Romániai Magyar Szó, 1996. május (8. évfolyam, 1995-2024. szám)

1996-05-01 / 1995. szám

RVMANIAI M­­AUYAH OZU QáP A MírlVNI/ACI HMKM Közel-keleti diplomácia Peresz-Arafat találkozó Washingtonban A libanoni válság megoldásáról kötött múlt heti egyezmény csak akkor ér valamit ha a közel-keleti békefolyamat a lehető leghamarabb újrakezdődik. Mindenesetre az egyezmény révén mindenki elérte, amit legitim módon remélhetett: Izrael biztonsági garanciákat kapott saját területe és polgári lakossága számára, Libanon viszont elérte, hogy a polgári lakosság védve legyen a katonai támadásoktól - jelentette ki hétfői párizsi sajtóértekezletén Hervé de Charette francia külügyminiszter. A politikus azt hangúlyozta, hogy a libanoni tűzszüneti megállapodás ,,80 százalékban a franciák által felvetett ötleteken alapul”, s Franciaország „learatta saját közel-keleti kezdeményezésének gyümölcseit”. - Mindig figyeltünk arra, hogy köztes, kiegyensúlyozott álláspontra helyezkedjünk, belássuk minden fél legitim aggodalmait, s azután azt keressük, hogy eze­ket miként lehetne kielégíteni - szögezte le a miniszter. Hervé de Charette mindenesetre elismerte, hogy az Egyesült Államok továbbra is nagyon fontos szerepet játszik a Közel-Keleten. Jasszer Arafat palesztin vezető hétfőn a közel-keleti békefolyamatról tárgyalt Kairóban Hoszni Mubarak egyiptomi államfővel - jelentette az AP. Arafat az egyiptomi fővárosból kedden Bill Clinton meghívására Washingtonba repült. A palesztin vezetőnek ez az első hivatalos látogatása az Egyesült Államokban. Arafat külön tárgyal Bill Clinton ameikai elnökkel és Simon Peresz izraeli kormányfővel, aki már vasárnap óta Washingtonban tartózkodik. Arafat kétszer járt az ameikai fővárosban: először 1993-ban azért, hogy aláírja az Izraellel kötött palesztin autonómia­egyezményt, másodszor pedig 1995-ben. Simon Peresz izraeli miniszterelnök - bebiztosítandó az amerikai zsidóság támogatását - hétfő este New Yorkban kijelentette, hogy sosem fogja „feladni Jeruzsálemet, amelynek Izrael osztatlan fővárosának kell maradnia". A kormányfő az amerikai zsidó szervezetek vezetői előtt hangoztatta, hogy Izrael nem hajlandó lemondani a hebroni szenthelyről, a pátriárkák barlangjáról, Ábrahám lakóhelyéről sem. Jeruzsálem Izrael fővárosa fog maradni, és csak Izraelé. Nem engedjük meg, hogy olyan kettéosztott város legyen, mint amilyen Berlin volt” - mondta. Simon Peresz háromnapos amerikai látogatásának keretében kereste fel New Yorkot. Kedden a Fehér Házban még egy tárgyalása volt beütemezve Bill Clinton elnökkel. Jasszer Arafatot - mint hivatalosan közölték - Bill Clinton helyi idő szerint szerda délelőtt fogadja a Fehér Házban. Helyreállítás Libanonban Több száz villamos- és építőmérnök dolgozott keményen hétfőn Libanonban, hogy helyreállítsa az Izrael és a Hezbollah 16 napos háborújában megrongálódott energiaszolgáltató üzemeket, vízvezetékeket és úthálózatot - jelentette az AP Bejrútból. Az izraeli támadások pusztító hatása visszavetette a libanoni kormány arra tett erőfeszítéseit, hogy újjáépítse az ország infrastruktúráját, amely tönkrement az 1975 és 1990 között pusztító polgárháborúban. Az izraeli légitámadásokban találat ért sok közművet, közöttük két energiaszolgáltató üzemet Bejrút mellett Az ezeket ért kár értéke körülbelül 500 millió dollár. Libanoni illetékesek elmondták, hogy az ország déli részéből elmenekült mintegy 500 ezer ember közül már csak mintegy 15 ezer vár arra, hogy hazatérhessen. Több országból érkezik a károsultaknak szánt segély - gyógyszerek, élelmiszerek - a bejrúti repü­lőtérre. Rafik Hariri libanoni miniszterelnök a német Stem magazinnak nyilatkozva kijelentette, hogy országa a polgári célpontokat ért, Izraeltől elszenvedett háborús károkért kártérítést szeretne kapni a zsidó államtól, s a libanoni polgári áldozatok miatt van jogi alapja annak, hogy Libanon Izraelt nemzetközi bíróság előtt beperelje - jelentette az AFP Bonnból. Az izraeli tüzérségnek a kánai ENSZ-támaszpont elleni április 18-ai támadásában súlyos égési sérüléseket szenvedett hat gyermeket kezelésre a franciaországi Lyonba szállítottak vasárnap. A 16 napos harcban összesen 162 ember halt meg és 339 megsebesült. A halottak legnagyobb része libanoni polgári személy. Számos