Romániai Magyar Szó, 1994. november (6. évfolyam, 1480-1505. szám)

1994-11-01 / 1480. szám

Német közvetítés? Az egységes Európa létrejöttének egyelőre gátat szab a Kelet-Európában tapasztalható instabilitás - jelentette ki Kovács László Kapos­várott a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat által szervezett diplomataképző hallgatói előtt szombaton. A magyar külügyminiszter az instabilitás okát többek között abban látja, hogy a közép- és kelet-európai országokban létrejött rendszervál­tások után még kevésbé kiforrott a pártstruk­túra, viszonylag nagy a veszélye a pártszakadá­soknak. A gazdasági nehézségek súlyos szo­ciális feszültségekhez vezetnek. Ilyen helyzet­ben pedig megvan annak az esélye, hogy egy ismeretlen népvezér kerül hatalomra - figyel­meztetett a külügyi tárca vezetője. A nacionaliz­mus, az egységes nemzetállamra törekvés sszintén a nemzetek közötti összeütközéshez vezethet és ugyancsak az instabilizáció okozója lehet a tömeges menekülthullám és a terroriz­mus is. Kovács László úgy vélte, hogy a közép és kelet-európai országok között továbbra is tart egyfajta versenyfutás az európai integrációs szervezetekhez való csatlakozásért. Leszö­gezte: Magyarországnak az az érdeke, hogy minél több kelet-európai ország legyen tagja a NATO-nak. Az egységes Európa létrejöttéhez Közép- és Kelet-Európában először is az etnikai feszültsé­geket kell felszámolni és javítani kell az országok közötti kapcsolatokat. A modernizá­cióhoz és a stabilizációhoz a Nyugatnak Európa e vidékére is ki kell terjesztenie az integrációs folyamatokat. Az új kihíváshoz kell igazítani az európai biztonsági és együttműködési rendszert - szögezte le Kovács László. A külügyminiszter részletesen elemezte a magyar kisebbségi politikát és elmondta: Ma­gyarország érdeke, hogy minél előbb megkösse szomszédaival a kétoldalú szerződéseket. Bejelentette, hogy november 2-án, Bécsben az Európai Stabilitási Egyezmény újabb tárgyalá­sán várhatóan Németország közvetítő szerepet ♦állal a magyar-román alapszerződés kidolgo­zásában. Kovács László hozzátette: ezt a közvetítést a magyar külpolitika mindenképpen üdvözli és fontosnak tartja a későbbi szerződésekre tekintettel is. A szerdai kerekasztal-megbeszé­­léseken azonban legfeljebb annyi körvonala­zódhat, hogy az Európai Unió milyen szerepet vállalhat az alapszerződések kimunkálásában. A magyar küldöttség arról ad majd tájékoz­tatást: Magyarország milyen kisebbségi politikát kíván megvalósítani és miként akarja azt rögzíteni a kétoldalú alapszerződésekben, így a magyar-román alapdokumentumban is - mondotta Kovács László külügyminiszter. (MTI) Macedón választások A macedón parlamenti választások vasárnapi, második fordulójában az ellenzék által meghirdetett bojkott miatt lényegesen kevesebben mentek el szavazni, mint a két héttel azelőtti első fordulóban - jelentette a Beta független Szerb hírügynökség. A Demokrata Párt és a VRMO-DPRME nacionalista pártszövetség azért hirdetett bojkottot, mert úgy véli, hogy a kormánypártokat tömörítő „Szövetség Macedóniáért” választási koalíció csalással biztosította vezető helyét, s Kiro Gligorov jelenlegi államfő elnökválasztási győzelmét. A választást megfigyelő külföldi politikusok szerint a szabálytalanságok nem befolyásolták a választások kimenetelét. Helyszíni jelentések szerint a választásokat több súlyos incidens