Romániai Magyar Szó, 1997. május (9. évfolyam, 2343-2371. szám)

1997-05-01 / 2343. szám

■ i: sbbs_=L:5: MAGYAR SZÓ 1997. május 1. A brüsszeli 16+1-ről Nem döntöttek A 16 NATO-ország közül 7 feltétel nélkül támogatja Románia tagságát - jelentette ki hétfői brüsszeli meghall­gatása után Victor Ciorbea, román miniszterelnök. Ugyanakkor a Media­­fax független hírügynökség bizalmas értesülései szerint három ország - az Egyesült Államok, Németország és Nagy-Britannia - nem döntöttek még a Románia felvételével kapcsolatos álláspontjukról, s előreláthatólag a nyári madridi találkozóig nem is születik ezzel kapcsolatos döntés. Brüsszelből való hazaérkezése után Adrian Severin külügyminiszter, az Antenna 1 nevű független román tévéállomásnak nyilatkozva józan­ságra intett: nem szabad se alá-, se túlbecsülni a brüsszeli zárt ajtók mö­götti beszélgetést. Ennek ellenére értékelte azt az elismerést, amivel a 16-ok a romániai helyzethez viszo­nyultak. Szerinte nem meghatározó az a tény, hogy néhány ország még nem döntött a NATO-bővítés kérdé­sében, ez ugyanis nem tévesztendő össze az esetleges fenntartásokkal. A hétfői brüsszeli meghallgatás körüli sajtóspekulációkat eloszla­tandó, kedden délután Victor Ciorbea miniszterelnök sajtótájékoztatót tar­tott, amelyen beszámolt a brüsszeli tárgyalásokról, saját érveléséről a ro­mániai változások bizonyításával kapcsolatban. Élénk érdeklődés kí­sérte azt a kijelentését, mely a Nyu­gat által is elismert, az elnökségi és kormányzati apparátus ún. „moszk­­vátlanítására" vonatkozott. Többszöri újságírói unszolásra Ciorbea kor­mányfő kijelentette: nem a leköszönt elnökről, Ion Iliescuról van szó, de mindazon volt és leváltott elnöki taná­csosokról, illetve titkosszolgálati vezetőkről, akiket egykori tanulmá­nyaik Moszkvához és az ottani veze­téshez kötöttek. Anélkül, hogy konk­rétan megnevezte volna, e folyamat­hoz sorolta Virgil Magureanu, SRI-ve­­zérigazgató nemrégi lemondását is. Az elsők nem lesznek az utolsók (Pach Ferenc • Bonn) • Volker Rühe, német védelmi miniszter bizonyos abban, hogy Lengyelország, Magyaror­szág és Csehország két év múlva a NATO teljes jogú tagja lesz. A miniszter, aki a többi vezető német politikushoz ha­sonlóan eddig kerülte az első körben fel­vételre kerülő államok megnevezését, most név szerint említette a három országot. Kedden Garmisch-Partenkirchenben, a George Marshall nevét viselő kiképző központban mondott beszédében Rühe annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a felvételi tárgyalások az új tagok­kal még az idén befejeződnek, és a jövő év elegendő lesz a törvényhozási jóváha­gyások lebonyolítására. 1999. áprilisá­ban, a NATO megalakulásának ötvenedik évfordulóján az új tagállamok zászlaját is felvonhatják a szövetség központjában - jelentete ki a miniszter. Kifejtette, hogy az elsők nem lesznek az utolsók, a NATO kapuja nyitva marad. I—7------------------------------------------------------—I Újabb IRA-bombariadók Három nagy nemzetközi repülőtéren és szinte az összes jelentős London környéki autópályán súlyos fennakadásokat okozott kedden, az észak-írországi brit fennhatóság ellen küzdő katolikus terrorcsoport (IRA) újabb - a brit választási kampány kezdete óta immár sokadik - bombariadó-sorozata. A szervezet a brit fővárost körülölelő, 160 kilométeres körgyűrű, az M20-as autó­pálya