Romániai Magyar Szó, 1992. október (4. évfolyam, 848-875. szám)

1992-10-01 / 848. szám

Romániai Magyar Szó 2 NATO-KÜLDÖTTSÉG BUKARESTBEN NATO-vezérkari tisztek és a Honvédel­mi Minisztérium tábornokai és törzstiszt­jei tanácskoznak Bukarestben az Észak- Atlanti Szövetség keretében, illetve a ro­mán fegyveres erők kötelékében végrehaj­tandó átszervezés céljairól és irányvona­lairól. A NATO nemzetközi vezérkarának szakértői küldöttségét — amely a honvé­delmi minisztérium meghívásának tett eleget — Amedeo Sturchio tábornok ve­zeti. A külföldi és a román katonai szak­értők fegyveres erőinek tábornokai és más magas rangú tisztjei, külföldi katonai at­tasék előtt taglalták az említett kérdés­kört. Az összejövetelre a tavasszal meg­kötött brüsszeli megállapodás értelmében került sor. ★ A román parlament meghívására szin­tén hazánkba látogat az Észak-Atlanti Közgyűlés biztonsági és védelmi bizottsá­gának küldöttsége. A letartóztatást házkutatás követte A France Presse berlini értesülése sze­rint a volt NDK területén szélsőjobboldali szervezetet lepleztek le és öt tagját letar­tóztatták. Mint kiderült, valamennyien részt vettek a menedékjogra váró külföldi­ek egyik erfurti otthona elleni támadásban. Egyikük, Thomas Dienel ellen, aki a Német Nemzeti Párt elnökeként mutatkozott be, faji uszításért is vádat emelnek, ugyanis rasszista beszédet tartott egy saalefeldi vendéglőben. A letartóztatottaknál végzett házkutatás során náci propagandaanyagok, tankelhárító kézigránátok és gyújtópalac­kok kerültek napvilágra. A Cirill és Metód Társaság nyilatkozata A moldovai és ukrajnai bolgár lakossá­got tömörítő Cirill és Metód Társaság kérte, hogy létesítsenek bolgár nemzeti­ségi körzetet Moldovában, és Ukrajnában Arackia, illetve Bolgard székhellyel — mutat rá a szervezet Ogyesszában kiadott nyilatkozata. A dokumentum számos kö­vetelést intéz a moldovai, az ukrán és a bolgár parlamenthez, többek között olyan értelemben, hogy biztosítsák a bessza­­rábiai bolgár lakosság jogát bulgáriai sza­bad látogatásokhoz, a szóban forgó körze­tek pedig kapják meg a szabad gazdasági övezet státusát szabad közlekedéssel mind­két irányban. „ZÖLD CIPŐ" Tíz részvénytársaság olaszországi szék­házát pecsételték le az amerikai és az olasz rendőrség „zöld cipő" fedőnevű nagyszabású kábítószer-ellenes művelete keretében. A legkülönbözőbb profilú, a pénzügyektől kezdve import-exporton át a titokzatos Európai Állatvédelmi Köz­pont elnevezésű cégig terjedő társaságok lényegében kábítószer-csempészéssel, il­letve az ebből nyert piszkos pénzek tisz­tára mosásával foglalkoztak. Az öt ország­ra kiterjedő, nagyszabású rendőri műve­let keretében több mint 200 embert tar­tóztattak le — jelentette a France Presse. Ahogy vesszük Nem II. Erzsébet királynő a leggazda­gabb asszony Nagy-Britanniában, sőt ilyen tekintetben csak a 10. helyen áll, ha nem számítjuk hozzá személyes vagyoná­hoz a királyi udvar használatában levő, de állami tulajdont képező kastélyokat és más birtokokat — közli a Business Age című brit folyóirat. Szerinte a leggazda­gabb angol asszony Christine Goulandris, aki 290 millió font sterlinget örökölt szülei­től, míg a királynő személyes vagyona csupán 100 millió font sterling, de más források szerint viszont elérheti a 340 milliót is. Mindenesetre a személyes kirá­lyi vagyon és a királyi udvar birtokai együttvéve értékben 6,5 milliárd font sterlingre rúgnak, s az angol királynő így a