Romániai Magyar Szó, 1990. február (2. évfolyam, 33-56. szám)

1990-02-01 / 33. szám

Romániai Magyar Szó • 2 ­­ TERVEZET TÖRVÉNYRENDELET a parlament, Románia elnöke és a helyi tanácsok megválasztásáról A Nemzeti Megmentési Front és a Nemzeti Megmentési Front terü­leti tanácsai megalakulására, felépítésére és működésére vonatkozó­­törvényrendelet 2. szakasza alapján. A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa é I r e n d e 1 i: Alapelvek 1. szakasz — A politikai hatalom Ro­mániában a népé és azt az Alkotmányt rendelkezéseinek megfelelően a demokrá­cia, a szabadság és az emberi méltóság biztosítása, az alapvető emberi jogok sért­hetetlensége és elidegeníthetetlensége el­veinek megfelelően gyakorolja. 2. szakasz — Romániát a pluralista de­mokratikus rendszer, a törvényhozó, a végrehajtó és az igazságszolgáltatási ha­talom szétválasztása, továbbá annak az alapján kormányozzák, hogy az államban a politikai­ vezetőket, a jelen törvény értel­mében egy vagy legfeljebb két mandátum­ra választják meg. 3. szakasz — Románia parlamentjét, a­­mely a Képviselőházból és a Szenátusból, áll, Románia elnökét, valamint a megyei, municípiumi, városi és községi tanácsokat egyetemes, egyenlő, közvetlen és titkos, szabadon gyakorolt szavazással választják meg. " 4. szakasz — Minden nemzetiség képvi­seletét a parlamentben és a helyi taná­csokban az arányosság elve alapján, a jelen törvény feltételei között biztosítják. A nemzetiségek részaránya Románia né­pességében a legutóbbi népszámlálásból a­­dódik. 5. szakasz — Az állampolgárnak joga van egy-egy szavazathoz a Képviselőház, a Szenátus, Románia elnöke és minden helyi tanács megválasztásához. A Parlament, Románia elnöke és a helyi tanácsok mandátumának időtartamát az Alkotmány, szögezi le. 6. szakasz — A parlament, valamint a megyékben, municípiumokban, városok­ban és községekben szervezett helyi taná­csok tagjait a jelen törvény feltételei kö­zött kialakított választókerületek szerint választják meg, egyet-egyet minden vá­lasztókerület számára. Ugyanabban a választókerületben egy politikai párt vagy alakulat, illetve társa­dalmi szervezet csak egy jelöltet állíthat. A megyékre vonatkozó előírásokat alkal­mazzák Bukarest municípiumra is, a mu­­nicípiumokra vonatkozókat alkalmazzák Bukarest kerületeire is. 7. szakasz — A román állampolgárok, tekintet nélkül nemzetiségükre, fajukra, nyelvükre, vallásukra, nemükre, politikai meggyőződéseikre vagy foglalkozásukra, választói jogaikét, egyenlő módon és tel­jességükben gyakorolják. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 12. szakasz — A Képviselőház a válasz­tókerületekben megválasztott 235 képvise­lőből, illetve, esetenként, kijelölt képvise­lőkből áll. A Szenátus a megyék lakosság számától függően megválasztott szenátorokból, a hadseregnek a Katonai Főtanács által ki­jelölt 15 képviselőjéből, illetve, esetenként, kijelölt szenátorokból áll. 13. szakasz — A nemzetiségek arányos parlamenti képviselete céljából a parla­ment mindkét házát bizonyos számú kép­viselővel, illetve szenátorral egészítik ki, akiket a nemzetiségeknek a népesség ösz­­szességében képviselt aránya szerint jelöl­nek ki. Azok a nemzetiségek jönnek szá­mításba, amelyeknek létszáma legalább e­­gyenlő a 12. szakasz 1. bekezdése előírá­sai értelmében megszabott képviseleti nor­mával. 14. szakasz — A képviselők és a szená­torok kijelölésének ismérveit és módoza­tait a jelen törvény tartalmazza. 