Romániai Magyar Szó, 1991. március (3. évfolyam, 362-388. szám)
1991-03-01 / 362. szám
Romániai Magyar Szó • 2 • A NAGYVILÁG HÍREI • A NAGYVILÁG HÍREI • A NAGYVILÁG HÍREI • 21 .március 1. BANGLADES Szabad választások: Bangladesben február 27-én parlamenti választást tartottak. A részleges eredmények szerint azAwami Liga legalább 10 000 szavazattal többet kapott, mint fő ellenfele, a Bangladesi Nemzeti Párt. A 110 millió lakosú dél-ázsiai országban ötödik alkalommal tartottak parlamenti választásokat. Megfigyelők szerint ennek kellett volna a legszabadabb és legkorrektebb szavazásnak lennie. A szavazóközpontokat országosan félmillió katona őrizte. Körülbelül 62 millió szavazópolgárt vártak az urnák elé, hogy megválasszák a 70 politikai alakulat színeiben induló 300 parlamenti képviselőt. A jelöltlistákon 2744 név szerepelt. Azt tartják, hogy az ország függetlenségének 1971-es elnyerése óta ez volt az első szabad választás Bangladesben, melyről tavaly decemberben, Husszain Ersad elnök lemondásra kényszerítését követően döntöttek. A február 25-én éjfélig tartó kapmány idején a politikai alakulatok igen eltérő, polarizált álláspontjai miatt rendkívül heves összetűzésekre került sor, melyeknek 18 ember esett áldozatul és legalább ötszázan megsebesültek. A válasz emberáldozatokkal más napján sem csitult a hangulat, száznál több rendzavarót tartóztattak le a szavazókörzetek védelmére kivezényelt katonák és biztonsági szervek. A legtöbb helyen a szavazni érkezett nőket fenyegették, sokan megsebesültek, volt, ahol meg kellett szakítani a szavazást. Az EFE hírügynökség szerint 17 ember vesztette életét. A japán Kyodo hírügynökség elemzők megfigyeléseire alapozva közölte, az Ershad elnök katonai rezsimjét megdöntő politikai pártok vezetőinek egyike sem számíthat abszolút többségre. Ami a kormányelnök személyét illeti, úgy vélekednek, két asszonynak, az Awami Liga színeiben indult Haszina Vazsednek, Muzsibur Rahman volt elnök lányának és Begum Khaleda Ziának, a Nemzeti Párt jelöltjének, az 1981-es katonai államcsíny idején meggyilkolt Ziaur Rahman elnök özvegyének van a legnagyobb esélye. A jelenlegi semleges központi kormány engedélyezte a decemberben megbuktatott Ershad elnöknek is a Zlatija párt listáin való részvételt a választásokon. Megfigyelők szerint valószínűleg bekerül a parlamentbe. Elsöprő katonai győzelem Amikor Irak ENSZ-nagykövete bejelentette New Yorkban, hogy országa aláveti magát a Biztonsági Tanács valamennyi rá vonatkozó határozatának, Kuvaitban gyakorlatilag már véget értek a harcok. Kuwait Cityben felvonták az emírség nemzeti lobogóját, az amerikai, majd pedig a brit nagykövetség is megnyílt, amerikai egységeknek harcok árán sikerült elfoglalniuk a főváros melletti repülőteret. Az amerikai, a brit és a francia csapatok Kuvaittól nyugatra iraki területen morzsolták fel az iraki elitcsapatok, a Köztársasági Gárda egységeit. Szövetséges katonai forrás szerint szerda estére a szövetséges erők 3000 iraki tankot semmisítettek meg a létező 4200-ból, a 42 iraki hadosztályból 29-et tettek harcképtelenné, 50 ezer hadifoglyot ejtettek. Katonailag tehát Irak teljesen le volt győzve. Egy magas rangú amerikai tiszt szerint a szövetségesek villámgyors támadásai és a kedvezőtlen időjárás gátolta meg Irakot a vegyi fegyver bevetésében. Erre ugyanis állítólag felhatalmazást adott az iraki vezetés. A szárazföldi támadás során Litván javaslatok Pár napon belül a szovjet szövetségi parlamentben közreadják a Litván Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának javaslatai