböző ágazatok, alágaza­­tok és személyzeti kategóriák között mindegyik tevékenység összetettségétől függően. A törvénytervezet egyik ta­gadhatatlan érdeme — mon­dotta a felszólaló —, hogy új távlatokat nyit a szocialista etika és méltányosság elvének érvényesülése előtt a méltá­nyos javadalmazás, valamint a nagy és kis jövedelmek jobb összehangolása révén. Az a tény, hogy mindegyik kategória alapszintjén a tari­fális javadalmazás nagyobb mint az előző kategória leg­magasabb szintjén, erőteljes ösztönzést jelent minden dol­gozó számára a szakmai felké­szülés fokozásában, a maga­sabb javadalmazási kategóriá­ba való bekerülés végett. A vállalati dolgozók jó mun­káért járó jutalmazására u­­talva, a szónok rámutatott, hogy az új szabályozás által ösztönözve a craiovai Vegy­ipari Kombinát kollektívája az idén több mint 53,3 százalék­kal túlszárnyalta exporttervét. A felszólaló befejezésül tol­mácsolta a felső pártvezető­ségnek, Nicolae Ceausescu elv­társnak a craiovai vegyészek köszönetét a kombinátjuk mű­szaki-anyagi alapjának állandó erősödéséhez nyújtott támoga­tásáért és azt a vállalásukat, hogy pontosan betartják a pártfőtitkár útmutatásait, a­­melyeket a legutóbbi craiovai látogatása során adott, majd rámutatott, hogy a 170/1974. számú törvényerejű rendelet alkalmazásának az eredménye már meglátszik a craiovai kombinátban is : a több mint 5000 munkás, aki a többletja­vadalmazáshoz havi 1 548 000 lej pótalapot kapott, augusz­tusban 7,4 millió lejjel termelt többet, mint az előző hónap­ban. IULIA PANCA KÉPVISELŐNŐ FELSZÓLALÁSA A felszólaló a temesvári 1 Iunie vállalat munkaközössé­ge nevében kifejezte teljes hozzájárulását a munka mennyisége és minősége sze­­rnti javadalmazásról szóló törvénytervezethez, majd hangsúlyozta, mennyire fon­tos, hogy a Nagy Nemzetgyű­lés törvényerőre emeli a do­kumentumot, amely hozzá­já­rul a gazdasági tevékenység javításához, a munka haté­konyságának növeléséhez, a szocialista etika és méltányos­ság alapján pedig az összes dolgozók életszínvonalának e­­meléséhez. Annak érdekében, hogy a normázás jobban megfeleljen a vele szemben támasztott rendkívül komplex követel­ményeknek, a képviselőnő ja­vasolta, hogy minisztériumok szerint és az iparközpontok sajátosságainak megfelelően szervezzék meg a vállalati személyzet számára a gyakr­lati és elméleti szempontból alaposan felkészült, modern munkanormázási módszereket ismerő normázók szakmai felkészítését különleges szak­képző kurzusokon. Azzal kapcsolatosan, hogy az új törvény ösztönözni fog­ja a magasabb rendű munka­javadalmazási formák, a kü­lönböző akkordformák, külö­nösen a globális akkord bőví­tését, a felszólaló rámutatott: az­­ Iunie vállalatban a glo­bális akkord alkalmazása folytán jelentős mértékben növekedett a termelés, a mun­katermelékenység és a java­dalmazás.­­ Az 1 Iunie vállalatban az ez év augusztusi javadalma­zásemeléssel egyidejűleg a munka javadalmazása átlag 20,8 százalékkal emelkedett. A felszólaló a vállalat mun­kaközössége nevében megfo­gadta, hogy továbbra is kiváló eredményeket érnek el a ter­melési mutatók teljesítésében, a minőség javításában, a gyártmányfejlesztésben, az egész tevékenység gazdasági hatékonyságának növelésé­ben, az ötéves terv határidő előtti teljesítésében. VIRGIL TROFIN KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA A képviselő hangsúlyozta, hogy’’ a munka mennyisége és minősége szerinti javadalma­zásról szóló törvénytervezet különleges politikai, gazdasági és társadalmi jelentőségű do­kumentum, konkretizálja