két olyan szakaszát választotta ki szinte mérnöki hozzáértéssel megtervezett riadóihoz, amely a két legforgalmasabb irányból, délkeletről és északnyugatról érkező ingázó forgalmat osztja el. Mindemellett hosszú időre le kellett zárni a brit fővárost az északi országrésszel, illetve a világ legforgalmasabb tengeri kompkikötőjével, a doverivel összekötő többi nagy autópályarendszert is, az egyidejűleg ezekre is bejelentett pokolgé­pes fenyegetések miatt. Az autópályákon pillanatok alatt 30-40 kilométeres torlódá­sok alakultak ki, amelyekben óvatos számítások szerint is legalább másfél millióan vesztegeltek órákat. A káoszt tetézte, hogy az IRA - immár szinte hagyományosan - nem felejtette ki a riadósorozatból a Londont kiszolgáló repülőtereket sem: az öt nagy légikikötő közül ezúttal kettőt, a Heathrow-t és a Gatwicket kellett részben lezárni. Erre a sorsra jutott a déli parton fekvő nagy ipari és kikötőváros, Southampton repülőtere is. 800 ezer német szektatag (MTI-Panoráma)­­ A 14 éven felüli német lakosságból mintegy 800 ezren tagjai valamilyen szektának, vagy világnézeti közösségnek - derül ki a német Bundestag szektákkal foglalkozó bizottságának közvélemény-kutatásából. A „legnépszerűbbek” a németek körében egyebek között a Jehova Tanúi közösség - a 14 éven felüliek közül 100 ezren ide tartoznak - és a Scientology egyház, amely mintegy 9 ezer német tagot számlál. Statisztikailag leginkább a 30-45 éves, magasabb képzettségű és jövedelmű, általában egyedülálló személyek a „tipikus" szektatagok. A közvélemény-kutatás szerint a németek közül mintegy 1,2 millióan látogattak már el életükben legalább egyszer egy számukra új vallási csoport rendezvényeire és vettek részt meditációk­ban, vagy bibliakurzusokon. A megkérde­zettek fele egyszer, míg 40 százaléka többször élt ezekkel a lehetőségekkel, 3 százalékuk rendszeresen részt vesz a megfelelő foglalkozásokon. Sokadik bombariadó - tehetetlen a Scotland Yard ¥ Újabb felfedezés a Tejútrendszerben * „Moszkvátlanítás” · A kontinens biztonsági „generátora” lehetünk › Petre Roman Budapesten A magyar-román kapcsolatok jelenlegi intenzitása nem hasonlítható egyetlen más kétoldalú viszonyhoz sem. Az egymás iránti bizalom szintje a lehető legjobb - jelentette ki Petre Roman. A román Szenátus elnöke a meghívójával, Gál Zoltánnal, az Országgyűlés elnökével folytatott keddi budapesti megbeszélése után nyilatkozott a sajtónak. Petre Roman elmondta: mindkét ország elkötelezett a kapcsolatok folytatására, továbbfejlesztésére, nemcsak a politika, de a gazdaság, a kereskedelem és a régiók közötti együttműködés szintjén is. Hangsúlyozta, hogy Romániának és Magyarországnak ugyanazok a stratégiai céljai. A román Szenátus elnöke, egykori kormányfő a NATO-csatlakozás kapcsán elhangzott kérdésre reményét fejezte ki, hogy a kétoldalú kapcsolatokat nem fogja negatívan befolyásolni, ha a júliusi NATO-csúcsértekezleten Magyarország és Románia közül esetleg csak az egyik felvételéről döntenek. Hozzáfűzte azon­ban: számára elfogadhatatlan lenne, ha a két ország egyikét sem vennék fel. Közölte, hogy a jelenlegi román kor­mánykoalíciót alkotó erők nem kívánnak változtatni a külpolitika irányvonalán. A NATO-nak el kell kerülnie, hogy diszkriminatív módon történjen meg a szervezet kiszélesítése. A NATO-bővítés Románia esetleges kihagyásával azt