Előre, 1977. október (31. évfolyam, 9291-9316. szám)

1977-10-01 / 9291. szám

4.-------- NEMZETKÖZI ÉLET Az ENSZ-közgyűlés munkálatai Az általános Az ENSZ-közgyűlésben foly­tatódott az általános politikai vita, melynek keretében to­vábbi országok küldöttség-ve­zetői fejtették ki államik ál­láspontját a napirenden lévő alapvető nemzetközi kérdések­kel kapcsolatban. Ecuador, Dá­nia, Japán, Pakisztán. Nagy­ politikai vita Britannia, Franciaország, E­­gyiptom, Olaszország, Togo és Finnország külügyminiszterei, valamint Mauritius miniszter­­elnöke foglalkoztak beszé­deikben a nemzetközi enyhü­lési folyamat elmélyítésének, a leszerelésnek és különös­képpen a nukleáris leszerelés­nek, az atomenergia békés cé­lú felhasználásának, az ENSZ szerepe fokozásának és haté­konysága növelésének, a kö­zép-keleti helyzet rendezésé­nek, az új nemzetközi gazda­sági és politikai világrend meghonosításának, az iparosí­tott és a gazdaságilag fejlődő országok közötti szintkülönb­ség felszámolásának időszerű kérdéseivel. Románia külügyminiszterének megbeszélései George Macovescu, Románia külügyminisztere, országunk küldöttségének vezetője az ENSZ-közgyűlés 32. üléssza­kán, megbeszélést folytatott egyes küldöttségvezetőkkel. Az, Iszmail Fahmival, Egyiptom miniszterelnök-helyettesével és külügyminiszterével lezajlott megbeszélésen véleménycserét folytattak a közép-keleti hely­zet politikai megoldásának távlatairól, és arról a sze­repről, amelyet az ENSZ és különösképpen a Biztonsági Tanács betölthet ezen a téren. A felek kidomborították, hogy szükség van az erőfeszítések fokozására a genfi értekezlet munkálatai újrafelvétele, a palesztin nép törvényes jogai, köztük egy független palesz­tin állam létrehozása jogának elismerése és garantálása ér­dekében. A Német DK külügyminisz­terével, Oskar Fischerrel foly­tatott megbeszélés során a felek megelégedéssel domborí­tották ki a kétoldalú politikai, gazdasági, műszaki-tudomá­nyos és kulturális kapcsolatok arányait és fejlődésük intenzi­tását, kiemelve milyen kivé­teles jelentőségű volt Nicolae Ceausescu elvtárs ezévi hiva­talos látogatása az NDK-ban, Erich Honecker elvtárssal folytatott megbeszélései, ame­lyek új távlatokat nyitottak a két állam együttműködése előtt. Azon a megbeszélésen, a­­melyet a román külügymi­niszter Ihsan Sabri Caglayan­­gillal, Törökország külügy­miniszterével folytatott, ki­domborodott a román-török együttműködési kapcsolatok fejlődése, melyhez döntő mó­don hozzájárultak Nicolae Ceausescu elnök találkozásai Süleyman Demirel miniszter­­elnökkel. A megbeszélés során ugyanakkor véleménycserét folytattak számos nemzetközi kérdésről, utalva a balkáni államok közötti sokoldalú együttműködés fejlesztési lehe­tőségeire és a ciprusi helyzet politikai megoldásának kilátá­saira. A Fülöp-szigetek külügymi­niszterével, Carlos Romulóval való találkozó során a két külügyminiszter megelégedés­sel tekintette át a két ország közötti kapcsolatok alakulását. A Biztonsági a rhodesiai Szerdán és csütörtökön ülést tartott a Biztonsági Tanács Nagy-Britanniának azzal a ké­résével kapcsolatban, hogy ne­vezzenek ki egy ENSZ-meg­­bízottat a rhodesiai kérdésben, mégpedig a világszervezet fő­titkárának képviselőjeként. A munkálatok