a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsához című dokumentumot — jelenti az Infonovosztyi hírügynökség Moszkvából. A dokumentum szerint Litvánia kizárólag jószomszédi viszonyt és sokoldalú gazdasági, humanitárius és más kapcsolatokat szándékszik fenntartani a Szovjetunióval. A litván parlament ilyen összefüggésben indítványozza a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának, mérje fel a szovjet fegyveres erők önkényes akcióit a köztársaságban, különösképpen az ez év január 13-i eseményeket, rendelje el a szovjet végrehajtó hatóságoknak, hogy származtassák vissza haladéktalanul a Litván Köztársaságnak a szovjet hadsereg által megszállt állami intézményeket, vonják vissza a köztársaság területéről a szovjet fegyveres erőket, a belügyminisztériumi és a KGB-csapatokat. Litvánia Legfelsőbb Tanácsa javasolja, ismerjék el, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának 1940. augusztus 3-i határozata, miszerint Litvániát belefoglalják a Szovjetunióba, nem jogerős, továbbá bízzanak meg szovjet állami küldöttséget, kezdjen tárgyalásokat Litvánia hasonló küldöttségével a köztársaság függetlenségének elismerése és kétoldalú szerződés megkötése ügyében — hangzik befejezésül az Infonovosztyi tájékoztatása. A fegyvercsempészek próbára teszik a vámosok éberségét THE INDEPENDENT Kommunista diktátoraik megdöntésében az egykori keleti tömb országai eredményesnek bizonyultak. Gazdasági rendszerük átalakításában viszont egyre-másra halmozódnak a problémák: a tőke- és tapasztalathiány, valamint az eddigi piacok elvesztése államcsőddel fenyegeti a fiatal demokráciákat. Erről cikkezik a Der Spiegel című lap. Meglehetősen sötétek a kilátások. Az egykori keleti tömb országainak új, első ízben demokratikusan megválasztott vezetői szinte egybehangzóan „nehéz idők“ eljövetelét jelezték az új év alkalmából. Václav Havel prágai elnök egyenesen a „legnehezebb évről“ beszélt újévi köszöntőjében. Tízegynéhány hónappal a győzedelmes kelet-közép-európai forradalmak után immár nyilvánvaló, hogy bár a poétikai fordulat sikerült , a darabjaira hullott keleti tömb mind a hat országában megdöntötték az egykori kommunista állampártot, a gazdasági fordulat, az áttérés a parancsuralmi gazdaságról a szabad piacgazdaságra óriási nehézségeket támaszt. Az életszínvonal és a vásárlóerő, de a termelékenység és az állami vagyon is a fordulat után hatalmasat zuhant mindenütt a volt szocialista országokban, az egyetlen NDK-t kivéve, amelyet a német újraegyesítés és a valutaunió megmentett ettől a zuhanástól. Egyedül az adósságok növekedtek egyetért. „Irreális lenne és csak a kommunista csődgazdálkodás által 40 éven át kiszipolyozott lakosság nélkülözéseit hoszszabbítaná meg, ha több milliárdos hiteleket várnánk a Világbanktól vagy a Nemzetközi Valutaalaptól a gazdasági szerkezet radikális megváltoztatása nélkül“ — mondja a cseh Jan Stankovsky, aki jelenleg Bécsben, az osztrák Gazdaságkutató Intézetben dolgozik. A kezdeti habozás után immár fájdalmas sebészeti beavatkozásokra szánta el magát a magyar, a lengyel, a csehszlovák, a bolgár és a román kormány. Valamenynyien eltökélték, hogy számtalan népszerűtlen intézkedést hozva, „sokkterápiára“ kényszerítik népeiket. Jiri Kosta prágai gazdasági szakértő, a Eközben, minden nemzeti különbség elreformer Óta Sík egykori közvetlen mind lenére, amelyek a fordulat óta ismét érzékatársa egyenesen „nulladik óráról“ beszél a fiatal keleti demokráciák esetében. „Ez az óra, amely az abszolút újrakezdés minden esélyét, de a totális katasztrófa veszélyeit is magában rejti.