Előre, 1988. április (42. évfolyam, 12544-12569. szám)

1988-04-01 / 12544. szám

- —....... 2 ----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------­­ — előterjesztette CONSTANTIN DASCALESCU elvtárs, a kormány első minisztere . -----------­A NAGY NEMZETGYŰLÉS ÜLÉSSZAKÁNAK MUNKÁLATAI A Minisztertanács jelentése Románia Szocialista Köztársaság egységes országos gazdasági-társadalmi fejlesztési tervének megvalósításáról az I. negyedévben és az intézkedésekről a terv teljesítéséért a II. negyedévben és az egész 1988-as esztendőben Mélyen tisztelt és szeretett Nicolae Ceausescu elvtárs, Románia Szocialista Köztársaság elnöke! Tisztelt képviselő elvtársak! Engedjék meg, hogy a kor­mány nevében a Nagy Nemzet­­gyűlés elé terjesszem a jelen­tést a terv teljesítéséről az I. negyedévben és az intézkedé­sekről a II. negyedévi és az e­­gész 1988. évi előirányzatok hiánytalan megvalósítása érde­kében. Mint ismeretes, az 1988- as esztendő döntő időszak az 1986—1990-es ötéves terv, ama terv célkitűzéseinek sikeres va­lóra váltása szempontjából, a­­mely biztosítani fogja a szocia­lista Románia rátérését egy magasabb fejlődési stádiumra, a közepesen fejlett ország stá­diumára. Ez alkalommal is hangsúlyoz­ni kívánom Nicolae Ceausescu elvtárs, a párt főtitkára, a köz­társaság elnöke meghatározó hozzájárulását országunk gazda­sági-társadalmi fejlesztési ter­­­­veinek és programjainak kidol­gozásához és megvalósításához, ahhoz, hogy mozgósítsuk az ösz­­szes dolgozók alkotó energiáit a párt XIII. kongresszusa és or­szágos konferenciája történel­mi jelentőségű határozatainak­­ töretlen valóra váltására, ha­zánk felemelkedésére a haladás és civilizáció újabb és újabb csúcsaira. " Nicolae Ceausescu elvtárs, a­­ köztársaság elnöke zseniális gondolkodása,­ forradalmi látás­módja és merészsége, kiapad­hatatlan alkotó energiája, érté­kes útmutatásai és megoldásai határozottan összpontosítják az egész nép törekvéseit a hazai sokoldalúan fejlett szocialista társadalom építésének döntő irányaira, meghatványozva a termelőerőket, fényesen növel­ve a tudomány és a technoló­giafejlesztés hozzájárulását a gazdasági hatékonyság növelé­séhez, a legmesszebbmenően hasznosítva az anyagi­­és mun­kaerőforrásokat minden tevé­kenységi ágazatban és szektoro­k­ban.­­ Nicolae Ceausescu főtitkár­­ elvtárs nagy horderejű előadó­­ beszédei a Dolgozók Országos­­ Tanácsának, a Mezőgazdasági Országos Tanácsnak a plenáris ülésén, a Politikai Végrehajtó Bizottság ülésein és a párt Központi Bizottságának nemré­giben tartott plénumán kiemel­kedő fontosságú, konkrét akció­­programot képeznek a terme­­­­lőmunka magasabb szintű ki­bontakoztatásához valamennyi gazdasági egységben az idei esztendőre és az egész ötéves tervidőszakra szóló összes ter­velőirányzatok példás valóra váltásához. Nicolae Ceausescu elvtárs a­­lapvető orientációiból és útmu­­­­tatásaiból kiindulva, a dolgozók­­ az idei esztendő I. negyedében gyümölcsöző munkát fejtettek ki, jó eredményeket értek el a­­ gazdaság általános fejlesztésé­­­­ben, a termelési struktúrák kor-­­ szerűsítési folyamatának hang­­súlyozásában, a saját nyersa­nyagalap bővítésében, a feldol­gozott termékek műszaki és mi­nőségi színvonalának, verseny­­képességének emelésében. A negyedév végén több mint 150 központi szinten nyilvántar­tott, nagy nemzetgazdasági je­lentőségű termék tekintetében lényeges növekedést értünk el a múlt év megfelelő időszaká­hoz viszonyítva. Többet termel­tünk széntüzeléssel nyert vil­­­­lamos energiából, kokszból, a­­­ célból és hengereltáruból, kőo­lajipari és technológiai beren­dezésekből, traktorokból, sze­mélygépkocsikból, automatizá­lási eszközökből, szerszámgé­pekből, szódaterm­ékekből, szí­nesfémekből, műrostból és műszálból, műgumiból, cement­ből, bútorból stb. Mégis a tervfeladatokhoz ké­pest — az egyes iparközpontok és vállalatok tevékenységében elhúzódó fogyatékosságok miatt — még lemaradás mutatkozik a fizikai termelés és az export megvalósításában, az üzembe helyezések tekintetében. A le­maradások ellen határozottab­ban fellépünk, igyekezve behoz­ni őket és megelőzni hasonló helyzet kialakulását. A gazdasági fejlődés jelenle­gi szakaszának követelményei, az öntől kapott orientációk és útmutatások értelmében, hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, amelyeket a Központi Bizottság plenáris ü­­lésén fogalmazott meg, biztosí­tom, hogy a közvetlenül ez­utáni időszakban a kormány és végrehajtó bürója ha­tározottan intézkedik a termelés és a műszaki-anyagi alap meg­felelő előkészítéséről, a terv teljesítése folyamán felmerülő problémák operatív megoldásá­ról, a II. negyedévre és az