Romániai Magyar Szó, 1990. január (2. évfolyam, 9-32. szám)

1990-01-04 / 9. szám

ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ • 2 • BELFÖLDI HÍREK • KÖZLEMÉNYEK • TUDÓSÍTÁSOK • RIPORTOK • BELFÖLDI HÍREK • AZ UTCA KÉTIRÁNYÚ Sok üres szólam és frázis hangzott el a diktatúra évei­ben a testvériségről, ami — jól tudjuk — egyirányú utca volt. Vagyis úgy tűnt, inkább csak ránk volt kötelező a test­vériség és az együttélés ápolá­sa, vele együtt a többség kul­túrájának elsajátítása és fel­karolása. Az utca most már kétirá­nyú, azzá tette Doina Cornea és Tőkés László példamutatá­sa, s a forradalomban közösen hullatott vér. Szép érzések kerítettek ha­talmukba a minap, amint ki­nyitottam a szatmári Cronica Satmareana Libera című me­gyei újságot. A lap harmadik oldalán kiemelt eseményként közli a Romániai Magyar De­mokrata Szövetség Szatmár megyei szervezetének megala­kítását, őszintén sok sikert kívánva munkájához. Az írás alatt fénykép látható, amiről sokat beszélnek a szatmáriak. A szemfüles fotós megörökí­tette, amint a Liceul Indust­rial Nr. 5 feliratú tábla alá valaki (vagy valakik) szép nyomtatott betűkkel odaírták: Magyar Líceum (igaz, azóta le is kaparták onnan). A Cronica minden aláírás vagy kommentár nélkül közli a fényképet, amiből mi azt a következtetést vonjuk le, hogy román krónikás barátaink el­ismerik a szatmári magyarság jogát a magyar líceumra, mi több, ők is úgy látják, mint mi, hogy itt és ne máshol nyíl­jon majd meg. Itt működött korábban is, míg fel nem szá­molták, a román kollégák is jól tudják, milyen kitűnő isko­la volt. Nem egyszer megtör­tént, hogy teljes osztályok „be­sétáltak“ az egyetemre, persze még akkor, amikor magyarul is lehetett felvételezni. Nagy hagyományai vannak ennek az iskolának, hisz 1610-ben a­­lakult mint református kol­légium. (Bura László tanár monográfiát írt róla annak idején, ami persze nem je­lenhetett meg.) Érthető, hogy érzelmi alapon is visszaidézi a szatmári magyarság. Köszönjük néktek, román tollforgató barátaink, hogy a jelek szerint ti is így látjátok. Köszönet néked, Ion Bledea (ő az új főszerkesztő), Voicu T. Rusu, George Achim, Floa­­rea Bleau, Anamaria Pop és a többiek. Az utca most már kétirá­nyú, de azért közlekedni is kell rajta, mindkét irányban, úgy, ahogy ti már elindultatok mifelénk. (sike) A Bánsági Magyar Demokrata Szövetség ÁLLÁSFOGLALÁSA A RMDSZ a bánsági ma­gyarság közképviseleti és ér­dekvédelmi szerve. Tagja le­het minden bánsági magyar ajkú lakos. Célunk a bánsági magyar­ság szerves beilleszkedése a Temesvárott elindított népi forradalom kiváltotta demok­ratizálási folyamatokba az élet valamennyi területén, a teljes jogegyenlőség, a kölcsö­nös lojalitás és testvéri szoli­daritás alapján. Támogatjuk a Nemzetmen­tési Front programját, szoros kapcsolatokat építünk ki a helyi államhatalmi és közi­gazgatási szervekkel, vala­mennyi demokratikus szerve­zettel. Alapelvünk és legfőbb cél­kitűzésünk a magyar ajkú la­kosság teljes jog- és esélye­gyenlőségének a megvalósítá­sa, a politikai, gazdasági, kul­turális és szellemi élet min­den területén. Megkülönböztetett figyel­met fordítunk az anyanyelv tanulására, művelésére, kor­látlan használatára, a