Romániai Magyar Szó, 2004. október (16. évfolyam, 4974-5004. szám)
2004-10-01 / 4974. szám
2. OLDAL • Hét palesztint agyonlőttek az izraeli katonák szerdán a Gázai övezetben és Ciszjordániában. Palesztin fegyveresek ugyanakkor rakétát lőttek ki az Izrael déli részén lévő Szderót város egyik épületére és megöltek egy csecsemőt, továbbá egy négyéves izraeli fiút. A támadás következtében tizenkét személy megsebesült. • A magyar és a horvát vállalatok a külföldi hírszerző szolgálatokkal és a vajdasági szakadárokkal együttműködve felvásárolják a Vajdaságot - állítja Milorad Mircic, a szerb parlament nemzetbiztonsági bizottságának radikális párti elnöke. Kasza József, a VMSZ elnöke szerint minden alapot nélkülöz az az állítás is, hogy magyar vállalatok földeket vásárolnak fel, hogy elszakítsák a Vajdaságot. Ezzel szemben az az igazság, hogy a magyar vállalatoknak hátrányos megkülönböztetésben van részük. • Peking felszólította csütörtökön Kanadát, adja át a kínai hatóságoknak azt a 44 - feltehetőleg észak-koreai - személyt, aki a kerítésen át bemászott az észak-amerikai ország pekingi nagykövetségének területére. A kínai külügyminiszter-helyettes azzal indokolta a követelést, hogy a szóban forgó emberek illegálisan léptek Kína területére, ezért a kínai hatóságoknak kell dönteniük tettük megítéléséről. Hozzátette: a kínai hatóságok a hazai és a nemzetközi joggal összhangban, az emberiességi szempontok figyelembe vételével kívánnak eljárni az ügyben. • Olaszország és Pakisztán egyetért az ENSZ BT megreformálásának szükségességében, de ellenzi az állandó tagállamok körének kibővítését. • Öt halálos áldozata, 52 sebesültje és 18 eltűntje van a Japán déli részét szerdán elérő Meari tájfunnak. • Orosz törvényhozási képviselők és társadalmi személyiségek szerdán alkotmánysértőnek minősítették Vlagyimir Putyin elnök hatalomközpontosító reformjait az alkotmánybíróság elnökéhez intézett nyílt levelükben. • Újra engedélyt adtak szerdán két korábban bezárt moldován (román) nyelvű iskola működésére a nemzetközi jogilag Moldovához tartozó, de tőle gyakorlatilag különálló Dnyeszteren túli Köztársaság hatóságai. • A Grúziához tartozó Dél-Oszétia elnöke szerdán megerősítette, hogy célja a kicsiny köztársaság egyesítése Észak-Oszétiával, és így a csatlakozás az orosz föderációhoz. • Egy milliomos exkommunistának kell kivezetnie Magyarországot a slamasztikából feleimmel adott hírt szerdán az új magyar kormányprogramról a Kurier című osztrák napilap. A független újság emlékeztetett arra, hogy „a self-made milliomos” Gyurcsány a rendszerváltozás után 15 millió eurós vagyont halmozott fel ingatlanspekulációkkal, és manapság szívesen mutatja magát egyfajta magyarországi Robin Hoodnak. Interjúiban azt érzékelteti, hogy amit a jövőben a gazdagoktól elvesz, azt a szegényeknek adná. • Az Európai Bizottság több mint egymilliárd eurót szán Szlovákiának és Litvániának a 2007-2013 közötti időszakban négy atomreaktor felszámolásának segítésére. • Nem hivatalos felmérés szerint a Demokrata Párt (DS) nyerte meg a szeptember 19-én tartott szerbiai helyhatósági választást, alig egy százalékkal körözte le a Szerb Radikális Pártot (SRS). A jó másfél hete lezajlott választásnak még mindig nincs hivatalos végeredménye, de a Strateski Marketing