Előre, 1988. április (42. évfolyam, 12544-12569. szám)
1988-04-01 / 12544. szám
- —....... 2 ---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- — előterjesztette CONSTANTIN DASCALESCU elvtárs, a kormány első minisztere . -----------A NAGY NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSSZAKÁNAK MUNKÁLATAI A Minisztertanács jelentése Románia Szocialista Köztársaság egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének megvalósításáról az I. negyedévben és az intézkedésekről a terv teljesítéséért a II. negyedévben és az egész 1988-as esztendőben Mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke! Tisztelt képviselő elvtársak! Engedjék meg, hogy a kormány nevében a Nagy Nemzetgyűlés elé terjesszem a jelentést a terv teljesítéséről az I. negyedévben és az intézkedésekről a II. negyedévi és az egész 1988. évi előirányzatok hiánytalan megvalósítása érdekében. Mint ismeretes, az 1988- as esztendő döntő időszak az 1986—1990-es ötéves terv, ama terv célkitűzéseinek sikeres valóra váltása szempontjából, amely biztosítani fogja a szocialista Románia rátérését egy magasabb fejlődési stádiumra, a közepesen fejlett ország stádiumára. Ez alkalommal is hangsúlyozni kívánom Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára, a köztársaság elnöke meghatározó hozzájárulását országunk gazdasági-társadalmi fejlesztési terveinek és programjainak kidolgozásához és megvalósításához, ahhoz, hogy mozgósítsuk az öszszes dolgozók alkotó energiáit a párt XIII. kongresszusa és országos konferenciája történelmi jelentőségű határozatainak töretlen valóra váltására, hazánk felemelkedésére a haladás és civilizáció újabb és újabb csúcsaira. " Nicolae Ceausescu elvtárs, a köztársaság elnöke zseniális gondolkodása, forradalmi látásmódja és merészsége, kiapadhatatlan alkotó energiája, értékes útmutatásai és megoldásai határozottan összpontosítják az egész nép törekvéseit a hazai sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének döntő irányaira, meghatványozva a termelőerőket, fényesen növelve a tudomány és a technológiafejlesztés hozzájárulását a gazdasági hatékonyság növeléséhez, a legmesszebbmenően hasznosítva az anyagiés munkaerőforrásokat minden tevékenységi ágazatban és szektorokban. Nicolae Ceausescu főtitkár elvtárs nagy horderejű előadó beszédei a Dolgozók Országos Tanácsának, a Mezőgazdasági Országos Tanácsnak a plenáris ülésén, a Politikai Végrehajtó Bizottság ülésein és a párt Központi Bizottságának nemrégiben tartott plénumán kiemelkedő fontosságú, konkrét akcióprogramot képeznek a termelőmunka magasabb szintű kibontakoztatásához valamennyi gazdasági egységben az idei esztendőre és az egész ötéves tervidőszakra szóló összes tervelőirányzatok példás valóra váltásához. Nicolae Ceausescu elvtárs alapvető orientációiból és útmutatásaiból kiindulva, a dolgozók az idei esztendő I. negyedében gyümölcsöző munkát fejtettek ki, jó eredményeket értek el a gazdaság általános fejlesztésében, a termelési struktúrák kor- szerűsítési folyamatának hangsúlyozásában, a saját nyersanyagalap bővítésében, a feldolgozott termékek műszaki és minőségi színvonalának, versenyképességének emelésében. A negyedév végén több mint 150 központi szinten nyilvántartott, nagy nemzetgazdasági jelentőségű termék tekintetében lényeges növekedést értünk el a múlt év megfelelő időszakához viszonyítva. Többet termeltünk széntüzeléssel nyert villamos energiából, kokszból, a célból és hengereltáruból, kőolajipari és technológiai berendezésekből, traktorokból, személygépkocsikból, automatizálási eszközökből, szerszámgépekből, szódatermékekből, színesfémekből, műrostból és műszálból, műgumiból, cementből, bútorból stb. Mégis a tervfeladatokhoz képest — az egyes iparközpontok és vállalatok tevékenységében elhúzódó fogyatékosságok miatt — még lemaradás mutatkozik a fizikai termelés és az export megvalósításában, az üzembe helyezések tekintetében. A lemaradások ellen határozottabban fellépünk, igyekezve behozni őket és megelőzni hasonló helyzet kialakulását. A gazdasági fejlődés jelenlegi szakaszának követelményei, az öntől kapott orientációk és útmutatások értelmében, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, amelyeket a Központi Bizottság plenáris ülésén fogalmazott meg, biztosítom, hogy a közvetlenül ezutáni időszakban a kormány és végrehajtó bürója határozottan intézkedik a termelés és a műszaki-anyagi alap megfelelő előkészítéséről, a terv teljesítése folyamán felmerülő problémák operatív megoldásáról, a II. negyedévre és az egész 1988-as