Romániai Magyar Szó, 1995. április (7. évfolyam, 1620-1646. szám)

1995-04-01 / 1620-1621. szám

Romániai Magyar Szó 2 ® A NAGYVILÁG HÍREI ® 1995. április 1-2. Ankara és Bagdad összehangoltan támad? Katonai tisztségviselők szerint Törökország keleti részén is nagyszabású offenzíva indult a kurd gerillák ellen. A hegyvidéki Tunceli tarto­mányban és körülötte katonai járműoszlopok zárták le az utakat, várhatóan a Kurdisztáni Munkáspárthoz IPKK) tartozó gerillák elleni támadás előkészületeinek keretében. Az elmúlt három nap folyamán nehéztüzérség által támogatott csapatok, köztük légi szállítású és különleges egységek érkeztek a tartományba más országrészekből. Biztonsági tisztségviselők összecsapásokról adtak számot Tunceli és a szomszédos Erzin­­can tartomány hegyes-völgyes határán, bár nem tudni, összefüggésben álltak-e ezek a készülő offenzívával. A Tunceli tartományban tartózkodó katonák száma meghaladhatja a 30 ezret - írta a brit hír­­ügynökség, és megjegyezte: e csapatösszevo­nás kételyeket ébreszt ama török állításokkal kapcsolatban, amelyek szerint a PKK Törökor­szágon belül csaknem teljes vereséget szenve­dett. Az AFP szerint a török hadsereg csütörtökön összesen 24 kurdot ölt meg, a délkeleti Diyarba­­kir, Batman, Bitlis és Mardin térségében folyta­tott hadműveletei során. Iraki kurdok közlése szerint Szaddám Huszein erői támadást intéztek az észak-iraki kurd biz­tonsági övezet ellen, amelybe nemrég török csapatok hatoltak be. A Kurdisztáni Hazafias Unió (PUK), a két fő iraki kurd szervezet egyike az AP nicosiai irodá­jához eljuttatott faxában azt állította, hogy 3000 iraki katona, 30 páncélos és több mint 50 páncé­lozott harci jármű hatolt be csütörtökön a nyugati szövetségesek által 1991-ben létrehozott biz­tonsági övezetbe. Iraki katonaszökevények és a PUK gerillái felvették velük a küzdelmet, és sike­rült visszaszorítaniuk őket. A közlemény nem tesz említést áldozatokról, de beszámol arról, hogy az iraki katonaság tüzérséggel lőtte Erbílt és Kani-Qirzalát, ahol házak tucatjai dőltek rom­ba. Kurdok százai menekültek el a harcok miatt Erbílből. A PÚK állításait más forrásból nem erősítették meg. A PÚK szerint Irak csapaterősítéseket küldött a biztonsági övezet déli határára. A közlemény megemlíti, hogy az iraki katonai aktivitás és a török katonai támadás észak felől sok kurdban olyan félelmeket ébresztett, hogy a két kormány összeesküdött ellenük. Az észak-iraki biztonsági övezet lehetővé tette az ott élő 3,5 millió kurd számára, hogy de facto kormányt hozzon létre. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) csütörtökön kimenekítette az utolsó kurd menekültet is az északi-iraki Zahóból. A tö­rök határ közelében fekvő városból 178 családot - többségében nőket és gyermekeket - szállítot­tak el a határtól 100 kilométerre fekvő atrasi menekülttáborba. Március 20-ika, azaz a török hadsereg észak­iraki hadműveletének kezdete előtt összesen 9 ezer, Törökországból elmenekült kurd élt az atla­si menekülttáborban. A zairói menekültek meg­érkezésével ez a szám 2 ezerrel gyarapodott. A Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága (CICR) csütörtökön tiltakozását fejezte ki amiatt, hogy a török hatóságok nem engedélyezik a humanitá­rius szervezet tevékenykedését Irak északi ré­szén. Genfben kiadott csütörtöki közleményében a szervezet hangsúlyozta: március 20-ika óta többször is kérte hivatalosan Törökország enge­délyét ahhoz, hogy szakértői bejuthassanak a harcok övezetébe