15. szakasz — A parlamenti és országel­nöki jelölteket javasolhatnak a törvény szerint megalakult politikai pártok, vagy más alakulatok és társadalmi szervezetek. Úgyszintén, történhetnek független jelö­lések is a parlamentbe, ha azokat lega­lább 251 választó támogatja. A parlamentbe csak egyetlen választó­­kerületben jelöltetheti magát valaki. II. FEJEZET A VÁLASZTÁSOK MEGSZERVEZÉSE 1. CIKKELY A választókerületek 15. szakasz­a A képviselők megválasz­tására választókerületek alakulnak min­den megyében, az ország népességét a 12. szakasz 1. bekezdésében előírt képviselők számához viszonyítva. A községek,­­ városok és municípiumok lakosainak számától függően a választó­­kerület legfennebb 10 százalékkal lehet nagyobb vagy kisebb az 1. bekezdésből kö­vetkező körülhatárolásnál. 17. szakasz — A szenátorok megválasz­tására a választókerületeket a következő­képpen alakítják ki: az 500 000-res lélek­­számig terjedő megyékben két-két szená­tort; az 500 001-től 750 000-ig terjedő me­gyékben 3—­3 szenátort; a többi megyében 4—4­ szenátort; Bukarest municípiumban 8 szenátort választanak. 18. szakasz — A Románia elnökének megválasztásával kapcsolatos választási műveleteket a szenátorok megválasztására szolgáló választókerületekben ejtik meg. 8. szakasz — Választói joguk van a ha­zai lakhelyű román állampolgároknak, a­­kik betöltötték,­ illetve a választások évé­ben betöltik 18. életévüket. Joguk van ahhoz, hogy beválasszák a Képviselőházba és a helyi tanácsokba azoknak a szavazati joggal rendelkező ál­lampolgároknak, akik betöltötték 18. élet­évüket, a Szenátusba pedig azoknak a szavazati joggal rendelkező állampolgárok­nak, akik betöltötték a 30. évet. 9. szakasz — Nem választanak és vá­laszthatók meg az elmebetegek és a gyen­­geelméjűek, valamint a választó­jogaiktól megfosztott személyek, a bírósági ítéletho­zatalban megszabott időszakra. A bírósági határozat következtében a választó­jogoktól való eltiltásra vonatkozó előírásokat nem alkalmazzák azokra, aki­ket a volt diktatórikus rendszer elleni poli­tikai cselekmények miatt ítéltek el. Azok az állampolgárok, akik a törvény értelmé­ben nem lehetnek politikai pártok tagjai, nem választhatók be a parlamentbe vagy a helyi tanácsokba. 10. szakasz — A választási kampányban a jelölteknek, a politikai pártoknak, alaku­latoknak, az összes társadalmi szerveze­teknek és állampolgároknak joguk van szabadon és minden megkülönböztetés nélkül véleményt nyilvánítani nagygyűlé­seken, gyűléseken, a televízió, a rádió, a Sajtó és a többi tömegtájékoztatási eszköz igénybevételével. A rádió és a televízió igénybevétele a Választási kampány keretében szavatolt, s méltányosan és igényesen történik. A választási kampányban használt esz­közök nem állhatnak ellentétben a jog­renddel. "­­ A választási kampányban részt vevő po­litikai pártok és alakulatok szubvenciót kapnak az állami költségvetésből, amelyet a választások időpontjának kijelölésével egyidejűleg szabnak meg. Tilos a választási kampány szubvencio­­­nálása külföldről kapott alapokból vagy más, nyilvánosan be nem jelentett for­rásokból. A választási kampány, attól az időpont­tól kezdődik, amikor a választások idő­pontját közzé tették, és két nappal a vá­lasztások napja előtt zárul. XI. szakasz — A választások időpontját rendelet útján állapítják meg, legalább ,60 nappal a szavazás­ előtt. 19. szakasz — A választókerületek kö­rülhatárolását, számozását és nyilvános­ságra hozatalát a Hivatalos Közlönyben és a sajtóban a kormány végzi el a választá­si kampány megkezdésének időpontjától számított legfeljebb 10 napon belül. 2. CIKKELY A szavazókörzetek 20. szakasz — A községekben, városok­ban és municípiumokban szavazókörzete­ket szerveznek a következők szerint: A) A több mint 2000-es lélekszámú te­rületi-közigazgatási egységeken egy-egy szavazókörzet létesül 1500—3000 lakosra számítva. B) a.2000 alatti lélekszám­ú községekben egyetlen szavazókörzet alakul. * Szavazókörzetek létesülhetnek az 500-as lélekszámig terjedő falvakban vagy falu­csoportokban is, ha e falvak távolsága a szavazókörzet helyétől nagyobb 5 kilomé­ternél. 