Ruszinszkói Magyar Hírlap, 1925. július-december (6. évfolyam, 27-54. szám)
1925-07-05 / 27. szám
1925. Julius 5. RUSZINSZKOI MAGYAR HÍRLAP még vagy meghaltak stb. stb. (A nagyszülők s a keret szülők nacionáléját kegyelmesen elengedik. Szerk.) Természetesen fenti kérdések mindenikére csak a legritkább esetben tud a kérelmező kielégítő választ adni, s ez elég ok az elutasításra. Feltéve azonban, hogy megadja a választ, e tortúrával korán sem ér még véget ez az élvezetes eljárás. Kiadják az ügyet puhatolózás végett a detektíveknek, kik egy két heti kutatás után jelentést tesznek munkájukról , s ha valami rosszat álmodva az éjjel nem a legkedvezőbben nyilatkoznak a helyzetről — a rendőrigazgatóság a kérelmet egyszerűen indok nélkül elutasítja. Legtöbbször azonban még a detektíveket is megkímélik a sétálási és s a fenti tortúrát követő harmad-negyed napon megérkezik postán a rendőrigazgató kegyes értesítése, hogy a kérelem nem teljesíthető „nesze vyhoveti.* Egy betűvel sem több ! Indok, vagy előre, mire jó az ?! Ha nem tetszik, menj a sóhivatalhoz ! Mit törődik azzal a magas rendőrigazgatóság, hogy gyermek a szülőjét, vőlegény a menyasszonyát, barát a barátját fontos ügyben, vagy akár csak látogatás céljából is fel akarja keresni? Legkönnyebb egy büszke gesztussal elutasítani a tolakodó idegent. Nagyon érdekes eseteket tartunk ezekből raktáron. A rendőrigazgatóság ezen önkénye és minden demokráciát kigúnyoló rendszere ellen a leghatározotabban tiltakozunk ! Lehetetlen állapot ugyanis, hogy valakit , azért, mert nem kormányt támo- і gató politikus vagy mert a való- i szintiség szerint szavazatát nem a kormánypártra adta, ilyen bánás- і módban részesítsen a rendőrigaz- gatóság. Lehetetlen állapot, hogy békés állampolgárok családi ügyeiből állandóan államfenforgató politikát hámozzon ki egy ilyen fontos közigazgatási szerv, s ezáltal igényt űzzön a legelemibb állampolgári jogból. Ha biztos tudomása van a kérvényező vagy a beutazni akaró államot romboló szándékáról, ám tessék nyíltan porondra lépni és szintvallani, tessék az illetőt felelősségre vonni, bíróság elé állítani, nem pedig ilyen kicsinyes tőrdöfésekkel szurkálni agyon a már eléggé nyomorúságos ruszinszkói konszolidációt. Felhívjuk a kormányzóságot-Az állami nyugdíjasok, ezek özvegyeinek és árváinak igényeit szabályozó törvények és kormányo s rendeletek között egyik legfontosabb kormányrendelet az 1921. évi 298. sz. kor. rendelet s ezért ismertetésünket ezzel kezdjük. Az 1921. évi 298. számú kormányrendelet szabályozza az 1919. évi december 17-iki 3. ex. 1920. számú törvény 7. §-a alapján azon magyar szisztémájú állami alkalmazottak nyugdíjilletményeit, akik 1919. augusztus 31-ike előtt nyugállományba léptek, ezen nyugdíjasok hátramaradáséinak ellátmányi illetményeit és azon magyar szisztémájú állami alkalmazottak ellátmányi illetményeit, akik 1919 augusztus 1-e előtt a tényleges szolgálatban hunytak el. A kormányrendelet 1 §-a értelmében az állami tisztviselők, bírák és állami tanszemélyek, továbbá a szolgák kategóriájába tartozó állami alkalmazottak és az 1912. évi 65. t. c. 1. u-ban említett munkások nyugdijelletményei, amennyiben ezen személyek 