kezdetén Da­vid Owen brit külügyminisz­ter határozattervezetet terjesz­tett a Tanács elé. A dokumen­tum egyebek között felkéri a főtitkárt: nevezze ki képviselő­jét azzal a megbízatással, hogy folytasson megbeszéléseket a brit kormánybiztossal és az összes többi felekkel minda­zokról a katonai jellegű és más természetű tennivalókról, amelyeket a hatalomnak az af­rikai többségi lakosság kezébe való átadása tesz szükségessé Rhodesiában. Egyúttal felkéri a főtitkárt, hogy a képviselője által folyta­tandó megbeszélések eredmé­nyeiről mielőbb tájékoztassa a Biztonsági Tanácsot. A határozattervezet előter­jesztését követően megkezdő­dött a vita. Felszólalt Joshua Nkomo, a Zimbabwe Hazafias Front társelnöke, továbbá Be­nin, Kanada, Franciaország, India, Mauritius, Panama Köztársaság, Pakisztán, Romá­nia, az Egyesült Államok és Venezuela képviselője. Felszólalásában George Ma­covescu külügyminiszter, a ro­mán küldöttség vezetője a je­lenlegi ülésszakon, rámutatott, hogy országunk egyetért a brit külügyminiszter által előter­jesztett tervezettel, a román kormánynak abból az elvi ál­láspontjából kiindulva, hogy az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének tényleges szerepet kell betöltenie annak a harcnak a támogatásában, melyet a né­pek vívnak a békéért és a nemzetközi biztonságért. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetére általában és a Biz­tonsági Tanácsra különöskép­pen „kivételes felelősség hárul a rhodesiai kisebbségi rend­szer felszámolásában és a szükséges feltételek megterem­tésében ahhoz, hogy a zimbab­­i.......■■■........ ................... Tanács ülése kérdésben ne nép gyakorolhassa önren­delkezési és függetlenségi jo­gát“. A felszólaló rámutatott, hogy a salisburyi illegális rendszer annak a segítségnek köszönhetően tartja fenn ma­gát, amelyet egyes államok — főként a Dél-afrikai Köztár­saság — nyújtanak neki az ENSZ-határozatok és a Bizton­sági Tanács által kimondott kötelező szankciók megszegé­sével. „Ilyen körülmények kö­zött teljes mértékben indokolt, hogy a Zimbabwe nép és felszabadító mozgalma bármi­lyen eszközt felhasználjon, ide értve a fegyveres harcot is, függetlenségi és szabadságtö­rekvéseinek valóra váltásáért. Igaz az is, hogy az Afrika déli részén élő népek harca olyan feltételeket teremtett, amelyek megengedik politikai módsze­rek, köztük a tárgyalások mód­szerének használatát, hogy bé­kés úton próbálják megoldani a súlyos rhodesiai helyzetet“ — mondotta a román külügy­miniszter. Küldöttségünk vezetője hang­súlyozta, hogy a rhodesiai helyzet rendezésével kapcsola­tos bármely kezdeményezést csakis abban az esetben hagy­hatja jóvá és támogathatja a Biztonsági Tanács, ha az meg­felel a Zimbabwe nép alapvető törekvésének, országa szabad­sága és teljes függetlensége ki­vívásának. „Híven álláspontjához, az afrikai népekkel és a világ összes népeivel vállalt szolida­ritásához, Románia továbbra is szilárdan támogatja a Zim­babwe népet szabadságáért és nemzeti függetlenségéért foly­tatott igazságos harcában“ — mutatott rá országunk küldött­ségének vezetője. Csütörtökön este a Bizton­sági Tanács megszavazta a brit külügyminiszter által előter­jesztett határozattervezetet. Az ily módon határozattá előlé­pett