eredményezné, hogy először a modern történelem során bekövetkezne Közép- Európa szétdarabolódása. Ezt kedden az ELTE Jogi Karán tartott angol nyelvű előadásában mondta, melyben az észak­atlanti szervezet kibővítésének lehetősé­geiről formált véleményt. Petre Roman rámutatott arra, hogy Közép-Európa új demokráciái számára csak a NATO-tagsággal képzelhető el az átalakulás terheinek gyors leküzdése és a demokrácia jövőjének biztosítása. Románia és Magyarország - meglátása szerint - együtt tudja igazán biztosítani a térségben azt a stabilitást, ami az Észak­­atlanti Szövetség alapelve. Úgy vélte: Románia a kontinens igazi biztonsági „generátora” lehet. „Szilárd meggyőző­désem, hogy Románia azon országok csoportjába fog tartozni, mely a NATO- bővítés első hullámát alkotja majd” - szögezte le. Magyarországnak érdeke, hogy a NATO kibővítése ne fejeződjön be az első körben. Arra törekszünk, hogy az ________________________________________________________________V Észak-atlanti szervezetbe bekerült és a bővítés első köréből kimaradt országok között szoros együttműködés alakuljon ki. Ezt Göncz Árpád köztársasági elnök hangsúlyozta, amikor kedden dolgo­zószobájában fogadta Petre Románt. Göncz Árpád felajánlotta Petre Románnak: Magyarország átadja tapasz­talatait Romániának a gazdasági átala­kulás kezelésére, hogy ezzel is segítsen a hibák elkerülésében. A köztársasági elnök többszintű - az államfőktől az üzletem­berekig terjedő­­ érintkezést javasolt a két ország között, megkülönböztetett figye­lemmel a gazdasági kapcsolatok fejlesz­tésére. A két politikus egyetértett abban: a budapesti és a bukaresti politikai vezetés­nek arra kell törekednie, hogy a magyar­román együttműködés töretlen maradjon a jövőben.­­ A Babes-Bolyai Egyetem jövőbeni sorsával kapcsolatban Petre Roman kijelentette: nem lenne szerencsés részekre osztani az intézményt. Beszá­molt arról, hogy maga is járt az egyete­men és személyesen beszélt a magyar és román diákokkal, valamint professzo­rokkal. - Közös megoldást kell találni, például kibővíteni az egyetemet, de nem szabad darabokra szakítani - fogalmazott a román Szenátus elnöke. (MTI) Göncz Árpád köztársasági elnök fogadta a hivatalos látogatáson Budapesten tartózkodó Petre Románt. • Fotó: Sós Lajos/MTI Alakulóban a magyar-román vegyes kamara Román-magyar vegyes kamara létrehozásáról állapodott meg Magyarországon Petre Roman, a román szenátus elnöke, valamint Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hétfői megbeszélésén - derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az MTI- hez kedden küldött tájékoztatójából. Eszerint Petre Roman úgy vélte: a két ország közötti gazdasági együtt­működés elmélyítésének egyik leg­jobb eszköze a vegyes kamara mű­ködtetése. Támogatta, hogy az ala­pító okirat aláírására Göncz Árpád államfő romániai látogatásakor kerül­jön sor. Magyarországon jelenleg kilenc vegyes kamara működik, a kelet-európai térség országai közül elsőként a magyar-román vegyes kamara alakulhat majd meg. Kiéleződött a helyzet Dél-Oroszországban (Köti Lóránt / MTI/Moszkva)­­ Kiéleződött a helyzet Oroszország d­éli részén, ahol a hétfő esti pjatyigorszki robbantást követően kedd hajnalban Csecsenföld és Dagesztán határán megtámadtak egy útellenőrző posztot. Anatolij Kulikov orosz belügyminiszter azt állította, hogy a robbantás tetteseit - két csecsen nőt - őrizetbe vették. Groznij tiltakozott a vádak ellen, amelyeket megalapozatlannak nevezett. Egy hét leforgása alatt immár két robbantásos merényletet követtek el Dél-Oroszországban, kedden hajnalban pedig Csecsenföld felől támadás ért egy dagesztáni útellenőrző posztot, Andi település közelében. Dagesztáni belügyi források szerint 20- 25-en voltak a fegyveresek és másfél órán át tartott a tűzpárbaj. Az első jelentésekkel szemben áldozatot nem követelt az akció, de egy rendőr­ légnyomást kapott. A pjatyigorszki robbantás, illetve a dagesztáni lövöldözés miatt mintegy kétezer rendőrt vezényeltek Csecsenföld határára és fokozottan ellenőrzik a közúti forgalmat. Kedden délelőtt Anatolij Kulikov belügyminiszter bejelentette, hogy elfogták az előző esti, két halálos áldozatot és összesen 45 sebesültet követelő pjatyigorszki robbantás tetteseit, két csecsen nőt, akiket név szerint is megnevezett. Vaha Arszanov alelnök egyenesen Kulikov belügyminisztert tette felelőssé a merényletekért és közölte, hogy mindaddig elképzelhetetlen a tárgyalások folytatása, amíg Kulikov bocsánatot nem kér, illetve bizonyítékokkal nem támasztja alá állításait. Szalmán Radujev, a hírhedt csecsen terrorista tanácsadója cáfolta, hogy közük lenne a terrorcselekményekhez. Movladi Udugov, a csecsen tárgyalóküldöttség vezetője úgy foglalt állást Borisz Berezovszkijjal, az orosz nemzetbiztonsági tanács helyettes vezetőjével folytatott telefonbeszélgetése után, hogy a merényeletek ellenére is folytatni kell Moszkva és Groznij béketárgyalásait. Ruszlan Ausev, a Csecsenfölddel szomszédos Ingusföld elnöke szerint, a dél-oroszországi merényletek elkövetőinek célja a csecsen vezetés lejáratása és a békeszerződés mega­kadályozása volt. Ausev jelzésértékűnek nevezte, hogy mindig akkor szólalnak meg a fegyverek, amikor közel kerül a béke. - Nem akarom mentegetni a csecseneket, de úgy látom, hogy a grozniji vezetésnek nem érdeke a helyzet megingatása - mondta Ausev, akit az Interfax idézett. Haladás van, pénz nincs (Fóris György / MTI/Luxembourg)­­ Görögország vétója miatt, a kedden késő este véget ért EU-török külügy­miniszteri szintű társulási tanács sem hozott előrelépést a két évvel ezelőtti vámuniós megállapodás kompenzáció­jának szánt 375 millió ECU-s EU-se­­gély felszabadításában. Megerősítést nyert viszont Törökország „elhivatott­sága” arra, hogy a taggá válás kritériu­mait teljesítve egy napon teljes jogú tagként csatlakozzon az Unióhoz. Az ismételt görög kifogások miatt csak tizennyolc hónapnyi szünet után megrendezett Társulási Tanácsülés után van Mierlo - török kollégája, Tansu Ciller asszony társaságában tartott sajtóértekezleten - elmondta, hogy megállapodás születetett: Athén és Ankara kölcsönösen jelölt személyisé­gekből „bölcsek tanácsát” hoz majd létre. Jelentésében e testülettől azt várják majd, hogy - jogilag nem köte­lező hatályú - kiegyensúlyozott megol­dást javasoljon a két ország között fennálló vitás kérdésekben. Ezzel egyidőben a sajtóértekezleten ugyancsak részt vevő Hans van den Broek európai bizottsági tag jelezte, hogy a testület hamarosan ajánlást készít majd arról, hogy milyen területe­ken lehet az EU-török együttműködést tovább mélyíteni. A brüsszeli testület „külügyminisztere” hangsúlyozta ugyan­akkor, hogy az ebben foglaltak semmi­képpen sem azt célozzák, hogy