Előre, 1986. június (40. évfolyam, 11975-11999. szám)

1986-06-01 / 11975. szám

2 A SZOCIALISTA MEZŐGAZDASÁGI EGYSÉGEK VEZETŐ TANÁCSAI, AZ EGÉSZ PARASZTSÁG, AZ ÉLELMISZERIPARI, ERDŐ- ÉS VÍZGAZDÁLKODÁSI DOLGOZÓK TANÁCSAI III. KONGRESSZUSA MIHAI MARINA ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA A kommunisták, Konstanca megye valamennyi dolgozója nevében e magas szónoki emel­vényről forró üdvözletünket, legmélységesebb szeretetünket, csodálatunkat és elismerésünket tolmácsoljuk a párt főtitkárá­nak, Nicolae Ceausescu elvtárs­nak, a román nép hős vezetőjé­nek, a világpolitika kiemelkedő személyiségének a pártunk és államunk bel- és külpolitikája kidolgozásához és életbe ülteté­séhez való döntő hozzájárulásá­ért, valamint a mezőgazdaság­­ fejlesztése és korszerűsítése iránti kitartó gondoskodásáért — mondotta a felszólaló. Egyben legmagasabbrendű tiszteletünket és nagyrabecsü­­­­lésünket fejezzük ki Elena Ceaușescu elvtársnőnek, a párt jeles harcosának, a széles körű nemzetközi elismerésnek örvendő tudósnak a pártunk és államunk politikájának kidolgo­zásához és megvalósításához, a román tudomány fejlesztéséhez és a tudományos-műszaki for­radalom érvényesítéséhez, az oktatás korszerűsítéséhez és hazánk kultúrájának virágzásá­hoz való jelentős hozzájárulásá­ért. A pártfőtitkár ragyogó beszé­débe foglalt tudományos és mélységesen realista elemzés állandó nagy elméleti és gya­korlati értékkel bíró következte­téseket és tanulságokat tartal­maz jövőbeni tevékenységünk számára, tisztánlátóan alapozza meg a mezőgazdasági pártszer­vek és -szervezetek, az összes falusi dolgozók munkaprogram­jának erővonalait annak érdeké­ben, hogy fordulópontot valósít­sunk meg a mezőgazdasági tevé­kenységben, nagy, biztos és ha­tékony termelést érjünk el. Az elmúlt ötéves tervidőszak­ban Konstanca megye 11 mil­liárd lejes beruházást kapott a mezőgazdaság és az élelmiszer­­ipar fejlesztésére, illetve kor­szerűsítésére. A műszaki-anyagi alap fejlődésének, valamint a gépesítés kiterjesztésének ered­ményeként az 1981—1985 közötti időszakban Konstanca megyében megvalósított gabonatermelés közel 1 millió tonnával nőtt az előző ötéves tervidőszakihoz ké­pest. Jelentős hozamnövekedést értünk el a napraforgónál, szó­fiánál, babnál, cukorrépánál, zöldségnél és burgonyánál, gyü­­­mölcsöknél és szőlőnél is. Növe­kedett a sertés- és baromfiállo­mány, az átadott hús- és tojás­­mennyiség, az élelmiszeriparban pedig az árutermelés mennyisé­ge több, mint 40 százalékkal volt nagyobb. ■ *‡• ‘ '‘.-•'i ; RéP-n­élF azonböti ?iftalátnah31!V; — mondotta a továbbiakban a felszólaló —, hogy az előző öt­éves tervben és különösen az 1985-ben elért hozamszintek, akárcsak a megye mezőgazda­ságának egészében elért gazda­sági-pénzügyi eredmények nin­csenek összhangban a rendel­kezésünkre álló lehetőségekkel és feltételekkel. Noha a műsza­ki-anyagi alap szüntelenül fej­lődött, a hektárhozamok és a ta­­karmányozott állatra számított hozamok, valamint a gazdasági hatékonyság, nem álltak a meg­teremtett feltételek színvonalán. Levontuk az összes tanulságo­kat az előző időszakban kifejtett munkánkból és a pártfőtitkár mai beszédébe foglalt útmutatá­sok, orientációk és feladatok a­­lapján meghozzuk azokat a szükséges politikai-szervezési és műszaki-gazdasági intézkedése­ket, amelyek a hiányosságok és fogyatékosságok kiküszöbölésé­re hivatottak és arra, hogy ma­gas minőségi szinten valósítsuk meg az összes tervmutatókat, valamint az 1986-ra és az egész ötéves tervidőszakra tett válla­lásainkat. Mint Nicolae Ceausescu elv­társ kérte, minden figyelmün­ket a föld minél teljesebb és hatékonyabb felhasználására fogjuk fordítani, hogy évről évre minél többet teremjen, e­­zen leszünk, hogy minden me­zőgazdasági területet megművel­jünk, bevonjünk a termelési körforgásba olyan területeket, melyek eddig más célt szolgál­tak. Úgyszintén azon leszünk, hogy példásan teljesítsük a ta­lajjavítási programot, kiterjesz­­szük a másod-, kettős és köztes vetést, azokat a területeket, a­­melyeken rekordtermést kívá­nunk elérni búzából, kukoricá­ból,­ napraforgóból, szójából, burgonyából és más termények­ből. Bár megyénkben nagy az aszály, a hozott intézkedések folytán mind az őszi gabona, mind a tavaszi vetések eddig általában jól fejlődnek a terüle­tek többségén. Az állattenyésztésben, ahol ne­hézségeink vannak, különösen a szarvasmarha-tenyésztő