dél-libanoni falu a földdel vált egyenlővé. A bejrúti kormány 310 polgári szakértőt és a libanoni hadsereg műszaki alakulatainak 200 tagját mozgósította a helyreállítás elvégzésére. Dudajev utóda is halott? A Moszkva-barát csecsen kormány állítása szerint életét vesztette Dzsohar Dudajev csecsen elnök utóda, Zelimhan Jandarbijev. A hírt Ruszlan Martagov grosgiiji kormányszóvivő jelentette be. Állítása szerint Jandarbijev csecsen fegyveresek közötti belvilongás áldozata lett hétfőn hajnalban Urusz-martan járásban. Az ITAR-TASZSZ által közölt hírt független forrásból nem erősítették meg. A szomszédos Acshoj-martan járás elöljárója, Samu Burajev szerint a Groznijtól 25 kilométerre, délnyugatra fekvő Gehiben halt meg Jandarbijev a csecsen fegyveresek közötti összecsa­pásban. Burajev szerint előzőleg állítólag itt tanácskozott a csecsen vezetés. A 44 éves Jandarbijev egy héttel ezelőtt lépett a meggyilkolt Dzsohar Dudajev elnök örökébe. A politikus, aki korábban a szakadár Csecsen köztársaság alelnöke volt, a függetlenségi harc folytatását és Dudajev halálénak megbosszulását ígérte. A csecsen állítások szerint az orosz légierő rakétatámadása vég­zett a szakadár politikussal. Moszkvai megfigyelők szerint amennyiben igaznak bizonyul Jandarbijev halálhíre, úgy az megerősítené a feltételezést: Moszkva a csecsen ellenállás lefejezésére törekszik. Hétfőn este az orosz titkosszolgálat magas rangú csecsenföldi illetékese cáfolta a Moszkva-barát vezetés állítását, amely szerint életét vesztette Zelimhan Jandarbijev, Dzsohar Dudajev elnök utóda. Az ITAR-TASZSZ konkrétan meg nem nevezett csecsen szeparatista forrásra hivatkozó jelentése szerint Samil Baszajevet, a tavalyi bugyonnovszki terrortámadás vezetőjét nevezték ki a szakadár csecsen erők főparancs­nokává, aki elnökihez hasonló jogkörökkel rendelkezik. Az orosz félhivatalos hírügynökség úgy tudja, hogy a terrorista Baszajevet a csecsen vezetés Gehiben tartott tanácskozásán nevezték ki, azelőtt, hogy Jandarbijev életét vesztette volna. A főparancsnok állítólag hasonló jogkörökkel rendelkezik majd, mint Dudajev elnök, ám elsősorban katonai és nem politikai kérdésekben illetékes. Jandarbijev állítólagos haláláról a hírek mindamellett teljességgel ellentmondásosak voltak. Az orosz titkosszolgálat csecsenföldi illetékese az Interfaxnak cáfolta a hírt, mondván, nem Dudajev utódja, hanem unokatestvére vesztette életét egy lövöldözésben hétfőn hajnalban. Ezzel szemben az ITAR­­TASZSZ úgy tudja, hogy már ki is tűzték Jandarbijev temetését Sztarije Atagiban. Moszkvai megfigyelők a meglehetősen áttekinthetetlen és ellentmondásos helyzet kapcsán emlékeztetnek: mindinkább érezhetőek a csecsen háború éleződését célzó, vagy legalábbis ennek látszatát keltő törekvések, amelyek fokozzák az orosz belpolitikai helyzet ingatagságát a nyári elnökválasztás közeledtével. Kohl Londonban Evett brit marhahúst, de nem reklámozza Meglehetős feszültség előzte meg Londonban a vezető A hétfői londoni brit-német csúcs legnagyobb érdeklődést kiváltó kérdése az volt: evett-e brit marhahúst Helmut Kohl? A két kormányfő délutáni sajtóértkezletén legalább négy ízben elhangzott újságírói kérdésre a kancellár mindahányszor megerősítette: John Majorrel elköltött munkaebédjén megkínálták a vitatott termékkel, s ő élt is a lehetőséggel. A német vendég mindazonáltal kitért azon kérdések elől, amelyek azt firtatták: kész-e ezek után veszélytelennek, fogyasztásra alkalmasnak nyilvánítani a brit marhahúst, amelynek bojkottját maga is erőteljesen szorgalmazta. Kohl közölte: ő nem reklámügynök, még csak nem is marketing­­menedzser, így ilyen nyilatkozatot nem tesz. Major is, Kohl is hangsúlyozta a sajtóértekezleten: a marhavésszel sújtottból állatállomány bojkottjának ügyében a döntés az illetékes EU-testületek és szakértők kezében van, ők ketten semmiféle módon nem tudják a közösségi szinten elren­delt világembargót feloldani. A kancellár ehhez mindazonáltal hozzátette: a maga részéről nem tartja elfogadhatónak a jelenlegi helyzet tartós fennmaradását, német politikus villámlátogatását, s ennek csak egyik előidézője volt a marhaügy, a másik az a súlyos nézeteltérés, amely a két főváros között áll fenn jó ideje az EU-integráció további menetrendjének