Romániai Magyar Szó, 1996. november (8. évfolyam, 2178-2208. szám)

1996-11-01 / 2178. szám

Romániai Magyar Szó A NAGYVILÁG HÍREI 1996. november 1. Tüzérségi összecsapás Zaire és Ruanda között Szerda reggel újabb nehéztüzérségi tűzpárbaj tört ki a ruandai a zairei hadsereg alakulatai között, miközben egyre szaporodnak a diplomáciai erőfeszítések a Zaire széthullásával fenyegető konfliktus elmérgesedésének megakadályozására. Paul Kagamé ruandai alelnök, egyben az ország védelmi minisztere szerdán közölte, hogy a ruandai ütegek már hétfő este viszonozták a zairei hadsereg tüzérségi támadását, és szükség esetén a jövőben is visszalőnek. A francia hírügynökség jelentése szerint ezzel Ruanda most először ismerte el, hogy fegyveres erői a zairei Kivu tartományban két hete, a zairei hadsereg és az országban élő tuszi népcsoporthoz tartozó banyamulenge törzs között kirobbant fegyveres összecsapás során harcba bocsátkoztak a zairei tüzérséggel. Kagamé szerint a zaire-i tüzérségi lövedékek megrongáltak egy laktanyát a dél-ruandai Cyanguguban és megsebesítettek három katonát. Lövedékek csapódtak be polgári személyek lakta területekre is, a ruandai alelnök több halottról és jelentős károkról is beszámolt. A ruandai vezetés erős emberének tartott Kagamé tábornok figyelmeztette Zairét, ha háborút akar, Ruanda felveszi vele a harcot. „Nagyszabású diplomáciai kezdeményezést” javasolt Jacques Chirac francia államfő a zairei válság, az ott folyó harcok megoldására. Chirac azonban nem közölt konkrétumokat javaslatáról, mindössze azt hangsúlyozta, hogy nagyon hasznos lenne a közép-afrikai, Zairével határos térség csúcsértekezletének összehívása. Párizsban úgy látják, hogy fennáll Zaire destabilizálódásának, szétrobbanásának veszélye, a harcok ugyanis éppen egy olyan pillanatban robbantak ki, amikor Mobutu elnök (aki már harminc év óta az ország korlátlan urának számít) a hírek szerint mind komolyabb egészségi problémákkal küzd... Az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnöke felszólította szerdán a kelet-zaire-i polgárháború részvevőit: tegyék lehetővé, hogy nemzetközi szervezetek segélyeket osszanak ki a harcok miatt otthontalanná vált menekültek között. Mintegy 115 ezer ruandai hutu menekült, életét féltve, felkerekedett szerdán a harcok körzetében fekvő kelet-zaire-i Kahindo táborból. Megindultak egy biztonságosabbnak vélt másik felé, pedig a Mugunga tábor, ahova tartanak, már most is, nélkülük is rettentően túlzsúfolt, mintegy 400 ezer embernek ad szűkös otthont. A zaire-i Vöröskereszt önkéntesei életük kockáztatásával temetik a holtakat a Kivu-tó partján fekvő Bukavuban, hogy elejét vegyék a fenyegető járványok kitörésének - közölte szerdán Genfben a Vöröskereszt Nemzetközi Bizottsága. A napokig ostromolt városban, amelyet legújabb értesülések szerint a zaire-i tuszi lázadók ruandai kormánycsapatok segítségével elfoglaltak, káosz és rettegés uralkodik. Az ENSZ főtitkára szerdán felkérte Zaire államfőjét és miniszterelnökét, hogy biztosítsák a nemzetközi szervezetek Goma városban rekedt munkatársainak evakuálását. Összesen százegy ember, közülük negyvenketten az ENSZ, a többiek pedig különböző nem kormányszervezetek alkalmazottai, rekedtek az afrikai ország véres harcok sújtotta keleti övezetében, miután zaire­­iek nem engedték felszállni repülőgépüket. Butrosz Gáli egyúttal felszólította Sese Seko Mobutu államfőt és Leon Kengo Wa Dondo kormányfőt, hogy működjenek együtt az ENSZ szerdán kinevezett közvetítőjével, Raymond Chrétien kanadai diplomatával. Csütörtök reggeli jelentés szerint a harcoknak már áldozatául esett Bukavu római katolikus érseke is. A Vatikán szóvivője szerdán közölte, hogy a tuszi nemzetiségű, hetven esztendős érsek kedden délután vesztette életét, haláláról részletek egyelőre nem ismeretesek. Római egyházi források szerint valószínű, hogy rajtaütés áldozata lett Bukavu érseke. A római Szent Péter téren szerdán egybegyűlt zarándokok előtt II. János Pál pápa