e­­gész 1988-as esztendőre szóló előirányzatok példás teljesítése érdekében. Ilyen összefüggésben biztosí­tani fogjuk, hogy a kitermelő iparban az iparközpontok és a bányaipari kombinátok gyor­sítsák meg az új termelőkapa­citások megnyitásának és elő­készítésének munkálatait a szén- és ércipari szektorban, beleértve a hátralékos kapacitá­sokat is, és hathatósan fellép­jenek a külszíni és mélyműve­lési fejtések berendezései ki­használási mutatóinak lényeges növeléséért, a rend és a fegye­lem erősítéséért valamennyi munkahelyen. A Kőolajipari Minisztérium, a fúró- és kitermelő trösztök és a kőolajtelepek határozottan vég­rehajtják az annak érdekében megszabott intézkedéseket, hogy a legrövidebb időn belül elérjék a kőolajkitermelés ter­vezett napi szintjeit. E célból e­­rélyes intézkedések történnek a speciális technikai munkálatok fokozására, biztosítva a kőolaj- és földgázkitermelés növekedé­sét, az egész szondaállomány intenzív kihasználását, a terme­lés és a munka szervezésének javítását minden kőolajtelepen, kiküszöbölve mindennemű nem produktív időt vagy termelési veszteséget. A II. negyedévben és a to­vábbiak során, amint arra fő­titkár elvtárs a Központi Bi­zottság tegnapi plénumán fel­hívta a figyelmet, a törekvé­sek középpontjába állítjuk a villamos energia biztosítását az egész gazdaság számára a meg­szabott program szerint. E célból haladéktalanul eré­lyes intézkedéseket foganatosí­tunk, hogy a szakminisztériu­mok, a berendezésszállító ipar­központok az ágazati koordiná­ciós tanács közvetlen irányítá­­­sával az őszig biztosítsák a tervben előirányzott energetikai kapacitások üzembe helyezését és a megszabott átlagteljesít­mények elérését. Különleges intézkedések tör­ténnek a grafikonok szigorú be­tartására az energetikai gépcso­portok főjavítási és korszerűsí­tési munkálatainak végrehajtá­sa ügyében, biztosítva, hogy legkésőbb október végéig kivi­telezzenek 2300 megawatt kapa­citást, ebből 1320 megawattot Turceni­ben és Rovinari-on. A minisztériumiok, iparköz­pontok és vállalatok kollektív vezető szervei, a néptanácsok egyben a legigényesebben fog­nak munkálkodni a pártvezető­ség által a tüzelőanyagok, az üzemanyagok és a villamos e­­nergia takarékos felhasználásá­val kapcsolatosan jóváhagyott programok hiánytalan végre­hajtásáért, operatívan és hatá­rozottan intézkedve, hogy az összes fogyasztók szigorúan be­tartsák a kiutalt mennyisége­ket. A kohászatban, ahol az I. ne­gyedévi eredmények meghalad­ják a tervezett szintet acélból, nyersvasból, vasötvözetekből, lemezből, szalagból és profilok­ból, az ágazati koordinációs ta­nács, a minisztérium, ipar­­központok és kombinátok tö­rekedjenek fokozottan a terv­ben kiutalt , anyagi és­­ energia­­források lehető leghatékonyabb felhasználására, arra, hogy a hengereltáru-termelésben az a­­célkihozatali hányad legalább 86,6 százalékra emelkedjék. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a termelőmunka legjobb körülmények közötti megszervezésére, hogy biztosít­hassuk a tervezett napi leszál­lításokat, kiküszöbölhessük a hiányosságokat az acél minősé­ge terén, meggyorsíthassuk az új kapacitások üzembe helyezé­sét és az üzemibe helyezett be­rendezések felfuttatását, bizto­sítsuk a kiemelt gazdasági programok számára előállítandó magas feldolgozottságú termé­keket. A feldolgozóipari egységek­ben és iparközpontokban hatá­rozottabban szorgalmazzuk az egész termelőpotenciál maxi­mális kihasználását,­­ Ilyen keretek között az ipar­központok és elsősorban a Ne­hézgépgyártási Minisztérium­hoz tartozó energetikai, vegy­ipari és kohászati berendezése­ket gyártó iparközpontok mun­kálkodjanak a leghatározottab­ban annak a feladatnak a telje­sítésén, hogy határidőn belül e­­lőállítsák az idén üzembe he­lyezendő és főképpen az ex­portra kerülő berendezések és felszerelések teljes volumenét. A Gépipari Minisztérium kö­telékébe tartozó iparközpontok összpontosítják erőfeszítéseiket a tervezett fizikai termelés hi­ánytalan előállítására trakto­rokból, személygépkocsikból és tehergépkocsikból, hajókból és gördülőanyagból, biztosítva a kiváló minőségű termékek elő­állítását és azok folyamatos ex­portálását. Az Elektrotechnikaipari Mi­nisztérium kötelékében az ipar­központokra és vállalatokra az a kötelesség hárul, hogy hatá­rozottan meggyorsítsák az ipari elektronikai felszerelés, az au­tomatizálási és számítástechni­kai eszközök, elektronikus komponensek gyártásának fej­lesztésére és korszerűsítésére vonatkozó program végrehaj­tását, lényegesen csökkentsék a fajlagos fogyasztásokat és szi­gorúan betartsák a jóváhagyott normákat. A vegyiparban és petrolké­miában a minisztérium és az iparközpontok lépjenek fel e­­rélyesebben a berendezések ü­­zembe helyezésének meggyor­sításáért, a midiai, teleajeni, dési, borzesti-i és Drobeta- Turnu Severin-i ipartelepen, a­­melyektől a következő időszak­ban a termelés ütemes megva­lósítása függhet. A gazdaság jó ellátása szem­pontjából különleges feladatok hárulnak a vegyipari és petrol­kémiai iparközpontokra és kombinátokra a rend és a fe­gyelem erősítése, a technológi­ai veszteségek leszorítása, a be­rendezések üzembiztonsági fo­kának emelése, a fogyasztási normák betartása és a termelés rendeltetésének szigorú tiszte­letben tartása vonalán. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a termelési kapa­citások jobb terhelésére, első­sorban a finomszintézissel és kis tételű gyártással foglalkozó alágazatokban, a cellulóz- és papíripari alágazatokban, az új termékek gyártásba vételére, előmozdítandó a behozatal to­vábbi csökkentését és újabb ex­portfölösleg előállítását. Az építőanyagiparban, a fa­­feldolgozó iparban és a fogyasz­tási cikkek iparában szorgal­mazni fogjuk a gyártmányszer­kezet bővítését és javítását, ki­váló minőségű termékek előál­lítását, biztosítandó a nyers­anyagok, ezen belül a vissza­nyerhető és újrafelhasználható anyagok hasznosítási fokának emelkedését. Az egész feldolgozóiparban az idei terv konkrét intézkedése­ket szabott meg minisztériu­mok, iparközpontok és vállala­tok szerint, hogy gyökeres for­dulat következzék be az ötvö­zött acélok, a vasötvözetek, a réz, az alumínium és a többi színesfém gazdaságos felhasz­nálása terén. A lényeg most az, hogy hatá­rozottan végrehajtsuk a jóvá­hagyott programokat a techno­lógiák és a konstrukciós meg­oldások gyors alkalmazására vonatkozóan az előirányzott fo­gyasztási szintek szigorú betar­tása érdekében. A legrövidebb időn belül be kell fejeznünk a színesfémek és az ötvözött acélok fogyasztá­sának drasztikus csökkenté­se érdekében indított akció­kat, kitűnt ugyanis, hogy fontos tartalékok és biztos lehetőségek vannak e rendkívül drága anya­gok pazarlásának elkerülésére és gazdaságos felhasználásra. Tisztelt elvtársak! Nicolae Ceausescu elvtárs orientációi és útmutatásai értel­mében nagy jelentőségű felada­tok és fontos felelősség hárul ránk az új agrárforradalom cél­kitűzéseinek elérése, az idei esztendőre tervezett növényter­mesztési és állattenyésztési ho­zamszintek megvalósítása tekin­tetében. E célból a Mezőgazdasági Mi­nisztérium, a Mezőgazdasági Termelőszövetkezetek Országos Szövetsége, a néptanácsok, az állami és szövetkezeti egységes agráripari tanácsok, az összes mezőgazdasági egységek a leg­nagyobb felelősséggel fognak munkálkodni a tavaszi mezőgaz­dasági kampány legjobb körül­mények közötti lebonyolításáért a mezőgazdasági növények ápo­lási és betakarítási munkálatai­nak optimális elvégzéséért. Az állattenyésztési szektor kü­lönleges feladatainak­­teljesítése érdekében az állami és szövet­vetkezeti mezőgazdasági szer­veknek megkülönböztetett fi­gyelmet kell fordítaniuk az ah­hoz szükséges feltételek megte­remtésére, hogy megvalósuljon az összes fajok tekintetében elő­irányzott állatállomány, elérjék az ellési és súlygyarapodási mu­tatókat, szigorúan betartsák az állami alaphoz leszállított állatok megszabott átlagsúlyát. A köz­ponti és a helyi szervek lépje­nek fel határozottan a követke­zők tekintetében megszabott in­tézkedések pontos végrehajtásá­ért: a földalap termőképességé­nek teljes és intenzív kihaszná­lása, a mezőgazdasági terület, különösképpen a szántóterület növelése, a traktorok és mező­­gazdasági gépek teljes kapacitá­sú kihasználása, a munkatech­nológiák szigorú betartása. Tisztelt elvtársak! Az idei esztendő első negye­dében bizonyos lemaradás tör­tént az exporttermelés és az ex­port megvalósításában. A minisztériumok, az iparköz­pontok és vállalatok elsőrendű feladata töretlenül megvalósíta­ni a pártvezetőség útmutatását arra vonatkozóan, hogy az ex­portelőirányzatokat hiánytalanul és magas minőségi színvonalon kell teljesíteni. Ebben a szellemben a kor­mány határozott intézkedéseket foganatosít, hogy az exportfel­adatokkal rendelkező iparköz­pontok és vállalatok mindegyike a legnagyobb felelősséggel mun­kálkodjék az exporttermékek ki­emelt jellegű programozásáért, előkészítéséért és gyártásba vé­teléért, operatívan megoldják a műszaki-anyagi ellátással és az egész áruállomány ütemes, az exportszerződésekben megsza­bott választékszerkezet, minő­ségi szint és határidők betartá­sa mellett történő leszállításá­val kapcsolatos problémákat. A legnagyobb figyelmet szen­teljük annak, hogy mozgósítsuk a gazdaság felelős kádereit, az exportfeladatokkal