Romániai Magyar Szó, 1990. január (2. évfolyam, 9-32. szám)
1990-01-04 / 9. szám
ROMÁNIAI MAGYAR SZÓ • 2 • BELFÖLDI HÍREK • KÖZLEMÉNYEK • TUDÓSÍTÁSOK • RIPORTOK • BELFÖLDI HÍREK • AZ UTCA KÉTIRÁNYÚ Sok üres szólam és frázis hangzott el a diktatúra éveiben a testvériségről, ami — jól tudjuk — egyirányú utca volt. Vagyis úgy tűnt, inkább csak ránk volt kötelező a testvériség és az együttélés ápolása, vele együtt a többség kultúrájának elsajátítása és felkarolása. Az utca most már kétirányú, azzá tette Doina Cornea és Tőkés László példamutatása, s a forradalomban közösen hullatott vér. Szép érzések kerítettek hatalmukba a minap, amint kinyitottam a szatmári Cronica Satmareana Libera című megyei újságot. A lap harmadik oldalán kiemelt eseményként közli a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Szatmár megyei szervezetének megalakítását, őszintén sok sikert kívánva munkájához. Az írás alatt fénykép látható, amiről sokat beszélnek a szatmáriak. A szemfüles fotós megörökítette, amint a Liceul Industrial Nr. 5 feliratú tábla alá valaki (vagy valakik) szép nyomtatott betűkkel odaírták: Magyar Líceum (igaz, azóta le is kaparták onnan). A Cronica minden aláírás vagy kommentár nélkül közli a fényképet, amiből mi azt a következtetést vonjuk le, hogy román krónikás barátaink elismerik a szatmári magyarság jogát a magyar líceumra, mi több, ők is úgy látják, mint mi, hogy itt és ne máshol nyíljon majd meg. Itt működött korábban is, míg fel nem számolták, a román kollégák is jól tudják, milyen kitűnő iskola volt. Nem egyszer megtörtént, hogy teljes osztályok „besétáltak“ az egyetemre, persze még akkor, amikor magyarul is lehetett felvételezni. Nagy hagyományai vannak ennek az iskolának, hisz 1610-ben alakult mint református kollégium. (Bura László tanár monográfiát írt róla annak idején, ami persze nem jelenhetett meg.) Érthető, hogy érzelmi alapon is visszaidézi a szatmári magyarság. Köszönjük néktek, román tollforgató barátaink, hogy a jelek szerint ti is így látjátok. Köszönet néked, Ion Bledea (ő az új főszerkesztő), Voicu T. Rusu, George Achim, Floarea Bleau, Anamaria Pop és a többiek. Az utca most már kétirányú, de azért közlekedni is kell rajta, mindkét irányban, úgy, ahogy ti már elindultatok mifelénk. (sike) A Bánsági Magyar Demokrata Szövetség ÁLLÁSFOGLALÁSA A RMDSZ a bánsági magyarság közképviseleti és érdekvédelmi szerve. Tagja lehet minden bánsági magyar ajkú lakos. Célunk a bánsági magyarság szerves beilleszkedése a Temesvárott elindított népi forradalom kiváltotta demokratizálási folyamatokba az élet valamennyi területén, a teljes jogegyenlőség, a kölcsönös lojalitás és testvéri szolidaritás alapján. Támogatjuk a Nemzetmentési Front programját, szoros kapcsolatokat építünk ki a helyi államhatalmi és közigazgatási szervekkel, valamennyi demokratikus szervezettel. Alapelvünk és legfőbb célkitűzésünk a magyar ajkú lakosság teljes jog- és esélyegyenlőségének a megvalósítása, a politikai, gazdasági, kulturális és szellemi élet minden területén. Megkülönböztetett figyelmet fordítunk az anyanyelv tanulására, művelésére, korlátlan használatára, a magyarságtudat kialakítására és ápolására. Támogatjuk a Romániai Magyar Demokrata Szövetség kezdeményezését a nemzetiségi statútum kidolgozására, a nemzetiségi minisztérium létrehozására. Szükségesnek tartjuk a nemzetiség egyéni és kollektív jogainak a tiszteletben tartását, a romániai magyarság önrendelkezési jogainak biztosítását. Célunk a minden területet átfogó, tényleges demokrácia megvalósítása. Sarkalatos kérdésnek tekintjük az alapvető