szek­torban, arra összpontosítjuk a figyelmünket, hogy biztosítsuk a szükséges takarmányt. A szarvasmarha-tenyésztő farmok mellett 4 ezer hektáron ter­mesztett gyeplegelőket hoztunk létre, s a lucernatermesztést ki­terjesztettük a takarmányalap­nak szánt terület 70 százaléká­ra. Elvégeztük természetes le­gelőkön az e tavaszra előirány­zott olyan munkákat, mint a fe­­lülvetés, trágyázás, tisztítás. Ezúttal is biztosítjuk Nicolae Ceausescu elvtársat arról az ün­nepélyes fogadalmunkról, hogy minden munkánkban követni fogjuk minden tettében, ame­­lyet Románia állandó felemel­kedéséért a haladás, a szocialis­ta és kommunista civilizáció legmagasabb csúcsaira, a ro­mán nép javára és boldogulá­sára tesz a­landó támogatását. Nicolae Ceausescu elvtárs útmutatásait élvezve az elmúlt ötéves terv­időszakban mind jobb eredmé­nyeket értünk el, állandóan nö­veltük hozzájárulásunkat az ál­lami alap és a lakosság önellá­tási alapja létrehozásához. En­nek következtében a bacaui Avicola állami vállalat az utób­bi 4 évben következetesen az el­ső helyen állt az ilyen profilú egységek közötti szocialista ver­senyben. Jelentjük a kongresz­­szusnak, hogy munkaközössé­günk idén is azon munkálkodik a pártszervek és szervezetek vezetésével, hogy magasabb mi­nőségi és hatékonysági szintre emelje munkáját, az első 5 hó­napban 2300 tonna baromfihús és több mint 5 millió tojás többlettermelést ért el. Nicolae Ceausescu elvtárs ma elhangzott beszéde szelle­mében elemezve tevékenysé­günket, rá kell mutatnunk, hogy egységünkben még je­lentős tartalékok vannak a termelés növelésére, a gazda­sági hatékonyság fokozására. Ezért megfogadjuk, hogy még többet teszünk megyénk ál­lattenyésztése általános szín­vonalának emeléséért, még szilárdabban lépünk fel a mo­dern tudomány és technika újabb vívmányainak állandó bevezetéséért a kiváló barom­fi- és nyúlfajták genetikai ja­vítása és válogatása céljából, tökéletesítjük a termelés nö­velésére és hasznosítására irányuló technológiákat a ma­ximális jövedelmezőség felté­telei közepette. Miután utalt arra, milyen támogatást és útmutatást ka­pott ez a nagy és modern szárnyastenyésztő egység a párt- és államvezetőségtől, és kifejezésre juttatta a szo­cialista Románia, Nicolae Ceausescu elnök béke és nemzetközi együttműködési po­litikáiéhoz való teljes felzárkó­zást és annak támogatását, a felszólaló befejezésül ezeket mondotta: Nem kíméljük erőnket a párt­­főtitkár kivételes fontosságú be­szédéből ránk háruló feladatok példás teljesítéséért, abból a beszédből, amely konkrét és mozgósító akcióprogramja min­den mezőgazdasági dolgozónak. ION SPATARELU ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Szívből köszönjük mélyen isztelt és szeretett párfőtitká­­rnknak, Nicolae Ceaușescu Ívtársnak a mezőgazdasági dol­­ozók e nagy demokratikus fo­­uma megnyitóján mondott át­­ogó beszédében foglalt rendid­ül értékes orientációkat és út­­mutatásokat, abban a beszéd­en, amely példája a falun fo­­gó szocialista építésben elért redmények mélyreható, tudo­­mányos elemzésének, kivételes­ontosságú dokumentum a szán­óföldek összes dolgozóinak te­vékenységére nézve. Úgyszintén főleg köszönetet mondunk lektor Elena Ceausescu mérnök kadémikus elvtársnőnek, a ró­mán politikai és tudományos lét jeles személyiségének, a nemzetközileg elismert tudós­­iak kivételes hozzájárulásáért jártunk és államunk politiká­énak valóra váltásához, az or­­zág általános fejlődéséhez. A Ialomita megyei Gheorghe Boja községi mezőgazdasági ermelőszövetkezet az első egy­­ének között van, melyeket 21 évvel ezelőtt az a megtiszteltet­és ért, hogy meglátogatott a párt főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs. Mindezekben az évek­­ben rendkívül értékes orientá­lóiban és útmutatásaiban ré­­szesültünk, melyeket arra töre­­kedtünk, hogy­­ következetesen gyakorlatba ültessük. Jelentjük a kongresszusnak, hogy a mrsz­­agok a munkában való széles körű részvételével,­ a föld ész­szerűbb felhasználásával és más helyi erőforrások hasznosításá­val évről évre mind jobb ered­­ményeket értünk el, melyek kö­vetkeztében szüntelenül fejlő­­dött a szövetkezeti tulajdon, gazdasági-­szervezési szempont­ból erősödött egységünk. A gazdasági hatékonyság, j­övedelem növekedése folytán szövetkezetünk saját pénzforrá­sait használva fejti ki tevé­kenységét. Nem folyamodunk állam­i hitelhez, mert állandó alapok állnak rendelkezésünkre mind