leggazdagabb nő a világon. Az ET Parlamenti Közgyűlésének őszi ülésszaka Európai emberjogi díjakat nyújtanak át Elsősorban a délszláv válság, továbbá az európai emberjogi konvenció ellenőrzési mechanizmusának gyökeres reformja, a maastrichti szerződés politikai következ­ményei, a Tanács európai szerepe, a nagy­fokú elszegényedés kérdése, a nemzetközi terrorizmus elleni harc szerepel az Euró­pa Tanács Parlamenti Közgyűlése őszi ülés­szakának napirendjén — jelenti a France Presse Strasbourgból. A jugoszláv kérdés vitáján szombattól részt vesz lord O­wen, a genfi Jugoszlávia-konferencia társelnöke is, de ott lesz az ülésszakon Carl Bildt svéd miniszterelnök, Janez Drnovsek szlovén miniszterelnök, Jean Claude Page a Gazda­sági Együttműködési és Fejlesztési Szerve­zet főtitkára és Cornelia Sommaruga, a Nemzetközi Vöröskereszt Bizottság elnöke. A hírügynökség szerint október 5-én az ülésszak keretében ünnepélyes külsőségek között átnyújtják az Európa Tanács euró­pai emberjogi díját az Orvosok határok nélkül elnevezésű francia humanitárius szervezetnek, valamint Felix Ermacora jo­gász professzornak, aki 1950. óta tagja az Európai Emberjogi­ Bizottságnak. Az 1980- ban létesített, háromévenként odaítélt díj­jal jutalmazzák a szervezet, illetve a neves jogász rendkívüli hozzájárulását az emberi jogok ügyéhez és védelméhez. Parlamenti vita Csehszlovákia szétválásáról A prágai parlament a szövetségi állam megszüntetéséről szóló kormánytervezetet vitatja. A képviselők megállapodása értel­mében a hosszasnak és viharosnak ígér­kező vitát a televízió egyenes adásban közvetíti, hogy a két országrész minden ál­lampolgára tanúja lehessen a történelmi eseménynek. De hogyan viszonyulnak a politikai pártok az érdemi problémához? A kormánykoalíció tagjai a cseh és szlo­vák parlamenti megegyezést tartják a szétválás legcélszerűbb módjának, a bal­oldali pártokat tömörítő ellenzék viszont népszavazást akar a leendő államformáról. A kormány törvénytervezete ezeken kívül parlamenti nyilatkozat kiadásának, illetve az egyik köztársaság kiválásának lehető­ségét is kilátásba helyezi. Vladimir Meciar szlovák miniszterelnök véleménye szerint bizonyos módosításokkal a parlament el­fogadhatja a tervezetet Vita tárgyát képezi a nemzeti vagyon, ezen belül a katonai szétosztása, bár a szövetségi kormány legutóbbi, ülésén jó­váhagyta ennek, a mechanizmusát. .Az ál­lamvédelmi tanács ülésén azonban nézet­­eltérések merültek fel. Meciar miniszter­elnök kategorikusan kijelentette, hogy „nem hajlandó gyerekjátékkal foglalkozni", s kivonulva a teremből, becsapta maga mögött az ajtót Álláspontja érdemben az, hogy alakuljon koordinációs szerv a közös védelem ügyében, illetve kössenek meg­nemtámadási szerződést A cseh tárgyaló fél azonban mindkét elgondolást elutasí­totta. Angolai választások AZ ELSŐ TALÁLKOZÁS A DEMOKRÁCIÁVAL Erőszaktól nem mentes választási kam­pány után, amelyben legalább negyven ember vesztette életét, kedden nyugalom­ban kezdődött a két napra tervezett vá­lasztás Angolában. Kora reggel sorban álltak az emberek a szavazókörzetek előtt, hogy szavazatukkal négy évre megvá­lasszák a parlament 223 képviselőjét, és ötéves mandátummal elnököt állítsanak az ország élére. A középületek, a rádió és televízió épülete körül, a lapszerkesztő­ségeknél állig felfegyverzett rendőrök, az antiterrorista különítmény tagjai őrköd­tek. A választások menetére 400 nemzet­közi megfigyelő felügyelt. Az