kijelentette: „elmondhatatlan szomorúsággal” követi a kelet-zaire-i eseményeket, és őszintén reméli, a nemzet­közi közösség megtesz minden tőle telhetőt, hogy hatékony segítséget nyújtson a katasztrófa sújtotta területen élőknek. Izraeli—palesztin tárgyalások A Hebronban állomásozó izraeli csapatok kivonásának kérdéseiről és a palesztin autonóm területek zárlatáról tárgyalt Jeru­zsálemben Avigdor Kalahani, Izrael belbizton­sági minisztere és Mahmud Abbasz, a PFSZ második legfontosabb vezetője. Eközben Tel- Avivban is összeült a Hebronról egyeztető palesztin és izraeli tárgyalóküldöttség. Szaeb Erakat, a palesztin delegáció vezetője az AFP-nek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a megállapodás létrejöt­tének csak egy akadálya van, nevezetesen az, hogy Izrael megpróbálja módosítani a koráb­ban megkötött egyezményeket, és nem hajlandó Hebronon kívül más kérdésről tárgyalni. Erakat rámutatott, hogy tárgyalni kellene az autonómia-megállapodásokban rögzített egyéb, még végre nem hajtott izraeli kötelezettségekről is, köztük egy repülőtér megnyitásáról a Gáza-övezetben, a Jordán folyó nyugati partján fekvő palesztin területek vidéki részein ottmaradt izraeli csapatok kivonásáról, az Izraelben fogvatartott palesz­tinok szabadon engedéséről, valamint a Gáza­­övezet és Ciszjordánia közötti tranzitfolyosók megnyitásáról. Az Egyesült Államok közel-keleti külön­­megbízottja, Dennis Ross leszögezte, hogy a hebroni rendezéssel kapcsolatos izraeli­palesztin ellentétek áthidalhatók és megíté­lése szerint hamarosan létrejöhet a megálla­podás az izraeli csapatok kivonásáról. Arafat borúlátó Jasszer Arafat borúlátóan ítéli meg az izraeli-arab konfliktus megoldásának esélyét és attól tart, hogy az izraeli hadsereg a közeljövőben fegyveres csapást hajt végre. A palesztinok elnöke szerdán Madridban, az arab országok nagyköveteivel tartott találko­zóján beszélt. A huszonnégy órás spanyol­­országi látogatásának programjába beiktatott megbeszélésen Arafat hangsúlyozta, hogy nem várhatók csodák november 5-e, az amerikai elnökválasztás megtartása után sem. Ugyanakkor rendkívül elégedetten nyilatkozott az európai államoknak a Közel-Kelet ügyeiben kialakított álláspontjáról. A palesztin vezetőtől eltérően Izrael madridi nagykövete, Ehud Gol viszont azt hangsúlyozta szerdán tartott sajtótájé­koztatóján, hogy nagyon közel járnak a konflik­tus megoldásához, és éppen ezért szükség van Arafat és az izraeli kormányfő találkozó­jának megszervezésére. A nagykövet szerint Arafat hibát követett el azzal, hogy európai körútra indult még mielőtt találkozott volna Benjamin Netanjahuval. Primakov nagyobb szerepet akar Az orosz külügyminiszter azt a figyelmez­tető üzenetet küldte szerdán egyiptomi látogatásáról Izraelnek, hogy a zsidó állam újabb konfliktusok veszélyét idézi fel, ha újra akarja tárgyalni az arabokkal a már aláírt békemegállapodásokat. Jevgenyij Primakov leszögezte Sarm-es-Sejkben rendezett sajtóértekezletén: „Oroszország - a békee­­gyezségek egyik garantálója - úgy véli, hogy a békefolyamatot a közösen elfogadott elvek alapján kell végigvinni, nem lenne helyes a nullpontról újrakezdeni”. Primakov előzőleg Hoszni Mubarak egyiptomi elnökkel tárgyalt az egyiptomi fürdőhelyen. Mubarak is részt vett a megbeszélést­­követő sajtóértekezleten és hangsúlyozta, hogy - az Egyesült Államokkal összehangoltan - Oroszország is fontos szerepet játszhatna a közel-keleti rende­zésben. Mint mondta, éppen ennek részleteit vitatta meg az orosz diplomácia vezetőjével. Az egyiptomi külügyminiszter, Amr Musza már Primakov Kairóba érkezésekor azt hangsúlyozta, hogy az orosz külügyminiszter útjára olyan pillanatban kerül sor, amikor minden erőfeszítésre szükség van, hogy ismét sínre kerüljön a kisiklott békefolyamat. Egyiptom érdekelt abban, hogy fennmaradjon az orosz szerepvállalás a békefolyamatban, amely kátyúba jutott a konzervatív izraeli kormányfő májusi megválasztása óta. Egyiptom a harmadik állomás Primakov