rendelkező iparközpontok és vállalatok összes felelős tényezőit, az adott árukészletek sürgős vámkezelé­sére a pártvezetőség által jóvá­hagyott programok értelmében. Fordítsuk a legnagyobb fi­gyelmet a minőségi ellenőrzés erősítésére az összes egységek­ben, hogy az exportáru felve­hesse a versenyt a világpiacon fellelhető hasonló termékekkel és mindenben megfeleljen a külföldi megrendelőkkel kötött szerződésekben megszabott tel­jesítménymutatóknak és elő­irányzatoknak. Biztosítani fogjuk, hogy a Külkereskedelmi és Nemzetközi Gazdasági Kooperálási Minisz­térium, a minisztériumok, az iparközpontok és a külkereske­delmi vállalatok állandóan töre­kedjenek a kereskedelmi formák diverzifikálására, a szerződések biztosítására az exportterv elő­irányzatai szintjén, a magas fel­dolgozottságú árucikkek résza­rányának növelésére, a külpiaci igények szerinti operatív alkal­mazkodásra, a külkereskedelmi tevékenység hatékonyságánál­ állandó fokozására. A beruházások terén, tekintet­tel arra, hogy a termelési terv­­előirányzatok számolnak az új kapacitások hozzájárulásával is, a kormány minden intézkedést megtesz az új kapacitások üzem­be helyezési és felfuttatási prog­ramjának hiánytalan teljesíté­séért, a nemrégiben jóváhagyott különprogramok valóra váltása érdekében. A beruházási koordinációs ta­nács, az Iparépítkezési Minisz­térium, a többi minisztérium a legnagyobb igényességgel és fe­lelősséggel fog törekedni arra, hogy mind az objektumok meg­tervezésénél, mind pedig kivite­lezésénél határozott intézkedé­sek történjenek a cement, a be­tonacél, a csövek és kábelek fogyasztásának lényeges csök­kentésére, biztosítsák az összes anyagforrások lehető leggazda­ságosabb és leghatékonyabb ki­használását, a tökéletes rendet és fegyelmet az építőtelepeken. Tisztelt elvtársak! Az első évnegyed folyamán jó eredményeket értek el azok a vállalatok és iparközpontok, a­­melyek határozottan munkál­kodtak a termelési folyamatok tökéletesítésére és korszerűsíté­sére, a munkatermelékenység hangsúlyozottabb növelésére, a termékek műszaki és minőségi színvonalának emelésére vonat­kozó programok előirányzatai­­nak valóra váltásáért, ami azt bizonyítja, hogy minden feltéte­lünk megvan a gazdasági haté­konyság növelési feladatainak pontos teljesítéséhez. Tekintettel arra, hogy még je­lentős tartalékok várnak hasz­nosításra a kiadások csökkenté­sével, a munkatermelékenység­gel és a nyereséggel kapcsolatos tervfeladatok teljesítése terén, határozottan intézkedni fogunk, hogy a minisztériumok, az ipar­központok és vállalatok a leg­határozottabban fellépjenek a termelési folyamatok megfelelő szervezéséért és vezetéséért, az összes egységek ellátmányához tartozó termelőpotenciál teljes kihasználásáért, a megszabott gazdasági-pénzügyi normatívák, termékköltségek és javadalma­zási szintek szigorú alkalmazá­sáért és betartásáért, a rend és a technológiai, valamint a terv­fegyelem erősítéséért minden te­vékenységi szektorban. Megkülönböztetett­­ figyelmet szentelünk továbbá a munkater­melékenység megvalósítására, a fogyasztási normák betartására és a termelési költségek csök­kentésére vonatkozóan minisz­tériumok és iparközpontok sze­rint kidolgozott különprogra­­mokban előirányzott feladatok pontos valóra váltásának. A minisztériumok, iparköz­pontok és vállalatok a II. ne­gyedévi és egész évi tervelő­irányzatok hiánytalan teljesí­tése érdekében törekedjenek fokozottan a tudományos ku­tatási és technológiafejlesztési programok határozott végre­hajtására, ezen belül a kutatási eredmények mielőbbi termelési hasznosítására, a magas ter­melékenységet kínáló és az ex­portban versenyképes új ter­mékek, berendezések és felsze­relések gyártásba vételének meggyorsítására. A leghatározottabban fellé­pünk az új tudományos-techni­kai forradalom megvalósításáért minden tevékenységi szektor­ban, hogy a műszaki haladás — amint Nicolae Ceausescu elv­társ hangsúlyozta — alapvető összetevője és döntő tényezője legyen gazdasági és társadalmi fejlesztési terveink és program­jaink valóra váltásának. Tisztelt elvtársak! A II. negyedévre és az 1988-as esztendőre előirányzott kü­lönlegesen fontos feladatok teljesítése érdekében állandóan tekintsük központi teendőnk­nek a gazdasági-pénzügyi me­chanizmus legjobb körülmények közötti működtetését, azoknak az intézkedéseknek az egész gazdaságra kiterjedő határozott végrehajtását, hogy a pénz­­ügyi­ banktényezők és az árak fokozottan hassanak és az új szabályozások ösztönözzék a exporttermelést. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk a Politikai Végre-­­hajtó Bizottság határozata alapján kidolgozott programok hiánytalan valóra váltására,­­ hogy az I. félév végéig ne legyen egyetlen olyan gazda­sági egység sem, amely veszte­séggel dolgozna, biztosítsuk az önigazgatás és az önfinanszíro­zás elveinek határozott érvé­nyesítését és ezen az alapon te­remtsük meg a jövedelmező tevékenység feltételeit minden egységben. Ugyanakkor határozottan in­tézkedünk, hogy minden gaz­dasági iparközpont és vállalat a legrövidebb időn belül be­kapcsolja a gazdasági körfor­gásba a nyersanyagok, alap­anyagok és késztermékek el­fekvő készleteit, sürgősen kivi­telezze a befejezetlen termelést, betartsa a készletek és költsé­gek normázott szintjét. A megszabott feladatok értel­mében sürgősen rátérünk az új normázásra, amelynek abból kell kiindulnia, hogy csökken­teni kell a fogyasztási normá­kat és a készleteket az összes ágazatokban, biztosítva a forgó­eszközök forgási sebességének meggyorsulását és ezen az ala­pon a gazdasági hatékonyság növekedését. Határozottan munkálkodni fogunk, hogy a központi össze­gező szervek, a pénzügyi és bankszervek és a helyi szervek pontosan eleget tegyenek a gazdasági mechanizmusban be­töltött szerepüknek és feladat­körüknek. Ugyanakkor intézke­déseket teszünk a minisztériu­mok, iparközpontok, vállalatok és megyék közötti kapcsolatok további tökéletesítésére, hogy ezek egész gazdasági-pénzügyi tevékenysége minőségileg ma­gasabb szinten bontakozzék ki. A mindennapi munkában biz­tosítani fogjuk, hogy az összes iparközpontok tervalanyként hiánytalanul ellássák hatáskö­rüket, közvetlenül bekapcso­lódjanak az alárendeltségükbe tartozó egységek tervteljesítési problémáinak megoldásába, a bevételi-kiadási költségvetések előirányzatainak példás meg­valósításába. Leszűrve minden tanulságot az eddigi fogyatékosságokból, azon leszünk, hogy minden néptanács a legjobb körül­mények között teljesítse az egész területi-közigazgatási te­vékenység vezetésében rá há­ruló feladatokat. Határozottabban fogunk tö­rekedni, hogy a központi össze­gező szervek és minisztériumok lényegesen javítsák munkastí­lusukat és­­módszereiket a negyedévi, havi és dekádon­kénti tervek megalapozásában, kidolgozásában és megvalósítá­sában. Ugyanakkor munkálkod­ni fogunk a termelési folya­matok normális menetéhez szükséges feltételek biztosításán és az összes megszabott felada­tokkal kapcsolatos problémák operatív megoldásán, megkü­lönböztetett figyelmet fordítva az évi tervben előirányzott ex­port megvalósítására. A kormány törekvéseinek középpontjába állítja a felelős­ség erősítését a párt- és állami határozatok, az ország törvé­nyei alkalmazása iránt, dina­mikus és igényes szellemet ho­nosít meg az összes tevékeny­ségi szektorokban, határozottan intézkedik a termelési rend és fegyelem, a tervteljesítés iránti messzemenő igényesség és fe­lelősség légköre megteremtésé­ről, hogy kiváló minőséget és hatékonyságot érjünk el az egész gazdaság terén, össz­hangban a II. negyedévre és az egész 1988-as esztendőre szóló terv hiánytalan teljesítésének követelményeivel. A kormány nevében befeje­zésül biztosítom a Nagy Nem­zetgyűlést, önt, hőn szeretett és tisztelt köztársasági elnök elvtárs, hogy a leghatározottab­ban, forradalmi szellemben fo­­­gunk tovább munkálkodni a párt XIII. kongresszusán és országos konferenciáján meg­szabott nagyszerű célkitűzések töretlen valóra váltásáért, a terv példás teljesítéséért, hogy 1988-ban az egész ötéves terv­időszak legjobb eredményei szülessenek meg, ami fontos szakasz drága hazánk, Románia Szocialista Köztársaság szünte­len fejlődésében és felvirágzá­sában. ELŐRE - 1988. április 1. Ismertetés a törvénytervezetről a gazdasági-pénzügyi mechanizmus tökéletesítésére vonatkozóan az árképzési rendszer javítása útján Hőn szeretett és tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke! Mélyen tisztelt Elena Ceausescu elvtársnő! Tisztelt képviselő elvtársak! Kérem, engedjék meg, hogy a kormány megbízásából ismer­tessem a Nagy Nemzetgyűlés előtt a törvénytervezetet a gaz­dasági-pénzügyi mechanizmus­nak az árképzési rendszer javí­tásával történő tökéletesítéséről. Az önök vitájára és jóváha­gyására előterjesztett törvény­­tervezet összhangban áll a párt XIII. kongresszusa által leszö­gezett célkitűzésekkel, azokkal az orientációkkal és feladatok­kal, amelyeket Nicolae Ceausescu elvtárs sza­bott meg az országos pártkon­ferencián, valamint az RKP Központi Bizottsága 1988. már­cius 28—29-i plenáris ülésén el­fogadott határozattal. Az árképzési rendszer javítá­sára javasolt intézkedések ösz­­szességükben tükrözik Nicolae Ceausescu elvtárs, a pártfőtit­kár, a köztársasági elnök meg­újító és forradalmi gondolkodá­sát, akinek állandó irányítása alatt zajlottak