Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1925. július-december (6. évfolyam, 27-54. szám)
1925-07-05 / 27. szám
2 oldal RUSZINSZKI MAGYAR HÍRLAP 1925. július 5 gazdálkodók büntethetők, akik a „többi” ünnep- és emléknapokon zavartalanul végzik teendőiket, hanem büntethetők azok a hivatalvezetők és állami intézmények és iskolák vezetői, akik e napokon alárendeltjeiknek vagy növendékeiknek hivatalos szünnapot nem engedélyeznek. „Vétót“ mondunk tehát a főjegyzői törvénymagyarázás ellen, s kijelentük, hogy július hó 6-án, tehát holnap, hétfőn, minden kereskedő, iparos és gazdálkodó háborítatlanul végezheti napi munkáját. Reméljük, a városi főjegyzői hivatal is be fogja látni nagy tévedését, s az ünnepnapok betartására vonatkozó fenti hirdetményét sürgősen helyesbíteni fogja Qaar Iván. Agglegénysorsra ítélik a ruszinszkói kutyaurfiakat — A nősténykutyákra óriási adót vetnek — Nem minden humor nélkül való az a kormányzósági rendelkezés, mely szerint a nősténykutyák adóját két-háromszorosára emelik fel. A kutyaadó eddig is horribilis volt, de egyenlően sajtolta úgy a kutyaurfiakat, mint a kutyahölgyeket. Most azonban, hogy a ku- tyahölgyek adója még az eddigi-nél is magasabbra fog emelkedni, felkészülhettünk arra, hogy a kutyahölgyek a gyepmester kezére kerülnek. A kutyahölgyek ilyetén kipusztításával a kutyavilágban nagy nőhiány lép fel majd és a kutyaurfiak „emberi“ sorsra jutnak, azaz agglegények maradnak, a házasodási lehetőség minden reménye nélkül. Nem tudjuk, hogy a Ruszinszkó más megyéiben mennyire fog rúgni ez a felemelt kutyaadó, egy azonban már több mint bizonyos, hogy Ungban (zsupáni rendelkezés folyttán) a kutyahelgyek adója az ed- dginek kétszeressére emelkedik Ungváron például 40-ről 80-ra, 150-ről 300-ra; míg a vidéken і 20-ról 40-re és 40-ről 80 koronára fog emelkedni a nőstény kutyák adója. Az „Ungmegyei Kronák és Anedokták“-ból. A R. M. H. eredeti tárcája. Irt ki : tdb Mocsáry Béla. Ruttner Adolf: A Sztaniszkói hid. Ruttner Adolf,a lyutai erdőbíró (megfelel a későbbi főerdészi rangnak) ritkán jött be Ungvárra. Ennek kettős oka volt, először igen jól érezte magát felesége és gyermekei körében és másodszor Lyutáról Csornoholován keresztül — a rövidebb utón Ungvárra menni, az akkor még ki nem épített utón, életveszélyes volt. — Későbben ez itt ugy-ahogy kiépült. Lyutától a Bisztricz patak hídjáig az út jó volt, de már innét addig, amig a Lyutanka patak a jobb oldaláról egy újabb híd alatt balra nem fordul — annál rosszabb. Amint útjában a második fedett hídon is áthaladt az Ung- várra igyekvő Ruttner, megparan-csolta Iczku kocsisának, hogy: і Sztany Iczku. (Iczku állj meg.) Ezen a Lyutánkán átvezető hidat innét ma is sztanyickói hídnak hívják. Iczku kocsisnak azért kellett itt megállani, hogy Ruttner a híd melletti kis réten a tarisznyából és a soha el nem maradó demjonban levő kitűnő szerednyei bor mellett jól megebédeljen. Ruttner Adolf Csornoholován a templom mellett van eltemetve. Édes atyja volt az általánosan szeretett és tisztelt ungvári Rónay Antalnak. * % # Lehoczky József. Az elénekelt felköszöntők. Lehoczky József, erdőmester nagyon jókedvű mulató és igen szép hanggal rendelkező úriember volt. Szép bariton hangját gyakran hallatta, ha jó kedve volt. Egy János napon a duderen lakó Mocsáry János erdőgondnoknál a házigazdát szép énekszó mellett így köszöntötte fel. Ti Janko pr, lyem se nye opi, Hodz prepijes szto zlati Frajirka czi za placzi, Pi Jankó pi, lyem se nye opi! Pohárcsengés után ezen felköszöntőt nemsokára egy másik követte, természetesen megint énekelve, az így szólt: Forsterku, forsterku czo robicze Czi vimi karticski misacz dace, Misacz ja dam, bo karti ja main Ahbozse, pre bozsecoroblemám! Ez célzás akart lenni, hogy elő a 32-es, pardon 24 lapos bibliával. A ferblit ebben az időben csak 24 kártyával játszották, amennyiben a 7-eseket és 8-asokat a já- і tékkártya csomagból eltávolították, de a makk tízest kinevezték sán- jának. A sántának az a nagy szabadalma volt, hogy akinek a kezében volt, olyan kártyának alkalmazta a kezében levő kártyához, aminőnek ezekkel legjobban értékesíthette ; Így például harmincegy vöröshöz a sánta vörösászt jelképező negyvenkettőt számi lott ; az igy összekombinált három ász mellett a makk tizes annyit számított, mintha négy ász lett volna, azonban az egyenlő nagysági háromszor vagy négyszer eredeti színben többet ért, mint a makk tízesnek segítségével előállított háromszor vagy négyszer. * * Az államfelforgató szoknya Vagy: mire van gondja némely ungvári rendőrnek ? Úgy szeretnék látni már, hogy , Ruszinszkó tényleg a demokrácia hazája, ahol minden nemzetbeli ember egyformán éli nemzeti életét és egyéni szabadságát semmi