Somogyi Hirlap, 1946. május (2. évfolyam, 74-97. szám)
1946-04-01 / 74. szám
A magyar külpolitika elsősorban a Szovjet-Uigáé felé fordul Április 4-e mi lesz egy éve, hogy a Vörös Hadsereg kiverte az ellenséget Magyarországból mondotta Nagy Ferenc. Ünnepi érzésekkel várjuk ennek az évfordulónak az eljövetelét, hogy a megemlékezés virágaival díszítsük azoknak a katonáknak a sírját, akik életüket áldozták értünk . Rámutatott a miniszterelnök arra a tényre, hogy külpolitikánk természetszerűleg elsősorban a hatalmas Szovjet Unió felé fordul s a magyar nép lelkében őszinte vágy az igazi barátság kiépítésére. A reakciós Magyarország oktalan háborút kezdett a Szovjet Unióval, a demokratikus Magyarországnak saját jövője érdekében járál kell tennie eztes a történelmi hibát és hűségesen szolgálnia kell a baráti viszony megerősítését. A hálán kívülazonban — mondotta Nagy Ferenc egyéb kötelezettségünk is van a Szovjet Unió iránt. A háborús károkért jóvátétellel tartozunk. A továbbiakban felhívta az ország népét, feszítse meg minden erejét, hogy a jóvátételi kötelezettségnek eleget tehessünk. A Szovjet Unióval való baráti kapcsolatok kiemelését bizonyítják azok a gazdasági közeledések, melyeknek a legutóbbi időben lehettünk tanúi. A repülés és hajózási egyezményt nemrég kötöttük meg a Szovjet Unióval. „Mély hálával és őszinte megbecsüléssel fordulunk az angolszász demokrácia felé iS“ Természetes, mély hálával,, őszinte megbecsüléssel fordulunk az angolszász demokráciák, az ‘ Egyesült Államok és Nagy-Britan- nia felé is» mondotta a minisz- terelnök. A világfasizmus legyőzésében mindkét hatalomnak oroszlánrésze van. Nagy áldozatokat hoztak az emberiség szabadságáért és a fölszabadított népek sorában elsők közöttigyekszünk lenni ,a hála megmutatásában. Majd köszönetét fejezte ki a miniszterelnök azért, hogy a nyugati hatalmak a németek által elhurcolt javak egyrészét visszaadták. Azzal a kéréssel fordult Angliához és Amerikához, könnyítsék meg a még kintlévő elhurcolt értékeink visszaszerzését, hogy ezáltal gazdasági életünk végre a stabilitás állapotába juthasson. A Jugoszláv főszomszédság- A magyar nép mindig őszinte vonzalmat és barátságot mutatott déli szomszédaink irányában. A második világháború senkit sem fűzött oly barátsággal hozzánk, minta Jugoszláviával kötött baráti szerződés, amelyből a magyar nép a végleges béke és baráti együttműködés megalapozását remélte». Ezek után arról beszélt a miniszterelnök, hogy éppen akkor készült Belgrádba amagyar parlament ellenzéki oldalának egyik képviselői csoportja élén a Kisgazdapárttal, amikor a németek megtámadták Jugoszláviát. Aztán így folytatta: «A reakciós magyar politika súlyosan vétett Jugoszlávia ellen. Ezt őszinte és reális barátsággal kell elfeledtetni. A magyar nép széles rétegei őszinte hálával vették tudomásul, hogy a jugoszláviai magyarság emberi és népi szabadságát a jugoszláv demokrácia biztosította». Kijelentette a miniszterelnök, hogy a magyar kormány is legmesszebbmenő mértékben biztosította a Magyarországon élő szerb lakosság jogait és olyan falvakban is iskolákat állított fel, ahol ezt maga a lakosság nem is kérte. «Gazdaságilag is vannak közös érdekeink mondotta a miniszterelnök. Magyarországnak az volna az érdeke, hogy az Adriára egyetlen jó szomszédján keresztül juthasson ki s ezért látnék szívesen, ha Jugoszlávia tengerparti igényei jóindulattal intéződnének fel . „Féltő szeretettel nézünk a határon túllévő magyarokra“ Ezek után a miniszterelnök a csehszlovákiai