is megzavarta : egyes szkopjei, tetovói, ohridi és prilepi választási körzetben bizonyos elemek - feltehetően az ellenzéki pártok hívei - megpróbálták megakadályozni, hogy az emberek leadhassák voksukat. A Tanjug úgy tudja, hogy az incidensek több helyen is verekedésbe torkoltak, s többen megsebesültek. A szavazással egyidőben az ellenzék „ellenválasztást“ rendezett, hogy a polgárok kifejezésre juttathassák tiltakozásukat az állítólagos csalások miatt. A szkopjei rádió szerint az „ellenszavazásnál“ nem volt szükség a személyigazolvány felmutatására, s így bárki annyiszor voksolhatott, ahányszor csak akart. Az előrejelzések szerint a ,.Szövetség Macedóniáért­ minden bizonnyal abszolút többséget szerez a választásokon, s rajtuk kívül csak az albán nemzetiséget képviselő pártok szerezhetnek­­mandátumokat a 120 fős parlamentben. Az első fordulóban az albán pártok a vártnál kevesebb szavazatot kaptak, amit az elemzők azzal magyaráztak, hogy sok albán a nacionalisták esetleges győzelmétől tartva a kormánypárti szövetségre voksolt. Az ellenzéki pártok vezetői vasárnap több ízben is leszögezték, hogy véleményük szerint már a jövő tavasszal újabb választásokat kell kiírni az egykori jugoszláv tagköztársaságban. ­ HÁTTÉR -i-i HÁTTÉR -i-i HÁTTÉR j-i HÁTTÉR j-i HÁTTÉR -in HÁTTÉR l­ényegében véglegessé vált Jacques Sanier, a januárban hivatalba lépő új EK bizottsági elnök majdani „európai kormányának" pontos összetétele, illetve a „tárcák" elosztása. A döntés a­ testület hét végi első - informális­­ luxemburgi ülésén született. A luxemburgi osztozkodás után kelet-euró­pai szempontból a legfontosabb fejlemény az, hogy a térségért a jövőben nem Sir Leon Brit­tan, hanem Hans van den Broek felel majd. A brit diplomata ugyanakkor megtartotta az Egyesült Ál­lamokhoz, Japánhoz és általában a fejlett ipari álla­mokhoz fűződő kapcsola­tok dossziéját. Van den Broek a kelet-európai té­mák mellett továbbra is a testület „kiszélesíté­­si" felelőse - sokak várakozása szerint a kettő a következő években lényegében egybeesik majd. Az eddig a Bizottság „külügyminisztere­ként" is emlegetett holland diplomata ugyan­akkor kénytelen volt átengedni a „külügyek" legfőbb felügyeletét az új bizottsági elnöknek, Jacques Santernek, aki maga kíván foglalkozni a közös kül- és biztonságpolitikával össze­függő bizottsági teendőkké. Kelet-európai szempontból további lényeges változás, hogy az úgynevezett agrártárcát januártól a testület első osztrák biztosa, Franz Fischler felügyeli majd. A másik gazdasági „kulcstárcát", a gazdasági és pénzügyi kérdé­sek „tárcáját", amelyet eddig a dán Vienning Christophersen tartott kézben, ám őt nem jelölte újra az ősszel alakult szocialista dán kormány, ezúttal kettébontották. A francia Yves-Thibault de Silguy tartja meg a nagyob­bik részét, de hosszas és erőteljesen olasz lob­byzás eredményeként a majdani közös pénzzel foglalkozó ügyek kezelését az olasz Mario­­ Monti kapta meg. A „veterán" bizottsági tagok közül a német Martin Bangemann továbbra is az iparpolitika (valamint az információs technológia és a távközlés) gazdája maradt, s változatlanul a belga Karl van Miért a „piaci verseny­ felelős". A szociális dossziét a jövőben is az ír Padraig Flynn birtokolja. A közlekedésért az újonc brit Neil Kinnock felel majd, és a finn Erkki Liikanen személyé­ben új lesz a közös bel- és igazságügyi kérdé­sek felelőse is, míg a környezetvédelem a dán Ritt Bjerregaardnak jutott.