Előre, 1980. augusztus (34. évfolyam, 10169-10195. szám)
1980-08-01 / 10169. szám
2. bomtAsamyag NEM ELDOBMI VALY ANYAG! (3.) TÖRVÉNY ADTA LEHETŐSÉGEK A JELENLEGI VÁROSRENDEZÉSI ELVEK szerint fejlődő településeinkben esetenként elkerülhetetlenek a szanálások, bizonyos helyeken régi épületek lebontása és helyükbe újak építése. A modern, korszerű városkép csakis úgy alakítható ki, ha a régi, nem műemlékjellegű épületek helyére többszintes tömbházakból álló lakónegyedek épülnek, s azokban nemcsak kényelmesen lakni, hanem a kapcsolódó létesítményekben művelődni, szórakozni, a gyermekeknek tanulni is lehet. Az ilyen jellegű fejlesztésre csakis előzetesen jóváhagyott városrendezési tervek alapján kerülhet sor, s e tervek megszületésétől a megvalósításig hosszabb idő is eltelhet. Írásunkban megkíséreljük összefoglalni — a hatályos jogszabályok és a dévai kisajátítási gyakorlat ismeretében — mindazt, amit ebben a vonatkozásban el kell mondani, különös tekintettel arra, hogy szanáláskor nagy mennyiségű és jelentős értékű ÚJRAFELHASZNÁlható ÉPÍTŐANYAG KERÜL FORGALOMBA. Alkotmányos előírás biztosítja az államnak azt a jogát, hogy közérdekű építkezések céljára személyi tulajdonban levő ingatlanokat — lakóházakat és területet — sajátítson ki. Ugyanezt az elvi jelentőségű rendelkezést megtaláljuk az 58/1974. számú terület- és településrendezési törvényben is, amely a közérdeket különösen a lakásépítkezéseknél hangsúlyozza ki. A kisajátítás mindig megfelelő kártalanítás ellenében történik, tehát sohasem ingyenes. Az 1676/1959. számú minisztertanácsi határozat alapján — ez a jogszabály majdnem 20 évig volt hatályban — a tulajdonosnak kártérítést fizettek, emellett visszavásárolhatta a háza lebontásából származó építőanyagokat is. Közben, a nem túlságosan magas kártérítési díj kiegészítéseként, egyes kisajátítási (egyedi) rendeletek előzetes pénzügyminisztériumi hozzájárulás alapján, a volt tulajdonosnak ingyenesen juttatták a bontásból származó építőanyagokat, de csak azoknak, akik újra fel akarták építeni lakóházukat. A kisajátítási tervek összeállítói nem voltak mindig következetesek, s megtörtént, hogy két, egymást követő kisajátításnál az első tervben szereplő tulajdonosok ingyen megkapták az építőanyagokat, a többiek, mégha az utca másik oldaláról volt is szó, már nem. Ismeretes, hogy a régi szabályozást s a kialakult, korántsem egységes gyakorlatot felváltotta a 467/1979. számú törvényerejű rendelet, amelynek 9. szakasza kimondja, hogy a kisajátított épületek lebontásából származó építőanyagokat a volt tulajdonosok házépítés vagy egyéb háztartási célokra megtarthatják, viszont az anyagok kiskereskedelmi áron kiszámított ellenértékét A KÁRTÉRÍTÉSBŐL LE KELL VONNI, vissza kell tartani. Természetesen az anyagok elhasználódási (kopási) fokára is figyelemmel kell lenni a vételár kiszámításánál; a kopási fokot a jogszabályban feltüntetett értékelő bizottság határozza meg. Az új jogszabály lényegesen magasabb kártérítés kifizetését teszi lehetővé a kisajátított ingatlanokért — városon 80 000 lej a kártérítési díj felső határa —, ennek összegét a már említett értékelő bizottság az előzetes tervek és a helyszíni szemle után, esetenként határozza meg a ház állagának, a lakóterület nagyságának, az építőanyagok milyenségének és minőségének, a lakás kényelmi fokának és még nagyon sok egyéb szempontnak a figyelembevételével. Említettük