Előre, 1984. március (38. évfolyam, 11278-11304. szám)

1984-03-01 / 11278. szám

2. --------- CSÜTÖRTÖKI KRÓNIKA Villanófény „Ne törődj a figurával..." (Imreh S. István felvétele) Márciusi előrejelzés A Meteorológiai és Hidrológiai Intézet tájékoztatója szerint a márciusi hőmérsékleti értékek — az ország legnagyobb részében — a sokévi átlagosnál alacsonyabbak lesznek. A csapadékmeny­­nyiség a szokásosnál, szintén kisebbnek ígérkezik, csupán Mára­­maros, Erdély és Moldva északi felében számíthatunk normális mennyiségre. A hónap első harmadát általában hűvös idő, változó, többnyire borús égbolt jellemzi. A mennyiségileg jelentéktelen csapadék az időszak elején hó, majd fokozatosan havaseső, eső és ködszitálás formájában fog lehullani. Helyenként ónos eső várható és ennek következtében csúszósakká válnak az utak. Az északkeleti szél rövid időre erőssé fokozódik az ország déli és keleti felében. Az időszak végén a hőmérséklet emelkedni fog, a nappali értékek helyenként a plusz 12 fokot is meghaladják, míg az éjszakai érté­kek az ország központi és északi vidékein mínusz 10 fok alá süly­­lyednek. Este és reggelente gyakori köd. A hónap második harmadában változó idő várható. Az ország északkeleti és déli vidékein futó havazásra, havasesőre és esőre számíthatunk, amelyek azonban mennyiségileg jelentéktelenek lesznek. A keleti megyékben a havazást rövid időre felerősödő keleti irányú szél kíséri majd, ami helyenként kisebb hóvihart vált­hat ki. Az időszak második felében az egész országban felmeleg­szik az idő. A legalacsonyabb hőmérsékleti értékek mínusz 4 és plusz 6 fok, a legmagasabbak plusz 10 és 15 fok között várha­tók. A hónap harmadik dekádjában az általános felmelegedés még inkább kihangsúlyozódik. Az éjszakai hőmérsékleti értékek plusz 2 és 12 fok, a nappaliak egészen 18—20 fokig terjedően várhatók, helyenként ennél is magasabbak lesznek. A felmelege­dést rövid időre lehűlés váltja fel, időnként borús időre számít­hatunk. Helyi jellegű zivatarok főleg az ország nyugati és északi részében várhatók. A szél jobbára nyugati, illetve délnyugati irányú lesz. Március 1. csütörtök 1. évnegyed III. hónap Az évből eltelt: 57 nap Hátra van még: 309 nap Napkelte: 6.53 Napnyugta: 18.03 Holdkelte: 6.44 Holdnyugta: 16.39 TÉVÉ CSÜTÖRTÖK, I. műsor; 15.30 Iskolák és hagyomá­nyok; 15.45 Ifjúsági stúdió; 20.00 Híradó (R. SZ); 20.20 Gazdasági aktualitások; 20.35 Zenés Márti kor; 20.55 A szo­cialista mezőgazdaság a fejlő­dés útján; 21.10 Folytatásos film (SZ); 22.00 Lemezújdon­­ságok; 22.15 Híradó (R. SZ), PÉNTEK, I. műsor; 15.00 Telex; 15.05 Tv-politechnika; 15.30 Kulturális élet; 15.50 Autósok műsora; 16.00 Német nyelvű adás; 20.00 Hír­adó (R. SZ); 20.20 Gazdasági aktualitások; 20.35 Zenés em­lékek; 20.50 Nemzetközi ki­látó; 21.10 Tudományos ma­gazin (SZ); 21.30 A román színház történetéből, 22.20 Híradó (R. SZ). NAGYKORÚSÍTÁS A Hunyad megyei líceumok­ban befejeződött az immár ha­gyományossá vált „nagykorúsí­­tási hét“. A 18. életévüket be­töltő tanulók számára