Somogyi Néplap, 1970. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-29 / 24. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA­­l XXVI. ÉVFOLYAM, 24. SZÁM, CSÜTÖRTÖK, 1970. JANUÁR 29. Tudományos ülésszak Uljanovszkban Ljanovszk­ban tegnap meg­kezdődött az a kétnapos kihe­lyezett tudományos ülésszak, amelyet a Szovjet Tudomá­nyos Akadémia történelmi tagozata a Lenin-c­entená­­riumma­k szentelt. Az ülésszak munkájában részt vesznie Moszkva, Le­ningrád, a szövetséges autonóm köztársaságok és az tudo­mányos intézményeinek kép­viselői , továbbá Bulgária, Magyarország, az NDK, Mon­gólia, Lengyelország, Romá­nia, Csehszlovákia és Jugosz­lávia történészei. (MTI) t üNy . ."””1 Kádár János és Fock Jené Somogyi Néplap Berlinben tárgyal Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első A magyar vezetők különfő­­titkára és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke tegnap dél- nata pontosan 10 órakor gör­­ölött különvonaton a Német Demokratikus Köztársaság fő­­dűlt be a berlini Ostbahnhof­­városába érkezett , a Német Szocialista Egységpárt Köz- ra. A vonatról lelépő ponti Bizottságának és az NDK kormányának meghívó­ Jánost és Fock Jenőt sara. Kádár Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának első titkára, az állam­tanács elnöke, Willi Stoph, az NSZEP Politikai Bizottságá­nak tagja, az NDK Miniszter­­tanácsának elnöke, Erich Ho­­necker, a politikai bizottság tagja, a központi bizottság titkára, és dr. Nagy Lajos, ha­zánk berlini nagykövete üd­vözölte. Kádár János és Fock Jenő fogadására pályaudvaron. megjelent még a Günter Mittag, az NSZEP Politikai Bizottsá­gának tagja, a központi bi­zottság titkára; Hermann Axen, a politikai bizottság póttagja, a központi bizottság titkára; Wolfgang Rauchfass, a minisztertanács elnökhe­lyettese; Harry Ott, a központi bizottság osztályvezetője és Oscar Fischer külügyminisz­ter-helyettes. A kölcsönös üdvözlések után Kádár János és Fock Jenő a pályaudvar körül összegyűl­t ünneplő­­ berliniek lelkes tapsa közepette szállására hajtatott. Képünkön: Walter Ulbricht, az NSZEP KB első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke a berlini pályaudvaron üd­vözli Kádár Jánost. (Képtávírón érk. — MTI—KS) Néphadseregünk küldöttsége a VDK-ban A Vietnami Demokratikus Köztársaság nemzetvédelmi minisztériumának meghívásá­ra Hanoiban tartózkodik Magyar Népköztársaság kato­­­nai küldöttsége Csémi Károly altábornagynak, a honvédel­mi miniszter első helyettesé­nek vezetésével. A VDK központi katonai bizottságának tagjai Vo Nguyen Giap hadseregtábor­nok, nemzetvédelmi miniszter vezetésével fogadták a Csémi Károly altábornagy vezette magyar katonai küldöttséget. A találkozás meleg, baráti lég­körben zajlott le. A magyar katonai küldött­ség koszorút helyezett el katonai temető hősi emlékmű­­­vénél, megtekintette a viet­nami néphadsereg 25 éves fennállása alkalmából rende­zett jubileumi kiállítást és a néphadsereg múzeumát. (MTI) ir'4P0SM'^ A Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának plénuma A prágai vár Spanyol-ter­mében tegnap megkezdődött a Csehszlovák Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának plé­numa. A plénum napirendje: egyes személyi intézkedések megvi­tatása, a párt gazdasági poli­tikájának fő kérdései, beszá­moló a központi bizottság el­nökségének tevékenységéről az előző plénum óta eltelt idő­szakban, a párt cselekvőképes­sége fokozásának kérdései párttagsági tagkönyvek kicse­­­rélésével kapcsolatban, vala­mint a határozati javaslatok megvitatása és elfogadása. A plénum első napján Vasil Bilak elnökölt. Az első napi­rendi pontról Gustáv Husák, a központi bizottság első tit­kára, a második napirendről pedig Vaclav Hula miniszter­elnök-helyettes, tervezésügyi miniszter mondott beszámolót. Vaclav Hula megállapítot­ta, hogy a csehszlovák nép­gazdaság helyzete súlyos, de nem kritikus. 