útján. Előzőleg Szíriában és Libanonban járt. A továbbiakban Izraelt, a palesztin területeket és Jordániát keresi fel. Clinton mellett teszi le a garast A The New York Times után a másik nagy, befolyásos amerikai napilap, a The Washington Post is Bill Clinton újbóli megválasztása mellett állt ki, habár kitapinthatóan visszafogottabb lelkese­déssel, mint 1992-ben. Szerdai szer­kesztőségi cikkében az újság kemény szavakkal bírálta a két vezető elnökjelöltet, a szemükre vetve, hogy meglehetősen „sivár választási lehe­tőséget kínálnak az amerikai szavazók számára". A lap megítélése szerint dicséretes teljesítményt felmutató politikai pályafutásuk alapján mind Bill Clinton elnöktől, mind republikánus kihívójától, Bob Dole volt szenátortól sokkal többet lehetett volna várni, mint amit lassan lezáruló, üres és szürke választási kampányuk során nyújtottak. „Mintha csak megfogadták volna, hogy nem mondanak semmit és nem tesznek semmit. Az embernek néha az a benyo­mása támadt, hogy csupán az az érv szól az egyik mellett, hogy ő nem a másik” - írta a tekintélyes napilap. Bírálta a jelenlegi demokrata kor­mányzat elmúlt négyévi teljesítményét is, aláhúzva, hogy alapvető fontosságú kérdésekben „túlságosan is sokszor cselekedett csalódásra okot adó, erőtlen és ízléstelen módon”. Mindent összevetve azonban a The Washington Post mégis Bill Clinton második elnöksége mellett tette le a garast. Álláspontját azzal indokolta, hogy Bob Dole nem tudta kihasználni a politikai ellenlábas mulasztásaiból és hibáiból fakadó lehetőséget, és képtelen volt megokolni, hogy miért is akar elnök lenni. „Alig volt említésre méltó gondolata, ha egyáltalán volt bármiféle monda­nivalója is a választók számára" - hangsúlyozta a The Washington Post. A Hotline politikakutató hálózat felmérése szerint az ország száz legfontosabb napilapja közül eddig negy­ven adta áldását Bill Clinton megválasz­tására, harminc pedig Bob Dole-t támogatta. A többi még egyikük mellett sem állt ki. A folyamatosan készülő közvéle­mény-felmérések grafikonjainak amőba­­szerűen mozgó sávjai már hosszú hetek óta kétszámjegyű fölényt mutatnak az elnök számára. Úgy tűnik, hogy nem ingatták meg a választók bizalmát azok a botrányszagú feltárások sem, amelyek szerint a Demokrata Párt gyaníthatóan szabályel­lenes - vagy legalábbis etikátlan - módon hatalmas kampánypénzeket gyűjtött be külföldi, egyebek között indonéz és Nemcsak a szíve beteg Borisz Jelcin elnök szívműtétjének időpontjáról a jövő héten döntenek, miután hétfőn Moszkvába érkezik az amerikai szívsebész, Michael DeBakey. Az amerikai szívspecialista a BBC orosz nyelvű adásában szerdán elhangzott nyilatkozatában elmondta, hogy az elnök vérszegénysége mellett vérveszteséget és pajzsmirigy prob­lémát is megállapítottak. Elképzel­hetőnek nevezte, hogy a beszűkült koszorúérszakaszokat nemcsak három, hanem esetleg négy áthidaló érrel kell majd helyettesíteni. DeBakey a műtéti esélyeket jónak mondta, és 4 százalékos műtéti kockázatot említett. Az amerikai szívsebész szerint a műtét után Jelcinnek két hónapra lesz szüksége a felépüléshez. Spanyol—portugál csúcs Jos­é Maria Aznar spanyol konzervatív kormányfő és portugál szocialista kollegája, Antonio Guterres részvételével spanyol-portugál csúcstalálkozót tartottak kedden az Azori-szigetek fővárosában, Ponta Delgadában. A két kormányfő aláírta­ a tervezett megállapo­dásokat és kifejezte elégedettségét, mivel minden témában teljes volt az egyetértés - tájékoztatott a spanyol állami rádió, helyi tudósítója jelentésére hivatkozva. Aznar és Guterres kifejtették, hogy országaik mindent megtesznek annak érdekében, hogy már a kezdeti fázisban csatlakozzanak a Maastrichti Egyez­ményhez, és tanulmányozni fogják az együttműködés fokozását az EU-ügyekkel kapcsolatos egyéb témákban is. Egy másik aláírt megállapodás a kábítószerkeres­­kedelem elleni harcra vonatkozik: a két ország olyan rendőrségi egységeket kíván közösen bevetni, amelyek a nyílt tengeren is akcióképesek. (A