“ Ahhoz, hogy a mélységből kijussanak, a fiatal demokráciáknak maguknak kell megtenniük a döntő erőfeszítéseket — ebben szinte minden gazdasági szakértő eltelhetőbbé váltak, ugyanazokkal a közös alapproblémákkal találják szemben magukat, amelyek a gyakorlatban egyfajta ördögi körbe kényszeríthetik őket. Az állami vállalatok magántulajdonba adásához mind az állam, mind a lakosság részérőlhiányzik a szükséges tőke. A nyugati beruházások csak korlátozott mértékben lehetségesek, mivel az ilyen beruházások félelmet keltenek, felkeltik „az ország kiárusításának“ képzetét. — A magángazdaság kialakulásához szinte minden szinten — a gyárigazgatótól a szakmunkásig — hiányzik a kellő tapasztalat és a know-how. — Amióta a vállalatoknál megszűnt a politikai kényszer és ellenőrzés, akár negyven százalékkal is csökkent a teljesítmény. Az embereket, akik megszokták, hogy egységes a bérük és átlóghatják a műszakot, csak lassan lehet hozzászoktatni a hatékonysághoz és a minőségi munkához. A volt kommunistáktól hemzsegő szakszervezetek befolyása még mindig nagy: a munkahely elvesztésétől való félelem fékezőleg hat a jövedelmezőségre és megakadályozza a szükséges racionalizálást. Magyarország, amely már több mint húsz éve munkálkodik gazdasági átalakításán, elvesztette eddigi vezető szerepét a reformok versenyében. A termelés stagnál, a létfontosságú kivitel csökken, az infláció pedig 17 százalékról 30 százalékra emelkedett. Az MDF-párti Antall József miniszterelnök, hogy az akadozó privatizációnak végre nagyobb lendületet adhasson, menesztette pénzügyminiszterét. A 49 éves Kupa Mihály közgazdász személyében egy volt kommunistát nevezett ki e fontos beosztásba. Kupa, aki inkább gyakorlati szakember, mint ideológus, már a vörös reformer Grósz Károly alatt is dolgozott, és 1987-ben ő volt a keleti tömb első személyi jövedelemadójának kitalálója. A január eleji, akár a száz százalékot is elérő ismételt áremelések és a háromszázalékos reálbércsökkenés után várható, hogy a belföldi kereslet tovább csökken. „A fájdalomküszöböt már átléptük, a magyarok kétharmada már képtelen megfizetni az életszínvonalát“ — figyelmeztet az ellenzék egyik szóvivője. Magyarország legnagyobb gondja, hogy a több mint 54 milliárd márkát kitevő külföldi passzívumai, amelyek következtében Magyarország az egykori keleti tömb legeladósodottabb országa az egy főre jutó adósságot tekintve, négy év óta egyáltalán nem csökkentek. Devizabevételeinek kétharmadát az állam az adósságszolgálat fedezésére kénytelen, fordítani. (Befejező része következik) MHÍZ IDŐK A FORDULAT NTM --- ■■■ ■ ........................................... .......... - - ■ '■ .......— ■ - 1 ■ — t. :-z.zr. •: - ■ - -■ ■■ ■ ■ —— ' ■ ~ - VEGE (Folytatás az 1. oldalról) Bush elnök egyben rámutatott: Iraknak alá kell vetnie magát az ENSZ valamennyi határozatának, formálisan is mondjon le Kuvaitról. Ugyanakkor vállalnia kell az agressziója okozta veszteségek, károk és szenvedések anyagi megtérítését. „A szövetségesek győzelme nem csupán Kuvaitért kivívott győzelem — mondotta Bush. Ez a győzelem a koalíciós partenerek, az Egyesül Nemzetek, az emberiség, a jog és az igazságosság győzelme“. Ezennel tehát a történelem egyik legnagyobb fegyveres összecsapása véget ért. Ez még nem tűzszünet és nem béke. Ahhoz még rengeteg mindent meg kell oldani. De, amennyiben Bagdad tartja magát a harcok felfüggesztésének feltételeihez, a többi már a tárgyalóasztalnál dől el. Kérdés azonban, hogy ilyen körülmények között, amikor Irak tulajdonképpen feltétel nélkül megadta magát, mennyiben ülhet Bagdad