21. szakasz — Kórházak, szülőotthonok, szanatóriumok, a rokkantak házai és az­­aggmenházak mellett, legalább 50 válasz­tó esetén külön szavazókörzet létesül. Szavazókörzetek állíthatók fel vasútál­lomásokon, kikötőkben és légikikötőkben a választások napján átutazók számára. 22. szakasz — Románia diplomáciai kép­viseletei és konzulátusi hivatalai mellett, valamint a gazdasági kirendeltségek mel­lett olyan országokban, ahol nincs diplo­máciai képviseletünk vagy konzulátusi hi­vatalunk, egy-egy szavazókörzet alakul meg e képviseletek választó tagjai és csa­ládtagjai, valamint a választások napján ideiglenes jelleggel az illető országban tar­tózkodó román állampolgárok számára. A választások napján úton lévő, román zászló alatt navigáló hajókon szavazókör­zetek alakulnak, amelyek annak a hely­nek a választókerületéhez tartoznak, ahol a hajó­ be van jegyezve. . 23. szakasz — Ugyanabban a választóke­rületben a választók szavaznak mind a Képviselőház és a Szenátus, mind pedig Románia elnöke megválasztására. 24. szakasz — A szavazókörzetek körül­határolását és számozását a választások időpontjának meghatározásától számított 20 napon belül a megyei polgármesteri hi­vatalok ejtik meg. A szavazókörzeteket municípiumok, vá­rosok és községek szerint számozzák meg. A megyei polgármesteri hivatalok az 1. bekezdésben előírt határidőn belül a vá­lasztók tudomására hozzák a szavazókör­zetek körülhatárolását és számozását, meg­jelölve a szavazás helyét is. 3. CIKKELY A választói névjegyzék(*) 25. szakasz ) A választói névjegyzékek felölelik a települések Szavazati joggal rendelkező összes állampolgárait. A választói névjegyzékeket a községi, városi és municípiumi polgármesteri hiva­­­­talok állítják össze. A választói névjegyzékeket külön állít­ják össze minden szavazókörzet számára, a községekben falvak szerint, a városok­ban és municípiumokban utcák szerint. A választói névjegyzékek betűrendben ma­gukba foglalják a választók család-­és ke­resztnevét, életkorát és lakhelyét, vala­mint annak a választókerületnek a szá­mát, amelyhez a választó tartozik. 26. szakasz — Egy választó csak egy vá­lasztói névjegyzéken szerepelhet. 27. szakasz — A választói névjegyzéke­ket, legalább 30 nappal a választások előtt, nyilvános helyeken, látható mó­don kifüggesztik. A kifüggesztés helyét, valamint a honpolgároknak a választói névjegyzékekre való felvétele ellenőrzésé­nek lehetőségét a névjegyzékeket össze­állító szerv közzéteszi a sajtóban és közli bármely más tömegtájékoztatási eszköz segítségével. " A választói névjegyzék eredeti példányát a bíróságon őrzik meg, ahova a választó­­körzet területileg tartozik. 28. szakasz — Az állampolgárok joga és kötelessége ellenőrizni a választói névjegy­zékekre való felvételt. A kihagyások, té­ves beírások, minden más hiba jelzése a névjegyzékeket összeállító szerveknél tör­ténik,­ s ezek kötelesek a bejegyzéstől szá­mítva legfeljebb három napon belül nyi­latkozni. A döntésekkel szembeni felleb­bezéseket a bíróság intézi el legfeljebb há­rom nap alatt. A bírósági végzés jogerős és végrehajtható, a végzést 24 órán belül köztik az érdekeltekkel. 