Romániai Magyar Szó, 1991. március (3. évfolyam, 362-388. szám)

1991-03-01 / 362. szám

Romániai Magyar Szó • 2 • A NAGYVILÁG HÍREI • A NAGYVILÁG HÍREI • A NAGYVILÁG HÍREI • 21 .március 1. BANGLADES Szabad választások: Bangladesben február 27-én parlamenti választást tartottak. A részleges eredmé­nyek szerint az­­Awami Liga legalább 10 000 szavazattal többet kapott, mint fő ellenfele, a Bangladesi Nemzeti Párt. A 110 millió lakosú dél-ázsiai országban ötödik alkalommal tartottak parlamenti választásokat. Megfigyelők szerint ennek kellett volna a legszabadabb és legkorrek­tebb szavazásnak lennie. A szavazóköz­­pontokat országosan félmillió katona őriz­te. Körülbelül 62 millió szavazópolgárt vártak az urnák elé, hogy megválasszák a 70 politikai alakulat színeiben induló 300 parlamenti képviselőt. A jelöltlistákon 2744 név szerepelt. Azt tartják, hogy az ország függetlensé­gének 1971-es elnyerése óta ez volt az el­ső szabad választás Bangladesben, mely­ről tavaly decemberben, Husszain Ersad elnök lemondásra kényszerítését követően döntöttek. A február 25-én éjfélig tartó kapmány idején a politikai alakulatok igen eltérő, polarizált álláspontjai miatt rendkívül heves összetűzésekre került sor, melyeknek 18 ember esett áldozatul és leg­alább ötszázan megsebesültek. A válasz­ emberáldozatokkal más napján sem csitult a hangulat, száznál több rendzavarót tartóztattak le a szava­­zókörzetek védelmére kivezényelt katonák és biztonsági szervek. A legtöbb helyen a szavazni érkezett nőket fenyegették, sokan megsebesültek, volt, ahol meg kellett sza­kítani a szavazást. Az EFE hírügynökség szerint 17 ember vesztette életét. A japán Kyodo hírügynökség elemzők megfigyeléseire alapozva közölte, az Ers­­had elnök katonai rezsimjét megdöntő po­litikai pártok vezetőinek egyike sem szá­míthat abszolút többségre. Ami a kor­mányelnök személyét illeti, úgy véleked­nek, két asszonynak, az Awami Liga szí­neiben indult Haszina Vazsednek, Muzsi­­bur Rahman volt elnök lányának és Be­gum Khaleda Ziának, a Nemzeti Párt je­löltjének, az 1981-es katonai államcsíny idején meggyilkolt Ziaur Rahman elnök özvegyének van a legnagyobb esélye. A je­lenlegi semleges központi kormány enge­délyezte a decemberben megbuktatott Ershad elnöknek is a Zlatija párt listáin való részvételt a választásokon. Megfigye­lők szerint valószínűleg bekerül a parla­mentbe. Elsöprő katonai győzelem Amikor Irak ENSZ-nagykövete beje­lentette New Yorkban, hogy országa alá­veti magát a Biztonsági Tanács vala­mennyi rá vonatkozó határozatának, Ku­vaitban gyakorlatilag már véget értek a harcok. Kuwait Cityben felvonták az e­­mírség nemzeti lobogóját, az amerikai, majd pedig a brit nagykövetség is meg­nyílt, amerikai egységeknek harcok árán sikerült elfoglalniuk a főváros melletti repülőteret. Az amerikai, a brit és a fran­cia csapatok Kuvaittól nyugatra iraki te­rületen morzsolták fel az iraki elitcsapa­tok, a Köztársasági Gárda egységeit. Szö­vetséges katonai forrás szerint szerda es­tére a szövetséges­ erők 3000 iraki tankot semmisítettek meg a létező 4200-ból, a 42 iraki hadosztályból 29-et tettek harckép­telenné, 50 ezer hadifoglyot ejtettek. Kato­nailag tehát Irak teljesen le volt győzve. Egy magas rangú amerikai tiszt szerint a szövetségesek villámgyors támadásai és a kedvezőtlen időjárás gátolta meg Irakot a vegyi fegyver bevetésében. Erre ugyan­is állítólag felhatalmazást adott az iraki vezetés. A szárazföldi támadás során Litván javaslatok Pár napon belül a szovjet szövetségi parlamentben közreadják a Litván Köz­társaság Legfelsőbb Tanácsának javasla­tai