már azt, hogy a jogi keret felvázolásán túlmenően a dévai kisajátítási gyakorlatot is be szeretnénk mutatni olvasóinknak — a teljesség igénye nélkül —, ezért a továbbiakban az éppen folyamatban levő itteni legjelentősebb szanálás színhelyét is felkerestük. A kisajátítási terveket a beruházó, a Hunyad megyei Lakás- és Községgazdálkodási Vállalat-csoport állította össze. Egy 810 lakrészből álló lakótelepet építenek az Oituz, az M. Eminescu és a Liliacului utcákban, a nemrég lebontásra került több lakóház helyére. A vállalatcsoport technikai igazgatójától, Ardelean Nicolae mérnöktől tudjuk, hogy a kivitelezési tervben, az ún. általános költségelőirányzatban több mint 2 millió lejt biztosítottak kártérítés fizetésére — ezt az összeget ki is fizették a volt tulajdonosoknak —, ugyanebben a költségvetésben a lebontási költségek is benne foglaltatnak. Egyes helyeken a volt tulajdonosok, ezek családtagjai és ismerősei bontották a házakat, szedték le a cserepeket, vették ki az ajtókat és ablakokat. Mellettük MEGJELENTEK AZ ALKALMI VEVŐK, akik jóváhagyott kérés alapján bizonyos mennyiségű téglát, cserepet, ajtó- és ablakkeretet vásárolnak meg az anyagokat kezelő lakás- és községgazdálkodási vállalattól, amelyet a helyszínen Blaj Doina technikus legtöbbször egyedül képvisel. A kereslet nagy, talán túlságosan is az, nem vizsgálja senki azt, hogy a vevők mire akarják felhasználni az építőanyagokat. A vállalat a faanyagon kívül mindent elad, a cserép darabját 1,30 lejért, a téglát 0,50 lejért. Igaz, felkínálták az anyagokat a néptanácsoknak és a vállalatoknak is, de a solymosi néptanácson és a helyi autószállítási vállalaton kívül mások nem igen jelentkeztek. Az idő pedig sürget. Megértjük a sietség okát, azt, hogy a területet minél előbb fel kell szabadítani, de azért talán bontáskor gazdaságosabban is fel lehetne használni ezeket az anyagokat — közérdekű építkezéseknél —, még akkor is, ha az a szállítási, raktározási költségek növekedésével járna. Való igaz, a vevő — mert érdekelt — segít a bontásban, elszállítja az anyagot, kifizeti a vételárat, feltételezzük, hogy azt nem adja tovább, mégsem hisszük, hihetjük, hogy ez lenne az értékesítésnek az építőanyagok újrafelhasználásának egyedüli útja, módja. Deák Levente 1———— MUNKÁBAN —— A SZOCIALISTA DEMOKRÁCIA ÉS EGYSÉG FRONTJA 1....... .................................................................................................................................................................................................. KÉRDÉSEKRE, KÉRÉSEKRE AZONNALI VÁLASZ A DEMOKRÁCIA FÓRUMAIN SZILÁGYCSEHEN Nicolici Vasile elvtáns, a szilágycsehi néptanács titkára egyben az SZDEF városi titkárának tisztségét is betölti. Nemrég lezajlott többórás beszélgetésünk során tehát természetszerűen szó esett az itt működő szocialista demokrácia és egység szervezeteinek tevékenységéről, a SZDEF- tanács koordinálta szervezeti életről. A kezdeti nehézségeken rég túljutottak, mondotta a titkár elvtárs, a vállalati, intézményi vagy lakókerületi szervezetek idővel megerősödtek, egyre világosabban körvonalazódott tevékenységük szférája. Mint mindenütt az országban, a szilágycsehi szocialista demokrácia és egység szervezeteibe is egyre több dolgozó kéri felvételét. — A szocialista demokrácia vállalati, intézményi munkatervében — mondotta Nicolici Vasile elvtárs — gyakoriak azok a feladatok, melyek