pár­tunk marxista-leninista kon­cepcióját az elosztásról a szo­cialista társadalomban, majd rámutatott: a törvénytervezet tökéletesen megfelel a terme­lőerők jelenlegi fejlettségének, országunk adott lehetőségei­nek és erős tényezőként moz­gósít minden dolgozót, hogy képességei arányában közre­működjék a nemzeti vagyon gyarapításában, a román tár­sadalom szüntelen haladásá­ban. A továbbiakban taglalta a javadalmazási rendszer ja­vítására szolgáló intézkedések alkalmazásának sikereit Bras­só megye viszonylatában, és kidomborította, hogy évről évre gyors ütemben emelke­dett az anyagi javak termelé­se s ezen az alapon a dolgo­zók jövedelme. A brassói dol­gozók eredményei sokatmon­dóan tanúskodnak erről. Meg­vannak a feltételek ahhoz — hangsúlyozta —, hogy a me­gye viszonylatában esztendő végére a kezdeti tervfelada­tokhoz képest több mint öt­­milliárd lej termeléstöbbletet érjünk el, és határidő előtt teljesítsük a jelenlegi ötéves tervet. A gazdasági fejlődés a­­lapján, valamint annak követ­keztében, hogy az utóbbi négy esztendő leforgása alatt 45 000 új munkahelyet létesítettünk, továbbá hogy 1971 és 1974 között általános javadalma­zásemelés történt, az idén a Brassó megyei lakosság össz­jövedelme 44 százalékkal na­gyobb, mint 1970-ben volt. Ez év augusztusától, vagyis attól kezdve, hogy rátértünk a ja­vadalmazásemelés második szakaszára, a brassói egysé­gekben több mint 135 000 dol­gozó csaknem 165 millió lej többletjövedelemhez jutott. Mindenben csatlakozom a vita tárgyát képező törvény­­tervezethez, és meggyőződé­sem, hogy a Nagy Nemzetgyű­lés ennek törvényerőre emelé­sével igen fontos eszközt te­remt ahhoz, hogy mozgósítsa egész nemzetünket a jelenlegi ötéves terv és az 1976—1980-as időszakra kitűzött nagyszerű feladatok határidő előtti telje­sítésére, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépíté­séről és Romániának a kom­munizmus felé haladásáról szóló pártprogram sikeres va­lóra váltására. Biztosítom a Nagy Nemzet­­gyűlést, hogy Brassó megye román, magyar, német dolgo­zói minden erővel hozzájárul­nak azoknak a feladatoknak a teljesítéséhez, amelyek révén hazánk gyors ütemben halad­hat a fejlődés, a civilizáció, a jólét útján. PETRU MUNTEAN KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA A felszólaló hangsúlyozta, hogy a pártvezetőségnek és a pártfőtitkárnak a városi és fa­lusi dolgozók jövedelme állan­dó növeléséről való gondosko­dására és a nagy és kis jöve­delmek közötti minél helye­sebb arány kialakításáról való gondoskodására válaszul az a­­ninai bányászok négy és fél hónappal határidő előtt teljesí­tették az ötéves terv első négy évi tervét, ami garancia arra, hogy négy és fél évnél rövi­­debb idő alatt valósítják meg az ötéves tervet. Úgy­ vélem — mondotta a felszólaló —, hogy a mostani törvénytervezet sokkal jobb a sajtóban közzétettnél, mert magában foglalja a dolgozók számos javaslatát, s ezzel is­mételten bizonyítja a nagyfo­kú demokratizmust, amit a pártvezetőség következetesen szorgalmaz a gazdasági és tár­sadalmi életben. A törvény e­­lőírásai, véleményem szerint, biztosítják a párt- és az állami politika maradéktalan megva­lósulását a bányaipari gazda­sági tevékenység hatékonysá­gának növelése vonalán, a­ dol­gozók életszínvonalának állan­dó növelésével párhuzamosan. Az előírások alkalmazása a javadalmazás emelésével e­­gyütt lehetővé teszi, hogy egy bányász javadalmazása 1975- ben 20,9 százalékkal emelked­jen az 1970. évi javadalmazás­hoz viszonyítva, az 1959. évi­ MIHAI DALEA KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA E törvénytervezet kidolgozá­sa — hangsúlyozta a felszólaló — újból meggyőző erővel ta­núsítja, hogy a párt alapvető gondja, a pártpolitika legfőbb célja az ember, szocialista tár­sadalmunk e legnagyobb érté­ke. Szeretném a Nagy Nem­zetgyűlés előtt mélységes el­ismeréssel kiemelni Nicolae Ceaușescu elvtársnak, a párt főtitkárának, Románia Szocia­lista Köztársaság elnökének döntő szerepét e törvényter­vezet kezdeményezésében és kidolgozásában, a munkajava­dalmazási rendszernek a szo­cialista etika és méltányosság elveire alapozásában, társadal­munk ama sajátos új termelé­si viszonyainak megfelelően, amelyekben a dolgozók egy­aránt termelői és tulajdonosai az összes anyagi javaknak. Hazánk szakszervezeteinek hat millió tagja rendkívüli megelégedéssel fogadta ezt a törvénytervezetet. A törvénytervezet, több éves kísérletezés alapján, első ízben egységesen szabályozza orszá­gunk összes dolgozóinak java­dalmazási rendszerét, s elejé­től végig szocialista rendsze­rünknek az az alapvető elve hatja át, amelyben a munka megtisztelő kötelezettség a tár­sadalom valamennyi tagja szá­mára. A felszólaló ezután rámu­tatott, hogy a szakszervezetek minden fázisban ténylegesen részt vettek a törvénytervezet kidolgozásában, s a pártszer­vezetek irányításával meg­szervezték a tervezet megvi­tatását minden munkahely e­­gész személyzetével. A törvénytervezet előírja, hogy a Munkaügyi Miniszté­rium a Pénzügyminisztérium­­mal, az Állami Tervbizottság­gal és más központi állami szervekkel együtt, a Szakszer­vezetek Általános Szövetségé­vel, a Kommunista Ifjúsági Szövetséggel és az Országos Nőtanáccsal karöltve, az ösz­­szes tevékenységi szektorok­ban ellenőrzi a munkajavadal­mazásra vonatkozó törvényes rendelkezések alkalmazási módját, és megfelelő intézke­déseket jelöl ki e rendelkezé­sek helyes alkalmazása céljá­ból. Tudatában vagyunk e nagy felelősségnek és még na­gyobb következetességgel cse­lekszünk annak érdekében, hogy — a törvénytervezet elő­írásainak megfelelően — a munka javadalmazása a mun­ka mennyisége, minősége és társadalmi fontossága sze­rinti szocialista elosztási elv alapján történjék, amilyen mértékben az egyén részt vesz az egész társadalom anyagi és szellemi termelésének fejlesz­tésében. A szakszervezetek ugyanak­kor — a dolgozók bizottságai­val együtt — figyelmet fordí­tanak a személyzet helyes be­sorolására, kategóriák, osztá­lyok, fokozatok és gradációk szerint, a törvényben foglalt előírásoknak megfelelően, s arra, hogy megtalálják és al­kalmazzák a legmegfelelőbb javadalmazási formákat az egységek tevékenységének sa­játossága szerint. A miniszté­riumoknak, az ipari közpon­toknak és vállalatoknak na­gyobb gondot kell fordítaniuk arra, hogy biztosítsák a leg­jobb körülményeket e javadal­mazási forma alkalmazásához, s a szakszervezetekkel együtt következetesen szorgalmazzák a globális akkord kiterjesztését az összes olyan munkahelye­ken és egységekben, ahol van lehetőség e fejlett javadalma­zási forma bevezetésére. Tekintettel arra, hogy az ál­lam­­pénzügyi erőfeszítéseket tesz az összes személyzet­ ka­tegóriák javadalmazásának növelésére, a szakszervezetek, a minisztériumok, az ipari központok és vállalatok kol­lektív vezető szerveivel együtt következetesebben fogják szor­galmazni a káderek jobb szak­mai felkészítését, a termelési feladatok megvalósítására és túlszárnyalására, nyersanyag- és anyag, tüzelőanyag- és energia-megtakarításra moz­gósítva a dolgozókat, s arra, hogy a fejlett technika beve­zetésével