Romániai Magyar Szó, 2004. május (16. évfolyam, 4821-4851. szám)

2004-05-01 / 4821-4822. szám

2. OLDAL 2004. MÁJUS 1-2., SZOMBAT-VASÁRNAP • Az EU május 1-jei bővítése, amellyel a szervezet hatalmas lépést tesz afelé, hogy a világ vezető gazda­sági nagyhatalmává váljék, igazi esély Franciaország számára - hangoztatta Jacques Chirac francia elnök, aki csü­törtökön hat év óta először tartott nem­zetközi sajtóértekezletet az Elysée-pa­­lotában. • Nagyszabású merényleteket előzött meg a szaúdi rendőrség a rijádi öngyilkos bombamerényletek előtt - közölte a szaúdi belügyminiszter, aki megerősítette, hogy a biztonsági erők továbbra is üldöznek három, körözés alatt álló feltételezett terroristát az ország északkeleti részén. A szaúdi fővárosban április 21-én a biztonsági szolgálatok hétemeletes székháza ellen hajtottak végre támadást, amely öt halálos áldozatot követelt és közel 150 embert megsebesített. Tavaly no­vemberben 17-en vesztették életüket az al-Muhaja lakónegyed elleni táma­dásban. • Egy ember halálát, huszonki­lenc személy sérülését okozta csütör­tökön Szingapúrban egy építkezésen történt szerencsétlenség: hatalmas acélgerenda zuhant egy épülő iroda­ház hatszintesre tervezett föld alatti parkolójának 30 méter mélységű munkagödrére, földet omlasztva az ott dolgozó emberekre. • Legalább 24 ember, többségé­ben iskolásgyermek vesztette életét Kolumbiában, amikor egy 45 tonnás útépítő munkagép iskolabuszra zuhant a fővárostól, Bogotától északra. • Az irakiak elsöprő többsége nem a felszabadítót látja az Egyesült Álla­mokban egy felmérés szerint, és 57 százalékuk az amerikai erők azonnali kivonását akarja. • Közös imádsággal kérte a magyar katolikus egyház Isten kegyelmét és a Magyarok Nagyasszonyának oltalmát az európai uniós csatlakozás alkalmá­ból csütörtökön este Székesfehérvá­rott, ott, ahol halála közeledtével, több mint ezer évvel ezelőtt, Szent István Szűz Mária oltalmába ajánlotta orszá­gát és népét. • Az amerikai külügyi tárca sze­rint tavaly csökkent a terrorcselek­mények száma a nagyvilágban, s noha a terrorizmus elleni harc központi front­vonala a bagdadi rezsim tavaly áprilisi megdöntése óta Irakban húzódik, az ott végrehajtott gerillaakciók és raj­taütések többsége nem minősíthető terrortámadásnak. • Újabb tíz szervezettel, köztük egy marokkói és egy tunéziai cso­porttal bővítette az Egyesült Államok a terrorszervezetekről összeállított fe­ketelistáját. A feketelistán szereplő szer­vezetek, csoportok tagjai és támoga­­tóik nem léphetnek az Egyesült Álla­mok területére, illetve kiutasíthatóak, ha már ott tartózkodnak. • Sikeresen földet ért pénteken a Szojuz TMA-3 orosz űrhajó leszálló­­egysége (lenti képünkön), fedélzetén a Nemzetközi Űrállomásról (ISS) ha­zatérő három űrhajóssal. Az Alek­­szandr Kaleri orosz, Michael Foale amerikai és André Kuipers holland űr­hajóst szállító űrhajó mintegy három és fél óra alatt tette meg az űrállomásról a Földre vezető utat, s a leszállóegység pénteken hajnalban biztonságosan landolt a leszállásra kijelölt övezetben, a kazahsztáni Arkaliktól északkeletre. „Irakban a fő hadműveletek véget értek” Bizonytalanság a fallúdzsai megállapodás körül (Washington / Tóth László / MTI) • Változatlanul igaz George Bush ame­rikai elnök tavaly májusi elsejei kije­lentése arról, hogy Irakban véget értek a főbb hadműveletek - jelentette ki csütörtökön a Fehér Ház szóvivője. Scott McClellan azzal kapcsolatos kérdésekre válaszul hangoztatta az elnöki bejelentés változatlan érvényes­ségét, hogy Irakban áprilisban - az eddigi legvéresebb hónapban - 125 amerikai katona vesztette életét. Az Egyesült Államok áprilisi veszteségei nagyobbak voltak, mint amekkorát a tavaly márciusi-áprilisi invázió során elszenvedett. A hathetes hadművele­tekben 109 amerikai katona esett el. „Az, amit