egyenlő félként a zöld asztalhoz? És főként: ki fogja képviselni Irakot? Szaddam Husszein, akit ha nem is formálisan (egyelőre), de háborús bűnökkel vádolnak? Egy másik iraki kormánypárti vezető? Egyáltalán, egy ilyen fiaskó után megmarad-e a vezetésnél a Baath-párt? S ha nem, ki léphetne a helyébe? Mostantól már ezek és az ehhez hasonló kérdések kerülnek előtérbe. Egy valami bizonyos: Irakban, az egész térségben óriási változások várhatók. Hogy milyen irányban? Erre nincs még válasz, nyújtott erős légifedezet akadályozta meg az irakiakat a vegyi fegyverek célbajuttatását szolgáló tüzérségi eszközök hasznánálatában. Az amerikai forrástól valamelyest eltérően a francia vezérkari főnök, Maurice Schmitt azt állította, hogy az iraki katonai vezetők parancsot kaptak ugyan a vegyi fegyver használatára, de nem voltak hajlandók azt teljesíteni. Dán Somron tábornok, az izraeli hadsereg vezérkari főnöke ezzel kapcsolatosan pedig kijelentette, hogy országa számára az iraki vegyifegyvertámadás veszélye sokat csökkent, de nem szűnt meg teljesen. Elmondotta: Izrael továbbra is képes légicsapással megsemmisíteni az iraki rakétakilövő állásokat, és ha ennek szükségét látja, semmi és senki nem akadályozhatja meg. Egyelőre azonban kivár. Katonai források szerint a szövetségeseknek az elmúlt két nap alatt sikerült 16 mozgatható iraki rakétállást megsemmisíteniük. Az amerikai kormányzat csak addig akarja csapatait Irakban állomásoztatni, ameddig a hadműveletek ezt szükségessé teszik — közölték szerdán magukat megnevezni nem kívánó amerikai illetékesek. Ezzel az elképzeléssel összhangban tervek készülnek arra vonatkozóan, hogyan biztosítsák a lakosság számára az élelmezést és az egészségügyi ellátást. Ez utóbbi annál is fontosabb, mivel az iraki vörös félhold szerint a fővárosban és az ország többi részén kolera és tífusz ütötte fel a fejét. A HÁBORÚNAK Az USA-ba települ Sevardnadze? A volt szovjet külügyminiszter azt tervezi, hogy az Egyesült Államokba települ — jelentették be az USA-ban. Egy lap szerint Sevardnadze egy külpolitikai intézmény élén a kelet—nyugati megértésért dolgozik majd. Állítólag több, Washingtonban dolgozó szovjet diplomata közölte, ha Moszkva visszatér a diktatúrához, politikai menedékjogot kérnek. Újabb incidensek Grúziában Amint a France Presse a TASZSZ hírügynökségre hivatkozva jelenti, a Grúziához tartozó autonóm tartományban, Dél- Oszétiában ismeretlen tettesek tüzet nyitottak az avnezi rendőrségre. Egy grúz rendőr életét vesztette, kettő megsebesült. A hírügynökség emlékeztet, hogy az etnikai konfrontációk során csupán az utóbbi időben 33 ember vesztette életét. Mint ismeretes, a zavargásokat az robbantotta ki, hogy a Grúz Parlament a múlt év decemberében megszüntette a tartomány autonómiáját. A grúz elnök egyébként közölte a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnökével, hogy kész tárgyalásokat kezdeni a szeparatistákkal, ha azok beszolgáltatják fegyvereiket. KÉT KOMMENTÁR EGY TÉMÁRÓL Hatalmi válság szovjet Moldovában „A moldovai végrehajtó hatalom reformját végig kell vinni" — jelentette ki Mircea Snegur köztársasági elnök a köztársasági televízióban. Szorgalmazta, hogy még inkább legyen szava a halaszthatatlan politikai és gazdasági kérdések megoldásában. Mint hangoztatta, konszenzus alapján kívánja keresni a kiutat a válságból. Véleménye szerint a köztársaság területi épségét komolyan veszélyeztetik a szeparatisták, akik új államalakulatokat hoztak létre. A frakciókra szakadt parlament bojkottálja a köztársaság számára elengedhetetlen törvénytervezeteket. Komoly