megoldása az egész munkaközösség hozzájárulását igényli. Érthető tehát, hogy ilyen irányú akcióink egységbe tömörítik az illető vállalat valamennyi dolgozóját, párttagokat és pártonkívülieket, közösen tevékenykednek a kitűzött cél eléréséért. A demokrácia fóruma elnevezésű tömegakció a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja helyi tanácsainak egyik sajátos és egyre nagyobb népszerűségnek örvendő tevékenységi formája. Ennek keretében milyen akciókra került sor Szilágycsehen? — Hadd említsem elsőként a városunkhoz tartozó falvakban megszervezett fórumainkat. Nádason, Völcségben, Csehhorvátban és Maroson a demokrácia fóruma keretében az egybegyűltekkel — 50—80 mezőgazdasági dolgozó jelenlétében — megvitattuk a június közepén közreadott 40/1975 számú, az állattenyésztésre és az állatállomány feljavítására vonatkozó törvény módosításáról és kiegészítéséről szóló törvényerejű rendeletet. A témia megválasztása nem nevezhető önkényesnek, sem véletlennek; községi képviselőinktől, a helyi pártszervezetek és a szocialista demokrácia és egység szervezeteinek vezetőitől értesültünk hogy a falusi lakosságot érdekli, foglalkoztatja a törvénymódosítás és ennek következményei. Mind a négy faluban rendezett találkozón részt vett Vasile Vlaicu elvtárs, városunk polgármestere, továbbá több felelős szerv képviselője, mezőgazdasági szakemberek A jelenlevők kérdésekkel és kérésekkel „rohamoztak“ meg, és valóban azokat a problémákat vetették fel, melyek megoldásra várnak. Nádason például valaki azt kifogásolta, hogy nincs hol beszerezni az egynapos csibéket, ilyenformán nem vállalkozhatnak szárnyasnevelésre. Helytálló volt ez a megjegyzés. Zárójelben hadd tegyem hozzá, hogy a rákövetkező napokban 1000 csibét küldtünk a faluba. Hasonló problémát vetettek fel a sertéshizlalással kapcsolatosan, melyre szintén találtunk megoldást. A találkozón jelen lévő állatorvos az állatbetegségekkel kapcsolatos kérdésekre válaszolt, jómagam pedig a törvényerejű rendelet jogi oldalát világítottam meg. Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy hasznos és érdekes volt az összejövetel. — Milyen kérdéscsoporttal foglalkoztak a városban szervezett demokrácia fórumán? — A közelmúltban a néptanács gyűléstermében Szilágycseh jövőbeli fejlődéséről beszélgettünk a lakossággal. Ismétlem, beszélgettünk, mert a város holnapját bemutató maketten kívül semmilyen egyéb előre elkészített előadás vagy vitaindító nem volt. A város vezetőségének jelenlétében mindenki arról kérdezett, ami a legjobban foglalkoztatta, érdekelte, természetesen a városfejlődéssel kapcsolatosan. Különösen sok szó esett Szilágycs.-h új központjáról: mit bontanak le, mikor kezdjük meg a központban az építkezést, igaz az, hogy szálloda, művelődési ház, nyáriszínház stó is épül a régi megrokkant utcasor helyére? Meglepő és jó érzés volt hallani, hogy a helybelieket mennyire érdekli városuk sorsa. A hallottak alapján, úgy vélem, ezúttal mi is elmondhatjuk, hogy Szilágycseh város SZDEF-tanácsa hasznos és vonzó formában szervezte meg a demokrácia fóruma elnevezésű találkozókat, elérte a kitűzött célt, ez pedig biztosítékot jelent a további fórumok sikeréhez is. Kiss Zsuzsa KÖRNYEZETVÉDELEM, TAKAROS KÖRNYEZET A rétyi Nyírből sorra költöztetik el az idegenforgalom kellékeit, mi több, az mtsz tehéncsordáját is kitiltották: lassan, fokozatosan életre kel a természetvédők