Romániai Magyar Szó, 1995. november (7. évfolyam, 1830-1859. szám)

1995-11-01 / 1830. szám

Romániai Magyar Szó A NAGYVILÁG HÍREI 1995. november 1. A sa­chwajk felháborító és végzetes­ Napirend előtti felszólalásokkal kezdődött meg a magyar Országgyűlés hétfői munkanapja. A környezetvédelmi miniszter a hétvégén történt környezetkárosító események­ről tájékoztatta a T. Házat. Elmondta, hogy a kassai vasműben bekövetkezett tragédiáról a magyar illetékesek csak későn kaptak tájékoztatást a szlovákoktól, de szeren­csére nem terjedt át a szénmonoxid-felhő Magyarországra. Felhívta a figyelmet arra, hogy sajnálatos módon Románia, Horvátország, Szlovénia és Szlovákia nem írta még alá azt a nemzetközi egyezményt, amely előírja a tájékoztatási kötelezettséget bizonyos vészhelyzetekben. A miniszter hangsúlyozta: az eset kapcsán a Magyar Külügyminisz­térium szorgalmazni fogja az egyezmény mihamarabbi aláírását.­­ A szlovákiai nyelvtörvény tárgyában szólt napirend előtt Németh Zsolt, a Fidesz-Magyar Polgári Párt frakcióvezető­­helyettese. A képviselő a szlovák szabályozást felháborító­nak és a magyar kisebbségre nézve végzetesnek minősí­tette. Azt is leszögezte, hogy Meciar szlovák miniszterelnök romboló politikájához a magyar kormány elmúlt másféléves tevékenységével segédkezet nyújtott. Egyben felkérte a kabinetet, hogy szakítson eddigi kisebbségi politikájával és változtasson magatartásán. Szent-Iványi István külügyi államtitkár válaszában hangsúlyozta: a kormány pontosan átérzi ezt a súlyos gondot és lehetőségeihez képest mindent megtesz, hogy a nyelvtörvény ne lépjen hatályba. Visszautasította azonban, hogy a kabinet segédkezet nyújtott volna Meciarnak. Az ellenzék többi képviselőjének is volt mit hozzátennie az elhangzottakhoz. Isépy Tamás (KDNP) vérfagyasztó kriminek minősítette a történteket, Torgyán József pedig hangsúlyozta, pártja előre megjósolta, hogy ez lesz az alapszerződés következménye. Pető Iván, az SZDSZ frakcióvezetője az elhangzottakhoz kapcsolódóan hangsúlyozta: kár lenne olyan dologban azt a lászatot kelteni, hogy nincs egyetértés a parlamenti pártok között, amiben véletlenül van. Pető ezzel a kijelentéssel arra célzott, hogy a szlovákiai nyelvtörvényt az SZDSZ is az ellenzékhez hasonlóan ítéli meg. Az MVSZ levele Horn Gyulához (...) Az államnyelvről szóló törvénytervezet annak ellenére, hogy deklarálja: nem érinti a Szlovákiában élő szlovák nemzeti közösségek nyelvének használatát, gyakorlatilag a magyar és a többi nemzetiségi nyelvet kiszorítja az élet minden területéről. A törvény alapvető emberi jogot sért, a nyelvi kizárólagosságot emeli törvényre, ezért félő, hogy komoly konfliktusok kiváltója lesz. A Szlovákiában élő magyar nemzeti közösség reménykedve tekintett az alapszerződés kapcsán a szlovák és a magyar kormány között kibontakozó politikai párbeszédre: a szlovák kormányfő ígéretére - melyet Önnek, Miniszterelnök Úr személyesen tett -, hogy a készülő nyelvtörvényt a szlovákiai magyarság legitim képviselőivel és az Európa Tanács illetékeseivel megtár­gyalja. Ígérete ellenére a magyar parlamenti képviselők a tervezetet a mai napig nem kapták meg, véleményüket a törvénytervezet kidolgozói nem vették figyelembe. Az Európa Tanács illetékeseivel folytatott megbeszélés pedig a szlovákiai magyarság érdekeit tekintve nem a várt eredménnyel zárult. A Magyarok­ Világszövetségének Választmánya nevében nyomatékosan kérjük a magyar kormányt, tegye meg a szükséges diplomáciai lépéseket annak érdekében, hogy a szlovák parlamentben ne szülessen a szlovákiai magyarság alapvető érdekeit és az emberi jogokat sértő, a kisebbségi nyelvek védelmére vonatkozó okmányokat semmibe vevő törvény. Az Együttélés Strasbourgba megy A Duray Miklós vezette, szlovákiai Együttélés Politikai Mozgalom parlamenti képviselői a szlovák nyelvtörvény elleni fellépés szándékával személyesen keresik fel Strasbourgban az Európa Tanács főtitkárát. A mozgalom intéző bizottsága nyilatkozata szerint a szlovák­ parlament kilenc nap múlva kezdődő ülésszakának napirendjén szereplő nyelvtörvény „diszkrimináló jellegű, és ellenkezik a hatályos nemzetközi