az elnök mondott, még min­dig igaz, noha persze még folynak hadműveletek Irakban és veszélyes a helyzet” - mondta a szóvivő. A há­ború kezdete óta Irakban 521 ameri­kai katona vesztette életét harcokban, közülük 412 a tavaly májusi elnöki bejelentés óta. Az Irakban meghalt amerikai katonák száma összesen leg­alább 730, közülük 200-nál többen baleset áldozatai lettek vagy öngyil­kosságot követtek el. •­­Bagdad /­­MTI/ Reuters/AP/AFP)­­ Az amerikai erők véget vetnek Fallúdzsa ostro­mának, és lehetővé teszik egy friss megállapodás jegyében, hogy egy újon­nan létrehozott iraki biztonsági erő alakulatai vonuljanak be az arab ország középső részén fekvő városba. - Az erről szóló megállapodás jött létre Fallúdzsa képviselői és amerikai illetékesek között - közölte­ az ún. szunnita háromszögben fekvő várost ostromló amerikai tengerészgyalogo­sok egyik parancsnoka, Brennan Byrne alezredes. A Fallúdzsai Véderőnek nevezett új fegyveres testület 1100 iraki katonából és rendőrből áll, pa­rancsnoka a korábbi, Szaddám Huszein exelnök vezette rendszer hadseregé­nek egy volt, tábornoki rangú hadosz­tályparancsnoka - mondta az ameri­kai parancsnok. A Pentagon azonban kevéssel később jelezte: nem tud olyan megállapodásról, amelynek jegyében beszüntetnék Fallúdzsa ostromát, és kivonnák a városból az amerikai csa­patokat. Közben nyolc amerikai ka­tona életét vesztette, további négy per­dig megsérült csütörtökön Bagdad kül­városában egy robbantásos merénylet következtében. Ugyanaznap robban­tásos támadást hajtottak végre Baakú­­ba közelében is egy amerikai katonai gépjárműkonvoj ellen. Egy amerikai katona és egy iraki civil életét vesz­tette. Ismeretlen támadó által kilőtt páncéltörő rakétagránát végzett egy amerikai katonával Bagdad keleti részén. Bush elnök és Cheney alelnök Zárt ajtók mögött a 9/11 bizottság előtt (Washington • Tóth László/MTI) • George Bush amerikai elnök és Dick Cheney alelnök (fenti képünkön) egyetlen egy kérdést sem hagyott megválaszolatlanul a 2001. szeptem­ber 11-i egyesült államokbeli terrortámadások előzményeit vizsgáló bizottság tagjaival csü­törtökön zárt ajtók mögött lezajlott találko­zójukon. Meghallgatásuk a Fehér Ház ovális irodájában bő három órán át tartott. A testület a találkozó után közleményben mondott kö­szönetet „készséges és őszinte” közreműkö­désükért. Bush elnök nyíltnak és nagyon barátinak minősítette a találkozó légkörét és hangsúlyozta, hogy minden kérdésre válaszol­tak. A bizottság egyik tagja ugyancsak meg­erősítette, hogy George Bush és Dick Cheney egyetlen kérdést sem hagyott válasz nélkül. A bizottság annak igyekszik utánajárni, hogy meg lehetett volna-e akadályozni a háromezer ember életét kioltó New York-i és washingtoni terrortámadásokat. Ha a kétpárti testület súlyos mulasztásokat tárna fel július­ban elkészülő jelentésében, az alapvetően befolyásolhatja az őszi elnökválasztásokat. Számos republikánus párti politikus egyre hangosabban bírálja a bizottságot, elfogult­sággal vádolva annak demokrata párti tagjait. A Fehér Ház hosszas vonakodás után a köz­vélemény nyomására egyezett bele a meg­hallgatásba, de kikötötte, hogy az elnök és az alelnök nem külön-külön, hanem együtt ta­lálkozik a bizottság öt republikánus és öt demokrata párti tagjával, és nem eskü alatt, hanem kötetlen beszélgetés keretében vá­laszolnak kérdéseikre. A találkozóról nem készült hangfelvétel, gyorsíró sem volt jelen, de a testület tagjai jegyzeteket készíthettek. Richard Clarke volt fehér házi terrorizmus­szakértő nemrég azzal vádolta az elnököt, hogy 2001. szeptember 11. előtt elhanyagolta a terrorizmus elleni harcot, később pedig Irak­ra összepontosította a figyelmét. Condoleeez­­za Rice nemzetbiztonsági főtanácsadó hosszas huzavona után megejtett nyilvános meghall­gatásán kiderült, hogy néhány