dokumentum tartalmaz­­­za mindazokat a javaslatokat, amelyeket a rhodesiai kérdés rendezésére vonatkozó angol­amerikai terv foglal magában. EGÉSZ ÉVEN ÁT HAJÓZHATÓ LESZ Európa legnagyobb transz­kontinentális folyami útja a volga-balti viziút, amely a Balti-tengert köti össze a Kasz­­pi- és a Fekete-tengerrel, a jö­vőben egész éven át hajózható lesz. A viziút hajózhatóságát erős folyami jégtörő hajók te­szik lehetővé, amelyek képe­sek még a legkeményebb tél idején is összetörni a Volgát, a Szvirát, a Dont és a többi fo­lyót borító jégpáncélt. Ezen a víziúton évente több mint 15 millió tonna teheráru szállítá­sát bonyolítják majd le. CSALÁD Alaposan megszaporodott a a képen látható teknőscsalád, a tojásokból tizennégy kis­­­teknős kelt ki. Rá sem fért va­lamennyi a családi fényképre. Az örvendetes szaporulat egy svájci állatkertben történt. ALKOHOLISTÁK AZ NSZK-BAN Az alkoholisták száma Né­metország Szövetségi Köztár­saságban mintegy másfél mil­lió, azaz a lakosság 4 százalé­ka, 19 százalékuk gyógykeze­lésre szorul — közölte bonni sajtóértekezletén Anthe Huber, az NSZK egészségügyi minisz­tere. GYANÚS VOLT Az olasz határ közelében levő Chias svájci városka vámőreinek egy külföldről hazatérő fiatalemberen akadt meg a szemük. A fiúnak u­gyanis alkatához mérten végtelenül nehézkes járása volt. Átkutatták, és nyomban le is tartóztatták, mert cipőjé­ben egy kiló aranyat találtak. A LEGBIZTONSÁGOSABB Az ausztráliai Quantas légi­­forgalmi vállalat nyerte el a világ legbiztonságosabb légi utasszállító vállalatának járó nemzetközi elismerést. Az elismerést az Egyesült Álla­mokban székelő nemzetközi repülésbiztonsági szervezet ítélte oda. A Quantas légifor­galmi társaság gépei közül az elmúlt huszonöt évben egyet­leneggyel sem történt végzetes baleset, s ez idő alatt a válla­lat 13 132 277 utast szállított, gépei összesen több mint 54 millió mérföldnyi utat tettek meg, védőoltás helyett A nyugatnémet katonai or­voskutatók tökéletesítettek egy tetanusz elleni sebport, amely helyettesítheti az injekciót más fertőzéses megbetegedé­sek esetében is. Az új gyógy­szer akkor a leghatásosabb, ha 30 percen belül a sebesült felületre szórják, de akkor is segít, ha legkésőbb 48 órán belül alkalmazzák. MÚZEUMBA KERÜLT Az amszterdami Rijksmu­seum megvásárolta Rembrandt eddig ismert legrégibb önarc­képét, amely valószínűleg 1628-ból származik. A 22,5x18,5 centiméteres festmény szem­ből ábrázolja az akkor 22 esz­tendős Rembrandtot. A sötét és világos színhatások figye­lemre méltó alkalmazásából arra lehet következtetni, hogy az önarckép fény-árnyék ta­nulmánynak készült. A mú­zeumnak az állam, valamint a művészeti és kulturális tár­saságok anyagi segítségével sikerült megvásárolnia az ér­tékes festményt, de, hogy ki­től és milyen összegért, ezt nem közölték. TRÉFA Albert Barber angliai far­mer a rendőrséghez folyamo­dott, mondván, hogy a yorkshi­­re-i Tottley falu közelében levő birtokán Mars-lakók ke­resték fel. A repülő csésze­aljszerű, fényes kupolás test­jelzéseket adott le, leszállásá­nak helyén pedig felperzselte a füvet. Amikor a szakembe­rek alaposan megvizsgálták a „repülő csészealjat“ megállapí­tották, hogy egy távirányítású óriás kerékre szerelt, ezüst­­festékkel