1919. augusztus 31-e előtt tértek nyugállományba, ezen nyugdíjasok hátramaradottainak ellátmányi illetményei és a fent felsorolt 1919. augusztus 1-e előtt tényleges szolgálatban elhunyt gyermet a rendőrigazgatóság épületes eljárására s kérjük, hogy oktassa azt ki kötelességére t. i. hogy a bűnösöket, rablókat, államfelforgatókat stb. leplezze le, állítsa bíróság elé, és ne keserítse meg közöséges gyanusítgatásokkal leplezett vagy leplezetlen székírozásokkal még jobban az itteni szerencsétlen őslakos adófizetők életét. alkalmazottak hátramaradottainak ellátmányi illetményei 1919. szeptember 1-től kezdve 80 százalékkal felemeltetnek. Ezen felemelésnek azonban évente az alkalmazottaknál 1000 ck-nál kevesebbet és 2400 cK-nál többet, az özvegyeknél 700 cK-nál kevesebbet és 16©0 cK-nál többet, szülőtlen árváknál összesen 350 cK-nál kevesebbet és 1600 cK-nál többet, továbbá atyátlan árváknál ezek mindegyike számára 140 cK-nál kevesebbet és 320 cK-nál többet, de az összes árvák számára 1600 cK-nál többet nem szabad kitennie. Az összes árvák felemelt nyugdíja azonban nem tehet ki többet az anyát megillető nyugdíj összegénél. A rendelet 2. §-a értelmében állami alhivatalnokok és szobák alatt az állam-, anyagi eszközökből rendszeres járandóságokat hozó alhivatalnokok, kezelők és szolgák, a napidíjasok, a pénzügyőri legénység, a magyar államrendőrség és a magyar állami ha-ttárrendőrség őrszemélyzetének legénység, a rendőrségi ügynökök, a letartóztatási intézetek és társasbírósági fogházak fogolyfelügyelői, a csendőrségi legénység és a csendőrség irodaszolgái értendők. Állami tanszemélyek alatt az uralkodó vagy miniszter által állami és kincstári vagy államilag segédélyezett intézetekhez kinevezett tanszemélyek értendők, amennyiben a ténylegességi járandóságaik egészen állami anyagi eszközökből voltak fedezve. Ide tartoznak a tanfelügyelők és főigazgatók, továbbá a posta és távirdaintézetek alkalmazottai, akik illetményeitket kizárólag állami anyagi eszközökből kapták. E rendelet értelmében gyermekek alatt értendők az 1. és 2. §-ban felsorolt alkalmazottaknak gyermekei, akik közül az ellátatlan fiuk betöltött 21 évükig, ha tanulmányaikat eredményesen folytatják a betöltött 24 évig, az ellátatlan lányok a betöltött 25 évig kapják a nevelési járulékot. A 80 százalékos felemelés alapját az 1912. évi 65. t. c. 8. tj-nak 2. bekezdésében megállapított állandó illetmények alkotják a lakásnyugdíjjal együtt; a hadisegély a felemelés alapjába nem számítatik be. A rendelet 5 §-a alapján a f elemelt járandóságok mellett 1919. szeptember 1-től kezdve a csehszlovák köztársaság kormányának 1910 junius 23-iki 349. gy. sz. rendelete szerint így havonként fizetendő segély jár, melynek évi összege a következőleg állapitatik meg: A rangosztályba sorozott nyugdíjas állami tisztviselők, bírák és állami tanszemélyek számára, kiknek nyugdijilletményei az esetleges kegypótlékokkal együtt 1000 cK-tól 2000 cK-ig bezárólag terjednek, az évi segély 936 cK, 2000 cK-tól 17.000 cK-ig bezárólag terjedő nyugdijilletménynél az évi segély 984 cK. Az állami tisztviselők, bírák és állami tanszemélyek özvegyei számára, kiknek özvegyi nyugdija 2000 cK-ig