­­A Maastricht Szerződés értelmében a brüsz­­szeli bizottság mandátuma ezután öt évre - az Európai Parlament mandátumáéval megegye­ző időtartamra - szól, és az egyes elképzelések szerint az 1996-os kormányközi értekezlet után akár az EU operatív „"kormányává" is válhat majd a testület. Ma még 17 tagból áll: az öt nagyobb tagország két-két főt, a kisebbek egyet-egyet delegálhatnak. A létszám ugyan­ ez januártól bővülni fog, minimum az immár bizonyosan belépő Ausztria és Finnország képviselőjével, de ha Svéd­országban és Norvégiában is „átmegy" a népszava­záson az EU-csatlakozás ügye, a létszám 21 fősre nő. Mint Sanier rámuta­tott: az új „kormány" minden idők „legko­molyabb" csapatának ígérkezik, amelyben két volt­ kormányfő is van (ő, és a francia Edith Cresson), s tizenöt korábbi miniszter is bekerült. Az összetétel alapján a testület enyhén baloldali színezetű: a 21 főből 11 szo­ciáldemokrata, szocialista vagy radikális.. A héten a strasbourgi Európai Parlamentben megkezdődik az egyes tagok meghallgatása, majd ezt követi a bizalmi szavazás a testület­ről, amely negatív eredmény esetén vétóval ér fel. A szavazásra vagy decemberben, vagy január közepén kerül majd sor. (MTI) I Romániai Magyar Szó A NAGYVILÁG HÍREI 1994. november 1. Lövések a Fehér Háznál Egy ismeretlen, középkorú férfi szombat délután utántöltő fegyveréből lövéseket adott le a Fehér Házra. A lövedékek néhány ablakot betörtek - köztük a sajtószobáét de senki sem sérült meg. A közel-keleti útjának fáradalmait kipihenő Bill Clinton elnök az épületben tartózkodott, éppen egy amerikaifutball-mérkőzést nézett a televízión. A fegyveres a Fehér Házat övező vaskerítésen kívülről nyitott tüzet az épületre, egyelőre nem tudni, hogy miért. A CNN hírtelevízió szemtanúk elbeszélése alapján azt közölte, hogy a férfi csaknem egy órán át időzött a Fehér Ház előtt, aztán váratlanul előkapta automata puskáját, és mintegy tizenöt lövést leadott az épületre. A közelben tartózkodó járókelők segítségével az őrség akkor tette ártalmatlanná, amikor újra akarta tölteni fegyverét. A szombati lövöldözés roppant kínos a titkosszolgálat számára, mert a reflektorfényt ismét ráirányítja a világ legjobban őrzött épülete biztonsági rendszerének jelek szerint meglévő gyenge pontjaira. A rendőrség a vizsgálatok idejére lezárta a Fehér Ház környékét. Az elnöki védelmet ellátó titkosszolgálat igazgatóhelyettese szombat esti sajtóértekezletén Francisco Martin Duran, huszonhat éves, Colorado Springs-i illetőségű amerikai állampolgárban azonosította azt a férfit, aki aznap délután három óra körül tüzet nyitott a Fehér Házra. Richard Griffin bejelentette, hogy az őrizetbe vett tettes húsz-harminc lövést adott le a Fehér Ház északi részére. A kár viszonylag jelentéktelen. Kérdésekre válaszolva az igazgatóhelyettes közölte, hogy a tettes szemmel láthatóan találomra adta le lövéseit. Fegyvere egy AK-47-eshez hasonló, kínai gyártmányú SKS puska volt. Kijelentette: semmi sem utal arra, hogy a férfinak cinkostársai lettek volna. Tájékoztatása szerint Francisco Martin Duran a titkosszolgálat őrizetében van. A sajtóértekezleten ugyancsak részt vevő Leon Panetta fehér házi stábfőnök aláhúzta, hogy az incidens ellenére sem változtatnak az elnök előzetes programján. Megerősítette, hogy