ma­gyarságtudat kialakítására és ápolására. Támogatjuk a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kezdeményezését a nemzeti­ségi statútum kidolgozására, a nemzetiségi minisztérium létrehozására. Szükségesnek tartjuk a nemzetiség egyéni és kollek­tív jogainak a tiszteletben tartását, a romániai magyar­ság önrendelkezési jogainak biztosítását. Célunk a minden területet átfogó, tényleges demokrácia megvalósítása. Sarkalatos kér­désnek tekintjük az alapvető szabadságjogok maradéktalan, törvények által biztosított gyakorlását, az általánosan elfogadott nemzetközi nor­máknak megfelelően. Hazánk, az egységes de­mokratikus Románia függet­lenségét, szuverenitását, terü­leti sérthetetlenségét elismer­ve szükségesnek tartjuk a ha­zai magyar ajkú lakosság szervezési és kulturális öni­gazgatásának, önrendelkezési jogának megvalósítását és törvényes biztosítását. A bánsági magyarság szá­mára szükségesnek tartjuk biztosítani az intézményes és egyéni kapcsolatok kiépítését, ápolását a hazánk határain túl élő magyarokkal, a szabad információcserét, a széles kö­rű kulturális és tudományos kapcsolatokat. Tevékenységünk vezérelve a román néppel és minden hazai nemzetiséggel szoros testvériség kialakítása és ápo­lása, hazánk demokratikus e­­lőrehadása és az európai kö­zösségbe való beilleszkedése érdekében. IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁG A szabadság képei A BARÁTSÁG PLATFORMJA MAROSVÁSÁRHELYEN December 26-án, mi, maros­vásárhelyi értelmiségiek, leül­tünk, hogy őszintén és felelő­sen beszéljünk a román—ma­gyar, magyar—román kapcso­latokról az új, szabad és de­mokratikus Romániában. Tu­datában vagyunk annak a fe­lelősségnek, amelyet ez az al­kalom kínál a két nép kapcso­latainak újjáépítésére, s ü­­gyelve arra, nehogy elszalasz­­szuk azt a történelmi esélyt, amelyet a diktatúra összeom­lása teremtett, mi, román és magyar, magyar és román ér­telmiségiek kötelességünknek tartjuk nyilvánosság elé bo­­csátani azokat a gondolatokat, amelyek kerekasztal-megbeszé­­lésünkön elhangzottak. Csatlakozunk a Nemzetmen­­tési Front Tanácsa demokra­tikus programnyilatkozatához. Mi, akik itt Erdélyben együtt élünk, szívünkön viseljük ha­zánk minden egyes fiának tel­jes és valódi egyenjogúságát. Ebben látjuk a valóban de­mokratikus és Európához tar­tozó Románia megteremtésé­nek egyik zálogát. Rendkívül fontosnak és sürgősnek tart­juk, hogy minden egyes értel­miségi kiálljon mindenfajta soviniszta, nacionalista és ide­gengyűlölő megnyilvánulás el­len, annak érdekében, hogy megelőzzük az erőszak, a gyű­lölködés és a teljességgel el­fogadhatatlan személyes és kollektív bosszúállás kitörését, ezért erkölcsi kötelességünknek tartjuk, hogy mindenki a sa­ját kertjéből irtsa ki a gyo­mot. Nemes­ céljaink elérésé­nek érdekében nem elégszünk meg egyszerű szándék­nyilat­kozatokkal, és fellépünk a rá­dióban, a televízióban, a saj­tóban, mindennapos tevékeny­ségünkben, kölcsönösen támo­gatva egymást. Felhívjuk az erdélyi egyházi felekezetek lelkészeit, hogy támogassák és hirdessék ezeket a felemelő eszméket. Az új politikai, ad­minisztratív, társadalmi és kulturális intézményrendszer kiépítésénél helyezzük vissza jogaiba a valódi