bezárólag terjed, az évi segély 612 cK, 1000 cK-tól 2000 cK-ig bezárólag terjedő Nyugdíjasok Útmutatója Az uj nyugdíjazási törvények és kormányrendeletek ismertetése, hosszuntetői, bervinkzsi és cservenyiczai vadászataira megtettek hiva. A meghívott vendégeknek a vadászat helyére való juttatása is a Rónay gondja volt, megfelelő fogatokról is ő gondoskodott. Számszerint mintegy 35—40 vadászt az első hajtás megkezdése előtt néhány perccel jó féle szilvóriummal kínálták meg az erdőlegények A délelőtti hajtások után az ebédhelyére érkezve már magasan lobogott a jótékony meleget elárasztó tűz. A tűz mellől nem hiányozhatott a szolgafa a függő forróvízzel telt üsttel, amely a virsllik megszámlálhatatlan tömegét volt hivatva a készenlétben levő reszellt formával élvezhetővé tenni; a hegyes nyársakra az előre feldarabolt szalonna adagok lettek felspékelve, hogy a lobogó tűz után megmaradt parázs szén hevétől a kenyérre csepegtesse a szalonna zsírját. A tepertős pogácsák tömege és az ementhali sajtok garmadája várta a fogyasztó, kitűnő étvágyú nimródokat, az ötliteres demionok fürge vadászlegények kezén járták a körutat, hogy a kitűnő szerednyei óbor tartalmát mindenkivel elfogyasztassák. A legkitűnőbb hangulatban elköltött ebéd után egy műkedvelő fotográfus az egész társaságot érzékeny fényképen megörökítette. A közepe táján a szíves házigazda foglalt helyett és soha nem hiányzott egyetlen képről sem jobbról és balról a mellé helyezett egy-egy — máskszongygyal díszített — üres demon. A mér sötétedni kezdő időben, a bagoly hajtás után a társaság azon sorrendben, amilyenben a vadászat helyére jött, hazafelé igyekezett, nem feledkezvén meg a szives házigazda arról, hogy a kocsi vagy szánkára minden vendég részére, a karácsonyi ünnepre egy kis vadpecsenyt felpakoltasson. * * * A hajthatatlan. Rónay Antal, az ungvári m. kir. főerdőhivatal vezetője egy időben a földmivelési minisztériumban volt beosztva. Ottani hivataloskodása alatt gyakrabban nézeteltérésbe jött hivatalfőnökével, Kálnoki Bedő Albert országos főerdőmesterrel, az összekülömbözés oka erdészeti szakkérdések más és más felfogása volt. Egyik sem akart a maga felfogásából engedni, aminek az lett a vége, hogy Rónay visszakivánkozott az ungvári főerdőhivatal élére. Kívánsága könnyen nyert elintézést és mindketten örültek, hogy egymástól szépszerével szabadultak meg. Bedő 1893-ban töltötte be állami szolgálatának 25-ik évét, mely alkalomból mozgalom indult meg a földmivelési minisztérium erdészeti osztályában, hogy valami emléktárgygyal lepjék meg. Hogy ez keresztül vihető legyen, az ország összes erdőhivatalait gyűjtésre hívták fel s ilyen felhívás érkezett Ungvárra is a főerdőhivatalhoz. Rónay a gyűjtőivet köröztette a főerdőhivatali és az összes erdőgondnokok személyzetével, a begyűlt összeget pedig rendeltetési helyére juttatta, de a postautalvány aljára eme megjegyzést tette: A Bedő 25. éves szolgálatának emlékére beszerzendő tárgyra, de nem tartom a 25 éves szolgálatot olyan nagy eseménynek, hogy ebből kifolyólag valaki külön kitüntetésben részesíttessék, vagy részére a kartársak között egy külön közöli és külön kiadóit gyűjtő íven pénz gyűjtessék. 3 oldal