29. szakasz — Amennyiben a választói névjegyzékek kifüggesztése után lakhely­­változtatás történik vagy a választó a vá­lasztások napján hiányzik lakhelyéről, a névjegyzéket összeállító szervek igazol­ványt bocsátanak ki a választónak szava­zati joga gyakorlásáról, megfelelő bejegy­zést eszközölve a választói névjegyzékeken. A választások napján az új lakhelyen vagy ideiglenes lakhelyen a választót az első bekezdésben megjelölt­­igazolvány alapján a szavazókörzet választási irodája külön választói névjegyzékre veszi fel. 39. szakasz — A választói névjegyzéke­­­­ket összeállító szervek a választókerületi választási irodáknak a választások idő­pontja előtt legalább 20 nappal, a szava­zókörzeti választási irodáknak pedig az említett időpont előtt két nappal benyújt­ják a névjegyzékeket. Minden későbbi vál­toztatást legfeljebb 24 órán belül közöl­nek.­ 4. CIKKELY A választási irodák 31. szakasz­a A választások jó mene­te érdekében megalakul a Központi Vá­lasztási Iroda, létrejönnek a választókerü­leti és a szavazókörzeti választási irodák. 32. szakasz — A Központi Választási Iroda, a Legfelsőbb Bíróság elnökéből és a bíróság más hat bírájából áll, akiket en­nek elnöke jelöl ki tíz napon belül a vá­lasztási kampány kezdetétől. , A Központi Választási­ Iroda felügyel a választói névjegyzékek összeállítására, e­­zek közlése az állampolgárokkal, valamint a jelölések törvényes megejtésére, ellenőr­zi és bejegyzi a választások eredményét, teljesíti a képviselők és a szenátorok meg­választásának ügyrendjét, majd igazolás céljából átadja a parlamentnek a válasz­tások ügycsomóit. 33. szakasz — A választókerületi vá­lasztási irodák ítélőbíróból állnak, elnök­ként, akit a megyei törvényszék elnöke je­löl ki, és legfeljebb hat tagból,­­ akiket sorshúzás útján je­lölnek ki a választáso­kon részt vevő politikai pártok vagy ala­kulatok, tömegszervezetek, illetve függet­len jelöltek egy-egy reprezentánsa közül. A reprezentánsok­ nevét köztik a megyei törvényszék elnökével. A választókerületi választási irodák há­rom napon b­elül alakulnak meg, miután­­a választókerületeket a köz tudomására hozták. 34. szakasz — A választókerületi válasz­tási irodák megalakításának módjával és illetékességével kapcsolatos fellebbezése­ket a bejegyzés időpontjától számítva leg­feljebb három napon belül intézi el a Köz­ponti Választási Iroda. A végzés végleges. 35. szakasz — A választókerületi válasz­tási irodák feladatköre a következő: A. iktatja a jelöléseket; B. eszközli a szükséges kihirdetést és ki­függesztést; C. intézi a szavazókörzeti irodák tevé­kenységével kapcsolatos észrevételeket és fellebbezéseket; D. kiosztja a szavazókörzeti választási irodáknak a szavazólapokat és a szavazás­hoz szükséges többi anyagot; E. összesíti a szavazókörzetektől a vá­lasztások eredményét, megállapítja a vá­lasztókerületi választások eredményét és kibocsátja megválasztott képviselőjének, illetve, esetenként, szenátorának a megvá­lasztását igazoló bizonylatot; F. beterjeszti a Központi Választási Iro­dához a választási eredményeket rögzítő jegyzőkönyveket; a szavazókörzeti válasz­tási irodáktól kapott észrevételeket, felleb­bezéseket és jegyzőkönyveket megőrzés vé­gett a megyei törvényszékhez továbbítja. 36. szakasz — A szavazókörzeti válasz­tási iroda elnökből és legfeljebb 6 tagból áll. Az elnök jogász, akit a megyei törvény­szék elnöke jelöl ki. A tagokat sorshúzással a választókerüle­ti választási iroda elnöke jelöli ki a vá­lasztásokon részt vevő politikai pártok és alakulatok, társadalmi szervezetek, vagy független jelöltek közül. A szavazókörzeti választási irodák a vá­­lasztások időpontja előtt 15 nappal alakul­nak meg. A 33. szakasz 2. és 3 bekezdése megfele­lőképpen alkalmazandó. 