az elnök valóban nem volt veszélyben, és az eset ellenére bizalmát fejezte ki a titkosszolgálat iránt. A stábfőnök kérdésekre válaszolva jelezte, hogy nem vetődött fel a biztonsági rendszer átszervezésének szükségessége. Az eddig feltárt bizonyítékok alapján illegális fegyverviselésért és középület rongálásáért készültek hétfőn vádat emelni Francisco Martin Duran ellen. A titkosszolgálat felügyeletet ellátó pénzügyminisztérium államtitkára vasárnap délutáni sajtóértekezletén mindazonáltal jelezte azt is, hogy a vizsgálatok folytatódnak, a vádpontok kiegészülhetnek. Az államtitkár, Ron Noble megerősítette, hogy a gyanúsítottat 1991-ben fegyveres támadásért elítélték és elbocsátották a katonaság kötelékéből, már csak ezért sem birtokolhatott volna fegyvert. Utalt arra is, hogy az új bűnüldözési törvény pontosan azon a napon - szeptember 13-án - lépett életbe, amikor Francisco Martin Duran megvette a puskát: a törvény tiltja az ilyen támadófegyverek árusítását és birtoklását. A nyomozás érdekére hivatkozva az államtitkár több részletet nem volt hajlandó elárulni. Titkosszolgálati forrásokból mindazonáltal kiszivárogtatták, hogy a vizsgálatok során választ keresnek arra a kérdésre: vajon hirtelen beállott elmezavarában követte-e el tettét a fegyveres, vagy előre megfontolt szándékkal merényletkísérletet tervezett az elnök ellen. A Fehér Ház északi oldala vasárnap lezárva maradt, a rendőrök centiméterenként átfésülték a parkot, hiányzó lövedékek után kutattak. A Colorado Springs ügyeiben is illetékes megyei seriffhivatal szóvivője szombat este közölte, hogy Francisco Martin Duran felesége október elsején bejelentést tett náluk a férje eltűnése miatt. A felvett jegyzőkönyv alapján a férj előző nap távozott a házukból, mondván, hogy csupán néhány tárgyat szeretne vásárolni, amelyen a céllövést gyakorolhatná. A seriffhivataltól származó tájékoztatás szerint Francisco Martin Duran egy előkelő Colorado Springs-i szállodában, a Broadmoor Hotelben dolgozott. Eloszlatni a bizalmatlanságot Tőkés László találkozója Horn Gyulával Október 24-én, az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc évfordulójának másnapján Horn Gyula miniszterelnök - kölcsönös kezdeményezésre - fogadta hivatalában Tőkés László püspököt, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tiszteletbeli elnökét. A találkozó beleillik a rendszerváltozás utáni magyar miniszterelnökökkel való találkozások sorába. A nap folyamán Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke is fogadta Tőkés Lászlót. Az államelnök egészében véve kedvezően ítélte meg a legutóbbi választások nyomán kialakult magyarországi politikai helyzetet. Bizakodóan viszonyult az államközi szerződések megkötésének ügyéhez, de egyben azt is kihangsúlyozta, hogy a szerződések dolgában érvényesülnie kell a „valamiért valamit”­­ klasszikus­­ elvének. Tőkés László kétségeit fejezte ki a román fél megbékélési­ szándékainak őszinteségét illetően, és határozottabb fellépést szorgalmazott az anyaország részéről a nyilvánvaló romániai magyarellenes jogsérelmek ügyében. Horn Gyula miniszterelnök nyílt szellemben felvetette azokat a nézeteltéréseket és félreértéseket, melyek az utóbbi időben adódtak elő. Tőkés László a szegedi Horn-Gherman találkozó egyes kedvezőtlen megnyilvánulásait vezette vissza ezekre. A­ neokommunista román uralkodó