közvélemény-kutató intézet összesítése szerint a DS 454 ezer szavazatot szerzett, 25 ezerrel többet, mint az SRS. • Tovább folytatják a hajszát csecsen lázadók egy nagyszámú csoportja után Csecsenföld délkeleti részében az orosz fegyveres erők és csecsenföldi milíciák. A nozsaj-jurti járásban hétfő óta tartó összecsapásokban több mint húsz felkelő és a csecsen milíciák két tagja vesztette életét. Értesülések szerint ebben a hegyvidéki térségben bujkál Aszlan Maszhadov lázadóvezér is. • Halálra ítélte egy jemeni bíróság szerdán az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet két tagját, négy másikra pedig öt és tíz év közötti börtönbüntetést szabott ki a Cole amerikai hadihajó ellen 2000 októberében végrehajtott merénylet ügyében. Egy amerikai tanulmány szerint Irak egészét érintik a fegyveres támadások (Washington, Bagdad, Moszul, Dubaj, Ammán / MTI/AFP/Reuters/ AP/dpa) • Irak szinte valamennyi sűrűn lakott térségét érintik az ellenállók erőszakos cselekedetei, sokkal jobban, mint ahogyan azt az iraki kormány illetékesei elismerik - állapította meg egy amerikai magáncég tanulmánya. Ellentmondva Ijád Allávi iraki kormányfő múlt heti washingtoni kijelentéseinek, aki azt állította, hogy a 18 iraki tartományból 14 „már teljesen biztonságos”. A tanulmányt ismertető The Washington Post szerint egyre több nemzetbiztonsági szakértő gondolja úgy, hogy az iraki helyzet sokkal rosszabb annál, mint amit a Bush-kormányzat vezetői a nyilvánosság előtt bevallanak. Amerikai és iraki erők összecsaptak felkelőkkel szerdán Bagdad egyik főútvonalán, a Haifa úton. A Haifa út az megszálló erők elleni lázadás egyik fészke, s az utóbbi időben heves harcok színtere volt. Bagdad északi részén pokolgép robbant az út mentén, megölve egy elhaladó autó utasát, és megsebesítve egy közelben álló személyt. Szadrvárosban, a főváros síita szegénynegyedében egy amerikai harci repülőgép lövedéke eltalált egy gépkocsit, amelynek hátulján rakétaindító volt. A lövedék tönkretette a járművet, és másodlagos robbanások sorozatát idézte elő. Két iraki civil meghalt és négy másik megsérült, amikor ismeretlenek kézigránátot hajítottak egy út menti sátorra Bagdadtól közvetlenül délre. Az észak-iraki Moszulban meggyilkolták a World Vision nemzetközi segélyszervezet egy iraki kurd képviselőjét. Mohammed Hosjárral, a szervezet Ninive tartományi elnökével két fejlövés végzett. Szintén Moszulban kedd éjjel gépkocsiba rejtett pokolgép robbant egy elhaladó amerikai konvoj mellett, hat amerikai katonát és két irakit megsebesítve. Abu Muszab az-Zarkávi jordániai iszlámista terrorista csoportja azt állítja, hogy megölte hétfőn az iraki kormány titkosszolgálatának egy női felderítőjét. Az internetes honlapon megjelent közlemény szerint „isteni büntetést” szabtak ki Nadia Abdel Vahab Matlakra, a „hitetlen” iraki hírszerzés tagjára. A csoport kedden állítólag a „kémnő” további három kollégáját fogta el. Hosjar Zebari iraki külügyminiszter kedden az ENSZ székhelyén közölte újságírókkal, hogy november 22-24. között rendezik meg Kairóban az úgynevezett Irak-konferenciát, amelynek pontosan meghatározott célja az, hogy a részvevők támogassák Irak politikai stabilizálását, az iraki választások megrendezését. Az iraki elnök határozottan óva intett attól, hogy