Romániai Magyar Szó, 1995. március (7. évfolyam, 1589-1619. szám)

1995-03-01 / 1589. szám

Összeomlott cs­k­k99 A hétvégi haláltusa után hétfőre gyakorlatilag a tetszhalál állapotába került a londoni City legrégebbi és legpatinásabb nevű bankja, a Barings, amelynek összeomlása az elmúlt évtized legsúlyosabb bizalmi válságával fenyeget a brit főváros pénzpiacán. A helyzet komolyságát kellően illusztrálja, hogy a hét végén az Angol Bank kormányzója, Eddie George személyesen irányította azokat a vésztárgyalásokat, amelyek a megrendült helyzetű Barings számára voltak hivatottak gyorsan vevőt keríteni A brit jegybank a mentőakció sikertelensége ellenére sem volt azonban hajlandó közvetlen tőkeinjek­cióval a felszínen tartani a hirtelen eladósodás terhe alatt süllyedni kezdő pénzintézetet. A Barings ennek nyomán beszüntette kereskedelmi tevékenységét, s ez a háború utáni időszak brit gazdaságtörténetének legjelentősebb kény­szerű bankbezárását is jelenti egyben. A hagyományosan udvari kapcsolatokat is ápoló intézmény - amelyet a királynő bankjának is neveztek - szingapúri kirendeltségének jogosulatlan, és balul elsült határidős tokiói tőzsdei manőverein bukott el. A bank kez­deti vesztesége 500 millió font, de az ügylet jellege folytán könnyen előáll­hat az ördögi kör jelensége: a súlyos csőd miatt a japán piac indexe azon­nal zuhanni kezdett, a jelzőszám hanyatlása azonban újabb és újabb terheket ró a brit pénzintézetre. Az elvesztett félmilliárd font valóban elenyésző a londoni pénznegyed­ben naponta megforduló dollár-tízmilliárdokhoz képest; független elemzők elsősorban az óriási port kavart, váratlan összeomlás tovagyűrűző lélektani hatásaitól tartanak. Hétfő reggeli londoni értesülések szerint ugyanakkor az európai központi bankok nem tartják szükségesnek az összehangolt fellépést, mivel a globális pénzpiaci forgalomhoz képest maguk is rendkívül cse­kélynek tartják a Barings veszteségeit. A Baringshoz kirendelt csődgondnokok kétmilliárd font (3,2 milliárd dollár) értékű betétet zároltak. A bankháznak megadott hatósági kegye­lemdöfés minden bizonnyal fájdalmasan érinti a többi pénzintézetet, takarékszövetkezeteket, nyugdíjalapokat - valószínűleg még a királynőt is, mivel - nem hivatalos értesülések szerint - a brit udvar ugyancsak a tönkrement cégnél vezette számláinak egy részét. A Barings hétfőre beteljesedett katasztrófája a font árfolyamát történelmi mélypontra vetette vissza, s a részvénypiacokon sem múlt el nyomtalanul. Az összeomlás előidézője - egy Szingapúrban dolgozó, 27 éves alkal­mazott, aki engedély nélkül keveredett kockázatos, s a jelek szerint balul elsült piaci manőverekbe - helyszíni értesülések szerint hamis útlevéllel a szomszédos Malajziába menekült a délkelet-ázsiai városállam hatósá­gainak ellene indított hajtóvadászata elől. A maláj rendőrség hivatalos kérést kapott Szingapúrtól Nick Leeson felkutatására és kiszolgáltatására. A bank vesztesége hétfő estére már 700 millió font sterling volt a reggeli félmilliárd font helyett, de a Leeson által kezdeményezett pénzpiaci műveletek jellege miatt az összeg még jó ideig halmozódhat. A közvetett gazdasági veszteség ennek is a többszöröse, hiszen a Barings összeom­lása világszerte hullámokat vert, s csak a londoni tőzsdén jegyzett brit részvények értékéből is 4 milliárd fontot faragott le