dokumentumokkal". Annak érdekében, hogy a Szlovák Köztársaságban érvényesüljenek a nemzetközi normák - így az Európa Tanácsban elfogadott dokumentumok is -, a képviselők személyes panaszt tesznek az ET-nél. Tiltakozni kívánnak az ellen, hogy a szlovákiai magyar közösség törvényes képviselőit Vladimír Meciar kormányfő személyes ígérete ellenére sem vonták be a törvényelőkészítés folyamatába. A hárompárti szlovákiai magyar koalíció másik két tagja, vagyis a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom, illetve a Magyar Polgári Párt nevében Bugár Béla MKDM-elnök és­ Petőcz Kálmán, az MPP külügyi titkára reagált az Együttélés bejelentésére. Bugár elmondta: a Magyar Koalíció három pártja már korábban megállapodott, hogy közös küldöttséget indítanak Strasbourgba, de ezt a szándékot addig­ nem hozzák nyilvánosságra, amíg - a korábbi félreértéseket kerülendő - erről nem tájékoztatják a szlovák parlament ellenzéki pártjait. „Az MKDM sajnálattal veszi tudomásul az Együttélés eljárását” - fogalmazott Bugár. Hasonlóképpen foglalt állást Petőcz is. Komikus és szomorú példa A pozsonyi kormánykoalíció nyelvtörvény-javaslata a mai szlovákiai helyzetnek egyszerre komikus és szomorú példája is. Elsősorban azért, mert nagyon kirí belőle a kisebbségrendűségi érzés, illetve az az igyekezet, hogy megmutassa, ki is jelenleg az úr Szlovákiában - írja a szlovákiai nyelvtövénnyel foglalkozó kommentárjában a legnagyobb példányszámú csehországi napilap, a Mlada fronta Dnes, mely rámutat arra, hogy természetesen senki sem vonhatja meg a szlovákoktól azt a­ jogot, hogy saját törvényt fogadjanak el az állami nyelvhasználatról, „csakhogy Szlovákiában több százezer magyar is él, és az államnyelvről szóló törvény leszűkíti az ő anyanyelvük használatának lehetőségeit. Ezen kívül lényegesen­­ csorbítja azokat a jogokat, amelyekkel a szlovákiai magya­­­rok rendelkeznek, ami egyben azoknak a kötele-­ zettségeknek a megsértését is jelenti, melyeket Szlovákiai az Európa Tanáccsal szemben vállalt, s végezetül­ ugyancsak megsérti a nemrégiben aláírt magyar-szlovák­­ alapszerződés alapelveit is. Ebből a szempontból nézve­­ tehát a törvénynek nemzetközi politikai következményei is­­ lesznek, és az is kétségtelen, hogy­­megnöveli a­ feszültséget Budapest és Pozsony között”. Ugyanakkor megjegyzi, hogy a nyelvtörvénynek van még­­ egy dimenziója - mégpedig a józan észé. A lap úgy látja,­­ hogy például a diszkós, rádiós zenés műsorok vezetőinek­­ megtiltani az ebben a környezetben nagyon természetesen­­ használt idegen szavak, kifejezések használatát egymilliós koronás bírság fenyegetésével már „egyenértékű a nemzeti­­ patológiával". Hasonlóan „teljesen abszurd, a gazda-­­­ságosságról nem is beszélve" a cseh filmek szlovák nyelvű­­ szinkronizálásának vagy feliratozásának kötelezővé tétele. S mint ahogy az már lenni szokott, még a legnagyobb f­­esztelenségben és abszurditásban is akad valamilyen­ pozitív elem. Nem lehetetlen, hogy ez a­ törvény lesz végül­ is az, amelyik felnyitja a szlovákok szemét és­ elgondolkoztatja, rádöbbenti őket arra, hogy milyen­ embereknek is adtak szavazataikkal hosszú távon politikai­­ hatalmat, véli a Mlada fronta Dnes. Magyarország a kisebbségek­­nagy temetője Ján Smolec, a Slovenská Republika című szlovák kor­mánypárti lap­ főszerkesztője, a Vladimír Meciar vezette­ Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom parlamenti kép­viselője úgy vélekedik, hogy „Magyarországon a­ kisebbségeknek csupán a torzója maradt, és déli­ szomszédaink országában a kisebbségek nagy temetőinek­ legnagyobbikát az asszimilálódott szlovákok töltik be”. Smolec „szinte hihetetlennek” tartja, ahogy a Magyar­ Országgyűlés „kritikátlan képviselői támadják, és­ szemtelenül megkérdőjelezik" Szlovákia kisebbségi­ politikáját. „Már­ azt vártam, hogy egyenesen fasisztának­ nevezik majd a nyelvtörvényt, amely szerintük a szlovákiai­ kisebbségek diszkriminálásának a csúcsa” - írja a szerző.