a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsá­hoz című dokumentumot — jelenti az In­­fonovosztyi hírügynökség Moszkvából. A dokumentum szerint Litvánia kizárólag jószomszédi viszonyt és sokoldalú gazda­sági, humanitárius és más kapcsolatokat szándékszik fenntartani a Szovjetunióval. A litván parlament ilyen összefüggésben indítványozza a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának, mérje fel a szovjet fegyveres erők önkényes akcióit a köztársaságban, különösképpen az ez év január 13-i ese­ményeket, rendelje el a szovjet végrehaj­tó hatóságoknak, hogy származtassák vissza haladéktalanul a Litván Köztársa­ságnak a szovjet hadsereg által megszállt állami intézményeket, vonják vissza a köztársaság területéről a szovjet fegyve­res erőket, a belügyminisztériumi és a KGB-csapatokat. Litvánia Legfelsőbb Tanácsa javasolja, ismerjék el, hogy a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának 1940. augusztus 3-i ha­tározata, miszerint Litvániát belefoglal­ják a Szovjetunióba, nem jogerős, továb­bá bízzanak meg szovjet állami küldött­séget, kezdjen tárgyalásokat Litvánia ha­sonló küldöttségével a köztársaság füg­getlenségének elismerése és kétoldalú szerződés megkötése ügyében — hangzik befejezésül az Infonovosztyi tájékozta­tása. A fegyvercsempészek próbára teszik a vámosok éberségét THE INDEPENDENT Kommunista diktátoraik megdöntésé­ben az egykori keleti tömb országai ered­ményesnek bizonyultak. Gazdasági rend­szerük átalakításában viszont egyre-másra halmozódnak a problémák: a tőke- és ta­pasztalathiány, valamint az eddigi piacok elvesztése államcsőddel fenyegeti a fiatal demokráciákat. Erről cikkezik a Der Spiegel című lap. Meglehetősen sötétek a kilátások. Az egykori keleti tömb országainak új, első ízben demokratikusan megválasztott veze­tői szinte egybehangzóan „nehéz idők“ el­jövetelét jelezték az új év alkalmából. Václav Havel prágai elnök egyenesen a „legnehezebb évről“ beszélt újévi köszön­tőjében. Tízegynéhány hónappal a győzedelmes kelet-közép-európai forradalmak után im­már nyilvánvaló, hogy bár a poétikai for­dulat sikerült , a darabjaira hullott keleti tömb mind a hat országában meg­döntötték az egykori kommunista állam­pártot­­, a gazdasági fordulat, az áttérés a parancsuralmi gazdaságról a szabad piac­­gazdaságra óriási nehézségeket támaszt. Az életszínvonal és a vásárlóerő, de a termelékenység és az állami vagyon is a fordulat után hatalmasat zuhant mindenütt a volt szocialista országokban, az egyetlen NDK-t kivéve, amelyet a német újraegye­sítés és a valutaunió megmentett ettől a zuhanástól. Egyedül az adósságok növe­kedtek e­gyetért. „Irreális lenne és csak a kommu­nista csődgazdálkodás által 40 éven át kiszipolyozott lakosság nélkülözéseit hosz­­szabbítaná meg, ha több milliárdos hitele­ket várnánk a Világbanktól vagy a Nem­zetközi Valutaalaptól a gazdasági szerke­zet radikális megváltoztatása nélkül“ — mondja a cseh Jan Stankovsky, aki jelen­leg Bécsben, az osztrák Gazdaságkutató Intézetben dolgozik. A kezdeti habozás után immár fájdal­mas sebészeti beavatkozásokra szánta el magát a magyar, a lengyel, a csehszlovák, a bolgár és a román kormány. Valameny­­nyien eltökélték, hogy számtalan népsze­rűtlen intézkedést hozva, „sokkterápiára“ kényszerítik népeiket. Jiri Kosta prágai gazdasági szakértő, a Eközben, minden nemzeti különbség el­­reformer Óta Sík egykori közvetlen mind lenére, amelyek a fordulat óta ismét érzé­katársa egyenesen „nulladik óráról“ be­szél a fiatal keleti demokráciák esetében. „Ez az óra, amely az abszolút újrakez­dés minden esélyét, de a totális katasztró­fa veszélyeit is magában rejti.