esztendőre szóló előirányzatok példás teljesítése érdekében. Ilyen összefüggésben biztosítani fogjuk, hogy a kitermelő iparban az iparközpontok és a bányaipari kombinátok gyorsítsák meg az új termelőkapacitások megnyitásának és előkészítésének munkálatait a szén- és ércipari szektorban, beleértve a hátralékos kapacitásokat is, és hathatósan fellépjenek a külszíni és mélyművelési fejtések berendezései kihasználási mutatóinak lényeges növeléséért, a rend és a fegyelem erősítéséért valamennyi munkahelyen. A Kőolajipari Minisztérium, a fúró- és kitermelő trösztök és a kőolajtelepek határozottan végrehajtják az annak érdekében megszabott intézkedéseket, hogy a legrövidebb időn belül elérjék a kőolajkitermelés tervezett napi szintjeit. E célból erélyes intézkedések történnek a speciális technikai munkálatok fokozására, biztosítva a kőolaj- és földgázkitermelés növekedését, az egész szondaállomány intenzív kihasználását, a termelés és a munka szervezésének javítását minden kőolajtelepen, kiküszöbölve mindennemű nem produktív időt vagy termelési veszteséget. A II. negyedévben és a továbbiak során, amint arra főtitkár elvtárs a Központi Bizottság tegnapi plénumán felhívta a figyelmet, a törekvések középpontjába állítjuk a villamos energia biztosítását az egész gazdaság számára a megszabott program szerint. E célból haladéktalanul erélyes intézkedéseket foganatosítunk, hogy a szakminisztériumok, a berendezésszállító iparközpontok az ágazati koordinációs tanács közvetlen irányításával az őszig biztosítsák a tervben előirányzott energetikai kapacitások üzembe helyezését és a megszabott átlagteljesítmények elérését. Különleges intézkedések történnek a grafikonok szigorú betartására az energetikai gépcsoportok főjavítási és korszerűsítési munkálatainak végrehajtása ügyében, biztosítva, hogy legkésőbb október végéig kivitelezzenek 2300 megawatt kapacitást, ebből 1320 megawattot Turceniben és Rovinari-on. A minisztériumiok, iparközpontok és vállalatok kollektív vezető szervei, a néptanácsok egyben a legigényesebben fognak munkálkodni a pártvezetőség által a tüzelőanyagok, az üzemanyagok és a villamos energia takarékos felhasználásával kapcsolatosan jóváhagyott programok hiánytalan végrehajtásáért, operatívan és határozottan intézkedve, hogy az összes fogyasztók szigorúan betartsák a kiutalt mennyiségeket. A kohászatban, ahol az I. negyedévi eredmények meghaladják a tervezett szintet acélból, nyersvasból, vasötvözetekből, lemezből, szalagból és profilokból, az ágazati koordinációs tanács, a minisztérium, iparközpontok és kombinátok törekedjenek fokozottan a tervben kiutalt , anyagi és energiaforrások lehető leghatékonyabb felhasználására, arra, hogy a hengereltáru-termelésben az acélkihozatali hányad legalább 86,6 százalékra emelkedjék. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a termelőmunka legjobb körülmények közötti megszervezésére, hogy biztosíthassuk a tervezett napi leszállításokat, kiküszöbölhessük a hiányosságokat az acél minősége terén, meggyorsíthassuk az új kapacitások üzembe helyezését és az üzemibe helyezett berendezések felfuttatását, biztosítsuk a kiemelt gazdasági programok számára előállítandó magas feldolgozottságú termékeket. A feldolgozóipari egységekben és iparközpontokban határozottabban szorgalmazzuk az egész termelőpotenciál maximális kihasználását, Ilyen keretek között az iparközpontok és elsősorban a Nehézgépgyártási Minisztériumhoz tartozó energetikai, vegyipari és kohászati berendezéseket gyártó iparközpontok munkálkodjanak a leghatározottabban annak a feladatnak a teljesítésén, hogy határidőn belül előállítsák az idén üzembe helyezendő és főképpen az exportra kerülő berendezések és felszerelések teljes volumenét. A Gépipari Minisztérium kötelékébe tartozó iparközpontok összpontosítják erőfeszítéseiket a tervezett fizikai termelés hiánytalan előállítására traktorokból, személygépkocsikból és tehergépkocsikból, hajókból és gördülőanyagból, biztosítva a kiváló minőségű termékek előállítását és azok folyamatos exportálását. Az Elektrotechnikaipari Minisztérium kötelékében az iparközpontokra és vállalatokra az a kötelesség hárul, hogy határozottan meggyorsítsák az ipari elektronikai felszerelés, az automatizálási és számítástechnikai eszközök, elektronikus komponensek gyártásának fejlesztésére és korszerűsítésére vonatkozó program végrehajtását, lényegesen csökkentsék a fajlagos fogyasztásokat és szigorúan betartsák a jóváhagyott normákat. A vegyiparban és petrolkémiában a minisztérium és az iparközpontok lépjenek fel erélyesebben a berendezések üzembe helyezésének meggyorsításáért, a midiai, teleajeni, dési, borzesti-i és Drobeta- Turnu Severin-i ipartelepen, amelyektől a következő időszakban a termelés ütemes megvalósítása függhet. A gazdaság jó ellátása szempontjából különleges feladatok hárulnak a vegyipari és petrolkémiai iparközpontokra és kombinátokra a rend és a fegyelem erősítése, a technológiai veszteségek leszorítása, a berendezések üzembiztonsági fokának emelése, a fogyasztási normák betartása és a termelés rendeltetésének szigorú tiszteletben tartása vonalán. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a termelési kapacitások jobb terhelésére, elsősorban a finomszintézissel és kis tételű gyártással foglalkozó alágazatokban, a cellulóz- és papíripari alágazatokban, az új termékek gyártásba vételére, előmozdítandó a behozatal további csökkentését és újabb exportfölösleg előállítását. Az építőanyagiparban, a fafeldolgozó iparban és a fogyasztási cikkek iparában szorgalmazni fogjuk a gyártmányszerkezet bővítését és javítását, kiváló minőségű termékek előállítását, biztosítandó a nyersanyagok, ezen belül a visszanyerhető és újrafelhasználható anyagok hasznosítási fokának emelkedését. Az egész feldolgozóiparban az idei terv konkrét intézkedéseket szabott meg minisztériumok, iparközpontok és vállalatok szerint, hogy gyökeres fordulat következzék be az ötvözött acélok, a vasötvözetek, a réz, az alumínium és a többi színesfém gazdaságos felhasználása terén. A lényeg most az, hogy határozottan végrehajtsuk a jóváhagyott programokat a technológiák és a konstrukciós megoldások gyors alkalmazására vonatkozóan az előirányzott fogyasztási szintek szigorú betartása érdekében. A legrövidebb időn belül be kell fejeznünk a színesfémek és az ötvözött acélok fogyasztásának drasztikus csökkentése érdekében indított akciókat, kitűnt ugyanis, hogy fontos tartalékok és biztos lehetőségek vannak e rendkívül drága anyagok pazarlásának elkerülésére és gazdaságos felhasználásra. Tisztelt elvtársak! Nicolae Ceausescu elvtárs orientációi és útmutatásai értelmében nagy jelentőségű feladatok és fontos felelősség hárul ránk az új agrárforradalom célkitűzéseinek elérése, az idei esztendőre tervezett növénytermesztési és állattenyésztési hozamszintek megvalósítása tekintetében. E célból a Mezőgazdasági Minisztérium, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége, a néptanácsok, az állami és szövetkezeti egységes agráripari tanácsok, az összes mezőgazdasági egységek a legnagyobb felelősséggel fognak munkálkodni a tavaszi mezőgazdasági kampány legjobb körülmények közötti lebonyolításáért a mezőgazdasági növények ápolási és betakarítási munkálatainak optimális elvégzéséért. Az állattenyésztési szektor különleges feladatainakteljesítése érdekében az állami és szövetvetkezeti mezőgazdasági szerveknek megkülönböztetett figyelmet kell fordítaniuk az ahhoz szükséges feltételek megteremtésére, hogy megvalósuljon az összes fajok tekintetében előirányzott állatállomány, elérjék az ellési és súlygyarapodási mutatókat, szigorúan betartsák az állami alaphoz leszállított állatok megszabott átlagsúlyát. A központi és a helyi szervek lépjenek fel határozottan a következők tekintetében megszabott intézkedések pontos végrehajtásáért: a földalap termőképességének teljes és intenzív kihasználása, a mezőgazdasági terület, különösképpen a szántóterület növelése, a traktorok és mezőgazdasági gépek teljes kapacitású kihasználása, a munkatechnológiák szigorú betartása. Tisztelt elvtársak! Az idei esztendő első negyedében bizonyos lemaradás történt az exporttermelés és az export megvalósításában. A minisztériumok, az iparközpontok és vállalatok elsőrendű feladata töretlenül megvalósítani a pártvezetőség útmutatását arra vonatkozóan, hogy az exportelőirányzatokat hiánytalanul és magas minőségi színvonalon kell teljesíteni. Ebben a szellemben a kormány határozott intézkedéseket foganatosít, hogy az exportfeladatokkal rendelkező iparközpontok és vállalatok mindegyike a legnagyobb felelősséggel munkálkodjék az exporttermékek kiemelt jellegű programozásáért, előkészítéséért és gyártásba vételéért, operatívan megoldják a műszaki-anyagi ellátással és az egész áruállomány ütemes, az exportszerződésekben megszabott választékszerkezet, minőségi szint és határidők betartása mellett történő leszállításával kapcsolatos problémákat. A legnagyobb figyelmet szenteljük annak, hogy mozgósítsuk a gazdaság felelős kádereit, az exportfeladatokkal rendelkező iparközpontok