­­ A két ország parlamenti bizottságának múlt heti együttes­­ ülésén Smolec szerint a magyar képviselők „megszólalni­ sem tudtak”, amikor szlovák partnereik a magyarországi­­ szlovák iskolák számáról és a szlovákok lélekszámáról­ kérdezték őket. „Fogódzkodjon meg a kedves olvasó:­ Magyarországon 10 451 szlovák él, jóllehet 1946-ban 4001 ezer volt a lélekszámuk. Van-e hát jogunk megkérdezni,­ hogy hová lett a­ több mint 300 ezer szlovák ?” - fogalmaz a­­ szerző, aki szerint a 269 szlovákiai magyar iskolával­ szemben Magyarországon csupán 5 szlovák iskola van, de­­ azok is csak formálisan tekinthetők szlováknak. Ján Smolec szerint a kétoldalú komáromi tanácskozás­­ után Hajdú Zoltán magyar képviselő - „polgári hivatása­ szerint lelkész -’ meghökkenve vette tudomásul ezeket a­­ tényeket, amelyekért végezetül bocsánatot is kért tőlünk” -­ írta a parlamenti képviselő. »! Hatalmi szívzűrök Az egykori szovjet vezetőknek és családtagjaiknak épült moszkvai központi klinikáról szigorúan ellenőrzött és adagolt információk jutnak ki az utóbbi napokban. Az első számú beteg, Borisz Jelcin elnök állapotáról szóló, szűken mért, áttételes tájékoztatás félinformációi a szovjet időkből ismert reflexet váltanak ki: valamit elhallgatnak. Az orosz közvélemény azonban pontosan tisztában van vele: az elnök állapota a nyárinál súlyosabb, csak éppen nem mondják ezt ki. Az elaggott szovjet pártfőtitkárok idejét idéző köntörfalazó tájékoztatás és az intenzív osztályon­ való kezelés gyanút kelt, így szívroham helyett a kevésbé érthető (és riasztó) ,koszorúér-betegség okozta ischaemiás panaszokról" szólnak a tájékoztatások. A lényegen azonban ez mit sem változtat. Jelcin szigorú orvosi ellenőrzés alatt marad a jövő hónapban is. Az elnöki szívzűrök a hatalommal, annak műkö­désével, illetve jövőjével kapcsolatos kérdések egész sorát vetik fel. Eleve nem tudni, hogy pontosan mi történt Jelcinnel, milyen az állapota és mennyi ideig tart a kezelés. Ha hosszabb távról van szó, a kórházi ágyról miként irányítható az ország? Ha Jelcin erre nem képes, vajon átadja-e a hatalmat az alkotmány előírása szerint Viktor Csernomirgyin miniszterelnöknek? A hivatalos közlemények ellenére sem világos ugyanis, hogy miként irányítja Jelcin az országot, ha még tanácsadóit sem engedik hozzá. Vajon az elnök ily módon való elszigetelése nem része-e máris a háttérben zajló hatalmi játszmának? A cárok és pártfőtitkárok után Oroszországban mindmáig nagyon erősen személyhez, illetve a vezető apparátusához kötődik ugyanis a hatalom. Jelcin megbízatása a betegség kimenetelétől függetlenül a választások közeledtével a végéhez közeledik. A közvéleménykutatások a 64 éves politikusnak nem sok sikert jósolnak és a szívpanaszok kiújulása újabb bizonytalansági tényező. Mindez érezhető zavart okoz a Jelcin hatalmának átmentésében önös létszempontjai miatt is érdekelt elnöki apparátusban, amely lázasan keresi a megoldást. A néhai pártvezetésre emlékeztető apparátus törekvéseinek tárgya Jelcin (és saját) hatalmának biztosítása, ám az elnök betegsége miatt a kulisszák mögött nyilván más forgatókönyvekkel is számolnak. Ezek között szerepel, hogy esetleg átveszi Viktor Csernomirgyin az irányítást Jelcintől, ami a hatalom megrázkódtatásoktól mentes átadásának legkézen­fekvőbb és legkevésbé kockázatos módja lenne. Jelcin tartós akadályoztatása esetén ugyanis az elnöki feladatok eleve rá hárulnak az alkotmány­ szerint. A miniszterelnök viszont egyelőre a látszatát is kerüli annak, hogy Jelcin helyére pályázna és ódzkodik a konfliktustól az elnöki apparátussal, amely korábban az államfő vetélytársát látta benne. Amennyiben viszont Jelcin - betegségéből kifolyólag - nem indulna jövőre, úgy Csernomirgyin és az elnök emberei is alighanem átértékelnék a helyzetet. Annál is inkább, mivel a kormányfő kiszámítható és a Nyugat számára is elfogadható pragmatikus politikus. Csernomirgyinnek megbízott elnökként ráadásul a jelenleginél lényegesen több esélye lenne a jövő évi elnökválasztáson, ami ellensúlyozhatná a karizma hiányát a kétségtelenül népszerűbb lehetséges ellenfeleivel, így a liberális Grigorij Javlinszkijjel, vagy a nacionalista Alekszandr Lebeggyel szemben. Nyilvánvaló azonban, hogy ez a forgatókönyv kizárólag Jelcin állapotától függ, aki közismerten