37. szakasz — A szavazókörzeti válasz­tási irodák feladatköre a következő: A. megkapják a választókerületi válasz­tási irodáktól a választói névjegyzékeket, a szavazólapokat az illető szavazókörzetben szavazó választók számára, az ellenőrző bé­lyegzőt és a „Votat“ jelzésű bélyegzőt; B. irányítják a szavazási műveleteket, minden intézkedést megtesznek a rend fenntartására a szavazókörzet épületében és környékén; C. összeszámlálják a szavazatokat és rög­zítik a szavazás eredményét; D. beterjesztik a választókerületi válasz­tási irodákhoz a szavazás eredményét ma­gában foglaló jegyzőkönyveket a benyújtott fellebbezésekkel együtt. 38. szakasz. — A választási irodák a tag­létszám fele plusz egy jelenlétében fejtik ki tevékenységüket és a jelen levő tagok többségével fogadnak el határozatokat. 39. szakasz — A választásokon induló jelöltek nem lehetnek a választási irodák tagjai. 5. CIKKELY A jelölések 40. szakasz — A Képviselőházba és a Szenátusba jelölteket javasolnak válasz­tókerületek szerint, és a javaslatokat letét­be helyezik a választókerületi választási irodáknál legkésőbb 30 nappal a választá­sok időpontja előtt. Románia elnökének megválasztására a javaslatokat a Központi Választási Irodá­nál helyezik letétbe. 41. szakasz — A jelölteket írásban java­solják, (az okirat három példányban ké­szül) a választásokon részt vevő politikai pártok vagy alakulatok, illetve társadalmi szervezetek, vezetőségük aláírásával, vagy pedig a független jelöltek esetében híveik névjegyzéke alapján; amennyiben az utób­biak nem jelentkeznek személyesen, a je­lölt, köteles állami közjegyzőségnél hitele­sített nyilatkozatot benyújtani az aláírások valódiságáról. A jelölt nyilatkozatot helyez letétbe, mi­szerint a javaslattal­ együtt elfogadja a je­löltséget. 42. szakasz — A választókerületi válasz­tási iroda megvizsgálja a jelöléssel kapcso­latosan a törvényben előirányzott feltételek betartását és az e feltételeknek megfelelő jelöléseket bejegyzi. "­­A jelöltjavaslat egy példányát a válasz­tási irodán őrzik, másodpéldányát bejegy­zik a megyei törvényszéken, a harmadik példányt az iroda hitelesítésével visszaad­ják a jelöltnek. * A jelölés elfogadásával vagy elutasításá­val kapcsolatos fellebbezéseket a bejegyzé­sük időpontjától számított legfeljebb há­rom nap alatt intézi el a megyei törvény­szék. A bírósági végzés jogerős és végre­hajtható, a végzést az elhangzásától számí­tott 24 órán belül közük az érdekeltekkel. A Románia elnökének megválasztásával kapcsolatos javaslatot illető fellebbezések bírósági bejegyzése és elintézése a Legfel­sőbb Törvényszék hatáskörébe tartozik; az előző bekezdés előírásait megfelelőképpen alkalmazzák. 43. szakasz — A jelölések letétbe helye­zési határidejének lejártával a választási irodák nyilvánosságra hozzák a jelöléseket, feltüntetve a jelölt család- és keresztnevét, lakhelyét, politikai hovatartozását és fog­lalkozását. A jelölések letétbe helyezési határidejé­nek lejártát követő napon a választókerü­leti választási irodák beterjesztik a Köz­ponti Választási Irodához a jelöltek név­jegyzékét az 1. bekezdésben előírt kitéte­lek feltüntetésével. 44. szakasz — A szavazólapok mintáját a kormány határozza meg a választások időpontjának kijelölésétől számított leg­feljebb húsz napon belül. A szavazólap kétrét hajtott ívpapír. Mé­reteit a választókerületi választási, iroda szabja meg, figyelembe véve a jelöltek számát és a kinyomtatáshoz szükséges térkört. A szavazólap papírja fehér lesz, és elég­gé vastag ahhoz, hogy hátoldalán ne le­hessen kivenni a rányomtatott nevet és a leadott szavazatot. Az 4., 2., és a 3. oldalra négyszögeket nyomtatnak, elegendő számban ahhoz, hogy felöleljék az összes jelöléseket. A 4. oldal üresen marad az ellenőrző bélyegző számára. A négyszögeket egymással párhuzamo­san viszik fel az oldalakra, két-két hasá­bon ugyanazon