régi álma, lezárják az illetéktelenek elől ezt a nem túl nagy, mindössze 26 hektáros, de oly értékes védett területet, amely most már végleg a nyírek, a tavirózsák, a ritka növények, állatok meg nem zavarható otthona. — Nem volt könnyű ezt a lépést megtenni, a rezervátumot lezárni — tudtuk meg Joós Magdolnától, a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja Réty községi (Kovászna megye) tanácsának elnökétől. — Előbb a legkülönbözőbb, nem egyszer homlokegyenest ellentétes érdekeket kellett egyeztetnünk, nyilván a legfontosabb, a természetes környezetvédelem javára. A legnagyobb szerencsénkre az utóbbi időben, a Feketeügy szabályozásával is kedvező lehetőségek születtek arra, hogy a megoldást siettethessük. A Nyír közelében, a halastó partján előbb spontánul alakult ki újabb turisztikai közznt, amelyet nekünk csak fejlesztenünk kellett. Ezzel alkalom nyílt arra, hogy elsorvasszuk a Nyírben felállított kempinget. A házikókat már elköltöztettük, csak a vendéglő maradt régi helyén, de az is csökkentett forgalommal. Különben ígéretet kaptunk arra, hogy a halastó partján motel épül, amely átveszi a vendéglő szerepét is, s azzal „lakatot“ is lehet tenni a kapukra. — Annak idején a könnyűzene fesztiválok közönsége is sok kárt tett a Nyírben. Mindenekelőtt a hazafias munkával ültetett csemeték látták kárát a nagy tömegnek. — Évek hosszú során át ezrével ültettük a csemetéket, hogy pótoljuk az öreg, széttépázta,döntötte egyedeket. Ha ezek megúszták azt, hogy az mtsz legelő állatai nem fogyasztották el jó étvággyal, akkor a turisták, a fesztivál közönségének estek áldozatául. Ennek most már vége, a fesztivál is színhelyet változtatott, a csorda is ki lett tiltva... Nagy kedvvel kezdtük tehát újra a fásítást. Mintegy 5000 csemetét ültettünk az idén, így számuk meghaladja a húszezret A községi SZDEF- tanács magára vállalta a Nyír karbantartását, ápolását, így azt mondhatom, hogy a tájnak ezt a csodálatos darabkáját változatlanul meg tudjuk őrizni a következő nemzedékeknek. A rétyi Nyíren máris meglátszanak a gondos kezek nyomai, ha eltűnik a vendégcsalogató csárda is, amely különben a maga nemében hangulatos és éppen ezért a környéken népszerű vendéglátóipari egység, a természet eme szeglete visszakapja végleg eredeti hamvasságát, üdeségét, amit kétségtelenül nagy veszély fenyegetett . A Nyírért vívott harc, amelyben távolról nem voltunk egyedül, hiszen a megyei pártszervek minden vitás kérdésben oldalunkra álltak — vallja Joós Magdolna —, jót tett közösségünknek is, hiszen bebizonyította, hogy az összefogás, a céltudatosság eredményre vezet, de azt is, hogy nem kell és nem szabad élhetett kézzel várni akár a közösségi, akár a különböző jellegű személyes ügyek, problémák megoldását. Különben éppen ezek a kérdések és nyilván a megoldásukhoz vezető utak-módok képezték a községi SZDEF- tanács égisze alatt megrendezett demokrácia fórumainak témakörét is. Tudni kell azt, hogy közigazgatási egységünk öt kisebb-nagyobb településből — a községközpont Réty mellett Szacsva, Bita, Komolló és Egerpatak falvakból — áll. Mindeniket a maga során a saját sorsa, fejlődési távlatai érdekli, nem véletlen ezek szerint, hogy a fórumokon éppen ezekről esik a legtöbb szó. A rendezvényeken jómagam mellett a néptanács, valamint a községben működő gazdasági egységek, tömeg- és társadalmi szervek képviselői vettek részt, ami lehetővé