megtartott "rendezvények közül nagy neve­lőerővel bírtak a párt- és állami aktivistákkal, a szakemberekkel és élmunkásokkal lezajlott ta­lálkozók, kerekasztalok, szimpo­­zionok és kulturális műsorok. ■ A Neamt megyei ipari termelési és szolgáltatási vál­lalat szakosított részleget lé­tesített a háztartási biogázbe­rendezések sorozatgyártásá­ra. Az 1,5 m átmérőjű, három betongyűrűből és fedélként szolgáló fémborítóból álló be­rendezés kielégítő módon biz­tosítja a szükségelt energiát egy családi gazdaságnak. LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁSOK Prahova megyében a terme­lési, felvásárlási és áruforgal­mazási szövetkezetek közel 200 millió lej értékű szolgáltatást kívánnak megvalósítani 1984- ben, azaz 15 százalékkal töb­bet, mint tavaly. A megnöveke­dett feladatok szükségessé tet­ték a falusi szolgáltatási háló­zat megfelelő bővítését, s ennek érdekében idén 50 új­­egységet létesítenek, amelyek száma a megyében eléri az 1139-et. Fő­leg az alapvető szolgáltatási ágak — pékségek, szabóságok, cipészetek, fodrászatok és szó­­davíz-töltedék, valamint a villa­mos és elektronikus gépek ja­vítását végző egységek — erő­teljes fejlesztését kívánják elér­ni. Ugyanakkor megkülönbözte­tett figyelmet fordítanak a hely­ségek önellátásában közrejátszó tevékenységek — szövetkezeti esztenák, keltetők stb. — bőví­tésére. ■ Az aradi üvegház-válla­­lat leszállította megrendelői­nek az első zöldsaláta-tétele­­ket, s rövidesen szüretelni le­het a zsenge karalábét is. Megkezdik ugyanakkor a pa­radicsom- és káposztapalán­ták átültetését, valamint az uborkák tápkockákba való ül­tetését. Keller Emese Erdőszél, kezdő sízőknek KÉPZŐMŰVÉSZET im tituiii citsrate ki­írása „Hatalmas a szó ereje, a­­m­ennyiben eltaláljuk a leg­megfelelőbbet“ — írja ön­életrajzában Ion Vlasiu, a neves szobrász-, festő- és gra­fikusművész, aki több kötet­re rúgó (1938—1965 között megjelent és újabb kiadáso­kat megért) önéletrajzi regé­nyeivel, naplójegyzeteivel (In spatiu­li timp — Térben és időben), gyermekeknek írt nagysikerű könyveivel (a Mese, mese, móka címűt a magyar gyermekolvasók is ismerik) és kora ifjúságában írt műkritikáival az írói tár­sadalomban is tekintélyt ví­vott ki magának. Ahogyan mindig rátalál a megfelelő szóra, úgy bűvöli elő fából, kőből szobrokká érlelt le­nyűgöző látomásait, hívja e­­lő a vászonra felvitt festék segítségével festményekbe kí­vánkozó emlékeit vagy kép­zeletének szülötteit, fehér papírmezőben keringő ceru­zája pedig tréfás ötleteit, megfigyeléseit foglalja afo­­risztikus tömörségű grafikai alkotásokba. A legmegfele­lőbb szót a szobrászat, festé­szet és grafika nyelvén is mindig megtalálta. Ezért kö­szöntjük ma Ion Vlasiuban — fővárosi gyűjteményes kiállítása alkalmából — a je­lenkori román művelődés prominens alakját, aki me­sebeli hősként indult el fa­lujából siheder korában, hogy meghódítsa a múzsák birodalmát. Lekencén született 1908- ban. A korán árvaságra ju­tott gyermeket nagyszülei nevelték fel. Ezért kötődik Ion Vlasiu gyermekkora Ma­­rosugrához, nosztalgiája pe­dig a lekencei temetőhöz. Marosvásárhelyen tanulja az asztalos mesterséget, kezd fába vésni és szobrászkodni. 