bármi­lyen formában a végső célnak tekintett taggá válást helyettesítsék. Az MTI azon kérdésére, vajon Ankara továbbra is összeköti-e az EU és a NATO-bővítés kérdését - török részről korábban jelezték, hogy amennyiben az EU kihagyja őt a bővítési folyamatból, Törökország blokkolhatja a NATO szélesítését -, Ciller válaszában kifejtette: Törökor­szág mint a NATO második legnagyobb tagja, támogatni tudja kelet-európai országok bevonását a szövetségbe, mivel ezt a szabadság és a demokrácia megszilárdulását jelenti a térségben. Két antianyagfelhőt fedeztek fel Nem várt módon két antianyagfelhőt figyeltek meg a Tejútrendszerben, ami annak a jele, hogy a galaxis központjának térségében egy gázforrás van antianyagra jellemző elektronokkal - jelentette be kedden a NASA. A Compton Gamma Sugárobszervatórium (CGRO) utóbbi hónapokban szolgáltatott adatait feldolgozva több amerikai laboratórium tudósa most azt várja, hogy bizonyítást nyerjen a nagy antianyagfelhő létezése a galaxis központjához közel. Sőt megfigyeltek egy második antianyagfelhőt is, amelynek az „eredete igazi rejtély” - legalábbis William Purcell, az evanstoni egyetem kutatója szerint. A tudósok úgy vélik, hogy a Tejútrendszer központjához közel olyan tevékenység zajlik, amelynek során nagy mennyiségű antianyag termelődik és ez az „antianyagforrás” a galaxis északi része felé tart tőlünk mintegy háromezer fényévnyi távolságban. „Az antianyagfelhő a galaxis középső részében lejátszódott több csillagrobbanás következtében keletkezhetett, de létrejöhetett egy fekete lyukból való anyagkilövellés során vagy annak révén, hogy két neutroncsillag találkozott, de nem kizárt, hogy ezektől eltérő módon keletkezett - nyilatkozta az AFP hírügynökségnek James Kurfess, az amerikai haditengerészet laboratóriumának kutatója. Az antirészecskék láthatatlanok és a kutatók az antianyag jelenlétét csak az ellenpárjukkal való egyesüléskor érzékelik. Ezt a reakciót „megsemmisülésnek” nevezik és annak során gammasugárzás keletkezik. A Compton Gamma Sugárobszervatóriumnak, amelyet 1991-ban bocsátottak fel, négy olyan detektora van, amely érzékeli a világűrből érkező gammasugárzást. A kisebbségekről Heidelbergben A Németországi Romák és Szintik Dokumentációs és Kulturális Központja vendégeként dr. Hegyesiné Orsós Éva, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke hétfőn nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott Heidelbergben, a magyar­­országi kisebbségeket érintő jogi sza­bályozásról, a kisebbségi jogok gyakorlati érvényesüléséről. Megbeszélést folytatott Rudolf Klinger bajor kulturális államtit­kárral is. A kulturális központ vezetője, Romani Rose a magyar kisebbségi hivatal elnöké­vel tárgyalva konkrét együttműködési lehetőségeket vetett föl annak érdeké­ben, hogy a roma közösség számára a német állam jelentős anyagi támogatá­sával Heidelbergben épült és a közel­múltban átadott intézmény a többség és kisebbség közötti párbeszéd színterévé váljon. Orsós Éva szerint az intézmény működése hozzájárulhat a roma kisebb­ség kulturális értékeinek minél szélesebb körű megismeréséhez, társadalmi elisme­réséhez. A magyar és a bajor államtitkár április 30-án koszorút helyez el Dachau­­ban a II. világháború során meggyilkolt cigányok emlékére. KÖZLEMÉNY A Fenyő Kereskedelmi Rt. (Gyergyószent­­miklós) menedzsere