foggal-körömmel ragaszkodik a hatalomhoz. Az orosz politikai erők egyelőre kivárnak és nem élezik a helyzet. A parlamenti választásokig ugyanis a stabilitás és az eddigi status quo fenntartásában egyként érdekelt Jelcin környezete, a pártok, illetve az elnök lehetséges utódai. A parlamenti mandátumot ugródeszkának használva utóbbiaknak ugyanis lényegesen könnyebb harcba indulniuk az elnöki bársonyszékért. A duma megválasztása után azonban nyilván kiéleződik az a hatalmi harc. Erre utaló jelek egyébként már most mutatkoznak. Az egyik legesélyesebb elnökjelöltnek tartott liberális Grigorij Javlinszkij vezette Jabloko, illetve a nacionalista Alekszandr Ruckoj mozgalmának választásokból való hét végi kizárása e politikai feszültség növekedésének irányába mutat. A mondvacsinált indokokkal hozott döntések mögött máris felsejleni látszik az elnökválasztást megelőző, kulisszák mögötti küzdelem. A tét óriási. Már csak azért is, mivel a szinte korlátlan elnöki hatalom jövőbeni birtokosától függ, hogy merre tart majd Oroszország. Ez pedig már nem csupán orosz belpolitika, hanem annál sokkal több. (PAN) Folytatódik a tisztogatás A szerbek folytatják az észak-boszniai Banja Lukéban és a város környékén élő horvátok és muzulmánok zaklatását és bántalmazását. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) illetékesei hangsúlyozzák, hogy nem képesek megakadályozni a jogsértéseket, mivel a szerb hatóságok nem engedélyezik a világszervezet képviselőinek a szabad közlekedést. Az UNHCR becslései szerint a legutóbbi, augusztusban kezdődött etnikai tiszogatási akcióban mintegy 22 ezer muzulmán és horvát polgári személy hagyta el az észak­boszniai szerb területeket. A még Banja Lukéban élő kisebbségiek egy része táborokba zárva tengeti életét, míg a többiek,házaikba rejtőzve élnek. Nem hivatalos adatok szerint Észak-Boszniában még mintegy 10 ezer muzulmán és 3000 horvát él... Richard Holbrooke amerikai külügyi államtitkár-helyettes szerint nincs semmi biztosíték arra, hogy a hét közepén kezdődő boszniai béketárgyalások eredményre fognak vezetni. Hétfői sajtóértekezletén egyértelművé tette azt is, hogy a kudarc a háború kiújulásával érne fel, és az újabb pusztításból a boszniai szerbek húznák a rövidebbet. Leszögezte, hogy az amerikai irányítással működő öthatalmi összekötő csoport megbízottai erősen kézben kívánják tartani a daytoni megbeszéléseket, céltudatosan a megoldás felé terelve a három érintett felet, arra ösztönözve őket, hogy mihamarabb jussanak megállapodásra. Megerősítette azt is, hogy a tartós béke megteremtéséhez önmagában nem lesz elég a békemegállapodás tető alá hozása, ha az egyezményt a gyakorlatban nem hajtják majd végre. Az utóbbi viszont szerinte nem fog menni a NATO - és közelebbről az Egyesült Államok­­ katonai erőinek jelenléte nélkül. Dl - vita Romániával A román hatóságok válaszoltak ugyan az Amnesty International két külön jelentésben is megfogalmazott aggodalmaira, a bukaresti belügyminisztérium válaszjegyzéke azonban csak alátámasztja a szervezet aggodalmait, amelyek szerint a román félnek felrótt hivatalos visszaéléseket nem követte megfelelő vizsgálat - áll abban az összefoglalóban, amelyet a londoni székhelyű nemzetközi emberjogi csoport ismertetett hétfőn. Az AI májusban, majd szeptemberben is hosszas jelentésben taglalta értesüléseit a romániai igazságszolgáltatás berkeiből érkező hírekre, amelyek súlyos emberjogi visszaélésekről - meggyőződésükért börtönfogságot szenvedőkről, kínzásokról, letartóztatottak haláláról, a cigányság sérelmére elkövetett rendőri támadásokról - szóltak. Ismertetőjében az Amnesty International leszögezte: a szervezet fellépését követő romániai hatósági vizsgálatok, amelyekről Bukarest három beszámolóban is tájékoztatta a londoni csoportot, az AI szakértői szerint meglehetősen felületesek voltak, s érzékelhetően azt a kizárólagos célt szolgálták, hogy hivatalosan is aládúcolják az emberjogi vétségekkel vádolt hatósági személyek saját jelentéseit. A­ román országos rendőrfőfelügyelet egyetlen olyan súlyos visszaélés ügyében sem kezdeményezett bűnügyi vizsgálatot, amely