párt iránti túlzott közeledés és megalapozatlan békülékenység komoly ellenérzést és súlyos kételyeket váltott ki Erdélyben, hiszen a Szegeden deklarált „történelmi megbékélési" szándékoknak szögesen ellentmond a tovább folytatódó kisebbség-ellenes román politikai gyakorlat. Lakossági szinten, a mindennapi együttélés terén nem is volna gond, hogyha a szélsőséges nacionalistákkal összefonódott hatalom szüntelen nem gerjesztené a román-magyar etnikai feszültségeket. Hivatkozással 1989. decemberi bukaresti látogatása nyomán szerzett negatív tapasztalataira, a magyar miniszterelnök tisztázta, hogy maga nem táplál illúziókat a magyar-román alapszerződés tekintetében. Tőkés László élére állítva tette fel a kérdést: az államközi alapszerződés milyen mértékben számít a magyar kormány kiemelt program-célkitűzéseinek, politikai prioritásának?; elképzelhető volna-e annak megkötése az RMDSZ, illetve a romániai magyarság masszív visszautasítása ellenében? Erdély „vétó­jogára" ugyan nem tartott igényt - de szorgalmazta az RMDSZ mint önálló politikai tényező harmadik - nemhivatalos - partnerként való bevonását a szerződéskötés folyamatába. Horn Gyula megerősítette, hogy az RMDSZ véleményének a meghallgatása nélkül nem kötnek szerződést. Mindemellett kiemelten szólt az Európai Unió részéről támasztott nyomatékos megbékülési elvárásokról. Az Unió - úgymond - nem kíván a soraiba felvenni „egymással viszálykodó országokat". Tőkés László véleménye szerint a „viszálykodó fél" ez esetben kifejezetten Románia - vagyis ebből a szempontból nem kell egyenlőségjelet tenni a két ország közé. Európai szemmel nézve­­Magyarország nagy mértékben megfelel az Európa tagsági követelményeknek - ezzel szemben viszont Románia súlyosan vét a demokrácia és jogállamiság alapvető normái ellen, példának okáért a kormányban­­ is - tért nyert szélsőséges nacionalizmus és a kisebbségi diszkrimináció továbbélése és felerősödése által. A megbeszélésen mindazonáltal egyetértés mutatkozott abban a tekintetben, hogy mind magyar és román, mind európai szempontból kívánatos volna az alapszerződés megkötése. Ennek azonban elengedhetetlen feltétele kell legyen a romániai magyarság jogainak a biztosítása. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség kollektív módon és a különböző autonómia-formák keretében tartja biztosíthatónak nem csupán a romániai magyar népközösség jogainak érvényesülését, de - egyáltalán - annak jövőjét is. Ez alkalommal is kifejezésre jutott, hogy a magyar kormány támogatja a kisebbségbe szakadt magyarság ezen törekvéseit. Tőkés László sajnálkozással észrevételezte a magyar kormány azon megszorító pénzügyi-költségvetési intézkedéseit, melyek ellentmondani látszanak a kormány kinyilvánított támogatási szándékainak, és megalapozott kétségeket támasztanak irányában a határon túl élő magyarságban. A megbeszélésen jelen lévő Tabajdi Csaba államtitkár konkrét adatokkal támasztotta alá a mondottakat. Horn Gyula miniszterelnök ígéretet tett, hogy a következő kormányülésen felülvizsgálják a kisebbségi magyarság támogatására előirányzott pénzbeli­ költségvetési tételeket. Tőkés László véleménye szerint a magyar kormány egy csapásra eloszlathatná a vele szemben támadt - indokolt vagy alaptalan - bizalmatlanságot, amennyiben a megelőző kormánnyal azonos szinten tartaná vagy még magasabbra emelné a rászoruló határon túli magyarság támogatottságát. Ugyanakkor újból szorgalmazta egy erdélyi bank és hitelszövetkezeti rendszer felállítását. Általában véve áttörést, stratégiai és minőségi változást sürgetett Magyarországnak az utódállamok magyarságát illető politikájában, Horn Gyula miniszterelnök bizalmat és türelmet kért kormánya számára. Elvárása szerint tetteikből kell majd megítélni határon túli politikájukat. 