le a törvényter­vezet kidolgozásának összes sza­kaszai. Mélyreható képességé­vel, ahogyan bíráló módon e­­lemzi az ország gazdasági-tár­sadalmi fejlesztésének komp­lex jelenségeit, Nicolae Ceausescu elvtárs kije­lölte az árképzési rendszer ja­vításának módozatát, hogy az minél pontosabban tükrözze a gazdasági egységek, a munka­­közösségek reális erőfeszítéseit a termelés megvalósításában, az exportra szánt termékek­ ki­vitelezésében is, hogy ésszerűen hasznosítsák az összes anyagi, munka- és pénzügyi erőforrá­sokat, valamint következetesen és hatékonyan alkalmazzák az új gazdasági-pénzügyi mecha­nizmus, az összes egységek munkásönigazgatása, önálló esz­közgazdálkodása és önfinan­szírozása elveit. Az átképzési rendszer további tökéletesítése szorosan össze­függ a tudományos kutatási, technológiai és műszaki fej­lesztési programok alkalmazá­sával, amelyeket doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő, a kormány első mi­niszterének első helyettese, a Tudomány- és Oktatásügyi Or­szágos Tanács elnöke vezetésé­vel dolgoztak ki, és amelyek a termelési költségek csökken­tését, a gyártástechnológiák korszerűsítését, a rendelkezé­sünkre álló összes erőforrások értékesítését, a munkatermelé­kenység, a jövedelmezőség és a hatékonyság fokozását céloz­zák minden tevékenységi terü­leten. Az egész tevékenység gazda­sági elvekre való helyezése, a jövedelmezőség biztosítása min­den egységben és minden egyes termék esetében szükségessé teszi a nyereség elérését kizá­rólag saját erőfeszítés révén, a termelési kiadások csökkentésé­vel, a munkatermelékenység minden szektorban történő hangsúlyozottabb növelésével. Az új koncepciónak megfele­lően, amely tükröződik a tör­vénytervezetben, az április 15- től alkalmazásra kerülő terme­lési árakat az 1988-as esztendő­re tervezett termelési kiadások alapján állapítják meg — amely legmagasabb határérték, azokat nem szabad túllépni —, ahhoz mérten számítják a jövedelme­zőséget, a termékek rendelteté­se függvényében differenciál­tan. A belső fogyasztásra leszállí­tott termékeknél az előirány­zott jövedelmezőség 6­—12 szá­zalék, átlagban 8 százalék. Az exportra szánt termelés megva­lósításának ösztönzése érdeké­ben előirányozták, hogy az ex­portált termékek jövedelme­zősége nagyobb legyen, mint a belső fogyasztásnál megszabott jövedelmezőség, vagyis azt 10 százalékkal haladja meg a kon­vertibilis valuta viszonylatá­ban és 6 százalékkkal a szocia­lista országokkal való klíring viszonylatában exportált termék esetében. Úgyszintén elői­rányoztak ösztönző jövedel­mezőséget a nyersanyagok és a horizontális ipar termékei e­­setében, amelyeket exportra szánt termékek gyártásához szállítanak le. A törvénytervezet előírásai a vállalatokat arra ösztönzik, hogy törekedjenek a termelési kiadások tervezett feladaton fe­lüli csökkentésére, mivel az így megvalósított nyereség az első esztendőben egészében, a követ­kező négy esztendőben 50 száza­lékban az illető vállalatokban marad, felhasználását törvény szabályozza. Tekintettel az árak területén érvényesített új szemléletre, az összes szektorokban felelősen és határozottan kell tevékeny­kedni a termelési kiadások csökkentéséért, a tervezett ter­melésnek szigorúan az előirány­zott fogyasztási normák betar­tásával való megvalósításáért, újabb utakat határozva meg az energetikai és anyagfogyasztá­sok további mérséklésére, a visszanyert és újrahasznosít­ható anyagok, alkatrészek és gépegységek részarányának nö­velésére, a termelőkapacitások és a munkaidő maradéktalan kihasználására, a munkaterme­lékenység fokozására. Az ágazatonként, vállalaton­ként és termékenként kidolgo­zott szervezéstökéletesítési és gyártáskorszerűsítési programok valóra váltása, valamint a gaz­dasági-pénzügyi normatívák be­tartása, amelyeket­­ kiterjesz­tettek a gazdaság legtöbb ter­mékére, biztosítja az új ter­melési árak alkalmazásához, a termelési kiadások csökkkenté­­séhez szükséges feltételeket, s ennek alapján a magas jövedel­mezőség elérését. Miként Nicolae Ceausescu elvtárs hang­súlyozta a párt Központi Bizott­sága Politikai Végrehajtó Bi­zottságának f. év március 18-i ülésén, a nyereségnek nem az árak emelése alap­ján, hanem a fogyasztá­sok, a termelési kiadások csökkentése révén kell növe­kednie. Ezen orientáció szelle­mében, amelyet ismételten hangsúlyozott a párt vezetősé­ge, valamint az árutermelési érték és a nyereség nem gaz­dasági úton való megvalósítá­sára irányuló bármely tenden­cia felszámolása érdekében a törvénytervezet előírja, hogy az árak emelése révén elért bár­mely nyereségnövekedést egé­szében átvesz az állami költ­ségvetés. A törvény tartalmából