Állami főreáliskola - Széchenyi István gimnázium, Sopron, 1893

Mind e körülmények figyelembe vétele teszi érthetővé azt, hogy itt már a római hódítás előtt találunk virágzó kelta telepet, Scarbantiát, mely a hódítás után is megmaradt nevezetes municipiumnak, a­mint ez az újabb leletekből kitűnik. Ugyancsak e földrajzi tényezőknek köszönhető az, hogy a város a népvándorlás viharai okozta romokból új, immár több mint ezer éves létre föltámadt. A legrégibb író, ki városunk fekvéséről megemlékszik a Kr. utáni első században élt Caius Plinius Secundus, ki műve III. könyvének 27. fe­jezetében*) ezeket írja: Noricis junguntur lacus Peiso, deserta Bojorum, jam tamen colonia Divi Claudii Sabaria et oppido Scarabantia Julia habitantur.« Noricummal határos a Peiso tava, a bojok (kelta nép) pusztasága, mindazonáltal már az isteni Claudius gyarmatában Sabariában (Szombathely) és Scarabantia Julia (Sopron) városában laknak. Ezen igen tág meghatározásból megtudjuk azt, hogy Noricum először a Peiso tavával határos. Ámde Noricum keleti határa csak a Mons Cetius-ig, a mai Bécsi erdőig ért, ettől K-re már Pannonia Superioris kezdődött, mely magába foglalta a mai Alsó-Ausztriának délkeleti részét vagyis a Bécsi medenczét a Steinfelddel együtt. E területen három nevezetes­ hely volt: Vindobona (Bécs), melyet a római hódítók már itt találtak; Aquae (Baden) alkalmasint római alapítás és a Tiberius császár (41 — 54 Kr. u.) építette (?) Carnuntum a mai Ném­et-Óvár közelében, Petronell község határában. Az első két helyről semmiféle említést sem teszen Plinius, de Car­nuuntumról kétszer is megemlékezik ; először a IV. könyv 25. fejezetében**) e szavakban : » usque ad Pannonica hiberna Carnunti« Carnuntum pannoniai téli hadiszállásig vagy táborhelyig és másodszor a XXXVII. könyv XI. fejezetében,***) hol a glossum (borostyánkő) hazájáról szólván, ezeket mondja : »Sexcentis fere M. pass, a Carnunto Pannoniae abest, ritus id Germaniae, ex quo invebitur................« Majdnem hatszázezer lépésnyire van a panno­niai Carnuntum­tól Germániának az a partja, honnan szállítják. Íme tehát Plinius jól tudta, hogy Noricumhoz kötetlenül Pannonia csatlakozik, hogy tehát amannak határától a Peiso taváig még jókora darab föld van és mégis mind a mellett csak úgy odaveti: Noricis junguntur lacus Peiso. Ezzel a költői licentiával azután azt érte el, hogy sokan késő *) Caii Plinii Secundi Historiae Naturalis etc. Joannes Harduinus Parisiis MDCCXXM Pag. 179. 180. **) Id. munka I. kötet 216. ***) Id. munka II. kötet 771.

Next