kábítószerkereske­delem témája nem csak Spanyolország és Portugália számára nagyon fontos, hanem egész Európa szempontjából is, mivel a Latin-Amerikából és Észak- Afrikából a kontinensre érkező kábítószer legnagyobb része ezen az úton jut be.) A két kormányfő aláírta az Európai Kiadatási Egyezmény vonatkozó részeit is, bár ez az egyezmény még nem minden EU tagországban került ratifikálásra. (Portugáliában jelenleg csak egyetlen ETA terrorista tartózkodik, de a megállapodás nem csak elvi jelentőségű, hanem azért is fontos, mert a szakadár baszk terrorszervezet tagjainak egyre nehezebb Franciaország irányába menekülnie, és logikus, hogy Portugáliát válasszák jövőbeni célpontjukul, ahonnan könnyebben tudnának Latin-Amerikába, illetve Afrikába menekülni.) Egy szuszra... ♦ Az Egyesült Államok több mint hétmillió dollár gyorssegélyt ajánlott fel az ENSZ-tilalmak miatt ínségben szenvedő Iraknak, de azzal a feltétellel, hogy csak az északi országrészben élő kurdok részesülhetnek belőle. ♦ 25 évvel az Aleut-szigetcsoport Amc­itka szigetén végrehajtott föld alatti atomrobban­tások után - a Greenpeace jelentése szerint - radioaktív szivárgás észlelhető a Bering­­tengerben. ♦ Életfogytiglanig, halmazati büntetésül pedig további 212 évi börtönbüntetésre ítélték Eugene de Kock ezredest, a dél-afrikai rend­őrség egykori terroristaellenes egységének vezetőjét az apartheid rezsim idején elkövetett bűncselekményeiért ♦Szar kilogrammos pokolgép robbant Korzika fővárosában, Ajaccióban. A merénylet nem követelt áldozatot, de a Francia tele­fontársaság épülete teljesen tönkrement. ♦ Legalább 45 személy, köztük 23 gyer­mek halt meg Kínában a hét végén történt két hajóbaleset során. A ki­rándulóhajó túlterhelés miatt felborult, az utasszállító viharba került. ♦ Egy pakisztáni katonai bíróság elítélt négy magas rangú katonatisztet, akik 1995 szeptemberében - bűnözők bevonásával - meg akarták dönteni Benazir Bhutto kormányát. ♦ Kína az Európai Unióhoz fűződő kapcsolatai megromlásával fenyegetőzött amiatt, hogy Brüsszelben az Európa Parlament és az Európai Bizottság illetékesei fogadták a minap az európai körúton levő dalai lámát. ♦ A francia kormány megfosztotta Bernard Tapie-t európa parlamenti mentelmi jogától. Ha a strasbourgi testület is jóváhagyja az erről szóló döntést, Tapie börtönbe kerülhet, minthogy az ellene folyó korrupciós perekben több ízben börtönbüntetéssel sújtották.­­ Minden várakozást felülmúló bevételt hozott az a bécsi árverés, amelyet a holocaust áldozatainak kárpótlására rendeztek a nácik által elrabolt zsidó tulajdonú műtárgyakból. Bár a nyolcezernyi műtárgy összértéke 3,5 millió dollár, már az első napon 11,8 millió dollár folyt be. Egy szuszra... tajvani érdekeltségekhez kötődő sze­mélyektől. A republikánusok szerdán egyenesen azzal fenyegetőztek, hogy az állítólagos visszaélésekre való tekintettel bírósági úton fogják kérni a demokraták választási kiadásainak a leállítását. Bírálatuk élét azonban jelentősen tompítja, hogy ők éppúgy sárosak a „nem egészen tiszta forrásokból” származó kampányadományok elfoga­dásában, mint politikai ellenfeleik. A független sajtó mindkét pártot kárhoztatja a különböző érdekeket előnyben részesítő, korruptságra alkal­mat adó „adok-veszek” gyakorlatért. Az 1973-as választási törvény ugyan ezer, illetve ötezer dollárban korlátozta az egyes jelöltek kampánykasszájához való egyéni és vállalati hozzájárulások összegét, de nyitva hagyta a kaput a pártok pénzalapjának korlátlan feltöltése előtt. Az egyetlen megkötés az, hogy a pártok a befolyt összegeket nem hasz­nálhatják közvetlen módon a jelöltjük melletti korteskedésre. Az amúgy is nehezen meghúzható és ellenőrizhető vonalat azonban a jelek szerint senki sem veszi komolyan. Eddig mind a demokraták, mind a republikánusok ellenálltak a választási folyamat pénzügyi reformját célzó kísérleteknek. Becslések szerint az idén rekordösz­­szeget, hozzávetőleg 1,6 milliárd dollárt költöttek választási célokra