értékeket, a hozzáértést és az erkölcsi tar­tást annak érdekében, hogy útját álljuk az imposztorság és hazugság visszatérésének. Aki egyetértését akarja kife­jezni platformunkkal, az le­vélben jelezze hozzájárulását a LÁTÓ (eddig Igaz Szó) és a Vatra szerkesztőségében. Cím: 4300 Marosvásárhely, Primá­­rii­a Városháza utca 1 szám. Aláírják: Béres András, Boér Ferenc, Ioan Boitan, Borbély István, Brassai Zoltán, Ioan Calion, Radu Ceontea, Alexandru Cis­­telecan, Constantin Copotoiu, Anton Cosma, Éltető József, Fülöp Dénes, Gálfalvi György, Jánosházy György, Káli Király István, Kincses Előd, Lázár Ladariu, Markó Béla, Máthé Éva, Ion Ilie Mi­­lesan, Augustin Morar, Cornel Moraru, Nagy Pál, Nemes László, Ioan Pascu, Grigore Ploosteanu, Mihai Sin, Sütő András, Gheorghe Dincan, Tő­kés András. VÖRÖS HORIZONTOK Amikor Ceausescu 1965-ben hatalomra jutott, még senki sem hallott a feleségéről. De Elena Ceausescu számára nem kellett sok idő, hogy kialakul­jon benne a hírnév utáni vágy. Mint a körülhizelgett román vezető feleségének gyerekjáték volt a törekvő Elena számára, hogy gyorsan tudományos elméket gyűjt­sön (...) 1973-ban Buenos Airesben voltam Elenával, és ott ő, el­bűvölve Isabel Peron politikai ambíciói által, elhatározta, hogy beleveti magát az aktív politikai életbe. Az a példát­lan személyi kultusz, amely Ceausescut körülvette, Elenát gyorsan a politika színpadára emelte: a Nagy Nemzetgyűlés tagja; a Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, ennek Végrehajtó Bizottságá­nak tagja; és csak egy évvel ezelőtt is tagja az Állandó Bi­zottságnak is. Ceausescu ta­lálmánya volt, hogy a hatal­mat saját és felesége kezébe koncentrálja. Max Elena a má­sodik ember abban a hierar­chiában, ahol csak a Ceauses­cu névnek van szilárd pozíció­­ja, és ahol a társaság többi tagja nem más, mint dekorá­ciós virág, amit állandóan az egyik helyről a másikra tesz­nek, hogy megakadályozzák a menny ökeresedését. Elena, új politikai dimen­ziói ellenére is mindig meg­tartotta legelső címét: az ICECHIM igazgatója. Az iro­dájának legfőbb dekorációja az íróasztal fölött lógó Ceau­ Sescu-portré volt, és a köny­v 1978-ban (a szerk.). vesbolt egyik felén vörös bőr­be kötve Ceausescu művei so­rakoztak. A másik két falat Elena jó néhány román és külföldi tudományos diplomá­ja és számtalan, a tudomá­nyos, technikai és oktatói ér­demeiért kapott kitüntetések­hez tartozó oklevél borította. A legtöbbjük ismerős volt a számomra, hiszen az elmúlt tíz év során a DIE mélyen be­lebonyolódott ezek külföldi megszerzésébe. Elena kapzsin gyűjtött minden tudományos oklevelet, amit csak tudott, a tiszteletbeli tudományos fo­kozatoktól a külföldi tudomá­nyos társaságok tagságáig (...) — Menjünk be hátra — mondta, megfogva a karom. „Hátra“ — ez valójában E­­lena irodájának jobb oldalán egy rejtett ajtó mögött lévő szobát jelentett. Alig valami­vel volt kisebb, mint az iro­dája. Gyéren bebútorozott szo­ba volt, mindössze egy tele­fonvonallal, az „S“ vonallal, ami összekötötte őt Ceauses­­cuval és néhány privilegizált személlyel, en nem is beleért­ve. Amikor Elena az intézet­ben volt, itt töltötte ideje leg­nagyobb részét, megpróbálta távol tartani magától a