1994. október­ 27. A KIRÁLYHÁGÓMELLÉKI REFORMÁTUS EGYHÁZKERÜLET TÁJÉKOZTATÁSI SZOLGÁLATA Bíborosok kinevezése II. János Pál vasárnap 30 új bíborost nevezett ki 24 országból. Az erről hírt aap Reuter értékelése szerint a pápa a kinevezésekkel rányomta ..konzervatív pecsétjét az új évezredbe tartó római katolikus egyházra.“ A bíborosok kinevezésével a Szentatya egyik célja: az egyház megerősítése jelenlegi, vagy volt válsággócokban, mint amilyen például Szarajevó, Vietnam, Kuba, Libanon vagy Albánia. Albánia új bíborosa egy 92 éves, a kommunizmus alatt mintegy fél évtizedet börtönben és munkatárborban töltött pap, Mikel Koliqi lett. Szarajevó érseke, Vinko Puljic szintén bíboros lett. A bíborosok a katolikus egyház elitjéhez tartoznak, soraikból kerül ki a pápa. Egyben a katolikus egyházfő legmagasabb rangú segítői. Ők látják el tanácsokkal a legfontosabb egyházi ügyekben, ők képviselik a pápát világszerte. Az új kinevezésekkel a bíborosi kollégium tagjai­nak száma 167, a testület még inkább „internacionalizá­­lódott", növekedett annak esélye, hogy a világ 960 millió katolikusának jelenlegi lengyel származású vezetője helyére, a szükséges időpontban, újból nem olasz pápa kerül majd - vélte a Reuter. Az új bíborosokat, akik között magyar nincs, november 26-án iktatják majd be, ekkor kapják meg a bíborosi kalapot. Adócsalók országa Belgiumban, ahol nemzeti sportnak számít az adócsalás, az állampolgárok 44 százaléka titkol el jövedelméből az adóbevallásnál - ismertette pénteken a Reuter egy helyi egyetem felméré­sének eredményét. Az adócsalás évente 13-18 milliárd dollár kö­zötti bevételtől fosztja meg az államkasszát, ami nagyjából megegyezik a költségvetés hiányával - állapította meg a tanulmány. Az Európai Unióban a belga állam a legeladó­­sodottabb, felhalmozódott tartozása a bruttó nemzeti termék 138 százalékával egyenértékű. A belgák ugyanakkor arra panaszkodnak, hogy a legtöbbet adózó nemzetek közé tartoznak az unióban. A megkérdezett belgáknak 44 százaléka vallott be adócsalást, de kétharmaduk mondta azt, hogy csalna, ha megtehetné. A belgák többsége ugyanakkor helyeselné, ha a kormány hatéko­nyabban sújtana le az adócsalásokra. Philippe Maystadt pénzügyminiszter nemrég bejelentette, hogy a kormány a jövőben ugyanolyan­ bűncselekményként kívánja kezelni az adócsalást, mint a piszkos pénzek tisztára mosását. A bankoknak jelezniük kell majd, ha azt gyanítják, hogy a betett pénz adócsalásból származik. A pénzügyminiszter azzal vigasztalta honfitár­sait, hogy az Európai Unió három másik tagál­lamának polgárai még náluk is többet adóznak. Gazdasági konferencia Casablancában Vége Izrael bojkottjának? Vasárnap este Casablancában több mint 2500 vendég jelenlétében megnyitották a Közel- Keletről és Észak-Afrikáról szóló, keddig tartó gazdasági konferenciát. A tanácskozáson első ízben vesznek részt egyszerre arab országokat, Izraelt, a palesz­tinokat, az Európai Uniót, az Egyesült