Romániai Magyar Szó, 2003. május (15. évfolyam, 4464-4495. szám)

2003-05-01 / 4464. szám

HUT­TV3E& 2. OLDAL t . Fotó: André Kertész / a Petőfi Irodalmi Múzeum jóvoltából Olvasás (1) Szőlőhegyek borversenye (Zilah­­­fejér) »Az elmúlt évi, Krasz­­nán kezdeményezett Szőlőhegyek bor­versenye elnevezésű vetélkedő házi­gazdája ebben az esztendőben Szilágy­­cseh. A gazdaegyesületek szervezésé­ben szilágysági bortermelők versenyére május 3-án kerül sor, és csak nemes szőlőből készített borokkal lehet be­nevezni. A részvételi bormintákat má­jus 2-án 15 óráig lehet átadni a város­központban levő Magyar Ház nagy­termében. _____________IM____________ Nem szerelem tüzében égett (Marosvásárhely / bögözi) • Hogy mi lehetett a 73 éves szászrégeni G. Mária meg a 33 éves keresztelki C. Ni­­colae viszonyának tényleges alapja, nehéz eldönteni. Tény, hogy a rendőr­ségi nyilvántartásban visszaeső bű­nözőként számon tartott munkanélküli, nőtlen férfi két éve rendszeresen láto­gatta az idős hölgyet, akivel ivászat mellett­ közben intim viszonyt is foly­tatott. C.N.-t gyilkosság alapos gya­nújával őrizetbe vette a szászrégeni rendőrség, miután április 18-án, a la­kásán kiütött tűzben G.M. szénné égett holttestére bukkant a tűzoltóság. A vizsgálat során kiderült, hogy nem a tűz okozta G.M. halálát, hanem gyilkosság áldozata lett. Éjszaka áldozat és gyil­kosa három liter szeszes italt fogyasz­tott el, s mert az asszony pénz után ku­tatott a férfi zsebében, az megölte, a nyomokat eltüntetendő, a halottra gyúj­totta házát. _____cikk____ Húsvéti jutalom és elbocsátás (Nagyenyed / győrfi) • Annak elle­nére, hogy a mócföldi bányáknak te­mérdek adóssága van az állam felé, a vidék bányászai jelentős ünnepi pénz­jutalommal várták a húsvétot: az abrud­­bányaiak 1,35, a zalatnaiak 1,6 milliót zsebeltek be. Nem úgy az aranyos­bányaiak a még súlyosabb pénzhiány miatt. A jutalommal egy időben me­nesztésekre is gondoltak az illetékesek: Verespatakon 195, Zalatnán 60, Aranyos­­bányán 200 bányásznak mondtak bú­csút a munkaadók. Noha 120 milliós kompenzálást ígértek az illetékesek, csupán 70 milliót pengettek le. _____gMh____ Székely falu épül Cegléden (Sepsiszentgyörgy) • Székely falu épül a magyarországi Cegléden, Sep­siszentgyörgy támogatásával. Az ötlet hét évvel ezelőtt a Csíkszeredai, gyer­­gyói, székelyudvarhelyi, szentegyházai és a sepsiszentgyörgyi önkormányza­toktól származott, de mivel a magyar kormány elállt az 1996-os világkiállítás megszervezésétől, e terv kivitelezése is elmaradt. Nemrég a megyeszékhely testvérvárosának küldöttsége kereste fel Albert Almos polgármestert, és a projekt újrafelvételét sürgették. Ceg­léden a múlt héten avatták fel a termál strandot, és a székely falu, mint tu­risztikai látványosság vonzaná a láto­gatókat. (mixfm / transindex) / ígéret maradt... (Zilah / fejér) • ...a polgármester beharangozta húsvéti nagytakarítás a zilahi lakótelepeken. Korábban tájé­koztatta a sajtósokat, hogy a tisztasági hónapnak elnevezett szemétteremtési akciót meghosszabbítják, április 20-ra, a húsvéti ünnepekre rend lesz a város­ban, így is történt a főbb útvonalakon, ám azok nem Patyomkin-falak. Nem lett tisztább a város ortodox húsvétja sem. A főútvonalon locsoltak, ám