héttel 2001. szeptember 11. előtt az elnöknek olyan érte­süléseket tettek az asztalára, amely szerint az Oszama bin Laden vezette al-Kaida egyesült államokbeli merényletekre készül. Bush amerikai elnök a meghallgatás után annak a reményének adott hangot, hogy segíteni tudta a 2001. szeptember 11 -i terrorcselekmények előzményeit kivizsgáló bizottságot abban, hogy hasznos javaslatokkal állhasson elő a jövőbeni terrortámadások megakadályozásá­ra. Az elnök kérdésre válaszolva nem zárta ki annak a lehetőségét, hogy al-Kaida-terro­­risták rejtőzködnek az országban. Még mindig sebezhetőek vagyunk - tette hozzá, de bő­vebb részletekbe nem bocsátkozott. A lapok és a demokrata párti politikusok nehez­ményezték, hogy Bush elnök csak alelnökével együtt volt hajlandó a találkozóra. Lapvéle­­mények szerint ennek az volt célja, hogy ne mondhassanak ellent egymásnak. Magyarország a csatlakozás után többet tehet a határon túliakért (Budapest / MTI) • Magyarország diplomáciai súlya az EU-csatlakozással növekszik, így erősebb nyomást gyako­rolhat Szerbiára a nemzeti kisebbségek elleni atrocitások megfékezése érdeké­ben - mondta csütörtökön Kasza József az újságíróknak, azt követően, hogy meg­beszélést folytatott Medgyessy Péterrel Budapesten. A Vajdasági Magyar Szö­vetség (VMSZ) elnöke és a miniszterel­nök a vajdasági magyarok helyzetének javítását és a szülőföldön való boldogu­lásukat elősegítő konkrét feladatok áttekintését célul tűző munkacsoport felállításáról határozott. A miniszterel­nök azt is elmondta, hogy az újabb Dél­vidéki Alap 2004-től 172 millió forintot használhat fel, elsősorban oktatási-mű­velődési beruházásokra, intézményfej­lesztésre. Medgyessy Péter szorgal­mazta a magyar működő tőke aktívabb szerepvállalását a Vajdaságban, és ehhez felajánlotta a magyar kormány támoga­tását - áll az MTI-hez eljuttatott közle­ményben. „A május elsejével EU-taggá váló Magyarország a jövőben is megkü­lönböztetett figyelmet fordít a határon túli kisebbségek, így a vajdasági magyar­ság boldogulására is” - hangsúlyozta a kormányfő, megerősítve, hogy a magyar kormány eddig is fellépett, és ezután is fel fog lépni a szerb-montenegrói kormány­nál, ha a kisebbségi jogok megsértését tapasztalja. Medgyessy Péter szerint fontos, hogy a VMSZ megőrizze vajda­sági és önkormányzati pozícióit. „A szerbiai parlamenti választások megmu­tatták, hogy a VMSZ meghatározó po­litikai ereje a vajdasági magyarságnak, ugyanakkor a mindenkori felelős magyar kormány feladata, hogy a határon túli magyar erők egységét, és ne megosztá­sát segítse elő” - olvasható a közlemény­ben. A VMSZ elnöke a mintegy három­negyedórás tárgyalást követően közölte: a délvidéki magyarok örülnek az anya­ország unióba lépésének. Hozzátette: „keserű pirula, hogy az az ország, ahova a sors sorolt bennünket, ezekből a folya­matokból kimarad, és a mostani állam­vezetés alatt mind távolabb kerül a csat­lakozási folyamatoktól”. Mint mondta, a Vajdaság számára külön veszélyt jelent egy újabb elvándorlási hullám, a magyar miniszterelnökkel ezért megállapodtak abban, hogy ennek megelőzésére prog­ramokat kell kidolgozni. Belgrád elfogadta a koszovói politikai rendezés tervét Területi autonómia a szerbek részére (Belgrád / Petky József / MTI) • A szerb parlament egyhangúlag elfo­gadta csütörtökön a koszovói politikai rendezésről szóló kormánytervet, amely területi, kulturális és személyi elvű terü­leti autonómiát irányoz elő a koszovói szerbek részére. A szerb kormány által előterjesztett rendezési terv magvát a tartomány közigazgatási felosztása ké­pezi. Koszovóban autonóm szerb régió jönne létre öt megyéből, ez testesítené meg jogi és politikai értelemben a ko­szovói szerbek területi autonómiáját, mivel ezen a területen él - illetve élt a nemzetközi haderő bevonulása előtt - a szerbek