kérdésében. A konfliktus a közös EU-valuta ügye körül kristályosodik: London ennek meghonosítását mereven elveti, míg Bonn az egységes európai piac zálogának tekinti. Major a hétfői sajtóértekezleten ki is jelentette: ha a kormány valaha is döntésre jut a csatlakozásról, azt mindenkép­pen népszavazásra bocsátja,­­a referendum végeredménye azonban ez idő szerint minden bizonnyal negatív lenne". * Nem hivatalos brit értékelések szerint Kohl gyakorlatilag zsarolja az összeurópai gondolattól húzódozó Londont, amikor olyan érveket hangoztat - állítólag ez elhangzott a hétfői tárgya­láson is -, miszerint az integráció élvítésével kerülhető csak el annak a német recessziónak a megismétlődése, amely annak idején Hitlert hatalomra segítette. Libéria: kiújultak a harcok Libéria fővárosában, Monroviában ismét súlyos harcok törtek ki hétfőn az ellenséges csoportosulások között - jelentette a Reuter és az AP. Szemtanúk szerint a harcok egyelőre a Barclay katonai kiképzőközpont területére korlátozódnak. A lövöldözés állítólag akkor tört ki, amikor a Krahn-frakciót vezető Roosevelt Johnson híveit, akik a kiképzőközpont területén foglalták el állásaikat megtámadták a vele szemben álló Charles Taylor és Alhaji Kromah fegyveresei. A Reuter szerint a kormánypalotát elhagyta Wilton Sankawalo államfő és Taylor, akikre valóságos golyózápor zúdult, amikor elmenekültek a helyszínről. Kromah állítólag már korábban elhagyta az épületet. Az AP megjegyzi, hogy a harcok aznap törtek ki, amikor Taylor és Kromah - mindketten kormánytagok - április hatodika óta első ízben tértek vissza a kormánypalotába. Johnson fegyveresei már korábban megfogadták, hogy megtámadják az épületet ha Kromah és Taylor visszatérnek oda. A helyi lakosok fejvesztve menekülnek Monrovia diplomáciai negyedébe, ahol a közelmúltban kitört, tíz napig tartó harcok közben találtak menedéket. Az április 9-től 19-ig tartó ellenségeskedéseket tűzszünettel zárták le az egymással szemben álló fegyveres csoportok Monroviában. Major válaszlevele A szlovák Kereszténydemokrata Mozgalom (KFH) elnöke válaszlevelet kapott John Majortól, amelyben a brit kormány elnöke üdvözli a magyar-szlovák alapszerződés szlovák parlamenti jóváhagyását, és nyugtalanságának ad hangot a szlovák Btk. módosítása miatt. Ismeretes, hogy Carnogursky két héttel ezelőtt a vezető EU-országok miniszterelnökeihez címzett levelében a Btk.­­módosítás tarthatatlanságára hívta fel a figyelmet, és a Nyugat intelmeinek közzétételét sürgette. John Major válaszlevelében leszögezi: London és EU- partnerei érdekeltek Szlovákia EU-társulásában, s ez ügyben megerősítik a tartós segíteni akarás szándékát. Üres az ENSZ kasszája A tagországok felhalmozódott tartozása miatt a világszervezet kifogyott a készpénzből, és mindennapi tevékenységének folytatásához azokból az alapokból kénytelen elvenni, amelyekből a békefenntartási műveletekben részt vevő országokat kellene kárpótolnia. Az adminisztrációs és igazgatási ügyekért felelős főtitkár­­helyettes, Joseph Connor hétfő esti sajtóértekezletén közölte, hogy az ENSZ „kasszája teljesen kiürült, nem maradt egy árva vasa sem" Elmondta, hogy a tagországok tartozásai - az elmaradt tagdíjak és a be nem fizetett békefenntartási hozzájá­rulások­­ 2,8 milliárd dollárra rúgnak. A legnagyobb adós az Egyesült Államok 1,5 milliárd dolláros tartozással, Oroszország négyszázmillióval, Ukrajna kétszázöt­venmillióval tartozik! Joseph Connor „örvendetes hírnek” nevezte, hogy az amerikai kongresszus a közelmúltban kiutalt hatszázmillió dollárt az adósság törlesztésére. Ugyanakkor úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államok az év végére megint 1,3 milliárddal fog tartozni, ha a törvényhozás nem szavaz meg újabb összegeket. Márpedig a republikánus többségű kongresszus minden fillért a fogához üt, kiváltképpen ha az ENSZ-ről van szó, a világszervezet tevékenységéről fölöttébb rossz véleménnyel van, és sokallja az amerikai részesedést a fenntartásból. A főtitkár-helyettes tájékoztatása szerint a készpénz azért fogyott el már április végére, mert az amerikai, a japán és a német befizetés nem érkezett meg időben. Ám az év hátralévő részét illetően is borúlátóan nyilatkozott, és azt mondta, hogy számítása szerint az év végére maga az