szabadságjogok maradéktalan, törvények által biztosított gyakorlását, az általánosan elfogadott nemzetközi normáknak megfelelően. Hazánk, az egységes demokratikus Románia függetlenségét, szuverenitását, területi sérthetetlenségét elismerve szükségesnek tartjuk a hazai magyar ajkú lakosság szervezési és kulturális önigazgatásának, önrendelkezési jogának megvalósítását és törvényes biztosítását. A bánsági magyarság számára szükségesnek tartjuk biztosítani az intézményes és egyéni kapcsolatok kiépítését, ápolását a hazánk határain túl élő magyarokkal, a szabad információcserét, a széles körű kulturális és tudományos kapcsolatokat. Tevékenységünk vezérelve a román néppel és minden hazai nemzetiséggel szoros testvériség kialakítása és ápolása, hazánk demokratikus előrehadása és az európai közösségbe való beilleszkedése érdekében. IDEIGLENES INTÉZŐ BIZOTTSÁG A szabadság képei A BARÁTSÁG PLATFORMJA MAROSVÁSÁRHELYEN December 26-án, mi, marosvásárhelyi értelmiségiek, leültünk, hogy őszintén és felelősen beszéljünk a román—magyar, magyar—román kapcsolatokról az új, szabad és demokratikus Romániában. Tudatában vagyunk annak a felelősségnek, amelyet ez az alkalom kínál a két nép kapcsolatainak újjáépítésére, s ügyelve arra, nehogy elszalaszszuk azt a történelmi esélyt, amelyet a diktatúra összeomlása teremtett, mi, román és magyar, magyar és román értelmiségiek kötelességünknek tartjuk nyilvánosság elé bocsátani azokat a gondolatokat, amelyek kerekasztal-megbeszélésünkön elhangzottak. Csatlakozunk a Nemzetmentési Front Tanácsa demokratikus programnyilatkozatához. Mi, akik itt Erdélyben együtt élünk, szívünkön viseljük hazánk minden egyes fiának teljes és valódi egyenjogúságát. Ebben látjuk a valóban demokratikus és Európához tartozó Románia megteremtésének egyik zálogát. Rendkívül fontosnak és sürgősnek tartjuk, hogy minden egyes értelmiségi kiálljon mindenfajta soviniszta, nacionalista és idegengyűlölő megnyilvánulás ellen, annak érdekében, hogy megelőzzük az erőszak, a gyűlölködés és a teljességgel elfogadhatatlan személyes és kollektív bosszúállás kitörését, ezért erkölcsi kötelességünknek tartjuk, hogy mindenki a saját kertjéből irtsa ki a gyomot. Nemes céljaink elérésének érdekében nem elégszünk meg egyszerű szándéknyilatkozatokkal, és fellépünk a rádióban, a televízióban, a sajtóban, mindennapos tevékenységünkben, kölcsönösen támogatva egymást. Felhívjuk az erdélyi egyházi felekezetek lelkészeit, hogy támogassák és hirdessék ezeket a felemelő eszméket. Az új politikai, adminisztratív, társadalmi és kulturális intézményrendszer kiépítésénél helyezzük vissza jogaiba a valódi értékeket, a hozzáértést és az erkölcsi tartást annak érdekében, hogy útját álljuk az imposztorság és hazugság visszatérésének. Aki egyetértését akarja kifejezni platformunkkal, az levélben jelezze hozzájárulását a LÁTÓ (eddig Igaz Szó) és a Vatra szerkesztőségében. Cím: 4300 Marosvásárhely, Primáriia Városháza utca 1 szám. Aláírják: Béres András, Boér Ferenc, Ioan Boitan, Borbély István, Brassai Zoltán, Ioan Calion, Radu Ceontea, Alexandru Cistelecan, Constantin Copotoiu, Anton Cosma, Éltető József, Fülöp Dénes, Gálfalvi György, Jánosházy György, Káli Király István, Kincses Előd, Lázár Ladariu, Markó Béla, Máthé Éva, Ion Ilie Milesan, Augustin Morar, Cornel Moraru, Nagy Pál, Nemes László, Ioan Pascu, Grigore Ploosteanu, Mihai Sin, Sütő András, Gheorghe Dincan, Tőkés András. VÖRÖS HORIZONTOK Amikor Ceausescu 1965-ben hatalomra jutott, még senki sem hallott a feleségéről. De Elena Ceausescu számára nem kellett sok idő, hogy kialakuljon benne a hírnév utáni vágy. Mint a körülhizelgett román vezető feleségének gyerekjáték volt a törekvő Elena számára, hogy gyorsan tudományos elméket gyűjtsön (...) 