zöme, s itt található az ortodox szentélyek többsége. Az autonóm régión kívül élő szerbek nemzeti identitásuk megőrzése érdekében kulturális és személyi elvű autonómiát élveznének. Az autonóm régió törvényhozó, végre­hajtó és bírói hatalommal rendelkezne, hatáskörében tartozna a közbiztonság­gal, oktatással, egészségüggyel, szociá­lis politikával, kultúrával és tömegtájé­koztatással kapcsolatos kérdések keze­lése. A területi, kulturális és perszonális autonómia létrejöttéről az ENSZ BT határozata rendelkezne, amely kiegészí­tené a jelenleg hatályos, 1244-es számú koszovói BT-határozatot. A parlament arra kötelezte a szerb kormányt, hogy igyekezzen elfogadtatni az elképzelést a nemzetközi közösséggel. Vojislav Kostunica kormányfő a par­lamentben hangsúlyozta, hogy a doku­mentum a politikai rendezésről, a decent­ralizációról szól, és nem előlegezi meg Koszovó végleges státusát. Ugyanakkor szigorúan igazodik a szerb parlament év eleji határozatához, amely kimondta, hogy Koszovó Szerbia-Montenegró eli­degeníthetetlen része, s hogy Szerbiának kötelessége szavatolni a koszovói szer­­bek biztonságát és visszatérését. A mi­niszterelnök szerint a nemzetközi kö­zösség Boszniában és Macedóniában si­keres modellt alkalmazott a válság lezá­rására, viszont koszovói politikája ered­ménytelen volt, és az albánok közelebb kerültek céljuk eléréséhez, az etnikailag tiszta és független Koszovó megterem­téséhez. A nemzetközi közösség rende­zési terve megvalósíthatatlan, ezért hiba volt a március közepi erőszakhullám után ragaszkodni az eredeti elképze­lésekhez - mondta Kostunica. Harri Hol­­keri, a koszovói ENSZ-igazgatás vezető­je kedden úgy nyilatkozott, hogy nagyon körültekintően kell bánni a szerbek terü­leti autonómiájával kapcsolatos belgrádi elképzelésekkel, s a missziónak inkább az Európa Tanács által kidolgozott de­centralizációs terv végrehajtására kell fordítania minden erejét. Franciaország, Spanyolország és Né­metország elhatározta, hogy szorosan együttműködik „az európai építke­zésben” - jelentette be Jacques Chirac francia elnök csütörtök este Párizs­ban, miután megbeszélést folytatott José Luis Rodriguez Zapatero spanyol kormányfővel kiadja a Transit Rt. Tel. 224-29-62, 222-58-02, 222-94-41, 224-36-68. Fax: 224-28-48, E-mail: rmsz@pcnet.ro Internet: http://www.bhrf.org/rmsz Postacím: 013701 Bucuresti O.P. 33, C.P. 17, Piata Presei Libere 1 Bankszámla: BCR Agentia WTC 2511.1 -1970.1 ROL (lej) BCR Agentia WTC 2511.1 -1970.2 USD BCR Agentia WTC 2511.1-1970.3 EURO Szerkeszti az RMSZ szerkesztőbizottsága: GYARMATH JÁNOS (főszerkesztő, az igazgatótanács elnöke) FERENCZ L. IMRE (főszerkesztő-helyettes, igazgatótanácsi tag) SZÁSZ ATTILA (mb. szerkesztőségi főtitkár) CSAKE GÁBOR DEÁK LEVENTE (jogi tájékoztatás) FARKAS B­ ZOLTÁN (igazgatótanácsi tag) MATHE EVA SIKE LAJOS (igazgatótanácsi tag) SZONDA SZABOLCS VARDZAR ERZSÉBET Gazdaság-pénzügy CZEDLY JÓZSEF (helyettes igazgató) Reklámokat, apróhirdetéseket személyesen a Transit Rt. titkárságán, illetve a 224-36-68-as telefonon vagy telefaxon, továbbá vidéki tudósítóink révén lehet feladni. Tarifáink: a napi árfolyamnak megfelelő lej, négyzetcentiméterenként 0,8 euro (kiemelt helyen, illetve első oldalon 1 euro), apróhirdetések esetében magánszemélyeknek 2.000 lej szavanként (elfogadunk az összértéknek megfelelő postai bélyeget is), jogi személynek 4.000 lej szavanként. Tarifáink tartalmazzák a hozzáadott értékadót is (TVA). Külföldi olvasóink előfizethetnek lapunkra a következő címen: S.C. RODIPET S.A., Romania, Bucuresti, Piata Presei libere nr. 1, Corp B., Sector 1, P.O. Box 33-57, fax 0040- 21-2226407, 2226439 vagy e­mail: export@rodipet.ro Szedés: Transil S.A. Számítógépes tördelés (DTP): CIOFIAC Claudiu Nyomda: Tipográfia CROMOMAN, Bucuresti ISSN: 1221-2423.

Next