az elnök- és kongresszusi jelöltek. Kurdok béketárgyalásai Szerdán Ankarában megkezdődtek a két egymással szembenálló iraki kurd szervezet, a Dzsalal Talabani vezette Kurdisztáni Hazafias Szövetség (PUK) és a Maszud Barzani által irányított Kurdisztáni Demokratikus Párt (PDK) közötti béketárgyalások. Az amerikai közvetítéssel tető alá hozott tárgyalások fő célja a több mint két hónapja húzódó ellensé­geskedés beszüntetése, a múlt csütörtök óta érvényben lévő ideiglenes tűzszünet állandóvá tétele, illetve az észak-iraki helyzet stabili­zálása. A megbeszéléseken brit és török diplomaták vannak jelen, Barzani és Talabani nem vesz részt rajtuk. Málta felmondja a békepartnerséget Alig néhány órával azután, hogy az új máltai kormány tagjai kedden Ugo Mifsud Bonnici államfő előtt letették a hivatali esküt, a külügyminiszter bejelentette, hogy a sziget­­ország kilép a NATO békepartnerségi programjából. Első hivatalos nyilatkozatában George Vella jóval visszafogottabban szólt az Európai Unióhoz beadott csatlakozási kérelem sorsáról, s azt hangsúlyozta, hogy nem várhatók hirtelen, drámai lépések. A Málta semlegességét szigorúan szem előtt tartó Munkáspárt választási kampányá­ban azt ígérte, hogy győzelme esetén kilép a NATO békepartnerségi programjából és visszavonja az Európai Unióhoz benyújtott máltai csatlakozási kérelmet. Az új kormány inkább szabadkereskedelmi megállapodást kötne, valamint pénzügyi, technológiai és biztonsági együttműködésre törekedne a Tizenötökkel, mintsem hogy belépjen az unióba. Ezt az elképzelést tükrözte Vella nyilatkozata, aki csak annyit mondott, hogy hamarosan eltörlik az 1995-ben bevezetett hozzáadottérték-adót Az AP és az AFP ehhez hozzáfűzte, hogy egy ilyen lépés gyakorlatilag lehetetlenné teszi a csatlakozást az EU-hoz. Jacques Santer, az Európai Bizottság elnöke mindazonáltal az új máltai kormányfőhöz intézett üdvözlő levelében azon reményének adott hangot, hogy a szigetország és az Európai Unió baráti kapcsolatai a jövőben megszilárdulnak és tovább fejlődnek. Nem lesz hatással a NATO békepartneri programjára, ha Málta valóban kiválik az együttműködésből - közölték a szövetség brüsszeli központjában szerdán. A NATO egyetlen országra sem erőlteti a részvételt, s ha valaki a kívül maradás mellett dönt, senki nem kérdőjelezi meg lépését - jegyezte meg egy neve mellőzését kérő illetékes. Szövetségi részről a bejelentés kapcsán jelezték: a NATO már csak azért sem kíván egyelőre reagálni, mert a máltai lépés sem tekinthető még hivatalosnak. Brüsszelbe nem érkezett semmilyen, a keretegyezményt semmissé tevő formális dokumentum, egy külügyminiszteri nyilatkozat hangzott csak el eddig az ügyben - mutattak rá NATO- források. Arra kérdésre, hogy a szigetország kiválása nem gyakorol-e negatív hatást a békepartneri program egészére, a NATO- illetékes rámutatott: Málta részvétele eddig sem számított jelentős tényezőnek a program egészében. „Még nem igazán jutottunk el a gyakorlati megvalósításig” - jegyezte meg, s úgy vélte: a döntésnek már csak ezért sem lesz tényleges hatása a programra, miként arra sem számítanak, hogy újabb országok követhetik Valletta példáját. Vang Dán kínai ellenzéki 11 évet kapott A középfokú népbíróság szerdán Pekingben 11 évi szabadságvesztésre ítélte Vang Dán kínai ellenzékit és egykori diákvezért „a kínai kormány megdöntésére irányuló tevékenység kifejtéséért”. A tárgyalás előtt a rendőrség nagy erőkkel lezárta a bírósági épület környékét, és a külföldi újságírókat még a tárgyalás közelébe sem engedte. Külföldi megfigyelőknek sem engedték meg, hogy részt vegyenek a tárgyaláson. Vang két védőügyvédjének egyike a jogi képzettség nélküli 61 éves édesanyja volt. Vang Dan 1993 februárjáig már letöltött­­ egy több mint három és fél éves börtön­­büntetést az 1989-es - Tienanmen téri - demokratikus megmozdulás idején kifejtett vezető szerepéért. A bírói testület most bűnösnek piálta Vangot a kínai kormány ellen folytatott felforgató tevékenységben - közölte az Új Kína hírügynökség. Vang elismerte az ellene felhozott vádakat - tartalmazza a jelentés, amely hozzáteszi, hogy a volt diákvezető pénzt kapott „külföldi ellenséges erőktől”, s ezt később a bebörtönzött kínai ellenzékiek családjaihoz juttatta el. Vangot azzal is megvádolták, hogy a törvényen kívüli szervezetek egyesítésével ellenzéki erőt kívánt létrehozni. A volt diákvezető az embereket azzal a kijelentésével is buj­­togatta: „itt az ideje, hogy a szavakat cselekedetek váltsák fel”. Az amerikai kormányzat szerdán mély nyugtalanságának adott hangot Vang Dan elítélése miatt. Mike McCurry fehér házi szóvivő hangsúlyozta, hogy az emberi jogokról szóló egyetemes nyilatkozat alapján bárki szabadon kifejtheti véleményét. Közölte, hogy Washington olyan személyiségnek tekinti az elítélt ellenzékit, aki mindig is bátran felemelte a szavát az ember jogok érvényesítéséért. „Felfoghatatlan, hogy létezik olyan kormány, amely korlátozni akarja a szabad véleménynyilvánítással összefüggő kérdések felvetését" - mondta. Utalt arra is, hogy mind Bill Clinton elnök, mind Warren Christopher külügyminiszter többször szóba hozta Vang Dan ügyét a kínai illetékeseknél. Meciar a szlovákiai demokráciáról Az emberi jogok tiszteletben tartására vonatkozó kételyek tulajdonképpen csak szóban megfogalmazott nézetek, amelyek nélkülöznek minden alapot - fejtette ki a szlovák kormányfő szerdán este egy televíziós vitában, amelyben részt vett a neves cseh újságíró, Petr Uhl és a Népszabadság tudósítója. A CTK cseh hírügynökség által ismertetett vitában Vladimir Meciár hangsúlyozta, hogy az emberi jogokat Szlovákiában törvények és intézmények védik. A büntető törvénykönyv vitatott módosításával kapcsolatban, amely félelmeket ébresztett a polgári szabadságjogok védelmezőiben, Meciar közölte: a módosítást úgy fogják átdolgozni, hogy az biztosítsa az ország integritását, szuverenitását és biztonságát. Az emberi jogok tiszteletben tartását a független bíróságok, köztük az alkotmánybíróság garantálja - tette hozzá Meciar. A nemzetiségiek nyelvhasználatáról szólva a miniszterelnök rámutatott, hogy a nyelvek használatát több mint húsz törvény szabályozza, így ezen a téren nincs joghézag, csupán azt kell megvizsgálni, ezek a törvények összhangban vannak-e az európai normákkal. Meciar visszautasította magyar nemzetiségiek vezetőinek egyre erőteljesebb követeléseit. „Szlovákia nem akar Európa kísérleti nyula lenni” - mondta Meciar, s hozzátette, hogy látni szeretne más európai országokban élő kisebbségek státusáról szóló esettanulmányt. Michal Kovács csalódás lenne a lemaradás Szlovákia számára igen kellemetlen csalódás lenne, ha az európai struktúrákat célzó törekvésének végső eredményében „nem csak Magyarország, Csehország és Lengyelország, de Szlovénia és Románia is megelőzné” - jelentette ki szerdán Nagykürtösön Michal Kovác szlovák államfő. Kovác szerint „Szlovákia könnyen elcsúszhat, vagy eltévelyeghet az Európába vezető úton” - ezért leghelyesebb, ha mielőbb az Európai Unió és a NATO tagja lesz. Úgy véli: sajnálatos, hogy a szlovák politikusok integrációval kapcsolatos „proklamációi és tényleges érdekei között ellentmondás áll fenn. Sajnos, e tekintetben a szlovák parlament és a kormány túlságosan kevés pozitív jelzésről ad tanúságot.” A felelősség mindenképpen a jelenlegi szlovák törvényhozásé és a végrehajtó hatalomé. Egyik sem tudatosítja igazán az Európai Unió és a NATO részéről elhangzó aggodalmakat, figyelmeztetéseket, nem tűri a Nyugat konkrét politikai gyakorlatot érő, bírálatait - fejtette ki a szlovák államfő. Vasárnap: választás Jugoszláviában November 3-án rendezik meg Jugoszláviában a Szerbiából és Montenegróból álló államszövetség elleni ENSZ-embargó feloldása utáni első választásokat, s az utóbbi napokban közzétett közvélemény-kutatások eredményei azt sugallják, hogy a jelenleg is hatalmon lévő baloldali pártok számíthatnak a legtöbb szavazatra. Az elemzők ugyanakkor azt is hangsúlyozzák, hogy