a beruházásokra, mind a termelés finanszírozására. Ezt az tette lehetővé, hogy szünte­lenül növekedett a növényi és állattenyésztési termelés, hogy szigorúan nyomon követtük a kultúránkénti, szektoronkénti és munkaalakulatonkénti kiadá­sokat. Tavaly például hektáron­kénti átlagtermésünk, nem ön­tözött területeken, 3740 kilo­gramm volt napraforgóból, 8530 kilogramm szemeskukoricából és 5560 kilogramm búzából. A hektáronkénti és állatonkénti hozam növekedése lehetővé tette egységünknek, hogy fokozot­tabb mértékben járuljon hozzá az állami alaphoz. Ha jelentős eredményeket is értünk el a növényi és állati termelés fokozásában, a gazda­sági hatékonyság terén, jobba­kat sok mezőgazdasági szövet­kezeti egységnél, nem lehetünk elégedettek és tudatában va­gyunk annak, hogy még nem hasznosítottunk kellő mérték­ben minden belső erőforrást. A farmjaink termelése közötti nagy eltérés, az összehasonlítás a legjobb hazai egységek ered­ményeivel azt mutatja, hogy nagy lehetőségeink vannak a hektáronkénti és takarmá­­nyozott állatonkénti hozam to­vábbi növelésére. A pártfő­titkár ma elhangzott beszéde fényében magas rendű felelős­ségtudattal fogunk munkálkod­ni a föld termékenységének növelésén, tevékenységünk jö­vedelmezőségének fokozásán, mind nagyobb növényi és állat­­tenyésztési termelés elérésén. Engedjék meg — mondotta végül a felszólaló —, hogy a Gheorghe Doja községi szövet­kezeti parasztok nevében kife­jezzem még egyszer forró hódo­latunkat és hálánkat népünk legdrágább fia, Nicolae Ceausescu elvtárs iránt a mezőgazdaság fejlesztése és korszerűsítése, az új agrársor-i­radalom valóra váltása iránti gondoskodásáért. Biztosítjuk a párt és az állam vezetőségét, személy­ szerint Nicolae Ceausescu elvtársat, hogy min­den tőlünk telhetőt megteszünk munkánk gyökeres javításáért, azért, hogy minőségi változás következzék be egész tevékeny­ségünkben, hogy mind nagyobb mezőgazdasági termelést érjünk el és fokozzuk hozzájárulásun­kat a központi mezőgazdasági terményalap létrehozásához. PETRU PLACINTA ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Az összes Bacau megyei me­zőgazdasági dolgozók, az álla­mi baromfitenyésztő­­ vállalat dolgozói nevében forró szerete­tünket és hálánkat fejezzük ki pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs iránt, kinek hódolatunkat tolmácsoljuk hosz­­szas és fáradhatatlan, mélysége­sen újító forradalmi munkás­ságáért, amellyel a haza sokol­dalú haladását, a szocialista­ tár­sadalom megteremtését, főként a párt IX. kongresszusa utáni időszakban, amely Nicolae Ceausescu-korszakként ment át a nemzet tudatába, szolgálja. E magas szónoki emelvényről mélységes tisztelettel fejezzük ki mély hálánkat doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő, pártunk ragyogó har­cosa, nemzetközileg elismert tu­dós iránt, aki életét és munkás­ságát a pártpolitika tántorítha­tatlan valóra váltásának szenteli a tudomány, az oktatás és a kultúra szüntelen felvirágzásá­ért, a szocialista Románia hala­dásáért és prosperitásáért. A párt- és államvezetőség ál­ NICOLAE NEACSU ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Kérem, engedjék meg, hogy a parasztság harmadik kong­resszusának e magas szónoki e­­melvényéről kifejezzem a Dim­­bovita megyei mezőgépészek, szövetkezeti tagok, szakembe­rek, az összes dolgozók nagyra értékelését és mély háláját Nicolae Ceausescu elvtárs, a ki­váló vezető, lánglelkű forradal­már hazafi iránt pártunk és ál­lamunk politikája valóra vál­tásához nyújtott döntő hozzájá­rulásáért. Ez alkalommal is kifejezzük mély tiszteletünket és hálánkat doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnőnek, pár­tunk és államunk kiemelkedő harcosának, a kiváló tudósnak a nemzeti tudomány, oktatás és kultúra példátlan felvirágzása szolgálatába állított érdemdús tevékenységéért. A nemrég zárult ötéves terv­időszakban — mondotta a fel­szólaló — szemeskukoricából 7400 kilogrammos, búzából 4282 kilogrammos hektáronkénti át­lagtermést értünk el nem öntö­zéses feltételek között, az állat­­tenyésztő részlegben pedig több mint 4500 liter tejet értünk el takarmányozott tehenenként és 9,4 kilogramm gyapjút minden juh után, ami lehetővé tette, hogy jelentős mennyiségű ter­méket szállítsunk pótlólagosan a központi állami alap számára. rmi- említett 'eredmények a nTind-komplexebb{C'ést-:?termelé­­kenyebb - műszaki-anyagi alap erőteljes fejlődésének, a