angolai po­litikai alakulatok szintén állítottak meg­figyelőket. Az országhatárokat a választás két napjára lezárták, úgyszintén lezárták a repülőtereket, leállították a nemzetközi forgalmat. . . . A­­ Mindezeket a biztonsági intézkedése­ket indokolttá teszi az a tény, hogy — mint a France Presse írja — öt évszázad­nyi portugál gyarmati uralom, a hosszan tartó függetlenségi háború, és a Moszkva és Havanna által támogatott Angolai Népi Felszabadítási Mozgalom abszolút uralma után az angolaiak először találkoznak a demokrácia tapasztalatával, összesen 4,8 millió angolai jogosult a szavazásra. A luandai kormány és az­ UNITA hét­­főn, a választások előestéjén bejelentette, hogy feloszlatták a két fél fegyveres erőit, s létrehozták az egységes angolai hadsere­get. Mindez az 1991. május 31-i estorili békeszerződés értelmében történt. A ki­adott hivatalos közlemény szerint a két hadsereg mindazon tagjait, akiket nem sorolta­k­ be az egységes nemzeti hadsereg­be, leszerelik, és a civil életben nyernek elhelyezést. Budapest Országgyűlés előtt a kisebbségi törvényjavaslat A magyar parlamentben elkezdődött a nemzeti és etnikai kisebbségekről szóló törvényjavaslat vitája. Ez kimondja, hogy az állam nem folytat beolvasztó politikát, elismeri a kisebbségek kulturális autonó­miáját, jogát az oktatáshoz, a nyelv- és a névhasználathoz, a több nyelvű feliratokhoz. Ugyancsak elismeri a többes kötődést, vagyis azt, hogy valaki vallhatja magát egyszerre hűséges magyar állampolgárnak és az anyanemzetéhez tartozónak. A ter­vezet rögzíti a kisebbségek egyéni és kö­zösségi jogait, az utóbbiak között a helyi és országos kisebbségi önkormányzatok ala­kításához való jogot. A kisebbségi jelöl­tek előnyére módosítja a helyi önkormány­zati választásokról szóló törvényt, az or­szággyűlési képviselet rendezését viszont későbbi jogszabályra bízza. Az előterjesz­tés ellenzéki bírálói a képviselettel kapcso­latos megoldást kifogásolják, amely eléggé bonyolult, továbbá azért is, mert ez a he­lyi önkormányzatra épül, tehát megfoszt­hatja a képviselet jogától a kis létszámú és szétszórtan élő, így helyi képviseletet alakítani nem tudó kisebbségeket. A Ma­gyar Demokrata Fórum szónoka pedig azt mondta, bármennyire érthető a­ nemzetisé­gi szervezetek ódzkodása mindenféle össze­írástól, valamilyen módon mégiscsak fel kellene mérniük számukat, mert különben mi lenne az alapja a költségvetési támoga­tásnak. A tervezet vitája a jövő héten folytatódik. (Magyar Rádió) • A NAGYVILÁG HÍREI . Búcsút mondhat az elnöki széknek A brazil parlament képviselőháza ked­den ülést tartott a korrupcióval vádolt Fernando Collor de Mello elnök lemonda­­tása ügyében. A képviselőház elnöke, Ibsen Pinheiro bejelentette, hogy név sze­rinti, nyílt szavazással döntenek, s a sza­vazást egyenes adásban közvetíti a tévé az egész ország területén. Jellemzőnek mondja a France Presse, hogy míg 48 órával korábban még csak­nem 200 képviselő nyilatkozott az állam­fő javára, kedden az ülés kezdetekor csak 70-en voltak, s később számuk tovább apadt, úgyhogy végül a leadott 486 szava­zatból 441 szólt az elnök lemondatása mellett. Mindössze 38 képviselő szavazott az elnök hivatalban maradására, egy pe­dig tartózkodott. Így az eltávolításához szükséges kétharmados többséget — 336 szavazatot — messze túlszárnyalták. Avatott vélemények szerint a Szenátus­ban, amelyben rendkívül erős az el­lenzék, egyszerű formaság lesz a szavazás. De