és a munkatermelé­kenység növelésével a többlet­­termelés fedezze a javadalma­zásra fordított nagyobb alapo­kat. Befejezésül a felszólaló hang­súlyozta, hogy a szakszerveze­tek, a forró hazafiságtól, a párt iránti határtalan szere­tettől áthatott összes dolgozók odaadással és lelkesedéssel te­vékenykednek majd a XI. GHEORGHE IBANESCU KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA A törvénytervezetben fog­lalt javadalmazási rendszer csaknem hat évi kikísérletezés eredménye, s ebben az idő­szakban javításokat eszközöl­tek rajta voltaképpen az e­­gész néppel való tanácskozás alapján. Különösen figyelemre méltó, hogy a törvénytervezet követ­kezetesen súlyt helyez a nagy és kis jövedelmek közötti jobb arány biztosítására, a méltá­nyos javadalmazás megvaló­sítására. A tervezet tükrözi az or­szágban végbement forradalmi változásokat, a dolgozók ket­tős minőségét, azt, hogy egy­idejűleg tulajdonosai és ter­melői az anyagi és szellemi javaknak. A tervezetben foglalt egyik új elem az, hogy olyan tökéle­tesített javadalmazási formá­kat állapít meg, amelyek az összes tevékenységi szektorok­ban alkalmazhatók, így a glo­bális akkord, amely a terv túl­teljesítése­ esetén lehetővé teszi a besorolt személyzet jobb ja­vadalmazását, erőteljes ösz­tönző a munkaközösségek szá­mára, hogy minél teljesebben használják fel a rendelkezé­sükre álló anyagi és pénzesz­közöket. Lehetőség van arra, hogy a javadalmazási alap egy száza­lékáig terjedő prémium-alapot létesítsenek a kiemelkedő munkaeredmények jutalmazá­sára, hogy a terven felüli jö­vedelem 20 százalékáig terjedő prémiumokat adjanak az év végén. Mindez arra ösztönzi majd a dolgozókat, hogy még jobb eredményeket érjenek el és növeljék­ az egész gazda­sági tevékenység hatékonysá­gát. A munkával elért összes jö­vedelmekben a tarifa szerinti javadalmazásnak magas lesz a részaránya, lehetőség van ar­ra, hogy a munkásoknak fo­kozatokat, a műszaki, gazda­sági és más szakszemélyzet­nek, valamint az adminisztrá­ciós személyzetnek gradáció­­kat adjanak, ami hozzá fog járulni a szakmai felkészült­ség növeléséhez, az egyre jobb eredmények eléréséhez. Meggyőződésem, — hangsú­lyozta befejezésül a felszóla­ló —, a törvénytervezet előírá­sai arra mozgósítják az összes dolgozókat, hogy növeljék a termelést és a munkatermelé­kenységet, az egész gazdasági tevékenység nagyobb haté­konyságának biztosításáért, az életszínvonal szüntelen javítá­sához szükséges erőforrások létrehozásáért. OCTAVIAN FODOR KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA Mint honpolgár, orvos és or­vostudományi tanerő, nagy ö­­römmel veszek ma részt e rendkívüli társadalmi jelen­tőségű tervezet megvitatásá­ban és megszavazásában, tör­vénybe iktatva a javadalmazás fogalmát, amely merőben kü­lönbözik a más rendszerekből ismert bér fogalmától. Teljes egészében csatlako­zom a szocialista méltányos­ság elvének ez alkalommal a munkajavadalmazási politiká­ban történő alkalmazásához. Nagy megelégedéssel említem meg, hogy e törvénytervezet leszögezi a munka mennyisége és minősége szerinti javadal­mazást. Ez — más szakterüle­tekhez hasonlóan — az orvosi funkciók terén is biztosítja a megfelelő hierarchiát, aszerint, hogy az orvosi káderek mi­lyen tisztséget töltenek be és milyen a felelősségük az egész­ségvédelmi folyamatban. Egy­szersmind hangsúlyozom a dif­ferenciált javadalmazás fon­tosságát egyes olyan orvosi szakkáderek és munkahelyek számára, amelyek megkülön­böztetett munkaintenzitást és komplexitást követelnek meg. Szeretném kifejezni