válságon megy át a gazdaság, nyersanyaghiány miatt sok iparvállalatot a leállás veszélye fenyeget — mondotta a köztársasági elnök, majd kijelentette, hogy most, amikor a köztársaság parlamentje és kormánya gyakorlatilag megbénul, a végrehajtó hatalom reformja halaszthatatlan. Helyi politikai megfigyelők szerint a végrehajtó hatalom elnöki átvétele gyakorlatilag Mircea Druc miniszterelnök kormányának visszalépését jelentené. A kormányfő egyébként az ifjúság képviselőivel való találkozón „Moldova gazdájának“ nevezte a köztársasági elnököt és hangoztatta, hogy a mai vezetőknek össze kell fogniuk a köztársaság bonyolult problémái megoldásáért. Ez azonban különböző okoknál fogva, a többi között Mircea Snegur és Mircea Druc személyes ellentétei miatt nem lesz könnyű — tesszük hozzá mi a Novosztyi fenti híradásához, s az alábbiakban a Rompres alapján kiegészítésképpen idézzük a BBC egyik utóbbi adását ebből a témakörből: Mircea Snegur, Moldova elnöke nagy népszerűségre tett szert a tavaly, amikor kilépett a kommunista pártból. Azóta gondosan ápolta ezt a népszerűséget, amely romániai látogatásával tetőzött. Bukaresti fogadtatása nagymértékben növelte tekintélyét a mindinkább nacionalista beállítottságú moldovaiak körében. A látogatástól eltekintve Mircea Snegur nagy tiszteletet szerzett magának azzal, hogy nem látványosan, de határozottan szembeszegül Moszkva presszióival, hogy hatálytalanítsa azt a tavaly elfogadott törvényt, miszerint a köztársaság hivatalos nyelve a román, továbbá, hogy szembeszegült a Gorbacsov javasolta új szövetségi szerződéssel. Mircea Snegur a függetlenség elnyerése fokozatos politikájának a híve, igyekszik elkerülni a konfliktust a szovjet vezetőséggel, de végcélja a lehető legnyilvánvalóbb. Moldova parlamentjében síkra szállt a gazdasági függetlenség kivívásáért, majd konföderációs rendszer bevezetéséért. De kivel lépne Moldova konföderációra? Természetesen utalhatott az új szovjet konföderációra, ám a moldovaiak zömének meggyőződése szerint a Romániával való szorosabb együttműködésre gondolt. Mircea Snegur számára a probléma az, hogy nincs hatalmi bázisa. Már nem tagja a kommunista pártnak és nem tagja az erős Népfrontnak sem, így sebezhető a kommunista párt részéről, amelynek pressziói egymást érik, miután a mérsékelt, de eredménytelen pártvezért, Petru Lucinskit Grigorie Eremei, az új főtitkár váltotta fel a kommunisták élén. Az utóbbi határozottan szembeszegül minden olyan lépéssel, amely fokozná Moldova önállóságát. Mircea Snegurt szakadársággal és azzal vádolja, hogy veszélyezteti a köztársaság két etnikai kisebbségének, az orosznak és a gagaúznak a helyzetét. Meglehet, hogy a kommunista pártnak már nincs nagy befolyása Moldovában, de hatalommal rendelkezik a Dnyeszteren túli területen, s így szükség esetén súlyos gazdasági zavarokat okozhat. Az erősen iparosított utóbbi területen haladnak át ugyanis a köztársaság legfontosabb közlekedési útjai. Ebből származik Snegur úr aggodalma is. Most a moldovai vezető visszavág. A lemondását bejelentő beszéd a kapituláció nyilvánvaló szándékát mutatta. Ez abból tűnt ki, hogy egyben közölte: megmarad tisztségében, amíg közvetlen elnökválasztásokat írhatnak ki. Mert — hangoztatta — egy elnök csak akkor lehet bizakodó, ha a nép támogatását élvezi. Moldova elnökét pedig jelenleg a köztársaság Legfelsőbb Tanácsa választja. Közvetlen szavazás esetén Snegur úr biztosra vehetné választási győzelmét. Ám meglehet, hogy stratégiája ennél árnyaltabb. Egy népi megbízatás ugyanis megerősítené döntésképességét a kommunisták ellenében