“ Ahhoz, hogy a mélységből kijussanak, a fiatal demokráciáknak maguknak kell megtenniük a döntő erőfeszítéseket — eb­ben szinte minden gazdasági szakértő e­ltelhetőbbé váltak, ugyanazokkal a közös alapproblémákkal találják szemben magu­kat, amelyek a gyakorlatban egyfajta ör­dögi körbe kényszeríthetik őket.­­ Az állami vállalatok magántulajdon­ba adásához mind az állam, mind a lakos­ság részéről­­hiányzik a szükséges tőke. A nyugati beruházások csak korlátozott mér­tékben lehetségesek, mivel az ilyen beru­házások félelmet keltenek, felkeltik „az ország kiárusításának“ képzetét. — A magángazdaság kialakulásához szinte minden szinten — a gyárigazgatótól a szakmunkásig — hiányzik a kellő tapasz­talat és a know-how. — Amióta a vállalatoknál megszűnt a politikai kényszer és ellenőrzés, akár negy­ven százalékkal is csökkent a teljesítmény. Az embereket, akik megszokták, hogy egy­séges a bérük és átlóghatják a műszakot, csak lassan lehet hozzászoktatni a haté­konysághoz és a minőségi munkához.­­ A volt kommunistáktól hemzsegő szakszervezetek befolyása még mindig nagy: a munkahely elvesztésétől való féle­lem fékezőleg hat a jövedelmezőségre és megakadályozza a szükséges racionalizá­lást. Magyarország, amely már több mint húsz éve munkálkodik gazdasági átalakítá­sán, elvesztette eddigi vezető szerepét a reformok versenyében. A termelés stag­nál, a létfontosságú kivitel csökken, az infláció pedig 17 százalékról 30 százalékra emelkedett. Az MDF-párti Antall József miniszter­­elnök, hogy az akadozó privatizációnak végre nagyobb lendületet adhasson, me­nesztette pénzügyminiszterét. A 49 éves Ku­­­pa Mihály közgazdász személyében egy volt kommunistát nevezett ki e fontos beosz­tásba. Kupa, aki inkább gyakorlati szak­ember, mint ideológus, már a vörös refor­mer Grósz Károly alatt is dolgozott, és 1987-ben ő volt a keleti tömb első szemé­lyi jövedelemadójának kitalálója. A január eleji, akár a száz százalékot is elérő ismételt áremelések és a háromszá­zalékos reálbércsökkenés után várható, hogy a belföldi kereslet tovább csökken. „A fájdalomküszöböt már átléptük, a ma­gyarok kétharmada már képtelen megfi­zetni az életszínvonalát“ — figyelmeztet az ellenzék egyik szóvivője. Magyarország legnagyobb gondja, hogy a több mint 54 milliárd márkát kitevő külföldi passzívumai, amelyek következté­ben Magyarország az egykori keleti tömb legeladósodottabb országa az egy főre jutó adósságot tekintve, négy év óta egyáltalán nem csökkentek. Devizabevételeinek két­harmadát az állam az adósságszolgálat fedezésére kénytelen, fordítani. (Befejező része következik) MHÍZ IDŐK A FORDULAT N­TM --- ■■■ ■ ................­........................... .......... - - ■ '■ .......— ■ - 1 ■ — t. :-z.zr. •: - ■ - -■ ■■ ■ ■ —— ' ■ ~ - VEGE (Folytatás az 1. oldalról) Bush elnök egyben rámutatott: Iraknak alá kell vetnie magát az ENSZ valamennyi határozatának, formálisan is mondjon le Kuvaitról. Ugyanakkor vállalnia kell az agressziója okozta veszteségek, károk és szenvedések anyagi megtérítését. „A szö­vetségesek győzelme nem csupán Kuvaitért kivívott győzelem — mondotta Bush. Ez a győzelem a koalíciós partenerek, az E­­gyesül Nemzetek, az emberiség, a jog és az igazságosság győzelme“. Ezennel tehát a történelem egyik legna­gyobb fegyveres összecsapása véget ért. Ez még nem tűzszünet és nem béke. Ahhoz még rengeteg mindent meg kell oldani. De, amennyiben Bagdad tartja magát a harcok felfüggesztésének feltételeihez, a többi már a tárgyalóasztalnál dől el. Kér­dés azonban, hogy ilyen körülmények kö­zött, amikor Irak tulajdonképpen feltétel nélkül megadta magát, mennyiben ülhet Bagdad