bevont katonai si­sakról van szó. A tréfás tech­nikus után folyik a nyomo­zás. A LEGJOBB DRÁMA A legjobb drámáért járó or­szágos díjat, amelyet az NSZK beli Müllheim város­­alapí­tott és ítél oda, az idén Ger­ling Reinshagen érdemelte ki ü­nnepi gyerekek című mű­véért. A drámát az elmúlt évadban több nyugatnémet városban színre vitték. Cselek­ménye a náci Németország­ban játszódik, és az apoéti­­kus kispolgárok életét mu­tatja be. kiemelve e kapcsolatok fej­lesztésének szükségességét, a­­zoknak a megállapodásoknak megfelelően, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtársnak, Romá­nia elnökének Manilában tett hivatalos látogatása idején kötöttek. Azoknak a találkozóknak a során, amelyeket a román külügyminiszter Arin Soeder­­rel, Svédország külügyminisz­terével és Marcelino Orejával, Spanyolország külügyminisz­terével bonyolított le, megvi­tatták a kétoldalú kapcsolatok bővítésének problémáit külön­böző területeken, annak szük­ségességét, hogy országaink továbbra is erőfeszítéseket te­gyenek a biztonság megszilár­dítására Európában. George Macovescu úgyszin­tén megbeszélést folytatott Willy Brandttal, a Szocialista Internacionalé elnökével, aki látogatást tett az ENSZ szék­házában. Willy Brandt felkérte a román külügyminisztert, hogy tolmácsolja baráti üdvözletét Nicolae Ceausescu elvtársnak, és a román államfő iránti nagyrabecsülése kifejezését. Egyúttal megelégedésének a­­dott hangot azokkal a megbe­szélésekkel kapcsolatban, a­­melyeket Románia elnökével folytatott. A találkozó során véle­ménycserét folytattak azokkal az erőfeszítésekkel kapcso­latban, amelyek világszinten végbemennek egy igazságo­sabb és méltányosabb új nemzetközi gazdasági rend létrehozásáért. Peking HUA KUO-FEN ELNÖK FOGADTA A ROMÁN NÉP BARÁTI KÜLDÖTTSÉGÉT Hua Kuo-fen, a Kínai Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának elnöke, a Kínai Nép­­köztársaság Államtanácsának elnöke fogadta Pekingben a román nép baráti küldöttsé­gét, amelyet Paul Niculescu elvtárs, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának tag­ja, a román kormány első mi­niszterének helyettese vezet. Nicolae Ceausescu elvtárs részéről, Románia Szocialista Köztársaság egész párt- és ál­lamvezetősége részéről Paul Niculescu elvtárs baráti üze­netet tolmácsolt, jó egészséget kívánt Hua Kuo-fen elvtárs­nak, a kínai párt- és állam­vezetőségnek, gratulált a Kí­nai NK 28. évfordulója alkal­mából, s a kínai népnek to­vábbi sikereket kívánt a Kí­nai KP XI. kongresszusa ha­tározatainak valóra váltásá­ban, a Kínai NK fejlesztésé­ben és felvirágoztatásában. Hua Kuo-fen -elvtárs meleg­ köszönetet mondott az üzene­tért, majd a saját nevében, va­lamint a Kínai KP KB, a kínai kormány és nép nevében szívélyes üdvözletét küldte Nicolae Ceausescu elvtársnak, a párt- és államvezetőségnek, az egész román népnek, s to­vábbi győzelmeket kívánt ab­ban a harcban, amelyet Ro­mániának, mint független és szuverén szocialista országnak a fejlesztéséért folytatnak. A felek nagyra értékelték Románia Szocialista Köztársa­ság és a Kínai Népköztársa­ság, a Román Kommunista Párt és a Kínai Kommunista Párt, a román nép és a kínai nép baráti és együttműködési kapcsolatait, és kifejezték azt az elhatározást, hogy