mező­gazdaságtudomány vívmányai elsajátításának és­ mind széle­sebb körű alkalmazásának, az új érvényesítésének, parasztja­ink szakképzettségi foka és is­meretszintje növelésének tud­ható be. Szoros összefüggésben a szö­vetkezet fejlődésével, a terme­lés és a jövedelem növekedésé­vel Petresti község gyorsan és sokoldalúan fejlődött, az egész megyéhez hasonlóan. Az új la­kások, a szakembereknek épült tömbházak, a modern oktatási felületek, egyes köztársasági és helyi érdekeltségű iparegysé­gek községünkben épült rész­legei, a helységrendezési ter­veknek megfelelően, sokatmon­dó példák ezen a téren. A kisipari és szolgáltatási részlegek és egységek tevékeny­sége folytán hatékonyan értéke­sítjük a helyi anyagi erő­forrásokat, ésszerűen használ­juk fel a munkaerőt a kampányok közötti időszak­ban, ami oda vezetett, hogy Petresti község ipari ter­melése az utóbbi években több mint háromszorosan növekedett. Miután meghallgattuk pár­tunk főtitkárának nagyfontos­­ságú beszédét, jobban megért­jük, hogy eddigi eredményeink nem tükrözik maradéktalanul a rendelkezésünkre álló anyagi és emberi potenciál szintjét. In­tézkedni fogunk, hogy a ren­delkezésünkre álló műszaki­anyagi feltételekhez arányosan, mind nagyobb növényi és állat­­tenyésztési termelést érjünk el azoknak a követelményeknek és igényeknek megfelelően, ame­lyeket Nicolae Ceausescu elv­társ állított a nemzetgazdaság ezen alapszektora elé. A törvény előírásainak megfe­lelően egész tevékenységünk a saját jövedelmi és kiadási költ­ségvetésnek megfelelően, az ön­igazgatás és az önálló gazdasági ügyvitel alapjaira épül, ami le­hetővé tette a saját finan­szírozást, termelési kiadá­saink fedezését anélkül, hogy állami hitelhez fo­lyamodnánk. Gyakorlatunk és tapasztalatunk bebizonyította, hogy az általánosat­ jövedelme­ző tevékenység kibontakoztatá­sában a döntő a következetesen magas termés elérése, de a pirika­­mennyisége.­és minősége szerinti javadalmazás elvének szifeuxi alkámrázása" is.1."S"e­n cél­ból általánosítottuk a globális akkordot minden területen, job­ban hozzákapcsoltuk minden szövetkezeti tag jövedelmét konkrét termelési eredményei­hez. Ismételten kifejezve a petresti-i szántóföldek dolgozóinak fenn­tartás nélküli csatlakozását a­­zokhoz a gondolatokhoz, ame­lyeket a pártfőtitkár kivételes fontosságú beszéde foglal ma­gában, ami értékes és józan munka- és forradalmi akció­­program számunkra — mondot­ta befejezésül a felszólaló — biztosítjuk, hogy mindent el­követünk, mozgósítjuk egész e­­nergiánkat a XIII. pártkong­resszus történelmi határozatai tántoríthatatlan valóra váltá­sáért, mindazoknak a feladatok­nak a teljesítéséért, amelyek ránk hárulnak a mezőgazdaság fejlesztésében, mind nagyobb és hatékonyabb termések elérésé­ben idén és az egész ötéves tervidőszakban. GHEORGHE MÁTÉS ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA Engedjék meg, hogy minda­zok­­ nevében, akik Teleorman megyében élnek és dolgoznak, egész népünk­hoz hasonlóan, hó­dolatunkat és mély hálánkat fejezzem ki Nicolae Ceausescu elvtársnak, a hősnek, aki eltö­kélten és példás tisztánlátással vezeti az országot, a szocia­lizmus és kommunizmus romá­niai építésének komplex művét azért, hogy további sikerekkel gazdagodjanak népünk, különö­sen a­ IX. pártkongresszust kö­vető időszak óta elért ragyogó győzelmei. Egyben mély köszönetet mon­dunk, mélyen tisztelt doktor Elena Ceausescu mérnök akadé­mikus elvtársnőnek, a világhírű tudósnak, aki példás tevékeny­ségével kivételes hozzájárulást nyújt az ország általános előre­haladásához a fejlett tudomány és technika, a műszaki-tudo­mányos forradalom vívmányai­nak széles körű érvényesítése alapján. Az egész mezőgazdaságnak a XIII. pártkongresszus határoza­tai alapján való fejlődése kon­textusában a teleormani mező­­gazdaság az elmúlt ötéves terv­időszakban több mint 8 milliárd lej beruházást kapott, amit fő­ként a műszaki ellátottság, az öntözött területek kiterjesztése, újabb modern állattenyésztési termelőkapacitások építése és e­­gyéb objektumok céljaira hasz­náltuk fel. Az elmúlt­ ötéves tervben, bár a növényi és állati tenyésztési termelés nem érte el a tervezett szintet és az anyagi alap fej­lesztésére tett állami erőfeszí­tés színvonalát, mégis 1,5 mil­liárd lejjel növekedett a globá­lis termelés értéke az 1976— 1980-as időszak átlagához viszo­nyítva, és Teleorman megyében is megnövekedett a magas