Somogyvármegye, 1906. július-szeptember (2. évfolyam, 149/323-200/374. szám)

1906-07-03 / 149. (323.) szám

4 Artur 44. gyalogezredbeli ezredes, Wald­vogel főhadnagy és Meszlényi dr. buda­pesti szekerészezredbeli ezredorvos, a hon­védség részéről Vincz Sándor 19. honvéd­­gyalogezredbeli őrnagy, Török főhadnagy és Joób­ Fancsali dr. a székesfehérvári 17. honvédgyalogezred ezredorvosa volt jelen. A mai napon a kaposm­érői, szomajomi, ka­­darkuti, hedrahelyi és nagybajomi körjegy­zőséghez tartozó községek sorozásköteles legényei állottak elő. Holnap kedden a hetesi, csoknyai, taszári, nagyberki és bárd­­szerászlói körjegyzőségek, holnapután szer­dán pedig a toponári, simonfai, szentba­­lázsi és szennai körjegyzőséghez tartozó községek ujonckötelesei fognak előállni. Sorozásra kerül 939 hadköteles a járásból és még nagyszámú vidéki illetőségű is. — Tanitóválasztás. A naki kántor­iumtól állásra az ottani róm. kat. iskolaszék Machinovich János somogyszilli tanítót vá­lasztotta meg. — Változások a csendőrségnél. Mint értesülünk, a csendőrség létszámát erősen szaporítani akarják, olyannyira, hogy fokozatosan minden jegyzői székhelyen lenne őrs akkora létszámmal, hogy minden községre legalább két csendőr jusso­n, kik legalább kétszer hetenkint 24 órát fognak az illető községben tölteni. Azonkívül min­den járási székhelyen lenne két lovas csendőr. Hogy kellő számú ember álljon rendelkezésre, föl fogják emelni a zsoldot, leszállítják a nyugdíjhoz kívánt szolgálati évek számát és megkönnyítik a legénység nősülését. A parlament a tetemes költség­­többletet bizonyára szívesen meg fogja szavazni, mert ezzel szem­ben a szolgálati­ szabályzatba egy új rendelkezés fog kerülni, mely szerint a csendőrség polgári egyénnel szemben csak saját elhatározásából, vagy az illetékes polgári hatóság fölhívására lép­het föl, de sohasem »fölsőbb parancsra!« Vegyis katonai dolgokban csak a parancs­nokának, rendőri dolgokban csak a rend­őri hatóságnak lesz alárendelve a csendőr, hogy ne ismétlődhesssenek a közelmúltnak a világot megbotránkoztató jelenetei a tiszt­viselők karhatalmi eltávolításánál. — Megjutalmazott tanítók. A so­­mogymegyei közmivelődési egyesület minap tartott közgyűlésén elhatározta, hogy a ma­gyar nyelv sikeres terjesztése körül kifejtett érdemeik elismeréséül a következőket ré­szesíti jutalomban : Szatmáry Benő koreni­­csáni néptanító 50 kor., Szabó Sándor nagypisanicai néptanító 50 kor. és Szerényi Sándor antonováci misszió-lelkész 50 kor., továbbá Kuli Kálmán kercseligeti, Bechi Béla bonnyai, Ferdinand István ecsényi, Hetényi Géza döröcskei, Frick György mikei, Benicsek Jenő lakócsai, Dallosné szül. Thomayer Margit barcsi, Hiller Gyula szentlászlói, Tóth Endre nagyhárságyi, He­­rényi Károly drávakereszturi és Waldinger Kálmán németújfalui néptanítók, illetve ta­nítónő fejenként 40 korona jutalomban részesíttetnek. — A magyar nyelv elsajátítá­sában kiváló sikert fölmutató 170 népisko­lai tanuló közt 200 korona értékű hazafias olvasmányt osztott ki az egyesület. — Vé­gül az egyesület jegyzőkönyvi elismerését fejezi ki Knippel Lajos brekinskai lelkész, Geyer Adolf ecsényi, Str­idt József döröcs­kei, Schöpf Károly gadácsi, Bus Lajos szo­­rosadi, Better János polányi, Hiller Gizella szentlászlói, Kovács Antal nagyhárságyi, Balogh F. Kálmán németujfalui, Bognár Pál teklafalui, Csurki Ferenc endrődi, Meinhold Alajos németladi, Kis Gyula ta­­ranyi, Márkusz Károly háromfai, Schneiker Frigyes szuloki, Gőbl Károly szuloki, Reiner Amália szuloki, Göndöcs Jenő barcsi, Dalos István barcsi, Schapszon Jakab barcsi nép­tanítók és tanítónőknek és Papszt Ella szu­loki gyermekmenhely vezetőnőnek. — A Somssich Imre gróf-féle 4000 koronás magyarosítási alap kamataiból Lengyel Géza vízvári, Ritter Benedek heresznyei és Már­kusz Gyula háromfai tanítóknak fejenként 50 korona jutalmat szavazott meg a köz­gyűlés. A nagyatádi járás főszolgabirájának jelentése alapján 30 népiskolai tanulónak pedig, név szerint Bélavár községből: Birics József, Varga György, Csik Julianna, Tur­­sits József, Krausz Rozália, Horváth György. Heresznyéről: Haszonits István, Glávits Jó­zsef, Gelencsér Lajos, Kercsmarics Ágnes, Paukász Éva, Migács Mari. Vízvárról: Krázsovits Mihály, Kukuruszonyák János, Perián Éva, Prezsecsán Katalin, Kollár István, Birics Rozália. Taranyból: Zelkó György, Szenerer Katalin, Karosa György, Lovrencsics Éva, Gelencsér János, Farkas Katalin. Háromfáról: Csicsek József, Trab­­nyek Ferenc, Jeskindis Rozi, Renger Mar­git, Grosits István, Takács Anna, fejenként 4—4 korona jutalmat utalt ki. — Házasság. Szabó Gyula szigetvári «dr­­eifemr ikihtv.. taru­ v. ..