egyenlő félként a zöld asztalhoz? És főként: ki fogja képviselni Irakot? Szaddam Husszein, akit ha nem is formá­lisan (egyelőre), de háborús bűnökkel vá­dolnak? Egy másik iraki kormánypárti vezető? Egyáltalán, egy ilyen fiaskó után megmarad-e a vezetésnél a Baath-párt? S ha nem, ki léphetne a helyébe? Mostantól már ezek és az ehhez hason­ló kérdések kerülnek előtérbe. Egy vala­mi bizonyos: Irakban, az egész térségben óriási változások várhatók. Hogy milyen irányban? Erre nincs még válasz, nyújtott erős légifedezet akadályozta meg az irakiakat a vegyi fegyverek célbajutta­­tását szolgáló tüzérségi eszközök haszná­­nálatában. Az amerikai forrástól valame­lyest eltérően a francia vezérkari főnök, Maurice Schmitt azt állította, hogy az iraki katonai vezetők parancsot kaptak ugyan a vegyi fegyver használatára, de nem voltak hajland­ók azt teljesíteni. Dán Somron tábornok, az izraeli hadsereg ve­zérkari főnöke ezzel kapcsolatosan pedig kijelentette, hogy országa számára az ira­ki vegyifegyvertámadás veszélye sokat csökkent, de nem szűnt meg teljesen. El­mondotta: Izrael továbbra is képes légi­csapással megsemmisíteni az iraki raké­taki­lövő állásokat, és ha ennek szükségét látja, semmi és senki nem akadályozhat­ja meg. Egyelőre azonban kivár. Kato­nai források szerint a szövetségeseknek az elmúlt két nap alatt sikerült 16 mozgat­ható iraki rakétállást megsemmisíteniük. Az amerikai kormányzat csak addig a­­karja csapatait Irakban állomásoztatni, ameddig a hadműveletek ezt szükségessé teszik — közölték szerdán magukat meg­nevezni nem kívánó amerikai illetékesek. Ezzel az elképzeléssel összhangban ter­vek készülnek arra vonatkozóan, hogyan biztosítsák a lakosság számára az élelme­zést és az egészségügyi ellátást. Ez utób­bi annál is fontosabb, mivel az iraki vö­rös félhold szerint a fővárosban és az or­szág többi részén kolera és tífusz ütötte fel a fejét. A HÁBORÚNAK Az USA-ba települ Sevardnadze? A volt szovjet külügyminiszter azt ter­vezi, hogy az Egyesült Államokba települ — jelentették be az USA-ban. Egy lap sze­rint Sevardnadze egy külpolitikai intézmény élén a kelet—nyugati megértésért dolgozik majd. Állítólag több, Washingtonban dol­gozó szovjet diplomata közölte, ha Moszkva visszatér a diktatúrához, politikai mene­dékjogot kérnek. Újabb incidensek Grúziában Amint a France Presse a TASZSZ hír­­ügynökségre hivatkozva jelenti, a Grúziá­hoz tartozó autonóm tartományban, Dél- Oszétiában ismeretlen tettesek tüzet nyi­tottak az avnezi rendőrségre. Egy grúz rendőr életét vesztette, kettő megsebesült. A hírügynökség emlékeztet, hogy az etni­kai konfrontációk során csupán az utób­bi időben 33 ember vesztette életét. Mint ismeretes, a zavargásokat az robbantotta ki, hogy a Grúz Parlament a múlt év de­cemberében megszüntette a tartomány autonómiáját. A grúz elnök egyébként közölte a Szovjetunió Legfelső Tanácsá­nak elnökével, hogy kész tárgyalásokat kezdeni a szeparatistákkal, ha azok be­szolgáltatják fegyvereiket. KÉT KOMMENTÁR EGY TÉMÁRÓL Hatalmi válság szovjet Moldovában „A moldovai végrehajtó hatalom re­formját végig kell vinni" — jelentette ki Mircea Snegur köztársasági elnök a köz­­társasági televízióban. Szorgalmazta, hogy még inkább legyen szava a halaszthatat­lan politikai és gazdasági kérdések meg­oldásában. Mint hangoztatta, konszenzus alapján kívánja keresni a kiutat a válság­ból. Véleménye szerint a köztársaság terü­leti épségét komolyan veszélyeztetik a szeparatisták, akik új államalakulatokat hoztak létre. A frakciókra szakadt parla­ment bojkottálja a köztársaság számára elengedhetetlen törvénytervezeteket. Ko­moly válságon