hiva­tásos kutatókat. — Az Elvtársnő elmélyülten dolgozik hátul — ez volt igaz­gató-helyettesének elmaradha­tatlan formulája, ha valaki az intézetből megpróbálta el­érni Elenát. Ott, „hátul“ Ele­na akár nyugodtan kibámul­hatott az ablakon, unatkozha­tott vagy szundikálhatott ked­venc karosszékében, a mel­lére ejtve a Scinteiát. (...) Megszólalt az „S“ telefon és Elena arca földerült, ahogy válaszolgatott. — Hozzák ide. Azonnal. És két tányért is. — Felém for­dulva pedig ezt mondta: — Várt egy meglepetésem a maga számára. Amikor eljöt­tem otthonról, egy szarvas­­gomba pástétomot rendeltem. Biztos voltam benne, hogy a­­zok a hülyék elfelejtették. Sohasem ettem azelőtt szarvasgombát, de biztos vol­tam abban, hogy Elena drá­gán megfizetteti ezt még ve­lem. Nos, a számla tényleg fan­tasztikus volt. — Úgy hallottam, hogy A­­merikában vannak a világon a legszebb nercbundák. A lényegnél voltunk. Min­den egyes alkalommal, ha Ceausescu külföldi látogatását készítettem elő, Elena meg­kért, intézzem el, hogy „szép ajándékot“ kapjon. Japánból például a „gyöngyök“ volt a jelszó. És meg is kapta őket, nagyon sok drágagyöngy kész­letet ... — Kell nekem néhány nerc­bunda — mondta Elena ellent­mondást nem tűrő hangon. — Teljes hosszúságú kabátokat és körgallérokat akarok. Ma­gának itt van egy egész had­seregnyi embere, kedvesem, akik semmi mást nem csinál­nak, csak egyik diplomáciai fogadásról a másikra járnak. Most akkor fogjuk munkára őket... Néhány pillanatra gondola­taimban messze jártam, a washingtoni és New York-i irodáknak próbáltam távira­tokat fogalmazni, azt a „jó hírt“ tudatni velük, hogy az utazásig visszamaradó néhány napra meg vannak áldva ezzel a bűvös szóval: „nercbunda“. Elena kérdését hallottam meg végül: — Jól van kedvesem? — Csak elgondolkodtam, Elena elvtársnő. — Maga nem szereti a nerc­bundát? — aztán anélkül, hogy választ várt volna, folytatta. — Na nézzük csak. Manapság Romániát jobban ismerik Nyu­gaton, mint az Eiffel-tornyot, és jobban megbecsülik, mint az Angol Királyságot. És mindez csak az Elvtárs miatt és énm­iattam van. Bárhová is megyünk, a vendéglátóink mindenütt vörös szőnyeggel próbálnak fogadni minket, csak éppen amíg meg nem ta­nítjuk őket, addig nem tudják pontosan, hogy hogyan csinál­ják. Emlékszik a németekre? • Elég volt csak azt a szót elej­tenie, autó, és a célzás után mindenki autókat adott ne­künk. Mennyit is kaptunk? — Egy Mercedes 600-as li­muzint az Elvtárs, egy 450-est ön, egy kupét Zola, és Nicu két Audit. És egy 36 láb hosz­­szú lakókocsit, guruló irodá­nak kialakítva az Elvtárs szá­mára. Egyiket se használták soha­sem, hiszen az egész család te­le volt olyan járművekkel, a­­miket a román kormánytól kaptak... — Tudja mit? — szakította újra félbe álmodozásomat Ele­na. — Ne felejtkezzen el az ékszerkiállításaimról... — Nem fogom elfelejteni. Elena külföldi látogatásai során a DIE irodáknak min­dig rá ,kellett beszélniük né­hány nagy ékszer-üzletházat, hogy bemutassák neki a kol­lekciójukat. Nem volt nehéz feladat, mert Elena mindig nagy mennyiséget vásárolt, természetesen a DIE számlá­jára. (Folytatjuk) Aki néhány kilónyi almára jutó összeggel kívánta le­csillapítani a zsarnokság