1929-ben Kolozsváron talál­juk mint a Művészeti Aka­démia növendékét. Első szob­rászati kiállítására 1932-ben kerül sor Marosvásárhelyen. Ugyanebben az évben adja ki több kolozsvári íróval e­­gyütt a Herald című avant­gardista folyóiratot. Több e­­gyéni tárlatot nyit Marosvá­sárhelyen, Kolozsváron, Te­mesváron és Bukarestben. Kolozsvári kiállítására ön­életrajzi regényében is kitér (Drum spre oameni, I—III. — Út az emberek felé). A magyar nyelvű helyi lapban közölt (iniciáléval jelzett) ér­tékelést teljes egészében idé­zi. Ebből tudjuk meg, hogy Ion Vlasiu elkészítette Ady Endre mellszobrát, a költőét, akit Emil Isac szavaiból és néhány románra fordított verséből ismert csupán. A román-magyar barátság szép példájaként méltatott művé­szi tett kapcsán fejti ki véle­ményét a két kultúra és nép nem szavakban, de tettekben élő testvériségéről. 1937-ben Párizsban állít ki. Ettől kezdve műveivel állan­dóan jelen van Európa mű­vészeti szalonjaiban egyéni tárlattal éppúgy, mint a nem­zetközi szintű csoportkiállí­tásokon. A díjak, kitünteté­sek sem maradtak el, termé­keny és eredeti munkásságá­nak elismeréseként. A Ro­mán Akadémia 1939-ben iro­dalmi díjjal jutalmazza, 1939-ben az Astra, 1942-ben pedig a Simu szobrászati dí­jat nyeri el. 1964-ben érde­mes művész címmel tüntetik ki. Ion Vlasiut a közvélemény mint a hazai térszobrászat kiváló művelőjét tartja szá­mon. Városok, terek, parkok fényét emelő legismertebb emlékműveinek a reproduk­cióit, makettjeit, illetőleg szobor-variánsait láthatjuk a fővárosi Dalles-teremben megnyílt napiszabású kiállí­táson. A Baileisti központjá­ban elhelyezett 1907, a Ko­­lozsvár-Napocán felállított Horia, Cloșca és Crișan, a balázsfalvi Szabadságmezőn emelkedő Dicsőség Emlékmű mellett Ion Vlasiu nevéhez fűződik a bukaresti Icoana Kertet ékesítő Anyaság, a Herestrát-parkban látható Ion Creanga és a marosvá­sárhelyi repülőteret díszítő Aurel Vlaicu című térszobor is. Patetikus szenvedélytől, ünnepélyes póztól mentes térszobrait erő, energia, ter­mészetesség és belső szilárd­­szi­gett kapcsán fejti ki vé­leményét a két kultúra — a legtalálóbban e robusz­tus alkotások lényegét. A gyűjteményes kiállítá­son Ion Vlasiu múzeumok­ban őrzött és a művész saját gyűjteményéből való szobrai­val találkozunk. A fa — a­­mely először késztette farag­ni — mindmáig ihletforrása maradt. A falut övező miti­kus erdő, a néphagyomány őrizte és gyermekfantázia­­érlelte mesebeli alakok épp­úgy életre kelnek többalakos kompozícióiban, mint az em­beriség mai rémálmai. Hatal­mas méretű, fekete geren­dákból ácsolt-faragott szo­borkompozíciójának alkotó­elemei: a háború rossz szel­lemeivel azonosított sárkány­fejek mint felkiáltójelek e­­melkednek a magasba (az 1976-os velencei biennálén ki­állított A háború rossz szel­lemei). A népmese-alakok és a népi díszítőművészet ele­mei (madár- és virágorna­mentika) szervesen épülnek