tovább­fejlesztik és­ magasabb szintre emelik e kapcsolatokat a két nép, a szocializmus és a nem­zetközi együttműködés ügye érdekében. Részt vett Vasile Pungan, az RKP KB tagja, Románia Szocialista Köztársaság elnöke tanácsosi csoportjának veze­tője, Dumitru Turcus, az RKP KB osztályvezető-helyettese, a román baráti küldöttség többi tagja, valamint Nicolae Gavri­­lescu, Románia Szocialista Köztársaság pekingi nagy­követe. Jelen volt még Csi Ten­­kuej, a Kínai KP KB Politbü­­rójának tagja, a Kínai NK Államtanácsának alelnöke, Ki I-man, a Kínai KP KB osztályvezető-helyettese, Ju Dzsian külügyminiszter-he­­lyetes, Wan Pin-nan, a kínai nép külföldi baráti kapcsola­tai társaságának elnöke. A megbeszélés meleg, elv­társi légkörben zajlott le. Li Szien-nien alelnök fogadta az Agerpres Li Szien-nien, a Kínai KP KB alelnöke, a Kínai NK Ál­lamtanácsának alelnöke fo­gadta­ az Agerpres Román Saj­tóügynökség küldöttségét, a­­mely Ion Cumpanaru, az RKP KB póttagja, a sajtóügy­nökség vezérigazgatója veze­tésével az Új Kína hírügynök­ség vezetőségének meghívá­sára látogatást tesz a Kínai Népköztársaságban. Ebből az alkalomból baráti megbeszélésre került sor. A fogadáson részt vett Csiu Mu-csi, a Kínai KP KB tagja, az Új Kína hírügynökség igazgatója. Jelen volt továbbá Ion Do­­robantu, a román nagykövet­ség miniszteri rangú tanácso­sa. küldöttségét A JELENKOR KÖVETELMÉNYE: EGY ÚJ NEMZETKÖZI POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI REND LÉTREHOZÁSA Románia Szocialista Köztársaság elnöke személyes képviselőjének felszólalása • a Római Klub kollokviumán Stockholmban véget ért a világhelyzetet és alakulásának távlatait tanulmányozó kol­lokvium, amelyet a Római Klub rendezett. A Thorbjoern Faelldin svéd miniszterelnök védnöksége alatt tartott össze­jövetelen több ország politi­kai és tudományos személyi­ségei vettek részt. Mint Nicolae Ceausescu elv­társnak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének sze­mélyes képviselője az össze­jövetelen felszólalt Mihnea Gheorghiu, a Társadalom- és Politikai Tudományok Akadé­miájának elnöke. A szónok ismertette országunk, Románia Szocialista Köztársaság elnö­kének a kollokvium napirend­jén szereplő kérdésekkel kap­csolatos politikai állásfogla­lását. Hangoztatta egy új nem­zetközi és politikai rend létre­hozásának jelentőségét, a há­ború és a nyomor fenyegeté­sétől mentes világ, a béke­ és az együttműködés világa meg­teremtésének jelentőségét az­ összes államok szabadsága és szuverenitása tiszteletben tar­tásával. Aurelio Peccei, a Római Klub elnöke megköszönte azt a figyelmet, amelyet Nicolae Ceausescu elnök tanúsított a stockholmi találkozó iránt. A kollokvium vitái kereté­ben felszólaltak Léopold Sé­­dar Senghor, Szenegál elnöke, Odvar Nordli, Norvégia mi­niszterelnöke, továbbá Auszt­ria, Kanada, Finnország, Mexi­kó, a Lengyel NK és a Magyar NK állam- illetve kormány­főinek képviselői, más poli­tikai személyiségek és neves tudósok. Kurt Waldheim, az ENSZ főtitkára üzenetet in­tézett a találkozó résztvevői­hez. LEGÚJABB • LEGÚJABB VESZELIN DZSUKANOVICSNAK, Jugoszlávia SZSZK Szövetségi Végrehajtó Tanácsa elnökének meghívására baráti látogatást tesz Belgrádban Omar Torrijos Herrera panamai