és vállalatok összes felelős tényezőit, az adott árukészletek sürgős vámkezelésére a pártvezetőség által jóváhagyott programok értelmében. Fordítsuk a legnagyobb figyelmet a minőségi ellenőrzés erősítésére az összes egységekben, hogy az exportáru felvehesse a versenyt a világpiacon fellelhető hasonló termékekkel és mindenben megfeleljen a külföldi megrendelőkkel kötött szerződésekben megszabott teljesítménymutatóknak és előirányzatoknak. Biztosítani fogjuk, hogy a Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisztérium, a minisztériumok, az iparközpontok és a külkereskedelmi vállalatok állandóan törekedjenek a kereskedelmi formák diverzifikálására, a szerződések biztosítására az exportterv előirányzatai szintjén, a magas feldolgozottságú árucikkek részarányának növelésére, a külpiaci igények szerinti operatív alkalmazkodásra, a külkereskedelmi tevékenység hatékonyságánál állandó fokozására. A beruházások terén, tekintettel arra, hogy a termelési tervelőirányzatok számolnak az új kapacitások hozzájárulásával is, a kormány minden intézkedést megtesz az új kapacitások üzembe helyezési és felfuttatási programjának hiánytalan teljesítéséért, a nemrégiben jóváhagyott különprogramok valóra váltása érdekében. A beruházási koordinációs tanács, az Iparépítkezési Minisztérium, a többi minisztérium a legnagyobb igényességgel és felelősséggel fog törekedni arra, hogy mind az objektumok megtervezésénél, mind pedig kivitelezésénél határozott intézkedések történjenek a cement, a betonacél, a csövek és kábelek fogyasztásának lényeges csökkentésére, biztosítsák az összes anyagforrások lehető leggazdaságosabb és leghatékonyabb kihasználását, a tökéletes rendet és fegyelmet az építőtelepeken. Tisztelt elvtársak! Az első évnegyed folyamán jó eredményeket értek el azok a vállalatok és iparközpontok, amelyek határozottan munkálkodtak a termelési folyamatok tökéletesítésére és korszerűsítésére, a munkatermelékenység hangsúlyozottabb növelésére, a termékek műszaki és minőségi színvonalának emelésére vonatkozó programok előirányzatainak valóra váltásáért, ami azt bizonyítja, hogy minden feltételünk megvan a gazdasági hatékonyság növelési feladatainak pontos teljesítéséhez. Tekintettel arra, hogy még jelentős tartalékok várnak hasznosításra a kiadások csökkentésével, a munkatermelékenységgel és a nyereséggel kapcsolatos tervfeladatok teljesítése terén, határozottan intézkedni fogunk, hogy a minisztériumok, az iparközpontok és vállalatok a leghatározottabban fellépjenek a termelési folyamatok megfelelő szervezéséért és vezetéséért, az összes egységek ellátmányához tartozó termelőpotenciál teljes kihasználásáért, a megszabott gazdasági-pénzügyi normatívák, termékköltségek és javadalmazási szintek szigorú alkalmazásáért és betartásáért, a rend és a technológiai, valamint a tervfegyelem erősítéséért minden tevékenységi szektorban. Megkülönböztetett figyelmet szentelünk továbbá a munkatermelékenység megvalósítására, a fogyasztási normák betartására és a termelési költségek csökkentésére vonatkozóan minisztériumok és iparközpontok szerint kidolgozott különprogramokban előirányzott feladatok pontos valóra váltásának. A minisztériumok, iparközpontok és vállalatok a II. negyedévi és egész évi tervelőirányzatok hiánytalan teljesítése érdekében törekedjenek fokozottan a tudományos kutatási és technológiafejlesztési programok határozott végrehajtására, ezen belül a kutatási eredmények mielőbbi termelési hasznosítására, a magas termelékenységet kínáló és az exportban versenyképes új termékek, berendezések és felszerelések gyártásba vételének meggyorsítására. A leghatározottabban fellépünk az új tudományos-technikai forradalom megvalósításáért minden tevékenységi szektorban, hogy a műszaki haladás — amint Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozta — alapvető összetevője és döntő tényezője legyen gazdasági és társadalmi fejlesztési terveink és programjaink valóra váltásának. Tisztelt elvtársak! A II. negyedévre és az 1988-as esztendőre előirányzott különlegesen fontos feladatok teljesítése érdekében állandóan tekintsük központi teendőnknek a gazdasági-pénzügyi mechanizmus legjobb körülmények közötti működtetését, azoknak az intézkedéseknek az egész gazdaságra kiterjedő határozott végrehajtását, hogy a pénzügyi banktényezők és az árak fokozottan hassanak és az új szabályozások ösztönözzék a exporttermelést. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a Politikai Végre-hajtó Bizottság határozata alapján kidolgozott programok hiánytalan valóra váltására, hogy az I. félév végéig ne legyen egyetlen olyan gazdasági egység sem, amely veszteséggel dolgozna, biztosítsuk az önigazgatás és az önfinanszírozás elveinek határozott érvényesítését és ezen az alapon teremtsük meg a jövedelmező tevékenység feltételeit minden egységben. Ugyanakkor határozottan intézkedünk, hogy minden gazdasági iparközpont és vállalat a legrövidebb időn belül bekapcsolja a gazdasági körforgásba a nyersanyagok, alapanyagok és késztermékek elfekvő készleteit, sürgősen kivitelezze a befejezetlen termelést, betartsa a készletek és költségek normázott szintjét. A megszabott feladatok értelmében sürgősen rátérünk az új normázásra, amelynek abból kell kiindulnia, hogy csökkenteni kell a fogyasztási normákat és a készleteket az összes ágazatokban, biztosítva a forgóeszközök forgási sebességének meggyorsulását és ezen az alapon a gazdasági hatékonyság növekedését. Határozottan munkálkodni fogunk, hogy a központi összegező szervek, a pénzügyi és bankszervek és a helyi szervek pontosan eleget tegyenek a gazdasági mechanizmusban betöltött szerepüknek és feladatkörüknek. Ugyanakkor intézkedéseket teszünk a minisztériumok, iparközpontok, vállalatok és megyék közötti kapcsolatok további tökéletesítésére, hogy ezek egész gazdasági-pénzügyi tevékenysége minőségileg magasabb szinten bontakozzék ki. A mindennapi munkában biztosítani fogjuk, hogy az összes iparközpontok tervalanyként hiánytalanul ellássák hatáskörüket, közvetlenül bekapcsolódjanak az alárendeltségükbe tartozó egységek tervteljesítési problémáinak megoldásába, a bevételi-kiadási költségvetések előirányzatainak példás megvalósításába. Leszűrve minden tanulságot az eddigi fogyatékosságokból, azon leszünk, hogy minden néptanács a legjobb körülmények között teljesítse az egész területi-közigazgatási tevékenység vezetésében rá háruló feladatokat. Határozottabban fogunk törekedni, hogy a központi összegező szervek és minisztériumok lényegesen javítsák munkastílusukat ésmódszereiket a negyedévi, havi és dekádonkénti tervek megalapozásában, kidolgozásában és megvalósításában. Ugyanakkor munkálkodni fogunk a termelési folyamatok normális menetéhez szükséges feltételek biztosításán és az összes megszabott feladatokkal kapcsolatos problémák operatív megoldásán, megkülönböztetett figyelmet fordítva az évi tervben előirányzott export megvalósítására. A kormány törekvéseinek középpontjába állítja a felelősség erősítését a párt- és állami határozatok, az ország törvényei alkalmazása iránt, dinamikus és igényes szellemet honosít meg az összes tevékenységi szektorokban, határozottan intézkedik a termelési rend és fegyelem, a tervteljesítés iránti messzemenő igényesség és felelősség légköre megteremtéséről, hogy kiváló minőséget és hatékonyságot érjünk el az egész gazdaság terén, összhangban a II. negyedévre és az egész 1988-as esztendőre szóló terv hiánytalan teljesítésének követelményeivel. A kormány nevében befejezésül biztosítom a Nagy Nemzetgyűlést, önt, hőn szeretett és tisztelt köztársasági elnök elvtárs, hogy a leghatározottabban, forradalmi szellemben fogunk tovább munkálkodni a párt XIII. kongresszusán és országos konferenciáján megszabott nagyszerű célkitűzések töretlen valóra váltásáért, a terv példás teljesítéséért, hogy 1988-ban az egész ötéves tervidőszak legjobb eredményei szülessenek meg, ami fontos szakasz drága hazánk, Románia Szocialista Köztársaság szüntelen fejlődésében és felvirágzásában. ELŐRE - 1988. április 1. Ismertetés a törvénytervezetről a gazdasági-pénzügyi mechanizmus tökéletesítésére vonatkozóan az árképzési rendszer javítása útján Hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke! Mélyen tisztelt Elena Ceausescu elvtársnő! Tisztelt képviselő elvtársak! Kérem, engedjék meg, hogy a kormány megbízásából ismertessem a Nagy Nemzetgyűlés előtt a törvénytervezetet a gazdasági-pénzügyi mechanizmusnak az árképzési rendszer javításával történő tökéletesítéséről. Az önök vitájára és jóváhagyására előterjesztett törvénytervezet összhangban áll a párt XIII. kongresszusa által leszögezett célkitűzésekkel, azokkal az orientációkkal és feladatokkal, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtárs szabott meg az országos pártkonferencián, valamint az RKP Központi Bizottsága 1988. március 28—29-i plenáris ülésén elfogadott határozattal. Az árképzési rendszer javítására javasolt intézkedések öszszességükben tükrözik Nicolae Ceausescu elvtárs, a pártfőtitkár, a köztársasági elnök megújító és forradalmi gondolkodását, akinek