miatti népharagot, ostobán csalódott. Gyermekeinknek nem a diktátor­ alamizsna, hanem az elorzott gyerek­kor hiányzik! (SZÉKELY SÁNDOR felvétele) Január 4. csütörtök I. évnegyed I. hónap Az évből eltelt: 4 nap Hátra van még: 361 nap Ma TITUSZ nevű olvasóinkat köszöntjük DERÜLT, DE HIDEG IDŐ A Meteorológiai és Hidroló­giai Intézet közli: A levegő hőmérséklete hangsúlyozottab­ban lehűl Máramarosban, Moldvában, Dobrudzsában, a Baraganon és Erdélyben, ahol az éjszakai hőmérséklet általá­ban mínusz 16 fokig, sőt a hegyvidéki medencékben mí­nusz 18—20 fokig süllyed, az ország többi részében mínusz 12—8 között várható, a nappa­li mínusz 10—0 fok között. In­kább borús égbolt, majd foko­zatos tisztulás északról kezd­ve. Bukarestben is hideg idő, át­meneti felhősödéssel, esetleg kevés havazással. Éjszakai hő­mérséklet mínusz 8—6 fok között, nappali mínusz 3 fok körül. Szemétbezúzás Az Anyagújrahasznosító Iparközpont intézkedései nyomán átveszik és bezúz­zák a csausiszta „műveket“. A legfrissebb „tisztelgés“ a raktárakból egyenesen zúz­dába kerül, nem tehették ki a vitrinbe, mert nem nyerte el a tetszését. Pedig előál­lítása darabonként 2000 lej­be került. Vajon a külföldön, a mi pénzünkön „a béke nagy hőséről“, és a vegyész bo­szorkány kísérleteiről kia­dott könyveket bezúzták-e már? Vagy ki sem adták azokat, csak a fedőlapot küldték el klisének? Ha volt egy kis eszük ... KÖZLEMÉNY A Romániai Magyar Demokrata Szövetség bukaresti szer­vezete 1989. december 31-én megalakult. Szervezetünk csat­lakozik a Nemzetmentési Front Tanácsának programjához, s a benne foglalt alapvető célokhoz, valamint a RMDSZ Ideig­lenes Intéző Bizottságának kiáltványához. Alakuló ülésünk elhatározta, hogy mozgósítja és a szervezeti munkába bevon­ja a bukaresti magyarság minden rétegét, és együttesen a Nemzetmentési Front helyi tanácsaival igyekszünk minden erőnkkel munkálkodni a demokratikus kibontakozásból ránk háruló feladatok teljesítésén. Bukarest, 1989. december 31-én Találkozás egy halálraítélttel (Folytatás az 1. oldalról) Mennek a padjait koptatta diák­ként Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság jelenlegi ideigle­nes elnöke és Petar Mladenov, a Bolgár KP KB főtitkára, Bulgária NK Államtanácsának elnöke is — hogy csak a leg­ismertebbeket említsem. Karrierdiplomataként Mir­­cea Ruceanu hosszú éveken át az Amerikai Egyesült Álla­mokban teljesített szolgálatot. (Egyébként a moszkvai diplo­mataképző intézetben is ame­rikai ügyekre szakosodott.) Teltek az évek és hazánk e­­gyik legismertebb diplomatái­nak sorába lépett. Külföldön nagyra értékelték szakmai tu­dását, tájékozottságát, hig­gadtságát, tekintélyét. Az e­­gyik legjelesebb Ameri­ca­­szakértőként tartották számon. A Külügyminisztériumban is — az utóbbi időben tanácsosi rangban — Észak-Amerika problematikájával foglalko­zott. Letartóztatása után kül­földi rádióadók azt állították, hogy igazgatóhelyettesként te­vékenykedett, ami meg is fe­lel a valóságnak, azzal a kie­gészítéssel, hogy — mint ő maga mondta — erre a tiszt­ségre hivatalosan soha sem kapott kinevezést. Minthogy jól ismert, külföl­dön megbecsülésnek örvendő diplomata letartóztatásáról, s a vele szembeni legsúlyosabb