némelyik lakótelepnek hamupipőke sorsa van. Az Észak-Liget városnegyedben az ünne­pek két napján bőségesen volt szemét a háztömbök környékén. Szemétkosarat sehol sem látni, sem rendbehozott zöld­övezetet, játszóteret. A belvárosi taka­rítás után a külső lakótelepek elhanya­goltsága nem csak a helybelieknek, de a városba érkező idegennek is szem­betűnő. Megnyílt a szentegyházi strand (Csíkszereda / Kovács Kinga) • A szokásosnál egy héttel korábban nyitot­ták meg a szentegyházi strandot elmúlt szombaton, a hűvös időjárás miatt még nagyon kevés az érdeklődő. Rus Sán­dor polgármester szerint azért nyitották meg egy héttel korábban a strandot, hogy kedvezzenek az egyhetes sza­badságukat töltő személyeknek. A szentegyházi termál­strand a tenger­szint feletti 900 m-es magasságban helyezkedik el, a medence vize 26 Celsius-fokos. Márton Gábor gondnok arról számolt be, hogy több személy jár télen is fürdeni a szentegyházi strand szabadtéri termál medencéjébe. A szentegyházi strandra 30 000 lejbe ke­rül a belépő, diákok és nyugdíjasok 20 000 lejért fürödhetnek itt. ­ Hegyközcsatári küldöttség járt a Magyar Parlamentben (Nagyvárad / Kálla) • Szili Katalin, a Magyar Országgyűlés elnöke is fo­gadta a hegyközcsatári önkormányzati testület 14 tagú küldöttségét április 17- én, akik ismerkedni, tapasztalatot gyűj­teni indultak a magyar fővárosba. Vitá­­lyos Barna csatári polgármester szá­molt be az útról és annak előzmé­nyeiről. Az elöljáró levélben fordul a magyar országgyűlés elnökasszonyá­hoz, aki legnagyobb meglepetésükre egy héten belül válaszolt a megke­resésre és a különös kérésre, majd az említett napon fogadta a csatári kül­döttséget, akik ámulva járták be az or­szágházat, ismerkedtek a parlamenti munkával, s hogy a félórás fogadásból másfél órás beszélgetés lett, majd miu­tán bemutatták a szegény-szép Hegy­köz vidékét, Szili Katalin személyes tá­mogatásáról biztosította az ott élőket kulturális gyarapodásukban, hagyo­mányőrző tevékenységükben, tanügyi, turisztikai kérdésekben. Első lépésként egy 1670-ben épült sítert házban hoz­nak létre falumúzeumot, amelynek ava­­tójára az elnökasszony is elígérkezett. Magyarországi barátaiktól számítógé­pet, színestévét, videót kaptak a hegy­közi óvodások, iskolások. ______-ieb___________ RMDSZ belső választások Bihar megyében „Ha összetartunk, mindent elérhetünk” Hét bihari SZKT-jelöltről sza­vazhattak április 26-án a küldöttek a Nagyváradi Állami Színházban meg­tartott RMDSZ-gyűlésen, amelyre a különböző pártok képviselői mellett hivatalos volt Tempfli József nagy­váradi római katolikus megyéspüspök, Florian Serac Bihar megyei prefektus és Petru Filip nagyváradi polgármester is. Az üdvözlések rendjén előbb Tempf­li püspök szólt az egybegyűltekhez, elmondván: békülékeny hangú levelet kapott Tőkés László király hágó­melléki püspöktől, amelyben meghív­ta őt a hétvégi székelyföldi fórumra. A meghívásnak azonban nagyváradi kötelezettségei miatt nem tehetett eleget, s az összetartás fontosságát egy történettel ecsetelve hangoztatta: „Ha összetartunk, mindent elérhetünk, ha egyenetlenkedünk, tönkremegyünk.” A kormánypárt helyi vezetőjeként megjelenő prefektus a két szervezet, az SZDP és RMDSZ közötti együtt­működésről szólt, s