be Ion Vlasiu műveibe, ahol szimbolikus értelmet kapnak. Ezért olyan rendkívül szug­­gesztív például a két egy­másra dőlt sírjel-motívum­­ból képzett Emberpár című szobra. Tragikus, időnként ijesztő alakokat hív életre fagyökerekből. Keze nyomán a fa mindig vallomásba kezd: tragikus komolysággal, vagy derűs otthonossággal. Márványszobrai kitűnő portrék és allegóriák. Simára csiszolt fehér és­ rózsaszínű márvány kisplasztikája a szerelem, az anyaság és a gyermekkor szépségét dicsé­ri, a költészetet, az alkotást. Forrón és őszintén átélt ér­zelmeket sugallnak ezek a klasszikus értékű lírai alko­tások (Menyasszony, Anya­ság, Akt, Költészet, Solveyg, Kisfiú koromban, Madár, Hal). Ion Vlasiu eredeti egyéni­ségét leginkább tükröző so­rozatának alapanyaga a kő, tárgya pedig az ember. A kis talapzatra helyezett, földön elheverő szoborfejek vízmos­ta kövekhez hasonlítanak leginkább (Anyám, önarc­kép, Álom, Alvó parasztok). A kiállítás figyelemre méltó darabja a természetes ba­zaltkőből képzett kompozíció, A betyár asztala. A bronzot, ezt az időtálló anyagot sú­lyos, tömör mondanivaló plasztikai megfogalmazására használja. Ezt tapasztaljuk az Esthajnalcsillag, Nagy­apám, vagy a Magányos nők­­című műveinek az esetében is. De a gyermeki báj, a sze­relmi hűség, a fiatalság örök­­érvényűségének a hangsúlyo­zására is a bronzot tartotta legalkalmasabbnak. Remek­be sikerült bronzszobrok e­­gész sora hagyta el idővel alkotóműhelyét (Sanda és Marínés, Ioana, Vőlegény­menyasszony, Diáklány, Szí­nésznő stb.) Festményeit a népi üveg­festmények atmoszférája len­gi be. Legszívesebben az „el­feledett“ szülőfalut, a Maros mente szelíd tájait, a szülő­ket és nagyszülőket, a pa­rasztházakat és a káprázatos virágokat festi. Az obszesszió makacsságával visszatérő té­mája a kő, vagy a víz felett lebegő emberfej (vagy em­berfejek), a lassú elmúlás, föld alá merülés, a „lenni, vagy nem lenni" megannyi kérdőjeleként. Ez a képi lát­­tatás éppoly telitalálat, mint aforizmájába tömörített böl­csessége, mely szerint: „A legnagyobb szerencse meg­születni és élni. De azért a szerencséért halálunkkal kell megfizetni“. Rajzaiból életerő, optimiz­mus ragyog elő. Portrék, ak­tok, tájak sorakoznak Ion Vlasiu vidáman száguldó, lé­nyegre találó ceruzája nyo­mán. Friss színek és szelle­mes ötletek szikráznak föl rajzain. A gyűjteményes kiállítás a szobrász-, festő- és grafikus­­művész dús évtizedeiből nyújt be válogatást. A „kulisszák" mögé engedi nézni a tárlat­látogatót, azzal a természe­tességgel, ahogyan Ion Vla­siu mindig is vállalta önma­gát. A közel nyolcvan éves alkotó a nép lelkületét, ér­zés- és gondolatvilágát, igaz­­ságszeretetét és szépérzékét emelte művészi rangra. Ere­deti hangütése, sokoldalúsá­ga és művészi felelősségérze­te, mellyel népe, nemzete és a század sorskérdései iránt mindvégig fogékony maradt, arra vall, hogy Ion Vlasiu a Maros menti falu hű fia ma­radt. Csire Gabriella ION VLASIU: Horea, Clo;ca és Cri;an HOGY VALÓBAN Múlt év őszén, amikor összetalálkoztam Plugor