Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1920. augusztus-december (1. évfolyam, 1-118. szám)

1920-11-21 / 88. szám

2. oldal. RUSZINSZKOI MAGYAR HÍRLAP 1920. november 21. Venizelosz tragédiája. Ahol tiz koronát szednek (A) Venizeloszt is utolérte tehát a világtörté­nelem Aristideseinek tragédiája. A krétai forra­dalmár fiskálisból királyokat buktató diktátorrá lett állam­férfiút népe, melynek hatalmát és befo­lyását jelentékenyen gyarapította, területét meg­sokszorozta, mindjárt az első alkalommal cser­benhagyta. Ez a világháborús, forradalmi korszak kevés olyan államférfiút tud megmutatni, kikben oly nagy akaraterő, tettvágy és energia lett volna, mint benne. Krétának Görögországhoz való csa­tolása elsősorban az ő érdeme. A világháború folyamán agitációjával megbuktatja a Konstantin királyhoz és a központi hatalmakhoz szító kor­mányt. A király kénytelen őt miniszternek meg­tenni. Amidőn azonban a király a parlament akarata ellenére továbbra is semleges politikát űz, a parlamentet feloszlatja és erőszakossággal új parlamentet választat. Venizelosz felveszi ki­rályával a harcot és arra kényszeríti, hogy 1917 évben lemondjon és átadja a teret politikai el­lenfelének, aki azután népét az antant oldalán harcba viszi, a bolgárok és törökök felett akár 1913-ban újból diadalt arat. A Balkánon a törö­kök, bulgárok és albánok rovására nagy területi gyarapodáshoz jut. A Szíriát felosztó ántánt Gö­rögországnak is nagy koncot jut­tat. Görögország az európai politikában hatalmas tényezője lett a krétai fiskális éleslátása és energiával kivívott sikereinek következtében. A most megtartott képviselőválasztásokon kel­lett volna tehát a görög népnek kifejezni háláját az ország megnagyobbítójával szemben. Ámde a nép nem az eredményt nézte, hanem azt, hogy a nagy diadalok óriási anyagi és véráldozatába kerültek az országnak, hogy még most is nagy expedíciós sereget kell tartani és harcot folytatni Kisázsiában a szíriai zsákmány biztosítására. A görög nép a nagy sikerek dacára nem bírta elfelejteni azt, hogy Venizelosz csak erőszakkal bírta fentartani hatalmát, hogy a Konstantin pár­tiakat üldözte, lecsukatta vagy száműzette. A háború utáni elégedett­enség az ország figyel­mét ismét újból Konstantin királyra fordította, akinek békeszerető politikája az országot a há­ború borzalmaitól meg akarta menteni. Amidőn pedig Sándor király meghalt, az ország hatalmas közvéleménye Konstantin nevével és olajfa jel­vénnyel ment a harcba a hajóhorgony jelvényű Venizeloszistákkal szemben. Maga Venizelosz a választások tartamára a legteljesebb vélemény nyilvánítási szabadságot biztosította. A politikai foglyoknak és száműzötteknek megkegyelmezett, a katonákat pedig a választási harcban való részvételtől eltiltotta. ’ A választás eredményét ismerjük. A görög vá­lasztások bebizonyították, hogy háborús hódítá­sokért a népek többé nem rajongnak és hogy a nép az antant minden támogatása és a nagy területi gyarapodás dacára szeretetébe azokat fogadja, akik békés fejlődést biztosítanak az or­szágnak. Konstantin király részére az út hazájába nyitva van és­­ most vissza fog térhetni hazá­jába, ahonnan egy háborús párti államférfiu ál­­lamcsinyje őt 1917 ben elkergette, ha ugyan az ántant nem fogja ezt megakadályozni a népek önrendelkezési jogának szent elve alapján. Lenpl­oumi Mák Felsiszi Mui, Berlin, nov. 18. Tudvalevő dolog, hogy a német javaslatok el­vetésével a nagykövetek tanácsa január 28.-ra tűzte ki a felsősziléziai népszavazást. A lengyelek azonban Felsőszilézia határánál sok csapattestet vontak össze, hogy a viliiai kaland mintájára önhatalmúlag megszállják a vitás területet. Német­ország ez ellen az antanthatalmakhoz fordult preventív orvoslásért, fejenként a pénzbeváltásért. Aki ötven koronát vált be, annak reá Az osztrák-magyar bankjegyek utólagos be­jelentése és beváltása most van folyamatban, amikor is különösen a szegényebb sorsú nép érzi ezen pénzbeváltás legnagyobb súlyát, ameny­­nyiben pénzecskéjét 1:4 arányban kapja vissza, de még hogy ezen arányon is változtatás ne essék, kénytelen a bejelentésre 2 koronás bélye­get, s a bizonylatra — annak igazolásául, hogy jogos utón jutott pénzéhez, — 1 koronás bélye­get ragasztani, sőt munkadij cimen az elöljáróság még külön 10—10 koronácskákat szed. Megtör­tént, hogy egy szegény koldus asszony