és ott felmérhessék a polgári lakosság helyzetét. Kérésére még nem kapott választ a CICR. Oroszország úgy ítéli meg, hogy a kurd láza­dók iraki támaszpontjainak felszámolására indí­tott török katonai támadás túlment a korlátozott és rövid ideig tartó hadműveletek kategóriáján. Az orosz külügyi szóvivő csütörtökön tárgyalá­sokra, illetve Irak szuverenitásának és területi egységének tiszteletben tartására szólított fel - jelentette az ITAR-TASZSZ. Nyikita Matkovszkij sajtótájékoztatóján el­mondta, hogy Moszkvát különösen nyugtalanít­ják azok a hírek, amelyek szerint a török légierő támadásai miatt a polgári lakosság közül sokan meghaltak. Az Európai Unió „erélyes nyilatkozatot” készít elő Törökország észak-iraki kurdellenes offenzí­­vájára vonatkozólag - erősítette meg csütörtö­kön a francia külügyminiszter. Az AFP szerint Juppé, az EU miniszteri taná­csának jelenlegi elnöke hangsúlyozta: nem lehet szó az EU és Törökország között e hónap elején aláírt vámunió-megállapodás ratifikásáról, ha Ankara szeptemberig (e megállapodásnak az Európai Parlamentben esedékes újabb vitájáig) meg nem hozza az általa megígért (alkotmá­nyos, törvényhozási és közigazgatási) reformin­tézkedéseket, amelyek a demokrácia és az em­beri jogok tiszteletben tartásának javítására irá­nyulnak. Jeleztük Törökországnak, hogy az üldözési jog bizonyos feltételek mellett elfogadható u­­gyan, de katonai erő hosszú­ távú telepítése egy szuverén szomszédállam területén termé­szetesen nem fogadható el - közölte Juppé. Törökország kész arra, hogy bizonyos felté­telek mellett rövid időn belül kivonja Észak-Irak­­ban tartózkodó csapatainak nagy részét. Ezt egy, a török kormányhoz közeli forrásra hivat­kozva jelentette az AFP francia hírügynökség csütörtökön. A nevének elhallgatását kérő személyiség kö­zölte, hogy Emre Gonensay, a miniszterelnök­asszony, Tansu Ciller tanácsadója szerdán Wa­shingtonban az Egyesült Államok vezetőivel ta­nácskozott. A megbeszéléseken Ankara állítólag felajánlotta: kivonja Észak-Irakból a török csapa­tok nagy részét, de névleges török erő az Egye­sült Államokat is magában foglaló többnemzetisé­gű kontingens keretében a térségben maradna. A forrás hozzáfűzte: módosítanák a Provide Comfort Művelet keretében ellátandó­ feladatok körét. A Provide Comfort az Egyesült Államokra, Nagy-Britanniára és Franciaországra kiterjedő többnemzetiségű erő. Azzal a megbízatással állomásozik Törökország délkeleti részén, hogy ellenőrizze az Észak-Irak fölött létesített tilalmi övezetet - az övezetbe iraki gépeknek nem sza­bad berepülniük - és irányítsa az Észak-Irakban élő kurd lakosságnak szánt segélyek elosztását. Az ankarai javaslat értelmében a többnemzeti­ségű erőnek a feladata lenne a határ menti öve­zet ellenőrzése, annak megakadályozása, hogy a Kurd Munkáspárt harcosai támaszpontként használják Irak északi területeit török területek ellen irányuló gerillatámadásokra. Ellentmondó hírek Gudermesz elfoglalásáról A csecsenföldi orosz haderő csütörtökön be­vette Gudermesz városát és teljes ellenőrzése alá vonta a Groznijtól 45 kilométerre keletre fek­vő várost. Ezt Oleg Szoszkovec, az orosz minisz­terelnök első helyettese jelentette be Anatolij Ku­­likovra, a csecsenföldi orosz erők parancsnokára hivatkozva. Gudermesz elfoglalásával a nagyobb települések közül lényegében már csak a cse­csen fővárostól délre fekvő, szintén körülzárt Salit ellenőrzik Dudajev erői. A csecsenföldi orosz parancsnokság közlése szerint a belügyi