szerepelt a májusi Amnesty-összefoglalóban - hangsúlyozta hétfőn a szervezet. Az Amnesty International jellemző példaként idézi a román hatóságok válaszának egyik részletét, amely egy cigány személy halálának körülményeit ecseteli: a bukaresti belügyminisztérium szerint az illető menekülni akart a letartóztatás elől, s az intézkedő rendőr „az előírások szerint” lábra adott lövéssel próbálta megakadályozni a szökést. Az áldozat azonban „lehajtott fejjel futott, így a lövedék a lábából a koponyájába fúródott..." Az Amnesty szerint a román hatóságok ilyen és hasonló színvonalú magyarázatai nem oszlatják el a roma kisebbség elleni hatósági akciók kiváltotta aggodalmakat, s ugyanígy nem érkezett megfelelő­ válasz a homoszexuális hajlamaik miatt bebörtönzöttek ügyében sem. John Major brit kormányfő meghívására kétnapos hivatalos látogatást tesz Nagy-Britanniában Horn Gyula miniszterelnök. A tárgyalások egyik központi témája a gazdasági együttműködés fejlesztése. A közgazdasági tudományok díszdoktorává avatták hétfőn a Bolognai Egyetemen Soros Györgyöt, a magyar származású amerikai pénzügyi szakembert a kultúra tám­ogatásában szerzett érdemeiért.­­ Tansu Ciller török miniszterelnök asszony hétfőn este új koalíciós kormányt alakított, amely a december 24-ére­­ kiírt parlamenti választásokig irányíthatja az országot.­­ Szaeb Erakat, a Palesztin Hatóságoknak a választások lebonyolításával megbízott „minisztere" bejelentette, hogy a választásokat január 18-án vagy 20-án tartják meg, még a ramadán beköszönte előtt. " Jeruzsálemben újabb negyedet építenek zsidó lakosoknak - jelentette be Benjamin Ben-Eliézer lakásügyi miniszter. A Békét Most nevű izraeli szervezet szerint azonban ez az építkezés kárt okoz az izraeli­palesztin békefolyamatnak.­­ Egy tokiói bíróság hétfőn elrendelte a mérgesgázzal merényleteket elkövető Aum Sinrikjo szekta feloszlatásai.­­ A dán kormány közölte, hogy fenntartja Uffe Ellemann- Jensen jelölését a NATO-főtitkári posztra, annak ellenére, hogy Párizs és London Ruud Lubbers volt holland kormányfő jelölése mellett tette le voksát. 1 Mihail Gorbacsov ellenzi a NATO kibővítését a kelet-közép­­európai országokkal, s különösképpen azt az eshetőséget, hogy az atlanti szövetség tagjai legyenek a Szovjetunió egyes volt tagállamai is.­­ Irak hétfőn szabadon engedett három román állam­polgárt, akiket 1989-ben köztörvényes bűncselekmény vádjával ítéltek 15 évi szabadságvesztésre az arab országokban.­­ Egy névadói bíróság tízmillió dolláros kártérítési kötelezettséget szabott ki az egyik legnagyobb orvosi műszereket gyártó amerikai cégre, mert bizonyítottnak találta, hogy a 46 éves Charlotte Mahlum egészsége károsodást szenvedett a mellébe beépített szilikonbetétek miatt.­­ Az Európai Parlament bejelentette: nem hagyja jóvá az Európai Unió és Oroszország társulási szerződését, ha az orosz vezetés meggátol két pártot abban, hogy jelölteket állítson a parlamenti választásokon. Ökumenikus körúton A Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata sajtóközleményt juttatott el szerkesztőségünkbe, melyet az alábbiakban némi - lényegtelen - rövidítéssel közreadunk. A svájci Magyar Egyesületek Szövetségének (SMESZ) meghívására tett ökumenikus szolgálati körútjuk során Tempfli József és Tőkés László nagyváradi püspökök október 21-én - St. Gallen után - Bernben és Lausanne-ban tartottak öku­menikus istentiszteletet és előadást az 56-os magyar forradalom 39. évfordulója alkalmából. Az ünnepi alkalmakat a helybéli magyarsággal való találkozók és beszélgetések követték. Bernben és Genfben a katolikus és protestáns hívek együtt részesültek az úrvacsorában és áldoztak­­ hitüknek megfelelően. A St. Galleni római katolikus püspökkel való találkozást hasonló alkalmak követték Lausanne­­ban, Zürichben, Bázelben és Genfben. Zürichben Ruedi Reich, Bázelben Georg Vischer református kantonális egyházelnökökkel, Genfben pedig a kanton római katolikus segédpüspökével találkozott Tőkés László és Tempfli József. Megismerkedtek a svájci egyházi helyzettel. Ugyanakkor ismertették egyházaik és a romániai magyarság nehéz helyze­tét, a velük