egyetlen jegyzési nap alatt. A font árfolyama 3,5 pfenniget vesztett a német márkával szemben, s 2,2981 DM-es jegyzésével soha nem tapasztalt mélyre süllyedt. Kenneth Clarke brit pénzügyminiszter hétfőn teljes körű vizsgálatot rendelt el a Barings összeomlásával kapcsolatban. Clarke hétfői alsóházi nyilatkozata szerint a bankház tragédiája „egyedi eset” , s következ­ményeit „a piacoknak le kell nyelniük". Hasonló, megnyugtatónak szánt hangnemű kommünikét tett közzé röviddel korábban Eddie George, az angol központi bank (Bank of England) kormányzója is. Ő is elszigetelt jelenségként értékelte a történteket. Ezzel szemben „nyugtalanság forrásának”minősítette a Fehér Ház szó­vivője a brit Barings bank csődjét, és jelezte, hogy Washingtonban figyelemmel kísérik az ügy következményeit. Mint az AFP Michael McCurry szóvivőre hivatkozva jelentette, a Fehér Ház a csődeljárási folyamat egészére oda­figyel, hogy lássa, milyen követ­kezményekkel jár majd az amerikaiakra nézve. A szóvivő szerint a csőd eddig elsősorban a valutaárfolyamokra gyakorolt hatást, közvetve néhány amerikai érdekre is - írta a francia hírügynökség. ­ A „háborús párt” az erősebb Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő - a moszkvai felső vezetés tagjai közül elsőként, eddig példa nélkül álló módon - hibának minősítette a csecsenföldi katonai akciót. Csernomirgyin az orosz tévé munkatársaival találkozva hétfőn elismerte: elszámította magát Moszkva. Azt gondolták ugyanis, hogy vérontás nélkül sikerül megoldani a csecsen válságot. Az orosz vezetés szándéka azon­ban a visszájára fordult. A politikus szerint rosszul választották meg az időpontot, és már korábban be kellett volna avatkozni. Az orosz kormányfő véleménye a csecsen válság ügyében már többször is eltért a vezetés többi tagjáétól. Csernomirgyin több kísérletet is tett a tár­gyalásos rendezésre, azonban a „háborús párt” sorra meghiúsította próbálkozásait. Moszkvai megfigyelők szerint a kormányfő szavai világossá tették az eddig a felszín alatt húzódó ellentétet a moszkvai vezetésen belül a csecsen válság kezelését illetően. Ugyanakkor a jelek szerint a „háborús párt” az erősebb. A csecsenföldi háború egyre inkább déli, délkeleti irányban terjed, miu­tán az orosz erők egy második gyűrűt vontak Groznij körül. A moszkvai hivatalos közlések szerint ennek célja, hogy teljesen megakadályozzák a csecsen fegyveresek fővárosba való behatolását. Független források szerint az orosz csapatok igyekeznek elvágni Dzsohar Dudajev elnök erőit hátországuktól, a hegyvidéki területektől. Az Interfax helyszíni jelentése szerint az orosz nehéztüzérség a Groz­­nijtól 30 kilométerre délkeletre fekvő Sztarije Atagit is támadta, ahol hétfőn fokozódott a támadás intenzitása. A csecsen hadvezetés szerint a támadással a közeli magaslat megszerzése az orosz erők célja. A Csehkar elnevezésű magaslatról ugyanis ellenőrzés alatt tarthatják a Groznijtól délkeleti és délnyugati irányban fekvő területeket. Hétfőn hajnalban a dagesztáni-csecsen határ közelében ismeretlen tettesek felrobbantottak az Akszaj határfolyón egy vasúti hidat, egy közúti hidat pedig megrongáltak. Magomed Guszajev dagesztáni nemzetiségügyi miniszter provokációnak minősítette az eseteket, amelyek célja, hogy Dagesztánt bevonják a konfliktusba.