csapatok szorították ki Dudajev elnök erőit a városból a hadsereg támogatásával. A csecsen egységek a város hat pontján is ellen­állást tanúsítottak. Az orosz állítás szerint az ost­romló orosz erők nem szenvedtek veszteségeket és nem keletkeztek károk a lakóépületekben. Ezzel szemben Movladi Udugov csecsen tájé­koztatási miniszter a Szabadság rádiónak el­mondta, hogy este is támadta az orosz tüzérség Gudermeszt, amely ellen a nap folyamán a légie­rő gépeit is bevetették. Nem erősítette meg, de nem is cáfolta Gudermesz elestét. A csecsen vezetés szóvivője viszont cáfolta, hogy az orosz csapatok csütörtökön elfoglalták Gudermeszt, a függetlenségre törekvő Csecsen­­föld második legnagyobb városát. A szóvivő az Interfaxnak adott nyilatkozatában közölte, hogy a város körül továbbra is folynak a harcok. Udugov állítása szerint az orosz tüzérség és légierő szünet nélkül támadta csütörtökön Sali városát is. A politikus tájékoztatása szerint a két településen legalább 120 polgári személy vesz­tette életét. A harci repülőgépek Groznijtól délre több falut, köztük El­sztanzsi és Maszketi telepü­léseket támadták, ahol nagyszámú menekült tar­tózkodik. Több épület megrongálódott és a táma­dások itt is követeltek halálos áldozatokat a pol­gári lakosság körében, de ezek pontos számát nem említette Udugov. Az orosz erők parancsnoka szerint nem fenye­get partizánháború Csecsenföldön, noha a Dzso­­har Dudajevet támogató mintegy 800 harcos valószínűleg megpróbál felforgató tevékenységet folytatni, illetve időről időre terrortámadásokat végrehajtani a köztársaság területén. Anatolij Ku­likov tábornok erről az észak-os­zétiai Mozdokban nyilatkozott újságíróknak. Kulikov szerint a nyár kezdetéig befejeződhet­nek a nagyszabású hadműveletek. A tábornok elmondta, hogy a csecsenföldi harcok tavaly de­cemberi kezdete óta 1426 orosz katona vesztette életét és 4630 megsebesült. A csecsen áldoza­tokról Kulikov nem tett említést. idmauid usutunurvuri van unuajtív embereu a laiva KUOi. Kulikov kilátásba helyezte, hogy amennyiben a csecsenek folytatják az ellenállást, „megfelelő” lépéseket foganatosítanak ellenük. Korábban ez annyit jelentett, hogy ultimátumot intéztek a te­lepüléseket védő csecsen harcosokhoz, majd tüzérséget és légierőt bevetve szorították ki Dudajev embereit a falvakból. Eritreai emberrablás Az Eritrea és Etiópia határán elrabolt kilenc o­­lasz turistát nem politikai indítékból, nyilvánvalóan csak váltságdíj reményében hurcolták el az afar népcsoporthoz tartozó nomád törzs tagjai - nyilat­kozta csütörtökön Olaszország eritreai kép­viselője. A kedden történt emberrablás pontos helyszíne egyelőre nem ismert. Az olasz ügyvivő szerint a turistákat Eritreában, az etióp határ köze­lében rabolták el. Egy eritreai kormányhivatalnok ezzel szemben arról számolt be, hogy az olaszo­kat etióp területen fogták el. A két forrás egy­behangzóan állította, hogy az emberrablók az afarokhoz tartoznak, akik független államuk meg­teremtéséért harcolnak az eritreai-etiópiai határon. Róma eritreai képviselője az olasz rádiónak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy eddig nem sikerült kapcsolatba lépnie sem az ember­rablókkal, sem az elrabolt turistákkal. „Az olasz állampolgárokat a Danakil sivatag­ban rabolták el, közvetlenül az etiópiai határ kö­zelében és valószínűleg a szomszédos országba hurcolták őket" - vélte az olasz ügyvivő. A ha­tóságokat egy olasz turista értesítette, miután úti­társai - a megbeszéltekkel