ENSZ is kétszázmillió dollárral fog tartozni­­ a békefenntartó műveletekben részt vevő országoknak. Közlése szerint a világszervezetnek mintegy nyolcszáz­millió dollárt kellene törlesztenie azoknak az államoknak, amelyek csapatokat és felszereléseket küldtek a békefenntartó vállakozások céljaira. Az ENSZ a folyó pénzügyi évre a tavalyival azonos nagyságú, 2,6 milliárd dolláros költségvetést fogadott el, és a kiadások visszafogására előirányozta nyolcszáz alkalmazott elbocsátását. Elloptak egy vonatot Százhalombatta és Ferencváros közt április 12-én, pénteken valaki kicserélte a Mal Rt. benzinvonatának a fuvarokmányát s onnan már a budapesti székhelyű FOIL Kft. nevében hamis szállítólevéllel az eredeti megren­delés ausztriai és szlovákiai címe helyett a sarkadi vasútállomásra vitették a benzinszállítmányt. A hét vagonból Sarkadon április 14-én, vasárnap a FOIL nevében intézkedők közúti járműbe töltötték át a 420 000 liter 98-as benzint és azt nagyobb részt ismeretlen helyre szállították. A budapesti cég három tulajdonosa közül az egyik már a cégbírósági bejegyzéskor halott volt, a másik nem létezik, a harmadik ellen pedig egyéb ügyben a Budapesti Rendőr-főkapitányság folytat vizsgálatot. A sarkadi benzinvonat rakományának ellopása ügyében nagy erőkkel megkezdett nyomozás eredményre vezetett, ugyanis két „vállalkozót” őrizetbe vettek, egy harmadikat pedig a rendőrség az egész országban köröz - mondták el hétfőn Békéscsabán a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságon tartott sajtótájékoztatón. A békési rendőrök eddig két gyanúsítottat vettek őrizetbe: F. Gy. miskolci lakost, aki a sarkadi vasútállo­máson a benzinszállítmány átszivattyúzásának irányítá­sában vett részt és a garai illetőségű R. I.-t, aki pedig a benzinszállító közúti járművek (tankerek) vezetőit mozgatta. A harmadik gyanúsított , a másik sarkadi szervező - Körössi János (aki Miskolcon született 1965. május 13-án, anyja neve Drig Valéria) miskolci lakos jelenleg ismeretlen helyen tartózkodik, ezért ellene elfogatóparancsot adtak ki. A sajtótájékoztatón Kovács János rendőr őrnagy egyebek közt elmondta, hogy F. Gy. és Körössi fogadta Sarkadon a százhalombattai Dunai Finomító vasútállo­másán elindított, külföldre szánt, de közben eltérített benzinvonatot, a FOIL Kft. nevében ők bélyegeztek s vették át a szállítmányt a vasúttól. A békési nyomozók - tanúként - már kihallgattak öt gépkocsivezetőt is, de még legalább hármat keresnek. A nyomozás eddigi eredményei szerint a sofőrök nem voltak tisztában azzal, mit csinálnak. Az akció egészét megszervező kilétére még nem derült fény, bár annyit már tudnak róla, hogy az illető magát Szpacseknak, illetve Szpacsáknak adta ki (többnyire telefonon). A rendőrök véleménye szerint a bűnözők feltehetőleg végigkísérték a benzinvonatot, hogy soron kívül célba juttassák az ellopott szállítmányt. A MÁV - amely 42 millió forint kárt szenvedett - a vizsgálat során mindenben együttműködik a rendőrökkel. Az ellopott benzinből eddig 30 000 liter került meg, egy Békés megyén kívüli benzinkúthoz került, a tulajdonost orgazdaság miatt vonják felelősségre. (MTI) Ciller: bosszúvágy Tansu Ciller volt török kormányfő hétfőn azzal vádolta az iszlámista Jólét Pártját (Refah), hogy a parlamentben ellene felhozott vádakkal akar bosszút állni rajta - jelentette az AFP. A Necmettin Erbakan vezette párt a múlt héten parla­menti vizsgálatot kezdeményezett a volt török minisz­terelnök asszony ellen, mégpedig a Tedas török áramszolgáltató cégnél elkövetett „szabálytalanságok" miatt - emlékeztet a hírügynökség. „A Jólét Pártja bosszút akar állni rajtam, mert én álltam útját, hogy hatalomra jusson" - jelentette ki Ciller asszony isztambuli sajtóérkezletén. Ciller Igaz Út Pártja tagja a jelenlegi kormánykoalí­ciónak, a politikusasszony pedig a koalíciós megállapo­dás értelmében jövőre ismét átvenné a miniszterelnöki posztot. Az ankarai törvényhozás úgy határozott, hogy parlamenti vizsgálatot indítanak az ügyben. Amennyiben a vizsgálat elmarasztalná Cillert, akkor a volt kormányfőt bíróság elé idézik. Végkifejletként veszélybe kerülhet a Ciller pártja és a Mesut Yilmaz miniszterelnök Haza Pártja (ANAP) vezette kisebbségi koalíció is; ez azt jelentené, hogy Ciller asszonyt is