Sán­dor grafikussal, a Képzőmű­vészek Szövetsége Kovászna megyei fiókjának elnökével, csupán annyit mondott, hogy az egyik legnagyobb gondjuk az esztendő termésének „be­gyűjtése“, a helyi képzőmű­vészek év végi tárlatának előkészítése és megszervezése. Persze azóta sor került e mé­ret­kezé­sre, s tegyük hozzá: többé-kevésbé sikeresnek is bizonyult. Csak hogy új évet kezdtünk és úgy illik, hogy immáron a „vetésről“ beszél­gessünk, az idei tervek, törek­vések megfogalmazásával és megfontolásával kapcsolatos teendőkről. Nem véletlen te­hát, ha mostani találkozá­sunkkor ehhez igazítjuk a kérdést: milyennek ígérkezik a megye képzőművészeti éle­te 1984-ben? A válasz meglehetősen szűkszavú volt. Plugor Sán­dor a rá jellemző tömörség­gel összegezte a lényeget, melyből mindenekelőtt arra következtethetünk, hogy eb­ben az évben eseményekben gazdagabbnak ígérkezik a megye képzőművészeti élete, mint tavaly. Hogy miért? Elő­ször is azért, mert most már Sepsiszentgyörgyön is van egy megfelelő kiállító terem. Egy olyan korszerű és min­den igényt kielégítő helyiség, melyre régóta vártak a város, a vidék képzőművészei. Noha már a sajtóban is esett szó róla, gondoljuk, nem lesz ér­demtelen, ha ismételten fel­hívjuk rá a figyelmet. S kezd­ ESEMÉNY LEGYEN­ Jük azzal, hogy fekvése jó, hiszen a municípium főterén, a Bodok szálloda mellett, a volt Gyermek-Romarta üzlet emeleti részén kapott helyet. A terem tágas és világos. Vi­­tathatalan tény, hogy nagy nyereséget jelent nem csak a helyi képzőművészeti élet gazdagabbá tételében, hanem a szellemi élet egészében is. Mindenekelőtt, mert ezáltal Sepsiszentgyörgyön is rend­szeresíteni lehet a tárlatokat, de azért is, mert egyaránt al­kalmas ez a terem egyéni és csoportos kiállítások szerve­zésére, valamint reprezentatív országos tárlatok bemutatásá­ra. Az eddig eltelt időszakban máris néhány színvonalas ki­állítást tekinthettek meg az érdeklődők, s közte a hazai kortárs képzőművészet két gyűjteményes anyagát, vala­mint Hervay Katalin grafikai és Hervay Zoltán festészeti kiállítását. Ami ugyancsak fi­gyelmet érdemel: a kiállító terem szomszédságában új helyiséget kapott a Képzőmű­vészeti Alap üzlete. Ez azért is fontos, mert lehetőséget nyújt kisebb egyéni kiállítá­sok szervezésére. Kétségkívül, az idei tárla­tok is sok rangos képzőművé­szeti eseményt, változatos ki­állítási anyagot ígérnek. Töb­bek között számíthatunk a Kovászna megyei képzőművé­szek hagyományos tavaszi és őszi tárlatára, amelyek az esz­­mő nagy politikai eseményei­ből ihletődő tematikával hív­ják fel magukra a figyel­met. A tervek szerint újabb két országos kiál­lítás anyagának a bemutatá­sára is sor kerül. A helyiek közül Kosztándi Jenő, Vetró András, Kiss Béla és Péter János jelentkezik egyéni tár­lattal. Természetesen az or­szág más tájegységein élő képzőművészek közül is néhá­­nyan jelen lesznek. Előrelát­hatóan Modik­a Eftimie, Pau­­lovics László, György Albert, Damó István és Ábrahám Ja­kab alkotásait tekinthetik meg a tárlatlátogatók. Sepsiszentgyörgy