állandó irányítása alatt zajlottak le a törvénytervezet kidolgozásának összes szakaszai. Mélyreható képességével, ahogyan bíráló módon elemzi az ország gazdasági-társadalmi fejlesztésének komplex jelenségeit, Nicolae Ceausescu elvtárs kijelölte az árképzési rendszer javításának módozatát, hogy az minél pontosabban tükrözze a gazdasági egységek, a munkaközösségek reális erőfeszítéseit a termelés megvalósításában, az exportra szánt termékek kivitelezésében is, hogy ésszerűen hasznosítsák az összes anyagi, munka- és pénzügyi erőforrásokat, valamint következetesen és hatékonyan alkalmazzák az új gazdasági-pénzügyi mechanizmus, az összes egységek munkásönigazgatása, önálló eszközgazdálkodása és önfinanszírozása elveit. Az átképzési rendszer további tökéletesítése szorosan összefügg a tudományos kutatási, technológiai és műszaki fejlesztési programok alkalmazásával, amelyeket doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő, a kormány első miniszterének első helyettese, a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács elnöke vezetésével dolgoztak ki, és amelyek a termelési költségek csökkentését, a gyártástechnológiák korszerűsítését, a rendelkezésünkre álló összes erőforrások értékesítését, a munkatermelékenység, a jövedelmezőség és a hatékonyság fokozását célozzák minden tevékenységi területen. Az egész tevékenység gazdasági elvekre való helyezése, a jövedelmezőség biztosítása minden egységben és minden egyes termék esetében szükségessé teszi a nyereség elérését kizárólag saját erőfeszítés révén, a termelési kiadások csökkentésével, a munkatermelékenység minden szektorban történő hangsúlyozottabb növelésével. Az új koncepciónak megfelelően, amely tükröződik a törvénytervezetben, az április 15- től alkalmazásra kerülő termelési árakat az 1988-as esztendőre tervezett termelési kiadások alapján állapítják meg — amely legmagasabb határérték, azokat nem szabad túllépni —, ahhoz mérten számítják a jövedelmezőséget, a termékek rendeltetése függvényében differenciáltan. A belső fogyasztásra leszállított termékeknél az előirányzott jövedelmezőség 6—12 százalék, átlagban 8 százalék. Az exportra szánt termelés megvalósításának ösztönzése érdekében előirányozták, hogy az exportált termékek jövedelmezősége nagyobb legyen, mint a belső fogyasztásnál megszabott jövedelmezőség, vagyis azt 10 százalékkal haladja meg a konvertibilis valuta viszonylatában és 6 százalékkkal a szocialista országokkal való klíring viszonylatában exportált termék esetében. Úgyszintén előirányoztak ösztönző jövedelmezőséget a nyersanyagok és a horizontális ipar termékei esetében, amelyeket exportra szánt termékek gyártásához szállítanak le. A törvénytervezet előírásai a vállalatokat arra ösztönzik, hogy törekedjenek a termelési kiadások tervezett feladaton felüli csökkentésére, mivel az így megvalósított nyereség az első esztendőben egészében, a következő négy esztendőben 50 százalékban az illető vállalatokban marad, felhasználását törvény szabályozza. Tekintettel az árak területén érvényesített új szemléletre, az összes szektorokban felelősen és határozottan kell tevékenykedni a termelési kiadások csökkentéséért, a tervezett termelésnek szigorúan az előirányzott fogyasztási normák betartásával való megvalósításáért, újabb utakat határozva meg az energetikai és anyagfogyasztások további mérséklésére, a visszanyert és újrahasznosítható anyagok, alkatrészek és gépegységek részarányának növelésére, a termelőkapacitások és a munkaidő maradéktalan kihasználására, a munkatermelékenység fokozására. Az ágazatonként, vállalatonként és termékenként kidolgozott szervezéstökéletesítési és gyártáskorszerűsítési programok valóra váltása, valamint a gazdasági-pénzügyi normatívák betartása, amelyeket kiterjesztettek a gazdaság legtöbb termékére, biztosítja az új termelési árak alkalmazásához, a termelési kiadások csökkkentéséhez szükséges feltételeket, s ennek alapján a magas jövedelmezőség elérését. Miként Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozta a párt Központi Bizottsága Politikai Végrehajtó Bizottságának f. év március 18-i ülésén, a nyereségnek nem az árak emelése alapján, hanem a fogyasztások, a termelési kiadások csökkentése révén kell növekednie. Ezen orientáció szellemében, amelyet ismételten hangsúlyozott a párt vezetősége, valamint az árutermelési érték és a nyereség nem gazdasági úton való megvalósítására irányuló bármely tendencia felszámolása érdekében a törvénytervezet előírja, hogy az árak emelése révén elért bármely