kor­mányfő. LEZAJLOTT a Magyar Népköztársaság Országgyűlésének őszi ülésszaka. A képviselők jóváhagyták a polgári törvény­­könyv módosítását és a főügyész jelentését. OKTÓBER 17 ÉS 20 KÖZÖTT látogatást tesz Bulgáriában Francois Mitterrand, a Francia Szocialista Párt első titkára. LONDONBAN BEJELENTETTÉK, hogy Roy Mason, az észak-ír kérdésekkel foglalkozó brit államtitkár a jövő hónap­ban ellátogat az Egyesült Államokba, ahol megbeszéléseket folytat az amerikai kormány tagjaival és a gazdasági körök kép­viselőivel az Észak-Írországban eszközölt amerikai beruházá­sokról. AZ ELMÚLT NAP • A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordu­lóját köszöntő rendezvények keretében Moszkvában talál­kozóra került sor, amelyen részt vettek a Szovjetunióval való baráti társaságok képvi­selői számos országból, vala­mint a szovjet közvélemény képviselői. Országunkat kül­döttség képviselte, amelyet Ion Hobana, az ARLTIS Fő­tanács Bí­rójának tagja vezet. L. I. Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Szovjetje Elnökségének elnöke üzenetet intézett a ta­lálkozó részvevőihez. • Salah Salman libanoni belügyminiszter a kormány ülése után kijelentette az új­ságíróknak, hogy az ország déli részében a helyzet jó. Rá­mutatott, hogy a következő lé­pés a július 25-én Chtaurában aláírt libanoni-szíriai-palesz­­tinai egyezmény alkalmazásá­ra való áttérés lesz. • Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára fogadta Raymond Barre francia kor­mányfőt, aki látogatást tesz Moszkvában. • Zagrebben, a Horvátor­szági Kommunisták Szövetsé­ge Központi Bizottságának rendkívüli ülésén beszédet mondott Joszip Broz Tito, Ju­goszlávia SZSZK elnöke, a Ju­goszláviai Kommunisták Szö­vetségének elnöke. Joszip Broz Tito kiemelte a kommunista párt szerepét az egész népnek a nemzeti felszabadítási­­ harc­ra és az új társadalom építé­sére való mozgósításában. „Ha a háború után eltelt több mint harminc esztendőben nem let­tünk volna annyira egysége­sek, nem építettük volna fel a szocializmust és nem értünk volna el fontos sikereket, nem örvendenénk annak a tekin­télynek a világban, amely je­lenleg bennünket körülvesz“ — hangsúlyozta­­ Joszip Broz Tito. ELŐRE - 1977. október 1. A BARÁTI KÍNAI NÉP NAGY ÜNNEPE Huszonnyolc évvel ezelőtt kiáltották ki a Kínai Népköztársaságot Történelmének nagy ese­ményéről emlékezik meg­­ a testvéri és baráti kínai, nép: 28 évvel ezelőtt, 1949 október 1-én, Pekingben a Tien-An-Men téren kiki­áltották a Kínai Népköz­társaságot. A népi hata­lom megteremtése győze­delmesen betetőzte azt a hosszadalmas, hősi és dicső harcot, amelyet a kínai nép áldozatteljesen folytatott a Kommunista Párt vezetésével az impe­rializmus és a belső reak­ció ellen, nemzeti és tár­sadalmi felszabadulásáért. Ez az esemény új fejezet kezdetét jelentette a kí­nai nép életében. Az em­beriség fejlődésében új korszakot nyitó Nagy Októ­beri Szocialista Forrada­lom után a népi Kína megalakulása a jelenkor egyik legnagyobb jelentő­ségű történelmi eseménye, mely megrendítette az imperializmus pozícióit Á­­zsiában és az egész vilá­gon, jelentős ösztönzést adott a népek felszabadító harcának, melyet az im­perialista és kolonialista uralom ellen, a független­ségért és a nemzeti szuve­renitásért folytattak és folytatnak, alapvetően mó­dosította a világon az erő­viszonyokat a szocializmus, a béke és a haladás erői javára.