világo­san kitűnik a minisztériumok, iparközpontok vezetőségi káde­reinek, a dolgozók tanácsainak kötelezettsége, hogy minden területen a legnagyobb felelős­séggel tevékenykedjenek a ki­dolgozott programok valóra váltásáért, hogy 1988-ban, a je­lenlegi ötéves terv döntő esz­tendejében teljesítsék a progra­mok legnagyobb részét. Tekintettel arra, hogy ezeket az intézkedéseket 1988-ban kí­sérleti jelleggel alkalmazzák, majd pedig a konklúziók alap­ján véglegesítik a törvényt és a Nagy Nemzetgyűlés vitájára bocsátják 1988 végén, szüksé­ges, miként a pártfőtitkár, Nicolae Ceausescu elvtárs hang­súlyozta, hogy a gazdasági mi­nisztériumok és az iparközpon­tok, az összegező szervek — az Állami Tervbizottság, a Pénz­ügyminisztérium, az Állami Árbizottság, a bankintézmé­nyek —, az e téren hatáskör­rel rendelkező felelős tényezők következetesen munkálkodjanak, hogy biztosítsák a gazdasági­pénzügyi mechanizmusnak az árképzési rendszer javításával történő tökéletesítését célzó ak­ció teljes sikerét, kövessék ál­landóan figyelemmel és oldják meg a próbaidőszakban felme­rülő problémákat. Tekintettel a tényre, hogy a javasolt intézkedések biztosít­ják a gazdasági egységek és a munkaközösségek érdekeltségé­nek fokozását a gazdasági haté­konyság és a jövedelmezőség növelésében, a termelésnek ma­gasabb műszaki-gazdasági és minőségi szinten és egyre ala­csonyabb költségekkel való megvalósításában, kérjük önö­ket, tisztelt képviselő elvtár­­sak, fogadják el a törvényter­vezetet előterjesztett formájá­ban. — előterjesztette Neculai Ibanescu elvtárs, a kormány első miniszterének helyettese Ismertetés a törvénytervezetről a javadalmazási rendszer tökéletesítésére vonatkozóan az exporttermelés és az export ösztönzése céljából Mélyen tisztelt Nicolae Ceausescu elvtárs, a Román Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocialista Köztársaság elnöke! Mélyen tisztelt és szeretett Elena Ceausescu elvtársnő! Tisztelt képviselő elvtársnők és elvtársak! A kormány megbízásából a Nagy Nemzetgyűlés elé terjesz­tem a törvénytervezetet a java­dalmazási rendszer tökéletesí­téséről az exporttermelés és az export ösztönzése céljából. A törvénytervezet különleges fon­tosságú dokumentum a mun­ka mennyisége, minősége és társadalmi fontossága sze­rinti szocialista javadalmazás elvének következetesebb alkal­mazása tekintetében, a jelenle­gi gazdasági-társadalmi fejlődé­si szakasz és az új gazdasági­pénzügyi mechanizmus tökéle­tesítése követelményeinek meg­felelően. A vitára bocsátott törvényter­vezetet Nicolae Ceausescu elv­társ, a Rom­án Kommunista Párt főtitkára, Románia Szocia­lista Köztársaság elnöke kezde­ményezésére, közvetlen irányí­tásával és vezetésével­ dolgoz­ták ki, aki tudományos, tisztán­­látó és eredeti gondolkodásával alkotó módon alkalmazza a tu­dományos szocializmus általá­nosan érvényes elveit és igaz­ságait országunk konkrét felté­telei között. A törvénytervezetben foglalt újabb intézkedések ismét bizo­nyítják pártunk főtitkára for­radalmi realizmusát és bátorsá­gát, aki dialektikusan és sokol­dalúan elemezve a munka és az elosztás szocialista viszonyai­nak tökéletesítését a gazdaság intenzív fejlesztése követelmé­nyeinek fényében, határozottan irányítja annak minőségi olda­lainak hangsúlyozását. Szeretném hangsúlyozni u­­gyanakkor doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő, pártunk élharcosa, a Tudomány- és Oktatásügyi Or­szágos Tanács elnöke meghatá­rozó hozzájárulását, aki minden tevékenységi területen érvénye­sítve a tudomány és a technika legújabb vívmányait, jelentősen közreműködött és közreműkö­dik a nemzetközi kooperáció fejlesztésében. Szakavatott irá­nyításával, amelyben bennün­ket ez alkalommal is részesí­tett, mélységesen tudományos alapot biztosított a tervezetben leszögezett összes intézkedések­hez. Románia egyre aktívabb rész­vétele a világ gazdasági körfor­gásában, a nemzetközi munka­­megosztásban, amely a jelenle­gi ötéves terv egyik fő célkitű­zése, szükségessé teszi az ex­porttermelés és az export foko­zott ütemű folytonos növelését, a román termékek minőségének és világpiaci versenyképességé­nek fokozását. A gazdasági egységek és a munkaközösségek nagyobb mér­tékű ösztönzése érdekében az exporttermelés és az export tel­jesítése és túlszárnyalása, a gazdasági hatékonyság növelé­se, valamint az új gazdasági­pénzügyi mechanizmus elvei­nek határozott alkalmazása te­kintetében, miként Nicolae Ceausescu főtitkár elvtárs hangsúlyozta a párt Központi Bizottsága legutóbbi plénumán, jelentkezik annak szükséges­sége, hogy újabb intézkedé­seket állapítson meg az export megvalósításában részt vevő e­­gész dolgozó