mindenképpen meg kell ejteni. Az előállt új helyzetben Itamar Franco alelnök alakít kormányt Fernando Col­lor de Mello elnök perének időtartmára, hozzávetőleg hat hónapos időszakra. A volt kormány tagjai már a képviselőházi sza­vazás előtt, anélkül, hogy az eredménye­ket ismerték volna, közös levélben bo­csátották Itamar Franco rendelkezésére mandátumukat, ami egyenértékű a kor­mány kollektív lemondásával. Itamar Franco feltehetően elfogadja a lemondást, hiszen máris fogadott különböző beállí­tottságú politikusokat, akik felajánlották részvételüket a megalakítandó kormány­ban. A France Presse beszámolója szerint a képviselőházi szavazás idejére a brazil nagyvárosok lakossága karneváli hangu­latban vonult az utcákra, s óriási kép­ernyőkön követte a szavazást. Recife vá­rosában például az elnök félreállítására leadott minden egyes szavazatot „gól!“ felkiáltás fogadott. A tömeg lelkesedett, él­­jenzett, dalolt, táncolt mindenütt. Kínai—dél-koreai párbeszéd 105 perc A kétoldalú kapcsolatokról és a Koreai­félsziget megosztottságából fakadó álla­potokról tanácskozott Jang Sang-kun kí­nai elnök és vendége, Ro Te Vu dél-koreai államfő Pekingben — közli a France Presse és a 105 perces találkozó kapcsán m­egjegyzi, hogy politikai megfigyelők sze­rint Peking feltételezhetően szeretné elő­segíteni Korea északi és déli részének közeledését, ugyanis érdekeit a Koreai­félsziget stabilitásában. Ilyen értelemben nyilatkozott különben Li Peng kínai kor­mányfő, aki szintén találkozott a dél-ko­reai elnökkel. A magas rangú vendég egyébként megbeszélést folytatott Csang Cö-minnel, a Kínai KP főtitkárával is. Peking említett szerepét látszik igazolni továbbá az a körülmény, hogy Ro Te Vu dél-koreai elnök pekingi jelenléte ellené­re egy magas rangú észak-koreai kultu­rális személyiség a legnagyobb elismerés­­sel nyilatkozott Phenjan és Peking hagyo­mányos kapcsolatairól, Mao Ce-Tung és Csu En-laj személyiségéről, viszont egy szót sem ejtett a jelenlegi kínai vezetés­ről. RMSZ-FOLYTATÁSOS • RMSZ-FOLYTATÁSOS • RMSZ-FOLYT­ATÁSOS • RMSZ-FOLYTATÁSOS (Folytatás előző lapszámunkból) Anatolij Ivanovics Gribkov tábor­nok a szovjet atomrakéták 1962. évi kubai telepítéséről ír emlékirataiban. A visszaemlékezést a DER SPIEGEL alap­ján közöljük. Az éjszaka csöndesen telt el. De reggel­re az öltönyöm, ingem és cipőm eltűnt, noha kulcsra zártam a szoba ajtaját. Visz­­szafeküdtem, és kétségbeesetten gondol­tam: „Az egyetlen holmim, ami még meg­van, a rövidnadrágom, az aktatáskám és a diplomataútlevelem.“ Ekkor kinyílt az ajtó. Egy fiatal fekete férfi jött be mosolyogva, a szekrénybe akasztotta kivasalt öltönyömet és ingemet, a padlóra tette kitisztított cipőmet, egy cédulát tett az asztalra, meghajolt, és kiment. Kiugrottam az ágyból, és megnéz­tem a cédulát. A számla volt a hat dol­lárról. Végre feltankolták a repülőgépet, és folytathattuk utunkat. Ahogy az amerikai kontinenshez közeledtünk,­­ többször is körberepülték TU—144-esünket az ameri­kai légierő vadászgépei. Az egyik va­dászgép még támadást is imitált. Havannában zenével és énekkel fogad­tak minket, örültünk e nagy vendégszer­retetnek. Aztán igen kellemetlen megle­petésben volt részünk. A bőröndjeink nem érkeztek meg, nem volt velünk más, mint az aktatáskáink. Később megkísé­relték ugyan, hogy csomagjainkat utánunk küldjék, de a moszkvai légikikötő sze­mélyzete mindent összekavart. Bőrönd­jeink Párizsban és Londonban, végül