önkény, vagy soviniszta türelmetlenség nem korlátozza. Sajnos, erről Ruszinszkóban szó sem lehet. A csendőri szuronyokra és rendőri gumibotokra támaszkodó kormányzat még mindig olyan alkalmazottakkal gyakoroltatja rajtunk hatalmát, akiknek sovinismusa valósággal emeletes házzá nőtt már. A nemzeti színekkel való hatósági torzsalkodás a közönségből, mindig keserűséggel vegyes derültséget váltott ki. Sok baj volt és van ugyanis a magyar nemzeti színekkel, különösen az ungvári rendőröknek gyűlt meg velük a bajuk. Télen a színházban, nyáron a természetben, no meg a női ruhákon. Már nem is szólnánk semmit, ha nyáron a rendőrség elrendelné, hogy a görögdinnyét nem szabad felvágva árusítani, mert az magyar nemzeti színeket mutat, mert hát attól a rendőrtől, aki a múlt hó 25-én a Minaji-ucca vámjánál egy állam felforgató szoknyát igazoltatott le és utasított ki a főváros területéről, a görög- dinnye heccet is elvárhatjuk. Az eset úgy történt, hogy május 25-én három falusi magyar lány igyekezett be gyalogosan Ungvárra. A mit sem sejtő árttatlan teremtéseknek fogalmuk sem volt arról, hogy a falatokban szokásos öltözet államfelforgatás vádját zúdítja rájuk. De, biz így volt! Fehér kendő volt a fejükön a jóképű magyar lányoknak, szép zöld rékli takarta acélos derekukat, de szoknyájuk... (ég indulás, föld indulás, szaladj te is pajtás) rettenetes dolog, az bizony szép piros kelméből volt varrva... A vámnál posztoló rendőr előbb f elszédült az irtózatos látványtól, majd gummibotjához kapott és inogni érezte lába alatt a köztár-saságot. De erőt vett magán és hősi elszántsággal ment neki a háromszinű ruhába öltözött három falusi lánynak. Szinte elképzeljük miként hördült fel a rend éber őre : — Hah! Mi ez! Nemde egy állam felforgató szoknya! Segítség, mert feldúl tőle Ruszinszkó ! Lehet, hogy a nagy rémülettől még a fenti szavakat sem volt képes a jó rendőrbácsi elrebegni, elég a történet befejezéséhez az, hogy a rendőr az államfelforgató szoknya tulajdonosait felírta és a vásárra igyekvő három lányt a főváros területéről kitiltotta, azaz: nem engedte, hogy a három lány ebben az államfelforgató ruhában a sorompót átléphesse. A különös jeleneten még az ott jelenlévő csehek is megbotránkoztak, a szepegő falusi lányok meg csodálkozással vegyes félelemmel tértek vissza falujukba. Most már csak arra vagyunk kiváncsiak, hogy május 25-én a Minaj-ucca végén lévő vámnál і posztoló rendőr milyen formában tett jelentést az államfelforgató szoknyáról ? * Megjelent az első ruszin románc. A Lám-nyomda ízléses kiállításában most jelent meg az első ruszin románc, mely- nek szerzője Bródy Endre hírlapíró társunk. A románc, melynek magyar сіте „Rég volt sohsem volt“ melodikus zenéje sok szláv és magyar motívummal. Refrénje fülbemászó, úgyhogy bizonyára népszerű lesz Megrendelhető a szerzőnél Uzhorodon. A beutazási engedély s az ungvári rendőrigazgatóság i kormányzóság figyelmébe. Köztudomású, hogy már régóta tárgyalások folynak Magyarország és Csehszlovákia között az irányban, hogy a szomszédi viszonyt közvetlenebbé s ezáltal a két ország közötti forgalmat, utazgatást kellemesebbé tegyék, vagy legalább is elősegítsék. Valószínűleg ezen tárgyalások eredményének tudható be, hogy az útlevelek és határátlépési igazolványok kiadása körül bizonyos könnyítéseket észlelhettünk az utóbbi időben. Az ungvári rendőrigazgatóság azonban nem tudni mi okból nem követi ezt az új metódust. Vonatkozik eme megfigyelésünk különösen a beutazási engedélyek kezelésére. Ezen engedélyeket a rendőrigazgatóság annyi érthetetlen rosszindulattal kezeli, hogy az igazán nem segítheti elő a szükséges szomszédi jóviszonyt, az itteni lakosság konszolidációjára pedig a legkárosabb hatást gyakorolja. E tekintetben határozott visszaesés észlelhető- Amíg ugyanis évekre visszamenőleg az volt az általános szokás, hogy a kérvényben elég volt a beutazni szándékozó nevét, lakhelyét és foglalkozását megemlíteni s az engedélyt minden nehézség nélkül kiadták, újabban olyan tortúráknak van alávetve úgy a kérelmező, mint a beutazni akaró, melyek még talán Afrikában is újdonság számba mennének. Kivallatják a kérvényezőt, hogy hová való illetőségű, hol, mikor és miért született, s ha már születni mert, miért akarja ide utaztatni azt a gyanús magyar idegent ? Majd áttérnek a boldogtalan beutazni :ikaró személyére. Hol, mikor, miért született stb. Mi a foglalkozása, feltétlenül szükségese az idejövetele, milyen vallású, hogy hívják az apját, anyját, élnek-e ? Idb. Rónay Antal. A karácsonyi ünnepek előtti kincstári vadászatok. A kisgyermekek nem várják türelmetlenebbül a Jézuskát, mint az ungvári és vidéki erdészek azon kiválasztottjai, akik a Rónay Antal főerdőtanácsostól rendezett