egyet­értésemet a tanügyi és kuta­tási káderek javadalmazási előírásaival, és kinyilvánítom megelégedésemet afölött, hogy az orvosi diszciplínákat a többi alapvető tudományág szintjére emelték. Az összes dolgozó kategó­riák számára érvényes tör­vény alapján az a magas eti­kai elv áll, amely egyenlő ja­vadalmazást állapít meg e­­gyenlő munkáért, olyan java­dalmazást, amely arányban áll a munka mennyiségével, minőségével és társadalmi fon­tosságával. Véleményem szerint a mun­ka mennyisége és minősége szerinti javadalmazás törvény­­tervezetének elfogadása újabb lépcsőfok a szocialista méltá­nyosság kiteljesítése terén ha­zánkban. A törvény értelmé­ben megfelelően részesül a nemzeti jövedelemnek az egyé­ni fogyasztásra és a széles kö­rű társadalmi szükségletekre szánt részéből minden dol­gozó, aki részt vett annak lét­rehozásában. PETRE BLAJOVICS KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA A területrendezésről és a városi és falusi helységek rendezéséről szóló törvényter­vezet, amelyet a párt főtitká­ra, Nicolae Ceaușescu elvtárs közvetlen irányításával dol­goztak ki, ismételten kiemeli azt a különös és állandó gon­doskodást, amellyel pártunk és államunk hazánk területé­nek, a település­rendszernek, országunk városainak és fal­vainak harmonikus fejlődését biztosítja. Kiemelvén, hogy a törvény­­tervezet elfogadásával az or­szág legfelsőbb törvényhozó fóruma megteremti azt a szükséges szervezeti és jogi keretet, amely szükséges ah­hoz, hogy megvalósítsuk a Román Kommunista Párt X. kongresszusának és az 1972- es Országos Konferenciának a határozatait — melyek a te­rület- és helységrendezés cél­jait és fő irányvonalait is meghatározták —, a felszólaló a következőket mondotta: A párt főtitkárának a különböző alkalmakkor, mindenekelőtt az ország legkülönbözőbb helységeiben tett munkaláto­gatásai során adott útmuta­tásai teljes mértékben tük­röződnek a vitára bocsátott törvénytervezetben. A továbbiakban a szónok rámutatott arra, hogy Bihar megyében kidolgozták a me­gye területi, a települések rendszerének rendezési tanul­mányát, Nagyvárad municí­­pium, a hét város, a 87 köz­ség, valamint azoknak a tele­püléseknek a rendezési tervét, amelyek az elkövetkező 15— 20 esztendőben városi jellegű gazdasági-társadalmi közpon­tokká növik ki magukat. U­gyanakkor részlettanulmányo­kat dolgoztak ki azon telepü­lések ipari övezetének rende­zésére, ahová az 1976—1980- as ötéves terv folyamán új gazdasági, társadalmi-kulturá­lis létesítményeket helyeznek, illetve fejlesztenek tovább. Egy másik, nagy jelentősé­gű intézkedés a városi és fa­lusi települések beépíthető te­rületének meghatározása volt, hogy jobban tudjunk gazdál­kodni a földalappal. Ennek az akciónak köszönhetően vissza tudunk juttatni a me­zőgazdaságnak 6500 ha mező­­gazdasági területet. Aláhúzván azoknak az elő­irányzatoknak a jelentőségét, amelyek a lakónegyedek la­kosságsűrűségét szabályozzák, a szónok rámutatott arra, hogy Nagyvárad municípium­­ban a pillanatnyilag kivitele­zés vagy tervezés alatt álló lakónegyedekben 9000—12 000 négyzetméter lakóterületet ér­nek el hektáronként, szemben a régebben épített negyedek 2500—4000 négyzetméterével. Az 1973-as esztendőtől kezd­ve megkezdték egyes beépí­tett, de meg nem felelően ki­használt területek feltérképe­zését. Az eljövendő városi központokban ily módon sike­rült helyiipari termelőegysé­geket, a nagyváradi köztársa­sági egységek termelő részle­geit, valamint a kisipari ter­melőszövetkezetek egységeit elhelyeznünk mintegy 8000 négyzetméteren, ahol