Somogyi Néplap, 1967. február (24. évfolyam, 27-50. szám)
1967-02-23 / 46. szám
VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEKI *.*U _ SC mi íi.1. Somogyi Néplap AZ MSZMP MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXIV. évfolyam 46. szám._______________P inTL_r )______1967. február 23., csütörtök A MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL Október hadserege (3. o.) Egy napot nyert a Patyolat (5. o.) QYAR és kultúra (6. o.) Választási nagygyűlés a Nemzeti Sportcsarnokban A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Bizottsága és a Hazafias Népfront budapesti bizottsága szerdán délután választási nagygyűlést tartott a Nemzeti Sportcsarnokban. Az elnökségi emelvény mögött felirat hirdette: Éljen és erősödjék a építést segítő nemzeti összefogás!szocialista A nagygyűlés részvevői — a budapesti gyárak, üzemek dolgozói — nagy tapssal köszöntötték az emelvényen megjelent elnökséget. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Gáspár Sándor és Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Németh Károly, a Politikai Bizottság póttagja, dr. Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára. A Himnusz elhangzása után Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára nyitotta meg a nagygyűlést, majd nagy taps közben Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára lépett a mikrofonhoz. Erdei Ferenc beszéde — A Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében tisztelettel és szeretettel köszöntöm választási nagygyűlésünk részvevőit és rajtuk keresztül az ország minden választópolgárát: nőket és férfiakat, idősebbeket és fiatalabbakat, közöttük külön azokat a fiatalokat, akik ez alkalommal először élnek majd alkotmány adta jogaikkal — mondotta bevezető szavaiban Erdei Ferenc. Hangsúlyozta: az általános választás szocialista országunk kiemelkedő jelentőségű politikai eseménye, mely összegezi és értékeli az elmúlt időszakot, programot állít az ország elé. A Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa politikánk minden lényeges kérdésében már számadást végzett és programot tűzött ki, amit — a tapasztalatok szerint — az ország közvéleménye helyeselt és elfogadott — mondotta többek között, majd így folytatta: — Tovább a lenini úton — ez volt a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusának jelmondata. A kommunisták számára ez az tökéletesen érthető és irány nem szorult magyarázatra. A pártonkívüliek széles tömegei számára pedig úgy kell értelmeznünk, hogy a párt továbbra is a népfrontpolitika, szövetségi politika útján kíván a haladni, tehát minden alkotó erőt be kíván vonni a szocialista építés munkájába. A párt és a Népfront politikája tíz év óta töretlenül ilyen irányban halad, s ezt kívánjuk folytatni a jövőben is. Egyértelmű és közérthető program ez, amely megnyerte a széles tömegek bizalmát, s szoros kapcsolatokat és együttműködést hozott létre a párttagok és a pártonkívüliek között. — Magunk is tudjuk bizonyítani ■—• mondotta Erdei Ferenc —, hogy sikeresnek bizonyult, bevált ez a politika. A tények magukért mesélnek, s így ítéli meg országunk legszélesebb közvéleménye, a baráti országok állásfoglalása és a világ haladó közvéleménye is. Épp ezért elegendő, ha ez alkalommal csupán kiemeljük az elmúlt évtizedben elért fejlődés néhány vonását. Mindenekelőtt azt, hogy néhány kivételesen nagy és lok feladatot sikerült bonyoeredményesen megoldanunk. Ilyen volt elsősorban a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A legfőbb ebben az, a termelés csökkenése hegy nélkül valósult meg a szövetkezeti átszervezés, s gyorsan konszolidálódott a termelőszövetkezetek nagyobb része, a mezőgazdasági termelés erőteljesen fellendült. Nem kisebb jelentőségű az a fejlődési folyamat, ami a közgondolkodásban, a társadalmi légkörben végbemegy. Mind erősebb a hangja a haladó