1973-ban Buenos Airesben voltam Elenával, és ott ő, elbűvölve Isabel Peron politikai ambíciói által, elhatározta, hogy beleveti magát az aktív politikai életbe. Az a példátlan személyi kultusz, amely Ceausescut körülvette, Elenát gyorsan a politika színpadára emelte: a Nagy Nemzetgyűlés tagja; a Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, ennek Végrehajtó Bizottságának tagja; és csak egy évvel ezelőtt is tagja az Állandó Bizottságnak is. Ceausescu találmánya volt, hogy a hatalmat saját és felesége kezébe koncentrálja. Max Elena a második ember abban a hierarchiában, ahol csak a Ceausescu névnek van szilárd pozíciója, és ahol a társaság többi tagja nem más, mint dekorációs virág, amit állandóan az egyik helyről a másikra tesznek, hogy megakadályozzák a menny ökeresedését. Elena, új politikai dimenziói ellenére is mindig megtartotta legelső címét: az ICECHIM igazgatója. Az irodájának legfőbb dekorációja az íróasztal fölött lógó Ceau Sescu-portré volt, és a könyv 1978-ban (a szerk.). vesbolt egyik felén vörös bőrbe kötve Ceausescu művei sorakoztak. A másik két falat Elena jó néhány román és külföldi tudományos diplomája és számtalan, a tudományos, technikai és oktatói érdemeiért kapott kitüntetésekhez tartozó oklevél borította. A legtöbbjük ismerős volt a számomra, hiszen az elmúlt tíz év során a DIE mélyen belebonyolódott ezek külföldi megszerzésébe. Elena kapzsin gyűjtött minden tudományos oklevelet, amit csak tudott, a tiszteletbeli tudományos fokozatoktól a külföldi tudományos társaságok tagságáig (...) — Menjünk be hátra — mondta, megfogva a karom. „Hátra“ — ez valójában Elena irodájának jobb oldalán egy rejtett ajtó mögött lévő szobát jelentett. Alig valamivel volt kisebb, mint az irodája. Gyéren bebútorozott szoba volt, mindössze egy telefonvonallal, az „S“ vonallal, ami összekötötte őt Ceausescuval és néhány privilegizált személlyel, en nem is beleértve. Amikor Elena az intézetben volt, itt töltötte ideje legnagyobb részét, megpróbálta távol tartani magától a hivatásos kutatókat. — Az Elvtársnő elmélyülten dolgozik hátul — ez volt igazgató-helyettesének elmaradhatatlan formulája, ha valaki az intézetből megpróbálta elérni Elenát. Ott, „hátul“ Elena akár nyugodtan kibámulhatott az ablakon, unatkozhatott vagy szundikálhatott kedvenc karosszékében, a mellére ejtve a Scinteiát. (...) Megszólalt az „S“ telefon és Elena arca földerült, ahogy válaszolgatott. — Hozzák ide. Azonnal. És két tányért is. — Felém fordulva pedig ezt mondta: — Várt egy meglepetésem a maga számára. Amikor eljöttem otthonról, egy szarvasgomba pástétomot rendeltem. Biztos voltam benne, hogy azok a hülyék elfelejtették. Sohasem ettem azelőtt szarvasgombát, de biztos voltam abban, hogy Elena drágán megfizetteti ezt még velem. Nos, a számla tényleg fantasztikus volt. — Úgy hallottam, hogy Amerikában vannak a világon a legszebb nercbundák. A lényegnél voltunk. Minden egyes alkalommal, ha Ceausescu külföldi látogatását készítettem elő, Elena megkért, intézzem el, hogy „szép ajándékot“ kapjon. Japánból például a „gyöngyök“ volt a jelszó. És meg is kapta őket, nagyon sok drágagyöngy készletet ... — Kell nekem néhány nercbunda — mondta Elena ellentmondást nem tűrő hangon. — Teljes hosszúságú kabátokat és körgallérokat akarok. Magának itt van egy egész hadseregnyi embere, kedvesem, akik semmi mást nem csinálnak, csak egyik diplomáciai fogadásról