az 55/1995-ös törvény értelmében összehívja a Részvényesek Közgyűlését azon részvényesek számára, akik a Részvényesek Könyvében 1997. május 12-én szerepelnek. A közgyűlést 1997. május 15-én 10 órakor tartjuk a gyergyószentmiklósi Bud­n vendéglőben. Abban az esetben, ha a meghirdetett közgyűlés nem határozatképes, a második közgyűlést 1997. május 16-án 10 órára ugyan­azon a helyre hívjuk össze. A közgyűléssel kapcsolatos bővebb információval a cég székhelyén - Gyer­­gyószentmiklós, Gábor Áron u. 2. tel. 066-161 151,9-14 óra között szolgálunk. (69) Hazánkban a német külügyminiszter Április 30-án, szerdán kétnapos látogatásra Romániába érkezett Klaus Kinkel német külügyminiszter, hogy részt vegyen a román-német barátsági szerződés megkötése ötödik évfordulója, illetve a diplomá­ciai kapcsolatok létesítésének három évtizedes évfordulója alkalmából tartott hivatalos rendezvényeken. Látogatását népes németországi üzletember-csoport, illetve a Bundes­tag küldöttségének érkezése előzte meg. Kinkel külügyminiszter az ünnepi esemény alkalmából beszédet mondott a román parlament két háza előtt, fogadja őt a két házelnök, meg­beszéléseket folytat Emil Constan­­tinescu román államfővel, majd Victor Ciorbea miniszterelnökkel, román kollégájával pedig részt vesz a román-német gazdasági kapcsola­­­toknak szentelt nagyszabású tanács­kozáson, amely kedden délután kezdődött Bukarestben.­­ A német külügyminiszter érke­zésének előestéjén Klaus Franke, a román-német barátságot szorgal­mazó parlamenti csoport vezetője, Adrian Severin román külügyminisz­terrel folytatott tanácskozása során kifejtette: Németország érdekelt abban, hogy a romániai németek visszatérjenek Romániába. Klaus Kinkel látogatása - mondotta - Né­metország biztatását jelenti Románia számára, kétoldalú kapcsolataik alakulásában. Sejtelmes válaszok (Reszeli Ferenc / MTI/Pozsony) ­Nem kis csalódottsággal távoztak az újságírók a hétfőtől Pozsonyban tartóz­kodó Viktor Csernomirgyin orosz, és vendéglátója, Vladimír Meciar szlovák kormányfő közös keddi sajtótájékozta­tójáról. A szűkszavú válaszok és a kérdezés korlátozott lehetősége miatt, a két miniszterelnök megállapodásainak érdemi részletei nem derültek ki, és a Szlovákia NATO-tagságát érintő válaszok továbbra is meglehetősen „sejtelmesek." Szlovákia esetleg számba vehető NATO-tagsága „nem lehet a kölcsönös kapcsolatok legfőbb kritériuma” - jelentette ki Viktor Csernomirgyin, aki szerint Moszkva a NATO-bővítés esélyes országaival, és Németországgal is együttműködik, de Moszkva a NATO és az Oroszország közt létrejött megálla­podás ellenére sem változtatja meg a NATO keleti irányú bővítésével kapcsola­tos elutasító álláspontját. Labour-vélemény az EU-tervekről A csütörtöki választások után jó eséllyel megalakuló munkáspárti kabinet és a 18 éve országló konzer­vatívok EU-politikája között a legmarkánsabb különbség az lesz, hogy a Labour sorait jóval kevesebb megosztottság szabdalja fel ebben a kérdésben, mint a tory vezetést - közölte az MTI-nek adott londoni interjújában a brit Munkáspárt EU- ügyi államminiszter-jelöltje. Joyce Quinn, aki Labour-győze­­lem esetén külügyminiszter-helyet­tesi rangban lesz majd a munkás­párti kormány EU-politikájának operatív irányítója, kijelentette: nem tagadható, hogy a Munkáspárt soraiban is vannak „euroszkepti­­kusok” - a jelzőt a