Államokat és Japánt képviselő kormány- és államfők, miniszterek, üzletemberek, gazdasági szakértők. Ali. Hasszán marokkói király elnökletével folyó konferencia célja, hogy előmozdítsa a gazdasági együttműködést és fejlődést a térségben. Ennek megfelelően több ország is, így például Izrael és Egyiptom számos javaslattal, beruházási tervek­kel érkezett a marokkói városba. Az izraeli keres­kedelmi kamarák elnöke, Dany Gillerman úgy vé­lekedett, hogy a konferencia az Izraellel szem­beni arab bojkott de facto megszüntetését jelenti. Megnyitó beszédében II. Hasszán marokkói uralkodó hangsúlyozta: „a béke itt van, elérke­zett”. E konferencia célja pontosan az, hogy megerősítsük és tartóssá tegyük a békét - mond­ta, hozzátéve, hogy fel kell kutatni a gazdasági és beruházási lehetőségeket a térségben. Egyúttal sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Szíria nem jött el a tanácskozásra. Szíria és Libanon azért nem vesz részt a tanácskozáson, mert csak akkor hajlandó Izraellel együttműködni, ha előbb megszületik a globális béke a Közel-Keleten - mutattak rá megfigyelők. * Warren Christopher amerikai külügyminiszter a konferencián jelentős gazdasági reformokra szólított fel a­ magántőke bizalmának elnyerése érdekében, valamint Izrael arab bojkottjának teljes megszüntetését sürgette. . Jichak Rabin izraeli kormányfő vasárnap Casablancában bejelentette, hogy mától kezdve fokozatosan feloldják a­ Gáza-övezet lezárását,, amelyet a 23­ halálos áldozattal járó tel-avivi buszmerénylet után rendelt el Izrael.­­Rabin ezt a sajtóval közölte, miután több mint egyórás tárgyalást folytatott Jasszer Arafattal, a Palesztin Hatóság elnökével a marokkói város­­­ban, a közel-keleti gazdasági konferencia kez­dete előtt. A találkozón jelen volt Simon Peresz külügyminiszter is. A megszűnt területek lezárása komoly gondot okoz a palesztin gazdasági életnek, mivel mint­egy 70 ezren járnak be e területekről izraeli munkahelyekre. •­­ Jasszer Arafat, a Palesztin Hatóság elnöke vasárnap este a konferencián elfogadhatatlannak nevezte, hogy „a palesztin nép fizeti meg a béke árát, míg más országok besöprik az osztalékot”. ígéretük­ betartására szólította fel azokat az országokat, amelyek összesen 2,4 milliárd dollárnyi támogatást ajánlottak fel öt év alatt a ..palesztin autonómiának. " Muzulmán offenzíva megváltozott erőviszonyok között A szerb tüzérség szombat hajnalban erőteljes tüzérségi támadást indított a nyugat-boszniai bihaci fronton - jelentette a Tanjug szerb katonai forrásokra hivatkozva, ám ennek ellenére úgy látszik, hogy a szerbek képtelenek megállítani a muzulmánok nyugat- és közép-boszniai offen­­zíváját. Michael Rose, a Boszniában állomásozó ENSZ-erők főparancsnoka közben figyelmez­tetett, hogy a harcok fellángolása tragikus következményekkel sújtaná az egykori jugoszláv tagköztársaság lakóit. Muzulmán és nem hivatalos források meg­erősítették, hogy a boszniai kormányhadsereg egységei újabb településeket foglaltak el a nyugat-boszniai Bihac körzetében, s a közép­boszniai Kupresnél is több helyen áttörték a szerb védelmi vonalakat. A hivatalos szerb közlemények közben továbbra is azt állítják, hogy a katonáik nagy veszteségeket okozva visszaverték a muszlim hadsereg támadásait. A kormányerők Szarajevó környékén is támadást indítottak a szerbek ellen. ENSZ- teler­tések szerint a muzulmánok ismét