Somogyi Ujsag, 1898. január-június (5. évfolyam, 1-26. szám)
1898-01-04 / 1. szám
▼. évfolyam. »SOMOGYI ÚJSÁG« 1898. január . boldog lesz a magyar haza, boldog lesz az a nemzet mely magát fiának nevezheti. Ne felejtsük el Nagy költönk intő szózatát, a mely megtanított reá benünket hogy : »a nagy világon kívül nincsen számunkra hely«!!!! Az Isten áldása legyen minden igaz magyaron ez ujesztendőben !!! A névmagyarositás Somogyban. Budapest, székes főváros derék polgármesterének Halmos Jánosnak követésre méltó példája s Talián Gyula főispánnak Maár Gyula alispánnak üdvös rendelne a névmagyarosítás ügyében vármegyénkben is megtette kellő hatását. Oly férfiak kik idegen nevükkel voltak ismeretesek, külsőleg is kifejezést adva a magyarságuknak, levetették régi neveiket ■ azt magyarral cserélték föl, így például Neuhausz Jakab szigetvári járás orvosa maga, valamint Hugó, Lajos, Jenő, Gizella, Ödön és Andor gyermekei vezetéknevét »Ujházyra, — Schön Samu dr. kaposvári lakos és István nevű kiskorú fia vezetéknevét »Szabó»-ra, — Libeinwein Alajos főgmnázium tanár és gyermekei »Lengyel»-re, Poszek Antal csurgói lakos községi bíró és gyermekei »Pataki«-Te változtatták neveiket. Kivülök még számosan magyarosították meg neveiket s többnek a kérvénye van fönn a belügyminiaternél. Itt áll tehát előttünk a sok követésre méltó példa s hogy a múltból is egy néhányat fölemlítsünk : Vági M . egykori kaposvári törvényszéki biró, jelenleg győri ítélőtáblás tanácselnök Tárcsas Károly kaposvári kir. törvényszéki biró, Polányi Lajos kaposvári városi főorvos, dr. Réthi Ignácz a többen, kik szintén magyarral cserélték föl neveiket. Vargyas Endre Esztergom vármegye kir. tanfelügyelőjének rendelete is megtette kelő hatását, az ideger nevű tanítók tömegesen változatják rmg nevedet. A mi tanfelügyelőnknek nem ártanak egy hasonló rendeletet kibocsátani, mert bizony számos idegen nevű tanítója van a vármegyének. Hiszük is, hogy derék tanfelügyelőnk sietni fog színen hasonló fölhívást kibocsájtani a tanítókhoz. Mi a ,najunk részéről testestől-lelkestől ha el vigyünk e hazafias és nemes czélnak s fölkérjük mindazokat, a kik magukat, magyarnak tartják, s idegen névvel bírnak, azok ezt evvel is mutassák meg, hogy magyar nevet vesznek föl. Ott van a posta és vasút, bizony elég idegen nevű ember van ott, nem is szólunk arról, hogy főgimnáziumunkban minden más nevű tanár több van, mint magyar ! ! Előre tehát a követésre méltó példával ! I T A R 1 3 7 A. It van az újév. Itt van az újév, itt van im A kedves újszülött. De anyja meghalt mihelyest ő a világra jött. A halottat nem siratjuk, Inkább vigadunk ma, — Van-e aki újév napján örülni ne tudna ? Elfeledjük bánatunkat, El keserveinket, — Lijesztendő szép reményny. Biztat egyre minket. . . Én is, én is vigadok most Újesztendő napján, — De nem azért, hogy talán ez jobb időket hoz rám. Hanem azért örülök én, Azért van jó kedvem, Hogy egy keserű esztendőt Megint eltemettem. . . Iglándy Bálámból. A szénkéneg megrendelési ideje. A földmivelésügyi m. kir. miniszer a következő rendeletet intézte : A szénkéneg-szükséglet fedezése körül szerzett tapasztalataim arról győztek meg, hogy a szőllőbirtokosok a szőllőik gyérítésére szükséges szénkéneget az illető raktárnál rendesen abban az időpontban rendelik meg, amikor a szénkéneget nyomban fel is akarják használni Ennek következéseképen a szénkéneg-raktárak is szénkéneg szükségleteiket szintén csak közvetlenül az illető szénkénegezési időszak elején jelentik be, így aztán az a helyzet áll elő, hogy oly nagy szénkéneg-mennyiségről kell az utolsó pillanatban gondoskodni, amelyre előre számítatni vagy következtetni nem lehetett, egyrészt tetemesen drágítja a beszerzést, másrészt a raktároknál a kellő időben szénkéneggel való ellátáit vagy nagyon késlelteti vagy azb szénkénegezési időszakra egészen lehetetlenné teszi. Hogy ennek jövőre eleje vétessek és abban a helyzetben legyek, hogy a sz. j. kénegezési időszakra szükséges színkénégmennyiségről kellő időben tájékozást szerezvén, a színkénig beszerzését az illető szánkénegezési