ellentétben - a múlt hét végén nem tértek vissza sivatagi túrájuk kiin­dulópontjára. Az addisz-abebai olasz nagykövetség közölte,­ hogy az emberrablók üzenetet küldtek a faluba, ahonnan a turisták tevetúrára indultak. Az üzenet tartalma nem ismert - jelentette az AFP és a Reuter. Merénylet Tokióban Hat és fél órás műtétet hajtottak végre csütörtö­kön a japán Országos Rendőrségi Hivatal veze­tőjén, akit reggel egy ismeretlen fegyveres több lövéssel súlyosan megsebesített. Az 57 éves Kunimacu Takadzsit súlyos, de nem életveszélyes állapotban szállították kórház­ba. A műtét után a kórház egyik illetékese azt kö­zölte, hogy a rendőrfőnök vérnyomása stabil, derűlátásra azonban egyelőre nincs ok, mert még előfordulhatnak komplikációk. Tájékoztatása sze­rint Kunimacut hét helyen érték a lövedékek, köz­tük a gyomrán, a hátán és a combján. A műtét során egy lövedéket tudtak eltávolítani testéből. Tavaly júliusi hivatalba lépése óta a rendőr­főnök vezető szerepet játszott a rendőrségnek a szervezett bűnözés ellen indított hadjáratában, s ő a legfőbb irányítója a tokiói metró elleni gáztá­madással gyanúsított AUM Sinrikjo szekta tele­pein végrehajtott razziáknak is. A merénylő, aki minden bizonnyal a közelben elrejtőzve már várt a rendőrfőnökre, egy 38-as kaliberű kézifegyverből adta le a lövéseket, majd kerékpáron elmenekült. Szemtanúk közelítően pontos személyleírását is megadták. Csütörtök estig egyetlen szervezet sem jelent­kezett a merénylet elkövetőjeként, de illetékesek szerint könnyen meglehet, hogy a támadás kap­csolatban áll a metró elleni terrorakcióval. Az AUM Sinrikjo nevű szekta határozottan cáfolta, hogy bármelyikhez köze lenne. Egyidejűleg azon­ban egy ismeretlen telefonáló több tokiói újság és tv-állomás szerkesztőségével azt közölte, hogy ha a rendőrség­ nem szünteti be az AUM elleni razziákat, akkor a tokiói rendőrfőnök lesz a követ­kező célpont. Olyan feltételezések is vannak, hogy esetleg a szervezett alvilág, a jakuzák keze lehet a csütör­töki merényletben. A megsebesített rendőrfőnök, Kunimacu Takadzsi ugyanis 1992-ben kulcssze­repet játszott annak a törvénynek a kidolgozásá­ban, amely megnehezíti az alvilág számára, hogy a részvényesek közgyűléseinek megzavarásával fenyegetőzve pénzt csikarjon ki a vállalatoktól. E találgatásokat látszik megerősíteni az a kö­rülmény, hogy csütörtökre mintegy 170 vállalat hívta össze részvényeseinek közgyűlését. HATTÉR □□ HATTÉR □□ HATTÉR □□ HÁTTÉR □□ HÁTTÉR □□ HÁTTÉR □□ A kínai gyártmányú­­ak-7-es megkezdi a leszállási manővereket a Luang Prabang-i repülőtéren. A laoszi királyság egykori fővárosa az el­ső számú turistacsalogató hely a Laoszi Népi Demokratikus Köztársa­ságban. Néhány utas idegesen fészkelődik a légikikötőnek nevezett kis be­toncsík láttán. Se fogadóépület, se irányítótorony, mindössze egy szél­zsák a szélirány jelzésére. A laoszi turizmus lassú ébredésének va­gyunk tanúi, amely meg híján van a megfelelő infrastruktúrának - írja helyszíni beszámolójában az AFP. Luang Prabang a délkelet-ázsiai ország harmadik legnagyobb városa. A „hatvan pagoda városaként" is emlegetik. A budanista templomok ma is elbájolják az arra járót, annak ellenére, hogy mintegy harmincat közülük a XVIII. században kifosztottak a Kínából érkezett martalócok. Nyugalom, festői elhanyagoltság, a helyi lakosság kedvessége, érin­tetlen természet. Mindezt imádják a turisták. A régi királyi fővárosnak jó esélye van arra, hogy az év végén az UNESCO a Világörökség részévé nyilvánítsa - vélekedik egy vientiáni forrás. Az egykori királyi palotát múzeummá alakították át, és a laoszi uralkodók székhelyén mára négy utazási iroda is tevékenykedik. 