szocialista szemléletnek, a korszerű gondolkodásnak, amely a munkásosztály és a szocialista parasztság társadalmi alapjaira támaszkodik és a szocializmus teljes fölépítése felé tekint. A legfőbb mindebben az, hogy szocialista társadalmunk fejlődésének előrehaladó folyamataiban élünk, s azt a folyamatot akarjuk a továbbiakban is előrevinni. A párt és a Népfront választási programja ennek a fejlődésnek egy állomása, továbbvivő lépcsője. S ez mindent megmond: nem fordulat, hanem továbbhaladás és előbbrelépés az eddig követett úton. Az eddigiekben — mint a Hazafias Népfront szószólója — a párt és a Népfront politikájáról beszéltem. Engedjék meg, hogy a következőkben magáról a népfrontmozgalomról szóljak néhány szót. Magától értetődő, hogy párt népfrontpolitikája akkora eredményes, ha társadalmunk minden rétegét, a párton kívüliek széles tömegeit ténylegesen és cselekvően hozzá tudja kapcsolni a szocialista építés nemzeti programjához. E téren is következetesen előrehaladó fejlődésről beszélhetünk. Ma már a népfrontmozgalom kiterjed társadalmunk minden rétegére, összefog minden alkotó erőt a szocialista nemzeti egység alapján. Fejlődik és erősödik a munkás-paraszt szövetség. A szocialista átszervezés előtt is sok parasztember vett részt a népfrontmozgalomban, s a szocialista átszervezés után is sok szövetkezeti vezető és tag tevékenykedett a közéletben. De a IX. kongresszus és az azt követő agrárpolitikai intézkedések nyomán ehhez képest nagyarányú fellendülés következett be. Termelőszövetkezeti vezetők és egyszerű tagok, kommunisták és pártonkívüliek egyaránt megnövekedett felelősséggel és aktivitással lépnek föl minden fórumon: a népfrontbizottságokban, a tanácsokban és a szövetkezeti testületekben. Mindez örvendetes és jó dolog, de aggályok is merülnek fel, s erre annál nagyobb figyelmet kell fordítani, mert éppen az ipari munkásság körében. Nem részesül-e aránytalanul nagy mértékben a parasztság a nemzeti jövedelemből, s egyáltalán nem kedvez-e gazdaságpolitikánk túlságosan a mezőgazdaságnak az ipar, a bérből és fizetésből élők rovására? •— ez az aggályok lényege. Akik jól ismerik népgazdaságunk viszonyait, tudják, hogy ez az aggály nem megalapozott, de statisztikai adatok és közgazdasági számítások idézése nélkül is eloszlathatók az aggályok. Az egyik, amire nyomatékosan lehet hivatkozni: még a legutóbbi agrárpolitikai intézkedések sem szüntették meg teljesen az ipar és a mezőgazdaság, a bérből és fizetésből élők, valamint a szövetkezeti parasztság közötti aránytalanságokat, csak egy lépést tettek afelé, hogy csökkenjenek a mezőgazdaság és a mezőgazdaságból élők hátrányai. A másik, amire külön fel kell hívni a figyelmet: a mezőgazdaság és parasztság javára hozott intézkedések korántsem csak paraszti érdeket, hanem általános népgazdasági, ipari és iparimunkás-érdekeket is szolgálnak — mondotta egyebek között Erdei Ferenc, majd hangsúlyozta, hogy választási programunk nemcsak törekvéseknek és szándékoknak a kifejezése, hanem egy valóságban zajló történeti folyamat továbbvitelének és fejlesztésének a programja. Ez adja meg a hitelét is, megvalósításának a megalapozottságát is. Erdei Ferenc nagy tapssal fogadott beszéde után meleg ünneplés közben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. szok helyzetének méltányos rendezéséről időközben már kiadott állami rendelkezések. Az emberek látják, hogy a Kádár János elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta: “ Bennünket, kommunistákat mély megelégedéssel tölt el az, hogy pártkongresszusunk mindazon program jellegű célkitűzései, amelyek csak az egész nép munkájával valósíthatók meg, széles körű egyetértésre és támogatásra találtak a népfrontmozgalomban és társadalmi életünk más területén tevékenykedő párton kívüli szövetségeseinknél. Úgy véljük, ez tovább erősíti egységünket, nép, a nemzet