Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1920. augusztus-december (1. évfolyam, 1-118. szám)
1920-11-21 / 88. szám
2. oldal. RUSZINSZKOI MAGYAR HÍRLAP 1920. november 21. Venizelosz tragédiája. Ahol tiz koronát szednek (A) Venizeloszt is utolérte tehát a világtörténelem Aristideseinek tragédiája. A krétai forradalmár fiskálisból királyokat buktató diktátorrá lett államférfiút népe, melynek hatalmát és befolyását jelentékenyen gyarapította, területét megsokszorozta, mindjárt az első alkalommal cserbenhagyta. Ez a világháborús, forradalmi korszak kevés olyan államférfiút tud megmutatni, kikben oly nagy akaraterő, tettvágy és energia lett volna, mint benne. Krétának Görögországhoz való csatolása elsősorban az ő érdeme. A világháború folyamán agitációjával megbuktatja a Konstantin királyhoz és a központi hatalmakhoz szító kormányt. A király kénytelen őt miniszternek megtenni. Amidőn azonban a király a parlament akarata ellenére továbbra is semleges politikát űz, a parlamentet feloszlatja és erőszakossággal új parlamentet választat. Venizelosz felveszi királyával a harcot és arra kényszeríti, hogy 1917 évben lemondjon és átadja a teret politikai ellenfelének, aki azután népét az antant oldalán harcba viszi, a bolgárok és törökök felett akár 1913-ban újból diadalt arat. A Balkánon a törökök, bulgárok és albánok rovására nagy területi gyarapodáshoz jut. A Szíriát felosztó ántánt Görögországnak is nagy koncot juttat. Görögország az európai politikában hatalmas tényezője lett a krétai fiskális éleslátása és energiával kivívott sikereinek következtében. A most megtartott képviselőválasztásokon kellett volna tehát a görög népnek kifejezni háláját az ország megnagyobbítójával szemben. Ámde a nép nem az eredményt nézte, hanem azt, hogy a nagy diadalok óriási anyagi és véráldozatába kerültek az országnak, hogy még most is nagy expedíciós sereget kell tartani és harcot folytatni Kisázsiában a szíriai zsákmány biztosítására. A görög nép a nagy sikerek dacára nem bírta elfelejteni azt, hogy Venizelosz csak erőszakkal bírta fentartani hatalmát, hogy a Konstantin pártiakat üldözte, lecsukatta vagy száműzette. A háború utáni elégedettenség az ország figyelmét ismét újból Konstantin királyra fordította, akinek békeszerető politikája az országot a háború borzalmaitól meg akarta menteni. Amidőn pedig Sándor király meghalt, az ország hatalmas közvéleménye Konstantin nevével és olajfa jelvénnyel ment a harcba a hajóhorgony jelvényű Venizeloszistákkal szemben. Maga Venizelosz a választások tartamára a legteljesebb vélemény nyilvánítási szabadságot biztosította. A politikai foglyoknak és száműzötteknek megkegyelmezett, a katonákat pedig a választási harcban való részvételtől eltiltotta. ’ A választás eredményét ismerjük. A görög választások bebizonyították, hogy háborús hódításokért a népek többé nem rajongnak és hogy a nép az antant minden támogatása és a nagy területi gyarapodás dacára szeretetébe azokat fogadja, akik békés fejlődést biztosítanak az országnak. Konstantin király részére az út hazájába nyitva van és most vissza fog térhetni hazájába, ahonnan egy háborús párti államférfiu államcsinyje őt 1917 ben elkergette, ha ugyan az ántant nem fogja ezt megakadályozni a népek önrendelkezési jogának szent elve alapján. Lenploumi Mák Felsiszi Mui, Berlin, nov. 18. Tudvalevő dolog, hogy a német javaslatok elvetésével a nagykövetek tanácsa január 28.-ra tűzte ki a felsősziléziai népszavazást. A lengyelek azonban Felsőszilézia határánál sok csapattestet vontak össze, hogy a viliiai kaland mintájára önhatalmúlag megszállják a vitás területet. Németország ez ellen az antanthatalmakhoz fordult preventív orvoslásért, fejenként a pénzbeváltásért. Aki ötven koronát vált be, annak reá Az osztrák-magyar bankjegyek utólagos bejelentése és beváltása most van folyamatban, amikor is különösen a szegényebb sorsú nép érzi ezen pénzbeváltás legnagyobb súlyát, amenynyiben pénzecskéjét 1:4 arányban kapja vissza, de még hogy ezen arányon is változtatás ne essék, kénytelen a bejelentésre 2 koronás bélyeget, s a bizonylatra — annak igazolásául, hogy jogos utón jutott pénzéhez, — 1 koronás bélyeget ragasztani, sőt munkadij cimen az elöljáróság még külön 10—10 koronácskákat szed. Megtörtént, hogy egy szegény koldus