1992- ben még csak egy próbálta idecsalogatni a messzi földről érkező ide­gent. A kilenc szálloda 204 ággyal büszkélkedhet, ha a személyzet még nem is rendelkezik nagy tapasztalatokkal a turisták kiszolgálásában. A hiányosságok tudatában a laoszi kormányzat megszervezte az ide­g­enforgalmi szakemberek gyorsított ütemű képzését, s ennek keretében alföldi szemináriumokra és tanulmányutakra küldi legjobb embereit. Ami az infrastruktúrát illeti, a laoszi turisztikai hivatal, a Tourisme Lao tervei között szerepel a szállodai szobák számának 2200-ra való nö­velése, vagyis a hotelszobák számának egyharmaddal való bővítése 1993-hoz képest. Új szállodák épülnek Vientiánban, Szavannakhetben és Luang Prabangban is. A vientiáni hatóságok tudatában vannak annak, hogy a megfelelő szálláshelyekkel és a versenyképes személyzettel felvértezve az idegen­forgalom jelentős devizabevételi forrás lehet az ország számára. „Re­mélhetőleg nem fogják az aranytojást tojó tyúkot idő előtt levágni, és csak olyan beruházásokat engedélyeznek majd, amelyek lehetővé teszik Laosz különlegességének és eredetiségének megőrzését" - re­ménykedik egy francia turista, aki negyven év múltán tért vissza ismét Luang Prabangba. A Kanadából, az Egyesült Államokból, Kínából és Nagy-Britanniából érkező kérelmek ellenére, a laoszi hatóságok mindeddig ellenálltak azoknak a vakmerő elképzeléseknek, amelyek grandiózus turistaköz­pontokról álmodnak a Mekong folyó mentén - idézte nemrég a thaiföl­di sajtó egy laoszi vezető véleményét. A hatóságok máris nemet mondtak azokra a tervekre, amelyek rob­bantással tüntetnék el a sziklákat a laoszi-thaiföldi határfolyót kísérő számtalan vízesés környékéről, mert akadályozzák száraz időszakban a hajók és a kis motoros pirogok (fából kivájt csónak) közlekedését. A legtöbb turista Thaiföldről érkezik az országba. De Laosz gazdag szomszédja nemcsak a turizmus terén vezet, hanem a délkelet-ázsiai or­szág elsőszámú kereskedelmi partnere és a legnagyobb tőkebefektető is. A turistasereg csak egyfolytában növekszik azóta, hogy egy éve a Mekong folyón megnyitották az első, a „Barátság hídjára" keresztelt idegenforgalmi létesítményt. 1993-ban több mint ötvenezren, 1994-ban pedig már csaknem 110 ezren érkeztek Thaiföldről, és ezzel a thaiföld­iek adták a környező országokból érkezett turisták 98 százalékát. Thai­föld 2 millió dolláros segítséget nyújt a Luang Prabang-i légikikötő szükséges modernizálásához is. A közvetlenül a kormányfő alá tartozó laoszi idegenforgalmi hivatal adatai szerint míg 1991-ben csak valamivel több mint 30 ezer turista ér­kezett Laoszba, 1994-ben ez a szám közel 150 ezer volt, ebben az évben pedig 200 ezer turistát várnak. Az úgynevezett pénzes turisták közül Franciaországból érkezik a legtöbb egzotikumokat kedvelő vendég, szám szerint több mint háromezer. A franciákat a japánok majd az amerikaiak követik. A idegenforgalom 1994-ben 7,55 millió dollárt ho­zott Laosznak, ami 20 százalékos növekedés 1993-hoz képest. Mindeh­hez 21 utazási iroda működik. 