az oldalon. A négyszög a bal felső sarokban rend­számot visel, kezdve az 1. oldalon levő el­ső négyszögtől, balról-jobbra folytatódva, hogy minden oldalon a bal oldalról követ­kező négyszögek a páratlan számokat, a jobb oldalról a páros számokat tüntessék fel. Minden szavazólap négyszögeibe bele­nyomtatják a jelölt nevét és előnevét, a javaslat bejegyzésének sorrendjében. A négyszög jobb felső sarkában feltünte­tik a választásokon részt vevő politikai párt, alakulat, illetve társadalmi szervezet elnevezését, illetve a „független jelölt“ megjegyzést. 45. szakasz — Az egész választókerület számára a szavazólapokat ugyanazzal a betűtípussal és ugyanazzal a nyomdafes­tékkel nyomtatják ki, annyi példányban, ahány választó van a választókerületben, 10 százalékos többlettel. A szavazólapokat a választókerületi vá­lasztási iroda elnökének adják át, a meg­rendelésüktől számított legfeljebb öt na­pon belül; a szavazókörzetek elnökeinek legalább két nappal a választások időpont­ja előtt osztják ki. A szavazólapokból két-két példányt — a szavazókörzeti választási iroda elnöké­nek láttamozásával és semmisnek nyilvá­nítva — a választások előtt egy nappal ki­függesztenek a bíróság székházában, vala­mint a szavazókörzetek székházában. A jelöltek kérésére a választókerületi választási iroda­­két-két láttamozott és semmisnek nyilvánított szavazólapot bo­csát minden jelölt számára. 46. szakasz — A szavazólapok kinyom­tatását a választókörzetek irodáig biztosít­ják a megyei polgármesteri hivatalok gon­doskodásával, a választások előtt legke­vesebb tíz nappal. III. FEJEZET A VÁLASZTÁSOK LEBONYOLÍTÁSA 47. szakasz — Minden szavazókörzetnek kellő számú szavazófülkével, urnával és szavazási bélyegzővel kell rendelkeznie. A szavazófülkéket és urnákat ugyan­abban a helyiségben kell elhelyezni, ahol az elnök íróasztala található. A szavazó­­fülkéket, az urnát és bélyegzőket a közsé­gi, városi és municípiumi polgármesteri hivatalok biztosítják. A szavazókörzet elnökének a választá­sok előestéjén 18.00 órakor meg kell je­lennie a szavazókörzet székházában, mi­vel köteles haladéktalanul megtenni a szükséges intézkedéseket a szavazás rend­jének és korrektségének biztosítására. Az elnök rendeli el az őrhelyek kijelölé­sét a szavazásra szolgáló épület körül. 48. sza­kasz — A választások napján reg­gel öt órakor a szavazókörzet irodájának elnöke a többi tag jelenlétében ellenőrzi az urnákat, a választói névjegyzéket, a sza­vazólapok és a bélyegzők létét, ezután le­zárja és lepecsételi az urnákat, ráütve a szavazókörzet ellenőrző bélyegzőjét. Úgy­szintén ráütik az ellenőrző bélyegzőt a szavazólapokra. 49. szakasz — A szavazókörzet irodájá­nak elnöke, az egyedüli jogosult arra, hogy megtegye a szükséges intézkedéseket a választások jó körülmények közötti le­bonyolítására. Hatásköre ilyen tekintetében a szavazó­épületen kívül kiterjed ennek udvarára, az udvar bejárataira, a szavazóépület kör­nyékére, valamint a közeli utcákra és közterekre, 500 méter távolságig terjedő­en. A szavazókörzeti ir­oda tagjain, a jelöl­teken, a sajtón, a filmvállalat, a rádió és a televízió képviselőin kívül egyetlen más személy sem tartózkodhat a szavazási ö­­vezethez tartozó nyilvános helyeken vagy a szavazóépületben a szavazáshoz szüksé­ges időnél többet. A rend fenntartása érdekében a szavazó­körzet elnökének, rendelkezésére állnak a szükséges rendfenntartási eszközök a me­gyei polgármesteri hivatalok gondoskodá­sa nyomán. 50. szakasz — A szavazást egy nap alatt bonyolítják le, kezdődik 6 órakor és lezá­rul 21 órakor. 