tette nemcsak a problémafelvetést, hanem a kiút keresését, a megoldás módjainak megállapítását is, így sok szó esett a községi utak állapotáról, arról, hogy a falvak lakossága kész hazafias munkával azokon javítani, ha annak anyagi feltételeit megteremtjük. A demokrácia fórumai, annak előtte a honpolgári gyűlések kiváló alkalmat képeztek arra, hogy a községi SZDEF- tanács felvázolja településfejlesztési terveit, de azokat a feladatokat is, amelyek a község, a falvak javainak jó gazdálkodását, a takarosabb környezet kialakítását, annak megőrzését célozzák. Dombra Mihály néptanácsi alelnöktől tudjuk meg, hogy a Réty községbeliek ragaszkodnak szülőföldjükhöz, készek azért áldozatot is hozni. — Közel másfél millió lejre terveztünk hazafias munkákat — ismerteti az eredményeket Dombra Mihály. — Ebből máris megvalósítottunk mintegy 1,1 millió lejnyit ötszáz folyóméter járda készült el az idén, négy kilométeren útkarbantartást végeztünk, befejeztük a sportpálya építését amint arról szó esett már, a Nyírben szorgoskodtunk, csemetét ültettünk, 12 áteresztő hidat vertünk, s ami nagyon fontos, a Feketeügy holtága mentén 400 méteres gátat emeltünk, nagyobb esőzések idején ugyanis itt felnyomult a víz, veszélyeztette a házakat A rétyiek a szocialista demokrácia és egység szervezeteinek ösztökélésére, a néptanács segítségével és irányítása mellett nagy nemzeti ünnepünk, hazánk felszabadulása évfordulója. Augusztus 23 tiszteletére szeretnék teljesíteni a községszépítésre és -gazdálkodásra kidolgozott tervüket, a települések szüntelen csinosításával pedig eredményesen versengeni a megye többi községeivel. — Kikre támaszkodik az SZDEF községi tanácsának elnöke — kérdezem Joós Magdolnától — a tervek kivitelezésében? — Nyilván, mindenekelőtt a község kommunistáira, a különböző tömeg- és társadalmi szervezetek tagjaira, az utóbbi időben pedig a pártunk főtitkárának kezdeményezésére megalakult szocialista demokrácia és egység szervezeteire is, amelyek — mint közismert — magukba ölelik azokat a dolgozókat is, akik eddig nem, vagy csak kis mértékben vettek részt a közéletben. Ki szeretném hangsúlyozni, hogy a helyi elnökök jól dolgoznak, Balázs Jutka könyvelő Egerpatakon, idősb Búcs Géza nyugdíjas tanító Komollón, ifjabb Szőcs Árpád a lengyárban irányítja hozzáértően, lelkesedéssel a munkát, s csak a legszebb szavakkal szólhatok dr. Bíró Lajosról is, aki a szocialista demokrácia és egység szervezete községi bizottságának elnöke. Gyarmath János CÉLVONALBAN (Folytatás az 1. oldalról) II-es telep vezetőjére, Fluture Gheorghera, Bege Pongrác, Szőcs Mátyás mesterekre, Szász Imre balánbányai mesterre. Mindenkit fel nem sorolhatok, pedig sokan vannak s még többen lesznek, ha mindannyiukat megismerhetem. A munkaközösség ugyancsak ismerkedik az építőtelep vezetőjével. A tisztelet, a megbecsülés kölcsönös. Elismerik Lukács János kiváló emberismeretét, szervezői-vezetői képességét, gyakorlatát, igaz emberségét. Hiszen több mint negyedszázadot áldozott arra, hogy az ipar nélküli Gyergyószentmiklóson a helyiipar fejlesztésével a majdani iparosításhoz alapot teremtsen. Késő délután kerestem. A tízórás munkaidőnek csaknem a végén. Várnom kellett, míg bejárta a munkatelepeket. A telepvezetőkkel, a mesterekkel megoldotta az anyagbeszerzés, a szállítás aznapi bonyodalmait. Minden napra jut belőlük. Kimenetelük a körülmények szerencsés, vagy kevésbé