több mint 2000 munkás dolgozik. Ez az akció folytatódik. Most, amikor világos prog­rammal rendelkezünk — mon­dotta a felszólaló —, amely nagyszerűen vetíti elénk a haza fejlődési távlatait, a te­rületrendezési törvény elfoga­dása különösen­­ kedvező kö­rülményeket teremt annak, hogy a területrendezés lépést tartson az egész ország­ gazda­sági-társadalmi fejlődé­sével, használnunk a földet, a hazá­nak ezt az értékes vagyonát. Mindenről beszélve, amit nekünk, a szisztematizálási törvény életbe ültetésére hi­vatottaknak tennünk kell, kü­lönösképpen azért, hogy min­den helység és megye meg­őrizze sajátosságait, Nicolae Ceaușescu elvtárs hangsúlyoz­ta: „Ne mondjunk le azokról a dolgokról, amelyek megszé­pítik, sajátos arculatot adnak egy helységnek vagy megyé­nek. A szocializmus és kom­munizmus nem az, amit — nyilván egyre kevesebben — ellenségeink mondtak és ma is mondanak még: egyformá­­sítás... Ellenkezőleg, a kom­munizmus az élet megszépí­tését, a lét-, a munka-, az ok­tatási és művelődési feltételek javulását jelenti, felhasználva e célból a hagyományokat is, mindabból a legjobbat, amit az emberiség évszázadokon és évezredeken át alkotott. A szocializmus és kommunizmus Romániában arra az értékre kell hogy épüljön, amit a nép több mint kétezer éven át létrehozott“. A továbbiakban a felszólaló hangsúlyozta az Olt megye szisztematizálása terén kifejtett tevékenységet, rámutatva, hogy mostanig el­készültek a szisztematizálási vázlatok mind az öt város és a községek 95 százaléka szá­mára, valamint 25 községköz­pont szisztematizálásának részletes tervei, ami lehetővé teszi, hogy közel 13 000 hektár területet visszaadjanak a me­zőgazdaságnak. Befejezésül a felszólaló rá­mutatott, hogy a szisztemati­­zálással kapcsolatos egész komplex tevékenységnek, an­nak a tevékenységnek az egy­séges törvényesítése, amely­nek megvalósításához hozzá kell járulniuk az összes álla­mi szerveknek és szervezetek­nek, a tömegszervezeteknek valamint a lakosság széles tö­megeinek, szocialista társa­dalmunk jelenlegi fejlődési szakaszának megfelelő és an­nak távlati fejlődését biztosí­tó objektív szükségszerűség. FAZEKAS LAJOS KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA A felszólaló hangsúlyozta azt a tényt, hogy a terület­­rendezés a városi és falusi helységek rendezésének tör­vénytervezete megfelelő kere­tet biztosít az ország vala­mennyi vidékének kiegyensú­lyozott fejlődéséhez, mint a teljes egyenlőséget biztosító alapfeltételnek, amelynek ré­vén megvalósulnak pártunk politikai alapelvei az egyen­lőségre valamennyi tevékeny­ségi területen, az ország ösz­­szes dolgozóinak körében, nemzetiségi különbség nélkül. Ez a keret teremthet megfe­lelő feltételeket az egész nép jólétének és általános haladá­sának magasabb színvonalra emeléséhez, ahhoz, hogy a falvakon biztosított életfelté­telek fokozatosan megközelít­sék a városi életfeltételeket Hargita megye — hangsú­lyozta a képviselő — gazda­sági és társadalmi szempont­ból nagy fejlődésnek örvend, csupán a jelenlegi ötéves terv első négy esztendejében .4,7 milliárd lejnyi beruházási összegben részesült, ami 14 új ipari egység építésében és 10 termelőkapacitás fejlesztésé­ben konkretizálódott, jelenleg 16 új kapacitás építése és fej­lesztése van folyamatban a megye, kilenc városában és néhány községében. Íme mi­ért tartottam különösen szük­ségesnek a tudományosan irá­nyított és szervezett sziszte­­matizálást, amely megfelelő keretet biztosít a gazdasági és szociális kritériumok har­­monikus