asszony megtakarított 50 koronáját akarván beváltani, könyörgőre fogta a dolgot, hogy engednék el neki a 13 korona bélyeg és munkadíját, s megkönynyebbülten tért haza, amikor látta hogy elfogadják pénzecskéjét. Pár nap múlva siet a községházára, hogy az 50 korona magyar pénzért járó cseh-szlovák értéket átvehesse, amikor is szomorodott szívvel hallja, hogy még 50 fillért össze kell koldulnia, mert az 50 koronáért járó 12 - 50 fillér a bélyeg és munkadíját nem fedezte. Az illetékes hatóságtól kérdezzük: (Ilosva) 1. Bélyegilleték alá tartozik-e a bejelentés és a fél érdekében kiállított bizonylat? Ha igen, nem láthatta volna el az államkincstár az elöljáróságot bejelentő lappal, melyet egyúttal az elöljáróság is záradékolhatott volna ? 2. Van-e tudomása a pénzügyigazgatóságoknak arról, hogy a jól fizetett közjegyzők ezenpénzbeváltás körüli csekély elfoglaltságukat, minden egyes féltől úgy 50, mint 50.000 koronás bejelentésnél 10—10 koronával honoráltatják ? s ezzel maguknak napi 1800—2000 korona jövedelmet biztosítanak. 3. úti és irodai általánnyal el vannak-e látva a mostani jegyzők, vagy minden hivatalos ügyből kifolyólag a fél köteles fuvar és iroda szerekről gondoskodni ? 4. Nem gondolja pénzügyi hatóság, hogy sok osztrák-magyar pénz marad a ládafiában — csupán a 13 koronás bélyeg és munkadij miatt? S ezzel kapcsolatosan a sok pénznek forgalombeli kivonása a mezőgazdaság, ipar és kereskedelemre nem fog bénitólag hatni ? „Felvidéki figyelő“ kell fizetni. — Magyar küldöttség Varsóban. Magyar-lengyel kereskedelmi tárgyalások. Varsó, nov. 19. Az itteni lapok közlése szerint nov. 20 ára várják a budapesti magyar-lengyel kereskedelmi társaság delegátusainak megérkezését. A küldöttség élén Bottlik képviselőházi alelnök áll. A magyar vendégek több lengyel várost fognak meglátogatni, hogy a kereskedelmi összeköttetéseket újból megkezdjék. A lengyel sajtó egyhangú örömének ad kifejezést, hogy a magyar politikai életnek, a kereskedő és iparos világnak kitűnőségei felkeresi Lengyelországot, mely látogatás még szorosabbá fogja fűzni a két állam közötti hagyományos barátságot A román kormány köteles tizennégyezer vasúti kocsit visszaadni Magyarországnak. Bécs, nov. 19. Orbók Attila magyar nemzetgyűlési képviselő legközelebb interpellálni fog a románok által elrablott magyar vasúti kocsik visszaadása tárgyában. Amint hiteles helyről értesülök a jóvátételi bizottság határozatot hozott, amely szerint a román kormánynak a zsákmányolt magyar vasúti kocsik közül tizennégyezeret vissza kelі adnia Magyarországnak. A nagykövetek tanácsa ebben az ügyben jegyzéket intézett a román kormányhoz, de a román kormány a jegyzéket mindmáig nem hozta nyilvánosságra. it ir Budapest sajtója a ratilM! A Pester Lloyd írja: Nemzeti szolgaság és területi feldarabolás fájdalmas napjai kezdődnek, de a honfiú szeretet belső tüze sohasem fog kialudni és hogyha az óra üt, akkor ez a tűz ott fog égni mindenkinek a szívében. A Szózat Írja: A török uralom századai alatt a magyarság sohasem adta fel a reményt, hogy fel fog szabadulni Ez a tradíció vezesse a magyarságot a jövőben. A Budapesti Hírlap írja: Csak saját erőnkben bízzunk és senki másban. Az Újság Gambetta példáját idézi és kijelenti, hogy Magyarország akárcsak Franciaország a békeszerződés feltételeit teljesíteni fogja. Propaganda auto-utak a zsidó párt feltámasztására. Nagyszőllős, nov. 19. A Ruszinszkói zsidópárt, alakítása nemcsak Ungvárott, Munkácson, Beregszászon, de Nagyszőlősön is kudarcot vallott. Az ukrán frontot áttörték Petljura Romániába menekült. Lemberg, nov. 18. Ploskirovból jelentik, hogy a bolseviki lovasság áttörte az ukrán frontot és az ukrán csapatok visszavonulási útját elvágta. Petljura csapatainak körében teljes bomlás van. A bolsevikiek megszállták Kamenec Podolskit. Bukarest, nov. 18 Petljura a 4. román divizió parancsnokságához kérelmet intézett, hogy neki és vezérkarának menedéket nyújtson. HÍREK. Színházi heti műsor: Szombat: Ember tragédiája Vasárnap: Piros bugyelláris Szombat d.u.: Ezred apja Vasárnap du.: Marcsa katonája Hétfőn: A vasgyáros pecsétnyomók, és minden e szakmába vágó munkák gyors és pontos elkészítését vállalja. , SPIRE bélyegzőgyára Ungvár, Fehér-hajó épület. Ugyanott kzépképek és szerépkellékek javítltaa és eladássá..