a másikra járnak. Most akkor fogjuk munkára őket... Néhány pillanatra gondolataimban messze jártam, a washingtoni és New York-i irodáknak próbáltam táviratokat fogalmazni, azt a „jó hírt“ tudatni velük, hogy az utazásig visszamaradó néhány napra meg vannak áldva ezzel a bűvös szóval: „nercbunda“. Elena kérdését hallottam meg végül: — Jól van kedvesem? — Csak elgondolkodtam, Elena elvtársnő. — Maga nem szereti a nercbundát? — aztán anélkül, hogy választ várt volna, folytatta. — Na nézzük csak. Manapság Romániát jobban ismerik Nyugaton, mint az Eiffel-tornyot, és jobban megbecsülik, mint az Angol Királyságot. És mindez csak az Elvtárs miatt és énmiattam van. Bárhová is megyünk, a vendéglátóink mindenütt vörös szőnyeggel próbálnak fogadni minket, csak éppen amíg meg nem tanítjuk őket, addig nem tudják pontosan, hogy hogyan csinálják. Emlékszik a németekre? • Elég volt csak azt a szót elejtenie, autó, és a célzás után mindenki autókat adott nekünk. Mennyit is kaptunk? — Egy Mercedes 600-as limuzint az Elvtárs, egy 450-est ön, egy kupét Zola, és Nicu két Audit. És egy 36 láb hoszszú lakókocsit, guruló irodának kialakítva az Elvtárs számára. Egyiket se használták sohasem, hiszen az egész család tele volt olyan járművekkel, amiket a román kormánytól kaptak... — Tudja mit? — szakította újra félbe álmodozásomat Elena. — Ne felejtkezzen el az ékszerkiállításaimról... — Nem fogom elfelejteni. Elena külföldi látogatásai során a DIE irodáknak mindig rá ,kellett beszélniük néhány nagy ékszer-üzletházat, hogy bemutassák neki a kollekciójukat. Nem volt nehéz feladat, mert Elena mindig nagy mennyiséget vásárolt, természetesen a DIE számlájára. (Folytatjuk) Aki néhány kilónyi almára jutó összeggel kívánta lecsillapítani a zsarnokság miatti népharagot, ostobán csalódott. Gyermekeinknek nem a diktátor alamizsna, hanem az elorzott gyerekkor hiányzik! (SZÉKELY SÁNDOR felvétele) Január 4. csütörtök I. évnegyed I. hónap Az évből eltelt: 4 nap Hátra van még: 361 nap Ma TITUSZ nevű olvasóinkat köszöntjük DERÜLT, DE HIDEG IDŐ A Meteorológiai és Hidrológiai Intézet közli: A levegő hőmérséklete hangsúlyozottabban lehűl Máramarosban, Moldvában, Dobrudzsában, a Baraganon és Erdélyben, ahol az éjszakai hőmérséklet általában mínusz 16 fokig, sőt a hegyvidéki medencékben mínusz 18—20 fokig süllyed, az ország többi részében mínusz 12—8 között várható, a nappali mínusz 10—0 fok között. Inkább borús égbolt, majd fokozatos tisztulás északról kezdve. Bukarestben is hideg idő, átmeneti felhősödéssel, esetleg kevés havazással. Éjszakai hőmérséklet mínusz 8—6 fok között, nappali mínusz 3 fok körül. Szemétbezúzás Az Anyagújrahasznosító Iparközpont intézkedései nyomán átveszik és bezúzzák a csausiszta „műveket“. A legfrissebb „tisztelgés“ a raktárakból egyenesen zúzdába kerül, nem tehették ki a vitrinbe, mert nem nyerte el a tetszését. Pedig előállítása darabonként 2000 lejbe került. Vajon a külföldön, a mi pénzünkön „a béke nagy hőséről“, és a vegyész boszorkány kísérleteiről kiadott könyveket bezúzták-e már? Vagy ki sem adták azokat, csak a fedőlapot küldték el klisének? Ha volt egy kis eszük ... KÖZLEMÉNY A Romániai Magyar Demokrata Szövetség bukaresti szervezete 1989. december 31-én megalakult. Szervezetünk csatlakozik a Nemzetmentési Front Tanácsának programjához, s a benne foglalt alapvető célokhoz, valamint a RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottságának kiáltványához. Alakuló ülésünk elhatározta, hogy mozgósítja és a szervezeti munkába bevonja a bukaresti magyarság minden rétegét, és együttesen a