egybefonódásának. Valamennyi város és köz­ségközpont számára elkészül­tek a rendezési vázlatok, ezek kidolgozásakor elemezték a terület teljes szisztematizálá­­sát, kijelölték a lakott terüle­tek zónáit és meghatározták a beépíthető területeket. Eb­ben a tevékenységben, a párt­vezetőségtől kapott utasítások alapján, határozott intézkedé­sek születtek a terület éssze­rű kihasználására és a helysé­gek beépíthető területeinek csökkentésére. Megyei vi­szonylatban, ennek az akció­nak köszönhetően, 7070 hek­tárnyi terület, nagyrészben szántóföld, került mezőgazda-­ sági használatba. Meggyőződésem, hogy töb­bet is tehetünk ilyen vonat­kozásban tovább folytatjuk a beépíthető területek csökken­tését Befejezésül szeretnék han­got adni a megye román és magyar kommunistái, a har­gitai tájak összes dolgozói óhajának, azon akaratának, hogy a közelgő pártkongresz­­szuson Nicolae Ceausescu elv­társat válasszák újra a párt főtitkárának tisztségébe. Ha­zánk összes dolgozóival együtt mi is úgy érezzük, hogy ez biztonságot jelent a mostani és a jövőbeni sikereink eléré­séhez, a továbbhaladáshoz a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom és a kommuniz­mus felé vezető úton, azon az úton, amely boldog jövőt biz­tosít szocialista nemzetünk­nek, hazánknak, Románia Szocialista Köztársaságnak. NICOLAE HUDITEANU KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA A felszólaló kidomborította, hogy a területrendezésről és a városi és falusi helységek ren­dezéséről szóló törvényterve­zet megfelel a jelenlegi köve­telményeknek és az ország táv­lati fejlesztésének, s ez a jog­dokumentum biztos garanciát nyújt az ország minden öveze­tének kiegyensúlyozott fejlő­désére, a természeti és emberi erőforrások leghatékonyabb értékesítésére. Constanta me­gyében állandóan foglalkoz­tak a területrendezéssel, kidol­gozták a megye területrende­zési tervét, figyelembe vették azokat a fontos célkitűzéseket, amelyek az elkövetkező évek­ben megvalósulnak. A Duna- Fekete-tengeri csatorna meg­valósítása, a hajóépítő telep fejlesztése, a Constantai kikötő bővítése, jelentős mezőgazda­­sági területek öntözése, olyan célkitűzések megvalósítása, a­­melyek különösen ösztönzik a megye gazdasági-társadalmi fejlődését, a városi és falusi dolgozók jólétének növekedé­sét. A képviselő egyetértett az­zal, hogy törvényileg megha­tározzák a helységek beépít­hető területét; ez biztos garan­ciát jelent minden helység tervszerű fejlesztésére tudo­mányosan kijelölt terület ke­retében, amely lehetővé teszi az építkezések megfelelő sűrű­ségét és a szociális-kulturális létesítmények ésszerű elhelye­zését a megfelelő műszaki-vá­rosi felszerelési körülmények megteremtését. A területrendezésről és a városi és falusi helységek rendezéséről szóló törvény vitája hez viszonyítva pedig több mint 85 százalékkal. Az alacsonyabb kategóriá­jú szakmunkások javadalma­zásának nagyobb arányú nö­velése, valamint a felszínen dolgozó szakképzetlen munká­soknak előirányzott növelés, nagyrészt megoldja a káderek stabilitását a szakképzést nem igénylő vagy igénylő munkák­nál. A Krassó-Szörény megyei bányászok munkaközössége nevében, akiket e magas fóru­mon képviselek, vállalom, hogy ezután is felelősségtel­jes munkát fogunk végezni, hogy becsülettel válaszoljunk pártunknak és államunknak az összes dolgozó kategóriák iránt tanúsított gondoskodásá­ra. pártkongresszuson elfogadás­ra kerülő határozatok mara­déktalan megvalósításáért, a sokoldalúan fejlett szocialista társadalom felépítéséért, or­szágunk előrehaladásáért a