elütnék az újabb kormányfői megbízatástól. Működő autonómiák és autonómiatörekvések (1.) Kelet-Európa a rejtett vagy visszaszorított konfliktusok térsége azóta, hogy a diktatúrák összeomlottak. A nemzeti kisebbség sorsáról van szó, amely Magyarország számára sem kö­zömbös. Viták és nyilatkozatok szópárbajában helyénvaló áttekinteni a lényeget: milyen autonómiát szeretne a kisebbség és mitől tart a többség? A működő európai autonómiák tükrében ezt foglalja össze Vogel Sándor, a Magyar Külügyi Intézet szakértője. A hatalmas és kegyelmes többség Az 1989. évi nagy történelmi fordulat nyomán a­isebbségek jogainak kérdése nemzetközi illetékességű emberjogi és biztonsági tényezővé vált. Törekvésük a kollektív jogok és az autonómiaformák elnyerésére történelmi folyamat, amely természetes módon akadályokba ütközik. Christoph Pan, az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEV) elnöke szerint kontinensünk a nemzeti többségek és a kisebbségek Európája. Eszerint az európaiak két csoportra oszlanak: a 750 millióból mintegy 650 millióan 33 nemzeti többséget alkotnak. Hozzáve­tőlegesen 100 millió európai legalább 200 népcsoport­hoz tartozik, amelyek - Belgium és Svájc kivételével, ahol valóban államalkotók - 33 államban kisebbségként élnek. Minden európai államban (kivétel Izland és Portugália) legalább 5 nyelv és kultúra honos. Kevés kivétellel (Belgium, Finnország, Svájc) egy nyelv és kultúra, még­pedig a többségé a hivatalosan elismert, míg a többi ki van téve az asszimilációs nyomásnak. Az európai nemzetállami berendezkedés, valamint Európa etnikai és kulturális sokszínűsége között súlyos ellentét feszül. Az autonómiák követelése igénynek tűnik, mélyebb elemzés azonban azt bizonyítja, hogy a létező vagy kívánatos autonómiáknak történelmi hagyományai vannak. Ennek egyik legjellem­zőbb pékfája Spanyolország, ahol a történelmi-nyelvi régiók kaptak autonómiát. A romániai magyar kisebbség autonómiatörekvéseinek is megvannak a történelmi előzményei, amelyek Erdély történetében gyökereznek. Területi vagy személyi autonómiát? A mai Európában a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok településrendje rendkívül eltérő. Ennek megfelelően az autonómiaformák is az igényeknek megfelelően különbözőek. A két legjellemzőbb forma a területi autonómia és a személyi elvű autonómia. Területi autonómia esetén az állam egy meghatározott, a kisebbség által lakott területet olyan jogosítványokkal ruház fel, amelyek lehetővé teszik a lakosság önigazgatását gazdasági, szociális, egészségügyi, oktatási, kulturális, nyelvi vagy egyéb téren. Az autonóm területek általában külön szabályozással, statútummal rendelkeznek. Működhetnek az etnikai-kisebbségi elv alapján, de létrehozhatók emberjogi megfontolásoktól függetlenül, kizárólag közigazgatási-területi elv vagy történelmi hagyományok alapján is. A személyi elvű autonómia abban az esetben indokolt, ha a kisebbségi lakosság vagy annak legalább egy része szétszórtan él. Ez olyan, a kisebbséghez tartozó, az identitást felvállaló személyeket magába foglaló testület és intézménykomp­lexum, amely az oktatás, kultúra, információk, sajtó, médiák ügyében az állam által ráruházott jogosítványok birtokában­ ­ maga dönt. E két előbbi formához kapcsolódhat vagy attól függetlenül is működhet a helyi önkormányzatok autonómiája és a kulturális autonómia. A nemzetközi jog az autonómiák létesítéséről nem ír elő minden államot érintő jogi kötelezettséget. Vannak azonban olyan nemzetközi dokumentumok, amelyek tartalmaznak a terület és a nemzeti kisebbség kapcsolatára vonatkozó előírásokat. Az EBEÉ koppenhágai konferenciájának dokumentuma a következőképpen fogalmaz: „A részt vevő államok területükön védelmezik a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitását és megte­remtik a feltételeket ezen identitás előmozdítására". Ennek érdekében az „érintett államok politikájával összhangban álló helyi vagy autonóm közigazgatásokat hoznak létre, amelyek megfelelnek az ilyen kisebbségek specifikus történelmi és területi körülményeinek". Az oly sokat említett 1201-es ajánlás 11. cikkelye pedig előírja: „Azokon a területeken, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek többségben vannak, joguk van ahhoz, hogy megfelelő helyhatósággal vagy autonóm önkormányzattal rendelkezzenek, illetve hogy olyan különleges státusuk legyen, amely megfelel a különleges történelmi és területi helyzetnek”. Beteges félelem az elszakadástól A kisebbségek autonómiája kötelező jogi érvényű kodifikációjának és érvényesítésének két akadálya van: 1. Egyes államok - Franciaország, Románia, Szlová­kia, Görögország, Bulgária, Törökország - alkot­mányjogi rendszere és tradíciói, amelyek a centralizált nemzetállamban gyökereznek, képtelenek a kisebbségi elv alapján fogant autonómiát elfogadni. 