és ennek birtokában függetleníthetné magát a Népfronttól, de főként Mircea Druc miniszterelnöktől. Mert a két vezető nem nagyon szívleli egymást. A viszály még abból az időből datálódik, amikor mindketten a hatalomért vetélkedtek a kommunista pártban. Druc úr ma a Népfront radikális nacionalista szárnyához tartozik. Harcos fellépése ellentéte Mircea Snegur békülékeny viszonyulásának. Moldova elnöke reméli, hogy a nép általi újraválasztása és az elnök szerepének megszilárdulása nyomán közvetlenül a keze alá kerül a miniszterelnök. KÁRTÉRÍTÉS Az MTI és a Rompres értesülései szerint a német külügyminisztérium szóvivője közölte: a bonni szövetségi kormány kész kártérítést fizetni a második világháborúban német kényszermunkára hurcolt szovjet állampolgároknak. „Tekintettel a Németország és a Szovjetunió közötti új viszonyra, humanitárius megoldást kell találni“ — hangsúlyozta a szóvivő és hozzátette, kormánya döntésének semmi köze a német egyesülés külpolitikai vonatkozásainak szentelt „kettő plusz négy" szerződés ratifikálása tekintetében a Szovjetunióban folyó vitához. A szóban forgó szerződést ugyanis az összes győztes hatalmak ratifikálták a Szovjetunió kivételével. Ezzel kapcsolatosan számos spekuláció látott napvilágot a német sajtóban a szovjet huzavona okait illetően — jegyzi meg a France Presse, s emlékeztet arra, hogy február elején egy moszkvai látogatásról visszaérkezett német parlamenti képviselő úgy nyilatkozott, több szovjet parlamenti tag a szóban forgó szerződés ratifikálásáért cserébe az annak idején német kényszermunkára hurcolt szovjet állampolgárok kártalanítását szeretné megszerezni. BERLINI LEVEL Vége szabad a szexuális jellegű munkahelyi zaklatásoknak ? Az újraegyesített Németországban Berlin az elso tartlmany, anoi mostana diszentumaciós, azaz a Hátrányos megituionDuzelleni törvény repea nataiyoa. A torrenventezesei a nemi megituionpoztetesnek, pontosabban a szebbik, a női nem nattanyos megkuimpozteresenek vannak Hivatva erejet venni — tegalapo is a munka vnaga van. az a törvény az össz-berir.i választásokon elbucsuztatott vörös-zöld, szociáldemokrata-alternativ kormánykoalíció hattyúdala; mindkét partnernél többé-kevésbé erős feminista beütés volt megfigyelhető. Az új rendelkezések egyrészt a tulajdonképpeni közigazgatásra vonatkoznak, de kötelezőek a főiskolákra és a bíróságokra, valamint olyan közszolgálati jellegű intézményekre is, mint például a városi takarékpénztár és a tartományi rádióállomás. A törvény alkotói három legyet akarnak ütni egy csapásra. Először: biztosítani akarják a dolgozó nők tényleges egyenjogúsítását. Másodszor: ösztönözni, illetve kényszeríteni akarják a törvény hatályán kívül eső területeken működő vállalatokat, intézményeket a női dolgozók előmenetelének szervezett támogatására. Harmadszor: büntetni akarják a dolgozó nőkkel szemben megnyilvánuló szexuális jellegű munkahelyi zaklatásokat. A közvélemény érdeklődése erre a harmadikra irányul. A szociáldemokrata Ingrid Stahmer volt polgármesternő és jelenlegi szenátornő szerint a közigazgatás női dolgozói munkahelyükön jelentős mértékben vannak szexuális jellegű zaklatásoknak kitéve, amit a főnökség hallgatólagosan eltűr, s ezt a női egyenjogúsággal nem lehet összeegyeztetni. Nos, eme áldatlan állapotot a törvény most megszünteti. Egyebek között hivatalos tájékoztatót adnak ki arról, hogy miben áll a szexuális jellegű zaklatás. Az idevágó panaszoknak a főnökségnek utána ke járnia, a vétkeseket pedig fegyelmi büntetés, adott esetben elbocsátás fenyegeti. A törvény célja, továbbá, hogy a