51. szakasz — A választók lakhelyükön szavaznak és csak abban a szavazókörzet­ben, ahova beosztották őket, kivéve a 21. és a 22. szakaszban előírt eseteket. A választók a szavazófülkék számának megfelelő csoportokban léphetnek be a szavazóterembe. Mindenki bemutatja sze­mélyazonossági okmányát a szavazókörzeti választási irodának, megkapja a szavazóla­pokat és a szavazóbélyegzőt. A Választók" külön-külön szavaznak, zárt fülkében, ráütve a „Votat“ jelzésű bélyeg­zőt a megszavazandó jelölt nevét tartalma­zó négyszögre. Szavazás után­ a választók négybe hajt­ják a szavazólapokat, hogy a fehér oldal, rajta az ellenőrző bényegzővel, kívül ma­radjon és bedobják az urnába, gondoskod­va arról, hogy ne nyíljon szét. . A szavazólap helytelen összehajtása nem vonja maga után a szavazat érvénytelení­tését, amennyiben a szavazás titkosságát betartották. Ha a szavazólap véletlenül szétnyílik, a választó új­ szavazólapot kap, s megfelelő bejegyzést tesznek erről a szavazási műve­letek jegyzőkönyvében. A szavazóbélyegzőt az elnöknek kell visszaadni. Az elnök intézkedhet, hogy a szavazó ne tartózkodjék indokolatlanul hosszú ideig a szavazófülkében. 52. szakasz — A szavazókörzeti irodák elnökei és tagjai, valamint a rendfenntar­tó közegek a szavazati joguk gyakorlását bizonyító igazolvány alapján abban a sza­vazókörzetben adják le szavazatukat,­ ahol tevékenységüket kifejtik. 53. szakasz — A jelölteknek és bármely választónak joga van kétségbe vonni a szavazásra jelentkező személy­azonosságát. Ebben az esetben a személyazonosságot az elnök állapítja meg, bármely eszközzel. Ha a személyazonosság kétségbe vonása indokolt, az elnök nem engedélyezi a vita­tott választó szavazását, jegyzőkönyvben rögzíti ezt a tényt és bejelenti a rendőrha­tóságoknak. 54. szakasz — Alapos indokkal a szava­zókörzet elnöke felfüggesztheti a szavazást. A felfüggesztés nem haladhatja meg az egy órát és ezt a szavazóhelyiség ajtajára kifüggeszti legalább egy órával előbb. A felfüggesztés idején a szavazóurnák, a bélyegzők, a szavazólapok és az iroda ok­mányai állandó őrizet alatt maradnak, az iroda valamennyi tagja pedig egyidejűleg nem hagyhatja el a termet. Azok, akik a 49. szakasz harmadik be­kezdése alapján jelen lehetnek a szavazá­son, ezalatt nem kötelezhetők a szavazóte­rem elhagyására. 55. szakasz — Tilos bárki jelenléte a sza­vazófülkében a szavazón kívül. Ha a szavazó, aki a szavazókörzet szava­zóirodájának elnöke által megállapított alapos okoknál fogva egymaga nem sza­vazhat, bármely más választót segítségül behívhat a szavazófülkébe. 56. szakasz — A betegség vagy rokkant­ság miatt nem szállíthatók választók saját kérésükre, illetve annak az egészségügyi vagy népjóléti intézménynek a vezető szer­vei kérésére, ahova be vannak utalva, a szavazókörzet választási irodájának elnöke az iroda keretéből bizonyos számú tagot jelöl ki, akik a szavazáshoz szükséges kü­lön urnával és anyaggal kiszállnak a szín­helyre, a szavazás megejtése céljából. 57. szakasz — A szavazókörzet választá­si irodájának elnöke 21 órakor bejelenti a szavazás lezárulását. IV. FEJEZET A SZAVAZÁS EREDMÉNYEINEK MEGÁLLAPÍTÁSA 58. szakasz — A szavazás lezárása után a szavazókörzet elnöke semmisnek nyilvá­nítja a felhasználatlanul maradt szavazó­­cédulákat és az iroda tagjainak, illetve a 49. szakasz harmadik bekezdésében előírt személyeknek a jelenlétében felnyitja az urnákat. Az elnök minden szavazólap felnyitása­kor hangosan felolvassa a megszavazott jelölt nevét és bemutatja a szavazólapot a jelenlevőknek. Semmisek azok a szavazólapok, amelyek nem tartalmazzák a szavazókörzet ellen­őrzőbélyegzője pecsétnyomát, a törvénye­sen jóváhagyott mintától eltérő szavazóla­pok, a „Votat“ bélyegzőt nem viselő sza- ■ vazólapok, illetve azok, amelyeken a bé­lyegző több négyszögben is szerepel; eze­ket a szavazólapokat nem veszik számítás­ba a beadott szavazatok összeszámlálásá­­nál. Az eredményt két kimutatásba vezetik be: az egyiket a választási iroda egyik tag­ja tartja magánál, a másikat a jelöltek, il­letve az írásban megjelölt képviselőik. Ezekre a kimutatásokra rávezetik a sza­vazók összlétszámát, a megsemmisített sza­vazatok számát, a jelöltek család- és ke­resztnevét, valamint a minden egyes je­löltre leadott szavazatok számát. 