Somogyvármegye, 1905. július-szeptember (1. évfolyam, 24-100. szám)

1905-07-01 / 24. szám

Kaposvár, 1905. 7 I. évfolyam. 24. szám. Szombat, julius SOWOQWrtRMEOVE POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Kontrássy-utca 4. sz., Bostein-udvar. Interurbán-telefon: 128. szám. Kéziratot nem adunk vissza.—Főszerkesztő: PETE MÁRTON Dr. Felelős szerkesztő: SALGÓ SÁNDOR. Előfizetési árak: Helyben egész évre 16 K, fél évre 8 K, negyed évre 4 K. — Vidéken egész évre 20 K, fél évre 10 K, negyed évre 5 K. zrr Egyes szám ára helyben 6 fillér, vidéken 8 fillér. Soha! Kaposvár, június 30. (Pm.) A válság teljes öt hónapja tart már. Isten a megmondhatója, mikor ér véget. A szántszándékos húzás-halogatás a kormányok, a király tanácsosainak a bűne. Minden kísérletről, mit állítólag a béke helyreállítására tesznek, eleve tudják, eleve tudniok kell, hogy az haszontalan, hogy az eredményre nem fog vezetni addig, míg a nemzet óhajtása teljesítve nem lesz. Egyenes szemfényvesztés tehát, ami mindezideig az alkotmányválság megszüntetésére csinálódott. A sok kihallgatásnak volt-e értelme ? Hiszen minden egyes politikus, aki a nemzet többségének bizalmával dicsekedhetett, megmondta a királynak, hogy a nemzeti jogok elismerése nélkül a válság meg nem szüntethető. — Ezt tudja tehát a király és érzi is. Mégis folyton ismétlődnek a próbálkozások. Mi ennek az oka ? s mi ennek a célja ? — Egyszerű a felelet. Oka: a tanácsadók gonoszlelkűsége, kik még mindig azzal beszélik tele a király fejét, hogy ez a parlamenti többség csak a »lex Dániel« ellen sereglett össze; hogy ez a parlamenti többség nem az elvek, hanem a jogfolytonosságon esett sérelem, a november 18-iki ocsmányság fölött ült igazságos népítélet eredménye. A célja ennek a huzavonának az, hogy a válság terheit a nemzet érezni kezdje és a megszokással lohadjon le az a lelkesültség, mely a nemzetet a januári diadalmas csatában győzelemre vitte. Mindez pedig azért szükséges, hogy a büszkén kimondott chlopy-i ,soha“ dicstelen porondján a király megállhasson és ne kelljen bevallania, hogy tévedett, mikor ezt a „sokát’ oda merte vágni a hűséges magyar nemzet szeme közé. De hát: ismerjük-e a „király csalhatatlanságáról’ szóló dogmát ? Létezik-e ilyen hitvallás ? A magyar alkotmányban: nem. Ha pedig az alkotmányban ilyen dogma nincs, akkor nem is tartozunk meghajolni a királyi csalhatatlanság elve előtt, amely nem létezik. Ha azután a tévedés nincs kizárva, akkor a tévedésnek bevallása nem szégyen, hanem dicséretes, férfias erény. A király ténye egy ember lelki világának a megnyilatkozása. A nemzet ténye milliók lelki világának az ösztönszerű, egyöntetű külső megjelenése. Ebben van alkotó rész, mely a csalhatatlanság nevét magának követelheti. Ki tévedhetett tehát inkább a nemzeti létalap helyes vagy nem helyes volta tekintetében: király, vagy nemzet ? Kinek van tehát inkább joga kimondani a rettentő „sohá“-t királynak, vagy nemzetnek ? Bizony, kétségtelen, hogy most is tévednek a tanácsadók, kik a huzavonától a nemzet lelkesülésének lelohadását, a megszokástól a közönyösség kifejlődését várják és remélik. Nem, uraim ! A hatalmasabb szó a nemzeté, mely ha megszólal: bércek reszketnek, föld megindul és folyó kiárad. Ezzel a szóvel dörgi oda azok fülébe, kik elaltatni szeretnék a fölbuzdulást, kik azt remélik, hogy ez a kigyuladt nemzeti rajongás hamar elhunyó szalmaláng, hogy ,,Soha !" terére lépett s igy nem valószínűtlen, hogy a miniszterelnök, zsebében számottevő engedményekkel, már a közel napokban megkezdi a béketárgyalásokat. Mint félhivatalosan jelentik, a miniszterelnök még ma este visszatér Budapestre. Más híre a mai napnak nincsen, de ez éppen elég, hogy mindenféle izgatott kíváncsisággal várják a legközelebbi fejleményeket.* Egy katonai szakember, aki közel áll a bennfentes körökhöz, a király engedékenységének az indító okául azt adja elő, hogy a hadvezetőség a megajánlott, de országgyűlésileg meg nem szavazott 400 millió helyett 453 milliót költött. Tehát 53 millió a túlkiadás. A csuzimai ütközet után pedig arra a tudatra jöttek, hogy haditengerészetünk harcképessége nem megfelelő. Ennek kiegészítésére tehát még 600 millió szükséges. Ebből reánk 361 millió esnék. A politikai helyzet. — Saját tudósítónk telefon és távirati jelentése. — Budapest, június 30. Péter és Pál napja meghozta a nagy szenzációt. Fejérváry Géza báró miniszterelnök ma reggel nyolc órakor Bécsbe utazott, hogy jelentést tegyen a királynak a politikai helyzetről. A miniszterelnök utazásának híre gyorsan elterjedt politikai körökben és a legváltozatosabb kombinációkra adott tápot. Koalíciós körökben az a nézet, hogy Fejér-váry Géza báró egyrészt a svájci és a bulgáriai kereskedelmi szerződésekkel szemben , követendő eljárásról, de főképen a béketárgyalások megkezdéséről tesz jelentést. Kétségtelen dolog, hogy különösen a béke- tárgyalások kérdése bár nagy fontossággal s itt fordulat várható. Állítólag udvari körökből jön az az értesülés, hogy a király az engedékenység Panama a vízmű-építésnél. Húszezer koronás csalás. Meghamisított költségvetés. — Saját tudósítónktól. — Kaposvár, június 30. Három nap óta egy vakmerő csalási ügyben folytat vizsgálatot rendőrségünk. Meghamisították a kaposvári városi vízvezeték építésének költségvetését. Az eddig felfedezett hamisítás összege 20.000 koronára rúg. Lehet, hogy ez az összeg még növekedni fog. A hamisítást már a múlt héten felfedezték. Budapesten az országos közegészségi osztálynál jöttek a hamisítás nyomára s hétfőn maga Zarka Elemér kft. mérnök és Kovács István mérnök, a városi vízmű építésvezetője tettek erről jelentést a polgármesternél, hol a hamisítás híre óriási megdöbbenést keltett. A veszteség, ha a hamisítást föl nem fedezik, a várost terhelte volna. Az ebből eredő hasznot pedig a Herceg-testvérek pécsi rézmírárugyáros cég, a kaposvári vízműépítés vállalkozója vágta volna zsebre. Hol, mikor és ki követte el a vakmerően gaz hamisítást, azt egyelőre még sötét homály takarja el, de a szigorú nyomozás világosságot fog deríteni ebbe a rejtelmesnek látszó ügybe.