Nemzetmentési Front helyi tanácsaival igyekszünk minden erőnkkel munkálkodni a demokratikus kibontakozásból ránk háruló feladatok teljesítésén. Bukarest, 1989. december 31-én Találkozás egy halálraítélttel (Folytatás az 1. oldalról) Mennek a padjait koptatta diákként Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság jelenlegi ideiglenes elnöke és Petar Mladenov, a Bolgár KP KB főtitkára, Bulgária NK Államtanácsának elnöke is — hogy csak a legismertebbeket említsem. Karrierdiplomataként Mircea Ruceanu hosszú éveken át az Amerikai Egyesült Államokban teljesített szolgálatot. (Egyébként a moszkvai diplomataképző intézetben is amerikai ügyekre szakosodott.) Teltek az évek és hazánk egyik legismertebb diplomatáinak sorába lépett. Külföldön nagyra értékelték szakmai tudását, tájékozottságát, higgadtságát, tekintélyét. Az egyik legjelesebb Americaszakértőként tartották számon. A Külügyminisztériumban is — az utóbbi időben tanácsosi rangban — Észak-Amerika problematikájával foglalkozott. Letartóztatása után külföldi rádióadók azt állították, hogy igazgatóhelyettesként tevékenykedett, ami meg is felel a valóságnak, azzal a kiegészítéssel, hogy — mint ő maga mondta — erre a tisztségre hivatalosan soha sem kapott kinevezést. Minthogy jól ismert, külföldön megbecsülésnek örvendő diplomata letartóztatásáról, s a vele szembeni legsúlyosabb vádemelésről volt szó, nyilvánvalóan első pillanattól kezdve számítani lehetett arra, hogy az ügy nemzetközi hullámokat kavar. Ezzel feltételezhetően tisztában voltak a letartóztatást, a kihallgatásokat, később pedig a pert irányító személyek is. Sőt, alighanem a „nemzetközi visszhang“ hozzátartozott a forgatókönyv kivitelezéséhez. Mi volt hát a Securitate terve a Ruceanu-üggyel kapcsolatban? Mit akart elérni ezzel a letartóztatással, majd pedig a rendkívüli vádemeléssel? (Befejezése holnapi számunkban.) TAKARÉK ÉS LETÉTI PÉNZTÁR AZ 1989. DECEMBER 30-I HUZASON NYERTES CEC-KÖTVÉNYEK HIVATALOS LISTÁJA Egész nyereményt felyóitanak a 200 lejes kötvényekre. A nyereményérték magában foglalja a nyertes kötvény névértékét is. A nyereményeket a CEC-kirendeltségek, -fiókok, illetve -ügynökségek fizetik ki. A 000001-099999 sorozatszámú, 81-225 közötti folyószámú CEC- kötvényeknél a hivatalos listával való egybevetéskor a sorozatszám első zéróját nem kell figyelembe venni. S v a se ta 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 18996 99 10 000 1 63873 65 10 000 g f 1 85616 174 10 000 £s fl1 60203 160 10 000On •O Crtg 1 41199 121 5 000 £ « ° *1 28255 214 5 000 :o n u P tO 'O X >> OJ >4)1 03298 215 5 000 o p £ u 7- 'O1 11173 167 5 000 1 70628 197 46 5 000 50 0001 40991 5 000 "5022 1521 98478 18 5 000 22522 74 50 0001 84472 160 5 000 19753 197 50 0001 04413 77 5 000 60291 69 50 000 60200 27 40 000 60429 43 40 000 02628 215 40 000 ti) 02316 225 40 000 T3 06989 148 40 000 „ Já 'g 47203 22 30 000 76966 107 30 000 £•5 £ 35504 46 30 000 46083 124 30 000< IS a 56382 30 000 39326 88 30 000 100 972 21 3 000 03645 182 20 000 100 379 179 2 000 45072 119 20 000 100 397 36 2 000 84907 109 20 000 1 000 18 145 1 000 96462 02 20 000 1 000 60 164 800 54326 145 20 000 l 000 07 215 800 77661 184 20 000 1 000 63 29 800 42413 122 20 000 1 000 08 224 800 59048 215 10 000 1 000 34 50 800 55207 32 10 000 l 000 32 29 1 800 93057 74291 53 89 10 000 10 000 7 339 ÖSSZESEN 7 345 000 A NEMZETMEMZÉSI FRONT TANÁCSÁNAK TÖRVÉNYRENDFLFTFI (Folytatás az 1. oldalról) személy nem lehet egyidejűleg két vagy több párt tagja. A politikai pártok és társadalmi szervezetek a nemzeti szuverenitás, függetlenség és