59. szakasz — A szavazóurnák felnyitá­sa után a szavazókörzet elnöke jegyző­könyvet vesz fel két-két példányban kü­­lön-külön a Képviselőház, a Szenátus és Románia elnöke számára, amelyben rögzí­ti a szavazási műveleteket, feltüntetve a minden egyes jelöltre leadott szavazatok számát. A jegyzőkönyveket az iroda elnöke és tagjai írják alá. •“ Az iroda tagjai aláírásának hiánya nem befolyásolja a jegyzőkönyv érvényességét. Az elnök feltünteti az aláírást akadályozó okokat. 60. szakasz — A szavazás és az urnák felnyitásának egész ideje alatt fellebbezé­sek nyújthatók be e műveleteket illetően. A fellebezéseket írásban kell megfogal­mazni és benyújtani a szavazókörzet iro­dájának elnökéhez, aki átvételi elismer­vényt bocsát ki erről. A szavazókörzet irodájának elnöke hala­déktalanul dönt a halasztást nem tűrő fel­lebbezések ügyében. 61. szakasz — A megválasztott szervek minden kategóriája viszonylatában egy-egy dossziét állítanak össze a következő­ tar­talommal: a szavazókörzeti választási mű­veletekre vonatkozó jegyzőkönyvek és fel­lebbezések,­­ valamint a semmisnek nyil­vánított, illetve vitatott szavazólapok. A szavazókörzet irodájának elnöke és tag­jai, katonai őrizet mellett legfeljebb 24 órán belül eljuttatják a dossziékat a vá­lasztókerületi választási irodához. A választókerületi választási iroda a jegyzőkönyv egyik példányát beterjeszti a megyei törvényszékhez; a jelöltek hitelesí­tett másolatot kaphatnak erről a példány­ról. V. FEJEZET A VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK ÖSSZEGEZÉSE ÉS MEGÁLLAPÍTÁSA 62. szakasz — Miután a választókerületi választási iroda megkapta az összes sza­vazókörzeti választási irodától a szavazat­­számlálás eredményét, és megoldotta a fellebbezéseket, illetve észrevételeket, ösz­­szesíti és megállapítja az illető választó­­kerületben lezajlott választások eredmé­nyeit E célból a választókerületi választási iroda minden jelölt esetében külön-külön és az egész kerület viszonylatában összesí­ti a leadott szavazatok számát. A választókerületi választási iroda mun­kálatain joguk van részt venni a 49. sza­kasz harmadik bekezdésében megjelölt személyeknek, illetve a jelöltek képvise­lőinek. 63. szakasz — Adott választókerületben a választások érvényesek, ha a választók összlétszámának legalább fele plusz egy részt vett a szavazáson. Megválasztottnak nyilvánítják azt a jelöltet, aki az érvénye­sen leadott szavazatok legnagyobb számát összesíti. 64. szakasz — A Románia elnökének megválasztására leadott szavazatok ered­­ményeit a Központi Választási Iroda ösz­szesíti. Románia elnökévé nyilvánítják azt a je­löltet, aki a választói névjegyzékekre fel­vett választók számának­­ legalább fele plusz egy szavazatát megkapta. Amennyiben egyetlen jelölt sem összesí­tette ezt a többséget, megszervezik a vá­lasztások második menetét a választásokat követő második vasárnapon, az elért sza­vazatok sorrendje szerinti első két jelölt között. Megválasztottnak nyilvánítják azt a je­löltet, aki a második menetben a legna­­­­gyobb számú szavazatot összesítette. A parlament és Románia elnöke megválasztása 6. CIKKELY A szavazólapok 1

Next