hek­tárhozamot elért egységek szá­ma.. Miután megemlítette főként a munkaszervezés, a technológiák megismerése és alkalmazása, a munkák optimális időszakban és jó minőségben való elvégzé­se, a termés veszteség nélküli betakarítása, szállítása és táro­lása terén mutatkozó hiányos­ságokat, a felszólaló ezeket mondotta. Azzal a szilárd meg­győződéssel, hogy a megyei pártszervezetnek, az egész pa­rasztságnak megvan hozzá a ka­pacitása és ereje, hogy kiküszö­bölje a hiányosságokat és telje­sítse a feladatokat, jelentem a kongresszusnak, hogy az eddigi­nél nagyobb felelősségérzettel készítettük elő az 1986. évi ter­melést, csakúgy, mint a követ­kező időszakét. Minden egység szintjén megkülönböztetett fi­gyelmet szenteltek a búza, ku­korica, napraforgó, cukorrépa és szója intenzív öntözéses ter­mesztésének. Ahhoz, hogy gyakorlatba ül­tessük a pártfőtitkár ma el­hangzott beszédében foglalt o­­rientációkat és útmutatásokat, minden erőnkkel azon leszünk, hogy minden talpalatnyi földet, függetlenül attól, milyen tulaj­donban és használatban van, megműveljük, elvégezzük a ta­lajjavítási és termékenységnö­velési munkákat. Intézkedni fo­gunk azért, hogy újabb terüle­teket bevonjunk a mezőgazda­­sági körforgásba a felesleges u­­tak, a helységrendezési tervek­ben foglalt területeken kívül eső építmények felszámolásával, kiküszöbölve ezzel a föld elpa­­zarlásának minden formáját. Az idén is tartó aszály feltételei közepette kivételes intézkedé­sekre kényszerülünk, melyeket máris alkalmazunk a talaj víz­tartalékának megőrzéséért gépi és kézi kapálással, az öntözési akciók alapos megszervezésé­vel. A hatékonyság magas szintjé­nek elérése végett teljes felelős­séggel fogjuk alkalmazni a pénzügyi szabályzatokat minden kultúránál, állatfajtánál és ka­tegóriánál a tökéletes rend és szigorú fegyelem meghonosítá­sáért a termékegységenkénti ki­adások minél ésszerűbbre mére­tezése terén oly módon, hogy minden mezőgazdasági egység saját forrásaiból fedezze kiadá­sait és évről évre mind na­gyobb jövedelemre tegyen szert. Miután rámutatott, hogy a megyében intézkedések történ­tek a mezőgazdasági — növény és állattenyésztési — termelés jövőbeni hangsúlyozottabb nö­veléséért, a felszólaló végül e­­zeket mondotta: A parasztság és a mezőgazdasági dolgozók demokratikus fórumának e- ma­ gas szónoki emelvényéről is ki akarom nyilvánítani az összes teleormánnak teljes csatlakozá­sát és helyeslését Románia kül­politikája iránt,a­melyet min­denhol oly ragyogóan érvénye­sít szocialista nemzetünk leg­drágább és legtiszteltebb fia, Nicolae Ceausescu elvtárs. Az egész országgal szoros gondolati és érzelembeli egységben a te­leormani dolgozók forró köszö­netet mondanak Nicolae Ceausescu elvtársnak mindazért amit tett és tesz Románia sok­oldalú haladásáért. Teleorman megye anyagi és szellemi felvi­rágzásáért, és megfogadják, hogy teljes képességükkel hoz­zájárulnak a haza felvirágozta­tásához és a nép jólétéhez. Bár elvtársnak a fórumunk szó­noki emelvényéről elhangzott kivételes jelentőségű beszédé­ben kijelölt nagyszerű felada­toktól mozgósítva a Braila me­gyei 1 Mai egységes tanács dolgozói megfogadják, hogy az egész tervezett területen átla­gosan több mint 5000 kg búza-, valamint 10 000 kg kukorica-, termést valósítsanak meg, 50 tonna cukorrépát, 3000 kg szó­ját és napraforgót, 30 tonna burgonyát hektáronként, míg az állattenyésztésben érjünk el legkevesebb 3000 liter tejet te­henenként és átlagosan 5 kg gyapjút minden egyes juhtól. Ezzel a vállalással kifejezzük teljes csatlakozásunkat pártunk és államunk bel- és külpoliti­kájához. RODICA GÁBOR ELVTÁRSNŐ FELSZÓLALÁSA Kérem, engedjék meg, hogy a parasztság demokratikus fó­rumának e magas szónoki e­­melvényéről is hangot adjak annak a kiváló nagyrabecsülés­nek és hazafias büszkeségnek, mellyel vállalatunk dolgozói, a többi munkáskollektívával, e­­gész népünkkel együtt övezik Nicolae Ceausescu főtitkár elv­társat, a román nemzet legdrá­gább fiát, a kiváló forradalmár harcost és a kortárs világ ra­gyogó gondolkodóját. Kifejezem szeretetünket és hálánkat Elena Ceausescu elv­társnőnek, pártunk és államunk jeles­ aktivistájának, a világhí­rű tudósnak, aki érdemdús és fáradhatatlan tevékenységet fejt ki a haza szakadatlan elő­rehaladásának biztosításáért. Büszkék vagyunk, hogy kor­társai és építői vagyunk annak a történelmi időszaknak, amely Nicolae Ceausescu-korszak néven ment