Állami főreáliskola - Széchenyi István gimnázium, Sopron, 1881
, melyben nem azt tanítják és tanulják, ami meg nem árt, hanem azt, ami hasznos és szükséges. Mivel ezt különösen az ipar sürgette, azért a létrejött „reáliskola“ nagyobbára a fokozott ipari célok elérésének felelt meg. De a géptan, vegytan, mértan és más rokon szakok fejlődésével magasabb fokú iskola szüksége is bekövetkezett s igy a polytechnikum alakult meg, minek folytán az eredeti reáliskola az ipar céljainak előmozdítását háttérbe szorítván, inkább tudományos célú középiskolává vált. Közben a nemzeti életnek, valamint a nemzetközi forgalom és közlekedés követelményeinek kielégítése elodázhatatlanná lett, a tudományok szükségének érzete eláltalánosodott, a mi miatt a reáliskolának tananyagát megfelelően újból ki kellett bővíteni s éveinek számát annyira szaporítani, hogy ma már a gymnasiummal egyenlő ideig foglalkoztatja tanítványait. Alulírottak épen Nagyméltóságodnak tartoznak köszönettel azért, hogy hazai reáliskoláinkat fölemelte a modern civilisatio követelményeinek megfelelő magaslatra. Épen ez okból fordulunk bizalommal Nagyméltóságodhoz intézményünk további fejlődésének biztosítása végett is. Hogy intézetünkre oly jövő vár, aminő megilleti, arról Nagyméltóságodnak nemcsak legújabb nyilatkozata, hanem iskolánk érdekében tett eddigi rendeletei s egyéb intézkedései is tanúskodnak. Ennélfogva, mielőtt kifejtenők, minek tartjuk a reáliskolát, legyen szabad e téren véghezvitt intézkedéseire visszapillantanunk, mert Nagyméltóságodnak a reáliskola fejlődése érdekében foganatosított tettei messzeható jóakaratára utalnak. Nagyméltóságod a közoktatás tárcáját átvevőn, kiadott rendeleteivel a reáliskolát a gymnasiummal egyenlő rangra emelte. Az 1873. évi junius hó 1-én 14.690. szám alatt kelt intézkedése a reáliskolai tanárok anyagi állását a gymnasiumokéval együtt egyenlően rendezte ; az 1875. évi junius hó 8-án 12.383. szám alatt kelt rendelete viszont az erkölcsi érték egy sarkfeltételét adta meg, t. i. az új tantervvel a tanulás idejének nyolc évre való kiterjesztését s az érettségi vizsgálat intézményét. Az új tanterv a reáliskolát gyökeresen átalakította. A régi intézetet, mely egy-két kézműiparhoz, továbbá a kisebb kereskedőnek szükséges műveltséget s így épen az elhulladozó tanulók kívánalmait vette tekintetbe az intézetet befejezni akaró, magasabbra törő ifjak megterhelésével, megszüntette s egy újjal cserélte föl, melynek célját a fölvett tárgyak minősége és mértéke a legjobban kitüntetik, t. i. az általános műveltség elérését a modern nyelvek és természettudományok alapján. Az 1875. évi október hó 28-án 28.077. szám alatt kiadott szabályzat, mely az egységes „középtanodai tanár-vizsgáló bizottság“ szervezésével a két különnemű középiskolában működő tanárok minősítő különbségének még színét is eltörölte, megvetette alakilag a két középiskola egyenjogosultságát. Ezen mozzanat még határozottabb kifejezést nyert az 1876. évi julius hó 22-én 12.787. szám alatt kiadott középiskolai rendtartásban, mely már