nyereségnövekedést egészében átvesz az állami költségvetés. A törvény tartalmából világosan kitűnik a minisztériumok, iparközpontok vezetőségi kádereinek, a dolgozók tanácsainak kötelezettsége, hogy minden területen a legnagyobb felelősséggel tevékenykedjenek a kidolgozott programok valóra váltásáért, hogy 1988-ban, a jelenlegi ötéves terv döntő esztendejében teljesítsék a programok legnagyobb részét. Tekintettel arra, hogy ezeket az intézkedéseket 1988-ban kísérleti jelleggel alkalmazzák, majd pedig a konklúziók alapján véglegesítik a törvényt és a Nagy Nemzetgyűlés vitájára bocsátják 1988 végén, szükséges, miként a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozta, hogy a gazdasági minisztériumok és az iparközpontok, az összegező szervek — az Állami Tervbizottság, a Pénzügyminisztérium, az Állami Árbizottság, a bankintézmények —, az e téren hatáskörrel rendelkező felelős tényezők következetesen munkálkodjanak, hogy biztosítsák a gazdaságipénzügyi mechanizmusnak az árképzési rendszer javításával történő tökéletesítését célzó akció teljes sikerét, kövessék állandóan figyelemmel és oldják meg a próbaidőszakban felmerülő problémákat. Tekintettel a tényre, hogy a javasolt intézkedések biztosítják a gazdasági egységek és a munkaközösségek érdekeltségének fokozását a gazdasági hatékonyság és a jövedelmezőség növelésében, a termelésnek magasabb műszaki-gazdasági és minőségi szinten és egyre alacsonyabb költségekkel való megvalósításában, kérjük önöket, tisztelt képviselő elvtársak, fogadják el a törvénytervezetet előterjesztett formájában. — előterjesztette Neculai Ibanescu elvtárs, a kormány első miniszterének helyettese Ismertetés a törvénytervezetről a javadalmazási rendszer tökéletesítésére vonatkozóan az exporttermelés és az export ösztönzése céljából Mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke! Mélyen tisztelt és szeretett Elena Ceausescu elvtársnő! Tisztelt képviselő elvtársnők és elvtársak! A kormány megbízásából a Nagy Nemzetgyűlés elé terjesztem a törvénytervezetet a javadalmazási rendszer tökéletesítéséről az exporttermelés és az export ösztönzése céljából. A törvénytervezet különleges fontosságú dokumentum a munka mennyisége, minősége és társadalmi fontossága szerinti szocialista javadalmazás elvének következetesebb alkalmazása tekintetében, a jelenlegi gazdasági-társadalmi fejlődési szakasz és az új gazdaságipénzügyi mechanizmus tökéletesítése követelményeinek megfelelően. A vitára bocsátott törvénytervezetet Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke kezdeményezésére, közvetlen irányításával és vezetésével dolgozták ki, aki tudományos, tisztánlátó és eredeti gondolkodásával alkotó módon alkalmazza a tudományos szocializmus általánosan érvényes elveit és igazságait országunk konkrét feltételei között. A törvénytervezetben foglalt újabb intézkedések ismét bizonyítják pártunk főtitkára forradalmi realizmusát és bátorságát, aki dialektikusan és sokoldalúan elemezve a munka és az elosztás szocialista viszonyainak tökéletesítését a gazdaság intenzív fejlesztése követelményeinek fényében, határozottan irányítja annak minőségi oldalainak hangsúlyozását. Szeretném hangsúlyozni ugyanakkor doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő, pártunk élharcosa, a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács elnöke meghatározó hozzájárulását, aki minden tevékenységi területen érvényesítve a tudomány és a technika legújabb vívmányait, jelentősen közreműködött és közreműködik a nemzetközi kooperáció fejlesztésében. Szakavatott irányításával, amelyben bennünket ez alkalommal is részesített, mélységesen tudományos alapot biztosított a tervezetben leszögezett összes intézkedésekhez. Románia egyre aktívabb részvétele a világ gazdasági körforgásában, a nemzetközi munkamegosztásban, amely a jelenlegi ötéves terv egyik fő célkitűzése, szükségessé teszi az exporttermelés és az export fokozott ütemű folytonos növelését, a román termékek minőségének és világpiaci versenyképességének fokozását. A gazdasági egységek és a munkaközösségek nagyobb mértékű ösztönzése érdekében az exporttermelés és az export teljesítése és túlszárnyalása, a gazdasági hatékonyság növelése, valamint az új gazdaságipénzügyi mechanizmus elveinek határozott alkalmazása tekintetében, miként Nicolae Ceausescu főtitkár elvtárs hangsúlyozta a párt Központi Bizottsága legutóbbi plénumán, jelentkezik annak szükségessége, hogy újabb intézkedéseket állapítson meg az export megvalósításában részt vevő egész dolgozó személyzet fokozottabb