«, jágot kötött Vargha Rozikával, Vargha Sándor sziget­vári főjegyző leányával. — A kormány és aj aratósztráj­­kok. A kormány az egyre fenyegetőbb jelleget öltő sztrájkmozgalmak megszünte­tése és meggátlása érdekében minden ren­delkezésére álló törvényes eszközt föl­használ arra, hogy az ország mezőgazdasá­gát, valamint a közbékét veszélyeztető gazdasági munkaszüntetések terjedését meg­akadályozza. E célból ma úgy az igazság­ügyi, valamint a belügyi kormányzat két újabb intézkedéssel járult a preventív, ille­tőleg a köznyugalom fentartása céljából foganatosítandó hatósági intézkedések meg­tételéhez. Polonyi Géza igazságügyminisz­ter, hivatkozással a közigazgatási hatósá­goktól a belügyminisztériumhoz érkezett hivatalos jelentésekre, mely szerint az ország egyes vidékeit mezőgazdasági, nevezetesen aratósztrájkra izgató elemek járják be és a mezőgazdasági munkásokat munkaszünte­tésre hívják föl, rendeletet intézett az összes kir. ügyészségek vezetőihez, melyben utalással az 1898. évi II. t.-c., a mezőgazda­­sági munkástörvény 65. §-ra, valamint a btkv.-nek a fölbujtás, osztály elleni izgatás és az ezzel összefüggő bűncselekményekre vonatkozó szakaszaira, elrendeli, hogy amennyiben a kir. ügyészségeknek ilyen cselekmények akár közvetlenül, akár a közigazgatási vagy rendőrhatóságok föl­jelentése útján tudomásukra jutna, indítsák meg azonnal a megtorló bűnvádi eljárást. — Vasútengedély meghosszabbí­tás. A kereskedelmi miniszter a Tóth Ödön szekszárdi és Tóth István dr. buda­pesti ügyvédnek Pakstól Szekszárdon át Kakasd—Zomba -Kisdorog—T­evel—Závod — Mácsi — Lengyel — Mekényes — Nagyhaj­más—Mágocs irányában Újdombóvárig és folytatólag Nak—Szili—Igás—Kisbár—Ka­­rád—Csergely—Szólád érintésével Balaton­­földvár állomásáig vezetendő helyiérdekű vasútra az engedélyt egy évre meghosszab­bította. — Új tanítók. A csurgói áll. tanító­képző-intézetben az elmúlt héten fejezték be a képesítő-vizsgákat. A képesítő vizsgá­latra jelentkezett és bocsáttatott 38 tanító­jelölt. Az írásbeli vizsgálaton elbukott 1 jelölt, önként visszalépett 2 jelölt. A szóbeli vizsgálaton részt vett tehát 35 jelölt. Tanítói oklevelet kapott 22 jelölt, a többi 13 egy félév múlva teendő javítóvizsgálatra utasit­­tatott.­­ A csurgói ev. ref. főgimnáziumban ugyancsak az elmúlt héten fejezték be az érettségi vizsgálatokat. Összesen 17 növen­dék tett vizsgát. Ezek közül 4 jeles, 5 jó eredménnyel lett érett, a többi 8 pedig elégséges minősítéssel tette le a vizsgát. — Egyetemi hallgatók segélye. A Budapesten székelő Bethlen Gábor-kör, amely az egész országból összesereglő szegénysorsú egyetemi hallgatókat ebéd, vacsora, lakás és pénzsegélyben szokta ré­szesíteni, kérelemmel fordult Kaposvár vá­rosához, hogy némi támogatásban része­sítse. A kérelem hivatkozik arra, hogy somogyi és kaposvári születésű egyetemi hallgatók is gyakran élvezik a kör segélyét, tehát nem cselekszik a város méltánytala­nul, ha őket anyagi támogatásban részesíti. A kérelem legközelebb a tanács elé kerül. — Meglopott plébános. gosztonyi Jenő szentlászlói plébánostól a napokban eltűnt cselédje, Kapovics Vilma, csak a leány szökése után fedezték föl, hogy vele együtt sok értékes és drága holmi is eltűnt a plé­bános házából. A leány ellen a följelentést megtették. Kapovics Vilmát szombaton Pécsen a rendőrség elfogta. — Agyonlőtt gyermek. Szigetvári levelezőnk írja: Végzetes szerencsétlenség történt vasárnap Kaiser János kishárságyi lakos házában. Kaiser házában egyedül volt otthona ennek 12 esztendős Ádám nevű öccse, aki a 9 esztendős Flegel Józseffel játszadozott. Kaiser Ádám később kihozta a házból bátyjának töltött vadászfegyverét és ezzel Flegel Józsefet úgy lőtte mellbe, hogy ez néhány órával később belehalt sebébe. Az eljárást Kaiser János ellen meg­indították. — Szurkálás a kocsmában. Meg­írtuk lapunkban, hogy Kleininger Lajos asztalos­segéd Péter és Pál napján annyira berúgott, hogy Bucski Péter vendéglőjében, mikor néhány cimborájával szóba elegye­dett, kirántott bicskájával csupa véletlenül önmagát szúrta meg a lábán. Ezt persze mások mondták így be. Azonban a szigorú rendőri vizsgálat egészen más tényállást derített ki. Ugyanis mikor késő este Árvai József és Meiszterics János bementek a Bucski Péter vendéglőjébe. Kleininger La­ : »SOMOGYVÁRMEGYE« 1906. július 3.

Next