a Sza­rajevó környéki hegyekben kialakított fegy­vermentes övezeteket használták támadásaik kiindulópontjaként. A szarajevói rádió szerint az észak-boszniai frontokon sem hallgatnak a fegyverek: Dobojnál, Gradacacnál és Gracanicánál dúlnak heves harcok szerbek és muzulmánok között. A boszniai kormányhadsereg egységei vasárnap körülzárták a nyugat-boszniai Krupa na Unit (Bosanska Krupa) - jelentette be Michael Williams zágrábi ENSZ-szóvivő. Szarajevói források szerint küszöbön áll a szerb kézen levő város visszafoglalása. Kupresnél is folytatódik a muzulmán előrenyomulás, s várhatóan hama­rosan a kormánycsapatok hetedik hadtestének kezére kerül a város. A muzulmán hadvezetés célja, hogy Kupres elfoglalásával egyesülhessen az ötödik és a hetedik hadtest, ami egyben azt is jelentené, hogy a nyugat-boszniai muzulmán hadseregnek sikerül kitörnie a szerb gyűrűből. ■ Radovan Karadzic boszniai szerb vezető pénteken este általános ellentámadást rendelt el, miután a muszlim vezetésű kormánycsapatok az északnyugat-boszniai Bihac térségében hozzá­vetőleg 200 négyzetkilométernyi területet hódítottak el a szerb erőktől, és csaknem nyolcezer szerb polgári lakost űztek el otthonából - jelentette a Reuter. „Ha a muzulmánok háborút akarnak, meg­kapják” - jelentette ki vasárnap este Radovan Karadzic boszniai szerb vezető a nyugat-boszniai frontvonalhoz közeli Petrovacban mondott beszédében. A boszniai szerb elnök sorra járja a szerb kézen lévő területeket, hogy javítsa a harci morált. Előzőleg a boszniai szerb erők azzal fenyegetőztek, hogy szarajevói és bihaci muszlim civileken állnak” bosszút, ha a bosnyák kormány­csapatok le nem állítják offenzívájukat. Kéksi­sakos tisztek óva intették a szerbeket­ NATO- légicsapásokkal, számolhatnak, ha ágyútüzet zúdítanak az ENSZ-oltalom alatt álló Bihacra, vagy Szarajevóra. Michael Rose, a boszniai ENSZ-erők főpa­rancsnoka úgy nyilatkozott: Boszniában érezhe­tően megváltoztak az erőviszonyok, s felülke­rekedni látszik a m­uzulmán-horvát hadsereg. ENSZ-források szerint a muzulmánok által kezdeményezett nyugat- és közép-boszniai offenzíva teljes mértékben jogszerű, s egyetlen ENSZ-határozatot sem sért meg. Katonai szakértők szerint a szerb vereségeket az okozza, hogy a béketerv elutasítása miatt bevezetett jugoszláv zárlat eredményeképpen a boszniai szerbek krónikus lőszer- és üzemanyag­­hiánnyal küszködnek. A másik oldalon pedig sorra nyílnak a fegyver- és lőszergyárak, és kül­földről is jelentős mennyiségű katonai felsze­relést csempésznek be Horvátország felől Bosznia-Hercegovinába. i vmks amm mtm omfs mám amm »mm tmm mám ama ama msjjj mw$ «ma mn SORBARATOK NAGY LEHETŐSÉGEM T* RÉSZVÉTELI SZELVÉNY A részvevő neve és pontos címe: 1Budapesti szilveszterezést, színes tévét, többszázezer lejt és sok ús egyebet nyerhet, ha minden innen kivágott szelvényhez bármi­, ilyen kanizsai gyártmányú sör (Korona, Világos, Platán, Göcsej,­­­HB. stb.) öt leáztatott üvegnyakcímkéjét csatolva, december 1-­ jéig elküldi az alábbi címre: BERE KANIZSA Sr­., 3900 Satu Mare,­­ B-dul Traian nr. 5/51­­ A borítékra írják rá: (Kanizsai sörtombola) L (Iti vágja ki) (K. 40») I­ VB603BK äSIwM MWWB 4S0SMOE »KMX VKVViffWI wmmm wtMwmi .wwaw wiMiia, juu—uoi amjmuui summ vinnam-3R n-rr.-irr -****»» wwwm -ír.,- —^ **»»»» WTO5W VaCXW ívwfl« MWroW 9WTTO uSStm WCWW XOBCB aJw»S wí»W CSSW5SB

Next