érdekeltségének biztosítására. Tájékoztatom a Nagy Nemzetgyűlést, hogy az új intézkedések biztosítják az exporttermelést megvalósító dolgozók jövedelmének gyarapodását a javadalmazási alap növelése és annak alapján, hogy pótlólagos ösztönzőket nyújtanak az exporttermelés és az export megvalósításában részt vevő egész személyzetnek, mindez ismét szemlélteti pártunk gondoskodását a dolgozók, az életszínvonal emelése iránt. Ez a növekedés annyival jelentősebb lesz, minél inkább gyarapodik az exporttermelés volumene és annak részaránya az illető vállalatban megvalósított termelés összességében. Az új ösztönzőkből való részesedés érdekében a gazdasági egységeknek, a munkaközösségeknek kötelességük minden intézkedést meghozni az exporttermelés jó megszervezésére, az exportterv és az exportszerződések határidőre való maradéktalan megvalósítására, hozzanak létre magas minőségi színvonallal, jó műszaki és üzemeltetési paraméterekkel, csökkentett anyag- és energiafogyasztással bíró termékeket, amelyek minden tekintetben versenyképesek a világban megvalósított legjobb termékekkel. Tisztelt képviselő elvtársak! Az exporttermelés és az export megvalósításában részt vevő dolgozó személyzet erőteljesebb ösztönzése érdekében a törvénytervezet előírja, hogy exporttermelést létrehozó iparvállalatok és -központok megnövelt javadalmazási alappal rendelkezzenek, a fizetőeszközök különböző, viszonylatában megvalósított termelésnek megfelelően. A javadalmazási alapnak az export ösztönzését szolgáló többletét létrehozzák minden vállalatban és iparközpontban, amelyre a terv előír exporttermelési feladatokat, differenciáltan a fizetőeszközök szerint, a következő módon: a konvertibilis valuta viszonylatában tervezett exportra szánt árutermelés javadalmazási alapjának 10 százalékát és, a szocialista országokkal való klíring viszonylatában tervezett export árutermelésére számított javadalmazási alap 6 százalékát. A javadalmazási alapnak az export ösztönzését szolgáló többletét fizetési viszonylatonként külön-külön az exporttermelési terv teljesítési fokával arányosan folyósítják. Figyelemre méltó, hogy a vállalatonként és iparközpontonként megállapított javadalmazási többletből ösztönzik az egész személyzetet, a munkásokat, a mestereket, a mérnököket, a technikusokat és más dolgozói rétegeket a termelő részlegeken, műhelyekben és szekciókban, a vállalat vagy az iparközpont vezetőségét is — mindazokat, akik hozzájárultak az exporttermelés és az export megvalósításához. Az ösztönző intézkedéseket azokban a vállalatokban és iparközpontokban is alkalmazzák, amelyek számára a terv feladatokat irányoz elő olyan nyersanyagok, alapanyagok, alkatrészek és gépegységek leszállítására, amelyek beépülnek más vállalatok exporttermékeibe, így biztosítva az egész folyamatban a fokozott érdekeltséget mindannak a határidőre való és legjobb körülmények közötti előteremtéséhez, amely szükséges az exporttermelés és az export megvalósításához. Az exportra szánt termelés ösztönzésének összegeit a globális akkordban járó javadalmazás és a törvény értelmében megszabott más javadalmazási jogokon kívül folyósítják. Ugyanakkor az exporttermelést és az exportot ösztönző javadalmazási többlet alapjára nem alkalmaznak javadalmazásialap-adót és állami társadalombiztosítási hozzájárulást. A vitára bocsátott törvénytervezetbe foglalt intézkedések alkalmazása — miként a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs hangsúlyozta a Központi Bizottság plenáris ülésén , biztosítja mind az érdekeltség fokozását, mind pedig az egyszerűbb és közérthetőbb formát az exporttermelést és exportot megvalósító dolgozók ösztönzéséhez. A törvénytervezet előirányozza, hogy az új ösztönző intézkedéseket kísérleti jelleggel alkalmazzák az idén, április 15- től kezdődően. A kísérlet alkalmazásából leszűrt konklúziókat a Nagy Nemzetgyűlés vitájára bocsátják az esztendő végéig. Meggyőződésünk, hogy a törvénytervezetben előírt intézkedések az összes munkaközösségek erőteljes ösztönzését szolgálják, hogy határidőre teljesítsék a tervfeladatokat és az összes exportszerződéseket, magas minőségi szinttel rendelkező termékeket állítsanak elő, amelyek biztosítják Románia részvételének fokozását a nemzetközi munkamegosztásban, népünk munkájának és alkotóképességének magas fokú értékesítését. A fentiekkel indokolva, kérem önöket, tisztelt képviselő elvtársak, emeljék törvényerőre a tervezetet előterjesztett formájában. — előterjesztette Lina Ciobanu elvtársnő, a kormány első miniszterének helyettese .