kommunizmus felé, szeretett hazánk — Románia Szocialista Köztársaság — virágzásáért. ANDREI CERVENCOVICS KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA A Nagy Nemzetgyűlés je­lenlegi ülésszaka olyan idő­pontban folytatja munkálatait — hangsúlyozta a felszólaló —, amikor egész népünk len­dületesen dolgozik a XI. párt­­kongresszus köszöntésére. A megvitatásra és megszavazásra beterjesztett törvényterveze­tek hozzájárulnak a gazdasági tevékenység javítását, az em­beri egyéniség érvényesülését célzó pártpolitika megvalósí­tásához. A javadalmazási törvény lé­nyeges jellemvonása az, hogy — országunkban először — egységes rendszerbe foglalja a javadalmazási kérdésekkel kapcsolatos összes törvényes rendelkezéseket. Elvi és tu­dományos jelentőségén felül a törvénytervezetnek vitatha­tatlan gyakorlati előnye, hogy csökkent nagy számú szabá­lyozó rendelkezést. A törvény alapján a mély­ségesen humanista szellem, a szocialista méltányosság elvei állnak. E szellem, eme elvek érvényesülése szempontjából rendkívül fontos, hogy a tör­vény valamennyi előírását he­lyesen alkalmazzák. Ez min­denekelőtt megköveteli, hogy a továbbiakban is tudományos alapon tökéletesítsék a munka normázását, s az egész gazda­ság vagy egyes gazdasági ágak szintjén vizsgálják felül a ja­vadalmazási besorolásokat szakképzettség szerint, hogy megvalósítható legyen a mun­kálatoknak bonyolultság sze­rinti elosztása az illető kate­góriáknak megfelelően. A törvénytervezet szellemé­ben megkülönböztetett figyel­met kell fordítanunk olyan szakmunkások képzésére, a­­kikből hiány tapasztalható, vagy olyan munkahelyekre, a­­hol nehezebbek a körülmé­nyek. Ugyanakkor több gondot kell fordítanunk arra is, hogy egyes dolgozók sajátítsanak el egy második mesterséget, le­hetőleg egy rokonszakmát. GHEORGHE DIJA KÉPVISELŐ FELSZÓLALÁSA Nicolae Ceausescu elvtárs nemrégen tett scornicesti-i munkalátogatása során — mondotta a felszólaló — al­kalmam volt részt venni egy maga® hazafiságtól áthatott gazdasági gyakorlati leckén, amelyet áthatott a minden helység jövőjéért, az anyagi és pénzforrások megfontolt felhasználásáért való állandó gondoskodás. Akkor megér­tettem, hogyan kell jobban ELŐRE PETRUTA CONSTANTINESCU KÉPVISELŐNŐ FELSZÓLALÁSA A Román Kommunista Párt­nak a sokoldalúan fejlett szo­cialista társadalom felépítésé­re és Romániának a kommu­nizmus felé haladására irá­nyuló Programtervezete hang­súlyozza: „Az egész rendezési akció egyik lényeges vezérelve, hogy biztosítani kell az egyen­lő életfeltételeket nemzetiség­re való tekintet nélkül az or­szág összes állampolgárai szá­mára a szocialista méltányos­ság elvei szellemében; bizto­sítani kell a város és a falu közötti lényeges különbségek fokozatos elmosódását, a fa­lunak a város fejlettségi szín­vonalára történő emelésével“. A területrendezésről és a városi és falusi helységrende­zésről szóló törvénytervezet —­ mondotta a felszólaló — kü­lönleges fontosságú jogdoku­mentum, amely előirányozza a terület- és helységrendezést, ezt szocialista korszakunk kö­vetelményeihez igazítja és biztosítja a földnek, ennek a fontos nemzeti vagyonnak a legmegfelelőbb felhasználását. A törvénytervezet szellemében elemezve az Ilfov megyei te­­rületbeépítettségi helyzetet, ki­tűnik, hogy ez igen nagy és hogy a beépíthető területek összezsugorításával több mint 14 000 hektár területet lehet visszaadni a mezőgazdasági művelésnek. A mezei útháló­zat egyszerűsítésével, a tele­fon- és villanyvezetékek vona­lainak ésszerűsítésével újabb területeket lehet nyerni.

Next