sikeres összejátszásán múlik. Ezt az esetlegességet egyszer s mindenkorra el kell hárítani. Elképzelései is vannak már, szívesen beszél róluk. — Az építkezés helyi anyagi bázisának megteremtéséhez máris hozzáláttunk. Az új betonállomás néhány napja üzemel. A meglevő betonelemgyártást és más kisegítő termelőtevékenységet, amellett, hogy bővítjük, egy helyre kell csoportosítanunk. A szállítási költségek csökkentése teszi szükségessé ezt. Bárhogyan számoljunk, ezen áll vagy bukik a gyergyói lakásépítkezés gazdaságossága. A szorosan vett helyi intézkedéseken kívül, amelyekre futja a magunk erejéből, a megyei építővállalat, a néptanács segítségével meg kell oldanunk a házgyári nagypanelek ésszerű szállítását, a vasúti kirakodást. Jó együttműködéssel és egyetértéssel sor kerül valamennyire. Amiként pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs a párt és az ország vezetőségének nevében igényli és szorgalmazza, az építők is megállnak saját lábukon, az ősrégi mesterséget nemcsak emberileg hasznossá, hanem jövedelmezővé is teszik. PILLANATKÉPEK A SZÉKELYKERESZTÚRI GYERMEKOTTHONRÓL ] Hogyan élünk mi, az otthonbeliek. Hát reggel korán felkelünk, bizony még álmosak vagyunk egy kicsit, hiszen egész nap kint vagyunk ilyenkor, vakációban, le is bámultunk alaposan, látszik, nem? Megmosdunk, felöltözünk, na igen, a mosdás nem megy olyan gyorsan, sokan vagyunk, sorba kell állnunk a mosdóban. 21 A többiek még takarítanak, én fölseprem itt ezt a járdarészt, közben arra gondolok, alig egy hét, és máris indulunk a tengerpartra, táborba. Persze, itthon sem unalmas az élet, futballozunk, moziba járunk, kirándulni megyünk a Sóskútra ... Én pedig biciklizek. Biciklizni nagyon szeretek, csak most éppen beleakadtam a lépcsőbe, nem baj, fölemeljük és nyomás tovább. Az ott mögöttem a futballpálya, ott a nagyok szoktak játszani. 4. Újságot is olvasunk minden nap, jár ide minden, gyereklapok is, napilapok is, a könyvtárban is rengeteg a könyv, van amit olvassunk. 5. Jaj, s ha valami szokatlan történik, összeszaladunk. Mert mi rettenetesen kiváncsiak vagyunk. Itt van például ez a két padi. Milyen nagyok! Milyen erősek! Lovat amúgyis olyan ritkán lót manapság az ember... Közel azért nem megyünk hozzá, tudunk mi vigyázni magunkra. 4. Jó mélyre leássuk a gödröt, aztán beton tartópillér . . . , kerül belé, arra egy vízszintes leoz udvar°n, de ahol ennyi gyemezt öntünk és kész a ping- rek van, elkel még kettő... Csak pongasztal. Van még vagy hat egy páran vagyunk itt a nagyok (A riporter felvételei) közül, a többiek Homoródon nyaralnak. Györffi Kálmán ARGET PÉLDÁJA (Folytatás az 1. oldalról) 1980-ban pedig, tehát tizenöt év múltán, eléri a negyven milliárdot. Tizenöt év alatt 4,1-ről negyven milliárd lejre! — ez a legbeszédesebb számadat, amelyen lemérhetjük, milyen távlatokat nyitott meg a kilencedik kongresszus a hajdan gyengén fejlett megyék előtt. Az iparral párhuzamosan fejlődött a mezőgazdaság is: 1965-ben a mezőgazdasági termelés értéke 1,2 milliárd lej volt, 1980-ra 3,8 milliárdot irányoztunk elő. De ez az adat csak úgy reális, ha megemlítem, hogy e tizenöt év alatt, a termelési mutatók növekedésével egyidőben, a mezőgazdaságban foglalkoztatott lakosság részaránya Argeș megyében 60,3 százalékról 30,8-ra csökkent. — Milyen a megoszlás termelési áganként, mire helyeztek nagyobb hangsúlyt a mezőgazdaság fejlesztésében? — Túlzás nélkül mondhatom, hogy valamennyi termelési ágban forradalmi változások következtek be e másfél évtized alatt. 