hogy ez a bihari emberek, románok és magyarok közös érdekeit szolgálja. A DP-s polgár­­mester hangoztatta az interkulturális másság elfogadásának lényegességét az EU-n belül, ez a fejlődés garanciája, s itt, Váradon „elsősorban nagyváradi mindenki” - mondta. A RMDSZ-t a Nemzeti Liberális Párt képviselője kö­szöntötte meg, majd a váradi és vidéki szervezetekből érkező 268 küldött szavazott az SZKT-jelöltekről: Biró Rozália 237 voksot, Kiss Sándor 231 - et, Kiss Imre 212-őt, Szíjjártó Zoltán 211-et, Pásztor Sándor 209-et, dr. Kürti László 208-at és Szabó Ödön 206 szavazatot kapott, miután mind­annyian ötperces bemutatkozót tar­tottak. A küldöttgyűlésen az országos szövetséget Nagy Zsolt ügyvezető alelnök képviselte. Ugyanazon a napon a megyei választmány is határozott 22 körzetből választott 45 tagjáról, illetve elhang­zott a területi elnök éves beszámolója és a különböző bizottságok tevékeny­ségét is ismertették. Lakatos Péter el­nök hangsúlyozta: megyei és országos szinten a megyei szervezet megkerül­hetetlen politikai tényező lett, erő­teljesebben segíti az önkormány­zatokat. Az történelmi egyházakkal való viszonyukat érintve az elnök ha­tározottan elutasította, hogy Tőkés László egyházellenességként magya­rázza a politikájával szembeni egyet nem­­értésüket. Lakatos Péter szerint az erdélyi magyarság jövője gazdasági kérdéseken áll vagy bukik. A választ­mányt elnöklő Kiss Sándor pedig kifejtette, hogy a román hatóságoktól a kisebbségek most, az ország EU-s csatlakozása előtt tudnak sokkal több jogot és lehetőséget kérni. A Bihar megyei RMDSZ-szervezet alapsza­bályzatán is módosított, amelynek írásos formáját az ez alkalomra kiadott füzetecskében vehette kézbe a tagság. Dr. Földes Béla ügyvezető a bihari egészségügyben kialakult áldatlan állapotok miatt lemondott az egész­ségbiztosító vezető tanácsában be­töltött tisztségéről egy nyugdíjas ja­vára, akiknek a legrosszabb a helyze­tük a jelenlegi egészségügyi rendszer­ben. A felszólalók általában kedve­zően értékelték az RMDSZ hatékony­ságának növekedését, s dialógusra szólítottak fel. A nagyszalontai fel­szólaló nehezményezte, hogy helyi RMDSZ-es városvezetőik között elha­rapódzott vitát megyei szinten sem sikerült rendezni, s hogy a helyi iskola kérdésében sem voltak eléggé haté­konyak, a kiskereki felszólaló viszont megköszönte a községhez tartozó Ér­keserűnek nyújtott RMDSZ-es támo­gatást, nevezetesen Kiss Sándor megyei tanácsi alelnök és Pető István szenátor közbenjárását az egészség­­ügyi miniszternél, aki ideiglenes kine­vezést adott a lakosok választotta ma­gyar ajkú orvosnak, aki vállalta, hogy a faluba költözik, megoldva így az évtizedek óta tartó egészségügyi krízist. BÁLLA TÜNDE RMDSZ belső választások Maros megyében Mitől javul a magyar közérzet Április 26-án Marosvásárhelyen, a Kultúr­palota Nagytermében a körzetek-kerületek által jelölt TKT-tagok megerősítésével, a megyei alapszabályzat, valamint a megyei cselekvési és tevékenységi program elfo­­adásával, utolsó akkordként pedig a 12 - s­zövetségi Képviselők Tanácsában Maros megyét nem alanyi jogon képviselő - SZKT- tag titkos szavazáson történt megvá­lasztásával Maros megyében is befejeződtek a belső választások. Az RMDSZ megyei