minden alkotói erejének tömörítését és annak hatékonyságát. A spai népfrontmozgalom alapjait azok a magyar hazafiak rakták le, akik annak idején világnézeti és minden más ellentétet félretéve összefogtak a Hitler-fasiszták háborúja és megszálló csapatai, horthysta és nyilas csatlósaik ellen, a nemzeti megsemmisülés fenyegető veszélyének elhárítására, a szabadság kivívására. Ma más időket élünk. Az egykori kizsákmányoló oszályok eltűntek, s a nép van hatalmon, szocialista társadalmat építünk. De viszonyaink még átmenetiek, a szocialista társadalom alapjait leraktuk, azok szilárdak, de még sok a tennivalónk a virágzó és gazdag, magasan fejlett ország, a szocializmus teljes fölépítéséig. Éppen ezért nagy jelentőségű annak még jobb kongresszusi határozatok nem maradnak papíron, ellenkezőleg, azok végrehajtása nyomban megkezdődött. megértése, hogy belső, nagy feladataink megoldása és nemzetközi helyzet egyaránt a megköveteli minden hazafias erő összefogását a nép érdekeit legjobban kifejező, előmozdító szocialista céljaink közös szolgálatára. Társadalmunk összetételének és fejlettségi fokának megfelelően ma a Hazafias Népfront-mozgalom keretében, képviselő- és tanácstagjelöltek a között, itt a gyűlés részvevői között is különböző emberek, munkások, parasztok, értelmiségiek és kispolgárok képviselői találhatók. Vannak közöttük kommunisták, párttagok és pártonkívüliek, marxisták és hívők, különböző egyházak papjai is, különböző világnézetek képviselői. A Hazafias Népfront-mozgalomban tömörült különböző emberek összefogása nem ideológiai azonosulást, hanem politikai szövetséget jelent. A mozgalomban részt vevők viszonyában éppen az a döntő, hogy még világnézeti különbségek ellenére is összeköt bennünket az a fölismerés és elhatározás, hogy a nép és a haza ügyét teljes meggyőződéssel és együtt szolgáljuk. Mi, kommunisták értékeljük a párttagok és pártonkívüliek szövetségét, és örülünk annak, hogy ez a választás, amely a Hazafias Népfront égisze alatt megy végbe, ismét demonstrálja egységünket ország-világ előtt. A Népfront: politikai szövetség a szocializmus fölépítéséért Kádár János elvtárs beszéde Kádár János bevezetőben rámutatott: A hárommillió választó részvételével lezajlott nyolcvanötezer jelölő gyűlés jól mutatja, hogy a választás olyan belpolitikai esemény, amely áthatja egész társadalmunk életét. A jelölő gyűlés továbbiakban kijelentette: érdemes és kell beszélni arról, milyen viszonyok között készül ma a magyar nép a választásokra? Mivel az semmit sem ad ingyen, élet és sokéves harcunk legfőbb eredményét ebben látom, elsőként említem: választásra készülő hazánkban ma szilárd néphatalom, törvényes rend és nyugalom van, békés és eredményes szocialista építőmunka folyik. Nemrégiben végezte el munkáját a társadalmunk vezető ereje, a Magyar Szocialista Munkáspárt IX. kongresszusa, ez sokat segít politikánk helyes értelmezésében és feladataink széles körű megvilágításában. Nagy jelentősége van annak, hogy a Hazafias Népfront Országos Tanácsa januári ülésén egyhangúlag állást foglalt a párt IX. kongresszusának alapvető tételei, a szocialista társadalom teljes fölépítése-sekre a megnövekedett és nagyfokú közéleti érdeklődés és aktivitás volt a jellemző. Ez érthető, mert a választások középpontjában a népünk életét, országunk fejlődését legközvetlenebbül érintő és legfontosabb kérdések állnak. nők programja mellett, és annak megvalósítására szólít fel mindannyiunkat választási felhívásában. Szilárd szocialista rendszerünk intézményesen garantálja a dolgozó nép érdekeinek védelmét A párt IX. kongresszusa, kiindulva az adott helyzetből, megjelölte tennivalóinkat, világosan kijelölte a szocialista társadalom teljes fölépítésének, a munkásosztály, az egész dolgozó nép, a nemzet boldogulásának biztos és reményteljes útját. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa januári határozatával és választási felhívásával, amelyben a szocialista társadalom teljes fölépítésének célját a nemzet céljaként támogatta, programot adott. Ez együttvéve, elvtársaim, azt jelenti, hogy az országban jó feltételek vannak a választáshoz. Dolgozó népünk március 19-én szavazatával nyilváníthatja egyetértését politikánkkal, szocialista céljainkkal, és jó összetételben választhatja újjá legfőbb törvényhozó és néphatalmi, szerveinket, az országgyűlést, a tanácsokat. — Kedves elvtársak! A kongresszus óta még nem sok idő telt el, de a visszhang ismeretében, nem utolsósorban a jelölő gyűlések tapasztalatai alapján, teljes joggal megállapítható, hogy párttagságunk és népünk jól fogadta és helyesli, annak határozatait. Osztatlan egyetértéssel találkozott, hogy politikánk fő iránya változatlan marad, s az is, hogy változtatunk ott, ahol ez szükséges és megfelelő döntések születtek fejlődésünk megoldást kívánó kérdéseiben. Közvéleményünk helyesli és támogatja világos és határozott imperialistaellenes külpolitikánkat, amely a szocializmust, a haladást, a békét szolgálja. Teljes egyetértéssel találkozott világos, előremutató belpolitikánk, amelynek egyértelmű célja társadalmunk cialista és demokratikus szóvonásainak erősítése és továbbfejlesztése. A kongresszusról kialakult kedvező közvéleményt erősítették a gyermekgondozási segélyről, a termelőszövetkezeti tagok nyugdíjáról, a bányá s országban jó feltételek vannak a választáshoz Nálunk nincs többpártrendszer de népuralom van — Kedves elvtársak! Az országgyűlés a múlt esztendőben új választási törvényt fogadott el. Eszerint most már a képviselőket is egy egyéni választókerületben jelölik és választják. A törvény lehetővé teszi a képviselőválasztásnál is több jelölt állítását. Az egyéni választókerület magával hozza — ez már a mostani jelöléseknél is így alakult —, hogy csökken a központi és növekszik a helyi képviselőjelöltek száma. Most, az előzőkhöz képest, kevesebb a képviselőnek ajánlott miniszter és más állami és közfunkcionárius. Ez elősegíti — és ez a célja is —, hogy növekedjék az országgyűlés ellenőrzése a kormány és az egyes minisztériumok ügyviteli munkája fölött. A képviselőjelöléseknél kevesebb, a tanácstagoknál több esetben került sor egyazon kerületben második jelölt ajánlására és elfogadására. A jelöltek, a második jelöltek is, kivétel nélkül a Hazafias Népfront programjával léptek fel és indulnak a választáson. A szocializmus ellenségei ezt természetesen kifogásolják mondván, nem igazi demokrácia az, ahol nincs több párt, és a jelöltek azonos programmal lépnek föl. Ezzel az állásponttal könnyen tudunk vitázni. A demokrácia szó eredeti értelmezése és jelentése szerint népuralmat jelent. Nálunk nincs többpártrendszer, de népuralom, tehát demokrácia van. A Horthyrendszerben többpártrendszer volt, de nem volt demokrácia, hanem fasiszta diktatúra, és nem a nép képviselői, hanem a kapitalisták és a földesurak képviselői ültek a parlamentben. Az Egyesült Államokban úgynevezett polgári demokrácia és többpártrendszer van, a hatalom szerveiben mégis a kiváltságosak, a monopoltőke, a milliárdosok képviselői ülnek, és nem a dolgozók képviselői. Az a körülmény, hogy egy kapitalista országban több párt jelöltjei között választhatnak a szavazók, az esetek többségében egyáltalán nem azt jelenti, hogy többféle politika között választhatnának. Elnézést, de erre megint csak az Egyesült Államok nyújtja a legszeméltetőbb példát A legutóbbi elnökválasztáson az Egyesült Államok jelenlegi elnöke békeszólamokkal, az állampolgári egyenlőség érvényesítésének programjával, nyomor elleni harc programajával lépett föl a háborús uszító Goldveater ellenpárti jelölttel szemben. A választók a jelenlegi elnökre szavaztak, 5 azonban a bukott jelölt háborús programját valósította (Folytatás a 2. oldalon)