mellett a­­zonban a megye más jelentő­sebb képzőművészeti esemé­nyeire is érdemes felfigyel­nünk. Elsőként említjük a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeum művészetpártoló sze­repét. Már csak azért is, mert itt a rendszeres tárlatszerve­zésnek gazdag hagyománya van. Közel tíz éven át a kéz­divásárhelyi múzeum kiállító terme volt az egyedüli a me­gyében. Incze László igazgató hozzáállásának és ügyszere­tetének köszönhetően az el­múlt évtizedben mintegy 150 kiállításnak nyújtott otthont az intézmény. A hagyomány­hoz híven, az 1984-es eszten­dő is több figyelmet érdemlő képzőművészeti eseményt ígér a kézdivásárhelyieknek. A múzeum tervében szerepel például Fodor Nagy Éva, Kosztándi Jenő és Maszelka János festészeti tárlata, Roth István és Vecserka Zsolt Ex Libris kiállítása. Az amatőr képzőművészek közül a sep­siszentgyörgyi Fejér testvérek és a kézdivásárhelyi Kinda Kálmán jelentkeznek egyéni tárlattal. A felsorolást hadd folytas­suk a már országosan is is­mert kovásznái Nyári Tárlat­tal, melyet Plugor Sándor jog­gal nevezett a megye egyik legrangosabb képzőművészeti eseményének. Joggal, mon­dom, hiszen az évek hosszú során a Gazda-házaspár e di­cséretes kezdeménye sok ne­ves képzőművészt vonzott. Csakhogy a kiállítás-szerve­zéssel járó minden nehézség az ő gondjuk volt mindig és az is maradt. Több, sokkal több hozzáállás kellene a vá­rosi és a megyei művelődési szervek részéről. Többször is elhangzott az a javaslat, hogy a városi Művelődési Ház ve­gye kézbe e tárlat szervezé­sét, a megyei szocialista mű­velődési és nevelési bizottság támogatásával. Reméljük, az idén már nekik is gratulál­hatunk a jó szervezésért. Végezetül feltétlenül szól­nunk kell a rétyi nyíri orszá­gos szobrásztáborról, melynek jelentősége és haszna vitatha­tatlan. Hiszen akárcsak egy­kor Árkoson, itt a nyíresben is a tábor résztvevői évente olyan alkotásokat hagynak maguk után, melyek eszten­dőről esztendőre maradandó értékekkel gazdagítják a me­gye kulturális vagyonát. Nem csoda tehát, ha a megyei mű­velődési szervek, a Képzőmű­vészek Szövetségének helyi fiókja arra törekednek, hogy az idén az eddigieknél jobb körülmények között szervez­zék meg e szép hagyományok­kal rendelkező alkotó­tábort , persze, valamennyi képző­­művészeti rendezvényt, hogy azok a megye szellemi életé­nek igazi eseményei legye­nek, lehessenek. Mátyás Árpád A Nemzetközi Olimpiai Bizottság a tömegsport fejlesztéséért Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke interjút adott a France Presse hírügynökség sporttudó­­sítójának, s ennek során többek között kijelentette: „A Sarajevo- fehér olimpia a Téli Olimpiai Játékok történetének egyik leg­sikerültebb rendezvénye volt. Nagy megelégedésünkre szol­gál, hogy ez a kisváros minimá­lis költségvetéssel ilyen szerve­zési sikert aratott. Az egyetlen problémánk a játékok első felé­ben tapasztalt kedvezőtlen idő volt, ami arra kényszerített, hogy néhány versenyszámot elhalasz­­szunk. De minden jó, ha jó a vége." A tudósító megkérdezte