szervezetének belső választását lezáró kül­döttgyűlésen a résztvevők meghallgatták és elfogadták dr. Kelemen Atilla megyei elnök beszámolóját, a TKT, az ellenőrző és sza­bályzat-felügyelő bizottságok jelentéseit. Etikai ügy nem lévén, e testületnek ezúttal nem volt miről beszámolnia. Kiemelve, hogy az utóbbi két évben az RMDSZ Maros megyei szervezete saját, illetve a Szövetség egésze célkitűzéseinek megvalósításért nyugodtan tudott dolgozni, dr. Kelemen Atilla elnöki beszámolójában úgy ítélte meg, hogy a 2001 -es közigazgatási törvény az anyanyelvhasználat terén le­hetőséget teremtett arra, hogy a több évti­zede nyelvhasználati jogában diszkriminált magyar közösségek közérzete jelentősen ja­vuljon. Ehhez az is hozzájárult, hogy végül sikerült elérni, néhány szélsőséges esetet kivéve a megye minden olyan helyiségében, ahol a magyarok lélekszáma legalább a 20 százalékot eléri, a kétnyelvű feliratozást alkalmazzák. A kétnyelvűség jogának ér­vényesítése gondot okozott Segesváron, Marosvásárhelyen, Radnóton, Marosluda­son, Marosszentannán és Dicsőszentmár­tonban. A megyei elnök továbbá elismerte: ahhoz, hogy a kétnyelvűség érvényesíthető legyen, szükség volt Virág György megyei tanácselnök támogatására is, aki kieszkö­zölte, hogy a megyei utak mentén fekvő te­lepülések bejáratánál a Nemzeti Utak Vállalat helyezte el a helységnévtáblákat, így több esetben a helyi költségvetések sem terhelődtek le e kiadásokkal. Továbbra is az önkormányzatiság témájánál maradva, Kele­men doktor kiemelte, hogy az RMDSZ Maros megyei szervezete, az Uniós csatlakozás első lépéseit előmozdítandó, a vidékfej­lesztés témakörben több politikai és szakmai fórumot, tanácskozást és képzést szervezett, s az sem mellékes, hogy az elnökség két év alatt 587 alkalommal „helyszínelt”, s e kap­csolattartási forma hatékonynak bizonyult a helyi gondok megoldásában. Az elnöki beszámolóban elhangzott továbbá az is, hogy ez idáig a megyében 62 628-an igényel­tek magyar igazolványt, ami a megye ma­gyar lakosságának mintegy 30 százalékát je­lenti. A kormányzópárttal kötött gyötrődéses és gyűrődéses megyei protokollum ered­ményei: a Bolyai Líceum magyar tannyelvű oktatási intézménnyé változtatása, több magyar érdekeltségű magyar oktatásügyi helyzet méltányos megoldása (beiskolázási tervek, magyar intézményvezetők többé-ke­­vésbé arányos képviselete a vezető struk­túrákban), a Megyei tanácsnak leosztott költ­ségvetési alapok arányos elosztása a magyar és a román érdekeltségű települések között, több leosztott pénz a különleges úta­lapba, a földtulajdonok rendezési folyama­tának felgyorsítása. Az RMDSZ Maros megyei elnöksége ugyanakkor - mondotta dr. Kelemen Atilla - aggodalommal figyeli a román ultranacio­nalista megnyilvánulások erősödését - lásd a Bernády dombormű meggyalázását, a Városháza tornyán elhelyezett „emléktáblát", a Wass Albert-ügyet, a székelykáli és nyá­­rádszeredai „hagymakupolás honfoglalást", az SZDP bejelentését a marosvásárhelyi vá­lasztásokat illetően. Ezek az esetek mind­mind arra intenek, hogy az erdélyi magyar­ság, még ha olykor kedvező politikai és tár­sadalmi konstellációk is alakulnak ki, első­sorban mégis saját maga erőtartalékaira hagyatkozhat a legbiztosabban. Ebből a