időszakra biztosíthassam, ezennel kijelentem, hogy ezentúl csak az a szőllőbirtokos számíthat szénkéneg megrendesének teljesítésére, aki: 1) tavaszi szükségletét ez alkalommal kivételesen 1898. évi január hó 1-ig, jövőre pedig legkésőbb a tavaszi gyéritési időszako megelőző év deczember hó 1-ig. 2) őszi szükségletét legkésőbb ugyanazon év május hó 1-ig annál a raktárnál, amelyből a szénkéneget átvenni kívánja előjegyezteti. Felhívom ennélfogva (a czimet), hogy ezen rendelkezést kellő módon a szükséghez képest az ottani hírlapok útján, hozza a szőllőbirtokosság tudomására. A szőllőbirtokosok által ekként bejelentett szénkéneg-mennyiséget (a czim) a tavaszi szükségletet illetőleg ez alkalommal kivételesen 1898. január 5-ig, a jövőben pedig a tavaszi gyéritési időszakot megelőző év deczember 5-ig, az őszi szükségletet ugyanazon év május hó 5-ig nálam jelentse be. Kelt Budapesten, 1897. évi deczember hó 11-én. Darányi sk. Fai. Irta: Dr Béldi Izor. Sok a virág a szobában, bóditó édes illatul, szinte ránehezedik a mellre. A gyürődött piszkos ágytakarón egész garmada rózsa, chrysanthenum meg tubarózsa hever, az éjjeli szekrényen két nagy azalea pompázik. És a sok viruló, illatos virág közt ott hever egy hervadó, elfonyadt virágszál: szegény Tarka ott vergődik az ágyban, vívódik a halállal. Hideg verejték gyöngyözik az arczán, szeme lázas tűzben ég, melle mind nehezebben, kínosan zihál. Ott áll már ágya fejénél a halál, hívogatja, csalogatja áldozatát. Egyszerre felém fordul, felémint sovány, átlátszó kezével. »Jer hozzám, közelebb! Ne félj tőlem« suttog halk elhaló hangon. »Mit mondasz? nem hallom, nem hallok már semmit. Ugye, már nem haragszol? Már kibékültél velem, megbocsátottál ? Ha nem volna olyan rossz idő, felöltözködném, kimennék veled a Városligetbe. Miért sírsz, miért fordulsz el tőlem ? Az a bolond orvos bizonyára megint fontoskodott előtted. Pedig már nem is köhögök, a mellem sem fáj többé, hétfőn felkelek, azután kikocsizunk. Eleinte majd vigyázni fogunk, hogy meg ne haljek megint. Nagyon megviselt ez a czudar tél. De szeretnék megint egyszer elmenni a színházba. Egyszerre sírni kezdett, görcsös rokokás vett rajta erőt. »Nem megyek én már sehová. Sohasem, sehová. Vége mindennek !« Most felemelkedik és egészen felém hajol. »Ne sirass, felejts el mielébb. Nősülj meg Adja az isten, hogy olyan bolog lény, amiyen boldogtalan voltam én egész életemben. » sülj meg. Te jó ember vagy, csakhogy nagyon gyenge — éppen azért felelek olyan nagyon.« Még mindig sírt, alig tudtam megérteni Judokió szavát. »Menj most, jer inkább reggel, mite-de mindég olyan álmos vagyok, olyan firadt és álmos.K Egyszerre előrántja a feje alá kis vánkost és görcsösen odaszorítj léhez. Azután beleharap, két kézéveg möszölni kezdi, majd felemelkedik, elhajol, azután visszaesik a párnára. Még eg sóhaj, egy tompa, elfojtott hörgés — akimék tán vegetmindennel. Meghalt. Lehajtottam fejemet az ágytakaróra, és imádkoztam. Talán most először, amióta élek. Egyszerű, keresetlen szavak tódultak szívemről ajkamra, vigaszt találtam az imában. És a halottas szobának mély csendjét felzavarta zokogó szavam. Soká, soká térdepeltem ott az ágy előtt. Nem tudtam elválni szegény Tori. . tól. Lelkem előtt megújult a múlt, átéltem újból szerelmünk rövid boldogságát, végtelen fájdalmát. Átéltem, átéreztem újból mindent. Öt éve volt annak, hogy Terkát először láttam. Valami külvárosi mulatóhelyen találkoztunk, hová engem a kíváncsiság vitt. HÍREK. Kedvezmény lapunk t. előfizetőinek. A mai viszonyok között, midőn a hölgyek és gyermekek öltözékeinek házilag való elkészítése a háztartás pénzügyi viszonyainak egyensúlyozásához lényegesen hozzájárul, csaknem nélkülözhetetlen a családban egy erre vonatkozó okszerű útmutató és t *•*' if .UV ir." órac no .4.' .*.As, ffi.ui egy SZ ! K- ^ szerűen szerkesztett, jó divatlap. Azt hisízi, v kellemes szolgálatot teszünk lapunk t. előfizetőinek, midőn sikerült Király János ; fi, a legrégibb magyar divatlap szerkesztő kiadójával oly egyezségre lépnek, hogy lapjai, a Budapesti Bazárt, mely jövőre hat-