1960-ig a hábo­rú előtti színvonalhoz képest a nemzeti jövedelem három és félszeresére növekedett, ami lehetővé tette, hogy a lakosság személyi fogyasztása 1948 és 1968 között megháromszorozó­dott. Ezután emlékeztetett arra, hogy tavaly a szocialistaelle­nes erők nyílt fellépését köve­tően az áprilisi plénum után adódott csak lehetőség arra, hogy a párt és az állami szer­vek erejük és energiájuk leg­alább egy részét a gazdasági problémák megoldására irá­nyítsák. A miniszter beszédének to­vábbi részében az 1970-es nép­­gazdasági terv fő célkitűzéseit jelölte meg A központi bizottság felha­­talmazta a CSKP KB elnöksé­gét: szükséges esetekben to­vábbra is hajtson végre ká­derváltozásokat azzal, hogy ezeket a változásokat később a plénum elé terjesztik jóvá­hagyás végett. (MTI) (Folytatás a 3. oldalon) Telekpolitika, építésminőség, ingatlankezelés Az építésügyi ágazat jogszabályalkotási programja 194­0-ben Az építésügyi már az új gazdasági ágazatban mecha­nizmust megelőzően rendsze­res feladattá vált a gazdasági jogszabályok felülvizsgálata. Tavaly nagyrészt befejeződött a gazdasági jellegű jogszabá­lyok revíziója, és megkezdőd­­dött az ÉVM-rendelkezések felülvizsgálata és korszerűsí­tése. Most dr. Kozma Tamás, az Építésügyi és Városfejlesz­tési Minisztérium törvényelő­készítő osztályának vezetője nyilatkozott az idei hályalkotási programról.jogsza­k A telekspekulációs törek­vések megakadályozására ho­zott kormányhatározat alap­ján már megjelent az építési telek beépítésének egyes kér­déseit szabályozó ÉVM-rende­­let. A közeljövőben folyama­tosan kiadásra kerülnek a ha­tározat végrehajtását szolgáló egyéb intézkedések, így a személyi telektulajdon mér­tékéről, az állami telekvásár­lásról és telekértékesítésről, az út- és közműfejlesztési hozzá­járulásról, valamint a Balaton partvonalának szabályozása miatt a tóparti telkekről.­­ Az ÉVM fontos feladata a műszaki és építésrendészeti jellegű szabályozás is. Most készül az építő- és szerelő­ipari kivitelezési szabályzat, amely a technikai fejlődés és a vállalati önállóság növeke­dése miatt megváltozott kö­rülményekhez igazítja az elő­írásokat. Az új ÉKSZ a ko­rábbinál részletesebben fog­lalkozik az építés­sel. Többek között minőségé­rozza­ az építőipari megható­munkák minőségi kategóriáit és az osztályba sorolás követelmé­nyeit is. A gondosabb kivite­lezést szorgalmazó számos elő­írás közül megemlítem, a jövőben az építőipari hogy kis­iparosokat is kötelezi a napló vezetésére. Az új ÉKSZ az év közepén jelenik meg, és 1971. január 1-vel lép ér­vénybe.­­­ A napokban lépett ha­tályba az országos építésügyi szabályzat új első kötete, amely a város- és községren­dezési előírásokat határozta meg. Az első kötet teljes szö­vegét az Építésügyi Értesítő január 30-i száma közli majd. A folyamatosan megjelenő újabb kötetek előírják azokat a tartósan érvényes, alapvető szabályokat, amelyeket a kü­lönböző építmények tervezé­sénél, engedélyezésénél és megvalósításánál kell érvény­re juttatni.­­ A minisztérium gondos­kodik a lakás- és kommuná­lis ellátás jogszabályainak korszerűsítéséről is. Néhány hét múlva megjelenik a vég­rehajtási rendelet az állami ingatlanok kezeléséről. Az or­szág társadalmi és gazdasági életében végbement fejlődés­nek megfelelően rövidesen ki­dolgozzuk a társasházakra vo­natkozó új jogszabályokat.­­ Hozzáfogtunk az építő- és építőanyag-ipar, valamint a lakás- és kommunális ellá­tás, tehát az egész építésügyi ágazat, valamennyi jogszabá­lyát magába foglaló gyűjte­mény összeállításához. Az ér­dekeltek, a jogalkalmazók munkáját kívánjuk megkömé­­nyíteni ezzel, hogy egy kö­tetben áttekinthetően megta­lálhassák a keresett építés­ügyi jogszabályokat — fejezte be nyilatkozatát d­r. Kozma Tamás. (MTI) Bankhitel és állami támogatás a gyenge tsz-ek talpraállításához Megalakultak a szanálási bizottságok Az országszerte zajló ter­melőszövetkezeti zárszámadá­sok a közös gazdaságok általá­nos további erősödéséről ta­núskodnak. A tsz-ek mintegy 3 százaléka azonban vesztesé­ge... Ezek helyzetének rende­zésére szanálási eljárást haj­tanak végre. A bizottságok »alapállása« nem a felelősségrevonás — természetesen ott, ahol szük­séges, erre is sor kerül! —, hanem a segíteni akarás — hangsúlyozták, a MÉM illeté­kesei. A bizottságok kiderítik a fizetésképtelenség okát, még­pedig­ olyan alapossággal, amit csak a nagyon gondos üzemi­közgazdasági elemzésektől le­het elvárni. Pontosan megha­tározzák például, hogy hol bomlott meg a helyes gazda­sági egyensúly, és melyik ter­melési ágazat eredménytelen­sége járult hozzá a leginkább a gazdaság csődjéhez. A sza­nálási eljárást tehát lényegé­ben nem a pénzügyi helyzet azonnali