kizárják a januárra tervezett első szabad iraki választásokból a felkelők olyan fellegvárait, mint Fallúdzsa vagy Baakúba. Gázi al- Jáver szerint csak tovább rontaná a helyzetet a felkelők ellenőrzése alatt álló úgynevezett szunnita háromszögben, ha csak ott nem rendeznék meg a voksolást. Közben megállapodás született az Irakban fogva tartott két francia újságíró elengedéséről - jelentette ki szerdán Bagdadban a francia Philippe Brett, aki közvetítőnek mondja magát az ügyben, és állítása szerint már csak amerikai engedélyre várnak „egy légifolyosó előkészítéséhez”. Brett azt állítja, hogy találkozott a két tússzal. Testvére szerint „90 százalékos” biztonsággal várható, hogy kiszabadul a legkegyetlenebb iraki terrorcsoport által két hete fogva tartott brit túsz, Kenneth Bigley is. Paul Bigley szerdán azt mondta: olyan üzenetet kapott „az arab világból”, amelyből ő „90 százalékos biztonsággal” következtet bátyja küszöbönálló elengedésére. Az iraki lakosság 25 százaléka, vagyis 6 és fél millió ember továbbra is az élelmiszerfejadagoktól függ - közölte Ammánban az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP). A szervezet szerint a 6,5 millió emberből 2,6 millió olyan szegény, hogy újra eladja saját fejadagját abból a célból, hogy olyan közszükségleti cikkeket vásárolhasson, mint a gyógyszerek. A brit kormány kész kapcsolatba lépni az emberrablókkal (London • Kertész Róbert / MTI) • Minden eddiginél tovább ment a brit kormányfő az országot két hete nyomasztó iraki túszdráma ügyében, amikor szerda este kijelentette: a hivatalos London kész lenne közvetlenül kapcsolatba lépni a brit túszt fogva tartó terroristákkal. Kenneth Bigleyt, egy közel-keleti cég brit alkalmazottját két amerikaival együtt szeptember 16-án rabolták el bagdadi otthonából, és azóta a legkegyetlenebb iraki terrorcsoport, az Abu Muszab az-Zarkávi vezette, al-Kaida-kapcsolatokkal gyanúsított at-Tauhíd val-Dzsihád fogságában van. A két amerikait azóta az internet nyilvánossága előtt brutálisan kivégezték - egyes hírszerzési vélemények szerint a filmre vett lefejezéseket maga Zarkávi hajtotta végre -, de Bigley számos egybehangzó jelzés szerint még életben van. Ezt látszott megerősíteni az az új videofelvétel, amelyet az al-Dzsazíra arab műholdas tévé tett közzé szerdán kora este. Ezen az idős Bigley igen rossz állapotban, koszosan, lerongyolódott narancssárga rabruhában, egy rácsketrecben látható, és a rövid felvételen egyebek mellett hazugsággal vádolja Tony Blair miniszterelnököt, mondván: a brit kormányfő saját állításaival ellentétben nem is törődik vele. Blair azonban szerdán késő este, a kormányzó Munkáspárt brightoni kongresszusának egyik rendezvénye előtt a BBC-nek azt mondta: ha a túszejtő csoport felvenné a kapcsolatot a kormánnyal, a kormány arra „abban a pillanatban válaszolna”. Ez a kijelentés homlokegyenest ellentétes a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal eddig vallott nyilvános álláspontjával, amely szerint a véres terrorcselekményeket elkövető Zarkávicsoporttal semmiféle párbeszéd nem képzelhető el. Blair szerda este alig burkolt utalást tett arra, hogy a brit kormány most már nem elvi okokból nem lép érintkezésbe a Zarkávi vezette csoporttal, mondván: a kapcsolat azért nem lehetséges, mert a