integritás tiszteletben tartására, a demokráciára alapozzák céljukat, a honpolgári szabadságjogok biztosítása és a román nemzet méltóságának érvényesítése végett. A beiktatáshoz minden politikai pártnak és társadalmi szervezetnek be kell mutatnia szervezeti és működési szabályzatát, politikai programját, be kell jelentenie székházát és anyagi eszközeit, s bizonyítania kell ,hogy legalább 251 tagja van. * A politikai pártok bejegyzése Bukarest Municípium Törvényszékén történik, amely öt napon belül meghozza a végzést a bejelentett párt törvényes megalakulása ügyében. A végzése elleni óvásokat a Legfelsőbb Bíróságnál kell bejelenteni, a végzés nyilvánosságra hozatalát követő három napon belül. A bejegyzés jóváhagyásáról szóló végzés véglegessé válása pillanatától a pártok jogi személyekké válnak. A katonai káderek s a Honvédelmi Minisztérium és a Belügyminisztérium polgári személyzete, a törvénybírók, ügyészek és diplomaták, valamint a Szabad Románia Rádiótelevízió operatív személyzete nem lehet tagja politikai pártnak. ★ A társadalmi igazságosság, törvényesség és a demokrácia eszményei, s az emberi jogok és szabadságjogok szellemében a Nemzetmentési Front Tanácsa törvényerejű rendeletet hagyott jóvá a külföldön élő és Romániába visszatérni és letelepedni óhajtó román állampolgárok repatriálási jogának szavatolásáról, továbbá a volt román állampolgárok repatriálási jogának elismeréséről. A repatriáló román állampolgároknak megadnak minden olyan politikai, gazdasági és társadalmi jogot, melyet a törvény a román állampolgároknak szavatol. Kiskorú gyermekek állampolgárságáról a szülők döntenek, a 14 éven felüli gyermekeknek kikérik beleegyezésüket. A repatriáló személyek külföldön szerzett javai vámmentességet élveznek. A repatriáló személyek viszszanyerik a távozásuk idején élvezett nyugdíjjogosultságot. A repatriáló román állampolgárok kiemelten részesülnek — valuta ellenében — lakásvásárlási lehetőségben. A NEMZETMENTÉSI FRONT TANÁCSÁNAK RENDELETEI A Nemzetmentési Front Tanácsa Rendeletben mondta ki, hogy új szabályozás kidolgozásáig a Hazafias Gárdák Központi Vezérkara a Honvédelmi Minisztériumhoz fog tartozni. A volt megyei, municípiumi és bukaresti körzeti, további városi és községi bizottságok, valamint egyes gazdasági szervezetek, vállalatok és intézmények hazafias gárdáinak vezérkara a megyei katonai központok mellett fog tevékenykedni, s a hazafias gárdák központi vezérkarának rendelik alá. Ugyancsak a Honvédelmi Minisztériumhoz tartozik az ifjúság honvédelmi felkészítése. A Nemzetmentési Front Tanácsa Rendelettel megszüntette a Mezőgazdasági Termékek Szerződéses Felvásárlási Minisztériumát, s a gabona és ipari növények szerződéses felvásárlásával, tárolásával és leszállításával foglalkozó főigazgatóságot, valamint a koncentrált takarmány központot a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztériumnak, a bőrök, szőrmék, gyapjú, len- és kenderrost, gyapot és egyebek szerződéses felvásárlásával foglalkozó gazdasági igazgatóságot a Könnyűipari Minisztériumnak, a mezőgazdasági és élelmicikkek állami tartalékának szakosztályát pedig a Nemzetgazdasági Minisztériumnak rendeli alá. HATÁLYTALANÍTOTT TÖRVÉNYEK, RENDELETEK A Nemzetmentési Front Tanácsa azonnali hatállyal érvénytelennek nyilvánított olyan törvényeket és törvényes szabályozásokat, amelyekkel a volt diktatórikus rendszer súlyos anyagi és erkölcsi károkat okozott a román népnek, az összes honpolgárok jogos érdekeinek, a más államokkal való normális kapcsolatok fenntartásának. A Törvényrendelet egyetlen szakasza visszavonja