Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1920. augusztus-december (1. évfolyam, 1-118. szám)

1920-11-25 / 91. szám

Egyes szám ára 1 korona. (Drágábban sehol sem­ árusithatós. Csütörtök:, ЮгЗО'Пспг. ,BS. rruszinszkOT Szerkesztőség és kiadóhivatal UNGVÁR, TELEKI­ UTCA 5. Bécsi szerkesztőség: WIEN, Reisner Strass. Munkácsi szerkesztőség: Rákóci utca 6. A RUSZINSZKÓI MAGYAR JOGPÁRT POLITIKAI NAPILAPJA FELELŐS SZERKESZTŐ: ZOMBOET 3 DEZSŐ 41. Tizsholcd. Ung’vá.r X.­évf. Bt. az. . ELŐFIZETÉSI ÁRAK:­­ Egész évre . . 280 K. Negyed évre Félévre ... 140 K. Egy hóra . Egyes szám ára 1 korona. 70 K. 24 K. Akarnak komoly rendet? Beiktatták a trianoni magyar békét s ez­zel megszűnt az utolsó érv, a nagy tromf, amelyet mindannyiszor kijátszottak ellenünk, valahányszor arról volt szó, hogy csinálja­nak már megélhetést. Lépjünk már bele abba a kerékvágásba, amely az egyedüli út a rendhez és békességhez. Az egyedüli út a letisztuláshoz, a nyugodt életberen­dezkedéshez és mindazokhoz a dolgokhoz, amelyek nélkül sem Szlovenszkóban, sem itt nálunk, a terület és a lakosság érdekei­nek, tehát az állam érdekeinek is, megfe­lelő nyugodt államélet, nyugodt, eredmé­nyes kereskedelem és ipar, kívánatos köz­­igazgatás soha nem lesz. Beiktatták a békeszerződést, a csehszlo­vák állam felszabadult a vélt lidércnyomá­sok alól. Megszűnt, meg kellett szűnnie az aggodalomnak, a gyanúnak, a sanda tekin­tetnek az ide való saját, benszülött tiszt­viselőinkkel szemben, akiket a magyar ál­lam nem vett át, akik itt maradtak, erre a földre vannak utalva, de a kenyeret kivet­ték a kezükből. Megszűnt a gyanúnak az utolsó árnya­lata is azokkal a tisztviselőkkel szemben, akiknek a szakképzettsége kétségen felül áll a cseh államhatalom szemében is. Akik­nek a konszolidáció érdekében megfizet­hetetlen helyi ismerete, több évtizedes itteni gyakorlata olyan államvagyon, amelyhez fogható nagyobb értékkel a prágai kor­mány itt nem is rendelkezik. Komolytalan most már minden érv, amely ellenük esetleg felmerülne. Ennek az óriási állami értéknek a legkönnyelműbb elfecsé­­relése lenne az, ha az idevaló, saját tiszt­viselőinket ezután sem vonnák be a kon­szolidáció munkájába. Meg vagyunk győ­ződve arról, hogy a prágai kormány is belsőleg a legnagyobb respektussal van tisztviselőink versenyen felül álló színvo­nala iránt. Ha tehát komoly rendet akar, hagyjon fel a galíciai tanfelügyelőkkel, akikről a legutóbb is szomorú tapasztalatot szerzett. És cserélje ki a mostani tisztviselőket, akik a régi állomásukon hasznos szolgálatokat tehettek, de sem Szlovenszkót, sem Ru­­szinszkót népi ismerik, a törvényeinkben, a szokásainkban járatlanok s a népünk lelke, gondolkozása, egész élete ismeretlen előttük. Lássunk már komoly lépéseket a komoly rendcsinálás felé. і iimni Konstantin király trónralépése előtt. Konstantin követni fosz­a külpolitikáját — A görögországi helyzet. Berlin, nov. 28. A Temps“ jelentése szerint Francia­­­­ország és Anglia között tárgyalások van­­­­­ak Konstantin görög király trónralépésé­­nek megakadályozása tárgyában. A francia­­ sajtó nem csinál titkot belőle, hogy Kons­tantin királyt az antant nem fogja szövet­­s­­éges állam fejeképen