mélyebb EU- integráció gondolatával szembe­helyezkedő politikusokra alkalmaz­za az angol politikai zsargon -, ők azonban jórészt a visszavonulás küszöbére érkező idősebb pártbeli nemzedék tagjai. A helyükbe lépő új képviselői generáció „rendkívül kons­truktív” EU-ügyekben, s „nem hiszem, hogy ez a kérdés olyan súlyos gondokat vet majd fel, amilyenekkel a tory kormányzat volt kénytelen küszködni” - mondta a munkáspárti államminiszter­­jelölt. Az egyetlen „vitás” kérdés a pénzügyi unió jövője - mondta Quinn, de hozzátette: ez sem csak a brit Munkáspárt számára nehéz kérdés; ugyanilyen nehéz „Né­metország, Franciaország, Európa egésze számára... ez nem kizárólag brit probléma”. Szenátorok levele Meciar kormányfőhöz Alfonse d’Amato és Christopher H. Smith amerikai szenátorok Vladimír Meciarhoz intézett levelükben figyelmez­tették a szlovák kormányfőt: tekintettel az emberi jogok helyzetének tavalyi rosszabbodására. Szlovákia valószínűleg nem lesz a NATO-csatlakozásra első körben meghívott országok között. Az AP szerdai jelentése szerint a két republikánus párti szenátor annak a kongresszusi bizottságnak a társelnöke­ként küldött levelet a szlovák kormányfő­nek, amely az 1975-ös helsinki megálla­podás és más, a hidegháború végét jelentő szerződés végrehajtását felügyeli. A szenátorok a kedden nyilvánosságra hozott levélben felszólították a szlovák kormányfőt: „lépjen fel határozottan e problémák megoldása érdekében, ame­lyek negatív módon befolyásolják Szlovákia kilátásait arra, hogy a jövőben szabad és virágzó országként foglaljon helyet a nyugati demokráciák körében­­. A jövő évszázadban más lesz? A kisebbségek helye, szerepe, problémái azért vetnek fel élesebb kérdéseket Közép- Kelet-Európában, mint földrészünk nyugati felén, mert a Kárpát-medence etnikailag és vallásilag színesebb Nyugat-Európánál. Mindezt Glatz Ferenc, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke jelentette ki kedden Komáromban „A kisebbségek helyzete Közép-Kelet-Európában és Magyarorszá­gon” című tudományos konferencián. Egye­bek mellett hangsúlyozta: a XXI. században e kérdés valószínűleg már nem lesz olyan kényes, mint volt a trianoni békekötés óta egészen máig. A jövő évszázadban ugyanis minden bizonnyal más lesz a területigaz­gatás elve és jellege, mint a XIX. században kialakult, ma is meglévő nemzetállamokban. A 2000 utáni években az államoknak rendfenntartó és szolgáltató jellege lesz, a többi feladatot civil szervezetek és a különféle autonómiák veszik át. A többségi és a kisebbségi kultúrák fenntartásáért, valamint az egymás mellett élő népek együttműködéséért, történelmük eddiginél jobb megismertetéséért az iskolák, a kulturális intézmények és a médiák is sokat tehetnek - hívta fel a figyelmet. Referátumában Pomogáts Béla, a Ma­gyar Írószövetség elnöke rámutatott: hosszú idő eltelte után lehetett csak kimondani nyíltan, hogy igazságtalan volt számunkra a trianoni békekötés, a közép-kelet-európai kisebbségi ellentétek fő kiváltója. A külkereskedelmi kirendeltségek átalakításáról Június 30-ig Európában és a tengeren túli országokban összesen 10 eddig az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Miniszté­rium keretében működő külkereskedelmi képviseletet bezárnak. A karcsúsítás a montreáli, a Los Angeles-i, az ecuadori, a Sao Pauló-i, a hamburgi, a stuttgarti, a kölni, a