1965-ben a búza átlagos hektárhozama 1250 kiló volt, ez 1978-ban 2953-ra emelkedett, tavaly a kedvezőtlen időjárás ellenére is az 1965. évi termés kétszeresét arattuk le. Nicolae Ceaușescu elvtárs kezdeményezésére, a kilencedik kongresszus határozatainak szellemében, széleskörű tudományos kutatómunka bontakozott ki a megyében, aminek azért tulajdonítunk különös fontosságot, mivel Argeș szántóföldjeinek nagy része gyenge minőségű, podzolos terület. Az Albota, Maracineni, Stefane?ti kutatóállomások eddigi tevékenységének köszönhetően a gabona-, a napraforgó- és zöldségtermés kétszeresére, a burgonyatermés az 1965 év előtti szint négyszeresére nőtt. Egyetlen konkrét példa: a Miro?i községhez tartozó gazdaságokban, ahol 1965 előtt átlagosan ezer kiló búzát és 1200 kiló kukoricát takarítottak be hektáronként, jelenleg 5206 kiló kukorica az átlagtermés nem öntözött területeken, a búzatermés pedig 3500—4800 között váltakozik. Soha nem remélt eredményeket értünk el gyümölcstermesztésben is. Ezen a téren emlékezetesek és mérföldkő jelentőségűek Nicolae Ceau?escu elvtárs munkalátogatásai a Maracineni, Bälile?ti és Mihaie?ti ültetvényeken. Az ez alkalommal tartott munkatanácskozásokon adott utasításai nyomán több ezer hektáron telepítettünk új gyümölcsösöket, és korszerű munkamódszereket vezettünk be a régebbiekben, ezek eredményeként tavaly csúcseredményt értünk el: 174 ezer tonna gyümölcsöt takarítottunk be, ötvenkétezer tonnával többet mint 1965-ben. Hasonló eredményeket értünk el az állattenyésztés terén is: az elmúlt tizenöt évben 375 százalékos fejlődést értünk el, így jelenleg a mezőgazdasági termelés felét az állattenyésztési szektor adja. Az állati termelés felét a megye 23 ipari jellegű telepén érjük el, ezeket is az utóbbi két ötéves terv során építettük. Milyen távlatok elébe néz Arge? megye mezőgazdasága most, a tizenöt éves eredmények alapján, a kilencedik pártkongresszus megnyitotta úton? — A tizenkettedik pártkongresszus határozatainak szellemében a következő ötéves tervre Arge? megyében is a mezőgazdaság műszaki-anyagi alapjának fejlesztése és korszerűsítése, a tudományos kutatómunka eredményeinek intenzívebb alkalmazása a cél. Ebben segítségünkre lesz a megye mezőgazdaságának fejlesztésére előirányzott csaknem kétmilliárd lej, a gépesítés ütemének fokozása. 1985- ig elérjük, hogy 45 hektár szántóra jusson egy traktor. Nagyszabású vízlecsapolási, talajfeljavítási munkálatok, az öntözéses területek kiterjesztése a további tervünk. Korszerű agrotechnikai módszerek meghonosításával 1985-ig hektáronként 3900 kilós búza, 4480 kilós szemeskukorica átlagterméseket tervezünk elérni. Ugyanebben az ötéves tervben 43,7 százalékkal növeljük a hús-, 30,6 százalékkal a tej- és 39,5 százalékkal a gyapjútermelést. Úgy vélem, ezek a tervmutatók az eddigi eredmények alapján megvalósíthatók, és öt év múlva, amikor a kilencedik pártkongresszustól megnyitott új fejlődési korszak két évtizedes mérlegét készítjük, mikor a szocialista Románia és ezen belül Argeș megye fejlődésének húsz esztendejét mérjük fel, újabb, nem kevésbé meggyőző érveket tudunk felsorakoztatni pártunk gazdaságpolitikájának Nicolae Ceaușescu elvtárstól kezdeményezett országépítési stratégiájának életképessége mellett ELŐRE - 1980. augusztus 1