a Slobodan Milosevic szerb elnök vezette Szerbiai Szocialista Pártból (SPS), valamint a Jugoszláv Egyesült Baloldalból (JUL) és az Új Demokráciából (ND) álló választási szövetség valószínűleg nem szerzi meg a korábban óhajtott kétharmados parlamenti többséget. Belgrádi vélemények szerint a kétharmados többség ahhoz kellene, hogy az alkotmány módosításával kellőképpen megnöveljék a jugoszláv elnöki jogkört, hogy azután Slobodan Milosevicet válasszák meg a tisztségre. A váltásra azért is szükség lenne, mert a szerbiai alkotmány értelmében egy személy csak két cikluson keresztül töltheti be a szerb államfői tisztséget, s Milosevic elnök második mandátuma jövőre jár majd le. A szocialisták legfőbb ellenfelének a magukat demokratikusnak nevező szerbiai ellenzéki pártokból álló „Együtt” (Zajedno) pártszövetség tekinthető: a közvélemény-kutatási eredmények szerint az “Együtt" 30 százalékos szavazati arányra számíthat, míg a baloldali blokkot várhatóan a választók 45 százaléka támogatja majd. A Vojislav Seselj vezette Szerb Radikális Párt (SRS) 10 százalékra számíthat. A mintegy 300 ezres vajdasági magyarságnak egy-két szövetségi parlamenti helyre van esélye, s ez annak erdménye, hogy a két legerősebb szervezetnek, a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ) és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) nem sikerült egyezségre jutni a közös jelöltállításról, s így valószínűnek tűnik, hogy az egymással szemben álló magyar jelöltek harca több körzetben végül a szerb induló győzelmét hozza majd. Egyezség a világháborús albán aranyról A brit és az albán kormány megállapodása értelmében Albánia - öt évtizednyi vita után - visszakapja a háború idején elrabolt, majd 1945 után a Bank of England trezorjaiba került 1,6 tonnányi (12 millió font értékű) aranykészletét. Ennek fejében anyagi és erkölcsi felelősséget vállal azon két brit cirkáló pusztulásáért, amelyeket 1946-ban a Korfui­szorosban elhelyezett albán víziaknák süllyesztettek el, 44 tengerész életét kioltva. Tirana jelképes kártérítésként 1,3 millió fontot fizet a londoni kincstárnak az incidensért, s a két fél ezzel - a hivatalos brit bejelentés szerint - tiszta lapot kezd a kétoldalú kapcsolatok történetében. A The Daily Telegraph szerdai elemzése azonban felidézi, hogy a brit hadihajók pusztulásáért annak idején a hágai Nemzetközi Bíróság is megállapította Albánia felelősségét, s 843 ezer korabeli - 13,5 millió jelenlegi - font, vagyis a jelenlegi megállapodásban szereplőnél tízszerte n­agyobb összeg megfizetésére kötelezte az országot.­­ A lap szerint nem kétséges, hogy a londoni kormány a jelképes kártérítés elfogadásával gyakorlatilag segélyt nyújt az évtizedekig elszigetelt, elmaradott Albániának. Fél évszázad után hamarosan visszatérhet Albániába annak az aranykészletnek egy része, amelyet a II. világháború végén raboltak el a német megszálló erők - erősítette meg az albán rádió. A tiranai rádió szerdai jelentése szerint a 18 millió dollár értékű aranykészletet Albánia azt követően kapja vissza, hogy megállapodott Nagy- Britanniával egy 1946-os incidens következ­ményeinek a rendezéséről. A kártérítésről már évtizedek óta vitázik egymással a két ország. Az albán rádió közölte, hogy Londonban tárgyal az aranykészlet hazaszállításáról a tiranai központi bank küldöttsége az aranykészlet kezelésével megbízott három ország (az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország) képviselőjével. A rádió szerint már megállapodás született arról, hogy a Londonban őrzött aranykészletből másfél tonnányi a helyén marad, mint a londoni bankban elhelyezett albán betét. Dudajev özvegye a Közel-Keleten Dzsohar Dudajev csecsen lázadóvezér özvegye a Közel-Keleten bujkál, adta hírül szerdán a Háárec című izraeli újság. Alla Dudajevának állítólag vezető tisztséget ajánlottak fel az új csecsen kormányban, az özvegy azonban inkább külföldi adományok gyűjtésével szeretné szolgálni hazáját. Dudajeva nem cáfolta meg a