megy át a gazdaság, nyers­anyaghiány miatt sok iparvállalatot a le­állás veszélye fenyeget — mondotta a köz­­társasági elnök, majd kijelentette, hogy most, amikor a köztársaság parlamentje és kormánya gyakorlatilag megbénul, a végrehajtó hatalom reformja halaszthatat­lan. Helyi politikai megfigyelők szerint a végrehajtó hatalom elnöki átvétele gya­korlatilag Mircea Druc miniszterelnök kormányának visszalépését jelentené. A kormányfő egyébként az ifjúság képvise­lőivel való találkozón „Moldova gazdájá­nak“ nevezte a köztársasági elnököt és hangoztatta, hogy a mai vezetőknek össze kell fogniuk a köztársaság bonyolult prob­lémái megoldásáért. Ez azonban különbö­ző okoknál fogva, a többi között Mircea Snegur és Mircea Druc személyes ellenté­tei miatt nem lesz könnyű — tesszük hoz­zá mi a Novosztyi fenti híradásához, s az alábbiakban a Rompres alapján kiegészí­tésképpen idézzük a BBC egyik utóbbi a­­dását ebből a témakörből:­­ Mircea Snegur, Moldova elnöke nagy népszerűségre tett szert a tavaly, amikor kilépett a kommunista pártból. Azóta gon­dosan ápolta ezt a népszerűséget, amely romániai látogatásával tetőzött. Bukaresti fogadtatása nagymértékben növelte te­kintélyét a mindinkább nacionalista be­állítottságú moldovaiak körében. A láto­gatástól eltekintve Mircea Snegur nagy tiszteletet szerzett magának azzal, hogy nem látványosan, de határozottan szembe­szegül Moszkva presszióival, hogy hatály­talanítsa azt a tavaly elfogadott törvényt, miszerint a köztársaság hivatalos nyelve a román, továbbá, hogy szembeszegült a Gorbacsov javasolta új szövetségi szerző­déssel. Mircea Snegur a függetlenség elnyerése fokozatos politikájának a híve, igyekszik elkerülni a konfliktust a szovjet vezető­séggel, de végcélja a lehető legnyilván­valóbb. Moldova parlamentjében síkra­ szállt a gazdasági függetlenség kivívásáért, majd konföderációs rendszer bevezetéséért. De kivel lépne Moldova konföderációra? Természetesen utalhatott az új szovjet konföderációra, ám a moldovaiak zömé­nek meggyőződése szerint a Romániával való szorosabb együttműködésre gondolt. Mircea Snegur számára a probléma az, hogy nincs hatalmi bázisa. Már nem tagja a kommunista pártnak és nem tagja az erős Népfrontnak sem, így sebezhető a kommu­nista párt részéről, amelynek pressziói egymást érik, miután a mérsékelt, de e­­redménytelen pártvezért, Petru Lucinskit Grigorie Eremei, az új főtitkár váltotta fel a kommunisták élén. Az utóbbi hatá­rozottan szembeszegül minden olyan lé­péssel, amely fokozná Moldova önállósá­gát. Mircea Snegurt szakadársággal és azzal vádolja, hogy veszélyezteti a köztár­saság két etnikai kisebbségének, az orosz­nak és a gagaúznak a helyzetét. Meglehet, hogy a kommunista pártnak már nincs nagy befolyása Moldovában, de hatalom­mal rendelkezik a Dnyeszteren túli terüle­ten, s így szükség esetén súlyos gazdasági zavarokat okozhat. Az erősen iparosított utóbbi területen haladnak át ugyanis a köztársaság legfontosabb közlekedési út­jai. Ebből származik Snegur úr aggodalma is. Most a moldovai vezető visszavág. A lemondását bejelentő beszéd a kapitulá­ció nyilvánvaló szándékát mutatta. Ez abból tűnt ki, hogy egyben közölte: meg­marad tisztségében, amíg közvetlen elnök­­választásokat írhatnak ki. Mert — hangoz­tatta — egy elnök csak akkor lehet biza­kodó, ha a nép támogatását élvezi. Moldova elnökét pedig jelenleg a köztársaság Leg­felsőbb Tanácsa választja. Közvetlen sza­vazás esetén Snegur úr biztosra vehetné választási győzelmét. Ám meglehet, hogy stratégiája ennél árnyaltabb. Egy népi megbízatás ugyanis megerősítené döntés­­képességét a kommunisták ellenében