szemben alkalmazott vallási és etnikai diszkrimináció tényeit, a svájci egyházak erkölcsi, politikai és anyagi támogatását kérve jogvédő egyházi és kisebbségi küzdelmükhöz. Zürichben püspökeink látogatást tettek az Ostpristerhilfe katolikus segélyszervezetnél. Több esetben interjút adtak a legfontosabb kantonális folyóiratok szá­mára. Hitet tettek a nemzeti és vallási megbéké­lés ügye mellett, és felemelték szavukat a romániai vallási diszkrimináció ellen, valamint a kommunis­ták által elkobzott egyházi vagyonok visszaszol­gáltatása érdekében. Egyháztörténeti mélységű élményt jelentett sokak számára, hogy Tempfli József római katolikus megyéspüspök Zwingli Ulrich templomában, a zürichi Grossmünsterben hirdethette Istennek Igéjét. A Luzernben Utcai fáklyásmenet és koszorúzási ünnepség tisztelgett az ’56-ban elesett hősök emlékének. Tőkés László és Tempfli József vala­mennyi beszédükben az ’56-os forradalom pél­dáját állították a hallgatók elé. Kitértek az egykori események erdélyi vonatkozásaira, és rámutat­tak, hogy Romániában, az egykori elnyomás folytatásának a körülményei között mindmáig érvényesek a magyar szabadságharc eszményei és célkitűzései. Svájci útjukon püspökeinket vendégül látták dr. Benczédi Pál és dr. Sasvári László, a SMESZ elnöke és főtitkára, dr. Bagi Lajos, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) nyugati alelnöke és B. Szabó Péter, az MVSZ svájci szervezetének elnöke, valamint a SMESZ és a svájci ríiagyarság területi vezetői. Itt igeni rezidenciáján ebédet adott a tiszteletükre dr. Gresznáryk Pál, Magyarország svájci nagykövete. A svájci magyarság vezető képviselői aggodal­muknak adtak kifejezést a magyar kormány határon túli magyarságunkkal kapcsolatos politikáját illetően. Október 26-án Tőkés László és Tempfli József püspököket fogadták John Pace, az ENSZ Emberjogi Központja Technikai Együttműködési Osztályának igazgatója, továbbá Lee Swepston és Jane Hodges-Aeberhard, a Nemzetközi Munka­ügyi Szervezet (ILO) emberjogi kérdésekkel foglalkozó főtisztviselői. Terítékre kerültek a nemzeti és vallási diszkrimináció Romániában ta­pasztalható munkaügyi és tanügyi esetei és általában a kisebbségellenes gazdasági diszkri­mináció vonatkozásai. Az ENSZ-palotában ugyanezen a napon nem­zetközi sajtóértekezletet tartottak püspökeink. Napirendjén szerepeltek: a romániai kisebbségi helyzet, illetve romániai magyarságunk és magyar egyházaink problémái, különleges tekintettel az el­kobzott egyházi vagyonokra és az új román tanügyi törvény kisebbségeket sújtó és demokráciaellenes voltára. Ugyanezen a napon egyházi vezetőinket az Egyházak Világtanácsának (EVT) genfi székhá­zában fogadta Konrad Kaiser, a Világtanács főtitkára. Közösen áttekintették a tagegyházak, különösképpen pedig a protestáns és ortodox egyházak viszonyát, valamint a Román Ortodox Egyház és a romániai kisebbségi tagegyházak közötti ellentétek és feszültségek kérdéseit. Püspökeink kifogás tárgyává tették a Román Ortodox Egyház „nemzeti egyház” jellegét, a Romániában tapasztalható vallási-egyházi megkülönböztetést, továbbá a román vallásügyi törvény elfogadásának öt év óta tartó, szándékos késleltetését. Konrad Kaiser beszámolt az EVT végrehajtó Bizottságának legutóbbi üléséről, mely bírálta a román tanügyi törvényt és aggodalmának adott kifejezést annak protestáns egyházakra nézve­­ is­­ hátrányos rendelkezései miatt. Tőkés László püspök az EVT lehetséges stratégiai célkitűzésének nevezte az egyetemes kisebbségi jogok védelmének az ügyét. Közzétették az áldozatok névsorát Hétfőn közzétették a kassai robbanás következtében szénmonoxid-mérgezésben meghalt áldozatok névsorát. A tragédia áldozatai között csak ketten voltak ötven évnél idősebbek. Ezek után bizonyos, hogy a robbanáskor felszabadult alattomos gáz nem tizenhárom, hanem tizenegy embert ölt meg. Közülük kilencen a vasmű dolgozói voltak. A legfiatalob huszonkét évesen, a legidősebb ötvenkét évesen vesztette életét. További két halott, egy Péter és Pál nevű - 34 éves - nagyidai ikerpár viszont nem a vasműben dolgozott s egyelőre nem is lehet tudni, hogy mit kerestek belépő nélkül