át egész nemze­tünk tudatába, és amelyet mélyreható változások jeleznek a haza gazdasági-társadalmi fejlődésében, az életszínvonal szakadatlan növekedésében, ami legfőbb célja pártunk mélysé­gesen humanista politikájának. A­ dolgozók tanácsa, az álta­lam képviselt egész munkakö­zösség nevében jelentjük, hogy mindenben követve a pártfő­titkár orientációit és útmutatá­sait, az elmúlt ötéves tervidő­szakban évről évre jelentős nö­vekedést értünk el minden tervmutatónál. Így 1985-ben az árutermelés volumene 68 szá­zalékos növekedést mutatott 1981-hez viszonyítva, a tej hek­toliterének hasznosítási mutató­ja pedig a termékskála diver­­szifikálása révén, 394 lejről 520 lejre emelkedett. A felszólaló rámutatott, hogy az egész termelő tevékenységet az önigazgatás és az önálló gaz­dasági ügyvitel, a gazdasági­pénzügyi mechanizmus elvei a­­lapján szervezték meg és bo­nyolítják le állandóan szem e­­lőtt tartva a termékek magas fokú hasznosítását és minden elköltött tej hatékonyságát, a termelési folyamat szervezésé­nek tökéletesítését és korszerű­sítését azért, hogy 1990-ig meg­kétszereződjék a munkaterme­lékenység, ez igényes, forradal­mi munkastílus bevezetését kö­veteli meg, ami mozgósítja a munkaközösség minden erőfe­szítését, teljes kapacitását az 1986-ra beütemezett terv és töblettermelés maradéktalan teljesítésére. A továbbiakban a felszólaló ezeket mondotta: Ahhoz, hogy munkánk és életünk zavartalan legyen, békére van szükségünk. Ezért ez alkalommal is kifeje­zem, az egész román néphez hasonlóan, akaratunkat, hogy békében éljünk és dolgozzunk. Mint feleséget és anyát mélysé­gesen meghatott az a pillanat, és soha sem felejtem el, amikor Nicolae Ceausescu elvtárs a Szilágy megyei nagy népgyűlé­sen magasra emelte a haza egyik kis sólymát, aki a hála virágait nyújtotta át neki, és kifejezte azt az óhajt, hogy Európa és az egész világ álla­mainak vezetői láthassák s ez­által megérthessék, hogy a gyermekeknek, a népeknek é­­letre, nyugalomra, békére van szükségük. A pártfőtitkár gesz­tusa jelképpé magasztosul szí­vünkben és tudatunkban, mind­’­azokéban, akik békét akarnak Földünkön. Engedjék meg, hogy tolmá­csoljam munkatársaim vállalá­sát — mondotta végezetül a fel­szólaló —, azt a szilárd akara­tunkat, hogy mindent megte­szünk a kongresszuson elfoga­dandó határozatok példás telje­sítéséért, haladéktalanul gya­korlatba ültetjük azokat az ér­tékes útmutatásokat és orientá­ciókat, melyeket e kivételes fontosságú pártfőtitkári beszéd foglal magában, amely mun­kaprogramja lesz valamennyi­ünknek, akik a nemzetgazdaság eme átfogó és fontos területén, a mezőgazdaságban fejtjük ki tevékenységünket. Nagy megtiszteltetés számom­ra, hogy a parasztság e nagy fó­rumának szónoki emelvényéről hangot adhatok a határtalan szeretetnek, mélységes hálának és magasrendű nagyrabecsü­lésnek, mellyel a Temes megyei kommunisták, mezőgazdasági dolgozók, az összes lakosok öve­zik a párt főtitkárát, Nicolae Ceausescu elvtársat, nemzetünk legdrágább fiát, a modern Ro­mánia megteremtőjét átfogó for­radalmár tevékenységéért, me­lyet példás odaadó hazafisággal fejt ki ifjúkora óta, felbecsül­hetetlen hozzájárulásáért, me­lyet a haza sokoldalú haladá­sához, a nép anyagi és szellemi életszínvonala szüntelen emelé­séhez nyújt. Forró hódolatunkat fejezzük ki, mélyen tisztelt Elena Ceaușescu elvtársnő, pártunk és államunk kiváló aktivistája, a széles körű nemzetközi elisme­résnek és megbecsülésnek ör­vendő tudós iránt jelentős, lé­nyegbevágó hozzájárulásáért a szocialista Románia építésére irányuló grandiózus program valóra váltásához. Megyénkben tett munkaláto­gatásai alkalmával a párt fő­titkára a növényi és állatte­nyésztési termelés fejlesztésé­nek nagy fontosságú kérdéseire irányította figyelmünket, s ez lehetővé tette, hogy viszonylag rövid idő alatt jelentős lépése­ket tegyünk a belterjes, magas hatékonyságú mezőgazdaság út­ján. Az előző ötéves terv utolsó évéhez viszonyítva 1985-ben a hektáronkénti átlagtermés búzá­nál 1188 kilogrammal, árpánál 1732 kilogrammal, szemeskuko­ricánál 4417 kilogrammal, zöld­ségfélénél 12 387 kilogrammal, őszi burgonyánál 15 420 kilo­grammal növekedett, ami lehe­tővé tette, hogy mind több ter­méket szállítsunk az állami a­­lapnak és valóra váltsuk az ön­­igazgatási és területi önellátási programot. A megyei pártbizottság veze­tésével minden erőt mozgósíta­ni fogunk, hogy gyakorlatba