és ennek birtokában függetleníthetné magát a Népfronttól, de főként Mircea Druc mi­niszterelnöktől. Mert a két vezető nem na­gyon szívleli egymást. A viszály még abból az időből datálódik, amikor mind­ketten a hatalomért vetélkedtek a kommu­nista pártban. Druc úr ma a Népfront ra­dikális nacionalista szárnyához tartozik. Harcos fellépése ellentéte Mircea Snegur békülékeny viszonyulásának. Moldova el­nöke reméli, hogy a nép általi újraválasz­tása és az elnök szerepének megszilárdu­lása nyomán közvetlenül a keze alá kerül a miniszterelnök. KÁRTÉRÍTÉS Az MTI és a Rompres értesülései szerint a német külügyminisztérium szóvivője közölte: a bonni szövetségi kormány kész kártérítést fizetni a második világháború­ban német kényszermunkára hurcolt szovjet állampolgároknak. „Tekintettel a Németország és a Szovjetunió közötti új viszonyra, humanitárius megoldást kell találni“ — hangsúlyozta a szóvivő és hozzátette, kormánya döntésének semmi köze a német egyesülés külpolitikai vo­natkozásainak szentelt „kettő plusz négy" szerződés ratifikálása tekintetében a Szovjetunióban folyó vitához. A szóban forgó szerződést ugyanis az összes győz­tes hatalmak ratifikálták a Szovjetunió kivételével. Ezzel kapcsolatosan számos spekuláció látott napvilágot a német saj­tóban a szovjet huzavona okait illetően — jegyzi meg a France Presse, s emlékeztet arra, hogy február elején egy moszkvai látogatásról visszaérkezett német parla­menti képviselő úgy nyilatkozott, több szovjet parlamenti tag a szóban forgó szerződés ratifikálásáért cserébe az annak idején német kényszermunkára hurcolt szovjet állampolgárok kártalanítását szeretné megszerezni. BERLINI LEVEL Vége szabad a szexuális jellegű munkahelyi zaklatásoknak ? Az újraegyesített Németországban Berlin az elso tar­tl­many, anoi most­ana­ diszen­­tumaciós, azaz a Hátrányos megituionDuz­­elleni törvény repea nataiyoa. A tor­­ren­ven­tezesei a nemi megituionpozte­­tesnek, pontosabban a szebbik, a női nem nattanyos megkuim­pozteresenek vannak Hivatva erejet venni — tegalapo is a mun­ka vnaga van. az a törvény az össz-ber­ir.i választáso­kon elbucsuztatott vörös-zöld, szo­ciáldemokrata-al­terna­ti­v kormánykoalíció hattyúdala; mindkét partnernél többé-ke­­vésbé erős feminista beütés volt megfigyel­hető. Az új rendelkezések egyrészt a tulaj­donképpeni közigazgatásra vonatkoznak, de kötelezőek a főiskolákra és a bíróságok­ra, valamint olyan közszolgálati jellegű intézményekre is, mint például a városi takarékpénztár és a tartományi rádióállo­más. A törvény alkotói három legyet akarnak ütni egy csapásra. Először: biztosítani akarják a dolgozó nők tényleges egyenjo­gúsítását. Másodszor: ösztönözni, illetve kényszeríteni akarják a törvény hatályán kívül eső területeken működő vállalatokat, intézményeket a női dolgozók előmenete­lének szervezett támogatására. Harmad­szor: büntetni akarják a dolgozó nőkkel szemben megnyilvánuló szexuális jellegű munkahelyi zaklatásokat. A közvélemény érdeklődése erre a harmadikra irányul. A szociáldemokrata Ingrid Stahmer volt polgármesternő és jelenlegi szenátornő sze­rint a közigazgatás női dolgozói munkahe­lyükön jelentős mértékben vannak szexuá­lis jellegű zaklatásoknak kitéve, amit a főnökség hallgatólagosan eltűr, s ezt a női egyenjogúsággal nem lehet összeegyeztetni. Nos, eme áldatlan állapotot a törvény most megszünteti. Egyebek között hivatalos tá­jékoztatót adnak ki arról, hogy miben áll a szexuális jellegű zaklatás. Az idevágó panaszoknak a főnökségnek utána ke járnia, a vétkeseket pedig fegyelmi bün­tetés, adott esetben elbocsátás fenyegeti. A törvény célja, továbbá, hogy