magyarviszonnyal foglalkozott és kijelentette, hogy a két ország között a jövőben nem lehet vitás kérdés. Tudatában vagyunk annak, hogy legyőzött ország vagyunk, mégis kötelességünknek tartjuk, hogy a magunk részéről rámutassunk történelmi megoldások szükségességére. Foglalkozott a csehszlovák magyar lakoskásságcsere egyezménnyel és kijelentette, hogy a további kapcsolat Románia A román-magyar kapcsolatokkal foglalkozva megállapította :a minisztereinek, hogy eddig sikerült Romániával a legbarátságosabb viszonyt fenntartani, bár hivatalosan még nem vettük fel a kapcsolatokat. A Gróza-komány magyar politikája megteremtette ezt a megnyugtató légkört, amelyben az erdélyi magyarság helyzete is biztosítva van. Groza román miniszterelnöknek a vámunióról tett legutóbbi nyilatkozatában kijelentette ,hogy Magyarország a békekötés után keresni fogja i a szorosabb kapcsolatok kiépítését s talán é éppen ez lesz a keleteurópai együttműködés egyik alapja. Sok kiépítésénél feltétlenül szükséges, hogy ne kényszerüljünk elviselhetetlen terhek felvételére. A lakosságcsere egyezmény értelmében Csehszlovákia ugyanannyi magyart ad át Magyarországnak, mint amennyi szlovák kitelepülő elhagyja hazánkat. «Féltő szeretettel nézünk határon túllévő magyarokra — mondotta —, akiknek sorsa fokmérője lesz a két ország jövőbeni viszonya alakulásának.,, Ausztria Ausztriával kapcsolatban arról beszélt a miniszterelnök,, hogy a magyar és osztrák demokrácia mai viszonya egészen más, mint amilyen akét népviszonya a 100 éves reakció alatt volt. A háború sok mindenre megtanított bennünket, le kell számolnunk a múlttal, hogy akét országközött békés jó viszony fejlődhessenki. 2. NM Ofbine Igazságos és észszerű békét A júniusi békekötéssel kapcsolatban kijelentette Nagy Ferenc, hogy a magyar nép igazságos és észszerű békét óhajt, olyan békét, amelynek alapelveit az Atlanti Charta, Lenin és Sztálin foglaltak rendszerbe. Csak ez a béke nyújt hat szilárd és biztos alapot a jövőre. Bár nem tartozik szorosab- ban a külpolitikához — folytatta —, mégis meg kell köszönnöm a kül- földnek azt a segítséget, amellyel a magyar nyomor enyhítése céljából bennünket támogattak». Külön név szerint felsorolta azokat az országokat, ahonnét jelentős élelmiszer, gyógyszer és egyéb segítség érkezett hozzánk. A külpolitikai kérdések taglalása után Nagy Ferenc miniszterelnök belpolitikánk alakulásáról, a koalíciós kormányzás fenntartásának szükségességéről, a demokrácia megszilárdításáról és több nagy horderejű gazdasági problémáról beszélt, amelyet holnapi számunkban ismertetünk részletesen. A szovjet hadsereg bérbavaszi a megművalatlan földeket Az 1945—46. gazdasági év rendkívül nehéz viszonyai miatt jelentős területek megműveletlenül maradtak. Erre való tekintettel már az év elején a Vörös Hadsereg parancsnoksága azt az ajánlatot tette a magyar kormánynak, hajlandó ezeket a parlagon maradt területeket bérbevenni. A földművelésügyi kormányzat most kötötte meg az egyezményt a Vörös Hadsereg parancsnoksággal, amelyszerint 18 ezer hold szántót, 20 ezer hold legelőt és 12 ezer hold rétet vesz bérbe a Vörös Hadsereg. A földeket részben önkéntes munkavállalókkal és napszámosokkal műveltetik meg. A munkások fizetésüket pénzben és terményben kapják. A bérelt területen elsősorban konyhakerti növényeket termesztenek majd s a Vörös Hadsereg élelmezését segítik elő, ami közvetlen nagy segítséget jelenít Magyarország jóvátételi kötelezettségeinek teljesítésében. . Fasiszta szervezkedést lepleztek le az angolszász megszállási zónában Angol és amerikai hírszerző tisztjek náci összeeskevést lepleztek le az angol-amerikai megszállási zónában. A földalatti szervezkedés vezetője a hitlerjugend és a német lány mozgalomnakvolt tagja s az volt a céljuk, hogy Németországot nácialapon építsékújjá. A szervezkedés vezetői közül többet letartóztattak is erélyes nyomozást indítottak ,a további szálak felgöngyölítésére. 