rendezése érdekében folytatják, hanem javaslato­kat adnak arra, hogy a közös gazdaság miképpen állhat is­mét talpra. A minisztérium illetékesei rámutatnak: amíg a hatvanas évek első felében évente leg­alább 400—500 közös gazda­ság pénzügyi helyzetét kellett az állam­nak nagyobb juttatá­sokkal stabilizálnia, tavaly ez a szám (az 1968. évi termelés alapján) 80—90-re csökkent. Az elmúlt évi munka ismere­tében­ úgy látszik, hogy az idén további lényeges javulás várható. A bizottság a helyszínein 30 nap alatt elvégzi a vizsgálatot, és a javaslat a megyei tanács­­ok elé kerül, ahol döntenek a segítségadás módjáról. A sza­nálási eljárás alá kerülő közös gazdaságok egy része a bank­tól rövidlejáratú hitelt vehet fel, és a következő években saját erőből fizeti majd vis­­­sza az összegeket. Állami támogatásban csak kevés közös gazdaság részesül majd, kizárólag azok, ame­lyeknél még arra sincs re­mény, hogy a hitel segíthet. Országosan már csak néhány ilyen gazdaságról lehet szó, és ez a tsz-ek általános meg­erősödésére mutat (MTI) Megkezdődtek a megbeszélések Már a délelőtt folyamán (fél tizenkettő után néhány perc­cel) megkezdődtek a megbe­szélések a Magyar Népköz­társaság és a Német Demok­ratikus Köztársaság párt- és kormányvezetői között. A Német Szocialista Egység­párt Politikai Bizottságának tanácstermében — Marx és Engels portréi alatt — a hos­­­szú tárgyalóasztal két oldalán foglaltak helyet a két ország párt- és kormányvezetői, vala­mint a tárgyalások többi rész­vevői. Magyar részről Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, Fock Jenő, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, Erdélyi Károly, a Köz­ponti Bizottság tagja, kül­ügyminiszter-helyettes, Bálint József, az MSZMP Központi Bizottsága gazdaságpolitikai osztályának Katona István, osztályvezetője, az MSZMP Központi Bizottsága agit-prop. osztályának helyettes vezetője és dr. Nagy Lajos, hazánk NDK-beli nagykövete vesz részt a tárgyalásokon. Az NDK részéről részt vesz a megbeszéléseken: Walter Ulbricht, az NSZEP Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államtanácsának elnöke, Willi Stoph, az NSZEP Politi­kai Bizottságának tagja, az NDK Minisztertanácsának el­nöke, Erich Honecker, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság tit­kára, Hermann Axen, az NSZEP Politikai Bizottságának póttagja, a központi bizottság titkára, Wolfgang Rauc­fuss, az NSZEP KB tagja, a minisz­tertanács elnökhelyettese, Harry Ott, az NSZEP KB nemzetközi kapcsolatok osztá­lyának helyettes osztályveze­tője és Oskar Fischer külügy­miniszter-helyettes. Walter Ulbricht üdvözlő szavaiban örömmel állapította meg, hogy újból sor került a két párt és kormány vezetői között rendszeressé váló, va­lamennyi alapvető kérdés tel­jesen egységes megítélése alapján folytatott tanácskozá­sokra. Ezzel összefüggésben emlé­keztetett Kádár János legutób­bi, az NDK huszadik évfor­dulójának ünnepségeivel kap­csolatos berlini látogatására. Kádár János szívélyes han­gon válaszolt Walter Ulbricht üdvözlő szavaira. Megköszön­te azt a meleg és szeretetteljes fogadtatást, amelyben a ma­gyar vendégeket a Német De­mokratikus Köztársaságban részesítették. A délelőtti tárgyalások­ 14 órakor értek véget. Délután pedig folytatódtak a megbeszélések. (MTI) A Német Szocialista Egységpárt, Központi Bizottságának székházában megkezdődtek a megbeszélések a magyar és az NDK-delegáció között. Az NDK küldöttsége: Hermanm Axen, Erich Honecker, Walter Ulbricht, Willi Stoph, Günter Mittag, Wolfgang Rauch­­fuss. Jobbról a magyar küldöttség: Kádár János, Fock Jenő, Erdélyi Károly és Katona István. (Képtévírónélk. ,s­i MTI—KS) Az Egyesült Államok és az NSZK tárgyalásai Az amerikai külügyminisz­térium nem foglalt állást az­zal a bonni bejelentéssel kap­csolatban, amely szerint rövi­desen megkezdődnek a tárgya­lások az NSZK és Lengyelor­szág, illetve az NSZK és a Szovjetunió között. A külügyminisztériumi tiszt­viselők viszont utaltak arra, hogy Washington már koráb­ban­ közölte: egyetért a bonni kormány kezdeményezéseivel, és nem kifogásolja a kelet­­európai országokkal folytatott tárgyalásokat. Amerikai részről azonban korábban már közvetve figyel­meztették Brandt kancellár kormányát, hogy »összehangolt akciót« tartanak szükségesnek. ÍMT ®

Next