2. A beteges területtöltés miatt egyes államokban -Szlovákia, Románia, a balkáni államok - a többséget képviselő politikai erők attól tartanak, hogy az autonómia az első lépés lehet a kisebbségek által lakott területek elszakadása felé. Minél erősebb egy államban a területféltő fóbia, annál hevesebben tiltakozik az autonómiához való jog bármely formája ellen. E magatartással szemben a következő jogi és politikai érvek hozhatók fel: Emberjogi szempontból az autonó­miához való jog az egyetlen lehetőség a nemzeti kisebbségek többséggel való egyenlőségének (esélye­gyenlőségének) biztosítására. A többségi elvű kiváltságok rendszere ellentétes az alapvető emberi jogok egyik leglényegesebb elvével, a diszkrimináció tilalmával is. Politikai szempontból pedig éppen az ellenkezője igaz annak, amit állítanak. Az időben megadott autonómia ugyan­is az elszakadási törekvések ma már bizonyíthatóan legjobb megelőzési módja. Csak egy önmagát biztonságban érző, létében nem fenyegetett népcsoport lehet lojális államával szemben és ennélfogva nem törekszik az elszakadásra. A nemzetközi dokumentumok, bár nem írják elő kötelező érvénnyel az autonómiához való jogot, nem is zárják ki annak létrehozását. Valamennyi, a kisebbségekre vonatkozó dokumentum kimondja, hogy annak egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, hogy az csorbítaná a belső jog vagy más nemzetközi szerződés alapján élvezett jogokat Minden olyan állam, amelynek területén nemzeti kisebbségek élnek, csak akkor biztosíthatja társadalma demokratikus működését, ha az autonómia elvét elfogadja. Erre az államok jelentős része hajlandó is volt, hiszen 16 európai országban az autonómia különböző formái működnek, amelyek legalább 50 kisebbséget, etnikai-nyelvi közösséget érintenek. Közülük a legjelentősebbeket és a legjellemzőbbeket a következő részben mutatjuk be. (MTI-Press) im május 1. A Daytonban kimondott szabad mozgás­­ a helyszínen Több boszniai muzulmán meghalt, illetve megsebesült gyalogsági aknák robbanása következtében az észak-boszniai Doboj térségében, amikor egy hetvenegynéhány fős csoportjuk egy erdős övezetben megpróbálta kikerülni az őket feltartóztatni szándékozó IFOR-erők ellenőrző pontját. A délszláv békemegállapodás érvényesítésére rendelt nemzetközi erő svéd katonái szerint legalább két ember vesztette életét, és négyen vagy öten megsebesültek. - Az IFOR-katonák öt aknarobbanást és lövéseket is hallottak - idézte Pasi Karonen IFOR-szóvivőt Tuzlából keltezett jelentésében az AFP. Arra nem tért ki a szóvivő, honnan jöttek a lövések, de azt e­­mlítette, hogy az IFOR ellenőrző pontján túl, a másik olda­­övekkel és botokkal felszerelkezett szerbek vártak a szerb ellenőrzés alatt álló Dobojba bejutni próbáló muzulmánokra. Az IFOR-erők szóvivője, Simon Haserock hétfőn úgy vélekedett, hogy a békefenntartó erőknek eddig sikerült lelassítaniuk, illetve megakadályozniuk a muzulmán menekültek spontán és tömeges visszatérését, s így elejét vették a szerb és muzulmán lakosság közötti súlyos összetűzéseknek. „Nem voltak súlyos összecsapások, illetve komolyabb erőszakos cselekmények” - mondta Haselock, majd elismerte: ahol nagyobb tömeg gyűlt össze, ott az IFOR-erők közbeléptek, s ezzel még ha rövid időre is, de korlátozták a közlekedés szabadságát. Haselock azt is bejelentette, hogy az IFOR­ értesülései szerint a muszlimok az elkövetkezendő napokban újabb tömeges behatolásokat terveznek a boszniai szerb területekre, hogy a muzulmán vallási ünnep alkalmából meglátogassák háború előtti lakóhelyüket s a muzulmán temetőket. A komolyabb összecsapások elmaradása ellenére hétfőn is voltak összetűzések szerbek és muszlim menekültek között: egy főként idősebb szerbekből álló