J. A. Samaranchtól, mivel magyaráz­ható, hogy a Nemzetközi Olim­piai Bizottság hovatovább ér­deklődik a tömegsport iránt. A válasz a következő volt: „Haj­landók vagyunk minden rendel­kezésünkre álló eszközzel hozzá­járulni a tömegsport fejlesztésé­hez, d­e nem vállalkozunk szer­vezésére, mert ez nem tartozik hatáskörünkbe. A tömegvetélke­dők viszont állandóan szaporod­nak, és mi nem kívánjuk mel­lőzni a sport egyetlen dimen­zióját sem. Óriási ernyőként vesszük oltalmunkba mindazo­kat, akik az egyetemes sport­­mozgalomban vallják az olim­piai eszmét." TELEX • A lengyelországi Gnez­­noban megrendezett Aranyöv nemzetközi ifjúsági ökölvívó tornán 77 sportoló vett részt Csehszlovákia, az NSZK, Olaszország, Románia és Len­gyelország színeiben. Fiatal öklözőink közül négyen vé­geztek első helyen súlycso­­portokban. Ezek: Nicolae Iancu, Daniel Maieran, Ri­chard Silaghi és Marius Ro­man . A Nemzetközi Kosár­labda Szövetség közölte a kis­­ifjúsági (lányok) Európa­­bajnokság selejtező csoport­jainak összetételét. íme : A. csoport: Ausztria, Spanyolor­szág, Finnország; B. csoport: Belgium, Franciaország, Por­tugália, Skócia; C. csoport: Anglia, NSZK, Magyarország; D. csoport: Izrael, Hollandia, Románia. A július 7—15. kö­zött Olaszországban sorra ke­rülő döntő tornán a selejtező csoportok első és második helyezettje indul . A tegnapi A-osztályú bajnoki forduló utáni labdarúgó események — szombaton Pitesti-en, Cra­­iova, Universitatea—Bukares­ti Rapid a Románia Kupa torna nyolcaddöntős kereté­ben, vasárnap pedig rajtol a B-osztály 54-es mezőnye • Cornel Dragujin, Ion Voicu és Nicolae Pantea edzők össze­állították a Görögország elle­ni barátságos mérkőzésre ké­szülő utánpótlás válogatott keretet. A március 6-án Tir­govisten pályára lépő 11 az alábbi játékosokból kerül ki: Strigaciu, Voda, Gherasim — kapusok; Rus, Comanescu, Belodevici, Margineanu, Gheorghiu, Lazár, Weisenba­­cher, St. Bálán — hátvédek; Sándor, C. Dumitrescu, Bote­­zan, Burdujan, O. Grigore, Buliga —• középpályások: Soare, O. Popescu, Nicolcioiu és Tirlea — csatárok • A Minszki Dinamo, a Bukaresti Dinamo ellenfele a labdarúgó BEK torna negyeddöntőiben, legutóbb a Szovjetunió Kupa tornán hívta fel magára a fi­gyelmet: 1:0-ra győzött Tbili­sziben a helyi Dinamo ellen, s így bekerült a rendezvény negyeddöntőibe • Március 9- től Vilnius látja vendégül a Gari Kaszparov és Vaszilij Szmiszlov közötti, a sakkvi­lág­baj­nok-jelöltek vetélkedői keretében sorra kerülő döntő párosmérkőzést. Megemlítjük, a hazánkban is vendégszere­pelt egykori világbajnok Szmiszlov 62 éves, míg ellen­fele alig 21-et töltött . A Londonban lezajlott Anglia — NSZK úszóverseny a ven­déglátók 184:175 arányú győ­zelmével végződött. Meglepe­tés: 200 méteres férfi pillan­góúszásban az angol Nick Hodgson (2p 03,18 mp-es idő­vel) maga mögé utasította a világcsúcstartó Michael Grosst, aki 2p 03,38 mp-es időt ért el • Nemzetközi cselgáncs találkozó Párizsban: Francia­­ország—Japán 1:3. Őexcellenciája NICOLAE CEAUSESCU úrnak, Románia Szocialista