is­mét Moszkvában értek földet. Táviratilag kértem, hogy a csomag­jainkat adják le hozzátartozóinknál. Né­melyik feleség, amikor a jól ismert bő­röndöt megpillantotta, elájult, mert azt hitte, hogy a férje meghalt. Október 20-án kezdtük el feladataink teljesítését. Plijev parancsnok nagyon Az gondterhelten közölte velem, hogy egy U—2-es típusú amerikai felderítőgép ok­tóber 14-én San Cristóbal térségében fel­vételeket készített R—12-eseink állásai­ról. Azonnal a kubai Forradalmi Fegyveres Erők Minisztériumába siettem, hogy ta­lálkozzam Raúl Castro miniszterrel és Sergio de Vales vezérkari főnökkel. Ha­mar megegyeztünk abban, hogy erősítjük titkossági és álcázási intézkedéseinket. Ezekben a napokban találkoztam elő­ször Fidel Castróval is. Arra kért, hogy a szovjet fegyveres erők törzse tartson szo­rosabb kapcsolatot az ő vezérkarával. Fi­­delt különösen nyugtalanította, hogy ra­kétáink még nem voltak harckészültség­ben. Egyik katonai tanácsadónkkal folytatott beszélgetésében Fidel egyenesen azt a kí­vánságát fejezte ki, hogy a szovjet kato­nák mégis inkább egyenruhát viseljenek a civil öltözék helyett. Ennek nagy erköl­csi jelentősége lenne az egész nép szemé­ben. És agresszió esetén az amerikaiak is látnák, hogy Kuba nincs magára hagyva. Kubai parancsnokunk, Plijev nem tért vissza erre a kérdésre. Mikor sok évvel később Leningrádban találkoztunk, meg­­kédeztem, miért nem hozott akkor dön­tést az egyenruhák viseléséről. Elmagya­rázta nekem, hogy csapataink az egyen­ruhákról könnyen felismerhetők lettek vol­na, és háború esetén kiváló célpontul szol­gáltak volna. Még a feszült kubai napokban megkér­deztem egyszer Pilipenko vezérőrnagyot, a hadtáp-összeköttetésért felelős parancs­nokhelyettest, miért éppen kockás inget visel a legtöbb tiszt és katona. A válasz: az volt az irányelv, hogy csak olyan inge­ket használjunk, amelyek nem piszkolód­­nak olyan könnyen. A szovjet katonák civil öltözetük elle­nére feltűntek a kubai lakosságnak. A ka­tonák néha tréfásan azt mondták, hogy a hadműveletünk fedőneve: „Kockás ing“. Túl sok kedvük azért nem volt a kato­náknak a tréfálkozáshoz. A 35—40 fokos hőség és a levegő magas nedvességtartal­ma miatt az egyik ezred­ parancsnoka pél­dául — 70 kilométerre Havannától — ar­ra utasította katonáit, hogy óránkénti váltásban dolgozzanak. A talaj köves volt, a legtöbb munkát kézzel kellett végezni. A rakétacsapatok katonái sátorokban és lakókonténerekben laktak. Bár a fel­emelt sátorlapok alatt friss levegő jutott a sátrakba, mégis nehezen lélegeztek a katonák. Még rosszabb volt a helyzet a fémkonténerekben, amelyek a napon fel­forrósodtak. Éjszaka azután jöttek a moszkitórajok. E nehézségek láttán kételkedtem abban, hogy a Moszkvában megállapított határ­idők — az R—12-es ezredeknek legkésőbb október 27-re mindenáron harckészült­ségben kellett lenniük — betarthatók-e egyáltalán. Plrjev tábornok rendkívül fontos hírt kapott a felderítésünktől és a kubai ve­zérkartól: amerikai információs források szerint John F. Kennedy amerikai elnök október 22-én washingtoni idő szerint 19 órakor fontos nyilatkozatot tesz a rádió­ban és televízióban. Október 17-én és 18-án az amerikai légi felderítés újabb felvételeket készített Ku­báról, amelyek rakétaállásaink kiépítésére és a munkálatok közeli, befejezésére en­gedtek következtetni. Az Egyesült Álla­mok legmagasabb hatalmi szintjén lázas reagálásokat váltott ki ez. Beszédében ezután Kennedy