az üzem területén. A vasmű igazgatótanácsának kezdeményezésére időközben megalakult az „Együttérzés Alapítvány”, amely az áldozatok hozzátartozóit kívánja segíteni és azt is célozza, hogy az alapítványra beérkező adományokból - megfelelő eszközök vásárlásával - „az életmentés kedvezőbb feltételeit teremthessék meg­” Időközben csaknem teljesen helyreállt a vasmű termelési rendje. A TA SR jelentése szerint „vasárnap már 2500 tonna nyersvas, 4490 tonna acél készült el, a meleghengerbe 6230, a hideghengerde pedig 3900 tonna hengerelt árut állított elő.” A 25 ezer embert foglalkoztató vasmű Szlovákia legnagyobb ipari létesítményének számít. Merénylet volt a bakui metrótűz Merénylet okozta azt a szombati tűzvészt, amely mintegy 300 halálos áldozatot követelt a bakui metrón - jelentette hétfőn az azerbajdzsáni közszolgálati televízió. A vizsgálat egyik irányítója azt mondta, hogy a tüzet robbanás okozta, az áldozatokat pedig mérgesgáz ölte meg. A televízió ♦elvételeket sugárzott annak a metrókocsinak a belsejéről, ahol a tűz keletkezett, s a képeken látható volt, hogy az egyik ülés alatt lyukak tátong­tak a padlón. Ez robbanószerkezettel elkövetett merényletre utal. A televízió megszólaltatta a katasztrófa néhány túlélőjét is, akik ugyancsak arról számoltak be, hogy a kocsiban robbanás történt, s ez okozta a tüzet. Annak a bakui kórháznak az orvosai pedig, ahová a sebesültek egy részét szállították, az adásban elmondták, hogy az áldozatokon gázmérgezés tüneteit észlelték. Ugyanezt erősítette meg a televíziónak adott nyilatkozatában Ali Inszanov, a köztársaság egészségügyminisztere is. Egyelőre nem tudják, hogy pontosan milyen mérgesgázról van szó. Hivatalos adatok szerint a katasztrófának 289, kórházi források szerint viszont 337 halálos áldozata volt. Több mint 250-en sebesültek meg. Metrókatasztrófák A bakui metrókatasztrófa kapcsán a dpa és az AFP összesítést közölt az évszázad legsúlyosabb szerencsétlenségeiről, amelyek földalatti vasutakon történtek. 1903. augusztus 11. - A párizsi metró két szerelvénye kigyulladt, 90 ember vesztette életét. 1918. november 1. - New York Brooklyn negye­dében kisiklott egy túl nagy sebességgel száguldó metrószerelvény. A fából készült öt vasúti kocsi roncsai alól 97 utas holttestét szabadították ki a mentőalakulatok. 1961-ben Hamburgban a magasvasúton bekövetkezett szerencsétlenség 33 halálos és számos sebesült áldozatot követelt. 1975. február 28. - 43 utas lelte halálát a londoni metróban, amikor Moorgate végállomáson egy zsúfolt szerelvény túlszaladt a sorompón és az alagút falának ütközve szétroncsolódott. 12 évre rá újabb szerencsétlenség 31 halálos és 150 sebesült áldozatot követelt a brit főváros földalattiján. 1982-ben Moszkvában a metró egyik állomásá­nak mozgólépcsője leszakadt. A baleset legke­vesebb tíz ember halálát okozta, de az áldozatok száma ennél jóval nagyobb is lehetett, mivel hivatalos közleményt nem adtak ki. Az utóbbi öt esztendőben világszerte bekövet­kezett metrókatasztrófák, a legutóbbi bakuitól eltekintve, szerencsére viszonylag kevesebb áldozatot követeltek. 1990. márciusban Philadelphiában kisiklott egy metrószerelvény: három halálos és 162 sebesült áldozat. 1991-ben újabb szerencsétlenség történt a New York-i metrón: öten meghaltak. 1994. március 30-án és 31-én a moszkvai metróban egymásután bekövetkezett három balesetnek összesen 23 sebesültje volt. Végül idén júniusban a New York-i metróban történt összeütközés egy vonatvezető halálát és hatvan utas sebesülését okozta, míg augusztus­ban, feltehetően a jelzőrendszer meghibásodása következtében, Torontóban bekövetkezett metróka­tasztrófa szomorú mérlege három halott és 36 sebesült volt. Mädiffe IkcS©32k aa (B^Mfcf)span sscBawBscB&Bfk Hirtelen bizonytalanná váltak azok a tervek, amelyek szerint Kelet- és Közép-Európa volt kommunista országai már az ezredfordulóra tagjai lehetnek a jelentős nyugat-európai politikai, biztonsági és gazdasági intézményeknek - írta a minap brüsszeli tudósításában a Reuter. Az Európai Unió és NATO diplomatái a szervezetek brüsszeli központjaiban úgy nyilatkoznak, hogy a Nyugat továbbra is kiáll eredeti célja mellett, de a bővítés gyakorlati lépései - és azok politikai következményei - súlyos dilemmák elé állították. Ilyen probléma például az, hogy óriási összegeket emészt fel a főleg mezőgazdasági országoknak az unióba való integrálása, de az is aggasztó, hogy az új demokráciák egynémelyike ingatag alapokon áll.