1991 óta közel 80 ezer külföldi telepedett le az országban üzleti céllal. Csaknem hatvanezer fővel az indiaiak jelentik a legnagyobb létszámú idetelepült közösséget. (MTI-Panoráma) Konferencia Budapesten A szülőföldön való boldogulás érdekében a magyar kormány meghatározónak tartja a határon túl élő magyarok egzisztenciateremtését, gazdasági felemelkedését, polgárosodását - jelentette ki Tabajdi Csaba államtitkár csütörtö­kön az anyaország és a szomszédos államokban élő magyar kisebbség gazdasági együttműködé­séről szóló kétnapos, budapesti konferencia megnyitóján. Tabajdi Csaba kulcsfontosságúnak nevezte a kisebbségek számára hátrányos gazdasági intézkedésekkel szembeni fellépést. Úgy vélte: a magyar kormánynak figyelemmel kell kísérni a szomszédos országokban zajló privatizációs folyamatokat. A jövő szempontjából ugyanis kie­melten fontos az, hogy a kisebbségben élő ma­gyarok csupán munkavállalók lesznek-e vagy pedig vállalkozni képes polgárokká válnak. Az államtitkár szerint új kisebbségpolitikai szemlélet kialakulására van szükség. Ez elősegíthetné azt, hogy a hazai társadalom számára a határon túli magyarok nem mint gyámolításra szoruló sze­gény rokonok jelennének meg, hanem mint gaz­daságilag is egyenrangú felek. A budapesti veze­tés az országhatáron túl élő magyarok támogatá­sát gazdaságilag ésszerű, hosszú távra ható és finanszírozható rendszerben képzeli el - hangoz­tatta Tabajdi Csaba. Hozzátette: fontos az, hogy ezek az elképzelések a partner országok szá­mára is elfogadhatóak legyenek. A konferencián elhangzott: Magyarország első­sorban gyakorlati ismeretek átadásával, keres­kedelmi információs rendszer kiépítésével, foko­zott banki szerepvállalással, valamint beruházás­védelmi megállapodásokkal segítheti a szom­szédos országok magyar üzletembereit. (MTI) A román vezérkari főnök Magyarországra látogat A Rompres csütörtöki közlése szerint Dumitru Cioflina vezérezredes, román vezérkari főnök, nem­zetvédelmi államtitkár április 5-7. között Magyarországra látogat. A látogatás célja a két hadsereg közötti kapcsolatok elemzése, és annak megvizsgálása, milyen le­hetőség van közös katonai gyakorlatok szervezésére a békepartnerség keretében - jelenti a Rompres hírügynökség. Vacaroiu megbeszélése Fi­lat­ovval A Románia és Oroszország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztése állt Vacaroiu román mi­niszterelnök és Jelcin orosz elnök hivatalának vezetője, Szergej Filatov csütörtöki megbeszélé­sének középpontjában. A kedd óta Bukarestben tartózkodó orosz po­litikussal folytatott megbeszélésen egyetértettek abban, hogy a két ország közötti - jelenleg nagy­jából évi 1 milliárd dolláros - forgalom nem tük­rözi igazán a tényleges lehetőségeket. Megvizs­gálták a forgalom növelésére szolgáló módszere­ket. A román miniszterelnök a kétoldalú találko­zók és tapasztalatcserék sűrítését javasolta kü­lönböző területeken. Vásaroiu miniszterelnök megismételte Csernomirgyin orosz miniszterel­nöknek szóló meghívását - közölte a román kor­mányfő szóvivője. Filatov a maga részéről a két ország közötti alapszerződés véglegesítésére szolgáló munka felgyorsítását javasolta a szakértők szintjén, és kifejezte reményét, hogy a szerződést alá lehet majd írni Jelcin elnök bukaresti látogatása alkal­mából. A Rompres által ismertetett közlemény nem tisztázta, hogy az orosz államfő egy külön látogatására utalt Filatov, vagy mint azt már je­lezték, a Fekete-tengeri országok júniusi buka­resti csúcsértekezlete alkalmából érkezne az o­­rosz elnök a román fővárosba. Százezer tüntető Chiginauban Sztrájkoló dolgozók, iskolai tanulók és egyetemi hallgatók tüntettek csütörtökön az előző napokhoz ha­sonlóan Chijinau utcáin, annak ellenére, hogy a kormány gazdasági követeléseik