bangladesi,­a lagosi, és a casablancai képviseletet érinti. A jelenleg külföldön dolgozó 340 alkalmazott közül 140-et végle­­gesen hazarendelnek, 90-en átkerülnek a Külügyminisztérium állományába, mint kereskedelmi attasék és adminisztrátorok, 110-en pedig a külkereskedelmi szolgálatok alkalmazottai lesznek. Ez utóbbiakat a közeljövőben közhasznú társasággá szerveződő ITD működteti majd - mondta keddi sajtótájékoztatóján Balás Péter, a magyar Ipari, Kereskedelmi és Idegenfor­galmi Minisztérium helyettes államtitkára. A CSÍKSZEREDAI COMCEREAL-HARGHITA RT. Haladás u. 22. szám, telefon: 066-112 038 menedzsere 1997. május 16-án 10­ órára ös­­­szehívja a részvényesek rendkívüli közgyű­lését a Szakszervezetek Művelődési Házába. A közgyűlésen azon személyek vehetnek részt, akik részvényesei a cégnek és 1997. április 30-ig bejegyeztettek a részvényesek nyilvántartásába. Amennyibe Amennyiben az 5/1997-es kormányrende­letben megjelölt feltételek nem teljesítődnek, a rendkívüli közgyűlés május 30-án ugya­nabban az időpontban és helységben lesz megtartva. Bővebb felvilágosítást a cég székhelyén, illetve a székelykeresztúri, székelyudvarheli gyergyószentmiklósi, csíkmadarasi és csíkszentsimoni gabonaátvevő központok­ban. v (73) Értesítés A CONSIC Rt. Sepsis­­zentgyörgy 1997. május 9.-én 10 órá­ra összehívja a részvényesek rendkívüli közgyűlését a cég székhelyére a következő napirendi ponttal. 1. A statútum módosítása 2. A vezetőtanács megválasztása 3. Az egyedüli jelölt felhatalmazása 4. Egyetek. Ha nem lesz határozatképes, a köz­gyűlés újraszerveződik 1997. május 26- án 10 órakor a cég székhelyén. (R.132) IHFTIE A SEPSISZENTGYÖRGYI IAME RT. FŐMENEDZSERE ÖSSZEHÍVJA­­ 1997. május 10-én 10.30 órára, a sepsiszentgyörgyi Horgász utca 35 szám alatti „Puskás Tivadar” iskolaközpontba, a részvényesek nyilvántartásába­­­­­ -......................................................ENYESEM­E 1997 KÖZGYI május 5.-i nap végéig bejegyzett RÉSZVÉN­YALESET, a következő napirenddel: 1EK RENDKÍVÜLI 1. Az Rt. Szervezeti szabályozatának módosítása 2. A Részvényesek 1997. április 4-i Rendes Közgyűlése, az 1997. évi költségvetési tervezettel és a társaság mindennapi tevékenységével kapcsolatos, 2-es és 3-as határozatának megerősítése. 1997. április 25-től, a napirendi pontokra vonatkozó anyagok és dokumentumok átnézhetők a társaság sepsiszentgyörgyi Építők utca 2 szám alatti székhelyén, illetve átvehetők 10 000 lej ellenértékben. Felvilágosítást a 067- 323 600, 321 490 belső 2011-es telefonszámokon, a 067-323 251-es fax­on, munkanapokon 8-15 óráig. A Részvételi meghatalmazásokat 1997. május 8-ig lehet letenni a társaság székhelyén, ahol a szükséges nyomtatványok is beszerezhetők. Amennyiben a részvételi arány nem éri el a törvényes szintet, a második Rendkívüli Közgyűlésre ugyanott és ugyanabban az órában, 1997. május 24-én kerül sor. (R.135) ^------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------- A marosvásárhelyi MOBEX Rt. kedvező árakon eladásra ajánlja, kiváló minőségű, a világpiacon is jól ismert és megbecsült termékeit: stílbútor sis rusztikus bútor , korpusz, kárpitos bútorok Bútoraink megtekinthetők Marosvásárhelyt a Caprioarei 2. szám alatti, ___ illetve a DOMUS bemutató üzletben. 8 Kapcsolatfelvétel és tájékoztatás: tel: 065-213 620, 065-215 608, fax: 065-219 843. pc I

Next