elnök ki­emelte azt a veszélyt, amelyet a szovjet rakéták Kubába telepítése jelent. Az el­nök leszögezte, hogy minden Kubából in­dított atomrakétát, amely a nyugati fél­teke valamelyik állama ellen irányul, úgy fog tekinteni, mint az Egyesült Államok ellen irányuló szovjet csapást, amely a Szovjetunió területére mért ellencsapást von maga után. A két nagyhatalom párharcát már csak egy lépés választotta el a szakadéktól. Október 23-án az amerikai elnök alá­írta a „3504 sz. proklamációt“, amely sze­rint Kubával szemben „karantént“ alkal­maznak. Már a következő naptól kezdve — a nyílt tengerekre vonatkozó 1958. évi genfi egyezmény megsértésével — ellen­őriztek minden Kubába tartó hajót, akár­melyik állam zászlaja alatt hajózott. A „karantén“ megjelölés csak füge­falevél, volt — sokkal messzebbmenő mű­veletekre készültek. Az Egyesült Államok harckészültségbe helyezte fegyveres erőit az amerikai kon­tinensen és Európában, valamint a 6. flottát a Földközi-tengeren és a 7. flottát a Csendes-óceánon. A Polaris atomrakétákkal felszerelt tengeralattjárók elfoglalták azokat a pozí­ciókat, amelyekből atomcsapásokat mér­hettek a Szovjetunióra és a többi szocia­lista országra. A válság fokozódása ese­tére több ejtőernyős vadász, gyalogsági és páncélos hadosztály, összesen mintegy százezer emberrel, állt készen Kuba elleni harci cselekményekre. Értesüléseink szerint további 250 ezer ember volt tartalékban. 180 hadihajó cir­kált a Karibi-tengeren. Több száz harci repülőgép állt készen a kubai partraszál­lás támogatására. Fokozott harckészültség­be helyeztek 460 katonai szállító-repülő­gépet. (Folytatjuk) Bosznia-Hercegovina Félmillió emberrel végezhet a közeledő tél Elmarad a szlavóniai és a baranyai me­nekültek tömeges hazatelepülése. A horvát ormány , alelnöke kedd esti tévé­beszé­dben kérte mindazokat, akik részt akar­tak venni a szerdai baranyai menetelés­ben, hogy mondjanak le szándékukról és várják meg a szervezett, biztonságosabb hazatérést. A legnagyobb példányszámú napilap is közölte a kormány erre vonat­kozó felhívását. Butrosz Gáli ENSZ-főtit­­kár egyébként kijelentette, hogy a szerb területvédelmi erők továbbra is etnikai tisztogatást végeznek Horvátországban, még az ENSZ-felügyelet alá helyezett te­rületeken is. A szerbek támadásai miatt továbbra sem lehet újraindítani a boszniai segély­­szállítmányokat — közölte az amerikai külügyi szóvivő. Ezzel szemben a Penta­gon szóvivője úgy nyilatkozott, hogy „kü­szöbön áll“ az amerikai gépek által léte­sített légihíd újraindítása, csupán néhány részletkérdést kell még tisztázni. Rendkívül heves tüzérségi támadások érték az utóbbi napokban Szarajevót. A bosnyák hadsereg vezérkara úgy véli, hogy a szerb erők a legrövidebb időn be­lül nagyszabású támadást indítanak Bosz­nia fővárosa ellen. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága szerint mintegy 400 ezer ember halhat meg ezen a télen Bosznia—Hercegoviná­ban, ha a nemzetközi közösség nem siet azonnal a köztársaság megsegítésére. Mint a szervezet szóvivője kijelentette, nagy­arányú segélyakcióra van szükség, hogy a boszniai lakosság megmeneküljön a hi­degtől és az éhhaláltól. Zágrábba utazott a genfi Jugoszlávia­­értekezletről Izetbegovics bosnyák elnök. A horvát államfővel, Franjo Tudjmannal folytatott tárgyalásokon részt vett a bosz­niai horvátok vezetője, Mate Boban is. Genfben a Jugoszlávia-konferencia két társelnökével, Cyrus Vance-szel és lord