kormány nem tudja, hol vannak az emberrablók, „így pedig lehetetlen kapcsolatba lépnünk velük”. Bigley a szerdán nyilvánosságra került videofelvételen azt mondta, hogy fogva tartói nem akarják őt kivégezni, Blair azonban este a BBC-nek úgy nyilatkozott: nincs semmi, amiből reményt lehetne meríteni egészen addig, amíg „nem tudjuk valójában, mit is akarnak ezek az emberek”. Az iraki túszdráma erősen és végig rányomta bélyegét a kormányzó brit Munkáspárt hét eleje óta folyó brightoni éves kongresszusára, amelyet pedig Blair az eredeti tervek szerint arra akart volna felhasználni, hogy eltérítse a közfigyelmet az iraki háborút kísérő belpolitikai botrányokról. Putyin óva int a muszlimok és terroristák összemosásától (Moszkva • Palotás László / MTI) • Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán óva intette a sokszínű orosz társadalmat attól, hogy a terroristákkal szembeni haragját egy-egy vallás vagy nemzetiség képviselőin töltse ki. Egy sokvallású, soknemzetiségű országban önpusztítás lenne, ha hagynánk magunkat a bűnözők által vezetni, s a terroristák elleni haragunkat egy másik valláshoz vagy nemzetiséghez tartozó embereken töltenénk ki - fejtette ki Putyin a vallási szervezetekkel való együttműködésre a Kreml által létrehozott tanács ülésén elnökölve. Az Oroszországban véghezvitt példátlan terrorcselekmény-sorozat fő célja az volt, hogy felbomlasszák társadalmunkat, gyűlölködést és bizalmatlanságot szítsanak a népek között, éket verjenek az iszlám és a világ többi része közé, és végső soron csapást mérjenek Oroszország egységére - fejtegette Putyin az ortodox, muszlim, zsidó, buddhista, katolikus és számos más oroszországi vallás méltóságait összefogó testület előtt. A tanács maga is hasonló nyilatkozatot bocsátott ki ülése végeztével: eszerint a nemzetközi terrorizmus vezérei kihasználják a vallást bűntetteik igazolására. A terroristák valódi áldozata az iszlám, amelyet igyekeznek saját szolgálatukba állítani, mennyországot ígérve a halálra szánt merénylőknek. De minden vallás azt tanítja, hogy a legnagyobb bűn az ártatlanok vérét ontani. Meggyőződésünk, hogy a terroristák a pokol tüzére jutnak iszonyatos bűneikért - vélték a főpapok. 2004. OKTÓBER 1., PÉNTEK Magyar felszólalás az ENSZ Közgyűlésének általános vitájában Különleges jelentéstevő kisebbségi ügyekben? (Washington • Tóth László / MTI) • Magyarország elkötelezett híve annak, hogy növeljék az ENSZ hatékonyságát. A világszervezetnek és a Biztonsági Tanácsnak a nagyobb hatékonyság érdekében alkalmazkodnia kell a változó politikai környezethez - jelentette ki szerdán, az ENSZ Közgyűlés általános vitájában Bródi Gábor, a külügyminisztérium helyettes államtitkára, aki Kovács László külügyminiszter helyett ismertette Magyarország hivatalos álláspontját. A diplomata hangsúlyozta, hogy Magyarország határozottan elítéli a terrorizmus minden formáját és teljes mértékben támogatja a BT terrorizmus-ellenes bizottságának a munkáját. Magyarország is osztja azt a felismerést, hogy új biztonsági fenyegetést jelent annak a veszélye, hogy nukleáris, biológiai vagy vegyi fegyverek kerülhetnek latorállamok vagy terrorista csoportok kezére. Magyarország a koalíciós erőkkel együtt továbbra is hozzájárul Irak stabilizálásához, a biztonsági feltételek