elismerni. Anglia і nem hajlandó Franciaország lépését kö­­­­vetni. Konstantin király a „Petit Parisien“ tu­­­­dósítója előtt kijelentette, hogy görögor­szági jövő politikáját a Bulgáriával és Szer­biával való megegyezésre fogja alapítani és igyekezni fog biztosítani Törökország­nál a kisázsiai örmény és görög mészár­lások megszűntét. Mindenesetre ragasz­kodni fog­ ahhoz, hogy Törökország a sev­­resi béke által teremtett helyzetet elismerje. Az új görög kormány az összes szerződé­seket be fogja tartani és ezek biztosítá­sául szükségesnek­ találja a kis antanttal való együttműködést, feltéve, hogy ez utóbbi nem fog kalandokba bocsátkozni. Konstan­tin király számít Itália és Anglia szimpá­tiájára és úgy ezeket, mint Franciaorszá­got megnyugtatja, hogy benne ép oly hű munkatársra fognak találni, mint Veni­­zelosban. Bécs, nov. 23. A Rayllis kormány utasította a bírósá­gokat, hogy ítéleteiket Konstantin király nevében hozzák meg. Török nacionalista körök Venizelosz ha­tásához és Kemail pasa sikereihez vérmes­eményeket fűznek és a sevresi béke re­vízióját remélik. Joffe meg akarja szakítani a rigai béketárgyalás Bécs, nov. 23. A R. Magyar Hírlap bécsi szerkesztősége táviratozza : Joffe orosz békedelegátus a tárgyalások megszakításával fenyegetőzött, mert Lengyelország megtagadta a lesze­relt hadifoglyok kiadását. 99A németeket nem lehet letörni“. Bechyne cseh szociáldemokrata képviselő beszéde a németek jelentőségéről Az erőszak politikája katonai uralmat igényel. — Ki kell békülni a néme­tekkel. — Az angol kormány figyelmeztetése Beneshez. * * * •­­ Tegnap a Vadász-szigeten szociáldemo­krata gyűlés volt, amelyen Bechyne kép­viselő hosszabb beszédet mondott a prágai és vidéki eseményekről. A békeszerződés­ről, mely szerint Németcsehországot a cseh államnak ítélték oda, ezeket mondotta: — Államunkban nemcsak csehek élnek, de hárommillió német is, akik egy nagy nemzet fiai, amely nemzetet a háborúban való legyőzés folytán legyöngitettek, amely a­­ban még szerepet játszik Európában, mert szorgalmas nemzet. Fegyelmezett, az iparban vállalkozó és a kereskedelemben tisztességes. — Mi a németeket a köztársaságunkban akarjuk és itt is vannak s egyáltalán nem fog sikerülni az, hogy a köztársaságban való jelentőségüket megsemmisítsük. — A valóban állami, valóban köztársa­sági, demokrata és cseh politikának arra kell törekednie, hogy a németeknek az állami életben olyan helyet biztosítson, amely az ő tényleges jelentőségüknek meg­felel. — Meg vagyok győződve arról, hogy erőszakkal semmit sem érünk el. A néme­tek ellen való erőszak a csehellenes erő­szakkal jár együtt. Az ilyen erőszak az életnek a militarizmus alapjára és katonai uralom alá való helyezését jelenti, ami is­mét veszedelmes . A német táborban iránypontok van­nak, amelyekkel mi sohasem békülünk ki.­­ Ez­ a nemzeti polgári irányzat az ő mo­­­­narchista és népellenes üzelmeivel. Nekünk azonban ki kell békülnünk a német szo­ciáldemokrata proletársággal, a szociálde­mokrata program alapján. Legyünk bátrak kimondani, hogy a nyelvjog, az iskolaügy és a közigazgatás terén a német munkás­sággal, viszonosan kielégítő alapon, tárgyalni akarunk. Búcs, nov 19.

Next