­ zomália, ahonnan március 6-áig távoznak az utolsó ENSZ-kéksisa­­kosok, 1991. januárjában, Mohamed Sziad Barré elnök megbuktatását követően süllyedt az anarchiába, aminek következtében milliókat fenyegetett az éhhalál. Az elmaradott kelet-afrikai országnak négy éve nincs kormánya. Bár február 21-én a szembenálló két legfőbb hadúr, Mohamed Farah Aidia és Ali Mahdi Mohamed békemegállapodást írt alá, a rivális milíciák közötti összetűzések azóta sem szűntek Mogadishu utcáin. Az AFP hírügynökség a kéksisakosok távozása alkalmából összeállítást közölt az ENSZ számára végül is sikertelen Szomáliai vállalkozás előzményeiről és az utolsó napjait élő szerepvállalás történetéről. 1991. január 27. - Az Egyesült Szomáliai Kong­resszus (USC) lázadói elfoglalták az elnöki palotát Mogadishuban. Az 1969 óta hatalmon lévő Sziad Barré elnök elmenekült. Az USC Ali Mahdi Mohamedet nevezte ki ideiglenes elnöknek. május 18. - A Szomáliai Nemzeti Mozgalom (SNM) kinyilvánította Észak- Szomália elszakadását és a területen kikiáltotta a Szomáliföldi Köztársaságot. november 17. - Mogadishuban súlyos harcok kezdődtek az USC rivális, egyik oldalon Ali Mahdi Mohamed ideiglenes elnököt, a másik oldalon Mohamed Farah Aididet támogató erői között. A harcokban négy hónap alatt 30 ezren vesztették életüket. 1992. január 23. - Az ENSZ fegyverszállítási embargót hirdetett Szomáliával szemben. április 24. - A világszervezet elindította az UNOSOM műveletet, amelynek a márciusban aláírt, de hamarosan rendszeresen megsértett tűzszünet ellenőrzését, valamint a humanitárius segélyek védelmét szabták feladatául. augusztus 19. - Francia légihidat létesítenek a segélyszállítmányok eljuttatása érdekében és megkezdődik a Szomáliának nyújtott nagyszabású amerikai segélyakció, a „Provide Relief". augusztus 19. - Aidid számos más fegyveres mozgalommal összefogva létrehozza a Szomáliai Nemzeti Szövetséget (SNA). szeptember-november - Az ENSZ akció kudarca: a 4200 kéksisakosból csak 500 pakisztáni katona érkezett meg. december 9. - Kezdetét veszi a Restore Hope (Új Remény) katonai és humanitárius akció az éhezők megmentésére és a béke helyreállítása érde- Dudajev elnök egyik képviselője, Musza Merzsujev úgy vélekedett, hogy még mindig nem késő a rendezés. Mint mondta, a csecsenek csupán védekeznek, de elfogadhatatlannak tartják a fegyverletételt. A Csecsenföldön állomásozó szövetségi csapatok sajtóközpontja cáfolta azokat az előző nap elterjedt híreszteléseket, amelyek szerint az orosz hadvezetés Ingusföldön tárgyalásokat folytat Dudajev híveivel. A harci cselekmények azonnali beszüntetésére és az emberi jogok cse­csenföldi megsértésének leállítására szólított fel hétfőn az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága, amely 51. éves ülését tartja Genfben. A bizottság elnökségének nyilatkozata az Orosz Föderáció területi sért­hetetlenségének és alkotmányának tiszteletben tartása mellett a csecsen válság párbeszéd útján való rendezésére szólított fel. A bizottság munká­jában részt vevő 53 tagország, köztük Oroszország nevében kiadott közleményben az ülés malajziai elnöke sajnálkozásának adott hangot a nagyszámú áldozat és a sok szenvedő polgári lakos, valamint az emberi jogokat a konfliktus kitörése óta ért súlyos sérelmek láttán. A bizottság a rend helyreállítására és szabad, pártatlan választások megtartására szólított fel a Csecsen Köztársaságban. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a segélyeknek akadálytalanul el kell jutniuk a polgári lakosság valamennyi csoportjához. A humanitárius szervezeteknek, többek között a Nemzetközi Vöröskeresztnek és az ENSZ Menekültügyi Főbiztos­ságának lehetővé kell tenni, hogy a csecsen válság által érintett valamennyi térségben jelen lehessen. Mozdokba érkezett hétfőn délután Oleg Szoszkovec, az orosz minisz­terelnök első helyettese, Jelcin elnök csecsenföldi különmegbízottja. Az észak-oszétiai fővárosba megérkezve Szoszkovec találkozott Abszarbek Galazov elnökkel és Jurij Biragovval, a minisztertanács elnökével. Hétfőn este Szoszkovec programjában találkozó szerepelt Anatolij Kulikov vezérezredessel, a Csecsenföldön harcoló szövetségi csapatok parancsnokával. A tervek szerint megbeszélést folytat majd a csecsen nemzeti megújulás kormányának tagjaival, a vének tanácsa képviselőivel, valamint egyházi személyiségekkel, és elnököl a csecsen gazdaság és szociális szféra helyreállításának kérdéseivel foglalkozó állami bizottság kihelyezett ülésén­­kében. (Két év alatt több mint háromszázezren estek áldozatul a háborúnak.) A 38 ezer fős többnemzetiségű erő amerikai parancsnokság alatt tevékenykedett és derékhadát 28 ezer amerikai kéksisakos adta. 1993. május 4. - Az Új Remény akció egy újabb ENSZ műveletnek, az UNOSOM-II- nek adta át a stafétabotot. június 5. - 24 pakisztáni kéksisakos vesztette életét Mogadishuban az Aidid milicistáival kirobbant harcokban. Több hónapon át légiakciók és szárazföldi műveletek követték egymást a legfőbb Szomáliai hadúr és hívei ellen. Az ENSZ elrendelte Aidid letartóztatását, de az nem sikerült. október 3. - Tizennyolc amerikai katonát öltek meg Mogadishuban. Erre Clinton elnök úgy döntött, 94 márciusáig kivonják az összes amerikai katonát a kelet-afrikai országból. 1994. március 24. - Az Aidid és Ali Mahdi Mohamed elnök között Nairobiban létrejött megbékélési megállapodás tűzszünetet és megbékélési értekezlet megtartását helyezte kilátásba, de arra nem került sor. március 25. - Az amerikaiak távoznak, hasonlóképpen más nyugati államok katonái is. A Szomáliában maradt 19 ezer fős ENSZ-erőt főként pakisztáni és indiai katonák adják. november 4. - a világszervezet döntést hoz. 1995 márciusáig kivonja erőit Szomáliából. december 23. - Mogadishuban újabb harcok a rivális milíciák között (130 halott.)1995. január 2. - Nigériai száműzetésében meghal Sziad Barré egykori elnök. február 1. - Aidid erői birtokba veszik az ENSZ elhagyott főhadiszállását Mogadishu déli részén. fauár 8. - Megérkeznek az amerikai tisztek, hogy előkészítsék a kéksisa­kosok kivonását. A ENSZ utolsó erőinek távozását tízezer fő összlétszámú nemzetközi erő (hat ország Franciaország) fedezi amer Mogadishuban még 2500 kéksisakos van jelen, vesztesége 121 fő volt.(MTI-Panoráma) Egy szuszra. * Vasárnap este aknagránát, hétfőn hajnalban rakéta­robbanás oltotta ki egy-egy asszony életét Szara­jevóban, és többen megsérültek, amikor egy zsúfolt villamost ért lövedékbecsapódás. Az utóbbi napok­ban a boszniai főváros körül megélénkült harci cselekmények miatt lemondták Süleyman Demirel török államelnök szarajevói látogatását. * Al Gore amerikai alelnök Brüsszelben megbeszélést folytatott Willy Claes NATO-főtitkárral és talál­kozott a tagállamok nagyköveteinek tanácsával, majd pedig a békepartnerségben részt vevő közép­es kelet-európai országok képviselőivel. A sajtó megbízottai előtt hangoztatta, hogy a NATO kelet­európai irányit, bővítésének és a NATO-orosz párbeszédnek párhuzamosan kell haladnia. 