férje életben maradásáról szóló, makacsul visszatérő híreszteléseket. Az asszony szerint a láza­dóvezér „mindig élni fog azok szívében, akik szerették”, illetve, amíg a csecsen nép nem tér le a Dudajev által kijelölt ösvényről és nem mond le szabadságáról. (A hivatalos jelentések szerint Dudajev életét áprilisban oltotta ki egy orosz rakéta, amelyet a lázadóvezér mobiltelefonja vezetett a célra.) Dudajeva elutasította a Kreml állítását, hogy férje szélsőséges volt, és eltávolítása tette lehetővé a békekötést. Az asszony szerint Dudajev jóváhagyta volna a békemegállapodást. Dudajeva májusban tűnt fel először, amikor az orosz határrendőrség feltartóztatta egy észak-kaukázusi repülőtéren, ahonnan Isztambulba akart repülni. Az elhunyt láza­dóvezér özvegye ekkor orosz útlevelet kapott, és Moszkvában lakott egészen júniusig, amikor nyoma veszett - emlékeztetett az AP. „Vihar” Moszkvában Politikai vihart kavart Moszkvában, hogy Jelcin elnök a botrányhős Borisz Berezovszkij üzletembert nevezte ki a nemzetbiztonsági tanács helyettes vezetőjévé. Gennagyij Szeleznyov, az alsóház, a duma elnöke élesen bírálta a kinevezést és Anatolij Csubajsz elnöki hivatalvezető lemondását követelve kilátásba helyezte: bojkottálja a nemrég létrehozott konzultatív tanács első ülését, ha azon részt vesz Csubajsz. (A péntekre kitűzött első megbeszélésen a beteg Jelcint Csubajsz készül képviselni. A „négyek”, tagja rajta kívül Viktor Csernomirgyin kormányfő és a parlament két házának vezetői, Gennagyij Szeleznyov, illetve a szenátus elnöke, Jegor Sztrojev.) Szeleznyov szerint Jelcin súlyos hibát követett el Berezovszkij kinevezésével, aki az ORT tv­­csatorna egyik vezetőjeként „oroszellenes információs puccsot” hajtott végre és most „az állam biztonságának szentélyébe tör”. Szeleznyov szerint Berezovszkij Csubajsz pártfogoltja, Viktor Csernomirgyin kormányfőnek nincs ellenvetése az ellen, hogy Borisz Berezovszkijt nevezte ki Jelcin elnök a nemzetbiztonsági tanács helyettes vezetőjévé. Csernomirgyin svéd kollégájával, Göran Perssonnal folytatott megbeszélései utáni sajtóértekezleten érintette a politikai vihart kavaró döntést. Csernomirgyin nem kommentálta Szeleznyov dumaelnök heves kirohanását a kinevezés ellen. A kormányfő környezetéből közölték, hogy a konzultatív tanács Szeleznyov kilátásba helyezett bojkottja ellenére is megtartja pénteki alakuló ülését. Borisz Jelcin elnök kedden menesztette a nemzetbiztonsági tanács nemrég leváltott titkára, Alekszandr Lebegy volt helyetteseit és helyettük az utóbbi hetek botránykrónikáinak egyik főszereplőjét, a LogoVAZ konszernt vezető Borisz Berezovszkijt, illetve egy hivatásos katonát, Leonyid Majorov tábornokot nevezte ki. A matematikus végzettségű, 50 éves Borisz Berezovszkij az egyebek közt autógyártással és kereskedéssel is foglalkozó LogoVAZ konszern elnökeként az egyik legismertebb orosz üzletember, aki nagy gazdasági hatalomra tett szert az elmúlt néhány évben. A Jelcin újraválasztását a választási stáb tagjaként támogató Berezovszkij érdemeinek elismerése mellett jelenlegi kinevezése megfigyelők szerint annak jele, hogy a vezető üzleti körök érdekeiket a politikában személyes képviselőik által is érvényesíteni kívánják. OSTERBRAU mini sörgyárral _____dboa sate©ur^s Keresse a FEKETE ENTERPRISE céget Bukarestben az Indagra kiállításon, a 31-es pavilonban 1996. október 30-tól november 3-ig, vagy az alábbi címen Magyarországon! Az OSTERBRAU sörüzemek mellett szólnak: kitűnő bajor minőségű világos sör kellemes, cseh típusú barna sör a sörüzem kis helyigényű létszámigény: min. 2 fő gyors szállítási határidő orsan megtérülő beruházás referenciák szerte a vik­­ári-szigetektől Szibériáig gyorsan jó refe: Kanári referenciák szerte a világban (Németországtól Kínáig, a Legújabb ajánlatunk: NAPI 50 LITERES MINISÖRÜZEM! - akciós áron, mindössze 17 200 USD-ért. Magyarország, 2200, Monor Bánffy Dezső u. 25. ■ Tel: 00-36-30-450052 Tel-fax: 00-36-29-414829 FEKETE ENTERPRISE

Next