csoport ásókkal és botokkal betörte a Trnovóba látogató muszlimokat szállító autóbuszok ablakait. Szemtanúk közlése szerint az incidens Kijevónál, Szarajevó és Trnovo között félúton történt, s a konvojt kísérő IFOR-katonák semmit sem tettek, hogy megfékezzék az ablakokat bezúzó szerbeket. A zágrábi rádió jelentése szerint vasárnap a muzulmán hálaadási ünnep első napján egyedül Dobojnál tudtak eljutni a temetőbe a muzulmánok, a másik helyen vagy a szerbek, vagy maguk a NATO-katonák megállásra késztették őket. Zágrábi megfigyelők úgy vélik, most, hogy a katonákat a szembenálló felek visszavonták a frontokról, a kapákkal, botokkal és fejszékkel felszerelt szerbek és a demarkációs vonalakhoz küldött muzulmán polgári tömegek folytatják a háborús célokért a harcot. A tét az egységes Bosznia: ha a NATO-csapatok érvényt szereznek a szabad mozgás követel­ményének, van esély a szerb területek visszacsatolására, ha viszont nem, akkor befagynak a demarkációs vonalak, áthág­­hatatlan határokká válnak, s a boszniai szerb vezetők elérik há­borús céljaikat. Vasárnap és hétfőn a NATO a biztonságos megoldást választotta, a szarajevói rádió viszont kemény kommentárokban ítélte el a szerb hatóságokat és a NATO- csapatokat is, mert nem teszik lehetővé a szabad mozgást, noha arra a daytoni egyezmény kötelezi őket Hágai Nemzetközi Bíróság Bosznia népirtással vádolja Jugoszláviát Bosznia-Hercegovina hétfőn ismételten követelte, hogy az ENSZ hágai Nemzetközi Bírósága ítélje el Jugoszláviát néprtás elkövetése miatt. Szerbia ezzel szemben azt szorgalmazta, hogy a testület ejtse el az ellene emelt vádat, minthogy szerinte Belgrád nem játszott szerepet a boszniai polgárháborúban. A hágai Nemzetközi Bíróság hétfőtől újabb meghallgatásokat tart a Bosznia által 1993-ban Jugoszlávia ellen benyújtott népirtás vádjának ügyében. Rodoljub Etinski, Szerbia képvi­selője a Reuter szerint kijelentette, hogy a konfliktus polgárhá­ború volt, amelyben három nemzet - a muzulmánok, szerbek és horvátok - harcoltak egymás ellen. Jugoszlávia a polgárhábo­rúban nem vett részt, és nem volt területi illetékessége Bosznia- Hercegovinában - fejtette ki a szerb képviselő. Muhamed Saarbej, Bosznia-Hercegovina ENSZ-nagykövete, volt külügyminiszter viszont annak a véleményének adott han­got, hogy ami országában történt, az népirtás volt, s ezt egyszer s mindenkorra világossá kell tenni. Sacirbej a sajtó képviselői előtt nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a háborúnak véget vető daytoni megállapodás ellenére a bírósági tárgyalást folytatni kell, mert enélkül nem lehetséges a kiengesztelődés és a tartós béke. A nagykövet szerint a megállapodás nem csökkenti a belgrádi kormány felelősségét a boszniai muzulmánok tömeges lemészárlása miatt. Sacirbej politikai és erkölcsi jóvátételt követelt, melynek során a legfontosabb az, hogy a világ nyilvánossága előtt mondják ki: a Boszniában elkövetett rettenetes bűnökért a fő felelősséget a belgrádi kormány viseli. Jugoszláv felfogás szerint Bosznia-Hercegovina elszakadása megsértette az ország területi integritását, s a boszniai szerbek jogait. A hágai boszniai keresetet szerinte csak a Muzul­án- Horvát Föderáció támogatja, a daytoni megállapodás által is elismert boszniai Szerb Köztársaság viszont nem. Bosznia ezért nem formálhat jogot arra, hogy mint az egykori jugoszláv tagköztársaság utódállama a hágai bírósághoz forduljon. Bosznia szerdán terjeszti elő bizonyítékait, s a bíróság döntése több hónap múlva várható. Eltűnt William Colby volt CIA-igazgató Rendőrségi forrásokból hétfőn reggel közölték, hogy minden valószínűség szerint a sportcsónak váratlanul felbo­rult, és William Colby a vízbe esve megfulladt. A Poto­­macnak az a szakasza rendkívül veszélyes, mert tele van örvénylő forgókkal és erős áramlatokkal. William Colby 1973-76 között állt a CIA élén Richard Nixon elnök megbízásából. Hivatali ténykedését ellent­mondások terhelték. Eltűnését egyik szomszédja jelentette be a rendőrségnek. Helikopterek és motorcsónakok bevonásával folytatódott hétfőn a kutatás a hét végén eltűnt volt CIA-igazgató után. A rendőrség továbbra is abból a feltételezésből indul ki, hogy William Colby valószínűleg véletlen baleset, nem pedig bűncselekmény áldozata lett. A