­­ A Kínai Népköztársaság kikiáltása óta eltelt 28 év alatt a tehetséges és dolgos kínai nép, a Kínai Kom­munista Párt vezetésével kiváló sikereket vívott ki a szocialista társadalom épí­tésében, hazájának a sok­oldalú fejlődés mind ma­gasabb fokára való emelé­sében. A kínai nép erőtel­jes nemzetgazdaságot épí­tett ki, fejlődő ipart, nagy figyelmet szentelt országa különböző övezetei harmo­nikus gazdasági fejleszté­sének, a mezőgazdaság kor­szerűsítésének, a tudomány, a kultúra, az oktatás fel­virágoztatásának, az élet­­színvonal emelésének. A Kín­ai Népköztársaság te­vékeny szerepet tölt be a nemzetközi életben, erő­teljesen hallatja szavát az Egyesült Nemzetek Szer­vezetében és más nemzet­közi szervezetekben, síkra száll az emberiséget foglal­koztató nagy problémák méltányos megoldásáért, a béke és a biztonság meg­szilárdításáért a világon. Jelenleg a kínai nép, a Kínai Kommunista Párt vezetésével, hősiesen és odaadással harcol a párt közelmúltban lezajlott XI. kongresszusa határozatainak valóraváltásáért, egy erő­teljes, fejlett mezőgazda­sággal és iparral, korszerű tudománnyal és technoló­giával rendelkező hatal­mas szocialista ország meg­teremtéséért. Az összes szocialista or­szágokkal való barátság és együttműködés megszilárdí­tásának tántoríthatatlan politikáját folytatva a szo­cialista Románia, orszá­gunk népe nagyra értékeli a Kínai Kommunista Párt­tal, a Kínai Népköztársa­sággal fennálló sokoldalú kapcsolatait, amelyek gyö­kerei a két ország forra­dalmi erőinek évtizedekre visszatekintő szolidaritásá­ba nyúlnak, és amely egy­re magasabb szintre emel­kedik a szocialista építés éveiben. A román-kínai kapcsola­tok történetének kimagasló eseménye volt az a látoga­tás, amelyet 1971 nyarán tett a Kínai NK-ban a Nicolae Ceausescu elvtárs vezette párt- és kormány­­küldöttség. E látogatás, az ez alkalommal lezajlott magas síkú megbeszélések Nicolae Ceausescu elvtárs és Mao Cetung elvtárs kö­zött új fejezetet nyitottak, új távlatokat teremtettek a két párt, a két ország és a két nép kapcsolatai előtt A múlt évben Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitká­ra, Románia Szocialista Köztársaság elnöke és Hua Kuo-fen elvtárs, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának elnöke, a Kínai NK Államtanácsá­nak elnöke üzenetcseréje során erőteljesen kifejezés­re juttatta a két párt, a két nép és a két ország ama óhaját és elhatározását, hogy még magasabb szint­re emelje barátságát és sokoldalú együttműködését. Bővülnek és elmélyülnek a két ország közötti politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok, a tudományos­műszaki együttműködés. Tovább szélesednek a kap­csolatok a párt- és állanti vonalon lezajló kölcsönös látogatások útján, erősöd­nek a két ország társadal­mi és tömegszervezetei kö­zötti kapcsolatok, elmélyül a tapasztalatcsere, a gazda­sági és társadalmi építés különböző területein. Országunk népe meggyő­ződését fejezi ki, hogy a jövőben tovább fejlődnek és elmélyülnek a szoros ro­mán-kínai testvéri kapcso­latok, a szocialista építés érdekében mindkét ország­ban, a szocializmus