9 II. János Pál pápa személyes megbízottat küldött Peruba és Ecuadorba, hogy a két országot a február 17-én aláírt tűzszüneti megállapodás betartására szólítsa fel. * Legalább nyolcvanan vesztették életüket az iraki területen levít Kurdisztánban, amikor Zaka váro­sában felrobbant egy gépkocsiban elhelyezett pokolgép. A Kurdisztáni Hazafias Unió egyik veze­tője a bagdadi titkosszolgálatot vádolta a merénylet elkövetésével.­­ Az indokínai országoknak nyújtott támogatás össze­hangolására vonatkozó megállapodással ért véget Tokióban az a nemzetközi konferencia, amelyen a térség kiegyensúlyozott gazdasági fejlesztésének kérdéseit vitatták meg 25 ország és 9 nemzetközi szervezet képviselői. * A dél-libanoni tengeri partszakaszt ellenőrző izraeli parti őrség egyik ágyúnaszádja hétfőn figyelmeztető lövéseket adott le, hogy megállásra bírjon libanoni halászokat, akik több kilométerre eltávolodtak, a parttól. Ugyanaz idő tájt Tirusz kikötőváros közelé­ben saját készítésű pokolgép ölt meg egy Hezbollah­­gerillát, három társát pedig megsebesítette.­­ Albánia hétfőn hivatalosan tiltakozott amiatt, hogy görög határőrök lelőttek egy albán fiatalembert, aki illegálisan lépte át a határt. * Vlagyimir Zsirinovszkij, a szélsőséges orosz politi­kus bagdadi látogatása során találkozott Tarik Aziz miniszterelnök-helyettessel, akit megkért, továbbítsa Szaddám Husszeinnek az ortodox keresztények és a muzulmánok koalíciójának létrehozásáról szóló dokumentumjavaslatát.­­ Legalább százan megsebesültek hétfőn a Banglades déli részén fekvő Kub­a kikötővárosban, amikor felháborodott diákok muzulmán szélsőségeseken próbáltak bosszút állni, mert megölték vezetőjüket. A szélsőséges iszlám szervezet egyik székházát fel­gyújtották, üzleteket fosztogattak. A rendőrség 17 iszlámistát letartóztatott. 9 A Párizs közelében levő Louveciennes-ben egy la­kásban agyonlőttek három házaspárt. Mind a hat ál­dozat orosz származásu­ volt, így a hatóságok előbb orosz maffiaharcra gyanakodtak, később azonban az egyik házaspár 17 éves fiára terelődött a gyanú. 9 A német alkotmánybíróság elutasította a volt kelet­német állambiztonsági miniszter alkotmányossági panaszát, így a 87 éves Erich Mielke továbbra is börtönben marad.­­ Az egyes blokk állapotának tüzetes megvizsgálása céljából öt hónapra kivonták az áramtermelésből a kozloduji atomerőmű egyes számú, egyúttal leg­régibb reaktorát.­­ A japán külügyminisztérium nyilatkozatban jelentette be, hogy a japán hivatalos hatóságok együtt fognak működni az ENSZ különleges meg­bízottjával, akinek az lesz a feladata, hogy vizs­gálatokat folytasson a japán császári hadsereg által a második világháború idején katonai bordélyokba hurcolt nők ügyében. Egy szuszra... A romániai magyarság legitim érdekvédelmi és köz­képviseleti szervezete, az RMDSZ fokozott figyelemmel kíséri a román-magyar alapszerződés előkészítését, hiszen ez az alapszerződés a Romániában kisebb­ségben élő magyar nemzeti közösség jövőjének alaku­lása szempontjából meghatározó fontosságú. Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa meg­erősíti korábbi, erre vonatkozó dokumentumaiban kifejtett álláspontját, mely szerint: - az alapszerződésnek integrálnia kell a két ország­ban élő, közvetlenül érintett kisebbségek legitim kép­viselőinek véleményét;­­ az alapszerződésnek részletesen kidolgozott kisebbségvédelmi megállapodást is kell tartalmaznia, amely - vonatkozásunkban tekintetbe véve az ősho­nos magyar nemzeti közösség sajátosságait, garantálja eme közösség autonómia-jogát nemzeti identitása megőrzésére, fejlesztésére és átörökítésére szülő­földjén; - az alapszerződésnek meg kell jelölnie fentebb felsoroltak megvalósításához szükséges jogi, közigaz­gatási, intézményi és anyagi feltételeket, és tartal­ma a legérintettebbek, a szlovákiai magyarság legitim képviselői végső formájában elfogadhatónak minősítik az alapszerződést, akkor a dokumentum aláírására sor kerül - mondta az MTI-nek hétfőn Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke, azt követően, hogy a Pozsonyhoz közeli Csőrösztőn befejeződtek a (hárompárti) Magyar Koalíció, és az MSZP-frakció külügyi munkacso­portja közti megbeszélések. A Magyar Koalíció meghívására az MSZP egynapos hivatalos munkalátogatáson Szlovákiában járt küldött­ségének vezetője, Bársony András, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának alelnöke az MTI pozsonyi tudósítójának nyilatkozott. „Nem a szövegváltozatok módosításáról, hanem arról tárgyaltunk, vajon mi az a minimálsan elfogadható szint, amely mellett még értelme van az alapszerződés megkötésének. Úgy tűnik, hogy a legutóbbi szakértői tárgyalások során körvonalazódott szövegváltozat - jóllehet kritika tárgyát képezheti - mégis egy elfogadható minimumot jelent" mondta Bársony, és megjegyezte, hogy a szövegtervezet szakértői egyez­tetéséről épp hétfőn és kedden folytak a soros meg­beszélések Pozsonyban. Hozzátette: a most zajló szakértői tárgyalások eredményének fényében a hét végén Budapesten ismét tárgyalóasztalhoz ülünk mai vendég­látónkkal, a Magyar Koalícióval – mondotta a magyar parlament külügyi bizottságának alelnöke. A közép-európai régió országainak egészségügyi helyzetét, illetve az egyes államok egészség­ügyének problémáit tekintették át hétfői budapesti tárgyalásukon a térséget alkotó kilenc ország illetékes minisztériumainak képviselői. A megbeszélést követő sajtótájékoztatón Kovács Pál népjóléti miniszter elmondta: Horvátország, Szlovénia, Románia, Szlovákia, Lengyelország, Ausztria, Csehország, Ukrajna és Magyarország egészségügyi delegációja megállapodott három szakértői team létrehozásában. A munkacsoportok feladata a fertőző és nem fertőző betegségek, illetve a kábítószerezés elleni közös fellépés, vala­mint a környezetegészségügyi programok össze­hangolása. A különböző fertőző vagy krónikus betegségek terjedésének tendenciáit vizsgáló m­unkacsoport koordinálását a román delegáció vállalta fel, míg a magyar egészségpolitikusok a környezetegészségügyi teendők harmonizálásának lehetőségeivel foglalkoznak. Az osztrák szakem­berek koordinálják annak a munkacsoportnak a Rendkívüli állapotot vezettek be hétfőre virradóra Karacsiban. Az intézkedés közvetlen előzménye az a hét végi merényletsorozat, amelynek során álar­cos fegyveresek 22 hívőt öltek meg két síita és egy szunnita mecsetben. A Pakisztán gazdasági fellegvárának számító 12 millió lakosú városon példátlan erőszakhullám söpört