Potomac és a Wicomoco deltáját - azt a környéket, ahol a két folyó találkozik - tucatnyi könnyűbúvár kutatta át, de még nem akadtak az egykori CIA-igazgató nyomára. "Ben, Charles megyében volt William­ Colbynak azon a vidéken, víkendháza. A politikus neve leginkább akkor vált ismertté, amikor a CIA igazgatójává történt kinevezése után nem sokkal, 1973- ban kiteregette a hírszerző szervezet szennyesét: a kong­resszus elé tárta azokat a hatalmi visszaéléseket, amelyeket a CIA titkos műveletei során elkövetett. A hírszerző szolgálaton belül sokan köpönyegforgatónak tartották, szemére vetve „kollégái kiárusítását". William Colby utolsó nagy dobása annak a számítógépes kémjátéknak a megjelentetése volt, amelyet egykori vetélytársával, a KGB-s Oleg Kaluginnal együtt dolgozott ki. Eltűnt William Colby, a Központi Hírszerző Hivatal (CIA) volt igazgatója: kenuját felborulva, gazdátlanul hánykolódva találták meg a Potomac folyó déli részén, Cobb-sziget környékén. A kutatást búvárok bevonásával azonnal megkezdték, de egyelőre még nem akadtak a hetvenhat éves politikus nyomára. Clinton népszerűsége Bill Clinton 58 százalékos támogatottságot élvez, míg republikánus ellenfelének, Robert Dole szenátornak 37 százalékos a népszerűségi mutatója. A CNN- USA Today és a Gallup intézet által készített felmérés eredményét hétfőn tették közzé. Csaknem pontosan egy esztendővel ezelőtt még jócskán Dole felé billent a mérleg nyelve: a szenátor támogatottsága 51, az elnöké ppedig 45 százalékos volt - írja az AFP. In­cyacypsi ♦ Horn Gyula magyar miniszterelnök fogadta a magánlátogatáson Budapesten tartózkodó Richard Holbrooke volt amerikai külügyi államtit­kárt. Holbrooke, aki jelenleg Clinton elnök ta­nácsadója közép-kelet-európai kérdésekben, ebben a minőségében tesz látogatást a térség több országában. ♦ „Nem intézményi jellegű" megbeszélést tartott hétfőn London közelében a brit, a német, az amerikai és a francia védelmi miniszter. A NATO- bővítés, a boszniai helyzet és számos más téma került terítékre. ♦ Támadás érte Alekszandr Jurjevet, Anatolij Szobcsak szentpétervári polgármester politikai tanácsadóját. A tanácsadót lakásában támadták meg, amikor ajtót nyitott, egy maszkot viselő férfi savat öntött az arcába. Jurjevet súlyos sérüléssel vitték kórházba. Két nappal korábban Csernomir­­gyin miniszterelnök személyi orvosát lőtték le.­­ A szocialista irányzatú belga szakszervezeti szö­vetség, az FGTB elutasította Dehaene minisz­terelnök Szerződés a foglalkozatatásért című megállapodástervezetét, mert szerinte nem nyújt kellő biztosítékot a munkaidő csökkentésére és új munkahelyek létesítésére. ♦ Izraelben megkezdték az első olyan temető létre­hozását, amely nem vallási közösségek kezelésé­ben lesz, s így lehetővé válik, hogy nem zsidó vallású elhunytakat zsidó hozzátartozóik mellé temessenek. ♦ A tasmaniai Port Arthurban kedden megtalálták az ausztrál ámokfutó harmadik túszának holttestét is abban a leégett épületben, ahová a gyilkos egy időre bevette magát. Ezzel bizonyossá vált, hogy szörnyű tettének összesen 35 halálos áldozata van. A két másik túsz holtteste már hétfőn előkerült a romok közül. ♦ Tíz évre szóló, átfogó stratégiát hirdetett meg Bill Clinton az amerikai tizenévesek körében egyre növekvő kábítószerfogyasztás visszaszorítására beszédét szédében a megelőzésre irányuló erőfeszítésekben és a felvilágosító Miamiban elhangzott irányuló erőfeszítő programokban jelölte meg a fő tennivalókat. * Május 9. és 22. között európai körutat tesz a dél­koreai miniszterelnök. Ri Szu Szang elsősorban a kétoldalú kapcsolatok erősítéséről kíván tárgyalni Törökországban Lengyelországban, Magyarorszá­gon és Romániában. * Az orosz haditengerészet idegen tengeralattjárót észlelt a Távol-Keleten, az orosz felségvizek közelében. A búvárhajót Vlagyivosztoknál, a Nagy Péter-öbölben figyelték meg. Orosz szakértők szerint egy Los Angeles osztályú amerikai atommeghajtású tengeralattjáróról van szó. * A hongkongi­ Sing Tao Daily című napilap meg nem nevezett pekingi forrásokra hivatkozva jelentette, hogy Kína újabb rakétagyakorlatra készül. A sorrendben negyedik rakétagyakorlatot várhatóan május végén hajtják végre Kína észak­keleti részén, és célja Tajvan megfélemlítése. Egy SZUSZIG •••

Next