és érvénytelennek nyilvánítja a vezető beosztású alkalmazottak javadalmazását szabályozó törvényt; a municípiumok és városok beépíthető körzetében levő telkek jogi helyzetét meghatározó törvényt; a földalaptörvény több cikkelyét; a Románia Szocialista Köztársaság iránti hűségesküre vonatkozó törvényt; a kereskedelmi és a közélelmezési egységek működésére vonatkozó rendeletet; a munkaképes személyek munkavállalási kötelezettségére vonatkozó törvényt; az egyes központi és helyi állami és közösségi szervek személyzete által megkötött vagyoni jogügyletekre vonatkozó rendeletet; az állami szocialista egységek megszervezésére, valamint ezeknek a munkásönigazgatás s az önálló eszköz- és pénzgazdálkodás alapján való működésére vonatkozó törvény 64. szakaszának 1. bekezdését; a szocialista egységek személyzetének ésszerű kihasználására vonatkozó rendeletet; a lakosság jó ellátását érintő cselekmények megelőzésére és elhárítására vonatkozó rendeletet; a véglegesen külföldön megtelepedni szándékozó s az erre vonatkozó engedélyt megkapó személyek abbeli kötelezettségéről szóló rendeletet, hogy teljes egészében visszatérítsék az állammal, szocialista szervezetekkel és fizikai személyekkel szembeni tartozásukat, és megtérítsék az állam által viselt iskoláztatási költségeik egy részét; a kötelezvényszerződésre vonatkozó törvényt; a mezőgazdasági termékek magántermelők általi eladásáról és a maximális árakról szóló rendeletet; a mezőgazdasági termékek leszerződését és leszállítását illető kötelezettségekre, valamint a vetéstervre és állattenyésztési tervre vonatkozó törvényes előírásokat; a szükségállapotnak az országos energetikai rendszer egységeiben való bevezetéséről és ezen egységek militarizálásáról kiadott elnöki rendeletet; a külföldi hitelfelvételt tiltó törvényt; az országba való visszatérést megtagadó törvénycikkelyt; a volt görögkatolikus vallás jogi helyzetének megállapításáról szóló rendeletet; a külföldi fizetőeszközök rendszerét szabályozó rendelet egyik szakaszát. Ugyanezzel a törvényrendelettel visszavontak olyan szabályozásokat, mint a fizetetlen munkát megkövetelő helyzetekre vonatkozó rendelet; a fizikai vagy jogi személyek tulajdonában levő telkek fölötti rendelkezési jog korlátozása; a mezőgazdasági területek adásvételével kapcsolatos korlátozások, valamint e területek tulajdonjogának korlátozása; a kereskedelmi és a közélelmezési egységek tevékenységének korlátozása; a polgári és politikai jogokra vonatkozó nemzetközi egyezmény, valamint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben elfogadott nemzetközi konvenciók által tiltott kényszermunkára vonatkozó rendelkezések; bizonyos fizikai személy kategóriák adásvételi szerződéskötési jogának korlátozása; az állami szocialista egységek közgyűlésének azon joga, hogy bírósági ellenőrzés nélkül felbontsa bármely alkalmazott munkaszerződését; a megüresedő állások betöltésének jogát korlátozó rendelkezések; a szabad helyváltoztatásra vonatkozó alapvető emberi jog korlátozása; a tilalom, melynek értelmében a mezőgazdasági és élelmicikkek magántermelői nem rendelkezhettek munkájuk gyümölcsével; a szövetkezeti parasztokra és magántermelőkre kivetett kötelező terménykvóták; a román állampolgárok idegen állampolgárokkal való házasságkötésének külön engedélyhez kötése; azoknak az állampolgároknak az indokolatlan megbüntetése, akik — nem értvén egyet a diktatórikus rendszerrel — a szabadságot választották és más országban telepedtek le, illetve akik külföldi valutát kapnak és birtokolnak; a görögkatolikus vallás önkényes eltiltása.