végig az utóbbi hetekben. A kiéleződött helyzet a kormányzó Nemzeti Párt Brigitte Bardot, az állatok sorsát szívén viselő világhírű francia filmszínésznő ezúttal a kutyák számára kért kegyelmet a dél-koreai hatóságok­tól. Bardot egyenesen Kim Jung Szam dél-koreai elnökhöz fordult levélben és sürgette, hogy szün­tessék be a kutyák táplálkozási célból történő lemészárlását. Mint hétfőn nyilvánosságra hozott levelében írja, az ázsiai országból visszatérő turisták megdöbbenéssel számolnak be e szokás­ról, és elfogadhatatlannak tartják azt a kegyetlen húzm­a kell az aláíró felek kötelezettségvállalását ezek biztosítására. Önazonosságunk megőrzésének és fejlesztésének garanciáját meggyőződésünk szerint a belső önrendelkezésen alapuló megfelelő autonómiaformák gyakorlása jelenti. Ehhez mindenekelőtt megfelelő politikai akaratra van szükség, hiszen ezt egyébként lehetővé teszi a Gyulafehérvári Nyilatkozat, az elfo­gadott nemzetközi dokumentumok, és működőképes­ségét igazolja számos európai állam példaértékű gyakorlata. Az alapszerződés kiemelkedő fontosságú dokumen­tum, sarokköve lehet a térség stabilitásának, és tar­talma nem rendelhető alá egyéb aktuálpolitikai szem­pontoknak. A térség stabilitását csakis valamennyi kérdés - így a kisebbségi kérdésnek is - megnyugtató rendezése biztosíthatja. Mindezek nélkül nem épülhet ezekben az államokban teljes értékű demokrácia és nem valósulhat meg igazi integrációjuk az európai struktúrákba. Marosvásárhely, 1995. február 26. Bársony András szerint a kellő politikai akarat mellett reálisnak ígérkezik az alapszerződés, március 21-ig esedékes aláírása, de nem a naptári határidő az igazán fontos, hanem az, hogy most közel vannak egy végső kompromisszumhoz. Hozzátette: Mi az alapszerződés kér­désében nem vagyunk hajlandók egyoldalú lépésekre és engedményekre. Tóth Károly, szlovákiai Magyar Polgári Párt elnökének értékelése szerint kiderült: a magyar fél nagyon komolyan gondolja az alapszerződés - Horn-Meciar találkozót követően beterjesztett - magyar változatában rögzített szándékát. Az elkövetkező héten eldől, mennyire tartható a magyar álláspont és milyen módosulások várhatók annak tükrében, hogy hétfőn Pozsonyban szakértői tárgyalások is kezdődtek, illetve hogy a Stabilitási Egyezményt megelőzően milyen, és mekkorra nyugati nyomás várható a magyar kormány irányában. A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom elnöke, Bugár Béla az utolsó magyar szövegtervezet ismeretében elfogadhatónak minősítette a jelenlegi változatot.­­ A helyzet azonban óhatatlanul romlani fog, ha az alapszer­ződés csakis a szlovák részről sürgetett határgaranciát tar­talmazná, és mellőzné, vagy csak formálisan, megkerülhető módon érintené a szlovákiai magyar érdekeket. Az MSZP-küldöttség - útban Budapest felé - Dunaszer­­dahelyen találkozott a Peter Weiss vezette Demokratikus Baloldal Pártja (SPL) dunaszerdahelyi járási választ­mányának magyar nemzetiségű vezetőivel, tevékenységét, amely egyebek között a kábítósze­rezéssel kapcsolatos jogszabályok harmonizálá­sának lehetőségét keresi. A sajtótájékoztatón természetesen szóba került az ukrajnai járvány-, valamint a romániai AIDS- helyzet is. Az MTI érdeklődésére Raisza Bogatyi­­rova ukrán miniszterhelyettes elmondta: ami a hifté­­riát illeti, tavaly sikerült stabilizálniuk a helyzetet, ám nem