a köz­­szolgálatban a nők arányszáma minden területen és minden szinten legalább öt­ven százalék legyen. Ennek érdekében egyenlő alkalmasság esetén a női folyama­dót mind az alkalmazásnál, mind az előlép­tetésnél a férfi folyamadóval szemben előnyben kell részesíteni; ugyanez áll a ki­képzésben és a továbbképzésben való rész­vételre is. E rendelkezések betartására kü­lön nőmegbízottak ügyelnek, de hivatali kötelessége ez minden főnöknek is. Az osztályvezetők számára külön tanfolyamot rendeznek, hogy megismerkedjenek az anti-diszkrimináció és a tényleges egyen­jogúsítás minden fortélyával, csínjával­­bínjával. Ezenkívül a háztartást vezető és gyermeket ellátó személyek — anyák — munkaidejét lehetőség szerint azok szemé­lyi szükségleteinek megfelelően kell sza­bályozni. A törvény egyben arról is intézkedik, hogy a jövőben közületi megrendelést vagy állami szubvenciót csak olyan vállalat vagy intézmény kaphat, ahol biztosítják női dolgozók támogatását és előmenetelét. Ez azonban egyelőre csak írott malaszt, mert végrehajtási törvény még nincs ... TRUGLY ÖDÖN Sűrűsödő homály Mind a mai napig nincs válasz arra a kérdésre: ki gyilkolta meg Olof Palme egykori svéd miniszterelnököt? Mint ahogy azt sem derítették ki: tulajdonképpen ki adta le a halálos lövést Kennedy elnökre? Ma kereken öt esztendeje annak, hogy Stockholm központjában gyilkos golyók kioltották Olof Palme életét. Egy adott pillanatban már-már úgy tűnt, kézre ke­rült a merénylő. Palme felesége egy Peter­son nevű, büntetett előéletű férfiban felis­merni vélte férje gyilkosát. Csakhogy a bírósági procedúra végén — döntő bizo­nyítékok hiányában — fel kellett menteni a vádlottat, s ezzel a nyomozati szervek, amelyek minden áron eredményt akartak produkálni, óriási presztízsveszteséget szenvedtek. Ha Petersonra annak idején sikerült volna valamit is rábizonyítani, tettét egy magányos őrült cselekedeteként tüntethették volna fel. Ez a változat alig­hanem jobban beillett volna abba a kép­be, amelyet a svéd hatóságok az illető ügyü­gyel kapcsolatosan kialakítani próbáltak, mint a szervezett akcióhoz kapcsolódó ver­zió. Mostanság Svédországban egyre többen vallják: Palmét — Kennedy elnökhöz ha­sonlóan — politikai ellenfelei tették el láb alól. Mert a demokrácia és a sajátos svéd szocializmus meggyőzödéses hívének meg­lehetősen sok ellensége volt hazáján belül és külföldön egyaránt. A gyilkos személyének feltárása talán választ adna az alapkérdésre: kik adták a merénylő kezébe a fegyvert? Mint a történelemben immár annyiszor, ezúttal is az idő múlása korántsem járul hozzá az ügyet körülvevő köd eloszlatásá­hoz, idő teltével a homály csak sűrűsödik. SZÉKELY LÁSZLÓ CSEHSZLOVÁKIA A csehszlovák parlament elfogadta a „nagyprivatizálás “ törvényét az állami tu­lajdon magánkézbe adásáról — közli a CTK hírügynökség Prágából és hozzáte­szi, hogy az új törvény április 1-én lép hatályba. Mint emlékeztet, a múlt héten a cseh parlament törvényt fogadott el a kommunisták által 1948.­­ február 25 óta törvénytelenül elvett tulajdonok vissza­szolgáltatásáról. Az új törvény értelmé­ben azonban nem képezhetik privatizálás tárgyát azok a tulajdonok, amelyek a kommunisták hatalomra jutásának idő­pontjáig, tehát 1948. február 25-ig a temp­lomok, kolostorok vagy vallási szerveze­tek tulajdonában voltak. A csehszlovák parlament elhatározta továbbá országos szövetségi tulajdonalap megalakítását. „Nagyprivatizálás" OKTÓBER 27-ÉN, A VATIKÁNBAN lesz Adolph Kolping boldoggá avatási szertar­tása, amelyet II. János Pál pápa celebrál majd. A szociális reformokat sürgető pap eszméit napjainkban a világ sok országá­ban működő Nemzetközi Kolping Szer­vezet igyekszik megvalósítani. Tagjai kö­zül több ezret várnak Rómába a névadó boldoggá avatási ünnepére. CSAK A MUNKA éltette a háztartási készülékek híres francia gyára, a Mouli­nex alapítóját. Jean Mantelet 90 éves ko­rában meghalt, azon nyomban, hogy fel­állt a részvénytársaság elnöki székéből és nyugdíjba vonult. 