teljesítését ígérte. Andrei­ Sangheli miniszterelnök bejelentette, hogy az előző nap hozott kormányhatározat értelmében idejében fo­lyósítják az ösztöndíjakat, kidolgozzák az ösztöndíjak és szociális segélyek odaítélésének új módszerét. A városi elöljáróság ingyenessé tette a tanulók és egyetemi hallgatók számára a közszállítást és elállt az 50 százalékos kedvezményű vasúti utazások számának ötre való korlátozásától. Ugyancsak rendezik a fi­zetés- és nyugdíjhátralékokat. Az alkotmánymódosításra, a román nyelv és román nép fogalmának érvé­nyesítésére vonatkozó követeléseket azonban a destabilizáló erők politikai manőverének minősítette a kormány. Ezzel a bejelentéssel le is zárult volna a tüntetéssorozat, még hét percnyi műsoridőt is adtak a sztrájkve­zéreknek a televízióban, akik arra szólították a tüntetőket, ne akadályozzák a forgalmat. Ám a százezres tömeg mindössze két tiltÖikrótífó és a siStom eltért szavazat mellett úgy döntött: folytatja az általános sztráj­kot mindaddig, míg valamennyi követelését nem teljesíti a kormány. Ezután pedig a parlament épülete­i a Demokratikus Agrárpárt székháza elé vonultak, s közben kormányellenes és kommunistaellenes jelszava­kat skandáltak. Levél a Pruton túlról Ukrán erdész a Dnyeszter mentén A napokban ülésezett a Dnyesztermenti Moldáv Köztársaságban élő ukránok kongresszusa. Mint ismeretes, Szmirnov „elnök” és Lebegy tábornok szeparatista paradicsomában a legnépesebb szláv közösség az ukránoké; nagyrészük évszázadok óta lakja a folyómenti falvakat. A referendumozásba lassan beleunó lakosság előtt újabb szavazás lehetőségét csillantották meg: az ukránok megkísérlik egy olyan kérdés össznépi feltevését, mely azt firtatná, hogy akarja-e a választópolgár a Dnyeszteren túli moldáv területek Ukrajnához csatolását. A felvetett gondolat nem aratott osztatlan sikert sem a szeparatista vezetésben, sem az őket támogató oroszországi politikai erőkben, sem Chisinauban, sem pedig Kijevben. Egyelőre azonban még Chisinau sem tiltakozott a felvetés ellen, majd ha megvalósítják, akkor. Mint ahogy most vehemensen tiltakozik a hétvégi népszavazás miatt, amelyen a Dnyeszteren túl élő lakosok szavazáson megjelent majdnem hetven százaléka szinte egy emberként fejtette ki azon véleményét, hogy nem ért egyet a 14. orosz hadsereg kivonásának gondolatával. Az ukrán javaslatról csak egy régi favicc jut eszembe, amelyben egy partizán írja le naplójában a naponta változó hadihelyzetet: hol az ellenség űzte ki őket az erdőből, hol meg ők az ellenséget. Egyszer aztán jött az erdész, és mindkettőjüket elzavarta. Az ukrán erdész még nem jött, de a kongresszuson elhangzott: az ukránoknak elegük van abból, hogy megtűrt mostohagyerekként ke­zeljék őket ősi földjükön, amely sosem volt sem orosz, sem román, sem pedig moldáv­ , SIKLÓSI NÁNDOR Ukrajna védtelen a bűnözéssel szemben Ukrajnát bűnözési hullám gyűri maga alá. A rendőrség tavaly 562 ezer bűncselekményt jegy­zett fel, 6 százalékkal többet, mint egy évvel ko­rábban. Statisztikailag az ország minden 90. ál­­­lampolgára bűncselekmény áldozatává vált. „Már nem tudjuk garantálni az állampolgárok biztonsá­gát" - jellemezte a helyzetet Vlagyimir Radcsen­­ko belügyminiszter, aki szeretne rendkívüli álla­potot elrendelni a bűnözés által leginkább sújtott országrészekben. Leonyid Kucsma államfő elnöki periódusának legfontosabb teendőjévé nyilvánította a bűnözés elleni harcot - a dpa szerint azonban mindeddig érezhető eredmény nélkül. „A