ül­tessük Nicolae Ceausescu elv­társ ma elhangzott, a föld ter­­mőpotenciálja növelésére vo­natkozó nagy fontosságú beszé­dében foglalt útmutatásokat. A területszervezésre és a talaj termékenységének növelésére vonatkozó 1986—1990-re szóló elsődleges programokból ránk háruló feladatok teljesítésével — e programok alapján sor ke­rül a dombvidéki területek hasznosítására is — megteremt­jük a feltételeket nemcsak arra, hogy teljesítsük, hanem túl is szárnyaljuk az ötéves tervet. Temes megyére vár a feladat, hogy rendkívüli eredmények­kel erősítse meg a megtisztelte­tést, hogy szocialista versenyre hívhatta a haza összes megyéit a mezőgazdaságra vonatkozó 1986. évi tervfeladatok túltelje­sítéséért. A felhívásban lefekte­tett összes célkitűzések teljesí­tése végett a megyei pártbizott­ság egész sor intézkedést hozott az előző években megnyilvá­nult hiányosságok kiküszöbölé­séért s az ez évi termés alapos előkészítéséért. Jelentem a kongresszusnak, hogy Temes megyében a kalászosokkal be­vetett, megtrágyázott és gyom­irtószerekkel kezelt földeken jól fejlődnek a növények, ami biztosítékot nyújt arra, hogy az előző éveknél­­magasabb termé­seket érünk el! Az állattenyésztésben, az ál­latállomány és a termelés növe­lése alapján, az év első öt hó­napjában fokozott mennyiségű húst és tehéntejet szállítottunk az állami alapnak. Megyénkben is vannak azonban jelentős, ki nem használt tartalékok a nö­vényi és állattenyésztési terme­lés növelésére. Be kell ismer­nünk, hogy a termelési költsé­gek szintje túlságosan magas, figyelembe véve a mezőgazda­ságban teremtett feltételeket. Sok még a tennivalónk a tevé­kenység javításáért a gyengébb gazdasági eredményeket felmu­tató mezőgazdasági egységek­ben, a hatékonyság növeléséért a megye mezőgazdaságának minden szektorában. Nicolae Ceausescu elvtárs ki­vételes jelentőségű kongresszus­­t nyitó beszédében foglalt óriási elméleti és gyakorlati értékű orientációk és útmutatások szel­lemében eltökélten fogunk mun­kálkodni a megyei pártbizott­ság, az egységes agráripari ta­nácsok és néptanácsok munka­stílusának javításán, hogy új minőséggel ruházzuk fel a me­zőgazdasági tevékenységet. Min­dent megteszünk, hogy 1986-ban rekordterméseket érjünk el s ezáltal mind nagyobb mérték­ben hozzájáruljunk az új agrár­forradalom valóra váltásához, hazánk szüntelen felvirágozta­tásához, az egész nép jólétének növeléséhez. AUREL LAZUREANU ELVTÁRS FELSZÓLALÁSA ILEANA GIURGIU ELVTÁRSNŐ FELSZÓLALÁSA Engedjék meg, hogy össz­hangban az egész nemzettel, kifejezzem Braila megye kom­munistáinak, összes mezőgaz­dasági dolgozójának forró hó­dolatát és mélységes tiszteletét Nicolae Ceausescu elvtárs, a modern szocialista Románia zseniális megalapítója, a ragyo­gó kommunista forradalmár, lángoló hazafi és eminens kor­társ politikus, a szocializmus és a béke, földünkön egy jobb és igazságosabb világ megteremté­se ügyének fáradhatatlan har­cosa iránt. Ezt a nagyszerű alkalmat is megragadjuk, hogy megkülön­böztetett hódolattal és tiszte­lettel szívünk mélyéből köszö­netet mondjunk doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnőnek, politikai életünk aktivistájának és élharcosának, a világhírű tudósnak kivételes hozzájárulásáért a tudomány, az oktatás és a kultúra fejlesz­téséhez, a szocializmus építésé­hez Romániában. Jelentjük a kongresszusnak — mondotta a továbbiakban a felszólaló —, hogy a kommunis­ták XIII. fórumán kijelölt moz­gósító célkitűzésektől, Nicolae Ceausescu elvtárs orientációi­tól és útmutatásaitól lelkesítve a politikai-szervezési tevékeny­séget koordináló büró, a párt­­szervek­ és szervezetek, a nép­tanácsok és a Braila megyei­­ Mai állami és szövetkezeti egy­séges agráripari tanács mező­­gazdasági egységeinek a vezető­ségei szilárdan munkálkodtak azon, hogy a termelést a ren­delkezésünkre álló műszaki­anyagi és emberi potenciál re­ális színvonalára emeljék. Az 1981—1985 közötti időszakban, a párt főtitkára által kezdemé­nyezett és irányított, a magas, biztos és állandó hozamok el­érését szolgáló talajjavítási or­szágos program alapján 1580 hektárt értékesítettünk, rizster­mesztésre rendezvén be, és 1400 hektáron korszerűsítési munkálatokat végeztünk a je­lenlegi öntözési rendszer kere­tében. Ezek az akciók lehetővé tették, hogy hektáronként évi átlagban több mint 4000 kg búza, 7000 kg szemeskukorica-, 4500 kg rizs-, közel 40 tonna cukorrépa- és több mint 