­­ Biztonsági okokból valóban szeretnénk ha csatlakoznának, de ennek megfontolt véghezvitele, költségeinek vállalása sokkal nagyobb nehézségekbe ütközik, mint gondoltuk. Politikai értelemben egyensúlyban tartani a gazdasági és biztonsági szempontokat nagy kihívás - mondta az egyik diplomata. A múlt héten az EU-országok pozsonyi nagykövetei minden finomkodást mellőzve figyelmeztették Vladimír Meciar szlovák kormányfőt: az a törekvése, hogy lemondásra akarja kényszeríteni Michal Kovác államfőt, veszélybe sodorja Szlovákia csatlakozását az unióhoz. Washington szintén kifejezte nyug­talanságát a szlovák politikai élet viharos állapota, a viszályok és a titokzatos emberrablások miatt. A nyugati fővárosokban Szlovákia okozza a legtöbb fejfájást, de a romániai és a magyarországi kisebbségek helyzete miatt is megfogalmazódtak aggódó kijelentések, különösen annak fényében, hogy tárgyalások folynak a NATO nukleáris védőernyőjének kiterjesztéséről. Politikai elemzők szerint a vitában a legerőtel­jesebben az Egyesült Államok kongresszusa ellen kell fellépni, amely az egyik legradikálisabb híve az amerikai elszigetelődésnek, és nemhogy többet akarna költeni az óceán két partja közötti kapcsolat fejlesztéséért, de határozottan csökkenteni szeretné azt. Diplomaták szerint a jövőre esedékes amerikai, illetve orosz elnökválasztás és Jelcin elnök betegsége - ami ismét csak érzékelteti, hogy milyen sérülékeny az Oroszországhoz fűződő újkeletű viszony - fékezi a NATO kiterjesztését. Az Európai Unió számára hirtelen másodrangú lett a szervezet bővítése, és ez mindaddig így lesz, amíg nem újítják meg a farmerek és az elszegényedett térségek támogatási rendszerét. A brüsszeli bizottság a minap kiszámította, hogy Lengyelország, Magyarország, Románia, Bulgária, Csehország és a három balti állam felvétele tönkreteheti pénzügyi rendszerét, mert ez évente 38 miliárd ECU-val (50 milliárd dollárral) többet emésztene fel. A felvételüket kérő országok külügyminiszterei a tervek szerint Luxemburgban tárgyalnak az EU vezetőivel, a bővítésről tartandó úgynevezett „strukturált párbeszéd” keretében, amely egyre inkább „süketek párbeszédének” tűnik, legalábbis egyes bírálók szerint.­­ Struktúrából van elég, de párbeszédből édeskevés - mondta egy EU-nagykövet, majd elárulta, hogy az unió legtöbb külügyminisztere nem is lesz ott a találkozón. * Helmut Kohl német kancellár - Nagy-Britannia támogatásával - tulajdonképpen ígéretet tett arra, hogy már 2000-re néhány új taggal bővülhet a szervezet. Ha a kancellár ígéretét az EU nem tudja tartani, akkor annak súlyos politikai következményei lehetnek. Másfelől, nyugati közgazdászok szerint a csatlakozásra váró országokban a pozitív folyamatok - mint például a magánosítás, vagy a vegyes tulaj­donú gazdaságra való átállás­a messze elmaradnak a korábbi várakozásoktól. Magyarországon a külföldi befektetések összege - bár itt a legmagasabb Kelet-Európában - kevesebb mint fele a portugáliainak. EU-diplomaták most olyan tagsági formákon gondolkodnak, amely számos területen könnyítést jelentene a csatlakozó országoknak, és így védeni tudnák még erőtlen iparukat attól, hogy az EU fejlett gazdaságai elsöpörjék. Az egyik diplomata azt mondta: olyan megoldást keresnek, amely politikai tagsággal ruházza fel az új tagokat anélkül, hogy meg kellene felelnük a gazdasági követelményeknek. Az EU és a NATO egyes diplomatái azt mondják, Jelcin betegségének híre szorongást kelt egész Európában, ami egyértelműen jelzi, hogy a Nyugatnak fogytán az ideje a hidegháborúban aratott győzelem megszilárdítására. Többen is így nyilatkoztak: Oroszország nagy ország, s lehet, hogy hamarosan ismét úgy is kezd viselkedni. Ezért szeretnénk, hogy a kelet- és közép európai országok védőernyőnk alá kerüljenek. (PAN)

Next