maffiák közül még egyet sem sikerült felszámolni, s azok befolyási övezetekre osztották fel és ellenőrzésük alatt tart­j­­ák Kijevet, Donyecket, Odesszát és Lemberget” - hangzott el a rend őreinek is címzett bírálat. Ukrajnában tavaly az átlagbérek csak az alap­vető szükségletek felének fedezésére voltak ele­gendőek. A másik feléhez szükséges pénzt rend­szerint a törvény megkerülésével - feketemunká­val vagy illegális utcai árusítással - teremtik elő az ukránok. Az elszegényedés a lopások és rab­lótámadások robbanásszerű növekedéséhez ve­zetett. Kényelmesebb helyzetben van az, akinek még módja van az állami tulajdon fosztogatásá­ra. A lepusztult állami üzemekből az emberek mindent ellopnak, eladnak, exportálnak, ami csak mozdítható. A bűnözés az állami vezetés csúcsáig is felér - írja a dpa. Az ukrán rendőrség és a sajtó azon­ban csak Leonyid Kravcsuk elnök bukása után mert foglalkozni a kormányzatában burjánzó visszaélésekkel. Jefim Zvjagilszkij volt kormányfő 25 millió dollárt sikkasztott el repülőbenzin eladá­sából és más illegális exportügyletekből, s a pénzzel Izraelbe szökött. „Nyerészkedők bandája" - így jellemzik Kijev­ben dolgozó nyugati diplomaták bizalmasan az előző ukrán vezetést. Hogy a jelenlegi vezetés köreiben milyen botrányok esnek meg, arról bizo­nyára majd csak a következő kormányváltás után lehet tudomást szerezni - véli a német hírügy­nökség. A jelenlegi államfő, Kucsma első lépése a bű­nözés ellen tavaly az alvilággal szorosan össze­fonódott belügyminisztérium megtisztítása volt. A tárca felett az SZBU ukrán nemzetbiztonsági hi­vatal, az egykori KGB utódja vette át az ellenőr­zést. Sőt a kormányban is közvetlen szerephez jutott Jevgenyij Marcsuk SZBU-főnök, akit akkor első miniszterelnök-helyettesként megbízták a szervezett bűnözés és korrupció elleni harccal, helyettesét, Radcsenkót a belügyi tárca vezető­jévé nevezték ki. A dpa szerint kijevi megfigyelők ebben veszélyt látnak a gyengén fejlett ukrajnai demokráciára. Az egykori KGB-generálisok csak egyetlen dol­got olvasnak ki a bűnözési statisztikákból: azt, hogy keményen oda kell csapni. Márpedig a féle­lemben élő lakosság körében nyitott fülekre talál­nak az efféle jelszavak. Társadalomkutatók másféle kiutat javasolnak: szerintük törvényesíteni kellene az árnyékgazda­ságot. A feketemunka és a feketekereskedelem egyszerre teszi bűnözővé és védelmi pénzek zsarolóinak áldozatává az embereket. Kevésbé lennének kiszolgáltatva a bűnözőknek, ha törvé­nyes keretek között folytathatnák tevékenységü­ket - vélik a szociológusok. Mihelyt egyszerűsödik a vállalkozás bejegyez­tetése, csökkennek az adók és felszívódnak a zsa­rolóbandák, máris sokan akadnak majd, akik le­gálisan dolgoznak - olvasható a Világbanknak az ukrajnai helyzetről készült tanulmányában. (DPA) Elveszett Az Endeavour amerikai űrrepülőgép legutóbbi út­ján meghibásodott a három ibolyántúli távcső egyi­ke, és emiatt elveszett a teleszkóp által összegyűj­tött csillagászati adatok egy része - közölték szer­dán az Amerikai Űrhajózási Hivatalban (NASA). Az AFP csütörtöki jelentése szerint a távcső meghibásodását csak az űrrepülőgép földet éré­se után fedezték fel. Annak ellenére, hogy az a­­datok mintegy egyötöde elveszett, a NASA ku­tatói mégis elégedettek. „Több ezer képet sike­rült készíteni” - nyilatkozta egyikőjük. A tizenhat napos misszió során a teleszkópok mintegy 300 égitestről, köztük kvazárokról, gala­xisokról és csillagközi porról gyűjtöttek adatokat.

Next