megfontolásból a megyei elnökség az elmúlt két évben igen sok energiát fordított arra, hogy a magyar közösségen belüli ellentéte­ket mérsékelje, a feszültségeket levezesse. A küldöttgyűlésen részt vevő Markó Béla szövetségi elnök felszólalásában ama meggyőződéséről beszélt, hogy eddigi hite szerint az RMDSZ által választott útnak nincs alternatívája, de a minapi udvarhelyi fórum kapcsán Szász Jenő polgármester „felvi­lágosította”: van, mert „lehet, hogy fontosabb a több évtizedes magyar jövő Erdélyben, mint az idei krumplitermés". E részvevőket toborzó jelszót értelmezve Markó kijelen­tette: ezek szerint a fórumozók tulajdonkép­pen a magyar jövő érdekében tesznek, míg a többiek krumplit termesztenek, holott meg­látása szerint a magyar jövő, amiért har­colunk, autósztrádából, Sapientia meg Bolyai egyetemből, közbirtokossági erdőkből... és - mi tagadás - az idei krumplitermésből is áll. Aki ezekért küzd, az a magyar jövőért küzd - mondotta Markó hangsúlyozva, hogy az egyetlen lehetséges út, mert alternatíva amúgy mégsincs: együtt harcolni a magyar jövőért. Az RMDSZ olyan politikai tőkét halmozott fel, melynek kamatoztatásához egységre van szükség: vagy egységesen dolgozunk, vagy vitázva, megosztva megy el mellettünk a jövő - vonta le végkövetkez­tetését a szövetségi elnök. A viták, hozzászólások, megyei testületek megválasztása után a küldöttgyűlésen végül kihirdették a titkos szavazás eredményét. SZKT tagok Maros megyéből a következő négy évre: Csegzi Sándor, Dáné Károly, Dá­vid Csaba, Illés Kálmán, Kelemen Kálmán, Péter Ferenc, Benedek Imre, Iszlay Árpád, Gáli Ernő, Náznán Jenő, Balogh József, Kakassy Sándor, Brassai Zsombor. A 16 jelentkezőből kiesett: Fodor Imre, Sipos Levente, Dudás Annamária és Simon János. BÖGÖZI ATTILA Fotó: André Kertész / a Petőfi Irodalmi Múzeum jóvoltából Olvasás (2) futitsi kiadja a Transit Rt. Tel. 224-29-62, 222-58-02. 222-94-41,224-36-68. Fax: 224-28-48. E-mail: rmsz@pcnet.ro Internet: http://www.hhrf.org/rmsz Postacím: 79776 Bucuresti O.P. 33, O.P. 17, Piata Presei Libere­­ Bankszámla: 251101104704009545018 (lej) - BANC POST S.A. Palat CFR 2511.1 -1970.1 /ROL (lej) - BCR Ag. W.T.C. 2511.1-1970.2 (valuta) - BCR Ag. W.T.C. Szerkeszti az RMSZ szerkesztőbizottsága: GYARMATH JÁNOS (főszerkesztő, az igazgatótanács elnöke) CSEKE GÁBOR (szerkesztőségi főtitkár, igazgatótanácsi tag) FERENCZ L. IMRE (főszerkesztő-helyettes, igazgatótanácsi tag) SIKE LAJOS (igazgatótanácsi tag) DEÁK LEVENTE (jogi tájékoztatás) Gazdasági igazgató, igazgatótanácsi tag: FARKAS E. ZOLTÁN, MÁTHÉ ÉVA, SZONDA SZABOLCS, VARDZÁR ERZSÉBET. Reklámokat, apróhirdetéseket személyesen a Transit Rt. titkárságán, illetve a 224-36-68-as telefonon vagy telefaxon, továbbá vidéki tudósítóink révén lehet feladni. Tarifáink: a napi árfolyamon 1 USA-dollárnak megfelelő lej, négyzetcentiméterenként (kiemelt helyen, illetve első oldalon: 1,2 dollár), illetve apróhirdetések esetében magánszemélyeknek 1500, intézményeknek 3000 lej szavanként (elfogadunk az összértéknek megfelelő postai bélyeget is!) Tarifáink magukba foglalják az értéknövekedési adót is! Szedés: Transit S.A. Számítógépes tördelés (DTP): Claudiu CIOFIAC Nyomda: Tipográfia CROMOMAN, Bucuresti ISSN: 1221-2423.

Next