Köztársaság elnökének Köszönettel vettem kézhez excellenciád szívélyes üdvözletét és jókívánságait, amelyeket országunk nemzeti ünnepére kül­dött Meleg baráti érzéseit viszonozva, a magam részéről is örömmel küldöm szívélyes üdvözletemet és legjobb kívánságai­mat. Osztom az ön meggyőződését, hogy országaink jó viszonya tovább fejlődik és erősödik. JABER AL-AHMAD AL-JABER AL-SABAH Kuwait állam emírje ELŐRE TÁVIRATOK Őexcellenciája HUGH SPRINGER úrnak, Barbados főkormányzójának a BRIDGETOWN Meleg üdvözletemet és legjobb kívánságaimat küldöm a barbadosi főkormányzó magas tisztségébe történt beiktatása alkalmából, s jó egészséget, személyes boldogságot kívánok. NICOLAE CEAUSESCU Románia Szocialista Köztársaság elnöke EGÉSZSÉGÜGYI TOVÁBBKÉPZŐ KURZUSOK A középfokú képesítésű e­­gészségügyi személyzet tovább­képző központja Aradon és Brassóban gyermekorvostani kurzusokat indított az újszülöt­tek gondozásának és felügyele­tének javításáról, valamint az óvodákban és bölcsődékben fo­lyó sajátos nevelőmunka módo­zatairól. A kurzusok további célja tökéletesíteni a természe­tes népszaporulat növekedését szolgáló orvosi-egészségügyi egységek tevékenységét. Ha­sonló kurzus indul rövidesen Bukarestben a nőgyógyászati rendelők ápolónőinek és asszisz­tenseinek továbbképzésére. Szin­tén a fővárosban az idén két továbbképzési program zajlott le a fürdő- és üdülőhelyeken alkalmazott ésszerű és dieteti­kus táplálkozás kérdéskörében.­ ­ " ...A TAVASZ JELKÉPE, AZ AJÁNDÉKOZÁS HAGYOMÁNYOS ALKALMA Az utcai árusoknál és az állam­i kereskedelmi hálózat üzleteiben kapható, fémből, fából, üvegből, textilanyagból vagy műanyagból készült kedves mársitorokon kívül hasznos és szép ajándéktárgy­ként szolgálhatnak a következők is: — gyűrűk, fülbevalók, medalionok, karkötők, nyakláncok, gyöngysorok, brosszűk természetes borostyánkőből vagy műgyantából borostyánkő berakással; — Optimes elektronikus karórák; — arcápoló és szépítőszerek: Bellatrix krém, Margareta és Egreta púderek különböző színárnyalatban: April, Intim, Egreta kölnivíz, Bellatrix, Suris, April, Egreta ajak­­rúzs, Margaréta szemfestékek. — Solo 100, Solo 300, Gamma és Derby táskarádió. (1030) APRÓHIRDETÉSEK ELTŰNT 1983. július 10-én a 35 éves szőke, középterme­tű Bakk Márta, négy gyermek anyja. Azóta semmilyen élet­jelt nem adott magáról. Aki valamilyen felvilágosítást tud adni, kérem, értesítsen a kö­vetkező címen: Dima András, Besenyő (Padureni), Cziba ut­ca 73 sz. Kovászna megye. (259) ELADÓ 35 lóerős gumikere­kű láncbuldog traktor, ma­lomkő, szitakoptató, konko­­lyozó ezüst szelektor, vala­mint ványoló. Vásárolnék IMS­ARO, vagy GAZ karosz­­szériát (motor nélkül is). Cím: Fülöp Andor Kadicsfalva 33 szám (Székelyudvarhely), Har­gita megye. Apróhirdetéseket és reklámokat felvesz a bukaresti Scinteia Ki­adó Hirdetőügynöksé­ge (Agenfia de publi­­citate Editura Scinteia, Bucurejti, str. 13 De­­cembrie nr. 24. sector 6., cod 70 709, cont BN-SMB 95 108, cont - 4510,6.35.0., Bucu­­re$ti, telefon 14 15 16 és 16 79 45).

Next