közszolgálatban a nők arányszáma minden területen és minden szinten legalább ötven százalék legyen. Ennek érdekében egyenlő alkalmasság esetén a női folyamadót mind az alkalmazásnál, mind az előléptetésnél a férfi folyamadóval szemben előnyben kell részesíteni; ugyanez áll a kiképzésben és a továbbképzésben való részvételre is. E rendelkezések betartására külön nőmegbízottak ügyelnek, de hivatali kötelessége ez minden főnöknek is. Az osztályvezetők számára külön tanfolyamot rendeznek, hogy megismerkedjenek az anti-diszkrimináció és a tényleges egyenjogúsítás minden fortélyával, csínjávalbínjával. Ezenkívül a háztartást vezető és gyermeket ellátó személyek — anyák — munkaidejét lehetőség szerint azok személyi szükségleteinek megfelelően kell szabályozni. A törvény egyben arról is intézkedik, hogy a jövőben közületi megrendelést vagy állami szubvenciót csak olyan vállalat vagy intézmény kaphat, ahol biztosítják női dolgozók támogatását és előmenetelét. Ez azonban egyelőre csak írott malaszt, mert végrehajtási törvény még nincs ... TRUGLY ÖDÖN Sűrűsödő homály Mind a mai napig nincs válasz arra a kérdésre: ki gyilkolta meg Olof Palme egykori svéd miniszterelnököt? Mint ahogy azt sem derítették ki: tulajdonképpen ki adta le a halálos lövést Kennedy elnökre? Ma kereken öt esztendeje annak, hogy Stockholm központjában gyilkos golyók kioltották Olof Palme életét. Egy adott pillanatban már-már úgy tűnt, kézre került a merénylő. Palme felesége egy Peterson nevű, büntetett előéletű férfiban felismerni vélte férje gyilkosát. Csakhogy a bírósági procedúra végén — döntő bizonyítékok hiányában — fel kellett menteni a vádlottat, s ezzel a nyomozati szervek, amelyek minden áron eredményt akartak produkálni, óriási presztízsveszteséget szenvedtek. Ha Petersonra annak idején sikerült volna valamit is rábizonyítani, tettét egy magányos őrült cselekedeteként tüntethették volna fel. Ez a változat alighanem jobban beillett volna abba a képbe, amelyet a svéd hatóságok az illető ügyügyel kapcsolatosan kialakítani próbáltak, mint a szervezett akcióhoz kapcsolódó verzió. Mostanság Svédországban egyre többen vallják: Palmét — Kennedy elnökhöz hasonlóan — politikai ellenfelei tették el láb alól. Mert a demokrácia és a sajátos svéd szocializmus meggyőzödéses hívének meglehetősen sok ellensége volt hazáján belül és külföldön egyaránt. A gyilkos személyének feltárása talán választ adna az alapkérdésre: kik adták a merénylő kezébe a fegyvert? Mint a történelemben immár annyiszor, ezúttal is az idő múlása korántsem járul hozzá az ügyet körülvevő köd eloszlatásához, idő teltével a homály csak sűrűsödik. SZÉKELY LÁSZLÓ CSEHSZLOVÁKIA A csehszlovák parlament elfogadta a „nagyprivatizálás “ törvényét az állami tulajdon magánkézbe adásáról — közli a CTK hírügynökség Prágából és hozzáteszi, hogy az új törvény április 1-én lép hatályba. Mint emlékeztet, a múlt héten a cseh parlament törvényt fogadott el a kommunisták által 1948. február 25 óta törvénytelenül elvett tulajdonok visszaszolgáltatásáról. Az új törvény értelmében azonban nem képezhetik privatizálás tárgyát azok a tulajdonok, amelyek a kommunisták hatalomra jutásának időpontjáig, tehát 1948. február 25-ig a templomok, kolostorok vagy vallási szervezetek tulajdonában voltak. A csehszlovák parlament elhatározta továbbá országos szövetségi tulajdonalap megalakítását. „Nagyprivatizálás" OKTÓBER 27-ÉN, A VATIKÁNBAN lesz Adolph Kolping boldoggá avatási szertartása, amelyet II. János Pál pápa celebrál majd. A szociális reformokat sürgető pap eszméit napjainkban a világ sok országában működő Nemzetközi Kolping Szervezet igyekszik megvalósítani. Tagjai közül több ezret várnak Rómába a névadó boldoggá avatási ünnepére. CSAK A MUNKA éltette a háztartási készülékek híres francia gyára, a Moulinex alapítóját. Jean Mantelet 90 éves korában meghalt, azon nyomban, hogy felállt a részvénytársaság elnöki székéből és nyugdíjba vonult. 