25 ton­na zöldségtermést valósítsunk meg. A Mezőgazdasági Országos Tanács ez év februári bővített Plénumán kijelölt komplex programokból ránk háruló nagyfelelősségű elvárások és feladatok fényében elemezve tevékenységünket, arra a kö­vetkeztetésre jutottunk azon­ban, hogy az eredmények sok­kal jobbak lehettek volna. Le­vonván az összes következteté­seket a tevékenységünkben megmutatkozott hiányosságok­ból, határozott intézkedéseket foganatosítottunk az idei ter­més sokkal jobb körülmények között történő előkészítésére. Megkülönböztetett figyelmet fordítottunk a belterjes búza-, kukorica-, napraforgó-, cukor­répa-, burgonya- és zöldség­­termesztésre 4200 hektáron. Ü­­zemanyag és munkaerőmegta­karítás céljából 3400 hektár te­rületet barázdás öntözésre ren­deztük be, míg a vegyes ülte­téssel művelt terület 1500 hek­tárt tesz ki. Alaposan felké­szültünk a szálasgabona időbe­ni és veszteség nélküli betaka­rítására. Ugyanakkor figyel­met fordítottunk a zöldségfélék begyűjtésére és értékesítésére, mostanáig több mint 1500 ton­nát szállítva az állami alapnak, ami jelentős többletjövedelmet eredményezett számunkra. Nicolae Ceausescu elvtárs o­­rientációi szellemében a párt­­szervezetek szüntelenül azon vannak, hogy erősítsék az ön­igazgatást és az öngazdálkodást, jobban szervezzék meg a terme­lést és a munkát, új minőséget kölcsönözzenek az egész tevé­kenységnek annak érdekében, hogy biztosítván a feltételeket tanácsunk minden egysége sa­ját bevételéből fedezze kiadá­sait, az egyre nagyobb hoza­mok alapján minél több jöve­delmet valósítson meg. Nicolae Ceausescu pártfőtit­ ELŐRE - 1986. június 1. ANGELICA ZBUCEA ELVTÁRSNŐ FELSZÓLALÁSA Fehér megye mezőgazdasági dolgozóitól kapott nagybecsű megbízatásomnak teszek eleget — mondotta a felszólaló —, amikor szívem mélyéből kifeje­zem a párt főtitkárának, Nicolae Ceausescu elvtársnak, a román nép nagy hősének lelkes hódola­tunkat és legmelegebb köszö­­netünket állhatatos gondosko­dásáért szocialista mezőgazda­ságunk fejlődéséről és korszerű­sítéséről, hazánk falvainak új és egyre virágzóbb életéről — e nagyszerű megvalósításokért, melyek az ország történetének legragyogóbb korszaka, a Nicolae Ceausescu-kor­szak homlokzatára vannak felvésve. A párt XIII. kongresszusán a mezőgazdaság számára kijelölt feladatok és célkitűzések, pár­tunk és államunk vezetőjének ér­tékes orientációi és felhívásai a lancrámi mtsz szövetkezeti pa­rasztsága, mezőgépészei és többi dolgozója számára is intenzív mozgósító munkaprogramot je­lentenek a termelés szüntelen növelése és az egységek gazda­sági-pénzügyi konszolidálása, a köztulajdon erőteljes gyara­pítása érdekében. Jelentjük a kongresszusnak, hogy sikerült nem csupán telje­sítenünk az állam központosí­tott alapja iránti szerződéses kötelezettségeinket, hanem je­lentős mennyiségű többlet me­zőgazdasági terméket is átad­tunk. Azoknak a magas követelmé­nyeknek a szellemében ele­mezve azonban a tevékenysé­günket, mely követelményeket a kongresszusunkon elhangzott nagyszerű beszédében fogalma­zott meg pártunk főtitkára, be kell ismernünk, hogy vannak még tartalékaink, amelyek job­ban értékesítve jelentősebb ter­méseredmények elérését tet­ték volna lehetővé. Ebben a szellemben olyan intézkedése­ket fogunk megállapítani, ame­lyek a munka minőségének és hatékonyságának fokozásához, az új gazdasági-pénzügyi me­chanizmus, az önigazgatás és önálló gazdálkodás elveinek ha­tározott alkalmazásához vezet­nek. Egyébként hitelekhez csak a folyó szükségletek arányában nyúlunk, és arra törekszünk, hogy egyre többet és olcsóbban, mentől szélesebb választékban termeljünk, fokozatosan szállít­suk le a termést és a bevéte­lekből fedezzük a kiadásokat, biztosítván a szükséges jövedel­meket a következő termelési ciklushoz. Számos tanulságot szűrtem le Nicolae Ceausescu elvtárs nagy­szerű beszédéből, és hazatérve igényesen és még nagyobb fele­lősségérzettel fogjuk megvizs­gálni azt a módot, ahogyan szervezzük és vezetjük az egy­ség gazdasági tevékenységét; rendet és fegyelmet teremtünk minden szektorban, határozottan harcba szállunk a rutinnal, hogy kiküszöböljük, nagyobb energiával és hozzáértéssel avatkozunk be a farmok szerve­zési és szakosítási folyamatá­ba, a föld magas teljesítményű kihasználásáért. Ha csupán a ta­karmány biztosítására utalunk, önbírálóan be kell ismernünk, hogy a fű- és szénatermés (Folytatása a 4. old­alon)

Next