Da­vid Owennel tárgyalt a bosnyák elnök. Izetbegovics ez alkalommal Szarajevó de­­militarizálását javasolta, olyan akcióként, mely megelőzne bármilyen tűzszüneti e­­­gyezményt. Ezzel szemben a boszniai szerbek továbbra is azt állítják, hogy e­­lőbb a tűzszünetet kell megvalósítani, a fegyveres erők kivonása csak ezután jö­het szóba. Szerb rendőrök letartóztatták Kosovo legnagyobb pártjának két vezetőjét és há­rom másik tagját. A Kosovói Demokra­tikus Szövetség elnökhelyettesét éss tár­sait akkor vették őrizetbe, amikor autó­val hazafelé tartottak. Sorsukról a szerb hatóságok semmit sem közöltek. 1992. október 1. RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • RÖVIDEN • George Bush amerikai elnök megvé­tózta azt a kongresszusi törvénytervezetet, miszerint csak bizonyos feltételekkel újít­ják meg Kína számára a legnagyobb ke­reskedelmi kedvezményt. A törvényterve­zet a demokratikus reformokat és az em­berjogi helyzet javítását jelöli meg felté­telként. • Nelson Mandela, az Afrikai Nemzeti Kongresszus elnöke a hónap elején hiva­talos látogatást tesz Kínában.­­ • John Major brit miniszterelnök is­mét ".­."kérte az Európai Valutarendszer re­formját. • A belga­ kormány törvénytervezete értelmében Belgium szövetségi álammá válna.­­ • Legutóbb 82 halálos áldozata volt a török—kurd összetűzésnek Törökország délkeleti részén. A halottak között van 23 török katona is. • Oroszországnak nem voltak soha bé­kefenntartó erői, az orosz hadsereg min­dig csak területhódításra szolgált — je­lentette ki Iszkander Hamidov azer bel­ügyminiszter a bakui televízióban. • Az Európai Piac idei díjával tüntet­ték ki a bukaresti Szövetkezeti Hitelban­kot. • Megnyílt a plovdivi őszi nemzetközi vásár. A 190 éves múltra visszatekintő gazdasági rendezvényen hazánk hagyo­mányos részvevőként ezúttal főként sze­mélygépkocsikat és terepjárókat állít ki. • Kuba felveszi a diplomáciai kapcso­latokat Szlovéniával és Horvátországgal. • A svájci parlament alsóháza után fel­sőháza is jóváhagyta az Európai Gazda­sági Térségről szóló szerződést. Mint is­meretes, a szerződés értelmében 1993. ja­nuár 1-jétől az EK 12 tagállama és az EFTA 7 tagállama megalakítja az egysé­ges európai piacot • Crafoord-díjjal tüntették ki a neves német sejtkutatót Adolf Seilacher pro­fesszort aki jelenleg az amerikai Yale E­­gyetemen dolgozik. A díj értéke 426 000 dollár. • Bagdad közelében megkezdődött az iraki vegyi fegyverek megsemmisítésének művelete, amely körülbelül egy évig tart. • Iráni—afgán együttműködés széles és világos perspektíváit teremtette meg Bur­­hanuddin Rabbani ideiglenes afganisztá­ni elnök teheráni látogatása. • Kabulban merényletet követtek el Asif Dilawar tábornok, vezérkari főnök ellen. A tábornok súlyosan megsebesült sofőrje életét vesztette. • Egy év leforgása alatt, pontosabban 1991 júniusa és 1992 júniusa között ke­let-európai viszonylatban hazánkban e­­melkedtek leginkább az árak. A számada­tok a következők: Románia 228,87%, Bul­gária 93%, Lengyelország 39%, Magyar­­ország 20,6%, Csehszlovákia 8,2%. sá a taoSBKMic .