1924-ben nyitotta meg első műhelyét, gazdag ember 1937-ben lett, amikor egy konyhai passzírozógéppel országos sikert aratott. Kevéssel halála előtt Manuelet még keresztülvitte, hogy a Moulinex megvásárolja a német Krups céget. HATVANKÉT ÉVET ÉLT az USA egyik legnagyobb és legismertebb légitársasága, az Eastern Airlines. Az életben maradásért folytatott 22 hónapos pénzügyi küzdelem végül is eredménytelen maradt: 19 000 alkalmazott vesztette el kenyerét. Azok az utasok, akik korábban az Eastern járataira váltottak jegyet, kártalanításra számíthatnak az állam úgynevezett utazási alapjának 50 millió dollárjából, illetve oly aeonnan módon, hogy egyik-másik légitársaság átvállalta a már kiadott jegyeket, abban a reményben, hogy a maga utasközönségének soraiba csábíthatja az Eastern korábbi törzsutasait. Adrian Nastase Malajziában Adrian Nastase román külügyminiszter háromnapos hivatalos látogatásra Malajziába érkezett — jelenti a TASZSZ Kuala Lumpurból. Amint a vendéglátó ország külügyminisztériumának nyilatkozata hangsúlyozza, a látogatás „előmozdítja a malajziai kormány erőfeszítéseit a kelet- és közép-európai országokkal való gazdasági együttműködés bővítése ügyében ZSiVKOV-PER Kedvező kép? Az immár negyedik napja tartó per során Todor Zsivkov volt bolgár párt- és államvezér keményen védi magát, a bolgár közvélemény várakozásával ellentétben inkább pozitív kép kezd kialakulni a volt diktátorról. A 75 éves Zsivkov a törvénybírák előtt kijelentette, soha nem lépett saját fejétől, minden döntés kollektív határozat eredménye volt. Ezenkívül egyáltalán nem tartja magát bűnösnek vagyoneltérítés és sikkasztás miatt, és egyébként sem a Legfelsőbb Bíróság dolga az ilyen vádak tárgyalása. A per további ülésein több mint 200 tanút idéznek meg, akik Zsivkovval való viszonyukról fognak vallani. Többek között megjelenik majd Petar Mladenov volt elnök, valamint Andrej Lukanov volt kormányfő is. Zsivkov szerint az ország mostani tragikus gazdasági helyzetéért csakis Lukanov a felelős, aki a kommunista korszkban kormányfő-helyettes és külkereskedelmi miniszter volt — írja a France Presse. RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • Március 7-én 0 órától egy forinttal csökken valamennyi oktánszámú motorbenzin ára Magyarországon. • A Richter-skála szerint 6,5 fokozatú földrengés sújtotta egy Kína nyugati részén levő gyérebben lakott övezetet. A kéregmozgás következtében csaknem 3000 lakóház megrongálódott, több mint 100 összeomlott, 3 ember megsebesült. Az 58 utórengés közül a legerősebb 4,2 fokozatú volt. • Dánia és Lengyelország között megszűnt a turisztikai vízumkötelezettség. • Csaknem 3 millió dollár értékű amerikai gyógyszersegélyt továbbítottak a balti országokba és Ukrajnába. A szállítmányt részben a csernobili katasztrófa áldozatainak szánták. • Húszezres tüntetés zajlott le a manilai elnöki palota előtt Aquino elnök lemondásáért és az amerikai támaszpontok felszámolásáért. • Az Albán Munkapárt mind több tagja, főként értelmiségi adja vissza tagsági könyvét. • Az elnöki moratórium lejártával folytatják a halálraítéltek kivégzését Dél-Afrikában. Az első egy 22 éves fiatal lesz, akit kettős gyilkosság miatt ítéltek kötél általi halálra.