1924-ben nyitotta meg első műhelyét, gazdag ember 1937-ben lett, amikor egy konyhai passzírozógéppel or­szágos sikert aratott. Kevéssel halála előtt Manuelet még keresztülvitte, hogy a Mouli­nex megvásárolja a német Krups céget. HATVANKÉT ÉVET ÉLT az USA egyik legnagyobb és legismertebb légitársasága, az Eastern Airlines. Az életben maradá­sért folytatott 22 hónapos pénzügyi küzde­lem végül is eredménytelen maradt: 19 000 alkalmazott vesztette el kenyerét. Azok az utasok, akik korábban az Eastern jára­taira váltottak jegyet, kártalanításra szá­míthatnak az állam úgynevezett utazási alapjának 50 millió dollárjából, illetve oly­ aeonnan módon, hogy egyik-másik légitársaság át­vállalta a már kiadott jegyeket, abban a reményben, hogy a maga utasközönségé­nek soraiba csábíthatja az Eastern koráb­bi törzsutasait. Adrian Nastase Malajziában Adrian Nastase román külügyminiszter háromnapos hivatalos látogatásra Ma­lajziába érkezett — jelenti a TASZSZ Kuala Lumpurból. Amint a vendéglátó ország külügyminisztériumának nyilat­kozata hangsúlyozza, a látogatás „előmoz­dítja a malajziai kormány erőfeszítéseit a kelet- és közép-európai országokkal való gazdasági együttműködés bővítése ügyé­ben ZSiVKOV-PER Kedvező kép? Az immár negyedik napja tartó per so­rán Todor Zsivkov volt bolgár párt- és államvezér keményen védi magát, a bol­gár közvélemény várakozásával ellentét­ben inkább pozitív kép kezd kialakulni a volt diktátorról. A 75 éves Zsivkov a törvénybírák előtt kijelentette, soha nem lépett saját fejétől, minden döntés kollek­tív határozat eredménye volt. Ezenkívül egyáltalán nem tartja magát bűnösnek vagyoneltérítés és sikkasztás miatt, és egyébként sem a Legfelsőbb Bíróság dol­ga az ilyen vádak tárgyalása. A per további ülésein több mint 200 tanút idéznek meg, akik Zsivkovval való viszonyukról fognak vallani. Többek kö­zött megjelenik majd Petar Mladenov volt elnök, valamint Andrej Lukanov volt kor­mányfő is. Zsivkov szerint az ország mos­tani tragikus gazdasági helyzetéért csak­is Lukanov a felelős, aki a kommunista korszkban kormányfő-helyettes és külke­reskedelmi miniszter volt — írja a France Presse. RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • Március 7-én 0 órától egy forinttal csökken valamennyi oktánszámú motor­benzin ára Magyarországon. • A Richter-skála szerint 6,5 fokozatú földrengés sújtotta egy Kína nyugati ré­szén levő gyérebben lakott övezetet. A kéregmozgás következtében csaknem 3000 lakóház megrongálódott, több mint 100 összeomlott, 3 ember megsebesült. Az 58 utórengés közül a legerősebb 4,2 fokozatú volt. • Dánia és Lengyelország között meg­szűnt a turisztikai vízumkötelezettség. • Csaknem 3 millió dollár értékű ame­rikai gyógyszersegélyt továbbítottak a bal­ti országokba és Ukrajnába. A szállítmányt részben a csernobili katasztrófa áldoza­tainak szánták. • Húszezres tüntetés zajlott le a ma­­nilai elnöki palota előtt Aquino elnök lemondásáért és az amerikai támaszpon­tok felszámolásáért. • Az Albán Munkapárt mind több tag­ja, főként értelmiségi adja vissza tagsági könyvét. • Az elnöki moratórium lejártával foly­tatják a halálraítéltek kivégzését Dél-Af­­rikában. Az első egy 22 éves fiatal lesz, akit kettős gyilkosság miatt ítéltek kötél általi halálra.

Next