A Békés újság sakkrovata, 1920. július - 1921. április

1920-07-17 - 1920-07-24

1920. Julius 17. 1920. julius 24. ■ ft ft, E K W ■ Eft SAEK. G I E D H ■ ft B ■ ■_ EBP A szórakozásról. Ha egy nép kulturfokát meg akarjuk nézni, akkor nemcsak abba a nagy falauszterbo nézünk be, ahol az emberek hangyamódra, avagy méh­rajhoz hasonlóan reggeltől estig küzdve-fáradva, verejtékezve agyakkel és erős karjukkal szorgal­masan munkálnak az emberiség egyetemeinek javán, boldogulásán, tőkéletesbülósén, hanem be nézünk oda is, azokra a helyekre is, a hol a ki­merült agy és a kifáradt kar pihenést keres és a további munkára erőt, kitartást gyűjt. Nem a játékbarlangok, lebujok lakóit értem ón. Ezeknek a közönsége mindenütt egyforma: a felső tízezrek és az alsó' milliók dologkerülő könnyen élni akaró elemei. A nemzeteket fentartó, azokat előbbre vivő, a nemzetek gerinoét képező közép osztály kultu­rális életét, életének mikénti berendezkedését kell és lehet osak vizsgálnunk, ba magunknak helyes képet akarunk alkotni és e tekintetben elmond­hatjuk, hogy az egyes népek szórakozásmódjai műveltségűk Bzerint igen különbözők. Mi nagyon szeretünk kérkedni azzal, hogy művelt nép vagyunk. Mostani nagy nemzeti szerencsétlenségünkben is szüntelenül azt hangoz­tatjuk és kiáltjuk oda fájdalmas feljajdulásnnkban az ántántnak, kegyetlen győzőinknek, hogy a müveit magyar népet odadobták a barbárok martalékául. Az igazság-az. hogy az oláhoknál, szerbeknél, horvétóknál műveltebbel, tökéletesebb kultúrával, fejlettebb társudalmi élettel bírók vagyunk, azonban hol vngyuuk mi még a nagy nemzetek műveltségétől ? v Még a földet is, mely táplál és éltet bennün­ket nem munkáljuk a kultúra előrehaladott követel­ményeinek megfelelőig. Ebben is maradiak vá­gyónk. Iparunk, kereskedelmünk, gyáraink jelen­téktelenek. Társadalmi életünkben az elszigetelt­ség a széttagoltság, a megcsomosodott előítéletek uralkodnak. Az általános művelődés terjesztésére hivatott szerveink, intézményeink, eszközeink, \ mind a tökéletlenség, a kezdetlegesség stádiumá­ban vannak. Zeneirodalmunk a tulajdonképeni nemzeti zeneirodalom a léleknek ez a legtökéle­tesebb művelése. Erkel Ferenc nagy alkotásaival lezártnak tekinthető.*) Uj zenensgyságaink az u. n. modern irányzat rabjai, mely minden, csak nem művészi és nem léleknemesitŐ. Voltak és vannak ugvan nagy költőink, Íróink, művészeink, festőink, szobrászaink, azonban őket megbecsülni, megér­teni nem tudjuk, s legtöbbje külföldön találja meg magasra törő geniusának méltó megbecsülé­sét. (Folytatjuk.) (* ? Szerk ) IK at m E «1 BEE ft I | ft ■ «1 e B m B ■ E ■■ B K g ft El A szórakozásról. (Folytatás. Első közlemény a „Békés“ julius 17. számában.) És ha azok az egyetemes nagy intézményeink — amelyek bü visszatükrözni népünk műveltsé­gének — erőtlenek, gyengék, csak természetes, ba az ezekkel párhuzamosan működni hivatott társadalmi intézményeink is gyengék, erőtlenek, kitűzött céljaiknak megfelelni nem tudnak, mert hiányzik belőlük az a nagy társadalmi erő, amely fenntartásuk, továbbfejlesztésük, tökéletesítésük érdekében elengedhetetlenül szükséges. Ezt az erőt csakis az általános — nem izo­lált — műveltség adhatja meg. A fejlett kultúrának olyan áthatónsk kell lenni, mint a napsugárnak, mely a völgyek mélyén ép úgy szétterjeszti éltető sugarait, mint a nagy begyóriások csúcsán. A müveit nagy nemzeteknél — és itt a világító fáklyával előljár a nagy német nem­zet'— a legkisebb falunak is megvan a maga kulturális sulija, sőt igen sok egy színvonalon vau a nagy metropolisok kulturális fejlettségével. E.; miért vau ez? Mert ott állam és társadalom kar­öltve munkálnak népeik összességének művelésén 8 a leg jelentéktelenebbnek látszó eszközt sem ki­csinyük le, ha azt — akár a munka, akár a művelődés, akár a nemes értelemben vett szán­kózás terén — céljaik elérésére alkalmasnak látják. Tudomány, szépirodalom, festészet, szobrá­szat, zene, ének, stb. a fejlettségnek oly magas fokán állanak, hogy ezeknek hatalmas, mindent felvilágitó fénye mellett a társadalom apróbb ne- mesen szórakoztató intézményei: toruászas, labda­rúgás, tennis, úszás, céllövészet stb. stb. falvak­ban úgy, mint városokbau, a munkás társadalom minden rétegében, ezen nagy fejlett intézménynek méltó segítőtársaiként állanak erőtől dnzzadoan, megingathatlannl, céltudatosan a kultúra szol­gálatában. (Folytatjuk.) 1921 April 9th continued: Kidben rendezett négyes versenyen I. Borolyubow II-III. Sämisch, Brinkmann, IV. Réti. .’ A „Budapesti Sakkör“ „192l“-es bajnoksági versenyén az első dijat és a bajnok3ági címet dr. Vajda nyerte. A „Magyar Sakcgyesfllel“-ben több rendbeli verseny Íratott ki: bajnoki verseny; egy meghívásos verseny 8 részt­vevővel. amelyen úgy a kör tagjai, mint idegenek is. részt vehetnek; továbbá egy I. oszt. és egy U. oszt. verseny. A .„Győri Sakkör“ bajnoki versenyének eddigi ered­ménye: Chalupetzkv 15 (1), Deutsch 12 (3), Svoboda iD/i (3) dr. Horváth l0 (í), Galaczy 9 (8), dr. Farkas 8 (I), Lovas 8, Lukács 7 (3), Nagy és Weisz 7 (2), Einer 6Va (2), Las- sányi 6Vs (3), Kiss és Pongrácz 61/*, Ackermann (2) Grünzweig 3 (2), Petényi 1 (1), Nagyné (i).

Next

/
Thumbnails
Contents