vádemelésről volt szó, nyil­vánvalóan első pillanattól kezdve számítani lehetett ar­ra, hogy az ügy nemzetközi hullámokat kavar. Ezzel felté­telezhetően tisztában voltak a letartóztatást, a kihallgatáso­kat, később pedig a pert irá­nyító személyek is. Sőt, alig­hanem a „nemzetközi vissz­hang“ hozzátartozott a forga­tókönyv kivitelezéséhez. Mi volt hát a Securitate ter­ve a Ruceanu-üggyel kapcso­latban? Mit akart elérni ezzel a letartóztatással, majd pedig a rendkívüli vádemeléssel? (Befejezése holnapi szá­munkban.) TAKARÉK ÉS LETÉTI PÉNZTÁR AZ 1989. DECEMBER 30-I HUZASON NYERTES CEC-KÖTVÉNYEK HIVATALOS LISTÁJA Egész nyereményt felyó­ita­­nak a 200 lejes kötvényekre. A nyereményérték magában fog­­lalja a nyertes kötvény névér­tékét is. A nyereményeket a CEC-ki­­rendeltségek, -fiókok, illetve -ügynökségek fizetik ki. A 000001-099999 sorozatszámú, 81-225 közötti folyószámú CEC- kötvényeknél a hivatalos listá­val való egybevetéskor a soro­zatszám első zéróját nem kell figyelembe venni. S v a se t­­a 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 18996 99 10 000 1 63873 65 10 000 g f 1 85616 174 10 000 £s fl1 60203 160 10 000On •O Crtg 1 41199 121 5 000 £ « ° *1 28255 214 5 000 :o n u P tO 'O X >> OJ >4)1 03298 215 5 000 o p £ u 7- 'O1 11173 167 5 000 1 70628 197 46 5 000 50 0001 40991 5 000 "5022 1521 98478 18 5 000 22522 74 50 0001 84472 160 5 000 19753 197 50 0001 04413 77 5 000 60291 69 50 000 60200 27 40 000 60429 43 40 000 02628 215 40 000 ti) 02316 225 40 000 T3 06989 148 40 000 „ Já 'g 47203 22 30 000 76966 107 30 000 £•5 £ 35504 46 30 000 46083 124 30 000< IS a 56382 30 000 39326 88 30 000 100 972 21 3 000 03645 182 20 000 100 379 179 2 000 45072 119 20 000 100 397 36 2 000 84907 109 20 000 1 000 18 145 1 000 96462 02 20 000 1 000 60 164 800 54326 145 20 000 l 000 07 215 800 77661 184 20 000 1 000 63 29 800 42413 122 20 000 1 000 08 224 800 59048 215 10 000 1 000 34 50 800 55207 32 10 000 l 000 32 29 1 800 93057 74291 53 89 10 000 10 000 7 339 ÖSSZESEN 7 345 000 A NEMZETMEMZÉSI FRONT TANÁCSÁNAK TÖRVÉNYRENDFLFTFI (Folytatás az 1. oldalról) személy nem lehet egyidejűleg két vagy több párt tagja. A politikai pártok és társa­dalmi szervezetek a nemzeti szuverenitás, függetlenség és integritás tiszteletben tartá­sára, a demokráciára alapoz­zák céljukat, a honpolgári szabadságjogok biztosítása és a román nemzet méltóságának érvényesítése végett. A beiktatáshoz minden po­litikai pártnak és társadalmi szervezetnek be kell mutatnia szervezeti és működési sza­bályzatát, politikai programját, be kell jelentenie székházát és anyagi eszközeit, s bizonyíta­nia kell ,hogy legalább 251 tagja van. * A politikai pártok bejegy­zése Bukarest Municípium Törvényszékén történik, amely öt napon belül meghozza a végzést a bejelentett párt tör­vényes megalakulása ügyében. A végzése elleni óvásokat a Legfelsőbb Bíróságnál kell be­jelenteni, a végzés nyilvános­ságra hozatalát követő három napon belül. A bejegyzés jóváhagyásáról szóló végzés véglegessé válása pillanatától a pártok jogi sze­mélyekké válnak. A katonai káderek s a Hon­védelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium polgári személyzete, a törvénybírók, ügyészek