1950-ben 27 százalékkal lesz nagyobb a szovjet terméseredmény, mint békében Az új szovjet ötéves terv nagy súlyt helyez a mezőgazdaság továbbfejlesztésére. A kitűzött öt esztendő alatt megnövelik a háború előtti vetésterületet s előreláthatólag 1950-ben 27 százalékkal lesz nagyobb a terméseredmény, mint 1940-ben. Az ötödik év termésének el kell érnie a 127 millió tonnát. Szovjet adatok szerint a háború előtti terméshozam már békében is felülmúlta az Egyesült Államok és Kanada eredményeit és például kétszer annyi rozs ésbúza jutott egy emberre, mint az Egyesült Államokban és Franciaországban. SS házhelyigénylők gyűlése Vasárnap délelőtt a kaposvári házhelyigénylők gyűlést tartottak a városháza nagytermében. A napirend előtt Raffay Ferenc egy közleményt olvasott fel, melyben éles hangon válaszol a Somogyvármegye napilap szombati számában megjelent cikkre, visszautasítva a cikknek azokat a megállapításait, mely szerint a városi törvényhatósági bizottság tagjai nem támogatták volna a házhelyigénylők kérelmét. Egyben bejelentette, hogy a B-listánál fokozott figyelemmel kísérik majd a megyei földhivatalt, mert a végső döntés ezügyben a Szakszervezetek kezében van. A felszólalásra Balla József, mint a cikk írója, válaszolt, viszszautasítva Raffay megállapításait. A földosztó bizottság munkájáról Győr is számolt be. Kérte a pártokat, azokat a tagjaikat, akik a városi törvényhatósági bizottságban nem teljesítik kötelességüket, vonják vissza. Ne történjen meg az az eset, hogy olyan fontos ügy tárgyalásánál, mint az ő kérelmük is volt, összesen 23 bizottsági tag legyen jelen. A házhelyigénylőket pedig figyelmeztette, ügyes-bajos dolgaikat idejében jelentsék a bizottságnak és ne menjenek egymásnak nagy fejszével. Balla József a kérdés megoldására azt találná a legmegfelelőbbnek, ha a város belterületén lévő üres telkeket vennék igénybe és ide emeletes tömbházakat építenének szövetkezeti alapon, amortizációs kölcsönnel. Javaslatára az ügyek továbbvitelére egy bizottságot választottak. Mindennél olcsóbb és jobb szórakozás a könyv. Iratkozzon be a Glóbus kölcsönkönyvtárba Kaposvár, Zárda u 5. k ! A napirend során Bertalan Vince elnök bejelentette, eddig 107 házhelyigénylőt elégítettekki, a megyei tanács pedig legutóbb 120 házhelyet adott ki, a többi kiosztása folyamatban van. Szomorúan állapította meg, hogy a városi törvényhatósági bizottság nem állt a bizottság mellé, de ők szuverén jogukat érvényesíteni fogják. A magyar szakoktatás helyzete Erdélyben A rádió közlése szerint Erdélyben örvendetes módon javul a magyar közoktatás helyzete. Dél-Erdélyben, ahol nemrég még egyetlen iskola sem működött, ma 151 állami népiskola, egy állami középiskola, 171 felekezeti népiskola és 18 felekezeti középiskola folytatja munkáját. Észak-Erdélyben szintén nagy a haladás tapasztalható. Eddig 767 állami népiskola, 59 állami középiskola, 594 felekezeti, népiskola és 49 felekezeti középiskola nyitotta meg kapuit a tanulóifjúság előtt. A magyar tudományegyetemnek 72 tanára, 219 segédszemélyzete és 1946 magyar beiratkozott hallgatója van.