Sokféle, 1833 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1833-09-27 / 78. szám
620 a’ sisak nem oltalmas. Az elmésség értelem nélkül hasonló ahoz a* hajóhoz, melyet mindért vitorlái a’ szirtok felé repítnek. Az éles elmének az igazság, az elmésségnek, a* vidámság, és az érdekes (interessant) a’ szüleményje, az elmésség, éles elme nélkül könnyen itsalja fénnyé, valamint az éleselme elmésség nélkül könnyen viszketegességgé válik. — Éles elmét gyakorlás által szerezhetni, az elmésség természet ajándéka, ’s az értelem szépsége. Az elmésség, éppen nem szeretett, sőt a’ mi még több nem társalkodási tulajdonság és tálentonst Még jobban határozta meg régen Lossius: az elmésség az észnek készsége, melly a’ dolgokat a* távol lévő érzéki viszonyok által hirtelen egybeköti *3 fő feltétele a’ sebesség, a’ honnan az elmésség szüleményjeit, hogy megkülömböztetődjenek azoktól, mellyeket a’ hoszszas gondolkozás és vizsgálódás állítanak elő , — észbe ötléseknek szokták nevezni, ’s gyakran éppen olyan jók, mint a’ miket a’ komoly filosofusok erköltsi mondásoknak (sententia) és felvett reguláknak (maxima) neveznek,— vagy legalább mint az ő véledéseik (hypothesis). Lichtenberg az éles elmét a’ nagyitó, az elmésséget a’ kitsinyítő üveghez hasonlítja — az utolsóval is esnek felfedezések. Bodmerzt. elmésséget az elme rühének nevezte — de neki nem volt ez a’ nyavalyája. Leume pedig, ki az elmésségnek ugyan ezt a’ rút nevet adta, valóban sinlődött ebben a betegségben, a’ honnan helyesen is jegyezte meg: „Ez a rüh vakaró ázhatnék az izmos testre nézve egésséges is, de a’ gyengét leejtheti lábáról.'14 Hasonlatosságnak bizonyosan jobb annál a’ méh, az elmésség, valamint az, virágról virágra bong, mindenünnen mézet szív, ’s könnyű szárnyaival tovább bong; azokra nézve, kik közel mennek hozzája falánkja is van. Az elmésség a’ nevetségesen szokta kéz-