és diplomaták, vala­mint a Szabad Románia Rá­diótelevízió operatív személy­zete nem lehet tagja politikai pártnak. ★ A társadalmi igazságosság, törvényesség és a demokrácia eszményei, s az emberi jogok és szabadságjogok szellemében a Nemzetmentési Front Taná­csa törvényerejű rendeletet hagyott jóvá a külföldön élő és Romániába visszatérni és letelepedni óhajtó román ál­lampolgárok repatriálási jogá­nak szavatolásáról, továbbá a volt román állampolgárok re­patriálási jogának elismerésé­ről. A repatriáló román állam­polgároknak megadnak min­den olyan politikai, gazdasági és társadalmi jogot, melyet a törvény a román állampolgá­roknak szavatol. Kiskorú gyer­mekek állampolgárságáról a szülők döntenek, a 14 éven fe­lüli gyermekeknek kikérik be­leegyezésüket. A repatriáló személyek kül­földön szerzett javai vámmen­tességet élveznek. A repatriáló személyek visz­­szanyerik a távozásuk idején élvezett nyugdíjjogosultságot. A repatriáló román állam­polgárok kiemelten részesül­nek — valuta ellenében — la­kásvásárlási lehetőségben. A NEMZETMENTÉSI FRONT TANÁCSÁNAK RENDELETEI A Nemzetmentési Front Ta­nácsa Rendeletben mondta ki, hogy új szabályozás kidol­gozásáig a Hazafias Gárdák Központi Vezérkara a Honvé­delmi Minisztériumhoz fog tartozni. A volt megyei, municípiumi és bukaresti körzeti, további városi és községi bizottságok, valamint egyes gazdasági szervezetek, vállalatok és in­tézmények hazafias gárdái­nak vezérkara a megyei ka­tonai központok mellett fog tevékenykedni, s a hazafias gárdák központi vezérkarának rendelik alá. Ugyancsak a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozik az ifjúság honvédelmi felkészí­tése. A Nemzetmentési Front Ta­nácsa Rendelettel megszün­tette a Mezőgazdasági Termé­kek Szerződéses Felvásárlási Minisztériumát, s a gabona és ipari növények szerződéses felvásárlásával, tárolásával és leszállításával foglalkozó fő­­igazgatóságot, valamint a koncentrált­ takarmány köz­pontot a Mezőgazdasági és É­­lelmiszeripari Minisztérium­nak, a bőrök, szőrmék, gyap­jú, len- és kenderrost, gyapot és egyebek szerződéses felvá­sárlásával foglalkozó gazda­sági igazgatóságot a Könnyűi­pari Minisztériumnak, a me­zőgazdasági és élelmicikkek állami tartalékának szakosz­tályát pedig a Nemzetgazda­sági Minisztériumnak rendeli alá. HATÁLYTALANÍTOTT TÖRVÉNYEK, RENDELETEK A Nemzetmentési Front Ta­nácsa azonnali hatállyal ér­vénytelennek nyilvánított o­­lyan törvényeket és törvényes szabályozásokat, amelyekkel a volt diktatórikus rendszer sú­lyos anyagi és erkölcsi károkat okozott a román népnek, az összes honpolgárok jogos ér­dekeinek, a más államokkal való normális kapcsolatok fenntartásának. A Törvényrendelet egyetlen szakasza visszavonja és ér­vénytelennek nyilvánítja a vezető beosztású alkalmazottak javadalmazását szabályozó tör­vényt; a municípiumok és vá­rosok beépíthető körzetében levő telkek jogi helyzetét meg­határozó törvényt; a földalap­törvény több cikkelyét; a Ro­mánia Szocialista Köztársaság iránti hűségesküre vonatkozó törvényt; a kereskedelmi és a közélelmezési egységek műkö­désére vonatkozó rendeletet; a munkaképes személyek mun­kavállalási kötelezettségére vo­natkozó­ törvényt; az egyes