­­ :g li ’93-as expoélőzetes A felemásra sikeredett genovai és a jelentős ráfizetéssel fenyegető sevillai expo sem tudja elvenni a kedvét a szöuli kormánynak attól, hogy jövőre világkiállításon büszkélkedjen gazdasá­gi és technikai eredményeivel: gőzerő­vel folynak a következő nagy világott­ Az 1993. augusztus 7-én nyíló, a Kiállí­tások Nemzetközi Irodája (BIE) által 1990- ben bejegyzett, a leendő budapestivel azo­nos „B“ besorolású, azaz szakmai kiállítás, a Taeson Expo ’93 témája „A fejlődés új útjainak kihívása“, melléktémája pedig a hagyományos és a modern technika sze­repe a világ­ fejlődésében, valamint a nyersanyagok ésszerűbb felhasználása és újrafeldolgozása. A témaválasztás nem véletlen, maguk a házigazdák sem titkolják, hogy a tudomány és a technika nemzetközi haladásának és jövőjének bemutatása mellett az egész vi­lág előtt szeretnének büszkélkedni a Dél- Korea által az elmúlt harminc évben elért látványos technikai fejlődéssel. Míg az 1988-as szöuli olimpia az ország „nagyko­rúvá válását és nemzetközi elfogadtatását segítette elő, addig a taejoni expo a fej­lődők sorából a fejlett országok közé emel­kedő Dél-Korea gazdasági erejét kívánja reprezentálni. A kormány nem fukarkodott a Szöul­ban presztízskérdésnek tartott világkiállí­tás érdekében: 1 milliárd dollárt irányoz­tak elő a rendezési költségekre. A Koreai Gazdasági és Technológiai Intézet optimis­ta tanulmánya szerint a beruházás 217 ezer új munkahelyet teremt, és az expóval kap­csolatos bevételek elérhetik az 1,7 milliárd dollárt, azaz a kiállítástól kormánykörök­ben még nyereséget is várnak. Eddig mint­egy 60 ország és 20 multinacionális cég je­lezte részvételét, s a szervezők a kiállítás három hónapja alatt tízmillió látogatóra számítanak. A Szöultól 150 kilométerre fekvő Taejon közvetlen környéke — a tudomány és a jövő Városának nevezett Taedok — már rakció, a „Taejon Nemzetközi Kiállítás Korea, 1993“ előkészületei. E bevezetővel indítja a HVG legutób­bi száma a nagy eseménynek ígérkező világkiállítás előkészületeiről szóló be­számolóját. Az expo tervrajzáról és ka­balájáról készült fotót ugyanonnan köl­csönöztük, évek óta készen áll. A város területén több mint 50 kutató és fejlesztő intézet és laboratórium, műszaki egyetem és főiskola működik. A tudományos park tőszomszéd­ságában lévő 25 hektárnyi kiállítási terü­letre épített pavilonok többségét úgy ter­vezték, hogy az expo után kutatóintézetek­nek és egyetemeknek adhassanak otthont, illetve állandó kiállításként szolgáljanak. A Taejon ’93 témái között kiemelt je­lentőséget kapott a környezetbarát, emberi léptékű technológiák kifejlesztése, amit az utóbbi években a koreai gazdaságpolitika is a napirendjére vett. A három évtizedes erőltetett iparosításnak ugyanis a vitatha­tatlan eredmények mellett káros következ­ményei is lettek: a társadalomnak túl gyor­san kellett váltania az elmaradott és in­kább vidéki életformából a modernebb vá­­rosiasodottra, miközben a környezet sú­lyos — részben helyrehozhatatlan — ká­rokat szenvedett. A taejoni expo sem fogja nélkülözni az attrakciókat: különféle táncoló, zenélő, rajzoló és szobrászkodó robotok szórakoz­tatják majd a látogatókat, akik a sétányo­kon bármikor összefuthatnak és elbeszél­gethetnek a világkiállítás kabalafigurájá­­val, Kumdorival, a sárga űrmanó — kom­munikációra is képes — sétáló robotválto­zatával. A kiállítás látogatóit a Hyundai által tervezett és gyártott mágnesvasút szállítja majd az expo területén. A tudo­mányos fejlődés és a környezetbarát tech­nológiák összehangolását reprezentálják majd az elektromos és napelemmel hajtott kisautók és hajók. A rendezők igazi lát­ványosságnak szánják az 1457-ből szárma­zó, az ember által épített első űrjárműnek tartott Sin Ki Dzson nevű középkori „ra­kéta“ hasonmásának megépítését.

Next