személyzet foko­zottabb érdekeltségének bizto­sítására. Tájékoztatom a Nagy Nem­zetgyűlést, hogy az új intézke­dések biztosítják az exportter­melést megvalósító dolgozók jövedelmének gyarapodását a javadalmazási alap növelése és annak alapján, hogy pótlólagos ösztönzőket nyújtanak az ex­porttermelés és az export meg­valósításában részt vevő egész személyzetnek, mindez ismét szemlélteti pártunk gondosko­dását a dolgozók, az életszín­vonal emelése iránt. Ez a növekedés annyival je­lentősebb lesz, minél inkább gyarapodik az exporttermelés volumene és annak részaránya az illető vállalatban megvalósí­tott termelés összességében. Az új ösztönzőkből való ré­szesedés érdekében a gazdasági egységeknek, a munkaközössé­geknek kötelességük minden in­tézkedést meghozni az export­termelés jó megszervezésére, az exportterv és az exportszerző­dések határidőre való maradék­talan megvalósítására, hozzanak létre magas minőségi színvo­nallal, jó műszaki és üzemel­tetési paraméterekkel, csökken­tett anyag- és energiafogyasz­tással bíró termékeket, amelyek minden tekintetben versenyké­pesek a világban megvalósított legjobb termékekkel. Tisztelt képviselő elvtársak! Az exporttermelés és az ex­port megvalósításában részt ve­vő dolgozó személyzet erőtel­jesebb ösztönzése érdekében a törvénytervezet előírja, hogy exporttermelést létrehozó ipar­­vállalatok és -központok meg­növelt javadalmazási alappal rendelkezzenek, a fizetőeszkö­zök különböző, viszonylatában megvalósított termelésnek meg­felelően. A javadalmazási alapnak az export ösztönzését szolgáló többletét létrehozzák minden vállalatban és iparközpontban, amelyre a terv előír exportter­melési feladatokat, differenciál­tan a fizetőeszközök szerint, a következő módon: a konverti­bilis valuta viszonylatában ter­vezett exportra szánt áruterme­lés javadalmazási alapjának 10 százalékát és, a szocialista or­szágokkal való klíring viszony­latában tervezett export áruter­melésére számított javadalma­zási alap 6 százalékát. A javadalmazási alapnak az export ösztönzését szolgáló többletét fizetési viszonylaton­ként külön-külön az exportter­melési terv teljesítési fokával arányosan folyósítják. Figyelemre méltó, hogy a vál­lalatonként és iparközponton­ként megállapított javadalma­zási többletből ösztönzik az e­­gész személyzetet, a munkáso­kat, a mestereket, a mérnökö­ket, a technikusokat és más dolgozói rétegeket a termelő részlegeken, műhelyekben és szekciókban, a vállalat vagy az iparközpont vezetőségét is — mindazokat, akik hozzájárultak az exporttermelés és az export megvalósításához. Az ösztönző intézkedéseket azokban a vállalatokban és iparközpontokban is alkalmaz­zák, amelyek számára a terv feladatokat irányoz elő olyan nyersanyagok, alapanyagok, al­katrészek és gépegységek le­szállítására, amelyek beépülnek más vállalatok exporttermékei­be, így biztosítva az egész fo­lyamatban a fokozott érdekelt­séget mindannak a határidőre való és legjobb körülmények közötti előteremtéséhez, amely szükséges az exporttermelés és az export megvalósításához. Az exportra szánt termelés ösztönzésének összegeit a glo­bális akkordban járó javadal­mazás és a törvény értelmében megszabott más javadalmazási jogokon kívül folyósítják. Ugyanakkor az exportterme­lést és az exportot ösztönző ja­vadalmazási többlet alapjára nem alkalmaznak javadalmazá­­sialap-adót és állami társada­lombiztosítási hozzájárulást. A vitára bocsátott törvényter­vezetbe foglalt intézkedések al­kalmazása — miként a pártfő­titkár, Nicolae Ceausescu elv­társ hangsúlyozta a Központi Bizottság plenáris ülésén , biztosítja mind az érdekeltség fokozását, mind pedig az egy­szerűbb és közérthetőbb formát az exporttermelést és exportot megvalósító dolgozók ösztönzé­séhez. A törvénytervezet előirányoz­za, hogy az új ösztönző intéz­kedéseket kísérleti jelleggel al­kalmazzák az idén, április 15- től kezdődően. A kísérlet alkalmazásából le­szűrt konklúziókat a Nagy Nemzetgyűlés vitájára bocsát­ják az esztendő végéig. Meggyőződésünk, hogy a tör­vénytervezetben előírt intézke­dések az összes munkaközös­ségek erőteljes ösztönzését szol­gálják, hogy határidőre telje­sítsék a tervfeladatokat és az összes exportszerződéseket, ma­gas minőségi szinttel rendelke­ző termékeket állítsanak elő, a­­melyek biztosítják Románia részvételének fokozását a nem­zetközi munkamegosztásban, népünk munkájának és alkotó­­képességének magas fokú érté­kesítését. A fentiekkel indokolva, ké­rem önöket, tisztelt képviselő elvtársak, emeljék törvényerőre a tervezetet előterjesztett for­májában. — előterjesztette Lina Ciobanu elvtársnő, a kormány első miniszterének helyettese .

Next