központi és helyi állami és kö­zösségi szervek személyzete ál­tal megkötött vagyoni jogügy­letekre vonatkozó rendeletet; az állami szocialista egységek megszervezésére, valamint e­­zeknek a munkásönigazgatás s az önálló eszköz- és pénzgaz­dálkodás alapján való műkö­désére vonatkozó törvény 64. szakaszának 1. bekezdését; a szocialista egységek személyze­tének ésszerű kihasználására vonatkozó rendeletet; a lakos­ság jó ellátását érintő cselek­mények megelőzésére és elhá­rítására vonatkozó rende­letet; a véglegesen külföldön megtelepedni szándékozó s az erre vonatkozó engedélyt meg­kapó személyek abbeli kötele­zettségéről szóló rendeletet, hogy teljes egészében visszaté­rítsék az állam­mal, szocialista szervezetekkel és fizikai sze­mélyekkel szembeni tartozásu­kat, és megtérítsék az állam által viselt iskoláztatási költsé­geik egy részét; a kötelezvény­szerződésre vonatkozó tör­vényt; a mezőgazdasági termé­kek magántermelők általi el­adásáról és a maximális árak­ról szóló rendeletet; a mező­­gazdasági termékek leszerző­­dését és leszállítását illető kö­telezettségekre, valamint a ve­téstervre és állattenyésztési tervre vonatkozó törvényes e­­lőírásokat; a szükségállapotnak az országos energetikai rend­szer egységeiben való beveze­téséről és ezen egységek mili­­tarizálásáról kiadott elnöki rendeletet; a külföldi hitelfel­vételt tiltó törvényt; az or­szágba való visszatérést meg­tagadó törvénycikkelyt; a volt görögkatolikus vallás jogi hely­zetének megállapításáról szó­ló rendeletet; a külföldi fize­tőeszközök rendszerét szabá­lyozó rendelet egyik szakaszát. Ugyanezzel a törvényrende­lettel visszavontak olyan sza­bályozásokat, mint a fizetetlen munkát megkövetelő helyze­tekre vonatkozó rendelet; a fizikai vagy jogi személyek tu­lajdonában levő telkek fölötti rendelkezési jog korlátozása; a mezőgazdasági területek adás­vételével kapcsolatos korláto­zások, valamint e területek tu­lajdonjogának korlátozása; a kereskedelmi és a közélelme­zési egységek tevékenységének korlátozása; a polgári és poli­tikai jogokra vonatkozó nem­zetközi egyezmény, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szer­vezetben elfogadott nemzetkö­zi konvenciók által tiltott kényszermunkára vonatkozó rendelkezések; bizonyos fizi­kai személy kategóriák adás­vételi szerződéskötési jogának korlátozása; az állami szocia­lista egységek közgyűlésének azon joga, hogy bírósági ellen­őrzés nélkül felbontsa bármely alkalmazott munkaszerződé­sét; a megüresedő állások be­töltésének jogát korlátozó rendelkezések; a szabad hely­­változtatásra vonatkozó alap­vető emberi jog korlátozása; a tilalom, melynek értelmében a mezőgazdasági és élelmicik­kek magántermelői nem ren­delkezhettek munkájuk gyü­mölcsével; a szövetkezeti pa­rasztokra és magántermelőkre kivetett kötelező terménykvó­ták; a román állampolgárok idegen állampolgárokkal való házasságkötésének külön enge­­délyhez kötése; azoknak az ál­lampolgároknak az indokolat­lan megbüntetése, akik — nem értvén egyet a diktatóri­kus rendszerrel — a szabadsá­got választották és más ország­ban telepedtek le, illetve akik külföldi valutát kapnak és bir­tokolnak; a görögkatolikus vallás ö­nkényes eltiltása.

Next