egye­temes ügye javára, az e­­gyüttműködésért, a haladá­sért és a békéért a világon. Lányi Gábor MUNKA ÉS ÉLET KÖLTÖZÖTT A CSEND VÖLGYÉBE A Csend Völgye — kínai nyelven Pingku — a­­mely a Pekingtől észak­keleti irányban messze elte­rülő, mintegy ezer kilométerre terjedő övezetet jelöli és közel kétharmadában sziklás, min­den növényzettől megfosztott, kopár vidék volt, ma egész Kínában ismert. Elnevezése onnan származik, hogy a múltban ez a vidék, terméket­len talajával, amelyet lépten­nyomon kövek, sziklás kiemel­kedések borítanak és vízben rendkívül szegény, nagyon el­maradott volt :a földek rossz termést adtak s a gyakori ter­mészeti csapások még ezt a keveset is tönkretették. Évti­zedenként csupán egy-egy év akadt, amikor tavasszal nem sújtotta szárazság ezt a vidé­ket, ősz folyamán pedig árvíz. Olyan övezet volt, amelyet határain túl senki sem ismert; igazi Csend Völgye, amelyet nem vett fel az ember alkotó munkájának zaja... Ma azonban, a körzet húsz, népi kommunájában a hegyek adta terméskőből épült tartós házakban 62 000 család lakik és a 292 termelőbrigád több mint 430 000 mű földet (egy ma a hektár tizenötödrészével egyenlő) művel meg, amelyek közül 180 000-et a meredek hegyoldalakon, vagy a múlt­ban termőképtelen dombokon. Elég csupán körülnézni itt, hogy meggyőződjék bárki: a szocializmus termékeny évei­ben megváltozott ez a vidék, régi elnevezése elveszítette minden jelentőségét. Pingku hegyi lakói ma ál­landó jelleggel jó terméseket érnek el; közel 330 000 mu föl­dön termesztenek gabonát, 60 000-en gyapotot, 40 000-en pedig olajosnövényeket, főze­lék- és zöldségféléket. Hasonló eredményeket értek el az er­dőgazdálkodásban, állatte­nyésztésben és haltenyésztés­ben is. A dombvidéken létesí­tett halastavak felülete közel 7 000 mu-t tesz ki. Mindez csupán rendkívül szorgalmas, sokszor nagy ne­hézségekkel megbirkózó mun­ka árán vált valóra, és még most is évről évre nagy kitar­tásra, erőfeszítésekre van szük­ség. És önzetlen odaadással folytatják ezt a csatát, amit ők úgy neveznek, hogy „harc az ég és a föld erőivel“. Új me­derbe tereltek vizeket, újabb és újabb öntözőrendszereket, vízgyűjtőket létesítettek, kiter­jesztették a szántóföldeket. Minden órát, percet kihasznál­nak, hogy továbbvigyék azt a természetátalakító munkát, a­­melyet elkezdtek és évek óta lankadatlanul folytatnak. Ami a jövőt illeti, ilyen vonatko­zásban sokatmondóak például a Szukiavu termelőbrigád ter­vei. A brigád azt a célt tűzte maga elé, hogy az 1975—1985 közötti időszakban kétszeresé­re emeli a gabona- és gyapot­terméseket az 1974-es rekord­­terméshez viszonyítva és való­ra váltja a mezőgazdasági munkák teljes gépesítését. Az egész brigádra nagy mozgó­sító erővel hatott az Országos Népképviseleti Gyűlésnek az a felhívása, hogy Kínát rövid idő alatt erőteljes, korszerű szocialista országgá kell fej­leszteni, és Pingku összes me­zőgazdasági dolgozóival együtt elhatározták, hogy még na­­gyobb odaadással, kitartással dolgoznak, hogy hozzájárulja­nak a célkitűzés mielőbbi va­lóra váltásához. A „Csend Völgye" volt ez a dombos vidék is, amíg a népi kommunák dolgozói nem létesítettek teraszosított szántóföldeket Nyomda, Combinatul Poligrafic Casa Scinteii 4080

Next