javításához. A siker szempontjából lényegesnek tartja az ENSZ iraki szerepvállalását. Magyarországot mélyen aggasztja a folytatódó erőszak a Közel-Keleten, és továbbra is az a meggyőződése, hogy az útitervnek nevezett rendezési terv teljes és feltétel nélküli végrehajtása kínálja a legjobb esélyt a szemben álló feleknek arra, hogy békében és biztonságban éljenek egymás mellett. Magyarország komoly aggodalommal követi az emberi jogi helyzet romlását közvetlen szomszédságában, Szerbia-Montenegróban. Különösen riasztónak ítéli, hogy növekszik a nem szerb népesség, köztük a magyar közösség elleni incidensek száma. Magyarország ismételten felszólítja a szerb hatóságokat, hogy hozzák meg a szükséges intézkedéseket ezeknek az erőszakcselekményeknek a megállítására és megakadályozására, illetve tegyenek meg mindent, hogy ezeknek a súlyos bűncselekményeknek az elkövetőit felelősségre vonják és megbüntessék. Magyarország meggyőződése szerint az ENSZ jelentős szerepet játszhat az emberi jogok, köztük a nemzeti kisebbségi jogok érvényesülésének az előmozdításában. A nemzetközi közösségnek tovább kell keresnie egy korai figyelmeztető mechanizmus, vagy pedig egy kisebbségi ügyekben illetékes megfigyelő testület kialakításának a lehetőségeit. A magyar álláspont szerint a kisebbségi ügyekben szükség lenne egy különleges jelentéstevő kinevezésére is, valamint egy jogilag kötelező érvényű általános dokumentum kidolgozására a hiányosságok orvoslása végett. Kerry (j) és Bush amerikai elnökjelöltek a televíziók képernyőin folytatják eddig csak közvetett vitájukat 1* * St % k ** * * e. « *» * K. k A 9 1 *: ” t h * f » i. A ** kiadja a Transit Rt. Tel. 224-29-62, 222-58-02,222-94-41, 224-36-68. Fax: 224-28-48. E-mail: rmsz@pcnet.ro Internet: http://www.hhrf.org/rmsz Postacím: 013701 Bucuresti O.P. 33, O.P. 17, Piata Presei Libere 1 Bankszámla: BCR Agcnlia WTC R081 RNCB 5018 0000 1970 0001 ROL (lej) BCR Agcnlia WTC R054 RNCB 5018 0000 1970 0002 USD BCR Agcnlia WTC R027 RNCB 5018 0000 1970 0003 EURO Szerkeszti az RMSZ szerkesztőbizottsága: GYARMATH JÁNOS (főszerkesztő, az igazgatótanács elnöke) FEREVICZ L. IMRE (főszerkesztő-helyettes, igazgatótanácsi tag) SZÁSZ ATTILA (mb. szerkesztőségi főtitkár) CSEJKE GÁBOR DEÁK LEVENTE (jogi tájékoztatás) FAJIKAT J£. ZOLTÁN (igazgatótanácsi tag) MÁTHÉ ÉVA SIKE LAJOS (igazgatótanácsi tag) SZONDA SZABOLCS VARDZAR ERZSÉBET Gazdaság-pénzügy CZÉDLY JÓZSEF (helyettes igazgató) Reklámokat, apróhirdetéseket személyesen a Transit Rt. titkárságán, illetve a 224-36-68-as telefonon vagy telefaxon, továbbá vidéki tudósítóink révén lehet feladni. Tarifáink: a napi árfolyamnak megfelelő lej, négyzetcentiméterenként 0,8 euro (kiemelt helyen, illetve első oldalon 1 euro), apróhirdetések esetében magánszemélyeknek 2.000 lej szavanként (elfogadunk az összértéknek megfelelő postai bélyeget is), jogi személynek 4.000 lej szavanként. Tarifáink tartalmazzák a hozzáadott értékadót is (TVA). Külföldi olvasóink előfizethetnek lapunkra a következő címen: S.C. RODIPET S.A., Romania, Bucuresti, Piata Presei libere nr. 1, Corp B., Sector 1, P.O. Box 33-57, fax 0040- 21-2226407, 2226439 vagy e-mail: export@rodipet.ro Szedés: Transit S.A. Számítógépes tördelés (DTP): ZGONDOSY JANOS Nyomda: Tipografia CROMOMAN, Bucuresti