meg­takarított 50 koronáját akarván beváltani, kö­­nyörgőre fogta a dolgot, hogy engednék el neki a 13 korona bélyeg és munkadíját, s megköny­­nyebbülten tért haza, amikor látta hogy elfogad­ják pénzecskéjét. Pár nap múlva siet a község­házára, hogy az 50 korona magyar pénzért járó cseh-szlovák értéket átvehesse, amikor is szo­morodott szívvel hallja, hogy még 50 fillért össze kell koldulnia, mert az 50 koronáért járó 12 - 50 fillér a bélyeg és munkadíját nem fedezte. Az illetékes hatóságtól kérdezzük: (Ilosva) 1. Bélyegilleték alá tartozik-e a bejelentés és a fél érdekében kiállított bizonylat? Ha igen, nem láthatta volna e­­l az állam­kincstár az elöljáróságot bejelentő lappal, melyet egyúttal az elöljáróság is záradékolhatott volna ? 2. Van-e tudomása a pénzügyigazgatóságok­nak arról, hogy a jól fizetett közjegyzők ezen­­pénzbeváltás körüli csekély elfoglaltságukat, min­den egyes féltől úgy 50, mint 50.000 koronás bejelentésnél 10—10 koronával honoráltatják ? s ezzel maguknak napi 1800—2000 korona jöve­delmet biztosítanak. 3. úti és irodai általánnyal el vannak-e látva a mostani jegyzők, vagy minden hivatalos ügy­ből kifolyólag a fél köteles fuvar és iroda sze­rekről gondoskodni ? 4. Nem gondolja pénzügyi hatóság, hogy sok osztrák-magyar pénz marad a ládafiában — csu­pán a 13 koronás bélyeg és munkadij miatt? S ezzel kapcsolatosan a sok pénznek forgalom­beli kivonása a mezőgazdaság, ipar és kereskede­lemre nem fog bénitólag hatni ? „Felvidéki figyelő“­ kell fizetni. — Magyar küldöttség Varsóban. Magyar-lengyel kereskedelmi tárgyalások. Varsó, nov. 19. Az itteni lapok közlése szerint nov. 20 ára várják a budapesti magyar-lengyel kereskedelmi társaság delegátusainak megérkezését. A küldött­ség élén Bottlik képviselőházi alelnök áll. A magyar vendégek több lengyel várost fognak meglátogatni, hogy a kereskedelmi összekötte­téseket újból megkezdjék. A lengyel sajtó egy­hangú örömének ad kifejezést, hogy a magyar politikai életnek, a kereskedő és iparos világnak kitűnőségei felkeresi Lengyelországot, mely lá­togatás még szorosabbá fogja fűzni a két állam közötti hagyományos barátságot A román kormány köteles tizennégyezer vasúti kocsit visszaadni Magyarországnak. Bécs, nov. 19. Orbók Attila magyar nemzetgyűlési képviselő legközelebb interpellálni fog a románok által el­rablott magyar vasúti kocsik visszaadása tárgyá­ban. Amint hiteles helyről értesülök a jóvátételi bizottság határozatot hozott, amely szerint a román kormánynak a zsákmányolt ma­gyar vasúti kocsik közül tizennégyezeret vissza kelі adnia Magyarországnak. A nagykövetek tanácsa ebben az ügyben jegy­zéket intézett a román kormányhoz, de a román kormány a jegyzéket mind­máig nem hozta nyil­vánosságra. it ir Budapest sajtója a ratilM! A Pester Lloyd írja: Nemzeti szolgaság és te­rületi feldarabolás fájdalmas napjai kezdődnek, de a honfiú szeretet belső tüze sohasem fog ki­aludni és hogyha az óra üt, akkor ez a tűz ott fog égni mindenkinek a szívében. A Szózat Írja: A török uralom századai alatt a magyarság sohasem adta fel a reményt, hogy fel fog szabadulni Ez a tradíció vezesse a ma­gyarságot a jövőben. A Budapesti Hírlap írja: Csak saját erőnkben bízzunk és senki másban. Az Újság Gambetta példáját idézi és kijelenti, hogy Magyarország akárcsak Franciaország a békeszerződés feltételeit teljesíteni fogja. Propaganda auto-utak a zsidó párt feltámasztására. Nagyszőllős, nov. 19. A Ruszinszkói zsidópárt, alakítása nemcsak Ungvárott, Munkácson, Beregszászon, de Nagy­szőlősön is kudarcot vallott. Az ukrán frontot áttörték Petljura Romániába menekült. Lemberg, nov. 18. Ploskirovból jelentik, hogy a bolseviki lovas­ság áttörte az ukrán frontot és az ukrán csapa­tok visszavonulási útját elvágta. Petljura csapa­tainak körében teljes bomlás van. A bolsevikiek megszállták Kamenec Podolskit. Bukarest, nov. 18 Petljura a 4. román divizió parancsnokságához kérelmet intézett, hogy neki és vezérkarának menedéket nyújtson. HÍREK. Színházi heti műsor: Szombat: Ember tragédiája Vasárnap: Piros bugyelláris Szombat d.u.: Ezred apja Vasárnap du.: Marcsa katonája Hétfőn: A vasgyáros pecsétnyomók, és minden e szakmába vágó munkák gyors és pontos elkészítését vállalja. , SPIRE bélyegzőgyára Ungvár, Fehér-hajó épület. Ugyanott kzépképek és szerépkellékek javítltaa és eladássá.­­.

Next