ez az egyetlen fertőző betegség, amely gondot okoz az ukrán egészségügyi hatóságoknak. Jelenleg is keményen dolgoznak az úgynevezett nemzeti immunizációs program megvalósításán, vagyis azon, hogy minden egyes ember védőol­tásban részesüljön. A romániai AIDS-helyzettel kapcsolatban Iulian Mincu igyekezett meggyőzni az újságírókat arról, hogy 1990 óta az országban nem fordult elő vér vagy fertőzött fecskendő okozta HIV- fertőzés. A 2587 HIV-pozitív gyermek még 1985 és 1988 között fertőződött meg, míg a 147 felnőtt AIDS-es mindegyike szexuális úton kapta meg a betegséget - nyilatkozta. (MTI) és Benazir Bhutto miniszterelnök heves bírálatára adott alkalmat a kormány lemondását követelő ellen­zéki politikusoknak. A kormány Indiát vádolja a fanatikusok felbujtásával, mások arra gyanak­szanak, hogy Szaúd-Arábia pénzeli a szunnita, Irán a síita szélsőségeseket. A zavargások tovater­jedését megakadályozandó fokozott biztonsági intézkedéseket léptetett életbe a főváros, Iszlámábád rendőrsége is, bánásmódot, amelyben a másutt az ember leg­jobb barátjának számító derék négylábúaknak részük van. A fimsztár találkozót kért a dél-koreai államfőtől, hogy ezt a rendkívül sajnálatos kérdést meg­vitassa vele. Levelében utal arra is, hogy ha nem sikerül rábírni a dél-koreiaiakat e kegyetlen szo­kásuk megváltoztatására, ezzel az OECD-tag­­ságra törekvő hazájuk tekintélyét viszik vásárra - jelentette az AP amerikai hírügynökség. HATTOR üu HATTCR -i­ i HflTTCR jj HRTT€R uj HflníR jjHATTCR -i-i­g Az SZKT dokumentumai Határozat a román—magyar az A megbeszélés tárgya: a magyar-szlovák alapszerződés Közép-európai egészségügyi vezetők találkozója Rendkívüli állapot Karacsiban Bardot a kutyákért Adatok a világnépességről és az életminőségről Az ENSZ és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a világnépesség alakulásával, és az életminőség főbb mutatóival kapcsolatos statisztikát tett közzé. Az adatok az elmúlt 25 év alatt végbement fejlődést igyekeznek demonstrálni, a szociális fejlődéssel foglalkozó, március 6-tól 12-ig tartó koppenhágai csúcstalálkozóhoz időzítve. VILÁGNÉPESSÉG: 1994-ben összesen: 5,66 milliárd. A legsötétebb nyomorban él: 1,3 milliárd. Napi egy dollárból, vagy ennél kevesebből él: 1,1 milliárd. SZEGÉNYSÉG: 1960-ban szegénységben élők aránya a Földön: 70 százalék. Ma a szegénységben élők aránya: 32 százalék. A legszegényebb ország: a 350 millió lakosú India. * A szegénység által leginkább sújtott régió: Dél-Ázsia, ahol a lakosság 50 százaléka szegény. EGÉSZSÉG: * A legszegényebb országokban várható átlagos élettartam 1960-ban 53 év volt, ma 62 év. Az ezer lakosra jutó gyermekhalandóság 1960-ban a világon: 110, ma: 73. A tiszta, nem fertőzött ivóvízhez való hozzájutás 1960-ban: a világnépességnek csak 33 százaléka élvezhette. Ma: 68 százalék jut­­ható vízhez. MUNKA: A világon a munkavállalók összlétszáma: 2,8 milliárd. A munkát keresők száma: 120 millió. 700 millióan nem képesek keresetükből megélni, illetve nem tudnak annyi munkát végezni, hogy keresetük megélhetésükhöz elegendő legyen. MENEKÜLTEK:­­ Az emigránsok és menekültek száma jelenleg: 125 millió.­­ Ebből ENSZ-ellenőrzés alatt 1976-ban: 2,8 millióan voltak. Ma az ENSZ által gondozott menekültek száma: 23 millió. I W I • ■ • v t fv m % Romániai Magyar Szó A NAGYVILÁG HÍREI 1995. március 1.

Next